1. 12. oldal – – 16. szám – 2016. április 16. K A L E I D O S Z K Ó P
Különleges tárlat látható
a New Brunswick-i Ameri-
kai Magyar Alapítvány
Múzeumában, amely Far-
kas András gyûjtõ zo-
mánctábláiból és számoló-
cédula-gyûjteményébõl ad
gazdag válogatást.
Farkas András fiatalem-
berként hagyta el Magyar-
országot 1956-ban, kalan-
dos úton, egy szál kerék-
párral, s e „hûséges” bicik-
li azóta is elmaradhatatlan
társa, melyet minden kiál-
lításán a falhoz támaszt,
csendes tanújaként gaz-
dag és fordulatos életének.
Az Egyesült Államok-
ban elõbb autószerelõ-
ként dolgozott, majd Con-
necticutban letelepedve
fényképészettel foglalko-
zott. Habár már fiatalkora
óta vonzották a plakátok
és a régi tárgyak, az igazi
gyûjtéshez nyugdíjas ko-
rától kezdett hozzá.
Szívéhez legközelebb
állnak a mindennapi élet
egyszeri használatra szánt
és ezért tiszavirágéletû
emlékei: a számolócédu-
lák, reklámbélyegek, ár-
jegyzékek, étlapok, kár-
tyanaptárok és sok más
hasonló aprónyomtat-
vány, amelyek beszédes
lenyomatai a letûnt korok
hétköznapjainak.
Különleges öröm a
gyûjtõ lelkének, ha gon-
doskodása révén megme-
nekülnek e régi tárgyak az
elkallódástól, s a kiállítá-
sok alkalmával találkoz-
hatnak a mai szemlélõk-
kel, s elmondhatják üze-
netüket az utókornak.
A kiállítás csak egy ré-
szét mutatja be Farkas
András gazdag magángyûj-
teményének. Jelentõs a há-
romezer darabot számláló
plakátkollekciója. Az anyag
legértékesebb része a pla-
káttörténelem száz évét
öleli fel 1890-tól 1990-ig, s
megtalálhatók közöttük a
plakátmûvészet klassziku-
sainak – Berény Róbert,
Bortnyik Sándor, Bíró Mi-
hály stb. – alkotásai is.
Különösen kedvelt apró-
nyomtatványai a számoló-
cédulák, amelyekbõl há-
romezer darab van a gyûjte-
ményében. A számolócédu-
la az Osztrák-Magyar Mo-
narchiában volt népszerû a
XIX. század végétõl, egyik
oldalán reklámgrafika és
reklámszöveg található, a
másik oldalát blokként, illet-
ve kávéházakban a fogyasz-
tás feljegyzésére használták.
Volekné
Temesi Zsuzsanna
New Brunswick-i kiállítás magyar aprónyomtatványokból
Letűnt világok múló emlékei
Közös képet festett
Marie-Claude Eisenbeth-
Combeau francia és Albert
László somogyi képzõmû-
vész a tavalyi párizsi ter-
rortámadás áldozatainak
emlékére, az alkotást Sza-
bó László külügyi államtit-
kár adta át Eric Fournier-
nak, Franciaország buda-
pesti nagykövetének Ka-
posvárott.
A merényletre reagáló,
a magyar-francia barátsá-
got kifejezõ képen a fran-
cia zászló színei, A Sza-
badság vezeti a népet cí-
mû Delacroix-festményrõl
ismert nõalak profilja, mö-
götte pedig Albert László
mûvészetére jellemzõ
szabdalt térsíkok láthatók.
Szabó László hangsú-
lyozta: az a szellemiség,
amelyet a mûvészek a
francia népnek ajánlottak
fel, szerinte minden ma-
gyar szívébõl jön. Úgy vél-
te, a franciaországi és a
brüsszeli terrortámadáso-
kat nem egy-egy ország,
hanem az európaiak, az
európai szellemiség ellen
követték el, e cselekmé-
nyekkel szemben küzdeni
kell.
Eric Fournier arról
szólt, hogy a terrorcselek-
mények célja az európai
kultúra lerombolása, a kö-
zösen készített festmény
felajánlása pedig azt üze-
ni: össze kell fogni, nem
szabad félni, szembe kell
szállni a terrorizmussal.
A 99 éves Gábor Zsazsa
már nagyon rossz állapot-
ban van, régóta ágyhoz
van kötve – emlékeztet a
Hirado.hu. A legendás szí-
nésznõt az év elején tüdõ-
fertõzés következtében ki-
alakult légzési nehézsé-
gekkel szállították kórház-
ba, majd néhány nap múl-
va kérésére hazaengedték,
ahol férje, Frédéric von
Anhalt gondoskodott róla.
A 72 éves herceg most
felesége újabb kívánságát
igyekszik teljesíteni, még-
pedig azt, hogy utolsó
napjait, szülõhazájában,
Magyarországon tölthes-
se. „Miután februárban ki-
hoztam a klinikáról meg-
kért rá, hogyha ezen túl
lesz, szeretné, ha vissza-
mennénk Budapestre.”
„Idén nyáron csapunk
egy hatalmas évfordulós
partit, aztán elkezdem
szervezni, hogy vihetném
végleg haza õt” – nyilat-
kozta Frédéric.
Zsazsa pályafutása
1936-ban kezdõdött, ami-
kor is megnyerte a Miss
Hungary, a magyar szép-
ségkirálynõnek járó cí-
met. 1941-ben Hollywood-
ba költözése után, hamar
hírnevet szerzett magá-
nak a színészi teljesítmé-
nyével és szépségével.
1958-ban Golden Globe-
díjat is kapott és saját csil-
laga van a Hírességek sétá-
nyán.
Gábor Zsazsa Magyarországon szeretnék meghalni
A díva Budapestre vágyik
Pécs, Gyõr és Szeged a világ száz legnépszerûbb úti célja között
Vonzóak a magyar városokA világ száz legvon-
zóbb települése között há-
rom magyar város szere-
pel: Pécs, Gyõr és Szeged.
A Trivago a világ legna-
gyobb szálláskeresõjeként
naponta több mint 900
ezer szálláshelyet hasonlít
össze több mint 250 kü-
lönbözõ foglalási oldalról.
Az adatok szerint havonta
80 millió felhasználó vá-
lasztja utazásának megter-
vezésénél a Trivagót,
melynek metakeresõje
200 millió szállásértéke-
léssel és 14 millió fotóval
segít abban, hogy az uta-
zók megtalálják a szá-
mukra ideális szállást a le-
hetõ legalacsonyabb áron.
A Trivago Best Value
Index (legjobb ár-érték
arány) áttekintést ad a vi-
lág legmagasabbra értékelt
úti céljairól egy speciális
algoritmus segítségével.
Az index egyesíti a szállo-
dai árakat, a vendégek vé-
leményét, így a 100-as lista
azokat a célpontokat ne-
vezi meg, ahol a szállás
megfizethetõ és a látniva-
lók népszerûségnek ör-
vendenek.
A Trivago Best Value
Indexe alapján három ma-
gyar város került be a világ
100 legnépszerûbb úti cél-
ja közé.
Pécs a 8., Gyõr a 43.,
Szeged pedig az 50. helyet
szerezte meg. A listát
egyébként a kínai
Fenghuang vezeti. Az elsõ
tízben további 5 európai és
3 ázsiai helyszín szerepel.
A történelmi Magyaror-
szág területérõl a délvidéki
Újvidék a 4., az erdélyi
Nagyszeben a 6. helyet
foglalja el a rangsorban.
Gyõr
Pécs
Szeged
Farkas András
Szabó László (balról) átadja a festményt Eric Fournier-nek
Magyar-francia festmény a párizsi áldozatok emlékére
Szembe kell szállni a terrorral
Gábor Zsazsa
A kiállítás egyik részlete
Számolócédula Farkas András gyûjteményébõl
