1. „Új ég, új föld” : A reneszánsz
Készítette: Domján Gáborné

2. MI A RENESZÁNSZ?
Művelődéstörténeti korszak (kb. 1300-
1550). Szellemiségét, kultúráját a középkor
utolsó századaiban meggazdagodó
polgárság céljai, törekvései határozták meg.
Stílus- és ízlésirányzat: a polgárság ízlését,
értékrendjét fejezte ki.

3. MI A RENESZÁNSZ?
 Maga a szó, reneszánsz (renaissance, rinascimento) újjászületést
jelent. A névadó, Giorgo Vasari (1568), az antik kultúra
hagyományainak újjáélesztését, újjászületését látta a stílusirány
lényegének.

4. A reneszánsz korszakai:
 trecento (1300–1400): Dante, Petrarca, Boccaccio és Giotto
százada
 quattrocento (1400–1500): Janus Pannonius, Mantegna,
Botticelli és Brunelleschi százada
 cinquecento (1500–1600): Leonardo da Vinci, Michelangelo,
Raffaello, Shakespeare, Cervantes és Balassi Bálint százada

5. A RENESZÁNSZ
 Központja kezdetben Firenze és Siena,
később Észak-Itália is, majd a korszak végén
Róma (a pápai udvar).
 Az 14400-as évektől Európa főúri és királyi
udvaraiban is elterjed, pl. Magyarországon
Mátyás király udvarában.
 Az 1500-as évektől a reformációval összefonódva
eléri a polgári és paraszti rétegeket is a
reneszász ízlés és stílus egész Európában.

6. Társadalmi alapja
az itáliai városállamok– Firenze, Siena, Velence –
polgárságának megerősödése, meggazdagodása,
öntudatosodása – „a teremtő ember felfedezése a
középkori teremtménytudattal szemben”.
Pico della Mirandola: Az emberi méltóságról:
“Azért helyeztelek a világ közepébe, hogy annál
könnyebben láthasd meg azt, ami benne van. Nem
teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem
halhatatlan lénynek, úgyhogy, mint saját magad szobrásza
magad vésheted ki vonásaidat. Állattá fajulhatsz, de
szellemed szabad akara-tából Istenhez hasonló lénnyé is
újjászülheted magadat.”

7. A reneszánsz szemlélet és kultúra
 Az emberi élet célja a földi élet élvezése, a boldogság megtalálása
lett. Értékké vált mindaz, ami az ember boldogulását elősegíti: az erő,
a szépség, a tudás, a fiatalság, a vagyon, a hatalom.
 Az antik görög-római kultúra lett a minta, a követendő példa. Antik
előzmények után újra felfedezték az emberi test, a természet és a
szerelem szépségét.
 A tudomány és a művészet szerepe ismét megnövekedett, a kultúra
elvilágiasodott (bár a vallás fennmaradt).
 A reneszánszra jellemző az individualizmus, az egyénközpontúság.
Felértékelődik az egyéniség, eltűnik a névtelenség. Ezzel
párhuzamosan értékké válik a a család és a haza.
 A kor jellemző embere a polihisztor: a sokoldalú ember, aki a
tudományban és a művészetben jártas (pl. Michelangelo, Leonardo).

8. A HUMANIZMUS
 A reneszánsszal gyakran együtt emlegetett fogalom a
humanizmus. Ma ez a szó emberiességet jelent, ám eredeti,
reneszánsz értelme teljesen más.
 A humanizmus a reneszánszban egy szellemi, művelődési
mozgalom volt, s egy tudós magatartást jelöltek vele.
A humanisták fő céljuknak az antik kultúra megismerését és
elsajátítását tartották. A humanista műveltségű írók, költők
tudós költészetet míveltek, azaz megtanultak a latin költők
versformáiban, műfajaiban, témáiban a tőlük ellesett
motívumokkal, fogalmazni.
 Tágabb értelemben humanizmus alatt a reneszánsz
eszmerendszerét értjük.

9. A reneszánsz irodalom
Petrarca: Daloskönyv
Boccaccio: Dekameron
Shakespeare: Rómeo és Júlia, Hamlet, Julius Caesar,
Lear király, Machbeth, Szentivánéji álom, szonettek

10. Építészet
 Jellemzői: lakóépületek
 emberi lépték, egyszerűség
 vízszintes tagolás, szimmetria
 antik elemek, loggia
 a részek és az egész harmóniája
 Maiano: Palazzo Strozzi, Firenze
 Alberti tervezése: Rucellai-palota
 Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, Firenze

11. Brunellesci: A Santa Maria delle Fiori

12. Brunelleschi: a firenzei Santa Maria del Fiore kupolája

13. Michelangelo terve a római Szent Péter székesegyházhoz

14. Bramante: Il Tempietto.
San Pietro in Montorio, Róma

15. Andrea Palladio: Villa Rotonda 1566-1604.

16. Szobrászat
 lovasszobrok: Verocchio
Donatello, Leonardo
Verocchio  bibliai alakok
 Jellemzők: az anatómia
tanulmányozása eredmé-
nyeként az emberi és állati
test élethű ábrázolása
 arányos testfelépítés,
egyéniség visszaadása
Donatello: Gattamelata
Leonardo da Vinci: Lovas-szobor

17. Szobrászat
Jellemzők:
az anatómia tanulmányozása
eredményeként az emberi
test élethű ábrázolása
az egyéniség visszaadása
arányos testfelépítés

18. Michelangelo
Buonarotti
Dávid. 1504.

19. Michelangelo : Piéta
1499.

20. Michelangelo:
Részlet az 1499-es Pietából.

21. Michelangelo: Giuliano
Medici síremléke.
San Lorenzo. 1521-33.

22. A reneszánsz
festészet
 Új ábrázolásmód:
perspektíva
 Új témák: evilági
témák (érzelmek,
portré, görög
mitológia)
 A természet mint
háttér megjelenik
 Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár

23. Botticelli, Sandro: Vénusz születése. 1482.

24. Botticelli: Primavera. 1477.

25. Limbourg testvérek: Részletek
Berry herceg hóráskönyvéből.
1416.

26. Leonardo da Vinci
Önarckép
A vitruviusi embermodell. Mona Lisa (részlet)

27. A Mona Lisa (1505.)
újszerű festői eljárásai
Sfumato: a testek
nem éles kontúrral
határolódnak el
környezetüktől,
hanem valamiféle
finom, ködszerű
átmenetben
chiaroscuro: A
formákat a fény
és az árnyék
ellentétével
létrehozó eljárás

28. Leonardo: Angyali üdvözlet. 1472-75.

29. Leonardo: Sziklás madonna
1492.

30. Leonardo: Az Utolsó vacsora. Milano, 1498.

31. Michelangelo Buonaratti freskói és oltárképe
a Sixtus-kápolnában
A teremtés 1508.

32. Michelangelo: A teremtés 1508.

33. Michelangelo:
Az utolsó ítélet
( a Sixtus-kápolna
oltárképe)

34. Michelangelo Buonarotti

35. Michelangelo: Az
utolsó ítélet ( a Sixtus-
kápolna oltárképe)

36. Raffaello Santi: Az athéni iskola

37. Dürer

38.  Giorgione: Alvó Vénusz. 1510

39. Giorgione: Vihar. 1505. Velence