1. Sajátos nevelési igényűek
pedagógiája és
pszichológiája
KÉSZÍTETTE:
BODROGAI TIBOR
PÁPAY NIKOLETT
SOLTÉSZ ÉVA
VASKÓ GYÖRGYNÉ

2. Urgyán Tibor György
Soha ne nézz szánakozva engem
Egy fogyatékos gyerek kérése:
Soha ne nézz szánakozva engem,
én is az ÉLET szépségét zengem,
lenn a mélyben összeér a lelkünk
Isten hívására egyszerre keltünk.
Igaz, a logika nem a kenyerem,
de ha megnézed jól a tenyerem
a szívvonalam nagyon hosszú,
s nem tudom mit jelent a bosszú.
Közös az életünk, közös a halálunk
tudom, egyszer majd közös nevezőt találunk,
csak soha ne nézz szánakozva engem,
hisz én is az ÉLET szépségét zengem...

3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
A könyv öt önálló, de egymással összefüggő
fejezetből áll:
 ESÉLYEGYENLŐSÉG
 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA,
PSZICHOLÓGIÁJA
 INTEGREÁCIÓ – A SZEGREGÁCIÓTÓL, AZ
INKLÚZIÓ MEGVALÓSULÁSÁIG
 HABILITÁCIÓS REHABILITÁCIÓS
TEVÉKENYSÉG
 INTEGRÁCIÓS GYAKORLATOK FELNŐTTEK
KÖRÉBEN

4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
A könyv tartalmának összeállításában elsődleges célunk volt:
 hatékony pedagógiai, gyógypedagógiai elméleti és gyakorlati
ismereteket, eszközöket adni a sajátos nevelési igényű
gyermekek és fiatalok jellemzőiről, különbözőségeiről és azok
pedagógiai eszközökkel történő fejlesztéséről,
 ismertetni a gyógypedagógusok kompetenciáit a fejlesztés
folyamatában valamint a gyógypedagógusokkal való hatékony
együttműködés formáit,
 bemutatni, hogy a leendő pedagógusok és szociálpedagógusok
hol és hogyan tudnak ebben a folyamatban részt venni,
 a könyv célja továbbá a hallgatók fogyatékosokkal kapcsolatos
attitűdjének megváltoztatása – elfogadás, befogadás erősítése,
 megismerteti a hallgatókkal a fogyatékossági típusok alapvető
jellemzőit, felismerésének módjait és megjelenésének alapvető
tüneteit,

5. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
 a hallgatók, olyan pedagógiai ismereteket kapjanak,
amellyel kompetensebben segíthetik, minden gyerek
esélyegyenlőségét az intézményes keretek közötti
nevelésben, tanulásban, hogy lehetőségeik maximumát
érhessék el;
 segítséget nyújtani a hallgatóknak az integráció és
inklúzió fogalmi értelmezésében, nemzetközi és hazai
történetének megismerésében,
 ismereteket adni a fogyatékossági típusok szerinti
integrációs módszerekről és megvalósítási formáikról,
illetve bemutatni ezeket jó gyakorlatokon keresztül;
 szerezzenek ismereteket a sajátos nevelési igényű
gyermekeket ellátó szakszolgálatok munkájáról,
segítségük igénybevételének módjáról.

6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
A könyv fejezeteinek bemutatása:

7. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
Esélyegyenlőség c. fejezetben a következő
témakörökkel foglalkozik a könyv:
 rövid áttekintést nyújt arról, hogy a jog milyen
vonatkozásokban segíti az esélyegyenlőség
érvényesülését a fogyatékkal élő emberek körében;
 igyekeztünk bemutatni a hátrányos megkülönböztetést
tiltó és esélyegyenlőséget támogató hazai és
nemzetközi döntéseket;
 segítséget nyújtani a jogegyenlőség, jogképesség
cselekvőképesség értelmezésében a fogyatékossággal
élőkkel kapcsolatosan.

8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
A gyógypedagógiai megjelenése, fejlődése Európában
című alfejezetben bemutatjuk:
… Az egyes történelmi korokban hogyan viszonyultak a
fogyatékossághoz. A gyógypedagógia történetének rövid,
áttekintő, rendszerező ismertetése pedagógiatörténeti
érdekesség, végigvezeti az olvasót, hogy az egyes történelmi
korokban hogyan vélekedtek a sérült / fogyatékos
embertársaikról.
A magyar gyógypedagógiai iskolarendszer fejlődése
című részben ismertetjük, hogy a hazai pedagógiai szemlélet
miként igazodott az európai trendekhez.
Hazánkban miként indult a speciális tudást igénylő
gyógypedagógus képzés.

9. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
A gyógypedagógiai oktatás fejlődése Magyarországon
a törvényi változások tükrében c. részben:
A speciális oktatás törvényi szabályozását követve
vettük sorra a sérült gyermekek nevelésének-
oktatásának iskolarendszerbeli változásait. Bemutatva
a speciális képzést leginkább befolyásoló
intézkedések és törvények sorát.
pl.: …1921. évi XXX. tv., amely elismerte a fogyatékosok
művelődéshez való jogát, ….1993. évi LXXIX. közoktatási tv.
30. §(1) bekezdése kimondja, hogy „a sajátos nevelési igényű
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy
igényjogosultságát megállapították”…

10. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
Hogyan kerül a gyermek a gyógypedagógia
látóterébe? c. alfejezetben:
Segítséget kívántunk adni a leendő pedagógusoknak,
hogy milyen lépések betartásával kérhetnek
gyógypedagógia vizsgálatot, ha felmerül a tanulást is
befolyásoló sérülés gyanúja.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az érintett gyermekek
minél előbb a szakemberek látóterébe kerüljenek,
hogy a lehető legkorábban szakszerű fejlesztésben
részesülhessenek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság diagnózisa alapján. A fejezet
részletes listát tartalmaz az egyes bizottságok
elérhetőségéről.

11. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
A Gyógypedagógiai alapfogalmak című
alfejezetben:
…azokat a fogalmakat ismertetjük, magyarázzuk,
amelyek a többségi iskolában tanító pedagógusok
számára elengedhetetlenül fontosak, amennyiben
SNI-s tanulók integrált oktatását is felvállalják.
A gyógypedagógia speciális szakmai szókincset
használ. Ennek ismerete, adekvát használata teszi
lehetővé a szakemberekkel való kommunikációt, a
szakvélemények pontos értelmezését és az ezek alapján
választott fejlesztési módszerek megválasztását.

12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
Kik a sajátos nevelési igényűek?
A könyv ezen részében részletesen kitérünk az egyes
érzékszervi és értelmi fogyatékosok,
beszédfogyatékosok, autizmussal élők bemutatására, a
sérülés kialakulásának okára, alapvető jellemzőkre,
számukra fontos segédeszközökre, speciális ellátó
intézményekre.
Az integráltan a többségi iskolában tankötelezettségét
teljesítő SNI-s gyermek számára rendkívül fontos
biztosítani a szakgyógypedagógus által végzett
rehabilitatív fejlesztést.

13. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
A tanulási zavar, tanulási nehézséget mutató
gyermekek c. és a Viselkedési rendellenességek c.
alfejezetben:
A tanulási zavart, tanulási nehézséget (diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia) mutató gyermekeket, a viselkedési
rendellenességek fajtáit mutattuk be, melyekkel a többségi
iskolákban egyre nagyobb számban találkozhatnak a
pedagógusok.
A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünet-együttesben nyilvánul
meg - aminek ismerete elengedhetetlen, - hátterében a
kölcsönösen egymásra ható részképességek diszfunckiója áll.
Ezek kezeléséhez is igyekeztünk hasznos ismereteket nyújtani a
könyv olvasójának.

14. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
A pszichés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott gyermek
pszichológiája c. alfejezetben:
 A pszichológiai oldaláról közelítjük meg az iskolai
teljesítményproblémák körét.
 Külön kitértünk figyelmi szabályozás nehézségeire, a
viselkedés,- érzelmi szabályozás zavaraira.
 Az autizmus spektrumzavar kérdéskörét bővebben is
tárgyalja az alfejezet, mert ennek a sérülési területnek a
szakszerű fejlesztése jelenti a legnagyobb nehézséget a
integrált oktatás során.

15. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
Az SNI kategóriák külön támogatási rendszere
Magyarországon és az Együttműködés más
szakemberekkel és a gyermekek családjával című
részben:
…segítségnek kívántunk nyújtani a sajátos nevelési
igényű gyermekekkel foglalkozó többségi pedagógusok
számára, elsősorban a törvény által nyújtott
kedvezmények körében, igénybe vehető támogatások
ismeretében.

16. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA
ÉS PSZICHOLÓGIÁJA
Az integráció – a szegregációtól az inklúzió
megvalósulásáig c. fejezet:
 áttekintést ad az integráció térnyeréséről a nemzetközi és
hazai oktatási rendszerben;
 bemutatja az integrációs nevelés-oktatás fajtáit és
megvalósulási szintjeit – spontán,- lokális,- szociális,-
funkcionális,- részleges,- teljes,- fordított integrációt;
 értelmezi a fejezet a fogadás (integráció) és a befogadás
(inklúzió) szemléletbeli különbségeit;
 sérüléstípusok szerinti bontásban tárgyalja a fejezet a sikeres
integráció emberi és eszközbeli feltételeit;
 ismerteti a sikeres integrációt támogató szakszolgálati
intézmények szolgáltatásait és elérésük módját.

17. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS
TEVÉKENYSÉG
/kizárólag gyógypedagógiai kompetencia/
A fejezet tartalmazza azokat a fejlesztési
szempontokat és irányokat, amelyek A
REHABILITÁCIÓ ALANYÁRA: a sajátos
nevelési igényű gyermekre irányulnak.

18. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység c. fejezet
bemutatja a fejlesztés céljait és feladatait:
 A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb
fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy
sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
 A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása
érdekében.
 A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
 A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és
használatuk megtanítása.
 Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés

19. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés tartalmát több
tényező befolyásolja:
 a fogyatékosság típusa;
 a fogyatékosság súlyossága;
 a fogyatékosság kialakulásának
ideje;
 a sajátos nevelési igényű
személy életkora;
 a sajátos nevelési igényű személy
pszichés és egészségügyi állapota;
 a sajátos nevelési igényű személy
fejleszthetősége, képességei, kialakult
készségei

20. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
Integrációs gyakorlatok a felnőttek c. rész:
oooooooooo
A könyv záró fejezete a felnőtt
fogyatékos társadalomra irányul. Az
„…először ember, s iskolás korral nem érhet véget a
csak azután fejlesztés. A rehabilitáció elvei,
célkitűzései között szerepel, hogy a
különleges
fogyatékos emberek a mindennapi
ember.” folyamatokban (oktatás, szociális és
(L.Sz. Vigotszkij) gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás,
sport, kultúra) kapcsolatot létesítsenek
és tartsanak fenn más emberekkel,
valamint a társadalmi és gazdasági
intézmények legszélesebb körével.

21. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGIÁJA ÉS
PSZICHOLÓGIÁJA
Ebben a részben képet kaphatunk a hazai intézményi ellátó
rendszerről, megváltozott munkaképességűek számára:
 Szociális intézmények
 Fogyatékos személyek
ápoló – gondozó otthona
 Fogyatékos személyek
rehabilitációs intézete
 Fogyatékos személyek
nappali intézménye
 Fogyatékos személyek
átmeneti gondozóháza
 Szociális foglalkoztató
 Lakóotthonok, amelynek
keretei között ők is teljes életet élhetnek.

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET, A
TÜRELMET!
– miattuk, értük, hogy még több figyelmet
kapjanak!