2. II. RÁKÓCZI FERENC
• 1676 (Borsi) – 1735 (Rodostó)
1. Magyar főnemesi család; felmenői közt jelentős fejedelmek
Apja: I. Rákóczi Ferenc,kelet-magyarországi (Báthoryak); Anyja: Zrínyi
Ilona,nyugat-magyarországi (Zrínyiek, Frangepánok)
2. Édesapja korán elhuny, Zrínyi Ilona férjhez megy Thököly Imréhez (1682)
3. Már gyermekként részt vett kuruc hadjáratokban
4. Munkács várának ostrománál jelen volt → vereség
5. Csehországban, jezsuita nevelésben részesült,csak ifjú korában térhet haza
3. 6. Tanult Prágában, Itáliában. Sokáig
élt Bécsben, és sok nyelven beszélt
7. Felesége: Sarolta Amália hercegnő
8. Főispán
9. XIV. Lajos francia királlyal levelezik,
hogy támogatást kérjen a magyarok
szabadságának helyreállításához, ám
egyik a levele a császár kezébe
került, s ezért Rákóczit
letartóztatták
10.A császári bíróság fej- és
jószágvesztésre ítélte
5. ELŐZMÉNYEK, KÖRÜLMÉNYEK
1. 1687. Pozsony: A magyar rendek lemondanak a Habsburgok javára a
királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáró.
• Abszolutikus törekvésekből fakadó elégedetlenség.
• Rendi önállóságot teljesen eltörölték
• Nehéz a megélhetés
• A régi birtokos csak akkor kaphatta vissza birtokát, ha írásban tudta
igazolni tulajdonát, továbbá a birtok értékének 10%-át fegyverváltság
címén ki kellett fizetni.
6. 2. 1701- 1714: Kirobban a spanyol örökösödési háború → Lipót is érintett
- besorozza a magyar parasztokat katonának
7. A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE
1. 1703 -ban Esze Tamás és Kis Albert felkérte Rákóczit, hogy álljon a tiszaháti
parasztság élére → elfogadja
2. Fegyverbe szólítja a lakosokat, és zászlókat küldött, ami alatt a felkelő seregek
gyülekezhettek. A piros selyemzászlókon ez állt: “Cum Deo pro patria et libertate”
(Istennel a hazáért és szabadságért)
8. 3. 1703. május: Tiszahát felkelés
- Vezér: Esze Tamás
- Eredmény: A lázadás csak fosztogatásban és egy-két nemes
meggyilkolásában érte el csúcspontját.
- A felkelést Károlyi Sándor szatmári főispán Dolhánál szétverte
4. 1703. június 16-án Rákóczi és serege Vereckénél Magyarország területére
léptek.
5. 1703. augusztus: Vetési pátens: minden paraszt, aki a szabadságharcban
részt vesz, közvetlen családtagjaival együtt mentséget kap a földesúri és a
közterhektől.
6. 1703. szeptember: Hadi Szabályzat: Megtiltotta rablást és a fosztogatást,
aminek keményen érvényt is szerzett. Ezen kívül hadszervezeti
rendelkezéseket is hozott.
7. Az év végéig (1703) a Felvidék nagy része és a Duna-Tisza köze a
9. 8. 1704-ban a gyulafehérvári országgyűlésen Rákóczit Erdély fejedelmévé
választották.
- A beiktatásra csak 1707-ben került sor.
9. 1704. Nagyszombat: csata → vereség
10.1705-ös zsibói csata: a királyi csapatok Herbeville vezetésével
megverték a jelentős túlerőben lévő kurucokat.
11.Csak 1705-07 között sikerült kuruc ellenőrzés alá vonni a Dunántúlt, ez
köszönhető volt Vak Bottyán János.
- Seregeik egészen Sopronig jutottak előre, és 1706-ig Erdélyből is
kiverték a császári erőket.
13. RÁKÓCZI KURUC ÁLLAMA
1. 1703-1705 Rákóczi, mint Erdélyi fejedelem vezényelte a
szabadságharcot, ekkor a rendek nem korlátozhatták irányító
szerepét.
2. 1705 Szécsény: 1. országgyűlés, Rákóczit vezér fejedelemmé
választják
- Az ország irányításának segítésére Rákóczi mellé 24 tagú szenátust
szerveztek
- A gazdasági ügyeket a Gazdasági Tanács intézte
- Működött a fejedelmi Udvari Kancellária és az Udvari Tanács.
- Tárgyalásokat folytattak a Habsburgokkal, de nem született
békekötés
14. 4. A hadsereg legnagyobb részét irreguláris had tette ki
- önkéntesekből állt
- nem kaptak rendszeresen zsoldot → fegyelem hiánya
- nincsenek képzett tisztek
- a haderő fő ereje a könnyűlovasság volt, de jelentős volt a gyalogos
katonák (talpasok) száma
5. 1707-ben a szabadságharc elérte tetőpontját, mégis vannak elégtelenek
- a fejedelem korlátozó, központosító törekvései
- a parsztok elkedvetlenedtek
- Rákóczi és hívei azonban ki akarták vívni, hogy egyenjogú félként
kezeljék a kuruc államot.
6. 1707 Ónód: A Habsburg- ház trónfosztása → Magyarország önálló
- Közteher viselés
- A földesúri terhek maradnak → a parasztok kedvetlenek
- földesúr →← jobbágyok
15. 6. 1708-as Sárospataki országgyűlés: A szabadságharcban végig
résztvevők szabadságjogot kapnak
7. A kurucok állandó pénzhiánnyal küszködtek
- eleinte a franciák pénzzel támogattak (nem elegendő)
8. 1707. varsói szerződés: I. Nagy Péter cár katonai és politikai
támogatása
- a svéd- orosz háború (1700- 1721) miatt nem váltották be ígéretüket
9. A szabadságharc megnyerése tehát teljesen reménytelenné vált →
Kedvező békét kell kötni
10. 1708. Trencsén: megütközés → vereség
11. 1708. Sárospatakon országgyűlés: vetési pátens megerősítésére
törekedtek
12. Pestis járvány tört ki
16.
17. 13.1710. Romhány: döntetlen
- a Habsburgok tudják, hogy a kurucok újból megerősödhetnek, így
hajlottak a békére
14.1711. Szatmári béke
- a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert
- a részt vevők büntetlenül megúszták
- alkotmány visszaállítása
- fennmarad rendi dualizmus
15.Rákóczi önkéntes száműzetésbe vonult néhány hívével Rodostóba, ahol
1735-ben elhunyt. Hamvait Kassán őrzik.