Barlangbiológia (újra)kezdőknek
Eötvös Loránd Tudományegyetem
TTK, Biológiai Intézet
Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
Balázs Gergely
ScienceMeetup
2015. 05. 14.
A barlangbiológia a barlangokban
előforduló élőlényekkel, és a
barlangi ökoszisztémákkal
foglalkozó tudományág.
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Balázs Gergely
Sket-féle felosztás
Trogloxene:
Subtroglophile:
Eutroglophile:
Troglobiont:
- Látószerv elcsökevényesedése
- Egyébb érzékszervek fejlődése
- Pigmentek hiánya
- Megnyúlt végtagok
Troglomorphosis
- Hosszú élettartam
- Kevés utód
- Lassú metabolizmus
- Látószerv elcsökevényesedése
- Egyébb érzékszervek fejlődése
- Pigmentek hiánya
- Megnyúlt végtagok
Troglomorphosis
Életmenet
Külső energiaforrások
-Víz által szállított
-Légmozgás által szállított
-Gravitációs
-Trogloxen és subtroglophile állatok
-Felszíni növényzet gyökerei
Fotó: Angyal Dorottya
Belső energiaforrás
Chemoautotroph rendszerek
Táplálékhálózat alapjai:
kemoszintetizáló
mikroorganizmusok
Fotó: J. C. Murrel
Miért érdekes a barlangbiológia tudományos szempontból ?
Gyors fajképződés
Stabil környezeti paraméterek
Specifikus alkalmazkodás
Kevés elemből álló táplálékhálózatok
Taxonómia
Evolúcióbiológia
Fiziológia
Ökológia
Szigetszerű élőhely
Kiegyenlített környezet
Markánsan eltérő környezet
Kevés táplálék
chemoautotroph rendszerek
Ma
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
14
12
10
8
6
4
2
0
Magyar barlangbiológiai
publikációs aktivitás,
(nem teljes adatsor
felhasználásával)
-Amphipodák legnépesebb neme, több mint 350 faj
- Elterjedés: Európa nagy részén(kivéve: északi területeket és Pireneusi-félszigetet)
+Törökország, Irán, Arab-félsziget
- Élőhelyek: főleg szubterrán vizek, de vannak felszíni vizekben élő fajok is
- Sok köztük az endemikus faj
- Külső megjelenés: depigmentáció, szemek hiánya, oldal irányban lapított test
- Azonos szelekciós nyomás, kis különbség a fajok között, nehéz az elkülönítésük
A Niphargus genus általános jellemzése
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Balázs Gergely
A legutóbbi Magyarországról, magyar kutató által leírt faj 1941-ből való
Ekkor 96 ismert faj volt összesen
Jelenleg kb. 350 ismert faj
Magyarországról 1 új faj leírása (1986), külföldi kutató által
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Angyal Dorottya
1. N. pater – MÉHELŸ, 1941
2. N. baloghi – DUDICH, 1940
3. N. stygius – (SCHIØDTE, 1847)
4. N. dudichi – HANKO, 1924
5. N. foreli – HUMBERT, 1876
6. N. leopoliensis – JAWOROWSKY, 1893
7. N. longicaudatus – (COSTA, 1851)
8. N. puteanus – (C. L. KOCH, 1835)
9. N. mediodanubialis – DUDICH, 1941
10. N. tatrensis – WRZESNIOWSKY, 1888
11.N. matrensis – MÉHELŸ, 1941
12.N. magyaricus – MÉHELŸ, 1941
13. N. aggtelekiensis – DUDICH, 1932
14. N. valahicus – DOBREANU & MANOLACHE, 1933
15.N. hrabei – S. KARAMAN, 1932
16. N. thermalis – DUDICH, 1941
17. N. hungaricus – MÉHELŸ 1937
18.N. molnari – MÉHELŸ 1927
19.N. gebhardti – SCHELLENBERG, 1934
20.N. forroi – G. KARAMAN, 1986
+1 N. Béldyi - MÉHELŸ, 1941
A HAZAI EMLÍTÉSŰ FAJOK
„.....Niphargus-fajaink meghatározásai, az újabban leirt N. Dudichi
HANKÓ és N .Molnári MÉHELY kivételével, csupán történeti értékűek,
mert e nem rendszertana csak most van kialakulóban.......”
Dudich 1927
N. longicaudatus – (COSTA, 1851)
In Stebbing 1888: Great Britain, Report
on the Scientific Results of the Voyage of
H. M. S. Challenger During the Years
1873-1876, Zoology, 29: i-xxiv, 1-1737
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Sásdi ZsoltFotó: Lerner BalázsFotó: Sásdi Zsolt
Fotó: Angyal Dorottya Fotó: Angyal Dorottya
Fotó: Balázs Gergely
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Lerner Balázs
Fotó: Lerner Balázs
Köszönetnyílvánítás

BpSM 2015.05. - Balázs Gergely: Barlangbiológia (újra)kezdőknek