1. A6: Az angol-amerikai és a skandináv könyvtárügyi, könyvtári fejlődési modell, a hozzá kapcsolódó
könyvtártudományi kutatások főbb tendenciái, eseményei, teoretikusai.
Az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban a public
library szemlélet terjedt el.
A public library előzményei
 Az angol polgárosodás
o Demográfiai növekedés
o Ipari fejlődés
o Gazdasági-társadalmi fejlődés
o Növekedő igények
o Ingyenes szolgáltatások megjelenése
 Ingyenes utak
 Parkok
 Iskolák
 Könyvtárak
 A XVII. századtól az óceán mindkét partján megjelentek a közösségi használatra szánt városi
könyvtárak.
o Amerika: Boston, Concord, New Haven
o Angila: Bristol, Leicester, Manchester, Ipswich, Norwich, Colchester, Wisbech
 Ezek a kezdeményezések segítették elő az 1850-es nyilvános (köz)könyvtári törvény
megszületését.
The Pubic Library Act1
(Ewart féle törvény)
 1850. augusztus 14.-én lépett életbe
 Könyvtáralapítási döntés előtt helyi népszavazást kell tartani, amely során 2/3-os
támogatottságot kell szerezni
 Könyvtáralapítási céllal bevezették a vagyonadót -1 fontra, fél penny
 Először csak tízezer lakost meghaladó városok kaptak lehetőséget közkönyvtáralapításra
 Biztosítani kell a könyvtár fenntartására alkalmas helységet
 Főállású könyvtáros alkalmazása
 Hosszabb nyitva tartás
 Szólgáltatóközpontúság
o Olvasótermek
o Szabadpolc
o Referensz részleg
o Gyermekrészleg
A Public Library eszméje
1
Itt részletesen el lehet olvasni a törvény keletkezésének körülményeit:
http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0311/sonne.html

2.  Andrew Carnegie: skót származású, támogatja a könyvtárügyet Pl. New York Public Library
 A demokrácia jövője a képzett polgároktól függ
 A könyvtár feladata a szélesebb értelemben vett művelődés és oktatás vállalása a helyi
lakosság igényére alapozva.
 A tudáshoz való jog mindenkit megillet.
USA
Boston Public Library (1854) az első valódi public library, fenntartása 85%-a helyi adókból
 Itt alakul ki először a szervezett polgári könyvtárügy (19. sz. közepe)
 Social library: a könyvtártagok részvényt vásárolnak, ebből tartják fenn a könyvtárat.
 Circulating library: a nyomdák és a könyvesboltok bérbe adják a könyveket.
 School district library: adományokból és adóbevételekből működnek
 Kisebb települések könyvtári ellátása
o Postai könyvküldő szolgáltatás
o Mozgókönyvtári szolgáltatás
o Kihelyezett könyvtári szolgáltatások (pl. börtön)
 A könyvtárak fenntartásáért és működtetéséért kurátori testület felelős
 A Kurátori testület feladatai: a kt. működtetése, fenntartása, intézményi jövőkép, irányelv
kidolgozása, költségvetés összeállítása, könyvtári érdekképviselet
 Önkéntes könyvtárosok
 Intenzív együttműködés az intézmények között (konzorciumok) ennek lényege: közös
gyűjtemény és dokumentumcsere, vidéki könyvtárak anyagához való könnyebb hozzáférés,
információtechnológia fejlesztések, naprakész információcsere
 Példák együttműködésre:
o Framington-terv állománygyarapítási koncepció: minden külföldön megjelent
tudományos értékű műből valamely amerikai könyvtár legalább egy példányt
szerezzen be, feldolgozás után jelentse be a beszerzés tényét az országos központi
katalógusnak, s a könyvtárközi kölcsönzés révén tegye hozzáférhetővé az
együttműködő könyvtárak számára2
o Washingtonban a helyi könyvtárak konzorciuma3
o OCLC4
Nagy Britannia
 1849: a közkönyvtárak fejlesztésére létrehozott bizottság
 Javaslatok:
2
http://en.wikipedia.org/wiki/Farmington_Plan - érdemes megnézni a külső hivatkozásokat és a felhasznált
forrásokat
3
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1483&issue_id=27
4
https://oclc.org/en-europe/home.html?redirect=true

3.  Városi adó könyvtárak létesítésére
 Könyvtári célra alkalmas helyiség
 A könyvek közadakozásból gyarapodjanak
 A bevételt a működtetésre kell fordítani
 Tűzvédelem
 Együttműködési formák: British Library kp-i katalogizálás és bibliográfiai szolgáltatás,
dokumentumszolgáltatás (könyvtárközi kölcs.); egyetemi tudományos kutatókönyvtárak
konzorciuma (támogatni az oktatást, kutatást)
Skandináv országok
 Legfelsőbb szabályozói szinten az Északi Tanács könyvtári és irodalmi szakbizottsága
(NORDBOK) foglalkozik a könyvtári együttműködés hivatalos kereteinek meghatározásával. A
szakminiszterek közt rendszeres együttműködés zajlik. A tudományos információs
kooperációt a NORDINFO szakbizottság koordinálja, kutatási és fejlesztési ügyekben pedig a
NORDFORSK illetékes.5
 A „tudást az embereknek” szlogen jegyében alapították már az első közkönyvtárakat is a
19.század első felében, az állami bürokráciával összefogó idealista gazdag kereskedők,
farmerek,pénzemberek.
 A társadalmi körülmények változtak, a kis néhány kötetes nyilvános könyvtárakból nagy
közkönyvtári hálózat lett. Az alapelv azonban, hogy a szegényebb sorsúakat is részesíteni kell
a tudás és a kultúra gyümölcseiből, azóta is változatlan. Az információszolgáltatás a szociális
felelősségtől. Ebből következik, hogy a közkönyvtárak alapszolgáltatásai ingyenesek.
 Az egyes társadalmi csoportokat (beleértve pl. a testi-szellemi fogyatékosokat,
bevándorlókat) külön rájuk szakosított szervezetrendszerek szolgálják ki (pl. vakok
könyvtárhálózatai). A közkönyvtári tevékenység egyes fejlesztési elemeibe bevonnak
magántőkét. Az alapszolgáltatások azonban szigorúan központi, illetve helyhatósági jogkörbe
tartoznak.
 A mindenkit elérő szolgáltatások csupán könyvtári hálózatok segítségével valósíthatóak meg.
Az északi országokban, ha belép az ember egy könyvtárba, mindig egy teljes hálózat integrált
szolgáltatásait veheti igénybe. Egyre több szolgáltatás már nem kötődik a fizikai térhez.
 Ezeknél alapkövetelmény a folyamatos 24 órás rendelkezésre állás lehetősége. A
tradicionális könyvtári szolgáltatásokat újjáértelmezik, online tudakozókat szerveznek.
 Testre szabott interaktív szolgáltatásokat alakítanak ki generációs alapon, illetve a
kiválasztott társadalmi célcsoport igényei szerint. Az információhoz való hozzájutás
esélyegyenlősége jelenítődik meg ily módon.
5
Erről a mek-en van fönt egy cikk elvileg, de nekem nem nyitotta meg, azért belinkelem:
http://mek.oszk.hu/03400/03465/03465.pdf

4.  Emellett a társadalmi integrációt és szocializációt (pl. gyermekek esetében) elsőrangúan
szolgáló intézményrendszerről van szó. Gyermekkortól az iskolarendszer keretében
szervezetten zajlik az információs kompetenciák elsajátíttatása. A pedagógiai innováció
motorja az iskolai könyvtáros.
 A diákok minden szaktárgy tanulásának keretében elsajátítják a szakmai információszerzés
praktikáit is.
 A jól felkészült képzett felhasználók nagyobb hatékonysággal tudják igénybe venni a
könyvtár szolgáltatásait. Utóbbi intézményekben a munkatársi gárda folyamatos szakmai
önképzése, megújulása alapkövetelmény. A könyvtárak társadalmi fórumként is szolgálnak
(közkönyvtárak esetében a teljes publikum, tudományos könyvtárak esetén főként
célközönségük számára). A közérdekű és közhasznú információk alapvető közvetítői.
 Az alapvetően azonos általános vonások mellett érdemes megjegyezni, hogy mindegyik
ország önálló könyvtárügyi karakterrel bír.
 Ezekben az országokban a közgyűjteményi szféra teljessége egységes irányítás alá tartozik
(múzeumok, levéltárak, könyvtárak). Az egyes intézményeket, intézménytípusokat átfogó
szolgáltató rendszerek is eltérőek. Egyes szolgáltatásoknak is eltérőek lehetnek a
megvalósítási formái. Az országokra jellemző, hogy a lakosság jelentős hányada
könyvtárhasználó, akik igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat (hagyományos és digitális)
kapnak.
Finnország6
 Könyvtári szervezet rendszere Európában relatíve fiatalnak mondható Az első
közkönyvtárként a Rikhardintu Könyvtárat, 1881-ben alapították. A helsinki Egyetemi
Könyvtár, mely ma már egyben nemzeti könyvtár is, 1840-ben alakult. Az intézmény
működését alapvetően az Egyetemi Törvény szabályozza, működését pedig az egyetem
finanszírozza.
 Finnország volt az első skandináv állam, ahol könyvtári tárgyú törvényt alkottak. Az első
Közkönyvtári Törvény 1928-ban született, ezt több módosítás követte.
A hatályos könyvtári törvény alapelvei:
Az általános előírások mellett főként a közkönyvtári szféra szempontjából fogalmaz meg
konkrétumokat. A tudományos és az egyetemi szféráról nem szól jogszabály, csak a közkönyvtári
szférával való együttműködése van körülírva. Így elkerülik a szélsőséges decentralizáció csapdáját.
A könyvtári törvény fő elemei
1. a könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása helyhatósági kötelezettség;
2. a könyvtár a helyi alapszolgáltatások egyike;
6
http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0504/haraszti.html

5. 3. a könyvtárhasználat és dokumentumkölcsönzés a könyvtári tagok számára ingyenes a
könyvtárközi is.
4. Egyenlő hozzáférést és szolgáltatási színvonalat kell kapniuk az egyes etnikai csoportok
tagjainak. Külön kiemeli a finn-lappföldi etnikumközi esélyegyenlőséget.
5. Körzetkönyvtárak (régiókként) hálózati együttműködés, könyvtárközi kölcsönzések
támogatása, a személyzet képzése, új szolgáltatások bevezetése, infrastrukturális fejl.)
Emellett a Kulturális Minisztériumnak is vannak könyvtári feladatai:
 Az állami könyvtári költségvetési támogatás biztosítása, könyvtári törvénykezés és egyéb
szabályozó tevékenységek gondozása. Új könyvtárak létesítésének és új mozgószolgáltatások
bevezetésének biztosítása, speciális feladatok költségének biztosítása.
 Összeállítja és gondozza az országos könyvtári statisztikákat
 Nemzeti szinten értékeli, felügyeli a könyvtári szolgáltatásokat
 Kapcsolatot tart az összes könyvtár és információtudományban érdekelt állami szervvel és a
szakmai nyilvánossággal.
 A megszokott könyvtártípusok mellett jellemző a tárolókönyvtár, mely nem áll kapcsolatban
közvetlenül a felhasználókkal. Szolgáltatásai egyaránt lefedik a közkönyvtári és a tudományos
könyvtári szférát is.
 Szolgáltatásai ingyenesek (beleértve a postaköltséget is). Főként a fölöspéldányokat
gondozza és osztja újra.
 Emellett fő funkciója a könyvtárközi kölcsönzés országos összehangolása. Nincs külön iskolai
könyvtári rendszer, a közkönyvtárak látják el az információs kompetenciafejlesztő,
pedagógiai innovációt, segítő funkciókat. A könyvtári szervezetek kooperálnak egymással, az
olvasók igényeit tartják szem előtt.
Norvégia
 A norvég könyvtári törvényt 1985-ben alkották meg. Hasonlóan a finnhez, elsősorban a
közkönyvtárakkal foglalkozik. Alapelvei stabilak kooperáció van a könyvtártípusok között
(köz, iskolai és szakkönyvtárak).
 A modern norvég könyvtárügy megteremtésében főszerepet játszott a Norvég
Könyvtártudományi Társaság első elnöke Arne Kildal Dewey tanítványa A könyvtárost aktív
személyiségként képzelte el. Egyszerre élénkíti és támogatja a közoktatási-információs

6. tevékenységeket. Órákat ad, kutatásokat, felméréseket készít, szakmai segítséget nyújt.
Egyszóval minden eszközt bevet hivatása céljának elérésére. Jól informált, független, jó
képességű állampolgárokat nevel, humanista, értékorientált és esztétikus kulturális ideák
alapján.
 A „seamless library” koncepciója: Amit magyarul leginkább országos integrált könyvtári
közösségi könyvtári hálózatként lehet talán megfogalmazni.
 Könyvtártípusok a megszokottak, külön iskolai könyvtár is van. A rendszer jól működő,
kooperáció, használók igényei a középpontban.
Svédország7
 Svédországban a közkönyvtárügy szervezése alapvetően helyi önkormányzati szinten, a
tudományos könyvtári rendszeré pedig az egyes anyaintézmények szintjén zajlik.
 A svéd könyvtárügy fejlődésének útja eleinte hasonlít szomszédiéhoz. Itt is egyrészt a királyi,
főúri, egyházi gyűjtemények, másrészt a XIX. században megjelenő nemzetállami oktatási
közművelődési össztársadalmi modellek képezték az alapját.
 A könyvtári törvény később született meg, egy ideig nem is volt, a mostanit 2005-ben
fogadták el.
 Ebben már világosan rögzítésre kerül a helyi és regionális hatóságok felelőssége nemcsak az
egyes intézmények fenntartásában, hanem a szakmai együttműködési háló gondozásában,
fejlesztésében is.
 Sikerült egységes szolgáltatási minimum célkitűzéseket meghatározni az egyes
könyvtártípusok esetében.
 Most az a fő cél, hogy az állam ne tudja megakadályozni új szolgáltatások fejlesztését.
Kezdetben nehezen indult be a könyvtári szolgáltatás, mára viszont nagyon jól működik,
minden használó megtalálja a számára keresett szolgáltatást.
 A Skandináv országok állnak az élvonalában annak a komplex társadalmi és könyvtáros
szakmai átalakulásnak, mely mintaszerűen reagál az új kihívásokra.
 Ugyanakkor megőrzik és kiteljesítik azokat a demokratikus alapelveket, melyek már több
mint egy évszázad óta meghatározzák az északi könyvtárügy társadalmi helyzetét és belső
működését.
 Az északi országok könyvtárügyének fejlődése alapvetően egységes pályán írható le.
7
Ez is hasznos lehet a felkészülés során: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5474&issue_id=525

7.  Az együttműködés kultúrája mind a belföldi, mind a regionális északi környezetben alapvető
ismérve a könyvtárügyi tevékenységeknek.
 A leglényegesebb elem, hogy a kooperációs gondolkodásmód áthatja a társadalom, a politika
és az államigazgatás összes szegmensét.
Fontos személyek
Peter Ingwersen
 Fő szakterülete a könyvtári információ visszakeresés, ennek a kognitív szemléletű modelljét
dolgozta ki figyelembe véve a használók, a könyvtáros és a dokumentumok és azok alkotója
közötti interakciót.
 Konkrét vizsgálatok a dán közkönyvtárakban 1976-1980 között.
 Keresési eljárások a könyvtárban
 rutinból keresünk, a korábbi keresési tapasztalatokhoz visszanyúlva, igazodva a
munkaterülethez
 előzetes ismereteinket felhasználva, ezek az ismeretek rendszert alkotnak
 ezek az ismeretstruktúrák módosulnak, ahogy az egyes kereséseket végrehajtjuk.
 cél: a meglévő ismeretrsz. találkozzon a kielégítendő információs igénnyel
 A modell alapját az információs folyamat 3 fő alkotóelemének találkozása képezi, ezek: dok
és ennek alkotója, könyvtáros (közvetítő interfész), használó, az információkeresés csak
ekkor lehet sikeres.
A közvetítők
 Az információlétrehozók, -közvetítők és -felhasználók mindegyike valamilyen elképzeléssel
rendelkezik a világáról. Ez az elképzelés a műveltsége, ismeretei (a tudása) révén alakul ki,
mely az egyéni és kollektív (társadalmi) tapasztalat, a nevelés és az oktatás során alakul ki;
fogalmak, a belőlük felépülő ismeretek rendszeréből áll, és a világ individuális kognitív
modelljének fogható föl.
 Ismeretstruktúrák: iskolai térképek: 1 térkép egyszerre több dolog-uralkodó szempont
mindig a szerint módosul.
 Tökéletes összhang sosem lehetséges, mert akkor nem merülne fel az információs igény, de
törekedni kell a harmóniára.

8.  Ebben fontos szerep jut a közvetítőknek (könyvtáros, indexelők, osztályozók, ugyanis
elsősorban ők határozzák meg, hogy a használó milyen keresési stratégiát alakít ki. Ezért az a
jó, ha közvetítők, akár gép, akár ember, minél felhasználóbarátabb legyen.
 Az ember–gép viszonyának aszimmetrikus kognitív természete akadályozza az információ-
átvitelt, így különösen fontossá válik a használói felületek fejlesztése.
 Az interfésznek az interakció során segítenie kell az egyedi felhasználót, ugyanakkor a
lépések, folyamatok követésével, a visszajelzések feldolgozásával, a rendszer
tulajdonságainak folyamatos javítását is el kell érnie.
 A felületnek hármas funkciója van:
 a) közvetít
 b) biztosítja az intelligens visszakeresést
 c) ha szükséges, tanítóként, tanácsadóként, segítőként kapcsolódik be a keresési folyamatba.
A használó
 Ha valamilyen téren hiányosnak érzi a tudását (rendellenes tudatállapot) információhoz akar
jutni – információs igény – keresőkérdés megfogalmazása
 Itt lép be a közvetítő, aki közvetít a dok. és a használó között, interakcióba lép a használóval.
(referensz interjú)
 Ez a könyvtáros esetében a következőt jelenti: problémamegoldó helyzet: a saját ismeretei
(dokismeret…)+ a használó ismereteinek együttese elvezet a sikeres keresési stratégia
alkalmazásáig, a keresett dok. megtalálásáig (vagy nem megtalálásáig). Kinek mit érdemes
adni, ahány használó és helyzet annyi igény.
A dokumentumok és alkotójuk
 Az alkotókkal nem kerülünk közvetlen kapcsolatba, csak a közvetítőn keresztül, aki az alkotó
olyan művét ajánlja nekünk, amit be tudunk fogadni. Az alkotóval a dok olvasása során
kerülünk interakcióba, aki közli saját gondolatait, amit az olvasó remélhetőleg megért.
 A három elem a sikeresség érdekében folyamatos interakciót kíván, ha ezt online felületen
alkalmazzuk, ott ez nincs meg, hiszen algoritmusok alapján hajtjuk bégre a keresést.
Keresési helyzetek
1. Nyitott, szimmetrikus

9. A dokumentumokkal és a segédletekkel – a közvetítő könyvtáros és a felhasználó között oda-vissza
lejátszódó párbeszédre kerülhet sor, azaz a felhasználó az információforrás szerepét játssza, és javítja
a közvetítő képét a keresési igényről. A közvetítőt az motiválja ebben, hogy igyekszik az igény
megértéséhez sok releváns információhoz jutni, mielőtt a keresési probléma tényleges megoldásába
belekezdene.
2. Félkötött keresés és az asszimetrikus megbeszélési helyzet
Ebben inkább a felhasználó által konkrétan megadott kérdésekre és a belőlük következő fogalmakra
támaszkodik, nem vagy alig kérdez vissza, mert nem akar vagy nem tud különösebben módosítani
rajtuk, és így kísérli meg közvetlenül megtalálni a releváns dokumentumot.
3. A teljesen kötött, algoritmikus keresés és aszimmetrikus megbeszélési helyzet
Semmiféle interakció nem játszódik le, elsősorban az automatikus indexelésre és osztályozásra
jellemző. Ha a feltett kérdésre a közvetítő, ha nem érti a kérdését, mégis automatikusan keresni
kezd. Ez talán annak is tulajdonítható, hogy a felhasználóknak nem lebecsülhető a hatása a közvetítő
könyvtárosokra. Amikor a keresés azonnal, kötött és aszimmetrikus kiindulás alapján nem vezet
eredményre, a könyvtárosok utat engednek a visszacsatolásnak, és interakcióba lépnek a
felhasználóval.
A nyitott a leghatékonyabb, bár ezek ötvöződnek. Az online keresés az egy külön téma, mert a
használók csak alapszinten keresnek, ezt tanítani kellene. Ugyanis a katalógusban algoritmus alapján
keresünk, itt már kell keresési rutin, hogy legyen találat, mert a géppel nem tudunk interakcióba
lépni. Legtöbbször a laikus természetes nyelvség miatt nincs megfelelő eredmény.Annyi azonban
lehetséges, hogy felhasználóbarát felületet hozunk létre.
Brian Champbell Vickery
 A brit osztályozáskutató társaság egyik alapítója.
 A Ranganathan féle fazettás osztályozás európai elterjesztője és továbbfejlesztője,
gyakorlati példákkal illusztrálja azt
 tárgyszavak közötti összefüggések vizsgálata
 kategorizált tárgynak hat lényeges eleme van, és A-tól F-ig kell követni a sorrendet.
A. megvalósulás

10. B. anyag
C. eljárás
D. földrajzi hely
E. idő
F. műfaj
Ranganathan 5 könyvtári törvényét is kiegészíti:
1. A dokumentumok azért vannak, hogy használják őket.
2. Minden olvasónak meg kell találnia a maga dokumentumát.
3. Minden dokumentumnak meg kell találnia a maga olvasóját.
4. Tiszteljük az olvasó idejét.
5. A könyvtár folyamatosan fejlődő szervezet.
+1 Egyetlen könyvtár sem létezhet elszigetelten.
(Vickery kiegészítése)
Jesse Hauk Serra
 A könyvtártudomány legkülönbözőbb elméleti és filozófiai kérdéseivel és ezek szociológiai
vonatkozásaival foglalkozott.
 Közkönyvtárak → egyetemi könyvtárak: javaslatok
 Hagyományos könyvtári technika→információs rendszerek
 Bibliográfiai leírástól → osztályozás
Egyetemi könyvtárak
 A közös beszerzési és könyvtárközi kölcsönzési rendszerek létrehozását.
 A mikrofilmek használatát a közös katalogizálásban és a tájékoztatásban.
 Könyvtárosok: politikai semlegesség

11. Közkönyvtárak
 Vizsgálta, hogy a modern társadalom milyen hatást gyakorolt a könyvtárakra, illetve a
könyvtárak milyen hatást gyakoroltak a társadalomra. Az olvasás szociális hatásai; a
gépesített információkeresés és a felhasználók vizsgálata
Információs rendszerek
 A könyvtári automatizálás háttérbe szorítja a hagyományos könyvtári munkát.
Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek
 Modern osztályozásnak specializáltnak és nem egyetemesnek kell lennie, mert nincs
univerzális felhasználó.
 Újraértelmezi a nyelvet és a rendszerező, mesterséges nyelven alapuló osztályozási
rendszert.
 Közvetítő, átkapcsoló szerepet játszanak a különböző kultúrájú és nyelvű emberek között.
Tefko Saracevic
Kutatási területei
 Információkereső rendszerek tesztelése, értékelése
 ember- számítógép interakciók
 digitális könyvtárak értékelése,
 könyvtári és információs szolgáltatások, stb.
 relevancia: a megtalált dok. mennyire elégíti ki a használó igényeit.
1. megtalált releváns információk: találatok
2. megtalált nem releváns információk: zaj
3. releváns, de meg nem talált információk: veszteség
4. nem releváns nem megtalált információk: érdektelen

12. Ezek alapján vizsgálta a dokumentumok hasznosságát: teljes és pontos találati halmazok. Arra jutott,
hogy a relevancia kontextusfüggő, többféle formája van. Fontos eleme az interakció és a válogatás.
(Shafi ebből te tartottál előadást, ha ki akarod egészíteni, akkor nyugodtan, mert a relevanciafajtákba
és modellekbe nem mentem bele.)
Gernot Wersig, Henry E Bliss Ezek a személyek rajta vannak a tematikás dián, de nem emlékszem,
hogy tartott-e valaki előadást belőlük. A FEEK csomagból szedtem hozzájuk anyagot.
Gernot Wersig
Fő műve: tezaurusz kézikönyv
Munkásságát nem az elméletalkotás, hanem a nagyfokú gyakorlatiasság jellemzi, melyhez azonban
elválaszthatatlanul hozzátartozik a terminológiai szemlélet és a tipologizáló törekvés.
 Wersig, aki a Német Szövetségi Köztársaságban az elsők között foglalkozott a tezauruszok
szerkesztésével, tanulmányában a terminológiát tekintette át. A következő évtized elejére az
ISO égisze alatt elkészültek az első nemzetközi szabványtervezetek.
 A dokumentációs rendszeren belüli kommunikációban a nyelv olyan fontos szerepet játszik,
hogy legalább a transzformációs és tipológiai kérdések tisztázására feltétlenül szükség van.
 A nyelv fogalma: minden emberi kommunikációt nyelvi kommunikációnak tekintünk,
beleértve a gesztusokat is. Különösen érvényes ez a szakmai kommunikációra, amelyben
főleg olyan kijelentések fordulnak elő, melyek anyagi tárgyakra vonatkoznak, vagy azokra
vezethetők vissza. A szakmai kommunikáció zavarainak legfőbb forrása eredendően a
nyelvvel függ össze: a kommunikáció adója és vevője között egy sor áttételre és átalakításra
(transzformációra) kerül sor.
 Hasznos megvizsgálni a dokumentációs kommunikáció teljes folyamatán belül a nyelvi
transzformáció szerkezetét is.
A következő transzformációs szintek különböztethetők meg:
1. transzformációs szint: elsődleges (eredeti) megfogalmazás
fogalmak1  kijelentések1

13.  Az elsődleges forrás adója a szakmai kommunikáció kontextusában valamit gondol és
a gondolatát kijelentés formájában megfogalmazza
 Wersig nagyfokú leegyszerűsítéseket alkalmaz, hogy transzformációs modelljét
röviden és áttekinthetően bemutassa. A bekeretezett elemek valójában szinteket
képviselnek; a „fogalmak1” megjelölést úgy kell olvasni, hogy „első fogalmi szint”, a
„kijelentések1” megjelölést pedig úgy, hogy az „első transzformációs lépés
eredményeként keletkezett kijelentő mondatok és leírások szintje”.
 Wersig 1974-ben megjelent Information, Kommunikation, Dokumentation című
könyvében leírja a dokumentációs kommunikáció nyelvi transzformációinak
szerkezetét. (22 transzformációs szinten)
Könyvtártudomány- információtudomány
Wersig nem tagadja a lehetőségét annak, hogy a könyvtárosság problémáit az információtudomány
keretein belül kezeljük. Akárcsak sokan mások, ő is az információs szervezetek közé sorolja a
könyvtárakat, amelyek hozzáférhetővé teszik az információt a felhasználók számára.
Henry E Bliss
 A hasonló témájú dokumentumokat osztályokba rendezte, amelyek között kapcsolatokat
feltételezett
 . Az osztályozás egyfajta lineáris csoportosító elv, de az osztályok különbségeire is figyelni
kell. Az osztályok segítségével meghatározhatjuk az információ specifikus helyét. Az
osztályozás feladata, hogy segítsen az információ visszakeresésében.
 Az osztályok kialakításánál rugalmasnak kell lenni. figyelembe kell venni a gyakorlati
szempontokat.
 Az összetett jelzet jón a különböző osztályok visszatérő fogalmainak kifejezésére,
ugyanakkor a jelzetek legyenek tömörek, könnyen érthetőek.
 Tudománytörténeti elveken nyugvó osztályozási rendszert követ az általánostól az egyedi
felé haladva.