Gazdaságfejlesztési lehetőségek a Dél-Alföldön

530 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
530
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
3
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Gazdaságfejlesztési lehetőségek a Dél-Alföldön

  1. 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A DÉL-ALFÖLDÖN Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban CSMKIK – Enterprise Europe Network Szegedi Iroda Szakmai rendezvény, Szeged, 2013. október 1. . Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
  2. 2. Előadás szerkezete Kiinduló gondolatok: Regionális/helyi gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének javítása, egyrészt a munkatermelékenység növelése, másrészt a foglalkoztatás kiterjesztése által Két, egymással disszonanciában lévő cél Előadásom felépítése: 1. Helyzetkép és realitások 2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok 3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között
  3. 3. GDP/lakos (PPS), % (EU-27=100) Foglalkoztatott- sági ráta, % (20-64 évesek) Munkanélküli- ségi ráta, % (15-74 évesek) Diplomások aránya, % (25-64 évesek) 2009-2000 2007 2011 2000 2010 2000 2011 2011 Közép-Magyar. +26 101,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9 Közép- Dunántúl +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2 Nyugat- Dunánt. -1 60,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9 Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6 Észak-Magyar. +5 39,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6 Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3 Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1 Magyarország +11 61,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0 EU-27 100 100,0 100,0 66,5 68,5 - 9,6 22,4* 1. Helyzetkép és realitások
  4. 4. Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)
  5. 5. A munkanélküliségi ráta (%) a 15-74 évesek körében (munkaerő-felmérés) 3 5 7 9 11 13 15 17 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Szabolcs-Sz-B. Borsod-Abaúj-Z. Nógrád Hajdú-Bihar Békés Heves Somogy Jász-Nagykun-Sz. Baranya Veszprém Bács-Kiskun Zala Fejér Magyarország Tolna Vas Csongrád Komárom-Eszt. Pest Győr-Moson-S. Budapest
  6. 6. Munkanélküliségi ráta alakulása a Dél-alföldi régió kistérségeiben 0 5 10 15 20 25 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Sarkadi Mezőkovácsházai Jánoshalmi Bácsalmási Békési Szeghalmi Kunszentmiklósi Makói Kalocsai Bajai Mórahalmi Kisteleki Csongrádi Kiskunmajsai Orosházai Kiskunhalasi Hódmezővásárhelyi Szarvasi Kiskőrösi Kecskeméti Békéscsabai Gyulai Szentesi Kiskunfélegyházi Szegedi
  7. 7. Munkanélküliség és a kistérségek lakónépességének nagysága 0 5 10 15 20 25 30 0 50.000 100.000 150.000 200.000 250.000 300.000 Kistérség lakónépessége (fő, 2008) Munkanélküliségiráta(%,2009)
  8. 8. 2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok • Térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni, ha tartós munkahelyeket szeretnénk ösztönözni • Újra kell gondolni a fejlesztési célrendszert: az üzleti szféra valós érdekei és igényei mentén • Integrált térségi stratégiát kell kidolgozni (erős a verseny a térségek és az ott működő vállakozások között)
  9. 9. A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük Iparági versenyelőnyök determinánsai Michael Porter szerint (Marshallt modernizálva): • Makrogazdasági feltételek: infrastruktúra, intézmények és gazdaságpolitkák stb. • Mikrogazdasági feltételek: - a vállalati működés és stratégia kifinomultsága (közgazdaságtudomány: belső méretgazdaságosság), - a helyi üzleti környezet minősége (közgazdaságtudomány: külső méretgazdaságosság): ahonnan a munkaerő, helyi szolgáltatások stb. érkezik - regionális klaszterek fejlettsége Michael Porter Makrogazdasági versenyképesség Mikrogazdasági versenyképesség Társadalmi infrastruktúra és közintézmények (közintézmények, alapvető humán erőforrás, jogszabályi háttér) Makrogazdasági politikák (fiskális politika, monetáris politika) Vállalati működés és stratégia kifinomultsága Mikrogazdasági üzleti környezet minősége Klaszterek fejlettsége Természeti adottságok
  10. 10. A Dél-Alföldi régió gazdaságfejlesztési stratégiája 2005-ben az MTA Regionális Kutatások Központja koordinálásával készült (3 munkacsoport: társadalom, gazdaság, környezet) A SZTE GTK Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport irányította a gazdasági munkacsoportot és készítette a régió gazdasági helyzetelemzését és azon alapuló gazdaságfejlesztési stratégiát Helyzetfelmérés főbb következtetései (piramis modell alapján: Lengyel-Lukovics):  Dél-alföldi régió: neofordista (periférikus) régió  Kevéssé fejlett agrárjellegű régió rurális kistérségekkel  Lassú gazdasági növekedés (és alacsony export: gyenge traded szektor)  Alacsony foglalkoztatási ráta  Foglalkoztatottak alacsony iskolázottsága (diplomások alacsony aránya)  A régió belüli eltérő fejlődési pályák a kistérségekre, mint munkaerő- vonzáskörzetekre (csomóponti régiók) Agglomerációs előnyök szerinti kistérség típusok:  Lokalizációs előnyök → városi vonzáskörzetek (tudásalkalmazó: Szeged, részben Kecskemét)  Ipari térségek → , verbuválás, szerkezetváltás (neofordista: Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Baja, Orosháza)  Rurális → vidékfejlesztési (többi) De!! A kistérségek egy része „átfedéses”!!
  11. 11. 1. Fejlesztési prioritás (Dél-Alföld): A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE – BEFEKTETÉS A GAZDASÁGBA Fejlesztési prioritás → fejlesztési cél Két horizontális cél: bármelyik kistérségből pályázhatnak (1.1. és 1.2. fejlesztési irány) 1.1. Fejlesztési irány: A gazdasági szerkezetváltás- és dinamizálás feltételeinek támogatása 1.2. Fejlesztési irány: Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása Két térségspecifikus cél: megadott kistérségből pályázhatnak (1.3. és 1.4. fejlesztési irány) 1.3. Fejlesztési irány:SZEGED BIOPOLISZ Növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése 1.4. Fejlesztési irány: Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása Rurális térségek a Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pénzekből részesülnek!!
  12. 12. A regionális gazdaságfejlesztés veszélyei és kockázatai KOCKÁZAT KOCKÁZAT KOCKÁZAT KOCKÁZAT FÜGGŐSÉG TÁMOGATÁS ‘AGYELSZÍVÁS’ VERSENYTÁRSAK MEGJELENÉSE FEJLESZTENDŐ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG Infrastruktúra Munkaerő képzettsége Bejövő befektetések Helyi cégek Összeillő Helyi cégek és Infrastruktúra Összeillő Munkaerő képzettsége és Infrastruktúra Összeillő Bejövő befektetések és Helyi cégek Összeillő Bejövő befektetések és Munkaerő képzettsége
  13. 13. Alulról-szerveződő (bottom-up) integrált gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégia kell A veszélyek és kockázatok alapvető esetei projekt-orientált pályázatoknál: - Függőség kialakulása: a betelepülő, régión kívüli cégek (FDI) nem ágyazódnak be (+jövedelem kivonása), nincsenek helyi beszállítók - Versenytársak megjelenése: a bevonzott cégek miatt kiszorulnak és tönkremennek a helyi cégek (és nő a munkanélküliség) - ‘Agyelszívás’: a munkaerőképzés (pl. nyelvoktatás, felsőoktatás) felfuttatásának hatására elköltözik a képzett munkaerő - Támogatás: a gyorsan fejlődő cégek éretté válva elköltöznek a régióból ⇒ Integrált bottom-up regionális fejlesztésre van szükség: a szinergiák, egymásra hatások előzetes mérlegelésére (hatástanulmányokra és a döntéshozók felkészítésére), ‘összeillő programokra’ ⇒ A jelenlegi projekt-szemléletű és top-down magyar gyakorlat hatékonysága nagyon gyenge (emiatt sem fejlődnek a térségek): egy-egy projekt sikeres lehet önmagában, de nem javítja a térség versenyképességét, mert a hátrányok meghaladják a projekt előnyeit
  14. 14. 3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között Operatív programok – A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata Operatív program megnevezése Forrás Tervezésért első helyen felelős tárca Irányító hatóság elhelyezése Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM Integrált közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM NFM Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM
  15. 15. GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Célterületek: 1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés • A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása. • A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása. • A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése. • Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése. • Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása. • A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása. • A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. • Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. • A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. 1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése  1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztés  2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai  3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai  4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése  5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései
  16. 16. Új területi integrációs eszközök (EU 2014-2020) Új kohéziós politika: igazodik az EU távlati céljaihoz (nincs ingyen ebéd!!) (a) Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment) (b) Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development) Magyarországon a CLLD eszköz:  Vidéki térségek közösségeinek fejlesztése  Városi közösségek által vezérelt integrált és fenntartható fejlesztés  Városi és vidéki közösségek integrált fejlesztése, város-vidék gazdasági, rekreációs, közszolgáltatási kapcsolatok fejlesztése. A CLLD alkalmazási területei különösen: - A helyi gazdaság felélesztése - A helyi közösségépítés: (felelős, öngondoskodásra és tudatos jövőformálásra képes helyi közösségek erősítése.)
  17. 17. Köszönöm a figyelmet!

×