Könyv kritika

1. K O Z O T T _________________________________________________________________________________________
. tévednek azok, akik szerint a matematikai tudományok
semmit sem mondanak a szépről vagy ajóról. ”
Arisztotelész
SCHILLER RÓBERT
Madárjóslás
F. W, polgári nevén Franz Werfel, prágai
születésű osztrák író, élete végén kalifor­
niai lakos, körülbelül százezer évvel halála
után újra testet öltött: szokványos szellem­
idézést követő, egyszerű materializáció
játszódott le. Gyűrött frakkban, életében
elnyert egyetlen érdemrendjével ékesítve
helyezték sírba, természetesen ezzel a kül­
sővel örvendeztette meg életre kelt önma­
gát, meg az őt életre keltő késői utókort.
A hosszú síri tartózkodás után érdeklődve
nézett körül a megváltozott vidéken. Fel­
hőtlen ég, halványabb nap, síkság a he­
gyek helyén, ismeretlen tapintású, acél­
szürke fű, és... „Hol vannak a madarak?”-
kérdezte rémülten F. W. az iszonyatosan
csendes ég alatt.
A madarak, mint A meg nem születettek
csillaga olvasói megtudhatják, nem élték
túl azt a valamikori november 13-át, ami­
kor egy villanásnyi kozmikus katasztrófa
megváltoztatta a földi természet szokásos
járását. Azt a pillanatot, amikor egyebek
mellett „a levegő nitrogénje... néhánypilla­
natig a háromszorosára gyarapodott”
, és
ezért csak a szerencsének volt köszönhe­
tő, hogy nem gyulladt ki a légkör. (Hogyan
tanítottak vegytant a prágai középiskolá­
ban?) Ennyi kémia elegendő talán, hogy
megítélhessük, Werfel utópiája milyen
alapos természettudományos ismereteken
nyugszik. A könyv sajnos helyenként bio­
lógiáról, csillagászatról, miegyébről is be­
szél, néha aktuális politikai utalásokkal is
megborsozva, a szerző azonban vallásos
ember, akinek hit és egyház fontosabbak,
mint az érzéki tapasztalat. Hanem a ma­
darak, azok nagyon hiányoznak neki az el­
némult, elkopárosodott tájban.
„Ahogyan a madarakat a tollúk a magas­
ba emeli, ... úgy emeli föl a gondolkodás a
lelket a testben... ”
, olvasom egy lexikonban
Szent Hildegard von Bingen hasonlatát.
Mert a madár általában a szelleminek, a
fénynek, az isteni adománynak a jelképe,
megtestesítője. Ezért hiányzik az elkényel-
mesedett lelkek eljövendő világában.
Aztán egy másik idézet: „Madár se zeng
már, kókkadoz / a nád a tón. ”Ez a Keatstől
(és itt Babitstól) való sorpár Rachel
Carson könyvének a mottója. A Silent
Spring alig tizenöt évvel Werfel könyve
után jelent meg. Nem évszázezrekre jósol,
csak évtizedekre; a szerző biológus-újság­
író, aki a kémiai rovarirtás mellékhatásai­
ra, a meleg vérű állatokat (tehát bennün­
ket is) fenyegető veszélyeire hívta fel a fi­
gyelmet. Mindenekfelett a természetben
csak lassan lebomló DDT az, amit kemé­
nyen kárhoztat. Környezetvédelmi, bioló­
giai, orvosi érvet talál bőven. Mégis, a
könyv címe és talán leglelkesebben meg­
írt, mindenesetre a legtöbbet felidézett fe­
jezete a madarak pusztulásáról szól. Nem
hiszem, hogy Rachel Carson gondolt vol­
na Werfelre. Azt azonban tudta, hogy a
madarak elnémulása előbb indítja meg a
lelkeket, mint bármilyen élettani okfejtés.
Carson könyve a természet kémiai,
technikai manipulálása ellen indított harc
kiáltványa lett. Nagy hatását egy méltatója
a Tamás bátya kunyhója szerepéhez ha­
sonlítja: ahogyan Harriet Beecher Stowe
regénye előtte járt az amerikai polgárhá­
borúnak, úgy Carson könyve meg... Nem
tudom, hogy az összehasonlítás a tiszta
szándékú, de érzelgős regénnyel, amelyen
még a jólelkű kortárs Jókai is mosolygott,
mennyire hízelegne a biológus szerzőnek.
Sikerét azonban nem lehet kétségbe von­
nunk. A DDT, egy sor más POP társaságá­
ban (POP = persistent organicpollutant=
= makacs szerves szennyező) a tiltott sze­
rek listájára került.
Majdnem! Mintha mára kiegyensúlyo-
zottabban tekintenének a kérdésre. Mert
igaz ugyan, hogy nagyon szomorú látni,
amint Hinsdale (Illionis) kertjeiből eltűn­
nek a vörösbegyek és a seregélyek. Ezt
azonban mégiscsak ellensúlyozza az, hogy
néhány millió ember és gyerek nem hal
meg maláriában, mivel a DDT nagyon ha­
tásosan irtja a betegséget terjesztő szúnyo­
gokat. A 2001 májusában aláírt stockholmi
egyezmény megengedi, hogy amennyiben
egy állam kéri, úgy ott a DDT-t használ­
hassák épületeken belüli szúnyogirtásra.
A 91 aláíró állam közül 31 kívánja tovább­
ra is használni ezt a rovarirtó szert.
Madarak dolgában így remélhetőleg
nem lett Werfel nagyon sikeres jós. Hát a
Munkás ügyében? A jövőbeni társada­
lomban a síri álomból felébresztett nem
nagyon akad semmi termelőmunka nyo­
mára. Pedig a létszámában igen csak meg­
fogyatkozott^) emberiség hihetetlen ké­
nyelemben és jólétben él. Ennek igazából
nem műszaki okai vannak; ők a természet­
tel természetfeletti kapcsolatot tartanak.
Közlekedésük például nem abban áll,
hogy ők mozognak a cél felé, hanem a célt
mozdítják magukhoz. Az ehhez szükséges
berendezés tervrajza nem található meg a
könyvben, annak a felismerése azonban
igen, hogy rendkívüli bonyodalmakra ve­
zetne, ha egyszerre többen indítanák
maguk felé ugyanazt a célt. A rendet az
„összehangolók” tartják fenn - néhány
idősebb ember, mélységes mély álomba
merülve. Ami pedig az anyagi javak előál­
lítását illeti, babacipőtől az esküvői lako­
máig, mindezt csillagfényből és napsugár­
ból hozza létre egy kertben sétálgatva a
Munkás. Egyetlen proletár ő az elkényez­
tetettek társadalmában, aki nagy családjá­
val együtt végzi azt, amit mi termelésnek
és fizikai munkának nevezünk.
Felejtsük el a csillagfényt, pedig Werfel
elmagyarázza: ha a rádióhullámok híreket
és zenét hordoznak, miért ne vihetne a
kozmosz fénye anyagot. Mondom, hagy­
juk inkább, de az új világot fenntartó ter­
melői állomány létszámán elgondolkod­
hatunk. Hogy megvédjem a regényíró
prófétai hírét, utánanéztem néhány sta­
tisztikai előrejelzésnek: miből fognak élni
az emberek 2010 táján Amerikában. Hát
termelő munkából aligha! 2000 és 2010
között a farmerek száma 25%-kal csök­
ken, az acéliparban dolgozóké 22%-kal, a
bányászoké 14%-kal. Ezeken a számokon
belül a fizikai és közvetlen adminisztrációs
létszám várható csökkenése még nagyobb.
Ha valaki ezt a tíz évre eső változást száz­
ezer évre extrapolálná, egyetlen munkást
se találna az egész földgolyón, bármilyen
sűrűn laknánk is be addigra.
Nem voltam sportszerű a nagy íróval,
regényének mellékes motívumai között
szemezgettem. Annyit akartam csak meg­
mutatni, hogy a muzikális szellem fél füllel
is meghallja, ha van valami a levegőben.
Akár madár az, akár egyéb. -vV
IRODALOM
Franz Werfel: A m eg nem születettek csillaga (ford.
Gáspár Endre), Nova, Budapest, 1947
Rachel Carson: Silent Spring, Houghton Mifflin Co.,
Boston, 1962
M. Lurker: W örterbuch der Sym bolik, Kroner, Stutt­
gart, 1986
H. Biedermann: Knaurs L exikon der Sym bole, Droe-
mer Knaur, München, 1989
http://www.nrdc.org/health/pesticides/hccarson.asp
http://www.worldlife.org/toxics/progreas/pop/ddt.him
http://www.m alaria.org/DD Tpage.h tm l
http://junkscience.org/ddtfaq.h im
http://www.acinet.org
422 Természet Világa 2002. szeptember