1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
LEHETŐSÉGEK A DÉL-ALFÖLDÖN
Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban
CSMKIK – Enterprise Europe Network Szegedi Iroda
Szakmai rendezvény, Szeged, 2013. október 1.
.
Prof. Dr. Lengyel Imre
MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár
Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
2. Előadás szerkezete
Kiinduló gondolatok:
Regionális/helyi gazdaságfejlesztés: a térség versenyképességének
javítása, egyrészt a munkatermelékenység növelése, másrészt a
foglalkoztatás kiterjesztése által
Két, egymással disszonanciában lévő cél
Előadásom felépítése:
1. Helyzetkép és realitások
2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok
3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között
8. 2. Eddigi gazdaságfejlesztési tapasztalatok
• Térségekben, városi vonzáskörzetekben kell
gondolkozni, ha tartós munkahelyeket szeretnénk
ösztönözni
• Újra kell gondolni a fejlesztési célrendszert: az üzleti
szféra valós érdekei és igényei mentén
• Integrált térségi stratégiát kell kidolgozni (erős a
verseny a térségek és az ott működő vállakozások
között)
9. A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük
Iparági versenyelőnyök determinánsai Michael Porter szerint (Marshallt modernizálva):
• Makrogazdasági feltételek: infrastruktúra, intézmények és gazdaságpolitkák stb.
• Mikrogazdasági feltételek:
- a vállalati működés és stratégia kifinomultsága (közgazdaságtudomány: belső
méretgazdaságosság),
- a helyi üzleti környezet minősége (közgazdaságtudomány: külső méretgazdaságosság):
ahonnan a munkaerő, helyi szolgáltatások stb. érkezik
- regionális klaszterek fejlettsége
Michael Porter
Makrogazdasági versenyképesség
Mikrogazdasági versenyképesség
Társadalmi infrastruktúra
és közintézmények
(közintézmények, alapvető
humán erőforrás,
jogszabályi háttér)
Makrogazdasági politikák
(fiskális politika,
monetáris politika)
Vállalati
működés és
stratégia
kifinomultsága
Mikrogazdasági
üzleti
környezet
minősége
Klaszterek
fejlettsége
Természeti adottságok
10. A Dél-Alföldi régió gazdaságfejlesztési stratégiája
2005-ben az MTA Regionális Kutatások Központja koordinálásával készült (3
munkacsoport: társadalom, gazdaság, környezet)
A SZTE GTK Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport irányította a gazdasági
munkacsoportot és készítette a régió gazdasági helyzetelemzését és azon alapuló
gazdaságfejlesztési stratégiát
Helyzetfelmérés főbb következtetései (piramis modell alapján: Lengyel-Lukovics):
Dél-alföldi régió: neofordista (periférikus) régió
Kevéssé fejlett agrárjellegű régió rurális kistérségekkel
Lassú gazdasági növekedés (és alacsony export: gyenge traded szektor)
Alacsony foglalkoztatási ráta
Foglalkoztatottak alacsony iskolázottsága (diplomások alacsony aránya)
A régió belüli eltérő fejlődési pályák a kistérségekre, mint munkaerő-
vonzáskörzetekre (csomóponti régiók)
Agglomerációs előnyök szerinti kistérség típusok:
Lokalizációs előnyök → városi vonzáskörzetek (tudásalkalmazó: Szeged, részben
Kecskemét)
Ipari térségek → , verbuválás, szerkezetváltás (neofordista: Békéscsaba,
Hódmezővásárhely, Baja, Orosháza)
Rurális → vidékfejlesztési (többi)
De!! A kistérségek egy része „átfedéses”!!
11. 1. Fejlesztési prioritás (Dél-Alföld): A GAZDASÁG
VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A
FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE – BEFEKTETÉS A
GAZDASÁGBA
Fejlesztési prioritás → fejlesztési cél
Két horizontális cél: bármelyik kistérségből pályázhatnak (1.1. és 1.2.
fejlesztési irány)
1.1. Fejlesztési irány: A gazdasági szerkezetváltás- és dinamizálás
feltételeinek támogatása
1.2. Fejlesztési irány: Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti
környezetük javítása
Két térségspecifikus cél: megadott kistérségből pályázhatnak (1.3. és 1.4.
fejlesztési irány)
1.3. Fejlesztési irány:SZEGED BIOPOLISZ Növekedési pólus és
regionális innovációs pólusok fejlesztése
1.4. Fejlesztési irány: Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és
üzleti környezet kialakítása
Rurális térségek a Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap
(EMVA) pénzekből részesülnek!!
12. A regionális gazdaságfejlesztés veszélyei és kockázatai
KOCKÁZAT
KOCKÁZAT KOCKÁZAT
KOCKÁZAT
FÜGGŐSÉG
TÁMOGATÁS ‘AGYELSZÍVÁS’
VERSENYTÁRSAK
MEGJELENÉSE
FEJLESZTENDŐ
GAZDASÁGI
TEVÉKENYSÉG
Infrastruktúra
Munkaerő
képzettsége
Bejövő
befektetések
Helyi
cégek
Összeillő
Helyi cégek és
Infrastruktúra
Összeillő Munkaerő
képzettsége és
Infrastruktúra
Összeillő
Bejövő befektetések
és Helyi cégek
Összeillő Bejövő
befektetések és
Munkaerő
képzettsége
13. Alulról-szerveződő (bottom-up) integrált gazdaság-
és vállalkozásfejlesztési stratégia kell
A veszélyek és kockázatok alapvető esetei projekt-orientált pályázatoknál:
- Függőség kialakulása: a betelepülő, régión kívüli cégek (FDI) nem ágyazódnak be
(+jövedelem kivonása), nincsenek helyi beszállítók
- Versenytársak megjelenése: a bevonzott cégek miatt kiszorulnak és tönkremennek a
helyi cégek (és nő a munkanélküliség)
- ‘Agyelszívás’: a munkaerőképzés (pl. nyelvoktatás, felsőoktatás) felfuttatásának
hatására elköltözik a képzett munkaerő
- Támogatás: a gyorsan fejlődő cégek éretté válva elköltöznek a régióból
⇒ Integrált bottom-up regionális fejlesztésre van szükség: a szinergiák, egymásra
hatások előzetes mérlegelésére (hatástanulmányokra és a döntéshozók felkészítésére),
‘összeillő programokra’
⇒ A jelenlegi projekt-szemléletű és top-down magyar gyakorlat hatékonysága nagyon
gyenge (emiatt sem fejlődnek a térségek): egy-egy projekt sikeres lehet önmagában, de
nem javítja a térség versenyképességét, mert a hátrányok meghaladják a projekt előnyeit
14. 3. EU-s támogatási lehetőségek 2014-20 között
Operatív programok – A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata
Operatív program megnevezése Forrás
Tervezésért
első helyen
felelős tárca
Irányító
hatóság
elhelyezése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Integrált közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM NFM
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA EMMI EMMI
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM NGM
Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME
Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM
Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM
15. GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Célterületek:
1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés
• A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása.
• A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása.
• A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése.
• Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése.
• Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása.
• A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása.
• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.
• Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása.
• A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése
1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztés
2. intézkedés: Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex
gazdaságfejlesztési programjai
3. intézkedés: Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai
4. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése
5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései
16. Új területi integrációs eszközök (EU 2014-2020)
Új kohéziós politika: igazodik az EU távlati céljaihoz (nincs ingyen ebéd!!)
(a) Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment)
(b) Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)
Magyarországon a CLLD eszköz:
Vidéki térségek közösségeinek fejlesztése
Városi közösségek által vezérelt integrált és fenntartható fejlesztés
Városi és vidéki közösségek integrált fejlesztése, város-vidék gazdasági,
rekreációs, közszolgáltatási kapcsolatok fejlesztése.
A CLLD alkalmazási területei különösen:
- A helyi gazdaság felélesztése
- A helyi közösségépítés: (felelős, öngondoskodásra és tudatos jövőformálásra
képes helyi közösségek erősítése.)
