BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar      Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológia Intézet              Műszaki Pedagógi...
“If we teach today as we taught yesterday, we rob our children of tomorrow.”„Ha ugyanúgy tanítunk ma, ahogy tegnap tanítot...
Tartalom1.     Bevezetés ....................................................................................................
1. Bevezetés                                     Blog stílusbanMiért blog stílusban íródik a bevezetés? A blog műfajilag n...
Amikor csoporttársaim, kollégáim megtudták a szakdolgozatom címét, rögtön dobtakegy hátast . „Mi ez, miről van szó?” Amik...
ezzel is segítve társaikat. Együtt felfedezhetik a további lehetőségeket úgy, hogyegymástól is sokat tanulhatnak. További ...
A dolgozatom bevezetését követő fő fejezetek:    2. Ebben igyekszem bemutatni az Internethez kapcsolódó generációs       ...
2. Katedrapedagógiától a kollaboratív                                   tudásépítésigAz elmúlt évtizedekben lezajlott digi...
Wide Web-bel. Magyarországon mindez csak 6-7 éves csúszással éreztette hatását, deerről később még szólok. (A WWW alapelve...
o Z generáció: Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt         internet.”2A továbbiakat tekintve szá...
A következő táblázatban (3. ábra) szemléltetem, hogy mit jelent mindez aközoktatásban jelenlévő pedagógusok és diákok szem...
Generáció     Életekor     Életkor            Közoktatási szerep               az USA- Magyarorszá-                  ban  ...
jellemzők, amelyeket a külföldi szakirodalom a netgenerációnak tulajdonít, illetvemilyen mértékben jelenik meg ez hazánkba...
Az Internetgeneráció számára az információkhoz jutás sokkal interaktívabb módontörténik, mint az őket megelőző nemzedékekn...
Internetgeneráció tagjai már egy olyan világba születtek bele, ahol az emberiségtudásbázisa gyakorlatilag már évente megdu...
A másik főszereplő Mark Prensky, aki megalkotta a digitális bennszülött, digitálisbevándorló fogalmakat. Prensky két részb...
világ nyelvét. Az elnevezést azért is tartja célszerűnek, mert így jobban beazonosíthatóa korábban születettek illetve a „...
is meg kell és meg lehet találni azokat a digitális információfeldolgozásra építő tanulásimódszereket, amelyek a digitális...
Mint az a fenti ábráról (5. ábra) is leolvasható a tanulók az Internetet elsősorbankapcsolattatásra, kommunikációra, szóra...
2.1.2 Nomádok és telepesek a tanterembenNapjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy a Prensky és Tapscott által a különbözőnemzed...
digitális világban. Erre vonatkozóan vezet be a tanulmány egy új terminológiát,miszerint az első csoportot nevezzük digitá...
válhatnak. Én ezt a terminológiát általánosítanám. Nemzedékektől függetlenülnevezhetünk valakit digitális telepesnek vagy ...
A nyilak mentén bejárható útvonalak mutatják, hogy a különböző nemzedékek, hogyanjuthatnak el az adekvát IKT eszközhasznál...
A felhasználók nagy tömegét tekintve a Web 1.0 az olvasható web, míg a Web 2.0az írható-olvasható web. A Web 1.0 esetében ...
alkalmazások használatával rohamosan növekvő információmennyiség nem valódiüzenetek közzététele, hanem csak felesleges méd...
szemléletesség kedvéért szerepel. A valóság ettől némileg eltérhet. Viszont jólszemlélteteti azt, hogy kis számban vannak ...
weben megjelenő információmennyiséget, illetve hogy a long tail melyik részénhelyezkedik el.Még egy megjegyzés. Csermely P...
A webkettő az Interneten bárki számára egyszerűen elérhető közzétételre, megosztásra,együttműködésre alkalmas szolgáltatás...
2.2.2 Webkettőt az osztályterembe! Osztálytermet a webkettőre!Mottó:Hallom, és elfelejtem.Látom, és elhiszem.Csinálom, és ...
Nagyrészt ingyenesen használhatók, de vannak fizetős szolgáltatások is. Az alábbiakmegírásához egy magyar 18 és egy külföl...
 A véleménynyilvánítás helye; a feltett cikkekre, anyagokra kommentek        formájában lehetősége nyílik a diákoknak rea...
10. ábra A közösségi oldalakon átlagosan eltöltött idő 2012. januárjában. 22Először nézzünk példát arra, hogy milyen előny...
információk megosztására, virtuális osztályterem kialakítására alkalmas lehet a       zárt csoport. Előbbi esetben a tantá...
 Bizalmaskodó idegenek - Előfordulhat, hogy rossz szándékú, esetleg pedofil       idegenek a gyerekek bizalmába férkőznek...
3. Kérdőíves vizsgálat bemutatása, elemzés3.1 A vizsgálat céljaA kutatásomban arra keresek választ, hogy mennyire ismerik ...
 személyes e-mail-ben,    levelezőlistán (techinfo),    pedagógus közösségi oldalon (etanárikar – etenarikar.hu, tanárb...
3.4 A vizsgálatban résztvevők, a válaszadók bemutatásaA kitöltött kérdőívek száma 116 db.A nemek aránya a tantestületekben...
92,2 %-a száz főnél nagyobb intézményben dolgozik. Ezen belül az iskolák megoszlásaa következő: 101-300 fős 33,6 %, 301-50...
4. Eredmények4.1 Digitális telepessé váltak-e a pedagógusok?A szakirodalmak elemzése kapcsán már szóltam a hazai terminoló...
A kapott átlagok közötti eltérés szignifikanciáját a generációk között kétmintás t- próbával vizsgáltam, 5 %-os szignifika...
bennszülöttekre jellemző tulajdonságokat magukra nézve átlagosnál nagyobb mértékbentartják jellemzőnek. A négyes körüli ér...
gyengébb átlagot ért el. A legfiatalabb pedagógus generáció tagjainál ez a   legalacsonyabb átlagot kapott tulajdonság, de...
Elektronikus alkalmazások                 magán-         iskolában                                                      em...
A fórum, wiki, blog alkalmazások használatát két részre bontottam:    Befogadó rész: fórum olvasása, wiki olvasása, blog ...
4.3 Képesek-e a pedagógusok a megújulásra?Ezt a kérdést a felmérésben közvetve vizsgáltam, a feltett kérdés a megújuló Sul...
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat

5,070 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
5,070
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
97
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat

  1. 1. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia TanszékKözoktatás vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak A Web 2.0 hatása a közoktatásra Kiaknázatlan lehetőség?Konzulens : dr. Janza Károlyné Készítette: Simon Gábor
  2. 2. “If we teach today as we taught yesterday, we rob our children of tomorrow.”„Ha ugyanúgy tanítunk ma, ahogy tegnap tanítottunk, akkor elraboljuk gyermekeinktőla holnapot.”John Dewey„Megdöbbentőnek tartom, hogy az oktatás minőségének romlásával kapcsolatos sokhűhó és vita közepette figyelmen kívül hagyjuk a legalapvetőbb okot. Tanulóinkradikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatásirendszert tervezték.”Mark Prensky„Azt mondják, hogy az információ, a tudás hatalom. Ezzel nem feltétlenül értek egyet:szerintem ugyanis az információ megosztása jelenti a hatalmat.”Vint Cerf"Az iskolai tanításnak figyelembe kell venni korának kultúráját, különben nemteljesítményekre kész készségeket, hanem teljesítményzavarokat hoz létre."Gyarmathy Éva 2
  3. 3. Tartalom1. Bevezetés .......................................................................................................................... 42. Katedrapedagógiától a kollaboratív tudásépítésig ............................................................... 8 2.1 Generációk ................................................................................................................ 8 2.1.1 Netgeneráció, digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók ............................... 8 2.1.2 Nomádok és telepesek a tanteremben ............................................................... 20 2.2 A Web 2.0 ............................................................................................................... 23 2.2.1 A Web 2.0 jellemzői ........................................................................................ 27 2.2.2 Webkettőt az osztályterembe! Osztálytermet a webkettőre! .............................. 29 2.2.3 Közösségi hálóba gabalyodva........................................................................... 313. Kérdőíves vizsgálat bemutatása, hipotézisek .................................................................... 35 3.1 A vizsgálat célja ...................................................................................................... 35 3.2 A vizsgálat módszere ............................................................................................... 35 3.3 A vizsgálat hipotézisei ............................................................................................. 36 3.4 A vizsgálatban résztvevők, a válaszadók bemutatása ................................................ 374. Eredmények .................................................................................................................... 39 4.1 Digitális telepessé váltak-e a pedagógusok? ............................................................. 39 4.2 A webkettes eszközök használata ............................................................................. 42 4.3 Képesek-e a pedagógusok a megújulásra? ................................................................ 45 4.4 Webkettes továbbképzések ...................................................................................... 47 4.5 Webkettes honlapok használata................................................................................ 49 4.6 „Ha” és „mert” ........................................................................................................ 515. Összegzés........................................................................................................................ 546. Javaslatok........................................................................................................................ 577. Szakirodalom .................................................................................................................. 598. Mellékletek ..................................................................................................................... 62 3
  4. 4. 1. Bevezetés Blog stílusbanMiért blog stílusban íródik a bevezetés? A blog műfajilag nem meghatározható,megengedi a személyes, közvetlen hangvételnek olyan fokát, ami talán egyszakdolgozatban túlzásnak tűnhet. Úgy gondoltam, hogy a bevezetés talán elbír ennyit.Főként, ha erre figyelmeztetem is a kedves olvasót. Másrészt a blog a webkettő nagyöregje. Megjelenését követően szaporodtak el a magánéletről, közéletről, szakmárólszóló oldalak a weben. Bárki tartalom szolgáltatóvá válhat, ha van mondanivalója,sokszor még akkor is, ha nincs .A dolgozatom témája még nekem sem volt kézenfekvő. Azt, hogy informatikáhozkapcsolódó szakdolgozatot fogok írni, már a szakdolgozati témák elolvasásakor eldőlt.Az irányt mégis konzulensem adta meg, azzal, hogy a listáról kiválasztott témákmindegyikére azt mondta, hogy „Ez már lerágott csont, de megpróbálkozhat vele.” Ezengem gondolkodóba ejtett.Talán egy hetet töltöttem azzal, hogy kerestem azt a témát, ami elég friss, érdekes,előremutató, a közoktatási vezetők számára is releváns. Így barátkoztam meg awebkettővel, szerelmesedtem bele kicsit a Web 2.0 témába. (Bár az kétséges, hogylehet-e kicsit beleszerelmesedni valamibe.) Mivel angolul, legalábbis olvasni, amegértés szintjén elég jól tudok (fordítónak nem lennék alkalmas), rögtön feltűnt, hogya külföldi oldalakon komoly kapcsolatot lehet felfedezni a webkettő és K-12 között. (K-12 jelentése: óvodától a 12. évfolyamig, amit én magyarra úgy fordítanék, hogyközoktatás.) Míg hazai viszonylatban inkább csak a felsőoktatás szintjén lehetwebkettes témával találkozni.Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy mennyire kapcsolódik össze közoktatásunk awebkettővel. Innen ered a szakdolgozatom címe és alcíme is. Az alcím már sugallja,hogy túl nagy illúzióim nem voltak, de abban is biztos voltam, hogy van köze a témánakaz iskola világához. Ennek mértékét kérdőíves kutatással terveztem felmérni. (Ez atervem meg is valósult, ami nem minden tervről mondható el .)Mikor konzulensemmel ismertettem a tervezett kérdőíves vizsgálatot, akkor azt mondta,hogy „Jó, jó, de ki fogja ezt kitölteni?!” Bevallom, hogy a kétkedés nem volt alaptalan. 4
  5. 5. Amikor csoporttársaim, kollégáim megtudták a szakdolgozatom címét, rögtön dobtakegy hátast . „Mi ez, miről van szó?” Amikor konkrétabban elmondtam, hogy ezpéldául Wikipédia, Iwiw, Facebook, blogok, Youtube stb. összefoglaló neve, akkor márjobban értették, hogy mi is lesz a témám. Mindebből okulva a kérdőívem motivációslevelében is felsoroltam konkrét webkettes alkalmazásokat, hogy ne legyen teljesenismeretlen, riasztó a téma. Itt most idézek is a kérdőív motivációs leveléből:„Szakdolgozatom megírásához kérem az Ön segítségét. Szakdolgozatom címe: „A web2.0 hatása a közoktatásra”. A címtől ne ijedjen meg ! ( Web 2.0 szolgáltatások: fájlmegosztók, közösségi oldalak, blogok, wikik …)”A Web 2.0. hatással van a gazdaságra, politikára is. Gondoljunk csak arra, hogy BarackObama az USA elnökválasztási kampányát a közösségi hálózatokon, elsősorban aFacebookon szerveződő rajongói csoportok támogatásával nyerte meg. A 2010-esmagyarországi választásokon is jelentős volt a politikusok és támogatóik közösségihálózatokon mutatkozó aktivitása. 2011 tavaszán az arab világban lejátszódó társadalmiváltozásokat a média Twitter-forradalmakként emlegeti. Sokak szerint elvitathatatlan azArab Tavasz és a közösségi média kapcsolata. Kis túlzással, a szokásos szlogennel élve,azt mondhatjuk, hogy mindez nem jött volna létre, ha nincs a webkettő .Az utóbbi évek természeti katasztrófáiról (pl.: japán szökőár, mexikói földrengés) isnagyon gyorsan terjedtek hírek, multimédiás tudósítások a közösségi hálózatokon,valamint szinte azonnal adománygyűjtő csoportok is szerveződtek.Amennyiben a webkettes alkalmazásoknak ilyen jelentős hatása van világszerte, akkorelképzelhető-e, hogy nincs hatással a közoktatásra? Válaszom: nem.Néhány érv a Web 2.0 közoktatási alkalmazása mellett:Napjainkban rohamosan fejlődnek az IKT eszközök, amiket folyamatosan figyelnünkkell, hogy fejlődni tudjunk. A pedagógusok szélesebb körében kevéssé ismertek awebkettes eszközök. Az iskolai alkalmazásuk elég szűk körű. Mindenképpen érdemeslenne magasabb szinten bevonni a közoktatásba ezeket az alkalmazásokat. Számtalanelőnye van ezeknek az eszközöknek - nemcsak informatika tanórán -, mivel a többnyireingyenesen elérhető alkalmazások használata nem jár plusz anyagi ráfordítással, csakkreativitást és szellemi ráfordítást igényel. A webkettes eszközök használatátelőmozdíthatja, hogy a pedagógusok a saját jó ötleteiket közzétehetik az interneten, 5
  6. 6. ezzel is segítve társaikat. Együtt felfedezhetik a további lehetőségeket úgy, hogyegymástól is sokat tanulhatnak. További előnye, hogy a diákok nemcsak az iskolában,hanem otthon is használhatják ezeket az eszközöket. Ennek egyik pozitívuma, hogy adiákok többsége megtanulja megfelelően használni az Internetet, és nemcsak aközösségi oldalakon csetel.Az általam választott téma fontosságát, a pedagógusok körében megmutatkozóérdeklődést három 2012-es esemény bemutatásával szeretném érzékeltetni:  A IV. Oktatás-informatikai Konferencián volt „Web 2.0” szekció, de más szekciók előadásaiban is többször szóba került a webkettő. Külön öröm volt számomra, hogy ebben a szekcióban én is tarthattam előadást „Webkettő a közoktatásban” címmel, melyben a szakdolgozatomhoz kapcsolódó vizsgálat eredményeinek egy részét mutattam be. Ezen kívül a három plenáris előadásból kettő a Web 2.0-hoz kapcsolódó témát dolgozott fel.  A Digitális Nemzedék Konferenciára a regisztrációt már a tervezett határidő előtt két héttel le kellett zárni, mert olyan nagy volt az érdeklődés. (Ez a konferencia ingyenes volt , az előző fizetős .) Természetesen ide is jelentkeztem, de sajnos csak online tudtam követni az eseményeket.  Elindult a „Microsoft PIL (Partner In Learning) Akadémia” a tanárblog szervezésében, mely kevert képzést valósít meg (részben online, részben kontakt). A képzésről „Webkettes eszközök hatékony használata az oktatásban” címmel lehet tanúsítványt szerezni. Már szinte magától értetődik, hogy erre is jelentkeztem . A képzésre akkora volt az érdeklődés, hogy végül nem tudtak minden jelentkezést elfogadni. Így is 200 fő a résztvevő pedagógusok száma.Miért a közoktatásban dolgozó pedagógusok kerültek a vizsgálatom fókuszába? Mertrájuk hárul az a feladat, hogy a netgeneráció közoktatásban megjelenő tagjainaksegítsenek abban, hogy az általuk használt digitális eszközöket alkotó módon tudjákfelhasználni. Mindeközben a pedagógusoknak is változni kell, a digitális világbanotthonosan mozgó bevándorlóvá, digitális telepessé válni. Hajlandók-e a pedagógusok adigitális bennszülöttek nyelvét megtanulni, és a bennszülötteket megtanítani az értelmesbeszédre? Elérjük-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt azt a kritikus tömeget, amelymár elegendő ahhoz, hogy a közoktatásból kikerülő fiatalok körében érzékelhetőváltozást hozzon? 6
  7. 7. A dolgozatom bevezetését követő fő fejezetek:  2. Ebben igyekszem bemutatni az Internethez kapcsolódó generációs elméleteket, a web 2.0-át, és annak jellemzőit.  3. Az általam elvégzett kérdőíves vizsgálat bemutatása, megpróbálom behatárolni a vizsgálat alapján tett megállapításaim érvényességi körét, hipotézisek megfogalmazása.  4. A vizsgálat eredményeinek bemutatása. Választ adok arra, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok:  Mennyire azonosulnak az általuk tanított digitális bennszülöttekkel?  Milyen mértékben használnak webkettes eszközöket?  Mennyire ismerik, használják a nekik szóló webkettes honlapokat?  Képesek-e a megújulásra?  Igényelnek-e továbbképzést; ha igen, akkor milyen módon kellene azt megszervezni? Ebben a fejezetben próbálom igazolni a fenti kérdések mentén általam felállított hipotéziseket.  5. Összegzésképpen szeretném felvázolni a webkettő közoktatásra gyakorolt hatását, és ennek alapján megfogalmazható jövőképét.Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az általam választott szakdolgozati témához afeldolgozás során elsősorban internetes forrásokat használtam fel, mert a nyomtatottszakirodalom nem túl bőséges. Kimondottan a webkettővel foglalkozó magyar nyelvűkönyvet egyáltalán nem találtam. Viszont nagyon értékes tanulmányok találhatóakkülönböző konferenciakötetekben és az Oktatás-informatika folyóiratban, de ezekáltalában az Interneten digitális formában is elérhetőek. 7
  8. 8. 2. Katedrapedagógiától a kollaboratív tudásépítésigAz elmúlt évtizedekben lezajlott digitális forradalom nagy hatással volt az élet mindenterületére. A webkettő ennek egy elég friss, egy évtizednél is fiatalabb fejleménye. Azelnevezést Tim OReillyhez szokták kapcsolni, aki 2004-ben egy konferenciátszervezett, amelyen már téma volt a Web 2.0. Ezek után terjedt el szélesebb körben is azelnevezés. A következőkben - mielőtt a webkettő tulajdonságairól, jellemzőszolgáltatásairól, és ezek oktatásban betöltendő szerepéről írok –, először az Internethezkapcsolódó generációs elméleteket ismertetem. A netgenerációnak nevezett nemzedékmegjelenése, a feltételezett nemzedéki tulajdonságok jelentősen befolyásolják az oktatásváltozását. Ennek során kellene eljutni minél több pedagógusnak a katedrapedagógiátóla kollaboratív tudásépítésig. Ehhez egy alkalmas, de nyilván nem kizárólagos eszköz awebkettő.2.1 GenerációkGenerációs különbségek mindig voltak. A kérdés az, hogy a digitális technikákfejlődése, az ezekhez való hozzáférés általánossá válása, az Internet világméretűhálózatának könnyű elérhetősége befolyásolja-e a különböző generációk tulajdonságait.2.1.1 Netgeneráció, digitális bennszülöttek, digitális bevándorlókAz alábbi ábrán (1. ábra) látható generációs felosztás az Egyesült Államokbeliszociológusoktól, demográfusoktól származik. A generációkhoz tartozóidőintervallumok az egyes demográfiai hullámokhoz kapcsolódnak. Véletlen egybeesés,hogy az Y generáció az első olyan nemzedék, amelyik már gyermekkorábanmegismerkedhetett az Internettel, majd 1993-tól a rohamosan terjedő és fejlődő World 8
  9. 9. Wide Web-bel. Magyarországon mindez csak 6-7 éves csúszással éreztette hatását, deerről később még szólok. (A WWW alapelveit 1989-ben Tim Berners Lee dolgozta ki.) 1. ábra Generációk megkülönböztetése az Internettel való találkozás alapján 1 o „Veteránok: Idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. o Bébi-bumm: Életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. o X generáció: Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet. Jelenleg ők alkotják a munkaerőpiacon megjelenők derékhadát. o Y generáció: Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.1 Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé (9. old.)http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ‐e‐learning (Letöltve: 2011. július 30.) 9
  10. 10. o Z generáció: Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.”2A továbbiakat tekintve számunkra az a fontos kérdés, hogy közoktatás szereplőiremelyik nemzedékek jellemzői lehetnek érvényesek. Itt most a közoktatás szereplőin apedagógusokat és a tanulókat értem, bár nyilván nem elhanyagolható a szülőkgenerációs hovatartozása sem, de ez irányban nem kívánok elkalandozni.Ahhoz, hogy tisztán lássunk, a fenti ábrán látható nemzedéki beosztást megpróbálomhazai viszonyokra adaptálni. Mivel a digitális generációk elmélete az Internettel valókapcsolat vizsgálatából indul ki, azt mutatom be, hogy a hazai internetezőklemaradásban vannak az amerikaiakhoz képest. 2. ábra Internet ellátottság az Egyesült Államokban és Magyarországon.3Mivel minden generációs elmélet az adott generáció közös tulajdonságait, átlagátreprezentálja, akkor tekinthetjük elfogadhatónak, ha a fő szempont szerinti feltétel –esetünkben az internethasználat – érvényes. A fenti diagramról (2. ábra) leolvasható,hogy a magyarországi nemzedékek 6-7 éves internetes lemaradásban vannak azamerikaiakhoz képest.2 Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé (9. old.)http://www.crescendo.hu/konyvek/integrativ‐e‐learning (Letöltve: 2011. július 30.)3 Az adatokat tartalmazó táblázatot az ITU honalapjáról töltöttem le. (Letöltve: 2012. január 7.)http://www.itu.int/ITU-D/ICTEYE/Indicators/Indicators.aspx 10
  11. 11. A következő táblázatban (3. ábra) szemléltetem, hogy mit jelent mindez aközoktatásban jelenlévő pedagógusok és diákok szempontjából. Generáció Életekor Életkor Közoktatási szerep az USA- Magyarorszá- ban gonBébi-bumm 47 – 65 41 – 59 év A pedagógusok idősebb 4 nemzedékét év alkotják. Valóban életük derekán találkoztak az Internettel. Sok esetben,digitális főként az 50 év felettiek tényleg idegenülbevándorlók mozognak a digitális világban. Közöttük vannak a kívülállók, akik tanórákon elvétve vagy elvétve sem alkalmaznak olyan úri huncutságot, mint az IKT. Természetesen sok esetben találkozunk ebből a korosztályból is olyan pedagógusokkal, akik adekvát módon használják az IKT eszközöket.X 32 – 46 26 – 40 év A pedagógusok közép és fiatal év nemzedékét alkotják, aki már kamaszként, ifjú felnőttként kerültekdigitális kapcsolatba az Internettel. A digitálisbevándorlók technikák iránti érdeklődésük sokkal természetesebb, magától értetődő. Az IKT oktatásba történő bevonását még többnyire kihívásként élik meg, de nem adják föl az esetleges kezdeti kudarcok után sem. Meglátásom szerint a felsőoktatásból kikerülve nem rendelkeznek használható IKT kompetenciákkal. Még egy olyan állásinterjún sem voltam, ahol az első kérdések között szerepelt volna, hogy milyen IKT eszközöket biztosít az intézmény a pedagógiai munkához, van- e wifi az épületben.4 Idősebb pedagógus másképpen úgy is mondható, hogy ők azok, akik „régebb óta fiatalok”. A kifejezéstFehér Pétertől hallottam a IV. Oktatás – Informatikai Konferencián. 11
  12. 12. Generáció Életekor Életkor Közoktatási szerep az USA- Magyarorszá- ban gonY 16 – 31 10 – 25 év Ennél a generációnál következik be az, év hogy a pedagógusok és diákjaik ugyanazon generációhoz tartoznak. Anetgeneráció, diákok a felső tagozattól a középiskoladigitális végéig már ténylegesen a netgenerációbennszülöttek tagjai. A pedagógusok közül a pályakezdők tartoznak ebbe a kategóriába. Éppen ezért nem könnyű nekik a mindennapjaikban megszokott IKT eszközöket bevonni az oktatási folyamatba Főleg akkor, ha az adott intézményben nincs olyan személy, aki megfelelően mentorálná őket.Z 15 éves 9 éves vagy Napjainkban megjelentek az alsó vagy fiatalabb tagozatban azok a tanulók, akik zömében fiatalabb már iskolába érkezésük előtt használták az Internetet. 3. ábra Nemzedékek a mai magyar közoktatásban.A fenti táblázatban (3. ábra) szereplő életkori határok a valóságban nem ilyen élesek,sokkal elmosódottabbak. A hozzájuk rendelhető jellemzők átmeneteket képeznek. Egyidősebb generációhoz tartozó személy tulajdonságait, IKT eszköz- ésInternethasználatát tekintve sok esetben a fiatalabb generációhoz lenne besorolható.Még egy érv arra vonatkozóan, hogy a hazai helyzet értelmezéséhez miért szükséges agenerációs határok eltolása. Vizsgáljuk meg a legfiatalabb, Z generáció helyzetét. Az1996-os születési dátumot alapul véve, igaz az, hogy nem éltek Internet nélkülitársadalomban, de ezt hazánkban nem vehették észre, nem ez volt a mindennapitapasztalatuk. Ennek a korosztálynak óvodás korában is jóval kevesebb, mint 10 %esélye volt arra, hogy otthonában Internettel találkozzon. A 2002. után születettek mártényleg olyan társadalomban találhatták magukat, amelyben a lakosságiinternethasználat rohamos fejlődésnek indult.A fentieket figyelembe véve ne legyen kétségünk afelől, hogy a közoktatásba anetgeneráció megérkezett. Kicsit részletesebben áttekintem, hogy mik azok a generációs 12
  13. 13. jellemzők, amelyeket a külföldi szakirodalom a netgenerációnak tulajdonít, illetvemilyen mértékben jelenik meg ez hazánkban.Az egész történet Don Tapscott 1998-ban megjelent „Growing up didgital. The rise ofthe Net Generation” című művével kezdődött. (Magyar kiadása 2001-ben jelent meg„Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése” címmel.) 5 Ebben akönyvben Tapscott kifejti azon nézetét, hogy megjelent egy új nemzedék, mely soktulajdonságában, elvárásaiban különbözik a megelőző nemzedékektől. A különbségekfő okaként a digitális technikák, az Internet elterjedését jelöli meg. Az egész jelenségettársadalmi, oktatási, gazdasági szinten vizsgálja.Tapscott állítása szerint a netgeneráció azért is különbözik jelentősen a megelőzőnemzedékektől, mert azok a televíziós információk passzív befogadóiként nőttek fel,míg a netgeneráció tanulását, munkáját, kulturálódását az Internet nyújtottainteraktivitás jellemzi.Tapscott a megoldást abban látja, hogy a közvetítéses, hagyományos tanulásról azinteraktív tanulásra kell átállni 6. Ennek érdekében nyolc lépést kell tenni.Lépjünk: 1. „A lineárisról a hipermédiás tanulásra”A könyvolvasás - szakirodalom, szépirodalmi mű, újságcikkek - lineárisinformációfeldolgozást igényel és tételez fel. A tankönyvek is hagyományosan erre azinformációelsajátító- és feldolgozó módszerre alapozva íródnak. Az információkhozjutás és az információk feldolgozása kizárólag az elejétől a végéig, lépésről lépésre,szoros egymásutániságban, szekvenciális módon, elsősorban a bal agyféltekéhez kötvetörténik.Az számítógépek megjelenésével a kognitív pszichológiában paradigmaváltáskövetkezett be. Az emberi megismerés és a számítógépek működése közötti párhuzamotfeltételezve a kogníciót leíró modellek köre bővült. A megismerés folyamata nemcsakszekvenciálisan, hanem párhuzamos, elosztott módon is történik. A kétféle megismerésimód egymást áthatja, kiegészíti, és nem terheli túl, illetve nem hagyja üresjáratbanegyik agyféltekét sem.5 Tapscott, Don: Digitális gyermekkor Budapest, Kossuth Kiadó 2001.6 Tapscott, Don: Digitális gyermekkor Budapest, Kossuth Kiadó 2001. 174-181 p. 13
  14. 14. Az Internetgeneráció számára az információkhoz jutás sokkal interaktívabb módontörténik, mint az őket megelőző nemzedékeknél. Az információkhoz való hozzáférés ésa feldolgozási stratégiák is a párhuzamosan előrehaladó módot igénylik. Többnyireegyszerre egynél több tevékenységet végzünk szörfölés közben. A hipermédiás tanulássorán váltogatunk, válogatunk, szelektálunk. A feldolgozás útvonala nem soros, nemegysávos, nem előre adott. 2. „Az utasításokról a készítésre és a felfedezésre”A hagyományos, instrukcionista tanítás hátránya, hogy a tanulók előre kész, számukra„optimalizált” ismereteket kapnak. Ezzel a tanulási motiváció csökken, hiszenmegfosztjuk a gyerekeket az aktív, cselekvő, egyéni felfedezés örömétől.A konstrukcionista pedagógiai megközelítések a hagyományossal szemben a cselekvő,felfedező tanítást-tanulást helyezik középpontba. A gyerek nem a tudás passzívbefogadója, hanem aktív részese a tudásszerzés folyamatának. Cselekvés, kipróbálásútján, felfedezve, kísérletezve, újonnan teremti meg magában a tudást. Az így szerzettismeretek sokkal jobban megmaradnak, értékesebbek, hiszen a tanuló maga jutott abirtokukba. A tudásszerzés folyamata a gyerekeknek élvezetes, érdekes, kihívástjelentő, szórakoztató. Ezáltal a tanulási motiváció is fennmarad. 3. „A tanár központúról a tanulásközpontú tanulásra”A médiák használatával támogatott, cselekedtető ismeretszerzés a hagyományos tanáriés tanulói szerepeket is átírja. A tanítás középpontjában nem a tanár és az ismeretátadásáll, hanem a tanuló, és a tanulási élményhez juttatás. Ez a tanulóközpontú oktatásegyéni tanulási utakat biztosít a gyerekeknek. 4. „Az anyag befogadásáról a navigálásra és a tanulás tanulására”Az Internetgeneráció tagjai már nem pusztán néhány tankönyv és ajánlott vagy kötelezőirodalom tanulmányozása révén szerzik a tudást. Elsősorban nem a már mások általkészen kapott ismeretanyagot analizálják, hanem a hatalmas adatforrás-univerzumbanvaló célzott kereséssel, majd az ismeret-elemek sokaságát szelektálva, szintézissel építikfel magukban az új mentális struktúrákat. 5. „Az iskolairól az élethosszig tartó tanulásra”A baby-boom generáció tagjai vagy még tanultak, vagy már dolgoztak. A szakmaikihívásoknak való megfeleléshez nem volt szükség folyamatos tanulásra. Az 14
  15. 15. Internetgeneráció tagjai már egy olyan világba születtek bele, ahol az emberiségtudásbázisa gyakorlatilag már évente megduplázódik, így természetes, hogy amegszerzett tudás nagyon gyorsan elavul. Az információrobbanás következménye a„lifelong learning”, az élethosszig tartó tanulás. A meglévő tudás újraalkotása amindennapok kihívása lesz tanulóinknak. Ennek a kihívásnak megfelelni csak akkortudnak a gyerekek, ha az oktatási rendszer is megfelel az új elvárásoknak. 6. „Az egyméretűről a testre szabott tanulásra”A tömeges oktatás az ipari forradalmat követő gazdasági-társadalmi szükségletekterméke. A tömeggyártás, és a tömegtájékoztatás is széleskörű igényeket próbáltkielégíteni. A szabványosítás, az egyedi igények figyelmen kívül hagyása az iskolaioktatást is uralta. A korabeli pedagógiai elképzelések szerint minden korosztály számáralétezik optimális, előre kialakított és feldolgozott tananyag - optimális tanulásiélményeket biztosítva -, és ezt a tanulók jelentős része képes elsajátítani.A hagyományos oktatással szemben a digitális médiával a tanulókat ténylegesenegyénenként lehet kezelni. A digitális média használata rugalmasabbá, szemléletesebbéteszi az oktatást, biztosítja az egyéni tanulási utak bejárását, sikerélményt nyújt, egyénihaladási tempót tesz lehetővé. A szocializációs hatás is jelentős: a számítógép segít atudás megosztásában, a kommunikációban, az együttműködő készség fejlődésében. 7. „A kínt okozóról az érdekes tanulásra”Az interaktív tanulás során a gyerekek nemcsak problémamegoldást, tervezést,szervezést, együttműködő készséget, felelősségérzetet tanulnak. A felfedező tanulásszámos kihívást, élvezetet, kalandot és szórakozást nyújthat a tanulóknak. Játékosan,élvezettel, motiváltan, szórakozva is lehet tanulni; számos oktatóprogram ésfejlesztőjáték népszerűsége bizonyítja ezt. 8. „A tanár közvetítő szerepéről a segítőére”A hagyományos oktatásban a tanár az, aki „mindent tud”. Ismereteket ad át, irányít,utasít. Az interaktív tanulás más szerepet követel a tanártól. A tanulás folyamata olyantársas tevékenység, amelyben a pedagógus legfontosabb szerepe a tanulási folyamatsegítése. A tanár a tanulók vagy munkacsoportok számára erőforrásként éstanácsadóként dolgozik, miközben maga is tanul a diákok felfedezéseiből. Az interaktívtanulás során a tanár olyan alapvető készségek felépítésében segít a gyerekeknek, mintaz együttműködési, forráskeresési, kutatási, elemzési, értékelési, bemutatási készség. 15
  16. 16. A másik főszereplő Mark Prensky, aki megalkotta a digitális bennszülött, digitálisbevándorló fogalmakat. Prensky két részből álló tanulmányt jelentett meg 2001-ben„Digital Natives, Digital Immigrants” címmel. Ő az egész digitális nemzedék problémátáthelyezte az oktatás területére, ahol a katedrán állnak a digitális bevándorlók, és amegszokott módon próbálják oktatni a digitális bennszülötteket. Állítása szerint „azoktatás legnagyobb problémája napjainkban, hogy a digitális bevándorló tanárok, akikrégi, elavult nyelvet beszélnek (a digitális kor előtti nyelvet), azon kínlódnak, hogy egyolyan csoportot tanítsanak, akik egy teljesen más, új nyelvet beszélnek” 7.Marc Prensky szerint az oktatás minőségének romlását alapvetően az okozza, hogytanulóink radikálisan megváltoztak. A jelenlegi oktatási rendszer nem rájuk szabott.Véleménye szerint a digitális technológiák robbanásszerű elterjedése következtében amai diákokban olyan gyökeres, visszafordíthatatlan, szinguláris változások jöttek létre,amit az előző nemzedékváltások során még soha nem tapasztalhattunk. A XX. századutolsó évtizedei, a digitális kor technikai vívmányai (számítógép, mobiltelefon, Internet,elektronikus levelezés, chat, számítógépes játékok, stb.) a fiatal felnőtt és mostfelnövekvő nemzedékek életének szerves részét képezik; gyakorlatilag ők ezekkelegyütt, illetve ezeken nőttek fel.Nemcsak az őket körülvevő környezet változott meg, hanem a környezettel valóinterakciók köre és gyakorisága is. A mai diákok másképpen keresik és dolgozzák fel azinformációkat, és másképpen is gondolkoznak, mint a digitális kort megelőzőnemzedékek tanulói. Mivel tanulóink kicsi koruk óta másképpen és máshol szerzik beaz információk jelentős részét, más típusú információkhoz jutnak, és ezeket más módondolgozzák fel, ezekről más módon kommunikálnak, feltételezhető, hogy ez a másfajtatapasztalatszerzés más agyi felépítést eredményezett. Bár ez a fizikai változás nemteljesen bizonyított, az azonban vitathatatlan, hogy a mai diákok gondolkodásmódjamegváltozott.Prensky napjaink „új diákjait” a hagyományos „net-vagy digitális generáció”elnevezéssel szemben találóan „digitális bennszülöttek”- nek (Digital Natives) nevezi,mivel ők ebbe a korba már beleszülettek, tehát „anyanyelvi szinten” beszélik a digitális7 Mark Prensky (2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók 2 p.http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf (Letöltve: 2011. szeptember 04.) 16
  17. 17. világ nyelvét. Az elnevezést azért is tartja célszerűnek, mert így jobban beazonosíthatóa korábban születettek illetve a „többiek” köre. A „digitális bevándorlók” azok, akiknem a digitális kor vívmányain szocializálódtak, de életük során megismerték,elfogadták és használni kezdték ezeket. Az idősebb nemzedék digitálisnyelvhasználatában-viselkedésében számos helyen tetten érhető a máson-szocializáltságból és a hagyományos gondolkodásmódból eredő „digitális akcentus”(ilyen pl. az e-mailek kinyomtatása). A szerző szerint a bennszülöttek és a bevándorlókeltérő gondolkodása és digitális nyelvhasználata közötti szakadék, a „nem egy nyelvetbeszélés” az alapvető oka annak, hogy a hagyományos tananyagtartalmak és hozzájukkapcsolt módszerek egyre hatástalanabbak.Mi jellemző diákjainkra, a digitális bennszülöttekre? A hagyományos tananyag-feldolgozás és a tananyagtartalmak jelentős része is unalmas számukra. Hozzászoktak arendkívül gyors információ-eléréshez. Előnyben részesítik a párhuzamos feldolgozást ésvéletlen elérést a lineáris feldolgozással, lépésről-lépésre haladással, és előre szabottelérési utakkal szemben. Vizuális információk felvételre nyitottabbak, mint aszövegesre, és jobban is hasznosítják ezeket. Számukra természetes és hatékony módjaaz információfeldolgozásnak a hálózatban való működés. Szeretik az azonnalivisszacsatolást, megerősítést, jutalmazást. Kedvelik a játékos, kalandos, izgalmas,szórakoztató információfeldolgozást (szimulációs és szerepjátékok, stb.).Mi jellemző a digitális bevándorló tanárokra? A diákok digitális képességeit többnyirenem ismerik el, nem aknázzák ki a benne rejlő lehetőségeket. Nem rugalmasak:ragaszkodnak a régi, jól bevált módszerekhez, és a hagyományos tananyagtartalmakhoz,a hagyományos logikához, a lépcsőről lépcsőre haladáshoz. Nem ismerik el, hogy atanulás lehet szórakoztató és játékos is.A „régi világ” visszasírása helyett a Prensky a problémákkal való szembenézést és azújító alkalmazkodást javasolja. Az oktatás hatékonyabbá tételének egyik része ahagyományos tananyagtartalmak (olvasás, írás, számtan, logikus gondolkodás, stb.)megtartása mellett új, úgynevezett „Jövő tartalom” bevezetése. Ez utóbbi nyilvánvalóandigitális jellegű. Ilyen plusz tartalmakat jelenthet az oktatásban pl. a szövegfeldolgozás,etika, nyelv, politika, szociológia, és pl. a matematikában a statisztika. A hagyományosés a modern, a jövő szempontjából érdekes és fontos tananyagtartalmak feldolgozásához 17
  18. 18. is meg kell és meg lehet találni azokat a digitális információfeldolgozásra építő tanulásimódszereket, amelyek a digitális bennszülöttekre szabottak. Csakis ez az út vezethetahhoz, hogy tanítványaink az iskolai tanulásban is sikeresek, érdeklődőek, motiváltakmaradjanak, és valódi, használható tudást szerezzenek. 8Tapscott és Prensky kicsit idealizált képet festett a netgenerációról. Főként tanulásiszokásaikat, információszerző és feldolgozó képességeiket tekintve. Megállják-ehelyüket ezek a következtetések a magyar netgenerációval kapcsolatban is? Mi ahelyzet a hazai netgenerációval? Erre kereste a választ a Netgeneráció 2010 kutatás9. 4. ábra A hazai netgeneráció digitális jártassága. 10A kutatás alapján a hazai netgeneráció digitális eszközhasználatáról kialakuló kép nemtúl pozitív. Az elvárások alapján a digitális bennszülöttek, akik anyanyelvi szintenbeszélik a digitális nyelvet, konstruktívan használják tanulásuk során a digitáliseszközöket. Ezt a kutatás nem igazolta. A tanulók nagy része általában nem arrahasználja az internetes tudását, amire az ő korában érdemes lenne.8 Mark Prensky (2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlókhttp://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf (Letöltve: 2011. szeptember 04.)9 Fehér Péter, Hornyák Judit: Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzői Magyarországon. VIII.Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, 2010. http://www.scribd.com/doc/30167282/Netgeneration-in-Hungary-2010 (Letöltve: 2011. október 25.)10 Fehér Péter, Hornyák Judit: Mítosz vagy valóság? A netgeneráció jellemzői Magyarországon. VIII.Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, 2010. http://www.scribd.com/doc/30167282/Netgeneration-in-Hungary-2010 (Letöltve: 2011. október 25.) 18
  19. 19. Mint az a fenti ábráról (5. ábra) is leolvasható a tanulók az Internetet elsősorbankapcsolattatásra, kommunikációra, szórakozásra használják. Ezek mellett háttérbeszorul a tanulmányokhoz is releváns információk keresése, az alkotó felhasználás. Ezt atanulmány szerzői a nem megfelelő attitűddel, tudáshiánnyal, érdektelenséggel,motivációhiánnyal magyarázzák.Véleményem szerint a kutatásból kiolvasható, hogy a tanulók számára alegkedveltebbek azok az online alkalmazások, ahol aktívan vehetnek részt akommunikációban, közösségeket hozhatnak létre. A pedagógusokon is múlik, hogypéldául webkettes eszközök alkalmazásával ezt az aktivitást átvigyék az oktatásifolyamatra is, olyan tanulási környezet kialakításával, amely inspirálja, motiválja adiákokat. Ebben a tekintetben nagyon sok múlik a pedagógusok hozzáállásán,képzettségén.A netgeneráció hazai megjelenésével kapcsolatban talán túlzóak voltak az elvárások.Most némi csalódottság érződik a témával foglalkozó pedagógusok körében. Ezen acsalódottságon túllendülve be kell látnunk, hogy a netgeneráció segítségre szorul abban,hogy a neki tulajdonított képességeknek a birtokába jusson. 19
  20. 20. 2.1.2 Nomádok és telepesek a tanterembenNapjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy a Prensky és Tapscott által a különbözőnemzedékekre megfogalmazott digitális szakadék nemcsak nemzedéki probléma.Nemzedékeken belül is megkülönböztethetünk csoportokat, akiknek az IKT-hoz valóviszonya, hozzáértése annyira eltérő, hogy közöttük digitális szakadék tátong.A digitális eszközhasználatban megmutatkozó különbség a tantermekben munkálkodódigitális bevándorló tanárok körében is megmutatkozik. Generációs hovatartozásuktólfüggetlenül vannak olyan pedagógusok, akik hozzáértően alkalmazzák az IKTeszközöket a tanulási folyamat támogatására, és vannak olyanok, akik az új technikától,eszközöktől idegenkednek. Az első csoportra jellemző a rugalmasság. Nem ijednekmeg, ha valami nem megfelelően működik, közbeszól a technika ördöge.Elkötelezettségük, innovatív hozzáállásuk következtében nem veszítik el kedvüket, ésmegtalálják a megoldást, illetve nem szégyellnek segítséget kérni az IKT használatbanjártasabb és akár fiatalabb kollégáktól. Az iskolai gyakorlatban megfigyelhető, hogy azIKT használattal kapcsolatos pozitív hozzáállás független a pedagógus nemzedékihovatartozásától. A boomerek (baby-boom generációhoz tartozó személy) között is szépszámmal akadnak olyan pedagógusok, akik kiválóan alkalmazzák a digitális eszközöket,sőt jó gyakorlatokat tesznek közzé. Miközben az egyetemről kikerülő, fiatalpedagógusok nem minden esetben lelkesednek az IKT használatért, illetve e tekintetbenképzettségük nem megfelelő ahhoz, hogy digitális bennszülöttként könnyedén bevonjákaz informatikai eszközöket az osztálytermi munkájukba. Ezzel a jelenséggelkapcsolatban jelentetett meg Buda András egy tanulmányt „Telepesek és nomádok” 11címmel.Állítása szerint a digitális bevándorló pedagógusok egy része a digitális eszközökismeretét, használatát tekintve előrébb jár digitális bennszülött tanítványainál,megtalálták helyüket a digitális világban. Míg a pedagógusok egy másik csoportja nemismeri kellőképpen, így nem használja az IKT eszközöket, nem találják helyüket a11 Buda András: Telepesek és nomádok. Informatika a felsőoktatásban konferencia 2011,http://nodes.agr.unideb.hu/if2011/dokumentum/IF2011_CD_Kiadvany.pdf(Letöltve: 2012. február 2.) 20
  21. 21. digitális világban. Erre vonatkozóan vezet be a tanulmány egy új terminológiát,miszerint az első csoportot nevezzük digitális telepesnek, a másodikat digitálisnomádnak. Ezt a két kategóriát kellően szemléletesnek, és továbbgondolásraérdemesnek tartom. Digitális telepesek Digitális nomádok programok telepítése, eltávolítása, programok futtatása frissítése akár 10-15 párhuzamosan futó alkalmazás 2-3 nyitott alkalmazás tipográfiailag és szövegszerkesztésileg alapfokú szövegszerkesztési ismeretek magas színvonalú szöveges munkákformailag jól megszerkesztett, megfelelően statikus, jelentős formai hibákkal bíró animált prezentációk prezentációk fényképek, zenék letöltése, szerkesztése fényképek megtekintése, zenehallgatás lehetőség szerint napi többszöri e-mail heti többszöri e-mail ellenőrzés ellenőrzésonline tévézés, filmnézés, videó megosztók videó megosztók alkalmankénti rendszeres használata meglátogatása webkettes eszközök használata webkettes eszközök mellőzése 5. ábra A digitális telepesek és digitális nomádok jellemzőinek belső tartalma 12A fenti táblázatból (6. ábra) jól látszik a két csoport közötti különbség. A telepesekattitűdje pozitív, hozzáállásuk az IKT eszközökhöz és azok változásaihoz rugalmas. Őksem születtek bele a digitális világba, de önképzéssel, tanfolyamok elvégzésévelbehozták lemaradásukat. A táblázatot bővítettem az utolsó sorral, mert a webkettesalkalmazások egyre bővülő választéka, az oktatási alkalmazásukról megosztott ötletek,jó gyakorlatok sokasodása indokolttá teszi, hogy egy telepes ezek alkalmazását isbevonja eszköztárába.A tanulmány szerzője a pedagógusok két jellemző csoportját különbözteti meg.Fontosnak tartom, hogy a tanulmány végén utal arra, hogy a nomádok telepesekké12 Buda András: Telepesek és nomádok. Informatika a felsőoktatásban konferencia 2011, 915. oldalhttp://nodes.agr.unideb.hu/if2011/dokumentum/IF2011_CD_Kiadvany.pdf(Letöltve: 2012. február 2.) 21
  22. 22. válhatnak. Én ezt a terminológiát általánosítanám. Nemzedékektől függetlenülnevezhetünk valakit digitális telepesnek vagy digitális nomádnak, attól függően, hogy afenti táblázatba (6. ábra) foglalt állítások közül melyek igazak rá. Valamint bevezetekegy kívülállók elnevezésű csoportot, azok számára, akik a digitális eszközökhasználatával nem barátkoztak meg. Lehetséges, hogy magánéletükre néhány jellemzőigaz a nomádok vagy akár a telepesek tulajdonságaiból is, de IKT eszközöketpedagógiai munkájuk során nem, vagy csak elhanyagolható mértékben használnak.Ilyen személyeket, bár nem túl nagy számban, de találhatunk az idősebb nemzedékekkörében. Ezeket figyelembe véve készítettem az alábbi diagramot, amely a különbözőnemzedékek digitális telepessé válásának lehetőségét mutatja be. 6. ábra A digitális telepessé válás útja.A diagramon használt jelölések:  Általános, nagyon gyakori útvonal  Ritkán előforduló útvonal 22
  23. 23. A nyilak mentén bejárható útvonalak mutatják, hogy a különböző nemzedékek, hogyanjuthatnak el az adekvát IKT eszközhasználat szintjére, hogyan válhatnak digitálistelepessé (7. ábra). A modellnek előnye, hogy digitális világ teljes jogú állampolgárráválását nem köti a nemzedéki hovatartozáshoz. A nemzedéki hovatartozásunkszületésünk által meghatározott, ilyen értelemben a pedagógusok nem válhatnak anetgeneráció tagjává. Sőt lehet, hogy a fiatalabb nemzedékekhez képest marad némiakcentusuk, de ez digitális kompetenciáikat alapvetően nem befolyásolja.2.2 A Web 2.0A web megjelenéskor még nem tudhattuk, hogy az, amit használunk, és ténylegvilágméretű elterjedését eredményezte az Internetnek, mert felhasználóbarát felületetadott hozzá, majd egyszer a Web 1.0 címkét fogja viselni. Ezt csak akkor kapta meg,amikor szükségessé vált, hogy valami új irány elindulását jelezzék a felhasználók felé.Ez az új irány a Web 2.0 vagy másképp mondva a webkettő. Maga a fogalom 2004.után kezdett ismertté válni, bár a mai napig sem minden webkettes szolgáltatást igénybevevő felhasználó előtt ismert, annak ellenére, hogy az internetet rendszeresen használókközött napjainkban nincs olyan, aki konkrét megjelenési formáival, szolgáltatásaival netalálkozott volna. 7. ábra Miben különbözik a Web 1.0-tól a Web 2.0? 1313 KrauthPéter-KömlődiFerenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van)http://bit.ly/HBoIuI (Letöltve: 2011.11.26.) 23
  24. 24. A felhasználók nagy tömegét tekintve a Web 1.0 az olvasható web, míg a Web 2.0az írható-olvasható web. A Web 1.0 esetében is vannak, akik a írják a webet,honlapokat, portálokat szerkesztenek, szolgáltatják a tartalmat. Azonban ehhez olyanweblapszerkesztési ismeretek szükségesek, amiknek nincs birtokában egy egyszerűfelhasználó. Míg a Web 2.0 esetében bárkiből lehet tartalomszolgáltató. A webkettesszolgáltatások egy felületet, keretrendszert biztosítanak a tartalmak létrehozáshoz,megosztásához. Manapság egy blog létrehozásához elegendő 5 perc. A létrehozottblogban pedig azonnal közzé tehetjük gondolatainkat. A webkettő szolgáltatásai aközösségre épülnek. Az elkészült tartalmakat a felhasználók megosztják egymással. Amegosztott tartalom véleményezhető, címkézhető. Az interaktivitás és a felhasználókegymással folytatott kommunikációja következtében közösségek szerveződnek.A webkettő hatását napjaink kommunikációjára „Egy nap az Interneten” címűinfografikán szereplő számadatokkal szemléltetem: 14  Naponta 2 millió blog bejegyzést tesznek közzé. Ez a mennyiség a Times magazinban 770 év alatt jelenhetne meg.  Naponta 172 millió ember látogat a Facebookra. Csak a legnépszerűbb közösségi hálózatokat tekintve (beleértve a Facebookot is) a látogatók száma 271 millió.  A Facebookon töltött idő naponta 4,7 milliárd perc.  Naponta 250 millió fotót töltenek fel a Facebookra. Ha ezeket kinyomtatnánk és egymásra helyeznénk, akkor ez az oszlop 80-szor magasabb lenne az Eiffel toronynál.  Naponta 864 ezer órányi videofelvétel töltenek fel a Youtube-ra. Ennek végignézéséhez, folyamatos lejátszás mellett, 98 évre lenne szükség.Jól látható, hogy az Interneten a közösségi aktivitás elképesztő méreteket öltött. A fentifelsorolásban szereplő szolgáltatások mind a webkettő részei. Ez a sokféleség,megosztás, közösségépítés adja a webkettő erejét. Vannak azonban, akik szerint awebkettő jelenség fő mozgatórugója az új termékek vásárlásának ösztönzése, illetvereklámok elhelyezése olyan felületeken, amit sokan látogatnak. A webkettes14 A day ont he Internet. (infografika)http://www.makeuseof.com/tag/infographic-a-day-on-the-internet/ (Letöltve: 2012.03.16.) 24
  25. 25. alkalmazások használatával rohamosan növekvő információmennyiség nem valódiüzenetek közzététele, hanem csak felesleges médiaáradat.Noha a negatív vélemények mögött is van igazság, úgy gondolom, hogy a webkettesalkalmazásoknak nem elhanyagolható pozitív hatása van. Új lehetőségeket nyitnak azoktatás terén, a munka világában, a közösségépítésben. A közoktatás nem kerülheti kiazt a felelősséget, hogy a felnövekvő nemzedék számára megmutassa az új médiákértelmes, kritikus használatát. 8. ábra A "long tail" eloszlás szemléltetése 15Hálózatelméleti megfontolások következnek. Barabási Albert-László16 nemzetközilegelismert könyvet írt a hálózatok tudományáról. Az Internetet vizsgálva arra amegállapításra jutott, hogy az egy skálafüggetlen hálózat. Ha az ilyen tulajdonságúhálózatnak vesszük egy kellően nagy részhalmazát az továbbra is skálafüggetlen marad.A továbbiakban az egyszerűség és a webkettő kedvéért részhalmazként tekintsük ablogoszférát.Az ilyen típusú hálózatok egyik fontos jellemzője a Barabási által 80/20-asként leírtszabály. A skálafüggetlen hálózatokban a kapcsolatok eloszlása nem a szokásos normáleloszlást, hanem hatványfüggvény eloszlást követ. Ez a következőt jelenti: a blogok 20%-a rendelkezik a kapcsolatok 80 %-ával. Természetesen a százalékos eloszlás csak a15 http://korunk.org/sites/default/files/images/AzujPiacter.JPG (Letöltve: 2012.02.25.)16 Barabási A.-L. (2003) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. 25
  26. 26. szemléletesség kedvéért szerepel. A valóság ettől némileg eltérhet. Viszont jólszemlélteteti azt, hogy kis számban vannak azok a blogok, amelyekhez sokankapcsolódnak, és viszonylag nagy azon blogok száma, amelyek csak kevéskapcsolattal rendelkeznek.A hatványfüggvény-eloszlás az online kereskedelem térhódításával került amarketingesek látóterébe, és ekkor honosodott meg az alakjára utaló long tail (hosszúfarok) elnevezés. A hatványfüggvény ábrázolásánál Barabásihoz képest felcserélték akét koordinátatengelyt. Így alakult ki a „népszerű”, azaz sok kapcsolattal rendelkező fej,és a kevésbé „népszerű” azaz kevés kapcsolattal rendelkező, hosszan elnyúló farok.Ezzel végül is szemléletes modellhez jutottunk. Ha a fenti diagramon (9. ábra) a termékhelyébe a blog, a népszerűség helyébe a blog kapcsolatai, látogatottsága szavakattesszük, akkor ez jól szemlélteti a blogoszférára is érvényes 80/20-as szabályt.Azzal nem kívánok foglakozni, hogy mindez mit jelent az online kereskedelemrevonatkozóan. Viszont - visszatérve a számadatokra, és a webkettőt ért kritikákra - akövetkezőkre szeretném felhívni a figyelmet. Itt egy, az Internetre már a kezdetektőljellemző jelenséggel állunk szemben, ami a webkettő megjelenésével vált a kritikusfelhasználók számára is szembetűnővé. Hiszen mindenki szembesült a hihetetlenmértékű információáradattal, amit a webkettes eszközök hozzáférhetősége továbbfokozott. A „Tedd közzé gondolataidat!” (broadcast yourself) jelszó térhódítását awebkettő hozta magával, azonban a long tail jelenség alapvetően az Internet és aszerveződésében hozzá hasonló hálózatok jellemzője.A long tail eloszlást tekintve nyilvánvaló, hogy a „fej”-ben vannak kevéssé értékestartalmak, amelyek a hatásos marketing következtében mégis sok kapcsolattalrendelkeznek, de a „farok”-ban is vannak olyan értékes tartalmak, amelyek egyelőrekevés kapcsolattal rendelkeznek. Azonban, ha nem létezne ez a sokszínűség, akkorszegényebb lenne világunk. A pedagógiát tekintve éppen az a kihívás, hogy felhívjuktanítványaink figyelmét arra, hogy nem feltétlenül a divatos trendek értékesek, illetvesegítsük őket abban, hogy a megtalálják kevésbé népszerű tartalmak között is az értéket.Ők maguk is próbáljanak egyénileg vagy másokkal együttműködve tudást építeni,önmagukat kifejezni. Függetlenül attól, hogy a létrehozott tartalom tovább növeli a 26
  27. 27. weben megjelenő információmennyiséget, illetve hogy a long tail melyik részénhelyezkedik el.Még egy megjegyzés. Csermely Péter 17 könyvében nagyon közérthetően, szemléletesenmutatja be, hogy a nagy skálafüggetlen hálózatok stabilitásához elengedhetetlenek agyenge kapcsolatok. A long tail eloszlás diagramját tekintve, azt mondhatjuk, hogy a„hosszú farok” és a benne lévő gyenge kapcsolatok nélkül az egész rendszerelveszíthetné stabilitását, nem létezhetne tartósan a „fej” sem. Bármilyen furcsa is: ablogoszféra stabilitását, éppen a kevesebb kapcsolattal rendelkező kis blogok adják.2.2.1 A Web 2.0 jellemzőiAnnak eldöntésére, hogy mely digitális alkalmazásokat nevezhetünk webkettesnek,létrehoztam egy egyszerű modellt (8. ábra). Bár, mint az a modellekre jellemző, hogysohasem fedik teljesen a valóságot, mégis úgy gondolom, hogy ez a modellegyszerűségében is elég hatékony. Legfontosabb és egyben nyilvánvaló szempont, hogyaz alkalmazás az online térben helyezkedjen el. Az alkalmazásokat nem kell letölteni éstelepíteni, hanem azok a szolgáltatást biztosító gépén futnak. 0. 9. ábra A webkettes alkalmazások jellemzői.17 Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje Budapest, 2004.Vince Kiadó 27
  28. 28. A webkettő az Interneten bárki számára egyszerűen elérhető közzétételre, megosztásra,együttműködésre alkalmas szolgáltatásokra, valamint a közösségi aktivitásra épül.Tartalommegosztás során mások számára online elérhetővé tehetünk, megoszthatunkszöveges, képi, multimédiás tartalmakat. A közösségépítés online kommunikációval,kapcsolathálózatok létrehozásával történik. Kollaboráció során többen közösen,egymással kommunikálva, akár egyidejűleg dolgoznak egy feladat megoldásán.A diagramba beírt számokat nevezzük az alkalmazások összetettségének. Minélösszetettebb egy alkalmazása annál sokrétűbben használja ki a Web 2.0 lehetőségeit.A Web 2.0 alkalmazások összetettségi szintjei:  0. szint: Az alkalmazás online használható, de a további jellemzők nem érvényesek rá. Ilyen például a „Text2Mindmap” gondolattérkép készítő, melynél az elkészült térképet kép formátumban lementhetjük számítógépünkre.  1. szint: Az alkalmazás használatára egy jellemző érvényes. Ilyen például a „Bubbl.us” gondolattérkép készítő. Itt már az elkészült gondolattérkép nem csak lementhetjük, de az URL-jének megadásával megoszthatjuk, mások számára is online elérhetővé tehetjük.  2. szint: Az alkalmazás használatára kettő jellemző érvényes. Ilyen például a „Mindmeister” gondolattérkép készítő. A elkészült gondolattérkép megosztható, illetve készítése történhet kollaboratív munkával.  3. szint: Az alkalmazás használatára mindhárom jellemző érvényes. Ilyen például a Facebook közösségi hálózat. Alapfunkciója a közösségépítés és a tartalommegosztás. Csoportok, oldalak létrehozásával kollaborációra is van lehetőség. Bár véleményem szerint ezt a lehetőséget használják ki legkevésbé a tagok. 28
  29. 29. 2.2.2 Webkettőt az osztályterembe! Osztálytermet a webkettőre!Mottó:Hallom, és elfelejtem.Látom, és elhiszem.Csinálom, és megértem.KonfuciuszA tanulási folyamatba bevonható IKT eszközök és online alkalmazások száma naprólnapra növekszik. Egy mai digitális bennszülött élete már elképzelhetetlen számítógép-és Internethasználat nélkül. Sőt manapság már hazai viszonylatban is megszokott, hogydiákjainak okostelefont használnak, és folyamatosan „bekapcsolva vannak”, illetveezekkel az eszközökkel is csatlakoznak a világhálóra (always on, always connected).Ezek a mindennapjainkban jelen lévő eszközök az oktatás számára még sokkiaknázatlan lehetőséget rejtenek.A frontális oktatás biztosan nem fog teljesen eltűnni, illetve bizonyos helyzetekbenmindig lesz létjogosultsága, de a közoktatásban törekedni kell az oktatási módszerekváltozatosságára. A frontális oktatás kevés lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy amegtanulandó anyagot megvitassák, és magukévá tegyék az új tudáselemeket.Az oktatás átalakulására potenciálisan hatással lehetnek a Web 2.0 nyújtottalehetőségek. A hagyományos oktatási kontextus megújítható a webkettes technológiákalkalmazásával. A tanulási folyamat során a tanuló lehet passzív, befogadó vagy aktív,alkotó. A befogadó tanulás kevésbé hatékony, mert a diák csak azt kapja, amit a tanáratanít neki. Az alkotó tanulás során a tanuló törekszik arra, hogy saját maga fedezzen feltudáselemeket.A következőkben a virtuális osztályterem működtetésében rejlő lehetőségeket fejtem kibővebben. Ezek egyrészt a webkettes technológiai háttér nélkül nem létezhetnének,másrészt több webkettes szolgáltatást integrálnak. Ezáltal a virtuális osztálytermek,mint webkettes szolgáltatások, az összetettségüket tekintve 3. szintű alkalmazások.Konkrét weboldalt nem fogok említeni, mert mindig újabb lehetőségek jelennek meg. 29
  30. 30. Nagyrészt ingyenesen használhatók, de vannak fizetős szolgáltatások is. Az alábbiakmegírásához egy magyar 18 és egy külföldi19 tanulmányt használtam fel.Ahogy a webkettes szolgáltatások általában, úgy a virtuális osztálytermek is egy keretetbiztosítanak a közös munkához. Az osztálytermet a tanulóknak és a pedagógusoknakkell tartalommal megtölteni. Ezért, ha létrehozzuk a tanórák, az iskola kiterjesztését azonline térbe, még nem kapunk egy működő rendszert, csak ennek lehetőségét. Teretteremtünk az aktív tanuláshoz.A virtuális osztályterem egy privát közösségi hálózat, ami mentes a Facebookon és másnyílt közösségi oldalakon tapasztalható anomáliáktól. Ez a közösségi hálózat azosztályközösség számára egy barátságos, kényelmes, funkcionális környezetet biztosít,amely a következő előnyökkel járhat:  Lehetővé teszi a közös munkát, illetve a szocializáció egy új helyszínét nyitja meg.  Erősíti a tanulókban a közösségi érzést.  A tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus kommunikáció ösztönzésével új tudás létrehozásához, közös tudásépítés kialakulásához vezethet.  Nyilvántartja a tanulókat és eredményeiket.  Hozzáférést biztosít a tanórák különböző anyagaihoz, elemeihez.  Naplózza a felhasználók (tanárok, tanulók) tevékenységét, így később mindent vissza lehet keresni.  Kommunikációs felületet biztosít, ahol kérdezhetnek a tanulók, leírhatjuk az elvégzendő feladatot, összehangolhatjuk a projektfeladatokat.  Támogatja a tanári értékelést (formatív és szummatív értékelést egyaránt).  Önértékelő és számonkérő elemeket tartalmaz.  Támogatja a virtuális csoportmunkát, kollaboratív felületet biztosít.  Készség szintűvé teszi azon eszközök használatát, melyeket a gyerek felnőttként munkaeszközként használhatnak.18 Prievara Tibor: Virtuális osztálytermekhttp://tanarblog.hu/component/content/article/2786-virtualis-osztalytermek-tananyag (Letöltve:2012.02.10.)19 Mohamed Amin Embi (2011): Web 2.0 Tools in Education: A Quick Guidehttp://issuu.com/profdramin/docs/web2.0.tools (Letöltve: 2011. október 11.) 30
  31. 31.  A véleménynyilvánítás helye; a feltett cikkekre, anyagokra kommentek formájában lehetősége nyílik a diákoknak reagálni.  A publikáció természetes közege.  A differenciált oktatást is támogathatja.  Segíthet az osztálytermet megnyitni a szülők és akár a nagyvilág felé is.A virtuális osztálytermekben megvan mindaz, ami a webkettő erejét adja:tartalommegosztás, közösségépítés, együttműködésre, kollaboratív tudásépítésrealkalmas környezet. A vizsgálatom tanúsága szerint ezt még nagyon kevéssé használjukki a hazai közoktatásban.2.2.3 Közösségi hálóba gabalyodvaA közösségi oldalak népszerűsége az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Afelhasználók száma folyamatosan növekszik. Manapság ezek közül kiemelkedik aFacebook, melynek 2004-es megalapítását követően, mára már több mint 800 millióregisztrált felhasználója van. 20„A magyar Facebook felhasználók száma közel 3,9 millió fő és folyamatosan növekszik(39. hely a világon, 14. hely Európában). Ez a teljes népesség 39 százalékát jelenti, azinternetezőket tekintve pedig a 63 százalékát. Azaz három magyar internetező közülkettő regisztrált a Facebookon.” 21De nem csak felhasználók száma magas a Facebookon, hanem a tagok aktivitása, azoldalon eltöltött idő is messze megelőzi a többi népszerű közösségi hálózatot. (9. ábra)A Facebook sikerének nyilván sok összetevője van. Ilyenek például az ingyenes,meghívás nélküli regisztráció, a felület könnyű kezelhetősége, az elérhetőalkalmazások, a lájkolás bevezetése.20 Wikipédia internetes enciklopédia, „Facebook” c. szócikk (Letöltve: 2011. július 29.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook21 Facebook - Magyar felhasználók http://www.netkutatasok.hu/2012/03/facebook-magyar-felhasznalok-szama-39.html(Letöltve: 2012. március 20.) 31
  32. 32. 10. ábra A közösségi oldalakon átlagosan eltöltött idő 2012. januárjában. 22Először nézzünk példát arra, hogy milyen előnyei lehetnek a Facebook használatának.Bevonható-e és miért az oktatásba, iskolai életbe?Az oktatás szempontjából nézve azt mondhatjuk, hogy ha a jelenleg legnépszerűbbközösségi hálóban úgyis ott vannak a diákjaink, egyes kollégáink, akkor már csak egylépés, hogy ezt a jelenlétet bevonjuk az oktatási folyamatba. Másrészt a diákok isfelhasználhatják a Facebook adta lehetőséget saját közösségük szervezésére, nemcsakoktatási szempontból, és akár a pedagógusoktól független, pedagógusok elől elzártkommunikáció fókuszálására.CsoportokA létrehozott csoportnak három féle adatvédelmi beállítása lehet:  Nyilvános csoport: A csoport bejegyzéseit, tagjait bárki láthatja. A csatlakozáshoz kérelmet kell küldeni. Ez iskolai alkalmazásra kevésbé alkalmas.  Zárt csoport: A csoporton kívüli felhasználók csak a tagokat láthatják, a csoporton belüli kommunikáció rejtve marad. A csoportba bárki jelentkezhet, nem kell, hogy a tagoknak ismerőse legyen, de a csatlakozást a csoport egy tagjának jóvá kell hagynia. Tantárgyi projekt vagy adott tantárggyal kapcsolatos22 http://www.netkutatasok.hu/2012/03/en-hany-percet-toltenek-kozossegi.html (Letöltve: 2012.03.23.) 32
  33. 33. információk megosztására, virtuális osztályterem kialakítására alkalmas lehet a zárt csoport. Előbbi esetben a tantárgyat tanító pedagógus, utóbbiban több pedagógus részvételével. Lehetőség van tartalommegosztásra (szöveg, kép, multimédia), kommenteléssel a feladat vagy részfeladat megvitatására. Lájkolással lehet jelezni, hogy ki az, aki elolvasta a teljesítendő feladatot. Szintén zárt csoportot hozhatunk létre pedagógusok részére, hogy különböző szakmai anyagokat megosszunk, megvitassunk.  Rejtett csoport: Kívülállók számára nem látható. Rejtett csoportban egy osztályközösség megvitathatja az iskolában történteket. Mindig akad olyan tanuló, aki nem tudja, hogy mi a házi feladat, mikor és miből írnak dolgozatot. Biztos lesz, aki ebben segíteni tud neki anélkül, hogy az adott pedagógus rossz néven venné a tanulók tájékozatlanságát. A tanórán hallottakat egymás között is megbeszélhetik, segíthetik a jobb képességű tanulók társaikat.Hozhatunk létre intézményi Facebook oldalt is. Az ezen megjelentett hírekről,eseményekről, képes beszámolókról értesülhetnek a diákok, a szülők és a nagyvilág.Ezzel nyitottabbá tehetjük az iskolát, kapcsolatot tarthatunk régi tanítványokkal.A Facebookon a regisztrációs korhatár 13 év. Ezt csak az nem hagyja figyelmen kívül,aki nem akarja. Ha egy 13 év alatti gyermek regisztrálni akar, akkor a születési évét úgyadja meg, hogy a korhatárnak megfeleljen. Lehetséges, hogy nem is gondolkodik azon,hogy csalást követ el. Egyszerűen be akar kerülni abba a közösségbe, ahol az ismerőseiis vannak. Így sok általános iskolás rendelkezik hamis profillal.Miért pont 13 év, és nem 10 vagy 14? Ez a szabályozás értelmetlen. Nem hazugságrakellene kényszeríteni a fiatalokat, hogy bekerülhessenek egy "közösségbe", hanemsokkal nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy megértsék, milyen veszélyei vannakannak, ha azt hisszük, hogy nincs semmiféle veszély.A probléma abban rejlik, hogy a Facebook nem veszélyek nélküli hely. Akövetkezőkben felsorolok néhány veszélyforrást a teljesség igénye nélkül. 33
  34. 34.  Bizalmaskodó idegenek - Előfordulhat, hogy rossz szándékú, esetleg pedofil idegenek a gyerekek bizalmába férkőznek, ha ez megtörténik, akkor a gyermek akár személyes találkozóra is elmegy.  Képek lopása és átalakítása - A gyanútlanul feltett képek megjelenhetnek más oldalakon, gyakran valamilyen átalakított formában, ezzel kellemetlenséget okozva a kép eredeti tulajdonosának.  Önbizalomvesztés - Az osztályban, kortárscsoportban is fontos a népszerűség a tinédzserek körében. Ez a Facebookon abban nyilvánul meg, hogy a fiatalok egymással versengve gyűjtik az ismerősöket és a lájkokat, ezzel bizonyítva népszerűségüket. Előfordulhat, hogy aki ebben a versenyben lemarad, súlyos önértékelési problémákkal fog küzdeni.  Tárolt adatok - Komoly adatvédelmi probléma, hogy a Facebook adatbázisában a profilokon kívül minden aktivitást is naplóznak, sőt, az összegyűjtött adatokat akkor sem törlik az adatbázisból, ha valaki megszűnteti Facebook tagságát.  Adathalászat - Az alkalmazások között megtalálható flash játékok egy része alkalmas arra, hogy a játékot használó adataihoz hozzáférjen a játék tulajdonosa.  Állásinterjú - manapság gyakran előfordul, hogy állásinterjú alkalmával a leendő munkáltató megnézi a jelentkező Facebook oldalát, és az ott található nyilvános bejegyzések, fényképek befolyásolják az állásinterjú kimenetelét. Ugyan ez még a közoktatásban tanuló diákokat nem érinti, de most kellene nekik megtanulni, hogy nem oszthatnak meg bármit, mert az alapján esetleg rosszul ítélik meg őket.A közösségi oldalakat használva meg kell szokni, hogy a felhasználókat az ottmegosztott tartalommal azonosítják. Fontos, hogy emiatt a közösségi hálóban valórészvételünket megfelelően kontrolláljuk, nehogy ebbe a hálóba kibogozhatatlanul ésszámunkra hátrányosan belegabalyodjunk. 34
  35. 35. 3. Kérdőíves vizsgálat bemutatása, elemzés3.1 A vizsgálat céljaA kutatásomban arra keresek választ, hogy mennyire ismerik a pedagógusok awebkettes alkalmazásokat, meglévő készségeik (informatikai, idegen nyelvifelkészültség) befolyásolják-e ezen alkalmazások használatát. A digitális bevándorlópedagógusok megkezdték-e a felzárkózást a digitális bennszülött tanulókhoz?Célom annak vizsgálata, hogy mennyiben tér el a webkettes alkalmazások használata amagánéletben és az iskolában.Van-e a pedagógusoknak igénye arra, hogy ezen a téren is bővítsék ismereteiket, résztvegyenek továbbképzésen?Vizsgálom azt is, hogy a webkettes eszközök használatát elképzelhetőnek tartanák-eakár az intézményi kommunikációban is.3.2 A vizsgálat módszereA kutatáshoz kérdőíves felmérést használtam. Kézenfekvő volt, hogy a kérdőív kitöltéseis az Interneten történjen. Ennek megfelelően egy online kérdőíves rendszer használatátválasztottam. Így elegendő volt a vizsgálatban résztvevőkhöz a kérdőívre mutató linketeljuttatni. Igyekeztem a kérdőívet úgy összeállítani, hogy kellően informatív legyen, demégse tartson hosszú ideig a kitöltése, legyen elegendő 10 – 15 perc.Az online módszernek nagy előnye, hogy az adatok rögzítése a kérdőív kitöltésévelpárhuzamosan történik meg. Ezzel saját munkámat is jelentősen megkönnyítettem.Mivel a kérdőív témája várhatóan sokaknak ismeretlennek fog tűnni, ezért igyekeztemtöbb csatornán keresztül terjeszteni. A kérdőív kitöltéséhez szükséges linket az alábbimódokon továbbítottam a potenciális kitöltők felé: 35
  36. 36.  személyes e-mail-ben,  levelezőlistán (techinfo),  pedagógus közösségi oldalon (etanárikar – etenarikar.hu, tanárblog – tanarblog.hu).Az etanárikaron indítottam egy fórum témát, melyen a kérdőív kitöltésére kértem fel akollégákat. Egy héttel később ebben a fórumban ajánlottam egy nagyon egyszerű éshasznos eszközt kollaboratív dokumentumkészítéshez. Úgy tűnik, hogy ez újdonság voltaz oldalon, mert az oldal adminisztrátora a 2011. decemberi hírlevében betett egy az éntémámra mutató linket, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a kérdőívet kitöltőkszáma. Gondolom, hogy a hírlevelet az egyébként is aktív tagok olvassák, ezért ez ishozzájárult ahhoz, hogy a válaszadók informatikai hozzáértése átlag feletti lett.3.3 A vizsgálat hipotéziseiHipotéziseim a következők: 1. A digitális bevándorló tanárok maguk is „behálózva” élnek, ezért preferenciáik közelednek az általuk tanított digitális nemzedékéhez, ezáltal többen közülük digitális telepessé válnak. 2. A pedagógusok jelentős része több webkettes alkalmazást is használ magánemberként (még akkor is, ha nem tudja, hogy ez a webkettő), azonban ezek az eszközök az oktatási folyamatban csak nagyon kis mértékben jelennek meg. 3. A pedagógusok nyitottak az újra, akár webkettes alkalmazások oktatási használatára is. 4. Csak nagyon kevés pedagógus vett részt olyan továbbképzésen, amelyen a webkettő felhasználása volt a téma. Hatékony, a témához illő (legalább részben online) formában szervezett továbbképzéseket igényelnének. 5. Azon oktatási oldalak, portálok, ahol webkettes lehetőségek vannak, pedagógusközösségek szerveződnek nem kellően ismertek, illetve ezek lehetőségei nincsenek kihasználva. 36
  37. 37. 3.4 A vizsgálatban résztvevők, a válaszadók bemutatásaA kitöltött kérdőívek száma 116 db.A nemek aránya a tantestületekben tapasztalhatóhoz képest kismértékben eltérést mutat,mert a válaszadók 71,6 %-a nő és 28,4 %-a férfi.A válaszadók beosztását tekintve tanító 28,4 %, tanár 57,8%, vezető beosztású 13 % és0,9 % a napközis nevelő.A digitális generációkra vonatkozó szakirodalom alapján fontosnak tartottammegkérdezni, hogy a kérdőívet kitöltők melyik nemzedékhez tartoznak. A generációkeloszlása elég reális, mert életkoruk következtében a munkahelyeken is Y generációspedagógusból van a legkevesebb, és X generációsból a legtöbb. A generációs eloszlás a következő: 11. ábra Generációk a felmérésbenA pedagógusok pályán eltöltött ideje nagyjából összhangban van a generációkra adottválaszokkal. Ez arra utal, hogy a válaszadók diplomájuk megszerzése után pedagógusmunkakörben helyezkedtek el.Az intézménytípus meghatározásánál lehetőség volt több válasz megjelölésére, mert aválaszlehetőségek között nem szerepeltettem a többcélú intézményt. Úgy gondolom,hogy így pontosabb információhoz jutottam arról, hogy konkrétan melyik iskolafokondolgozik a kérdőívet kitöltő pedagógus. A válaszadók 67,6 %-a dolgozik általánosiskolában, 29,4 %-a középiskolában (ezen belül szakiskola 6,6 %, szakközépiskola 14,0%, gimnázium 8,8 %), alapfokú művészetoktatási intézményben 2,9 % dolgozik.Az intézmények tanulói létszámának és település típusának eloszlása egyértelműen aztmutatja, hogy a kisebb települések a vizsgálatban alulreprezentáltak. A pedagógusok 37
  38. 38. 92,2 %-a száz főnél nagyobb intézményben dolgozik. Ezen belül az iskolák megoszlásaa következő: 101-300 fős 33,6 %, 301-500 fős 24,1%, 500 főnél nagyobb 34,5 %.A válaszadóknak egy online kérdőívet kellett kitölteni. A kérdőívre mutató linket apedagógusok e-mail-ben kapták meg, illetve egy pedagógusoknak szóló honlap fórumántettem közzé. Ez a mód már eleve feltételez alapvető informatikai jártasságot a kitöltőkrészéről, illetve a kitöltés módjából adódóan a pedagógusok 100 %-a Internet használó.Ennek köszönhetően a kitöltők informatikai hozzáértése az átlagosnál jobb, ezt jelöltebe a válaszadók 64,7 %-a. 12. ábra A válaszadók informatikai hozzáértéseÁtlag alatti informatikai felkészültségűnek mindössze a pedagógusok 7,8%-a vallottamagát, ez a teljes pedagógus társadalomra vonatkoztatva biztosan nem jellemző. Bárnyilvánvalóan az átlagosnál jobb informatikai hozzáértés nem jelent azonos szintet,mert mindenki a közvetlen környezetéhez képest tudja ezt meghatározni.A kérdőív kitöltői által tanított tantárgyakban is megmutatkozik a válaszadókinformatikához való pozitív hozzáállása. Első helyen az informatikát tanítók állnak(23,0 %), másodikon a természettudományos tantárgyak tanítói (19,8 %). Ez az összes aválaszadók 42,8 %-a. Ennek fényében kell a kapott eredményeket vizsgálni.A fentiekben leírt többi háttérváltozó (nem, kor, iskolatípus, stb.) arányos, illetve a 100tanulónál kisebb létszámú iskolák alulreprezentáltak. Ezek alapján a vizsgálateredményei a 100 tanulónál nagyobb létszámú iskolában dolgozó, átlagos, ésátlagosnál jobb informatikai hozzáértéssel rendelkező pedagógusok véleményéttükrözik. 38
  39. 39. 4. Eredmények4.1 Digitális telepessé váltak-e a pedagógusok?A szakirodalmak elemzése kapcsán már szóltam a hazai terminológiában megjelentdigitális telepes fogalomról. Röviden felelevenítem, hogy mit jelent ez. Digitálistelepesnek nevezhetjük azokat a személyeket, jelen esetben pedagógusokat, akik nem adigitális világba születtek, életük során csak később találkoztak a digitális eszközökkel,az Internettel, de sikerrel sajátították el ezen eszközök használatát. A digitális telepeseksok esetben még a bennszülöttnek nevezett nemzedéknél is jobban ismerik és használjákaz Internet adta lehetőségeket. Minél több a digitális telepessé vált pedagógus, annálnagyobb az esély arra, hogy mai Internetes világot jellemző webkettes eszközökbekerüljenek a közoktatásba is.A fenti kérdésre adandó választ egy olyan kérdéscsoporttal vizsgáltam, amelyben adigitális bennszülött tanulókra érvényes tulajdonságokról 23 kellett eldönteni apedagógusoknak, hogy mennyire jellemzőek rájuk ezek a tulajdonságok. A tulajdonságok vizsgálatára ötfokú attitűdskálát használtam. Válaszlehetőségek: 1- egyáltalán nem 2- nagyrészt nem 3- átlagosan 4- nagyrészt igen 5- teljes mértékbenA digitális bennszülöttekkel való azonosulás vizsgálatára vonatkozó válaszokat anemzetközi szakirodalomban klasszikusnak számító generációk szerint csoportosítvaelemeztem.23 Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban Budapest 2007.www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf (Letöltve: 2011. március 27.) 39
  40. 40. A kapott átlagok közötti eltérés szignifikanciáját a generációk között kétmintás t- próbával vizsgáltam, 5 %-os szignifikancia szinten. A szignifikáns eltérések jelölése: B – X „Bébi-bumm” és az „X generáció” eltérése szignifikáns. B – Y „Bébi-bumm” és az „Y generáció” eltérése szignifikáns. X – Y „X generáció” és az „Y generáció” eltérése szignifikáns. Tulajdonság Bébi-bumm X generáció Y generáció Szignifikáns átlag/szórás átlag/szórás átlag/szórás eltérésSzeretek gyorsaninformációt szerezni, akár 4,13/0,79 4,26/0,79 4,47/0,62 nincstöbbféle multimédia-forrásból.A szövegnél szívesebben B–Ydolgozom kép-, hang- és 3,08/1,12 3,28/1,03 4,00/0,87videó-információkkal. X–YAzt tanulom szívesebben,ami releváns, azonnal 3,95/0,96 4,09/0,87 4,00/1,00 nincshasznosítható ésegyszersmindszórakoztató.Az azonnali megerősítést 3,75/0,95 3,79/1,08 3,94/0,83 nincsés azonnali jutalmatkedvelem.Kedvelem a több feladattal 3,58/0,96 3,63/1,13 3,82/1,13 nincsvaló egyidejű foglalkozást(multitasking).Szívesen keresek rávéletlenszerűen, 3,23/1,12 3,28/0,93 3,59/1,06 nincshiperlinkek útján elérhetőmultimediálisinformációra.Szeretek másokkal B–Yhálózati kapcsolatokat 2,65/1,08 2,88/1,03 3,41/0,80fenntartva, X–Ykölcsönhatásban dolgozni. 13. ábra A digitális bennszülöttekkel való azonosulás generációnként. A táblázat adatait (14. ábra) az Y generáció átlagai alapján rendeztem. Két értéket leszámítva az átlagok 3,08 és 4,47 közöttiek, minden átlaghoz viszonylag alacsony egy egész körüli szórás tartozik. Ezek szerint a pedagógusok a digitális 40
  41. 41. bennszülöttekre jellemző tulajdonságokat magukra nézve átlagosnál nagyobb mértékbentartják jellemzőnek. A négyes körüli értékek azt mutatják, hogy egyes esetekbenmajdnem teljes mértékben azonosulni tudnak az adott tulajdonsággal.Rendre azt láthatjuk, hogy az idősebb nemzedéktől a fiatalabb felé haladva az átlagokegyre nőnek. A fiatalabb (Y generációs) nemzedékről már azt állíthatjuk, hogyInternethasználatukat, digitális világban fontos tulajdonságaikat tekintve nagyonhasonlítanak az általuk tanított nemzedékhez.„Szeretek gyorsan információt szerezni, akár többféle multimédia-forrásból.” Ez atulajdonság szerepel a legmagasabb átlaggal, a legalacsonyabb szórás mellett. Apedagógusok életkortól függetlenül felvették a gyorsan változó világ tempóját,információszerzésükre jellemző a sokoldalúság. Az alacsony szórás alapján ebben atekintetben szinte homogénnek látszik a pedagógustársadalom jelen minta általreprezentált részhalmaza.A bébi – bumm és az X generáció között egy esetben sem találtam szignifikánskülönbséget.Figyelemre méltó viszont, hogy annál a két tulajdonságnál, ahol szignifikáns eltérésmutatható ki, ott mindkét esetben érvényes ez a legfiatalabb és az őket megelőzőmindkét nemzedék között. Ezek a következők:1. „A szövegnél szívesebben dolgozom kép-, hang- és videó-információkkal.” Az ebben a tulajdonságban megmutatkozó különbség visszavezethető arra, hogy az idősebb nemzedékek más környezetben szocializálódtak. Számukra még az alapvető információforrás a nyomtatott szöveg volt. Ez máig megmaradt olyan mértékben, hogy többségük a monitoron olvasható szöveget sem tartja elegendőnek, hanem ragaszkodik hozzá, hogy azt kinyomtatva kézbe foghassa. A hazai Y generáció tagjai, ha nem is multimédiás számítógépekkel teli környezetbe születtek, de még kamasz- vagy gyermekkorukban kialakult körülöttük ez a digitális világ. Így megvolt a lehetőségük arra, hogy a lassan mindent átszövő digitális világba szocializálódjanak.2. „Szeretek másokkal hálózati kapcsolatokat fenntartva, kölcsönhatásban dolgozni.” A web 2.0-ás szolgáltatások felhasználását tekintve kulcsproblémához értünk. Pontosan ez az a tulajdonság, amelyikben a két idősebb nemzedék hármasnál 41
  42. 42. gyengébb átlagot ért el. A legfiatalabb pedagógus generáció tagjainál ez a legalacsonyabb átlagot kapott tulajdonság, de még így is szignifikánsan magasabb ez az átlag, mint a másik két generációé. Éppen ez az a tulajdonság, amelyik nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a webkettes alkalmazásokat hatékonyan vonjuk be az oktatásba. Hálózati kapcsolatokat felhasználva hozható létre a kollaboratív tudásépítés. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a tulajdonsággal kapcsolatos készségek javítása, megerősítése a webkettes eszközök eredményes alkalmazásának kulcskérdése.Az első hipotézisem beigazolódott. Összességében megállapítható, hogy apedagógusok generációnként eltérő mértékben, de elindultak a digitálisbevándorlóból a digitális telepessé válás útján.4.2 A webkettes eszközök használataVizsgáltam, hogy a pedagógusok ismerik-e a webkettes alkalmazásokat, és ha ismerik,akkor milyen gyakran használják azokat magánemberként, illetve pedagógusként(tanórai, tanórán kívüli foglalkozásokon). Feltételezésem szerint a kétféle használatközött eltérés várható.A kérdőíven az egyes alkalmazások után közismert, sokak által használt példát is írtam,hátha valaki gyűjtőnéven nem ismer rá az adott elektronikus alkalmazásra, illetve aziskolai használatot pontosítandó céllal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valóhasználat volt a kérdés. A válaszlehetőségek a következők voltak: 1-nem ismerem, 2-nem használom, 3-havonta, 4-hetente, 5-hetente többször. 42
  43. 43. Elektronikus alkalmazások magán- iskolában emberként offline elektronikus dokumentumok 4,7 4,4 video megosztó 4,0 3,3 közösségi oldalak 3,9 2,8 fórum olvasása 3,9 2,5 offline prezentációk 3,7 3,8 wiki olvasása 3,7 3,3 üzenetküldő, chat 3,5 2,4 blog olvasása 3,3 2,3 online dokumentumszerkesztés 3,0 2,7 fórum hozzászólás 2,9 2,2 video beszélgetés 2,8 2,2 foto megosztó 2,8 2,5 blog írás vagy kommentelés 2,5 2,2 prezentáció megosztó 2,2 2,1 wiki írás 2,0 2,1 RSS-csatorna 2,0 1,9 közösségi könyvjelző 1,9 1,9 mikroblog 1,9 1,9 online fogalomtérkép 1,9 1,8 virtuális valóság 1,7 1,8 e-portfólió 1,6 1,7 virtuális osztályterem 1,7 14. ábra A „Használja-e a következő digitális alkalmazásokat …?” kérdésre adott válaszok átlaga.A webkettes alkalmazások közül a videomegosztó használata, és a wiki olvasásaszerepel a magáncélú és az iskolai felhasználás esetén is magas átlagértékkel. Előbbinéla rengeteg szemléltetésre, idegen nyelv oktatásra alkalmas anyag, utóbbinál alegnépszerűbb wikin, a Wikipédián található bőséges információ indokolja az előkelőhelyezést.Az offline alkalmazásokra azért kérdeztem rá, mert ezek használati szintje utal arra,hogy a válaszadók mennyire otthonosak a hagyományosabb alkalmazások használatban.Ezek magas értékei bizonyítják, hogy a válaszolók IKT használata tényleg átlagos vagyátlag feletti. Ezek szerint az offline alkalmazások beépültek a tanítási gyakorlatba. 43
  44. 44. A fórum, wiki, blog alkalmazások használatát két részre bontottam:  Befogadó rész: fórum olvasása, wiki olvasása, blog olvasása. Ezekben az esetekben szinte mindegy, hogy az adott alkalmazás Web1.0-ás vagy Web 2.0- ás, mert a kész tartalom fogyasztásáról van szó. A különbség csak annyi, hogy többnyire nem hivatalos újságírók írják a blogot, és nem tudósok hozzák létre a wiki szócikkeket. Ebbe a részbe tartozó kategóriák rendre magas értékeket kaptak. Mindegyik átlaga 3,5 fölötti.  Alkotó rész: fórum hozzászólás, blog írás vagy kommentelés, wiki írás. Itt már valódi webkettes használatról, új tartalom létrehozásáról van szó. Ebbe a részbe tartozó kategóriák rendre alacsony, 3,0 alatti átlagértékeket értek el. Erre valójában számítani is lehetett. Az iskolai felhasználásnál látható 2,1-2,2-es átlagok erősen közelítenek a „2-nem használom” értékhez, ami azt jelzi, hogy az ilyen irányú felhasználás nagyon csekély mértékű.A szürkével jelölt értékeknél az iskolai használat lényegesen alacsonyabb a személyeshasználatnál. Ezek az alkalmazások (közösségi oldalak, fórum olvasása, üzenetküldő,chat, blog olvasása) elsősorban a személyes, iskolán kívüli kapcsolattartás, egyéniérdeklődés kielégítésére szolgálnak, ám megfelelő ötletekkel, körültekintéssel azoktatásba is bevonhatóak.Úgy gondolom, hogy a 3,0 alatti átlagok azt mutatják, hogy ezeket a lehetőségeket akívánatosnál lényegesen kevésbé ismerik, illetve kevésbé használják a pedagógusok. Aközoktatás szintjén is nagy lehetőségek vannak a nagyon alacsony átlagot kapott(legfeljebb 2,0 átlag) wiki írás, online fogalomtérkép, virtuális valóság, virtuálisosztályterem alkalmazások intenzívebb használatában.Második hipotézisem is beigazolódott. A pedagógusok használnak webketteseszközöket, azonban ezek iskolai használata jóval kisebb mértékű. 44
  45. 45. 4.3 Képesek-e a pedagógusok a megújulásra?Ezt a kérdést a felmérésben közvetve vizsgáltam, a feltett kérdés a megújuló Sulinetrevonatkozott. Az új Sulinet Web 2.0 lehetőségeit használó közösségi portál lesz.Konferenciákon közzétett néhány jellemzője:  Közösségi tartalomfejlesztés.  Szakmailag ellenőrzött tartalom.  Az SDT integrálása.  Saját címkerendszer használata.  Csoportok létrehozása, csoport alapú közösségépítés.  Hírmagazin, kategóriákba rendezett tartalmakkal.A Sulinet 2.0 lehetőségeit figyelembe véve alkalmas lehet arra, hogy adott osztályrészére csoportot létrehozva virtuális osztálytermet alakítsunk ki.A kérdéskör azért fontos, mert az új eszközök, módszerek bevezetése a közoktatásbannagymértékben múlik a pedagógusok hozzáállásán. Bármely, akár központilagelőirányzott, támogatott, akár helyi fejlesztés hatékonyságát jelentősen csökkenti, ha aza pedagógusok által nem kellően elfogadott.Amennyiben a webkettes eszközök oktatásba történő bevonását a pedagógusok jelentősrétege támogatja, akkor rövidebb idő alatt, és az oktatási intézmények jelentősebbkörében történhet előrelépés.A diagramon a kérdőív három különböző kitöltöttségi szintjéhez (71, 93, 116 fő) tartozósávok mutatják a válaszok százalékos megoszlását. Különböző mintanagyságok eseténközel azonos értékeket kaptunk. Ez alapján feltételezhető, hogy nagyobb elemszámúminta esetében is hasonló eredmények születtek volna. 45

×