A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

on

  • 489 views

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

Statistics

Views

Total Views
489
Views on SlideShare
489
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
3
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba Presentation Transcript

  • A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július 4.
  • Mottó
    • A kultúrafejlesztés közös tudat- és tudatállapot fejlesztés , amelyet csak támogat a tudásfejlesztés,
    • s amelyhez csak hátteret szolgáltat az civilizációs és kulturális intézményfejlesztés,
    • és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és tudatfejlesztésben
  • Szubjektív előhang
    • Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az információs társadalomról, de ezt a prioritást most levesszük a napirendről, mert minden hatalmi, presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az áttörés jórészt végbement
    • Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet, új személyiség koncepció, intelligens civil társadalom, stb.)
    • Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és cselekvési prioritást
  • Új társadalmi szakadékok a 21. század elején:
    • 1. Közösség-gazdagok – közösség-szegények
    • 2. Információ-szegények - információ-gazdagok
    • 3. Technológia-szegények - technológia-gazdagok
    • 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)
    • 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok
    • 6. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok
  • Már is egy kitérő : új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei
    • Fordista térszerkezet – fordista térelmélet
    • Posztfordista térszerkezet – posztfordista (posztmodern) időtér elmélet
    • Információs tér(idő) szerkezet – globális információstér-elmélet
    • Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet
    • Kvantum téridő szerkezet – univerzális tudatközpontú kvantumtéridő-elmélet
    • A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális térszerkezet elmélet
  • Alapfogalmak új felfogásban
    • Világ : univerzális térben és társadalomban létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál nemzet és régió, stb.
    • Világtudat : univerzális (tér)tudat, (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat, személyes tudat-öntudat, stb.
    • Kultúra : az univerzális, globális és nemzeti tudat- és tudásszintek, tudat- és tudástartalmak közös szubsztanciális megtestesülése anyagban, intézményben, szokásokban, mentalitásokban, stb.
  • A gondolati rendszer
    • Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalmi-nemzeti, lokális , személyes emberi
    • Szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek
    • Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan
    • A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra
    • A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként)
  • UNIVERZÁLIS TUDAT
    • Szabad és szerető kozmikus világtudat, mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti
    • Az univerzális tudat-világszerkezet belső tudatszintjei és állapotai
    • Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az Abszolútum (és az Isten) tudat
    • Univerzális tudat-prioritások tudatosulása
    • A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik (generálisan új filozófia)
    • Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges kapcsolat típusai
  • UNIVERZÁLIS TÉR
    • Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő „megkövült” tudat
    • Univerzális tudattér-világszerkezetben folyamatosan teremtődik a multiverzum
    • Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő lépcsőfokokkal több központú gömbben
    • Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint)
    • Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek meg
  • GLOBLOKÁL TUDAT
    • Globális és lokális tudat a földi civilizációban
    • Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat
    • Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól
    • Európában maradt a koloniális tudat
    • Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között)
    • Lefojtott tudattalan-tudatalatti mezők
    • Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő
  • GLOBLOKÁL VILÁG
    • Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat)
    • Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást
    • Világhatalmi-világgazdasági domináns és alávetett terek
    • Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás-alapú) globalizáció
    • A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér
    • A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer
  • Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete
    • Az alapszerkezete szintjei:
    • első világ (funkcionálisan fejlett)
    • második világ (félig fejlett)
    • harmadik-negyedik világ (fejletlen)
    • és a még kimaradt világok
    • Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben
    • A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a globális világstruktúrával
    • Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók)
    • Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális térszerkezetben
  • TÁRSADALMI TUDAT
    • Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva
    • A társadalmi tudat ugyanolyan gátló-erősítő tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező
    • Társadalomtudat felfelé az univerzális-globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik
    • Személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától
    • Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat
    • Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb
  • TÁRSADALOM
    • A társadalom tudat teremtette virtuális globális-lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült)
    • Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális-kontinentális tudat „megtestesülései”
    • Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai
    • Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam
    • Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat
  • NEMZETTUDAT
    • A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő-tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség
    • Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja
    • Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat)
    • A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként
    • A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat?
  • NEMZET
    • Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága)
    • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás
    • A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye
    • A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás-tudat-, azaz kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep)
    • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele
  • LOKALITÁSTUDAT
    • Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása
    • Lokalitástudat: elsődleges otthon-tudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása)
    • Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító-szabályozó jelentudat
    • Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között
    • Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat)
  • LOKALITÁS
    • Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.)
    • Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez
    • Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült
    • A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú
    • Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő
  • Kitérő: lokalitás szerkezet
    • Felső életvilág (régió, megye)
    • Alsó életvilág
    • Környező világ (kistérség, település)
    • Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök)
    • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok)
    • A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai
    • Az információ-tudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő
  • KULTÚRA TUDAT(A)
    • A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást;
    • Egymástól elkülönül az univerzális, globális, kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat;
    • A kultúratudat (virtuális érték, szabály-rendszer és eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult tudat/tudás állapotok együttese;
    • Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák virtuális sűrítménye , amely nálunk (2) alapvetően tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult vissza
  • KULTÚRA
    • A kultúra az egyesített tudat-tudás valósággá válását végzi el és intézményesíti
    • Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra
    • A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek, miközben a kultúrateremtés zömében mindig intézményeken túl megy végbe
    • A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan létrehozza a második funkcionális kulturális intézményrendszert
  • JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA
    • Tudásközpontú világmodell előtt,
    • globális információs társadalom közben
    • és a tudat-társadalom előtt
    • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése
    • Húsz-harminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható
    • A tudás személyes tőkévé válása
    • - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást
    • A tudás társadalmi tőkévé válása
    • a tudástársadalom kialakulása
  • PARADIGMA VÁLTÁS
    • Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes
    • Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb.
    • A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra)
    • Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig
  • JÖVŐ-DIMENZIÓK
    • Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és tudásfejlesztés
    • Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés
    • Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és tudatfejlesztés
    • Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként szabály és normafejlesztés
    • Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális téridőkben
    • Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása felgyorsult
  • VÍZIÓ HOLNAPRA (2020)
    • Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik (2005-2020)
    • Új Tudomány és poszt-tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan
    • A normál és poszt-normál tudomány után jön a poszt-kolonista alapú metatudomány (poszt-tudomány)
    • A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadásáért
    • Az új tudás alkalmazásával minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le
  • VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020)
    • Az Európai Unióban (és máshol) a tudás- és tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a kontinentális önszervezés
    • Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.
    • Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik a Marsra és talán máshova is
    • A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell és az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát
  • Konklúziók
    • Már most rendelkezésre áll az új tudás, s felismerés, vagy ennek számos alapelve
    • A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat és tudástér (tér=téridő)
    • Az információs társadalom, vagy az Internet alapvetően tudat- és tudástér (annyival fejlettebb, amennyivel jobban tudástér)
    • A kultúra alapvetően a tudat- és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb.
  • Konklúziók 2.
    • A személyes és közösségi részvétel értelme, célja a tudat- és tudatásfejlesztés és önfejlesztés (tudatos és innovatív) támogatása
    • A helyi cselekvés (például a közoktatás és a közművelődés) központi eleme a tudat és tudásfejlesztés
    • Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a tudat- és tudatterek feltárását, állapotát, tartalmát mutassák fel
    • Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat
  • Új közművelődés a láthatáron?
    • Nyolcvanas évek forradalma : lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba
    • Kilencvenes évek forradalma : korlátozottan közösségfejlesztés és javuló civilizációs szolgáltatás-fejlesztés
    • Nulladik évek forradalma (lehetne) : sajnos szintén korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés
    • Tízes-húszas éves forradalma (lehetne): legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s ennek révén magas szintű tudás- és társadalomfejlesztés
  • ÜZENETEK
    • Ha az előadást nem értették megfelelően, engem okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak nem voltam képes érthetőbben elmondani
    • Persze a kimondás és a befogadás egyaránt tudat- és tudásállapot-függő
    • Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új tudásokat
    • A nem megfelelő értés korrekciója mindenki számára lehetséges
  • ÜZENETEK 2.
    • Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket, a társadalmakat és a kultúrákat
    • Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen univerzális és mindennapi esély van: az egyéni és közösségi tudat- és tudás-önfejlesztés
    • Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk korlátozott, egyébként korlátozatlan
    • HEURÉKA!
  • KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
    • Varga Csaba
    • www.vargacsaba.hu
    • www.metaelmélet.hu
    • www.stratégiakutato.hu
    • www.inco.hu
    • [email_address]