2. A szuper-tárlat hét részre tagozódik, kezdjük el hát a gyönyörködést ! A festészet tudománya E rész az illúziókeltő ábrázolás kialakulását, a távlattan, az optika, a geometria, az arányok alkalmazását és változását mutatja be a kiállított képeken.
9. Emberarcok, angyalarcok E részben a reneszánsz egyéniségkultuszának legnyilvánvalóbb „tárgyi bizonyítékait", valamint néhány olyan Botticelli től, illetve műhelyétől, valamint Raffaelló tól származó képet láthatunk, melyek bizonyítják: a természethűségre való törekvés együtt élt az eszményi szépség utáni vággyal .
17. Reneszánsz, határok nélkül E korszakban nyitott volt a határ a gótikus múlt felé, eleven a kapcsolat nem csak itáliai városok és festőműhelyek, hanem az itáliai és az Alpokon túli irányzatok között is.
20. Pannonio: Thália A gótikus nőalak antikizáló elemekkel díszített reneszánsz trónuson ül, gyümölcsökkel és virágokkal körbevéve. A komédia múzsája itt a növényültetés istennőjévé válik.
22. Veneto: Flóra A rajz düreri keménységet tükröz, de a kép Luca Granach által készített portrékra is emlékeztet. A festmény modellje Lucrezia Borgia volt, aki golyóálló üveg mögött várja a látogatókat..
23. Érett reneszánsz A tárlat "koronája" Leonardo da Vinci „ Hölgy hermelinnel” című alkotása. A Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozó Czartoryski Múzeum e képének megszerzése volt a legnehezebb feladat. (Szerintem nem túl ízléses indoklású) diplomáciai közbenjárásra is szükség volt a kép kikölcsönzéséhez.. (az alkotást tizenkét kommandós kísérte Krakkóból Budapestre)
24.
25. Leonardo 1489-1490 körül festette híres képét (őt is golyóálló üveg védi) , melynek kapcsán több érdekességre is felfigyelhetünk: a mű készülésének idején új technikának számított az olajjal való festés, de ugyanígy újdonság volt a modell szemközti beállítása. A megfestett hölgy Ludovico Sforza szeretőjeként jegyzett kamaszlány, Cecilia Gallerani tekintetében a frissen birtokba vett nőiesség sejtelmes mosolya bujkál .
28. Tiziano: a festészet diadala E szekcióban a z érett reneszánsz vezető velencei mestereinek, Giorgioné nek és Tizianó nak a művei láthatóak. A velencei mester legendás kolorizmusa évszázadokra meghatározóan befolyásolta az európai festészet fejlődését. Újításai - a laza ecsetjárás, az inkább tónusokra, mint árnyékolásra építő modellálás - világossá tették: az összegző, egyes részleteket kiemelő, másokat elhagyó festői módszer inkább van összhangban látásunk természetével, mint a minden részletet egyenletes gonddal kidolgozó, aprólékos ábrázolás.
34. Velence és hátországa Azt a korszakot mutatja be, amikor Velence politikai hatalma hanyatlani kezdett, ám a művészetben nagyhatalommá vált. Többek közt ekkor alkotott Tintoretto és Paolo Veronese , az érett reneszánsz utolsó képviselője, akinek képei olyan látványosságok, amelyek magasztos derűvel és letisztult harmóniával hirdetik a szépség diadalát.
44. A reneszánsz válsága és a manierizmus Az ebben látható képek azt mutatják, hogy a humanizmus optimista világképének megrendülése új világot termett. Az itt kiállított képek arról tanúskodnak, hogy a XVI. század folyamán a világias szellem és transzcendens gondolkodás között az egyensúly - az utóbbiak javára - megbomlott.
45. Botticelli: Madonna de Magnificat A kordivat szerint magánájtatosságra (tonda) szolgált a kép, ahol a földi szépségben megsejthető isteni szépség misztikus sóvárgást vált ki a transcendens tökéletesség iránt.
47. Arcimboldi következő alkotása: „A kertész” játékosan allegorizáló mű, melyet ha egyik irányból nézünk, akkor egy csendélet, ha a másikból, akkor pedig egy groteszk arcot ad ki. Íme …
48.
49. A kiállítás egy valódi mesebirodalom, melynek színei és fényei az impresszionistákkal vetekednek…
50. Epilógus a mából: E remekművek zöme a tavaly februárban nálunk vendégeskedő Medici család mecenatúrája és nagyvonalú megrendelései nélkül létre se jöhett volna... A képes „ízelítő” után kellemes személyes tárlatlátogatást kíván: László Judit
