Upotreba informaciono-komunikacionih tehnologija u Republici SrbijiNekretnineSrbije.com
Rezultati istraživanja Republičkog zavoda za statistiku o upotrebi interneta u Srbiji. Ove podatke je izložio Nebojša Đurić, direktor agencije "E-trgovina" na predavanju o promociji nekretina na internetu u Privrednoj komori Srbije pod medijskim pokroviteljstvom Magazina NekretnineSrbije.biz
Upotreba informaciono-komunikacionih tehnologija u Republici SrbijiNekretnineSrbije.com
Rezultati istraživanja Republičkog zavoda za statistiku o upotrebi interneta u Srbiji. Ove podatke je izložio Nebojša Đurić, direktor agencije "E-trgovina" na predavanju o promociji nekretina na internetu u Privrednoj komori Srbije pod medijskim pokroviteljstvom Magazina NekretnineSrbije.biz
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Cím: A Wikimédia és a könyvtárak közös világa
Előadó: Mészöly Tamás (a Wikimédia Magyarország Egyesület ügyvezető alelnöke, Wikipédia-szerkesztő és Wikimédia-önkéntes)
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. december 8. 11:00 - 13:30
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadóterme
Youtube: https://youtu.be/SAbLN1bA6J8
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé...” című előadássorozat keretében 2017. december 8-án Mészöly Tamás (a Wikimédia Magyarország Egyesület ügyvezető alelnöke, Wikipédia-szerkesztő és Wikimédia-önkéntes) tartotta meg előadását „A Wikimédia és a könyvtárak közös világa” címmel. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Web 2.0 alkalmazások az egészségügyben, képalkotó diagnosztikában – III. rész Adatbázisok, wikik és még mindig WEB 2.0
1. FÓRUM
Web 2.0 alkalmazások az
egészségügyben, képalkotó
diagnosztikában – III. rész
Adatbázisok, wikik és még mindig WEB 2.0
BÁGYI Péter, SZÉKELY András
A világháló születése óta folyamatosan fejlôdik és gyarapodik. A kezdeti, kirakatnézegetéshez hasonló böngészéssel el-
lentétben, ma egy olyan világháló képe bontakozik ki elôttünk, amelyben a hangsúly a közösség, a kollaboráció, a va-
lós idejû kommunikáció és a kreativitás irányába mozdul el. Mindezt olyan, többnyire ingyenesen hozzáférhetô szolgál-
tatások teszik lehetôvé, amelyeknek a használatához elegendô annyi informatikai tudás, mint amennyi egy
szövegszerkesztô vagy táblázatkezelô program kezeléséhez szükséges, és amelyek eddig soha nem tapasztalt módon biz-
tosítják az oda-vissza eszmecserét a weboldal szerkesztôje és felhasználói között. Ennek a „közösségi web”-nek a
jelentôségét, illetve az ebben rejlô lehetôségeket az egészségügy szereplôi is mind jobban felismerik és alkalmazzák. A
szerzôk cikkükben röviden összefoglalják a Web 2.0 egészségügyhöz, ezen belül a képalkotó diagnosztikához kapcsoló-
dó lehetôségeit. A tömegek által könnyen hozzáférhetô tartalmak készítésének ilyen mértékû leegyszerûsödése számos
veszélyforrást hordoz magában, ezért a szerzôk az egészségügyben tevékenykedô szakembereket arra buzdítják, hogy le-
gyenek aktív elôállítói ezeknek a tartalmaknak.
A D AT B Á Z I S O K ÉS WIKIK azt, hogy a szerkesztôk (vagy általános esetben bár-
ki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tar-
A wiki lehetôvé teszi olyan, interneten elérhetô do- talmat módosítsanak. Segítségével egész webol-
kumentumok létrehozását, amelyeket egymással dalak is mûködtethetôk (nem feltétlenül lexikon
közremûködô emberek tudnak fejleszteni egy egy- jelleggel), de alkalmazható a hagyományos fóru-
szerû leíró nyelv segítségével, és ezek a lapok egy- mok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véle-
szerû webböngészôvel megtekinthetôk vagy szer- ményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
keszthetôk. A Wikipeadia mára az Encyclopaedia Kitalálója, Ward Cunningham szerint „a legegysze-
Britannica egyik legnagyobb versenytársává nôtte rûbb on-line adatbázis”; gyakran használják cso-
ki magát. portos munkavégzés támogatására, közösségépí-
Mivel a legtöbb wiki webalapú, ezért a „wiki” tésre; például Wikipedia on-line lexikon.
szóval általában a „WikiWikiWeb”-ekre gondolunk. Ma már több mint 10 millió felhasználóval bír, és
Az egyes lapok neve „wikilap”, míg a teljes, ke- az angol nyelvû cikkek száma több mint hárommil-
reszthivatkozásokkal teli laphalmazt „a wiki”-nek lió (http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics).
nevezzük. Az orvosi információ hitelességének próbáját a
Olyan webhely, amely wikirendszer szerint, en- korábbi szabad szerkesztés nem állja ki, ezért az or-
nek felhasználásával mûködik, vagyis lehetôvé teszi vosi wikik többségébe már csak önéletrajzzal lehet
DR. BÁGYI PÉTER (levelezô szerzô/correspondent) DR. SZÉKELY ANDRÁS, Kenézy Kórház Nonprofit Kft., Egészségügyi
Szolgáltató Kft., Központi Radiológiai Diagnosztika; 4043 Debrecen, Bartók Béla út 2–26.
E-mail: radiologia@kenezykorhaz.hu
A sorozat I. része a 2009. október–decemberi, II. része a 2010. január–márciusi számban jelent meg.
254 Fórum
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
2. jelentkezni, illetve bizonyítani kell a jelentkezô or- oldallá vált. Ezzel a tipikusan web 2.0-ás virtuális
vosi végzettségét, egyes helyeken a tartalomszer- fórummal Magyarországon is megjelent az elsô, ha-
kesztés ily módon regisztrációhoz kötött. tárokon átívelô, emberi közösségeket idô- és térbe-
A Wikipédia, a szakmai wikik pontossága és elfo- li korlátok nélkül összekötô portálrendszer. 2007
gadottsága folyamatosan fejlôdik, elônye a papír- novembere óta a civil kezdeményezéseknek, non-
alapú tan- és szakkönyvekkel szemben vitathatat- profit szervezeteknek és üzleti vállalkozásoknak
lan. Gyorsabb, aktuálisabb információt kínál a fel- külön iWiW-es felület nyitható „közösségek” né-
használóknak. Számtalan orvosi adatbázist hoztak ven.
már létre, de ezek jellegzetessége, hogy csak bizo- 2006-ban beindult egy újabb hasonló szolgálta-
nyos idôközönként frissítik ôket. tás, a MyVIP (myvip.com), és az azóta megapor-
Ennek orvoslására alkották meg az orvosi tállá terebélyesedett két rendszert folyamatosan
wikiket. A Wikipédia alapelvein nyugvó orvosi követik újabbak.
wikik közösségeket teremtenek, hiszen létezik már Növekszik az olyan oldalak száma, amelyek orvo-
radiológiai képalkotással, betegjogokkal, AIDS-szel soknak készülnek azért, hogy könnyebben találhas-
foglalkozó wiki, de a nôvér- vagy a gyógyszerwiki is sanak hazai vagy külföldi kapcsolatot kutatási
rohamosan fejlôdik. Ezek célja, hogy jól használha- együttmûködéshez, publikációhoz (2. keret).
tó, áttekinthetô és csak orvosok által szerkeszthetô
adatbázisok jöjjenek létre (1. keret).
2. keret. Képalkotó diagnosztikai, radiológiai közös-
ségi oldalak
1. keret. Orvosi, képalkotó diagnosztikai, radiológi- – radRounds – (http://www.radrounds.com/),
ai témájú adatbázisok, wikik – iradix.in – (http://www.iradix.in/),
– Medpedia (http://www.medpedia.com), – RadiologyForums
– Ask Dr. Wiki (http://askdrwiki.com/), (http://www.radiologyforums.com/),
– Diagnostic Radiology (Wikibooks) – Radiolopolis (http://www.radiolopolis.com/),
(http://en.wikibooks.org/wiki/Diagnostic_ – RadioMed.ru (http://www.radiomed.ru),
Radiology), – Radiographia.ru (http://www.radiographia.ru),
– EHealth Wiki (JMIR) – Teleradiology Network (http://globalradiology.
(http://www.jmir.org/cms/view/wiki), ning.com),
– Emergency Medicine (Wikibooks) – radiologia.hu (http://www.radiologia.hu).
(http://en.wikibooks.org/wiki/Emergency_
Medicine),
– Radiology Wiki A Tiromed.com-ra fel lehet tölteni az önéletraj-
(http://www.radiologywiki.org/wiki), zunkat, egyszerûbb a segítségével külföldi kollabo-
– Radiopaedia (http://www.radiopaedia.org), ránst találni egy publikációhoz vagy projekthez,
– RadsWiki (http://www.radswiki.net), sôt, munkalehetôségeket is kereshetünk rajta. A
– RadiWiki – radiologia.hu Sermo.com-on a napi diagnosztikai, terápiás ta-
(http://radiologia.hu/radiwiki), pasztalatainkat cserélhetjük ki más orvosokkal.
– Wiki Doc (http://www.wikidoc.org/in-
dex.php/Main_Page),
– WikiRadiography (http://www.wikiradiography. K E R E S Ô K – A H O GY
com/). MI SZERETNÉNK
A Google vagy a Yahoo, a nagy keresôk nem válo-
gatnak a forrásokban, az internet egészén keresnek.
KÖZÖSSÉGI OLDALAK Emiatt orvosi-egészségügyi információk szempont-
jából nem pontosak, sok oldal nem jelent releváns
A MySpace-szerû iWiW (www.iwiw.hu) ugyan már információt egy orvosnak. Így jöttek létre az olyan
2002 óta létezett, szélesebb körû elterjedésére keresôk, amelyek az orvosok által is használt forrá-
azonban 2005-ig kellett várni, amikor már annyira sokból, adatbázisokból keresnek, megbízhatóbb in-
népszerûvé vált, hogy 2006-ban felvásárolta a Ma- formációkkal szolgálnak. Ilyen elven mûködik a
gyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar web- magyar nyelvû dokim.hu és a kizárólag orvosok ál-
MAGYAR RADIOLÓGIA 2010;84(4):254–258. 255
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
3. 1999-ben indult a holland Startpagina mintájára. A
3. keret. Metakeresôk – ahogy mi szeretnénk
Startlapot olyan, nevükben lap.hu-ra végzôdô te-
– RadiologySearch.net
matikus oldalak alkotják, amelyek egy-egy témához
(http://www.radiologysearch.net/),
tartozó legfontosabb és legérdekesebb linkeket hi-
– Yottalook Radiology Engine
vatottak összegyûjteni a hazai és idegen nyelvû vi-
(http://www.yottalook.com/),
lághálóról. A lap.hu aloldalak szerkesztôi az adott
– SEEKRadiology
témában járatosak, sok esetben szakemberek, de az
(http://www.seekradiology.com/),
olvasók, a felhasználók is ajánlhatnak linkeket
– ARRS GoldMiner (http://goldminer.arrs.org/),
ezekre az aloldalakra. Ma már több mint 8000 ma-
– Radiology Search Engine (http://radiology-
gyar nyelvû lap.hu aloldal mûködik, és ezeknek a
search-engine-swicki.eurekster.com/),
száma folyamatosan nô, annak ellenére, hogy lát-
– RadiologySearch
szólag már minden témát lefed egy-egy ilyen link-
(http://www.radiologysearch.com/),
gyûjtemény. Ezek a lap.hu aloldalak általában na-
– SearchingRadiology.com
gyon jó helyezéssel szerepelnek a Google találati
(http://www.searchingradiology.com/),
listában (rendszerint az elsô három helyen), amely
– Scienceroll Medical Search
a sok kifelé, illetve befelé mutató linknek kö-
(http://scienceroll.polymeta.com).
szönhetô, és ami egyben jelzi, hogy ezek a linkgyûj-
temények igen meghatározó szereppel bírnak a ha-
zai internet világában. Az olyan kulcsszavakra,
tal használható orvosoknak.hu, amely többek kö- mint a „radiológia”, „nukleáris medicina”, „máj”,
zött a PubMeden, az eMedicine, Cochrane, NHS, „pajzsmirigy” vagy a „hormon”, a Google az ezek-
WebMD adatbázisaiban keres egyszerre. nek megfelelô lap.hu aloldalt jeleníti meg elsô he-
A Google is fejlôdik, ma már akár orvosi diagnó- lyen a találati listájában.
zisok felállítására is képes, a Google Scholar már A Startlap mintájára ma már több hasonló
célzottan, tudományos adatbázisokban, szakköny- linkgyûjteményrendszer is létezik (lapozz.hu, link-
vekben keres és bár még nem tudja felvenni a ver- center.hu), amelyek hasonló tartalmakat dolgoznak
senyt a speciális keresôkkel (például PubMed), de fel, gyakran hasonló formátumban.
egyre gyakrabban használják metaanalízisekhez.
Különösen fontos annak felismerése, hogy a
Google és más keresôk segítségével betegeink (és G Y A K R A N H A S Z N Á LT
ügyvédeik) is egyre informáltabbak lesznek, és akár WEBES KIFEJEZÉSEK
orvosuk nevét beírva tájékozódnak. Egyre nagyobb
az esély, hogy ha mi nem szolgáltatunk könnyen Feed: Egy XML-alapú fájl (jellemzôen RSS vagy
elérhetô, hiteles adatokat, önéletrajzot önmagunk- Atom formátumban), amelybe a blog tartalma ke-
ról, akkor betegeink, kollégáink valaki más által írt rül. Ezt az erre szakosodott asztali vagy webes
információkat találnak majd rólunk (például külön- programokkal lehet elolvasni. Megkülönböztetjük a
bözô betegfórumok) az interneten. teljes feedet, amelybe a bejegyzés teljes tartalma
A személyre szabható, orvosi metakeresô, ami belekerül, a részleges feedtôl, amibe csak egy része
egyszerre több forrásban is tud keresni, a megol- (jellemzôen a bevezetô). A feed tartalmazza a
dás a célzott tartalmakból való információnyerésre blogbejegyzés linkjét. Minthogy a feed formátuma
(3. keret). Ami új és eddig nem látott tulajdonság szabványos, a tartalom könnyen felhasználható
egy orvosi keresônél, hogy a források között válo- szoftverek (például keresôk vagy elemzôprogra-
gathat a felhasználó, így ha csak a klinikai esetek mok) számára.
érdeklik, akkor csak azokban keres, ha inkább egy Bloghálózat: Több blog együttese, amelyek vala-
szakterület – radiológia –, akkor kizárólag azt a for- milyen szinten össze vannak kapcsolódva. Általá-
rást jelöli ki. ban közös a tulajdonosuk vagy szerzôjük. Jellem-
zôen megjelenés, stratégia és stílus szempontjából
is hasonlóak egymáshoz.
L I N K GY Û J T E M É N Y E K Blogmotor: Olyan szoftver, amely lehetôvé teszi a
felhasználónak, hogy a saját tárhelyén vagy szerve-
Az egyik kiemelkedô hazai Web 2.0-ás úttörô és rén blogot indítson. Ezek általában jóval funkció-
egyben a legjelentôsebb hazai linkfarm, a Startlap, gazdagabbak és flexibilisebbek, mint a blogszol-
256 Fórum
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
4. gáltatók által nyújtott felület, ám telepítésük és Sablon: A blogírás tömegessé válásával terjedt el.
karbantartásuk szakértelmet követel. Segítségével az általában kezdô blogger egy kész ki-
Blogroll: Blogok listája. Általában egy blogger a alakítású oldalt kap, amire feltöltheti bejegyzéseit.
blogja mellett feltünteti a kedvenc blogjainak listá- Legtöbbször kiterjed az oldalszerkezetre, a dizájnra
ját vagy ajánlhat olvasmányokat a témában érdek- és egyéb grafikai megoldásokra. A sablon bármikor
lôdô olvasó számára. módosítható a blogger tudása/kívánságai szerint.
Blogsite: Gyakran összekeverik egy egyszerû blog- Shoutbox: Üzenôfal. A látogatók itt beszélhetnek
gal vagy blog site-tal, de egy blogsite egy weboldal, a bloggerrel és/vagy egymással. Jellemzôen nem az
ami különbözô forrásokból kombinálja a blogfeede- egyes blogbejegyzésekhez tartozik, mint a kom-
ket jellemzôen tematikusan. Ilyenek például az mentek, hanem magához a bloghoz, mint szerves
egyes témával foglalkozó úgynevezett „planet” ol- egészhez.
dalak, amelyek jellemzôen 10-20 blog tartalmát Szerkesztô: Ha egy blognak több szerzôje van, le-
vonják össze és jelenítik meg egy blogként. Idetar- het közöttük szerkesztô. A szerkesztô felügyeli a
toznak még a különbözô híroldalak vagy az egyes blogot és át tudja írni a többi szerzô mûveit. Sok
blogszolgáltatók válogatásai is. esetben egy szerkesztô jóváhagyása kell ahhoz,
Blogszolgáltató: Olyan webes szolgáltatás, amely hogy publikálni lehessen egy bejegyzést. Közösségi
– jellemzôen ingyen – lehetôséget ad a felhasználó- blogonként változik, hogy hány szerkesztô van, és
nak arra, hogy minden technikai ismeret nélkül hogy mi a feladatkörük.
blogot indítson. Társszerzô: A blogger engedélyt adhat más blog-
Export, import: Lehetôség van az egyes blogrend- gereknek is bejegyzések küldéséhez. Több blogger
szerek közötti átjárhatóságra. Ilyenkor az addig el- együttes munkája alakítja, alakította ki a mai
készült bejegyzéseket exportálhatjuk/importálhat- blogközösségeket.
juk. Kialakulása ahhoz köthetô, hogy a blogolás tö- TrackBack: A pingbackhez hasonló technika, ám
meges elterjedésével egyes blogszolgáltatók felvá- lényeges különbség, hogy a blogbejegyzés szerzôje
sároltak másokat, vagy összeolvadtak velük, és üz- maga választja ki, hogy a bejegyzése milyen más
letpolitikai szempontból biztosítani kellett az addig blogbejegyzésekhez kapcsolódik, míg a pingback
elkészített blogok folytonosságát. automatikus.
Hozzászólás, komment: Egyes bejegyzésekhez kü- Podcast: A blog szerzôje egy hangállományt tesz
lön-külön kapcsolódó megjegyzés. A látogatók eb- közzé. Jellemzôen kisebb zenei betétek kíséretében
ben reagálhatnak a bejegyzésre, illetve a szerzô vá- hangzik el a bejegyzés. Gyakori, hogy ebben beszél-
laszolhat a felvetésekre. getôpartnerek is részt vesznek.
Liveblog: Egy adott eseményrôl történô élô tudó- Mikroblog: Olyan blog, amely rendkívül rövid,
sítás. Vagy mikroblog formátumban történik, vagy egyszerû tartalmakkal operál. A tartalom általá-
egy bejegyzést szerkeszt a szerzô, abba írja bele az ban csak egy-egy linkbôl, pár mondatból, egy
új fejleményeket. képbôl vagy videóból áll. Általában személyesebb
Moblog: A „mobil” és a „blog” szóösszetétele. Egy jellegûek. Ennél a formátumnál a használt techni-
blog, amely fôleg mobiltelefonról SMS és MMS for- ka jellemzôen a felhasználó felé nagyon egyszerû,
májában érkezett bejegyzéseket tartalmaz. Gyakran sokszor még a hozzászólások sem lehetségesek. A
fotóblog. köznapi nyelvezetben általában ide a közösségi
Permalink: Állandó link. Egyetlen bejegyzés egye- kommunikációs oldalakat soroljuk (a Plurk, a
di URL-je, azaz egy konkrét bejegyzésre mutató Twitter, a Jaiku, a Turulcsirip, a Tumblr vagy az
link. Iwiw üzenôfal), de idetartoznak még a linkmeg-
Pingback: „Riasztás”, ami figyelmezteti egy be- osztó szolgáltatások (a Reddit, a Digg vagy a
jegyzés eredeti szerzôjét, hogy valaki az eredeti be- Del.icio.us) is. Általában technikai szempontból a
jegyzését linkelte egy másik blogbejegyzésben. Ál- mikroblogok alá sorolják a videóblogokat és a
talában megjegyzésként is megjelenik. fotóblogokat is.
Ajánlott irodalom
1. A Cisco kutatása szerint a vállalatok többsége öt éven belül 2. Szabó G. Hol a pénz a web 2.0-ban? http://index.hu/
fel kívánja készíteni hálózatát az innovatív video- és csoport- tech/uzlet/webketto0124/
munkás alkalmazásokra. http://www.cisco.com/web/HU/ 3. Web 2.0. http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
sajtoszoba/20080403.html 4. Krauth P Kömlôdi F A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte
, .
MAGYAR RADIOLÓGIA 2010;84(4):254–258. 257
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
5. van). http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_ collaborative clinical practice and education. BMC Med Educ,
content&task=view&id=14514&Itemid=347 2006;6:41.
5. Petényi M. Mi az a Web 2.0? http://mark.hu/2006/ 21. http://technorati.com
05/28/mi-az-a-web-20/ 22. Giustini D. How Web 2.0 is changing medicine. BMJ
6. Mibôl lesz a 3.0? http://www.agent.ai/main.php?folderID= 2006;333:1283-4.
166&articleID=2096&ctag=&iid= 23. HIPAA. Health Insurance Portability and Accountability Act of
7. Bakonyi P György A, Tóth B. Az internet jövôje. http://www.
, 1996. http://www.legalarchiver.org/hipaa.htm
nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&task=view&id= 24. Digital Millennium Copyright Act – Blogger: http://www.
15557&Itemid=347 google.com/blogger_dmca.html http://medblog.nl/2007/
8. Generációváltás zajlik a világhálón. http://www.sg.hu/cik- 08/15/sneak-preview-ranking-english-written-medblogs/
kek/62014/generaciovaltas_zajlik_a_vilaghalon 25. Keim B. WikiMedia. Nat Med 2007;13:231-3.
9. Az Internet 2.0 részletes bemutatása. http://www.internet- 26. McLean R, Richards BH, Wardman JI. The effect of Web 2.0
marketing.hu/internet20 on the future of medical practice and education: Darwikinian
10. Kazai A. Medicina 2.0 – Orvoslás és a világháló. http:// evolution or folksonomic revolution? MJA 2007;187:
www.medicalonline.hu/cikk.php?id=1953 174-7.
11. Bártházi A. Mi az a Web 2.0? http://wish.hu/cikkek/ 27. Bonetta L. Scientists Enter the Blogosphere. Cell 2007;
web20.html 129:443-5.
12. O’Reilly T. What Is Web 2.0? http://www.oreillynet.com/ 28. Abbasi K. Journals join the podcast revolution. J R Soc Med
pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/what-is-web-20.html 2006;99:329.
13. Szabó G. Népi demokrácia a dotkomlufi után – Webkettô 29. http://en.wikipedia.org/wiki/Special:Statistics
reload 2. http://index.hu/tech/net/web2pro06051/ 30. Giles J. Internet encyclopaedias go head to head. Nature
14. Vámosi G. Web 2.0, avagy amire az új világháló képes. 2005;438:900-901.
http://origo.hu/techbazis/internet/20060318webketto.html 31. http://www.ganfyd.org/index.php?title=Registered_
15. Sipos B. A távírótól a web 2.0-ig? Szekfü András Kommuni- medical_practitioners http://secondlife.com/
káció, nyilvánosság, esélyegyenlôség Magyarországon. A táv- 32. Tang H, Ng JH. Googling for a diagnosis – use of Google as a
írótól a web 2.0-ig címû könyvérôl. http://www.mediakutato. diagnostic aid: internet based study. BMJ 2006;333:1143-5.
hu/cikk/2008_02_nyar/08_web_2.0/ 33. Wentz R. Use of Google as a diagnostic aid: is Google like
16. Tamás F Web 2.0. http://www.tferi.hu/joomla/index.
. 10,000 monkeys? BMJ 2006;333:1270.
php?option=com_content&view=article&id=104:web- 34. Smolders B, Lemmens R, Thijs V. Lipoprotein (a) and Stroke.
20&catid=29:a-cms&Itemid=141 A Meta-Analysis of Observational Studies. Stroke, 2007.
17. Who Participates And What People Are Doing Online. 35. http://www.plos.org/journals/pubfees.html
http://www.businessweek.com/magazine/content/07_24/b 36. Collins J. The future of academic publishing: What is open
4038405.htm access? J Am Coll Radiol 2005;2:321-6.
18. Meskó B, Dubecz A. Az orvostudomány és a világháló nyúj- 37. http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/
totta új lehetôségek. http://www.akademiai.com/content/ 38. Robu I, Robu V, Thirion B. An introduction to the Semantic
970327571341p578/fulltext.pdf. Orvosi Hetilap 2007;148 Web for health sciences librarians. J Med Libr Assoc 2006;
(44):2095-9. 94:198-205.
19. O’Reilly T. What is Web 2.0. Design patterns and business 39. Tim Berners-Lee elsô böngészôje. http://info.cern.ch/
models for the next generation of software. O’Reilly Media, NextBrowser.html
2005. http://www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/ 40. Születési helye: CERN. http://public.web.cern.ch/public/
2005/09/30/what-is-web-20.html en/About/Web-en.html
20. Boulos MNK, Maramba I, Wheeler S. Wikis, blogs and 41. The Wayback Machine. http://www.archive.org/web/web.
podcasts: a new generation of Web-based tools for virtual php
MAGYAR RADIOLÓGIA
TOVÁBBKÉPZÔ TANFOLYAM
XIX. FRANCIA–MAGYAR RADIOLÓGIAI SZIMPÓZIUM
Idôpont: 2011. április 6–8. (szerda–péntek). Szerdán délután workshopok, csütörtökön és pénteken
elôadások.
Helyszín: Francia Intézet, Budapest.
Hivatalos nyelv: francia, magyar.
Tudományos információ (orvosszervezô adatai): dr. Forrai Gábor osztályvezetô fôorvos. Honvédkórház-
Állami Egészségügyi Központ, Radiológia Osztály; 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. Telefon:
(1) 465-1912. Fax: (1) 465-1873. E-mail: aek.radiologia@hotmail.com. Weblap: www.socrad.hu,
www.radiologia.hu.
A részvételt radiológus szakképesítéssel rendelkezôk részére ajánlják.
Pontérték elbírálás alatt. (2009-ben 50 kreditpont volt.)
Tesztvizsga van.
258 Fórum
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.