Virtuális tanulási tér kialakítása az Öveges József Szakképző Iskolában

1,584 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,584
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
6
Actions
Shares
0
Downloads
14
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Virtuális tanulási tér kialakítása az Öveges József Szakképző Iskolában

  1. 1. Virtuális tanulási tér kialakítás az Öveges József Szakképző Iskolában Tanulmány (Írta: Bánhidi Árpád) 1. Bevezető Felismerve a világban zajló változásokat, iskolánk, a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium sem mulaszthatta el, hogy lépéseket tegyen az e-learning bevezetésére, ezzel megteremtve a lehetőségét diákjaink számára, hogy bekapcsolódjanak az egész élethosszon át tartó tanulásba. A szakképzésünk során mindig is törekedtünk a korszerű tartalom átadására és korszerű eszközök használatára. Ezért nem is volt kérdés számunkra, hogy éljünk-e az e-learning adta lehetőségekkel. Ezek között szerepelnek a számítógépes idegen nyelvi labor, a digitális táblák, az e-learning oktatási környezet és az ezekhez kapcsolódó új oktatási módszerek alkalmazása is. Jelenleg arra törekszünk, hogy eszközeinket a megfelelő módszerekkel együtt alkalmazzuk, és a már meglévő tartalmakkal ki tudjuk egészíteni a hagyományos oktatási formát. Célunk, hogy a blended learning-et meg tudjuk valósítani a mindennapi tanítási tevékenységünk során lehetőség szerint mind a szakközépiskolában, mind a gimnáziumban. Az iskola e-learning stratégiájának egyik célterülete az informatikai írástudás képességének fejlesztése mind a tanárok, mind a diákok körében. Ennek érdekében digitális táblákat szereztünk be, eddig összesen 8 db-ot, az újabb informatikai normatív támogatásoknak köszönhetően a közeljövőben még további táblákkal fogunk bővülni. 2. A blended learning rendszerszemléletű bevezetése A rendszerszemléletű gondolkodás során nem az egyes alrendszereket, vagy részeket vizsgáljuk, hanem az egész rendszert egy egységként kezeljük, a rendszer elemeinek kapcsolatait, környezetét és kölcsönhatásait figyelembe véve. Ez azért fontos, mert a blended learning bevezetése során nem csak új módszerek érkeznek az iskolába, hanem új eszközök is, amelyeket a már meglévő és működő rendszerbe kell úgy beilleszteni, hogy minél jobb hatékonyságot érjünk el. Egy e-learning rendszer bevezetése nem különösebben tér el egy IT rendszer bevezetésétől, ezért a rendszertervezési tevékenység elvégzésére kiválasztott módszertan az IBM BSP-je (Business System Planning) volt. A cél az volt, hogy olyan tervezési módszertant válasszunk, amely nem igényel nagy erőforrásokat, ezáltal egy középiskola is képes a szűkös lehetőségei közepette alkalmazni. Továbbá azért esett a választás erre a módszertanra, mert hatékonyan alkalmazható a vállalati információs rendszerek tervezéséhez, és támogatja a hatékony vezetői döntéshozatalt. A BSP a klasszikus V modellre, top-down tervezésre és bottom-up megvalósításra épít. Más, komplex módszertanokkal összehasonlítva (ISAC, SDM-HOSKYNS, SDM-PANDATA, SSADM) sokkal egyszerűbb, igaz, nem is fedi le egy fejlesztési munka minden elemét. Nagy előnye még, hogy rendszer szintű gondolkodásra készteti a fejlesztőket, és a középpontba az egyes alrendszerek összekapcsolása helyett az információ-rendszer stratégiai tervezését helyezi. 2.1. A rendszertervezés és bevezetés lépései A bevezetés fázisait az előbb említetteknek megfelelően alakítottam ki. Több helyen is eltértem az eredeti módszertantól, elsősorban azért, mert nem tartom célnak, hogy ebben az esetben egy komplex informatikai rendszerterv készüljön el, bár az alapos tervezés minden szempontból
  2. 2. hasznos lehet. Ezen túl pedig egyszerű, bármely iskola számára könnyen alkalmazható lépéseket akartam megfogalmazni, hogy a meglévő információ-rendszerüket áttekintve könnyen tudják bővíteni azt. A rendszertervezés és bevezetés fázisai az előbbiek alapján a következőek: 0. fázis: projekt indítása, célkitűzés 1. fázis: helyzet felmérés és -elemzés 2. fázis: részletes rendszerterv 3. fázis: bevezetés, teszt üzem, oktatás 4. fázis: rendszerfelügyelet, tananyag-fejlesztés, kurzusok kezelése A fejlesztési folyamatot tekintve három részre oszthatjuk a lépéseket. Az első a rendszertervezést megelőző tevékenységek, mely most csak a 0. fázist tartalmazza. A második a rendszertervezési tevékenységek, mely a 1-3. fázist foglalja magába, és végül a rendszertervezést követő tevékenységek, ami a 4. fázis. Az 1. fázisnak különösen fontos szerepe van a bevezetés során, hiszen a helyzet felmérés és -elemzés során derül ki, hogy rendelkezünk-e megfelelő erőforrásokkal és milyen igényeket támasztanak a felhasználók a rendszerrel szemben. Ezt követően alakítjuk ki a rendszerkoncepciót, ami a megvalósíthatósági tanulmány része. Itt dől el, hogy érdemes-e a rendszer bevezetésével a továbbiakban foglalkozni. A mi esetünkben ez a tanulmány olyan javaslattal zárult, amely szerint a megvizsgált feltételek és keretrendszerek (Moodle, Dokeos, Claroline) alapján van esély az e-learning sikeres bevezetésére, a projekt céljainak megvalósítására. A keretrendszereket 18 -féle szempont szerint vizsgáltuk meg, és ezeket értékelve a Moodle-t választottuk ki a virtuális oktatási terünk kialakítására. A 2. fázisban kialakított részletes rendszerterv tartalmazza a különböző szerepköröket (adminisztrátor, szerző, kurzuskészítő, tanár, stb.) és azok feladatait, valamint a kialakítandó hardver és szoftver környezet pontos specifikációját. Ezt követően már csak a bevezetés lépéseinek megtervezése maradt hátra, amit a 3. fázis dokumentumaiban részleteztünk. A rendszertervezés során létrejött több mint 40 oldalas dokumentáció magában foglalja a főbb lépések során elkészített anyagokat (rendszerkoncepció, rendszerterv, tananyag-fejlesztési minőségbiztosítási követelmények). Ez a dokumentáció azonban még koránt sem teljes, mivel a teszt üzem és az oktatás elkezdése után a tervezési és dokumentációs tevékenység háttérbe szorult. 2.2. A bevezetés tapasztalatai A bevezetés során a legkevesebb gond a diákok részéről a belépő évfolyamon volt, mivel ők többnyire más intézményekből érkeztek, így nem voltak kialakult szokásaik az iskolai rendszerünkkel kapcsolatban. A korábban már nálunk tanuló diákok számára azonban nagyon nehezen ment az áttérés, de végül megszokták a rendszer használatát. Számukra sorozatos problémát még mindig a tanulási térben való eligazodás jelenti. A rendszer indítása óta (2007. február) az informatikai technikusok oktatásában személy szerint folyamatosan használom a virtuális tanulási teret. Ez idő alatt sikerült a korábban már meglévő szakmai tartalmak nagy részét a kurzusokba áttenni és kiegészíteni azokat különböző tevékenységekkel. Mivel jó tankönyvet nem vagy csak nagyon drágán tudnánk beszerezni a szakképzésben tanulóink számára, így a Moodle által biztosított tananyagszerzői támogatás nagyon megkönnyítette a tartalom előállítást. A tanulói aktivitás az oktatási portálon az elmúlt fél évben lassan el kezdett növekedni. Ennek oka, hogy egy újabb kolléga csatlakozott a rendszer használatához, és ő is ebben a környezetben teszi
  3. 3. elérhetővé két tantárgyból is a tananyagait és írja ki a feladatokat. A diákok között informális csatornákon terjed az oktatási portál híre. Ma már ott tartunk, hogy egyre többen jelentkeznek be olyanok is, akiknek a képzésében még nem alkalmazzuk a blended learning-et. Az ő számukra van egy közösségi tér, ahol eseménynaptárat, órarendet, fórumokat és chat szobát találnak, illetve a közelgő iskolai eseményekről egy rövid képes, szöveges ismertetőt. Az elmúlt egy év adatait tekintve nem dicsekedhetünk nagy forgalommal. A bejelentkezések számát tekintve azonban érdekes adat, hogy a diákok közül 60%-ban, átlagosan napi 15-en, otthonról jelentkeznek be. Ez azt jelenti, hogy sikerült a tanulási tevékenységük részévé tenni az oktatási portál használatát, ami cél volt. Az eredmények nem csak a bejelentkezések számában mérhetők, hanem a tanulmányi eredményekben is. Az idei tanév első félévében a végzős technikus osztályban nincs bukás. Ez részben ennek az oktatási környezetnek is köszönhető. További eredmény az is, hogy az eltelt két év alatt elég sok tapasztalat gyűlt össze a kurzuskészítésben és a Moodle által felkínált pedagógiai eszköztár alkalmazásában. Ezek a tapasztalatok segíthetnek a későbbiekben, hogy a közismereti tárgyak oktatásában is jól tudjuk alkalmazni a blended learning-et, mint a kompetencia alapú oktatás egyik alapelemét. 3. A virtuális tanulási tér kialakítása Ahogy azt korábban írtam, több szempont figyelembevétele mellett döntöttünk a Moodle mellett. Elsősorban a terméktámogatás, a szerzői eszköz támogatása, a tanulói tevékenység nyomon követhetősége és a kurzuskezelés voltak azok a szempontok, amelyek miatt erre a keretrendszerre esett a választás. Nem utolsó sorban azonban meg kell említeni, hogy a vizsgálat időpontjában (2006 tavasza) és azóta sem sok olyan ingyenes keretrendszer van, amely olyan széles tárházát kínálja a tevékenységeknek, mint a Moodle. A pedagógiai lehetőségek mellett pozitívuma még a rendszernek, hogy könnyen adminisztrálható. A felhasználó-azonosítást – mind tanár, mind diák számára – néhány adat megadása után egyszerűen lehetett az iskola központi címtárához kapcsolni. Ez nagyban megkönnyítette az oktatási portál bevezethetőségét, hiszen nem kellett a felhasználóknak külön login nevet és jelszót megjegyeznie. Ezen kívül a kurzusok menedzselésében is sokat segít a címtárral való kapcsolat, ugyanis az osztályok számára a címtárban létrehozott csoport az oktatási portálon mint osztályfőnöki kurzus jelenik meg. A tantárgyi kurzusokat ezek után metakurzusként létrehozva a beiratkozások automatikusan megtörténnek, így tudjuk biztosítani, hogy minden tanuló a számára szükséges kurzusokhoz hozzáférjen. Nem esett még szó a hardver feltételekről, amelyeken ez a szolgáltatás fut. A rendszer kialakítása során cél volt az internetről való hozzáférés biztosítása. Ezt a célt könnyen tudtuk teljesíteni, mivel a Hungarnet Egyesület tagjaként a Közhálós internet vonalainknál mindig is jobb internet hozzáféréssel rendelkeztünk. Ez az ADSL vonal esetén a feltöltési sebességre is vonatkozik, ami a szolgáltatások számára igen fontos. Jelenleg egy 8Mbps/512kbps ADSL vonal feltöltési sebességén tudunk minden iskolai szolgáltatást az internet felé elérhetővé tenni, ami várhatóan a közeljövőben egy 1/1Mbps bérelt vonalra fog bővülni. Az internet vonalak azonban csak az egyik része az infrastruktúrának. A hardver feltételek tulajdonképpen a szervernél kezdődnek. Szerencsére a 2006-os nagy értékű informatikai normatíva során sikerült beszereznünk néhány Dell PowerEdge SC1420-as kiszolgálót a már meglévő HP Proliant ML 370 szerverünk mellé. Ezek közül a Dell szerverek közül az egyik feladata, hogy csak az oktatási keretrendszer számára biztosítsa a web és az adatbázis kiszolgálás hátterét a rajta futó korszerű, 64 bites SUSE Linux Enterprise Server 10 operációs rendszer segítségével.
  4. 4. 3.1. Szakképzési kurzusok A blended learning bevezetése során az első célcsoport a szakképzési évfolyamaink voltak. Itt is elsősorban az informatikai technikus képzésben résztvevő osztályok számára készítettünk kurzusokat. Cisco Hálózati Akadémiaként volt már tapasztalatunk az e-learning kurzusok alkalmazásában. Ebből kifolyólag könnyen el tudtunk készíteni az első tantárgyi kurzusokat. Ezekre a kurzusokra nagy szükségünk is volt, hiszen 2006 őszén kezdtük el a Rendszerinformatikus képzést, amihez új tantervet kellett készíteni és a tantárgyak anyagait összeállítani. Az elmúlt két évben szerzett ilyen irányú tapasztalatokat az idei tanévben indított Informatikai rendszergazda OKJ-s képzésben már tudtuk kamatoztatni. Így már sokkal gördülékenyebben ment a szakmai tárgyak egy részében az új modulrendszerű képzés tananyagainak és a hozzá tartozó gyakorlati feladatoknak az összeállítása. Ezeken a kurzusokon belül nem csak a tananyagok érhetők el, hanem itt folyik a tanár-diák és diák- diák közti kommunikáció. Volt rá példa, hogy egy tanuló által feltett kérdésre egy másik tanuló adott választ. Mire a tanár megnézte a fórumot, már nem volt megválaszolatlan kérdés. A napi munka során ezekben a kurzusokban kerül adminisztrálásra minden számonkérés eredménye azokon kívül is, amit a keretrendszer tevékenységein belül szereznek a tanulók. Ezeket az értékeléseket és visszacsatolásokat el is várják a diákok, igénylik, hogy lássák az eredményeiket és a feladatok szöveges értékelését is. Az oktatási környezet által biztosított keretek között lehetőségünk van a tehetséges diákokat külön felkészíteni szakmai versenyekre (pl.: CCNA, OSZTV), valamint a végzős tanulókat a szakmai vizsga minden elemére (írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek). 3.2. Közismeretei kurzusok A közismeret számára egyelőre még csak két kurzus áll rendelkezésre. Ezek mindegyike a történelem tantárgyhoz kapcsolódik. 3.2.1. Történelem 9. évfolyam A történelem tantárgyhoz a kurzust egy évvel ezelőtt készítettem el. Akkor az volt a cél, hogy olyan tanulási teret alakítsunk ki, aminek segítségével fejleszteni tudjuk a tanulók IKT kompetenciáit, és a diszlexiás gimnáziumi tanulók számára lehetőség nyíljon a tananyag jobb feldolgozására, valamint néhány kiegészítő anyag elhelyezésére. Ehhez az interneten is elérhető IKT kompetencia fejlesztésére javasolt tanmenetet és az iskola történelem munkaközössége által alkalmazott 9. évfolyamos tanmenetet használtam fel. Előbbi részletesen kidolgozott és minden órához a Sulinet Digitális Tudásbázisból legalább egy foglalkozáshoz van hivatkozás. A kurzus kialakításakor erre a tanmenetre alapoztam és próbáltam igazodni az iskolai tanmenethez. A kurzusban az egyes témakörök esetében a SDT foglalkozásaira elhelyeztem egy hivatkozást. A referenciacsomag letöltésével szemben a hivatkozások használatának van egy hátránya az, hogy mindig a távoli Sulinetes kiszolgálóról kell letölteni a foglalkozás anyagát. Amint véglegessé válik, hogy nagyobb részt mely foglalkozások anyagaira van szükség a tanórákon, a referenciacsomagok letöltésre kerülnek és az off-line lejátszóval bármikor megtekinthetők. Természetesen a kurzus tartalmaz feladatokat is. Ezek között van fórum típusú, ahol egy-egy témát kell feldolgozniuk a tanulóknak, és van önálló feladatvégzésre alkalmas feladatkiírás is. Ezen kívül
  5. 5. a tanulók egy kattintással eljuthatnak egy on-line játékhoz, ahol újraélhetik az ókori Róma mindennapjait. Természetesen a szaktanártól függ, hogy milyen egyéb más tevékenységeket használnak. A fogalomtárral például kialakítható történelmi arcképcsarnok is, ha az enciklopédiaszerű formát választjuk ki. 3.2.2. Történelem 12. évfolyam A történelem tantárgy 12. évfolyamos kurzusának kialakításához az ötletet és a lendületet a Nemzeti Tankönyvkiadó által készített Flipbook adta. A Flipbook beágyazása a Moodle környezetébe könnyű volt. A könyv anyagát a kurzus backupdata könyvtárában helyeztem el, mivel ezt a könyvtárat a biztonsági mentés során a rendszer kihagyja, viszont az ebben a könyvtárban szereplő állományokra a kurzusban és a tananyagokban lehet hivatkozni. Így a kurzus elején szerepel egy hivatkozás a teljes tankönyvi anyagra. A könyv új böngésző ablakban jelenik meg, amit teljes képernyős módba kapcsolva használhatjuk a könyvhöz tartozó kezelőfelületet is. A könyv lapjait az egérrel húzva, vagy a kezelőfelület gombjaival lapozhatjuk, a kívánt oldal részletét akár ki is nagyíthatjuk. Ezen kívül a megadott oldalra közvetlenül is ugorhatunk. Ezt könnyíti meg az index nézet, ahol a könyv lapjait kis méretben megjelenítve választhatjuk a számunkra fontosat. A könyv nem csak a belső hálózaton jelenik meg gyorsan, hanem az interneten keresztül megtekintve is. Az előbb felsoroltakon kívül a Flipbook rendelkezik még jegyzet funkcióval is. Ennek az eszköztárnak a segítségével kiemelhetünk szövegrészeket, vagy mi magunk készíthetünk jegyzetet. Az oldal egyes részeit kitakarhatjuk vagy éppen ellenkezőleg, rávilágíthatunk azokra. A grafikus eszközök különböző geometriai alakzatokkal is segítik az oldal egy-egy részletének kiemelését. A kurzust, ahogyan a 9. évfolyam esetében, itt is kiegészítettem más tartalommal. A Google által hosztolt LIFE magazin képarchívumára vannak korszakonként hivatkozások. Nem lenne teljes a kurzus a tevékenységek nélkül. A tankönyv digitális formájának köszönhetően minden egyes feladathoz, legyen az esszé vagy fórum típusú, az adott tankönyvi oldal a forrásokkal együtt megjeleníthető. Ez a kurzuskészítő és a tanár számára megkönnyíti a feladatok kiírását, hiszen elegendő csak a meghatározott tankönyvi oldal hivatkozását elhelyezni a feladat szövegében és az már meg is jelenik. Ezek mellett a diszlexiás tanulóink érettségire való felkészülésének támogatására a 2008. májusi érettségit feldolgoztam tesztkérdésekként. A kurzusba beíratott néhány diák már használta is ezt a gyakorló kérdéssort. Terveim szerint a korábbi történelem érettségi feladatait is fel fogom dolgozni, és amint elkészülök, elérhetővé teszem a kurzus anyagával együtt a Flipbook kivételével. Érdeklődés ez iránt már más középiskolák felől is van. 3.2.3. Közösségi terek Nem utolsó sorban az oktatási portálon vannak közösségi terek is. Minden osztály, ahol alkalmazzuk a blended learning-et rendelkezik egy saját, osztályfőnöki kurzussal, ahol az osztály tagjai szabadon kommunikálhatnak egymással nem csak iskolai dolgokról is. Ezen kívül, ahogy korábban is már említettem, van egy, az egész iskolára kiterjedő közösségi kurzus is. Itt „futhatnak össze” a virtuális térben is azok a tanulók, akik nem egy osztályba tartoznak, de valamilyen közös tevékenység vagy téma miatt „találkozni” vagy információt cserélni akarnak egymással.
  6. 6. 4. Összefoglalás A blended learning bevezetésekor kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Bőven van még mit tenni, amit elértünk, az leginkább csak egy jó kezdés, amit feltétlenül folytatni kell. Legfontosabb teendőink ezzel kapcsolatban főként a kollégák képzésében van. Remélhetőleg a most még csak enyhén felfele ívelő folyamat szép lassan elér mindenkit, és egyre szélesebb körben fogjuk tudni alkalmazni ezeket a módszereket és eszközöket. A pedagógiai megújulás útja az új módszerek megismerésében és alkalmazásában rejlik. Ezért is örülök annak, hogy iskolánknak sikerült bekapcsolódnia a TENEGEN nevű Leonardo-s LifeLong Learning projektbe, melynek során a kollégákat szeretnénk képezni arra, hogy képesek legyenek az új technológia adta lehetőségekkel élni, valamint a konnektivizmusban és a hálózati tanulásban rejlő lehetőségeket kihasználni az oktató-nevelő munkájuk során. 5. Hivatkozások Sulinet Digitális Tudásbázis – http://sdt.sulinet.hu Nemzeti Tankönyvkiadó: Flipbook – http://aktivtabla.ntk.hu/content/39 LIFE magazin képarchívum – http://images.google.com/hosted/life TENEGEN LifeLong Learning Projekt – http://tenegen.prompt.hu Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium oktatási portálja – https://oktatas.oveges-szi.hu
  7. 7. 4. Összefoglalás A blended learning bevezetésekor kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Bőven van még mit tenni, amit elértünk, az leginkább csak egy jó kezdés, amit feltétlenül folytatni kell. Legfontosabb teendőink ezzel kapcsolatban főként a kollégák képzésében van. Remélhetőleg a most még csak enyhén felfele ívelő folyamat szép lassan elér mindenkit, és egyre szélesebb körben fogjuk tudni alkalmazni ezeket a módszereket és eszközöket. A pedagógiai megújulás útja az új módszerek megismerésében és alkalmazásában rejlik. Ezért is örülök annak, hogy iskolánknak sikerült bekapcsolódnia a TENEGEN nevű Leonardo-s LifeLong Learning projektbe, melynek során a kollégákat szeretnénk képezni arra, hogy képesek legyenek az új technológia adta lehetőségekkel élni, valamint a konnektivizmusban és a hálózati tanulásban rejlő lehetőségeket kihasználni az oktató-nevelő munkájuk során. 5. Hivatkozások Sulinet Digitális Tudásbázis – http://sdt.sulinet.hu Nemzeti Tankönyvkiadó: Flipbook – http://aktivtabla.ntk.hu/content/39 LIFE magazin képarchívum – http://images.google.com/hosted/life TENEGEN LifeLong Learning Projekt – http://tenegen.prompt.hu Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium oktatási portálja – https://oktatas.oveges-szi.hu

×