Ráják
Rendszer Ország: Állatok – Animalia  Törzs: Gerinchúrosok – Chordata Altörzs: Gerincesek – Vertebrata Osztály: Porcos halak – Chondrichthyes Alosztály: Cápák és ráják - Elasmobranchii  Öregrend: Rájaszerűek – Batoidea
Az öregrendbe 3 rend tartozik: Rájalakúak – Rajiformes 5 család, 49 nem és 382 faj tartozik ide Fűrészrája-alakúak – Pristiformes 1 család, 2 nem és 6 faj tartozik ide Elektromosrája-alakúak – Torpediniformes 4 család, 11 nem és 48 faj tartozik ide
Általánosságok A ráják lapos testalkata az élőhelyük következtében alakult ki    tengerfenéklakó állatok A ráják és a cápák embriója nagyon hasonlít    közös ős A ráják hát–hasi irányban erősen lapítottak, a farkuk elkeskenyedő vékony, és jól elkülönül a lapos törzstől A ráják kopoltyúrései hasi oldalra tolódtak  A rájáknak nincs pislogóhártyája és szabad szemhéja Az úszóhólyag hiányzik
Rájalakúak Farok alatti úszójuk mindig hiányzik, a hát- vagy farokúszó is hiányozhat Belső megtermékenyítésűek: tojásrakók  (ovoparia) , félelevenszülők  (ovoviviparia) , vagy elevenszülők  (viviparia) Ide tartozó főcsaládok: Dasyatoidea, Rajoidea, Rhinobatoidea, Mylobatoidea, Plesiobatoidea
Közönséges mérgesrája  Dasyatis pastinaca A bőr sima, az idősebb példányokon kis dudorok és lekerekített tövisek vannak A farok 1-1,5-szer hosszabb, mint a test; első harmadában 1-2 hosszú tüske található Testhossza: max. 2,5 m Előfordulása: Atlanti-óceán, Norvégia, Északi-tenger, a La Manche csatornától Dél-Afrikáig, Földközi- és Fekete-tenger Nyugodt, sekélyparti vizekben, homokos és iszapos aljzaton, 60 m fölött
Közönséges mérgesrája  Dasyatis pastinaca Életmód: Kampós, mérgező tüskéje fájdalmas sebet okozhat Elevenszülő: az embriók a petevezeték bolyhaiba ágyazódnak be, ezek a bolyhok táplálják őket Táplálékuk: halak, rákok, puhatestűek és tüskésbőrűek
Dasyatis sabina
Himantura pacifica Testhossza: max. 150 cm Könnyen sebezhető Elterjedése: Csendes-óceán keleti részén, Galápagos-szigetek, Costa Rica, sekély partvizekben Elevenszülő Farka mérgező
Kékpettyes tüskésrája  Taeniura lymma Nagyon színes, világos kék pöttyökkel A farok hossza megegyezik a test hosszával A farkán két hegyes tüske van, így hátulról is tud támadni Testhossza: átlagosan 25 cm Előfordulása: Nyugat-Ausztrália, Új-Zéland keleti partjainál Korallzátonyok homokos partjainál, sekély vizekben
Kékpettyes tüskésrája  Taeniura lymma Életmód: Elevenszülők; általában 7 egyed jön világra Egyedül vagy csoportokban élnek Mérgezőek
Paratrygon aiereba Trópusi éghajlaton él; friss, langyos vizekben, sekély partokon Több mint 14 évente szaporodik, két utódot hoz világra Az Amazonas folyóban található meg Tápláléka: bogarak, rákok és halak Testhossz: hím egyedek 80 cm, a nőstények 78 cm nagyságúak
Édesvízi rája  Plesiotrygon iwamae Az Amazonas felső folyásában él Mérete: 20-60 cm Farka kétszer olyan hosszú, mint a teste Tápláléka: apró halak, rákok és férgek
Folyami tüskésrája  Potamotrygon motoro Mérete: 50 cm körüli és 15 kg Trópusi vizekben él Dél-Amerikában honos Nagyon veszélyes faj
Trygonoptera testacea A farkán két erős tüske található Levél-alakú farokuszonya van, ez különbözteti meg a többi rája fajtól Max. 50 cm-re nőnek meg Az Atlanti-óceán sekélyebb részein honos
Csillag rája  Amblyraja radiata A kifejlett állatok hátoldalán 12-19 nagy tövis van A farokúszó csökevényes Testhossza: többnyire 60 cm körüli, max. 1 m Előfordulás Atlanti-óceán, Fehér-tengertől Írországig, La Manche csatorna, Északi-tenger, Balti-tenger Iszapos, homokos és sziklás fenéken 20-100 m mélyen Életmód: Tápláléka: kis fenéklakó állatok (pl.: férgek, rákok, tüskésbőrűek és kis halak) Az ivarérett hímeket párzószervükről és a mellúszók mozgatható karomszerű töviseiről lehet felismerni
Kakukkrája  Leucoraja naevus A kifejlett állatok farkán négy tövissor, közülük kettő előreterjed; a fiatal egyedek farkán csak egy sor tövis A test közepén két nagy fekete szemfolt található, amelyek sárgán márványosak Testhossza: max. 70 cm Előfordulása: Atlanti-óceán, Anglia és Írország környékétől az északnyugat-afrikai partokig Homokos fenéken, többnyire 20 m alatt, az idősebb állatok max. 100 m mélységig
Kakukkrája  Leucoraja naevus Életmód: Gyakran összetéveszthető a tükrös rájával A homokon fekve vagy beásva található meg Zsákmányát felülről támadja meg, és a testével beborítja Ikrarakó; a tokokban levő tojásokat a homokba rakja le Tápláléka: férgek, rákok, kis halak, csigák és kagylók
Sima rája  Malacoraja senta A kifejlett állatok orra hosszú, hegyesszögű A hímek háta tüskés, a nőstényeknél csak az elülső rész, a fiatal állatoké sima A kifejlett állatok farkán egy-egy oldalsó tövissor, fiatal egyedeken nagy tövisek a szemtájékon és egy sor tövis a farok hátoldalán A hasoldal a kortól függően fehér, világosszürke vagy kékes színű Testhossza: hímek max. 2,05 m, nőstények 2,5 m-ig
Sima rája  Malacoraja senta Előfordulás: Atlanti-óceán, Izlandtól és Észak-Norvégiától Madeiráig, Északi-tenger, Balti-tenger, Földközi-tenger nyugati területe Homokos és iszapos fenéken, a kifejlett egyedek többnyire 100-200 m, a fiatalok 18-30 m mélységben is Életmód: A sima rája a legnagyobb az észak-nyugat-európai vizekben Halgazdaságilag is jelentős (kereskedelmi neve „tengeri pisztráng”) Tápláléka: halak, rákok, férgek
Tövises rája  Raja clavata Felső és alsó oldalukon tüskések; a kifejlett állat testének felső oldalán számos, nagy tövis; nőstényeknél az alsó oldalon is vannak Fiatal és nőstény egyedeken egy sor tövis a háton és a farkon; hímeknél csak a farkon Testhossz: a hím max. 70 cm; a nőstény max. 125 cm Előfordulás: Atlanti-óceán, Norvégiától és Izlandtól Dél-Afrikáig, Északi-tenger, Balti-tenger, La Manche csatorna, Földközi-tenger, Fekete-tenger A homokos és iszapos aljzatot kedveli, sekély vizekben, valamint 500 m mélységig
Tövises rája  Raja clavata Életmód: Szürkületi és éjszakai állatok A nőstények a 9., a hímek a 7. évben ivarérettek Szaporodáskor a sekély vízbe vonulnak, négyszögletű tojásokat a homokba egyesével rakja le Tápláléka: tarisznyarák, lepényhal, garnélarák
Adriai csillagrája  Raja asterias A bőr érdes a hátoldalon, a szemtől az első hátúszóig 60-70 tövisből álló sor húzódik; a farkon két további sor; a kifejlett hímek mellúszóin és a szemek előtt kis, mozgatható karomszerű tövisek Testhossza: max. 70 cm Előfordulása: Csak a Földközi-tengerben (az Adriában a leggyakoribb rája faj) Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, túlnyomórészt 7-40, néha 100 m mélységig
Adriai csillagrája  Raja asterias Életmód: Nappal beássa magát a puha aljzatba Zsákmányát úgy fogja, hogy ráhajlik és testével beborítja 45 cm testhossznál ivarérett Ikrarakó; az átlátszóan zöldes barna tokokban levő tojásokat egész évben rakja Tápláléka: fenéklakó állatok, kis halak és rákok
Tükrös rája  Raja miraletus A mellúszók széle csaknem derékszögű Karcsú, lapos farok (hosszabb a test felénél), egy hosszanti sorban 14-18 tövis található, a hímeknél egy a nőstényeknél két további sor az oldalán A test közepe táján két, feltűnő, világoskék szemfolt, kékesfekete és sárgás vagy narancsszínű széllel Előfordulás: Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Földközi-tenger Parit vizekben, homokos vagy iszapos fenéken, többnyire 90-300 m mélységben
Tükrös rája  Raja miraletus Életmód: A nyári hónapokban a sekély zónába vonulnak Felriasztva mellúszóik elölről hátra haladó hullámzásával úsznak el A Földközi-tengerben tavasszal, az Atlanti-óceánban télen rakják le az ikráikat Tápláléka: gerinctelenek és fenéklakó halak
Holdrája  Rajella fyllae Az orr rövid, tompaszögű, kis csúccsal Erős tövisek vannak a szemek között és a nyakon; szabálytalan, hosszanti tövissor van a farok mindkét oldalán; a fiatalokon egy szabályos tövissor van a háton és a farkon Testhossza: max. kb. 55 cm Tápláléka: a fiataloknál kisebb rákok, később kis fenéklakó halak is Előfordulása: Atlanti-óceán nyugati részében Új-Skóciáig, Izland, Észak-Norvégia, Északi-tenger északi része 170-2055 (leggyakrabban 300-800) m mélységben,
Fehérrája  Rostroraja alba Az orr hosszú, de rövidebb a test szélességének harmadánál A hát bőre tüskés a kifejlett állatokon, a fiataloké sima; a farok középvonalában egy tövissor húzódik, valamint mindkét oldalán egy-egy rövidebb tövisekből álló sor található Testhossza: max. 2,02 m (1,51 m széles) Előfordulása: Atlanti-óceán, Írország, a La Manche csatornától Dél-Afrika nyugati és keleti partjaiig, Földközi-tenger Parti vizekben, iszapos és homokos fenéken, többnyire 40-200 m mélyen
Fehérrája  Rostroraja alba Életmód: Ikrarakó; a nagy tokokat tavasszal rakja le Kelési idő 4-5 hónap Nagy szikzacskójuk van Tápláléka: fenéklakó állatok (halak, rákok)
Anacanthobatis americanus Testhossz: max. 40 cm Előfordulása: langyos tengervizekben, 200-900 m mélységig; a Karib-tenger déli részén és Dél-Amerika északi partjainál
Atlanti hegedűrája  Rhinobatus lentiginosus Elterjedése: Atlanti-óceán nyugati része Testalkatát tekintve átmenet a cápák és ráják között Testhossza: 76 cm
Hegedűrája  Rhinobatus rhinobatus A test elülső része rájaszerűen lapított, a hátsó rész hengeres, cápaszerű; hosszú, háromszög alakú orr, a csúcsa lekerekített Egy sor kis tövis a hát középvonalában és két hasonló nagyságú, a faron levő hátúszók között A mellúszók teljes hosszukban összenőttek a fej oldalával és részben a test oldalával Testhossza: max. 1 m Tipikusan partközeli faj Elevenszülő Szívesen telepszik meg kagylók között, ezért az osztrigatelepekben nagy károkat okozhat
Sasrája  Myliobatus aquila A test majdnem kétszer olyan széles, mint hosszú Ostor alakú, hosszú, vékony farok Testhossza: max. 1,5 m Előfordulása: Atlanti-óceán, La Manche csatornától a Madeira-szigetekig, Földközi-tenger Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, 100 m  mélységig
Sasrája  Myliobatus aquila Életmód: Kiváló úszó, gyakran megtalálható a vízfelszín közelében, de néha ki is ugrik a vízből Elevenszülő; a vemhes nőstények tavasszal a partok közelébe vonulnak; az ivadékok szeptembertől februárig születnek Tápláléka: kis fenéklakó állatok
Atlanti ördögrája  Manta birostris Erősen lapított, rombusz alakú test (szélessége 2-3-szorosa a hosszának); nagy, hegyesszögű szárnyai vannak A széles, a testtől jól elváló fej oldalán találhatók a szemek A fejúszók különállók, az orron két vékony, kanálszerű lebenyt („szarv”) alkotnak, amelyek vízszintesen előre állnak és nagyon mozgékonyak Fogazat: mindegyik állkapocsban 150-160 sor fog található, amelyek nagyon kicsik és tompa hegyűek A hosszú, vékony farkon (fiataloknál a testhossz 3-szorosa, kifejlett egyedeken rövidebb a testnél) egy kis hátúszó és mögötte 1-2 tüske Testhossza: max. 5 m fesztávolság
Atlanti ördögrája  Manta birostris Előfordulása:  Atlanti-óceán, Írország délnyugati partjai, Portugália, északnyugat-afrikai partok mentén, Földközi-tenger Életmód: Óriások a ráják közt Többnyire párosan vagy kis csoportokban élnek, széles mellúszóik lassú mozgatásával úsznak a vízfelszín közelében; gyakran a part közelében is; néha hatalmas ugrással felszökkennek, és hangos csattanással esnek vissza    ezekkel az ugrásokkal próbálnak megszabadulni a külső élősködőiktől
Atlanti ördögrája  Manta birostris Elevenszülő; a nőstények csak 1-2 utódot szülnek Tápláléka: túlnyomórészt apró planktonrákok és halivadékok, amelyeket a „szarvai” segítségével terel be a szélesre tátott szájba és a kopoltyúalapján levő szűrőkészülékkel szűr ki
 
Fűrészrája-alakúak Testformájuk nyújtott Mellúszóik nagyok és viszonylag még szabadon állnak Fő jellegzetességük a széleken fűrészfogakkal ellátott hosszú rosztrum Ide tartozó nemek: Anoxypristis, Pristis
Anoxypristis cuspidata Testhossza: max. 470 cm Homokos partokon, 40 m-es mélységig él Előfordulása: Vörös-tenger, Perzsa-öböltől Új-Guinea-g, egész Japánban Tápláléka: kis halak Elevenszülő A tüskék súlyos sérüléseket okozhatnak, nagyon erőszakos állat
Pristis microdon Testmérete: max. 700 cm, legnagyobb súlyú állat, amit mértek 600 kg, 30 évig is élhetnek Előfordulása: Kelet-Afrikától Új-Guinea-g, Ausztrália és Vietnám partjainál is előfordul  A rosztrum mindkét oldalán 14-22 fog található, szuvenírként árulják Homokos és iszapos aljzatokon, sekély folyókban és tavakban fordul elő Kihaló félben van, mert vadásszák húsáért, uszonyáért, bőréért
Közönséges fűrészhal  Pristis Pristis A test megnyúlt, a cápához hasonlít; az orrán hosszú, kardszerű nyúlvány (rosztrum), ennek mindegyik oldalát 16-20 erős, hegyes fog borítja A farok mindkét oldalán bőrredő található Testhossza: max. 4,5 m Úszása a cápákéhoz hasonlít A hosszú nyúlványukkal ölik meg a zsákmányállatot, és ezzel védekeznek is Elevenszülők; egy 4,5 m hosszú nősténynél 23 embriót számoltak meg Tápláléka: főleg halak Előfordulása: Atlanti-óceán, Portugáliától Angoláig, Földközi-tenger nyugati része
Nagy fűrészesrája  Pristis pectinata Cápalakú teste van Testhossza: max. 760 cm Homokos és iszapos öblökben és lagúnákban él, 400 m-es mélységig Csoportosan vadásznak (halakra) Elevenszülők; 15-20 egyedet hoz világra;  Az újszülöttek fogai bőrrel vannak bevonva, hogy ne sértsék meg anyjukat
Elektromosrája-alakúak Testük elektromosságát használja fel arra, hogy megvédje magát ellenségeitől, illetve elejtse zsákmányát. Testükben 8-220 voltos elektromos áramot hordoznak, ez az elektromosság számukra nem ártalmas. Az energiát, amit védekezésük alkalmával elhasználtak, egy idő után, mintha csak feltölthető elemek lennének, megint visszanyerik és újra használható elektromos energia alakul ki bennük. Ide tartozó családok: Hypnidae, Narcinidae, Narkidae, Torpedinidae – Zsibbasztórája-félék
Hypnos monopterygium Testhossza: 70 cm Előfordulása: Ausztrália partjai, sziklák közelében 240 m-ig Több mint 14 évente szaporodik Víz nélkül is életben marad órákig Tápláléka: rákok, férgek és halak Elevenszülő
Benthobatis kreffti Max. 30 cm hosszú 420-527 m mélységig fordul elő 14 évenként szaporodik Gyakran a halászat áldozata Előfordulása: Atlanti-óceán DNY-i partjai, főleg Brazília partvonalán Tápláléka: férgek és apró rák fajok
Diplobatis ommata Testmérete: max. 25 cm  Sziklás tengeröblökben; sziklás, homokos aljzatokon, korallzátonyoknál, 65 m mélységig található meg 4,5-14 évenként szaporodik Előfordulás: Csendes-óceán keleti partvidéke, Kaliforniai-öböltől Ecuadorig Tápláléka: rákok, halfélék
Narcine timlei Testmérete: max. 38 cm Trópusi vizekben él, kedvelt akváriumi díszállat Előfordulás: Indiai-óceán, Pakisztántól Fülöp-szigetekig Partközeli és távolabbi vizekben is előfordul
Narke dipterygia Testmérete: max. 18 cm Halászat áldozata, értékes trófea állat Előfordulása: Arab-tengertől Japánon át Indonéziáig Part menti és távoli vizekben is előfordul
Torpedo californica Testhossza: max. 140 cm Az Egyesült Államok nyugati partjainál honos Sziklák között vagy homokba ásva él Kisebb csontos halakkal táplálkozik (pl.: hering) Elevenszülő Elektromosságával bénítja meg áldozatait (50 V)
Márványos zsibbasztórája  Torpedo marmorata Lapított, majdnem kör alakú, húsos test A bőr sima (nincsenek tüskék) A farok mindkét oldalán bőrredő; a farokúszó jól fejlett, háromszög alakú A test mindkét oldalán egy nagy, a bőrön átfénylő elektromos szerv van a fej és a mellúszók között Testhossza: max. 60 cm Előfordulása: Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Anglia partjai Homokos és iszapos fenéken, többnyire a parti rész előtti sekély vizű zónában, 2-20 m mélységben, csak ritkán hatol le 100 m-ig
Márványos zsibbasztórája  Torpedo marmorata Életmód:  Éjszaka aktív Zsákmányát „elektrosokkal” (45-220 V) bénítja meg Elevenszülő Tápláléka: rákok, puhatestűek és kis fenéklakó halak
Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo Lapított, majdnem kör alakú test; jól elváló, rövid, erős farok A bőr sima A két hátúszó a farkon, az első nagyobb A farok kb. olyan hosszú, mint a test A test mindegyik oldalán nagy elektromos szerv Testhossza: max. 60 cm
Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo Előfordulása:  Atlanti-óceán, Földközi-tenger Homokos és iszapos fenéken, valamint moszatmezőkön, a parti rész sekély vízi zónájától 50 (néha 200) m mélységig Életmód: Éjszaka aktív Elevenszülő Tápláléka: kis fenéklakó halak és rákok
 

RáJa ElőAdáS

  • 1.
  • 2.
    Rendszer Ország: Állatok– Animalia Törzs: Gerinchúrosok – Chordata Altörzs: Gerincesek – Vertebrata Osztály: Porcos halak – Chondrichthyes Alosztály: Cápák és ráják - Elasmobranchii Öregrend: Rájaszerűek – Batoidea
  • 3.
    Az öregrendbe 3rend tartozik: Rájalakúak – Rajiformes 5 család, 49 nem és 382 faj tartozik ide Fűrészrája-alakúak – Pristiformes 1 család, 2 nem és 6 faj tartozik ide Elektromosrája-alakúak – Torpediniformes 4 család, 11 nem és 48 faj tartozik ide
  • 4.
    Általánosságok A rájáklapos testalkata az élőhelyük következtében alakult ki  tengerfenéklakó állatok A ráják és a cápák embriója nagyon hasonlít  közös ős A ráják hát–hasi irányban erősen lapítottak, a farkuk elkeskenyedő vékony, és jól elkülönül a lapos törzstől A ráják kopoltyúrései hasi oldalra tolódtak A rájáknak nincs pislogóhártyája és szabad szemhéja Az úszóhólyag hiányzik
  • 5.
    Rájalakúak Farok alattiúszójuk mindig hiányzik, a hát- vagy farokúszó is hiányozhat Belső megtermékenyítésűek: tojásrakók (ovoparia) , félelevenszülők (ovoviviparia) , vagy elevenszülők (viviparia) Ide tartozó főcsaládok: Dasyatoidea, Rajoidea, Rhinobatoidea, Mylobatoidea, Plesiobatoidea
  • 6.
    Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca A bőr sima, az idősebb példányokon kis dudorok és lekerekített tövisek vannak A farok 1-1,5-szer hosszabb, mint a test; első harmadában 1-2 hosszú tüske található Testhossza: max. 2,5 m Előfordulása: Atlanti-óceán, Norvégia, Északi-tenger, a La Manche csatornától Dél-Afrikáig, Földközi- és Fekete-tenger Nyugodt, sekélyparti vizekben, homokos és iszapos aljzaton, 60 m fölött
  • 7.
    Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca Életmód: Kampós, mérgező tüskéje fájdalmas sebet okozhat Elevenszülő: az embriók a petevezeték bolyhaiba ágyazódnak be, ezek a bolyhok táplálják őket Táplálékuk: halak, rákok, puhatestűek és tüskésbőrűek
  • 8.
  • 9.
    Himantura pacifica Testhossza:max. 150 cm Könnyen sebezhető Elterjedése: Csendes-óceán keleti részén, Galápagos-szigetek, Costa Rica, sekély partvizekben Elevenszülő Farka mérgező
  • 10.
    Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma Nagyon színes, világos kék pöttyökkel A farok hossza megegyezik a test hosszával A farkán két hegyes tüske van, így hátulról is tud támadni Testhossza: átlagosan 25 cm Előfordulása: Nyugat-Ausztrália, Új-Zéland keleti partjainál Korallzátonyok homokos partjainál, sekély vizekben
  • 11.
    Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma Életmód: Elevenszülők; általában 7 egyed jön világra Egyedül vagy csoportokban élnek Mérgezőek
  • 12.
    Paratrygon aiereba Trópusiéghajlaton él; friss, langyos vizekben, sekély partokon Több mint 14 évente szaporodik, két utódot hoz világra Az Amazonas folyóban található meg Tápláléka: bogarak, rákok és halak Testhossz: hím egyedek 80 cm, a nőstények 78 cm nagyságúak
  • 13.
    Édesvízi rája Plesiotrygon iwamae Az Amazonas felső folyásában él Mérete: 20-60 cm Farka kétszer olyan hosszú, mint a teste Tápláléka: apró halak, rákok és férgek
  • 14.
    Folyami tüskésrája Potamotrygon motoro Mérete: 50 cm körüli és 15 kg Trópusi vizekben él Dél-Amerikában honos Nagyon veszélyes faj
  • 15.
    Trygonoptera testacea Afarkán két erős tüske található Levél-alakú farokuszonya van, ez különbözteti meg a többi rája fajtól Max. 50 cm-re nőnek meg Az Atlanti-óceán sekélyebb részein honos
  • 16.
    Csillag rája Amblyraja radiata A kifejlett állatok hátoldalán 12-19 nagy tövis van A farokúszó csökevényes Testhossza: többnyire 60 cm körüli, max. 1 m Előfordulás Atlanti-óceán, Fehér-tengertől Írországig, La Manche csatorna, Északi-tenger, Balti-tenger Iszapos, homokos és sziklás fenéken 20-100 m mélyen Életmód: Tápláléka: kis fenéklakó állatok (pl.: férgek, rákok, tüskésbőrűek és kis halak) Az ivarérett hímeket párzószervükről és a mellúszók mozgatható karomszerű töviseiről lehet felismerni
  • 17.
    Kakukkrája Leucorajanaevus A kifejlett állatok farkán négy tövissor, közülük kettő előreterjed; a fiatal egyedek farkán csak egy sor tövis A test közepén két nagy fekete szemfolt található, amelyek sárgán márványosak Testhossza: max. 70 cm Előfordulása: Atlanti-óceán, Anglia és Írország környékétől az északnyugat-afrikai partokig Homokos fenéken, többnyire 20 m alatt, az idősebb állatok max. 100 m mélységig
  • 18.
    Kakukkrája Leucorajanaevus Életmód: Gyakran összetéveszthető a tükrös rájával A homokon fekve vagy beásva található meg Zsákmányát felülről támadja meg, és a testével beborítja Ikrarakó; a tokokban levő tojásokat a homokba rakja le Tápláléka: férgek, rákok, kis halak, csigák és kagylók
  • 19.
    Sima rája Malacoraja senta A kifejlett állatok orra hosszú, hegyesszögű A hímek háta tüskés, a nőstényeknél csak az elülső rész, a fiatal állatoké sima A kifejlett állatok farkán egy-egy oldalsó tövissor, fiatal egyedeken nagy tövisek a szemtájékon és egy sor tövis a farok hátoldalán A hasoldal a kortól függően fehér, világosszürke vagy kékes színű Testhossza: hímek max. 2,05 m, nőstények 2,5 m-ig
  • 20.
    Sima rája Malacoraja senta Előfordulás: Atlanti-óceán, Izlandtól és Észak-Norvégiától Madeiráig, Északi-tenger, Balti-tenger, Földközi-tenger nyugati területe Homokos és iszapos fenéken, a kifejlett egyedek többnyire 100-200 m, a fiatalok 18-30 m mélységben is Életmód: A sima rája a legnagyobb az észak-nyugat-európai vizekben Halgazdaságilag is jelentős (kereskedelmi neve „tengeri pisztráng”) Tápláléka: halak, rákok, férgek
  • 21.
    Tövises rája Raja clavata Felső és alsó oldalukon tüskések; a kifejlett állat testének felső oldalán számos, nagy tövis; nőstényeknél az alsó oldalon is vannak Fiatal és nőstény egyedeken egy sor tövis a háton és a farkon; hímeknél csak a farkon Testhossz: a hím max. 70 cm; a nőstény max. 125 cm Előfordulás: Atlanti-óceán, Norvégiától és Izlandtól Dél-Afrikáig, Északi-tenger, Balti-tenger, La Manche csatorna, Földközi-tenger, Fekete-tenger A homokos és iszapos aljzatot kedveli, sekély vizekben, valamint 500 m mélységig
  • 22.
    Tövises rája Raja clavata Életmód: Szürkületi és éjszakai állatok A nőstények a 9., a hímek a 7. évben ivarérettek Szaporodáskor a sekély vízbe vonulnak, négyszögletű tojásokat a homokba egyesével rakja le Tápláléka: tarisznyarák, lepényhal, garnélarák
  • 23.
    Adriai csillagrája Raja asterias A bőr érdes a hátoldalon, a szemtől az első hátúszóig 60-70 tövisből álló sor húzódik; a farkon két további sor; a kifejlett hímek mellúszóin és a szemek előtt kis, mozgatható karomszerű tövisek Testhossza: max. 70 cm Előfordulása: Csak a Földközi-tengerben (az Adriában a leggyakoribb rája faj) Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, túlnyomórészt 7-40, néha 100 m mélységig
  • 24.
    Adriai csillagrája Raja asterias Életmód: Nappal beássa magát a puha aljzatba Zsákmányát úgy fogja, hogy ráhajlik és testével beborítja 45 cm testhossznál ivarérett Ikrarakó; az átlátszóan zöldes barna tokokban levő tojásokat egész évben rakja Tápláléka: fenéklakó állatok, kis halak és rákok
  • 25.
    Tükrös rája Raja miraletus A mellúszók széle csaknem derékszögű Karcsú, lapos farok (hosszabb a test felénél), egy hosszanti sorban 14-18 tövis található, a hímeknél egy a nőstényeknél két további sor az oldalán A test közepe táján két, feltűnő, világoskék szemfolt, kékesfekete és sárgás vagy narancsszínű széllel Előfordulás: Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Földközi-tenger Parit vizekben, homokos vagy iszapos fenéken, többnyire 90-300 m mélységben
  • 26.
    Tükrös rája Raja miraletus Életmód: A nyári hónapokban a sekély zónába vonulnak Felriasztva mellúszóik elölről hátra haladó hullámzásával úsznak el A Földközi-tengerben tavasszal, az Atlanti-óceánban télen rakják le az ikráikat Tápláléka: gerinctelenek és fenéklakó halak
  • 27.
    Holdrája Rajellafyllae Az orr rövid, tompaszögű, kis csúccsal Erős tövisek vannak a szemek között és a nyakon; szabálytalan, hosszanti tövissor van a farok mindkét oldalán; a fiatalokon egy szabályos tövissor van a háton és a farkon Testhossza: max. kb. 55 cm Tápláléka: a fiataloknál kisebb rákok, később kis fenéklakó halak is Előfordulása: Atlanti-óceán nyugati részében Új-Skóciáig, Izland, Észak-Norvégia, Északi-tenger északi része 170-2055 (leggyakrabban 300-800) m mélységben,
  • 28.
    Fehérrája Rostrorajaalba Az orr hosszú, de rövidebb a test szélességének harmadánál A hát bőre tüskés a kifejlett állatokon, a fiataloké sima; a farok középvonalában egy tövissor húzódik, valamint mindkét oldalán egy-egy rövidebb tövisekből álló sor található Testhossza: max. 2,02 m (1,51 m széles) Előfordulása: Atlanti-óceán, Írország, a La Manche csatornától Dél-Afrika nyugati és keleti partjaiig, Földközi-tenger Parti vizekben, iszapos és homokos fenéken, többnyire 40-200 m mélyen
  • 29.
    Fehérrája Rostrorajaalba Életmód: Ikrarakó; a nagy tokokat tavasszal rakja le Kelési idő 4-5 hónap Nagy szikzacskójuk van Tápláléka: fenéklakó állatok (halak, rákok)
  • 30.
    Anacanthobatis americanus Testhossz:max. 40 cm Előfordulása: langyos tengervizekben, 200-900 m mélységig; a Karib-tenger déli részén és Dél-Amerika északi partjainál
  • 31.
    Atlanti hegedűrája Rhinobatus lentiginosus Elterjedése: Atlanti-óceán nyugati része Testalkatát tekintve átmenet a cápák és ráják között Testhossza: 76 cm
  • 32.
    Hegedűrája Rhinobatusrhinobatus A test elülső része rájaszerűen lapított, a hátsó rész hengeres, cápaszerű; hosszú, háromszög alakú orr, a csúcsa lekerekített Egy sor kis tövis a hát középvonalában és két hasonló nagyságú, a faron levő hátúszók között A mellúszók teljes hosszukban összenőttek a fej oldalával és részben a test oldalával Testhossza: max. 1 m Tipikusan partközeli faj Elevenszülő Szívesen telepszik meg kagylók között, ezért az osztrigatelepekben nagy károkat okozhat
  • 33.
    Sasrája Myliobatusaquila A test majdnem kétszer olyan széles, mint hosszú Ostor alakú, hosszú, vékony farok Testhossza: max. 1,5 m Előfordulása: Atlanti-óceán, La Manche csatornától a Madeira-szigetekig, Földközi-tenger Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, 100 m mélységig
  • 34.
    Sasrája Myliobatusaquila Életmód: Kiváló úszó, gyakran megtalálható a vízfelszín közelében, de néha ki is ugrik a vízből Elevenszülő; a vemhes nőstények tavasszal a partok közelébe vonulnak; az ivadékok szeptembertől februárig születnek Tápláléka: kis fenéklakó állatok
  • 35.
    Atlanti ördögrája Manta birostris Erősen lapított, rombusz alakú test (szélessége 2-3-szorosa a hosszának); nagy, hegyesszögű szárnyai vannak A széles, a testtől jól elváló fej oldalán találhatók a szemek A fejúszók különállók, az orron két vékony, kanálszerű lebenyt („szarv”) alkotnak, amelyek vízszintesen előre állnak és nagyon mozgékonyak Fogazat: mindegyik állkapocsban 150-160 sor fog található, amelyek nagyon kicsik és tompa hegyűek A hosszú, vékony farkon (fiataloknál a testhossz 3-szorosa, kifejlett egyedeken rövidebb a testnél) egy kis hátúszó és mögötte 1-2 tüske Testhossza: max. 5 m fesztávolság
  • 36.
    Atlanti ördögrája Manta birostris Előfordulása: Atlanti-óceán, Írország délnyugati partjai, Portugália, északnyugat-afrikai partok mentén, Földközi-tenger Életmód: Óriások a ráják közt Többnyire párosan vagy kis csoportokban élnek, széles mellúszóik lassú mozgatásával úsznak a vízfelszín közelében; gyakran a part közelében is; néha hatalmas ugrással felszökkennek, és hangos csattanással esnek vissza  ezekkel az ugrásokkal próbálnak megszabadulni a külső élősködőiktől
  • 37.
    Atlanti ördögrája Manta birostris Elevenszülő; a nőstények csak 1-2 utódot szülnek Tápláléka: túlnyomórészt apró planktonrákok és halivadékok, amelyeket a „szarvai” segítségével terel be a szélesre tátott szájba és a kopoltyúalapján levő szűrőkészülékkel szűr ki
  • 38.
  • 39.
    Fűrészrája-alakúak Testformájuk nyújtottMellúszóik nagyok és viszonylag még szabadon állnak Fő jellegzetességük a széleken fűrészfogakkal ellátott hosszú rosztrum Ide tartozó nemek: Anoxypristis, Pristis
  • 40.
    Anoxypristis cuspidata Testhossza:max. 470 cm Homokos partokon, 40 m-es mélységig él Előfordulása: Vörös-tenger, Perzsa-öböltől Új-Guinea-g, egész Japánban Tápláléka: kis halak Elevenszülő A tüskék súlyos sérüléseket okozhatnak, nagyon erőszakos állat
  • 41.
    Pristis microdon Testmérete:max. 700 cm, legnagyobb súlyú állat, amit mértek 600 kg, 30 évig is élhetnek Előfordulása: Kelet-Afrikától Új-Guinea-g, Ausztrália és Vietnám partjainál is előfordul A rosztrum mindkét oldalán 14-22 fog található, szuvenírként árulják Homokos és iszapos aljzatokon, sekély folyókban és tavakban fordul elő Kihaló félben van, mert vadásszák húsáért, uszonyáért, bőréért
  • 42.
    Közönséges fűrészhal Pristis Pristis A test megnyúlt, a cápához hasonlít; az orrán hosszú, kardszerű nyúlvány (rosztrum), ennek mindegyik oldalát 16-20 erős, hegyes fog borítja A farok mindkét oldalán bőrredő található Testhossza: max. 4,5 m Úszása a cápákéhoz hasonlít A hosszú nyúlványukkal ölik meg a zsákmányállatot, és ezzel védekeznek is Elevenszülők; egy 4,5 m hosszú nősténynél 23 embriót számoltak meg Tápláléka: főleg halak Előfordulása: Atlanti-óceán, Portugáliától Angoláig, Földközi-tenger nyugati része
  • 43.
    Nagy fűrészesrája Pristis pectinata Cápalakú teste van Testhossza: max. 760 cm Homokos és iszapos öblökben és lagúnákban él, 400 m-es mélységig Csoportosan vadásznak (halakra) Elevenszülők; 15-20 egyedet hoz világra; Az újszülöttek fogai bőrrel vannak bevonva, hogy ne sértsék meg anyjukat
  • 44.
    Elektromosrája-alakúak Testük elektromosságáthasználja fel arra, hogy megvédje magát ellenségeitől, illetve elejtse zsákmányát. Testükben 8-220 voltos elektromos áramot hordoznak, ez az elektromosság számukra nem ártalmas. Az energiát, amit védekezésük alkalmával elhasználtak, egy idő után, mintha csak feltölthető elemek lennének, megint visszanyerik és újra használható elektromos energia alakul ki bennük. Ide tartozó családok: Hypnidae, Narcinidae, Narkidae, Torpedinidae – Zsibbasztórája-félék
  • 45.
    Hypnos monopterygium Testhossza:70 cm Előfordulása: Ausztrália partjai, sziklák közelében 240 m-ig Több mint 14 évente szaporodik Víz nélkül is életben marad órákig Tápláléka: rákok, férgek és halak Elevenszülő
  • 46.
    Benthobatis kreffti Max.30 cm hosszú 420-527 m mélységig fordul elő 14 évenként szaporodik Gyakran a halászat áldozata Előfordulása: Atlanti-óceán DNY-i partjai, főleg Brazília partvonalán Tápláléka: férgek és apró rák fajok
  • 47.
    Diplobatis ommata Testmérete:max. 25 cm Sziklás tengeröblökben; sziklás, homokos aljzatokon, korallzátonyoknál, 65 m mélységig található meg 4,5-14 évenként szaporodik Előfordulás: Csendes-óceán keleti partvidéke, Kaliforniai-öböltől Ecuadorig Tápláléka: rákok, halfélék
  • 48.
    Narcine timlei Testmérete:max. 38 cm Trópusi vizekben él, kedvelt akváriumi díszállat Előfordulás: Indiai-óceán, Pakisztántól Fülöp-szigetekig Partközeli és távolabbi vizekben is előfordul
  • 49.
    Narke dipterygia Testmérete:max. 18 cm Halászat áldozata, értékes trófea állat Előfordulása: Arab-tengertől Japánon át Indonéziáig Part menti és távoli vizekben is előfordul
  • 50.
    Torpedo californica Testhossza:max. 140 cm Az Egyesült Államok nyugati partjainál honos Sziklák között vagy homokba ásva él Kisebb csontos halakkal táplálkozik (pl.: hering) Elevenszülő Elektromosságával bénítja meg áldozatait (50 V)
  • 51.
    Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata Lapított, majdnem kör alakú, húsos test A bőr sima (nincsenek tüskék) A farok mindkét oldalán bőrredő; a farokúszó jól fejlett, háromszög alakú A test mindkét oldalán egy nagy, a bőrön átfénylő elektromos szerv van a fej és a mellúszók között Testhossza: max. 60 cm Előfordulása: Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Anglia partjai Homokos és iszapos fenéken, többnyire a parti rész előtti sekély vizű zónában, 2-20 m mélységben, csak ritkán hatol le 100 m-ig
  • 52.
    Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata Életmód: Éjszaka aktív Zsákmányát „elektrosokkal” (45-220 V) bénítja meg Elevenszülő Tápláléka: rákok, puhatestűek és kis fenéklakó halak
  • 53.
    Közönséges zsibbasztórája Torpedotorpedo Lapított, majdnem kör alakú test; jól elváló, rövid, erős farok A bőr sima A két hátúszó a farkon, az első nagyobb A farok kb. olyan hosszú, mint a test A test mindegyik oldalán nagy elektromos szerv Testhossza: max. 60 cm
  • 54.
    Közönséges zsibbasztórája Torpedotorpedo Előfordulása: Atlanti-óceán, Földközi-tenger Homokos és iszapos fenéken, valamint moszatmezőkön, a parti rész sekély vízi zónájától 50 (néha 200) m mélységig Életmód: Éjszaka aktív Elevenszülő Tápláléka: kis fenéklakó halak és rákok
  • 55.