Az eTanulás Szakmai Kollégium 2010. május 20-i szegedi rendezvényén elhangzott egyik előadás prezentációja. Sutka Irén: Tudod-e, hogy? Kollaboratív tudásépítés - wiki alapon.
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Az eTanulás Szakmai Kollégium 2010. május 20-i szegedi rendezvényén elhangzott egyik előadás prezentációja. Sutka Irén: Tudod-e, hogy? Kollaboratív tudásépítés - wiki alapon.
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Drótos László: Az internet archiválása, mint könyvtári feladatAmbrus Attila József
Előadó: Drótos László
Cím: Az internet archiválása, mint könyvtári feladat
Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat
Időpont: 2017. június 1.
Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc
Youtube: https://youtu.be/Cu2Js3WxcYo
Oktatóként/kutatóként/felhasználóként sokszor bosszankodunk azon, hogy egy régebben készült online elérhető dokumentumban található hivatkozások a semmibe vezetnek? Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy mit csinálhatunk könyvtárosként ezekkel a fránya 404-es hibákkal! Ennek okán egyértelmű, hogy az internetes források mentése az egyéni, az intézményi és a nemzeti emlékezet megőrzése miatt egyaránt szükséges, emellett a tudomány számára is nagyon fontos, mert így hosszú távon is stabilan lehet hivatkozni a publikációkban online dokumentumokra, valamint „big data” adatelemző technikákkal egészen új típusú történeti, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kutatások végezhetők el a webarchívumok anyagára alapozva.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) földszinti előadótermében zajló „A jövő könyvtára felé…” című előadássorozat tavaszi, utolsó (2017. június 1.) témája az internetes tartalmak megőrzése volt. Drótos László az OSZK-ban szerveződő webarchiválási pilot projekt apropóján mutatta be a webhelyek mentésének technológiáját, valamint beszélt a könyvtárak feladatairól és felelősségéről ezen a téren. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
2. 1957-ben A Szovjetunió elindítja a Szputnyikot,
erre a következő évben az USA megindítja az
ARPA (Advanced Research Projects Agency,
későbbi nevén DARPA) projectet, hogy
visszaszerezze vezető szerepét a hadügyi és
technológiai versenyben.
3. 1968-ban az USA
hadügyminisztériuma, a
Pentagon úgy alakítja ki a
saját belső hálózatát, az
ARPANET-et, hogy egy
esetleges atomháború után is
működőképes maradjon.
Az ARPANET-nek polgári
kibővítése a következő
évben valósult meg, 4
egyetem közötti
összeköttetéssel. A hálózati
vonalak sebessége ekkor
50 kb/sec volt.
4. 1991-ben Tim Berners-Lee bemutatta a
WWW-t (World Wide Web). Általa először sikerül
grafikus felhasználói felületekkel is operálni, ami
nagymértékben megkönnyítette a navigációt.
Ugyanebben az évben csatlakozott Magyarország
is a világhálóra és megkapta .hu végződést.
A fejlődés nagymértékű, 1992-ben a WWW
platformon már hang- és képfájlokat is
továbbítanak. Az internet gerinchálózatát alkotó
gépek száma 1136000-re nő szerte a világban.
5. A kilencvenes évek közepéig sorra jelennek meg a
nagy nemzetközi és országos szervezetek a
világhálón. Ekkor alkotja meg és vezeti be a
köztudatba Jean Armour Polly az „internetes
szörfözés”fogalmát.
Gazdasági szempontból is egyre nő az internet
súlya, mert létrejön az első grafikus böngésző a
Netscape, ami az átlag felhasználó számára
megnyitotta az utat a világháló felé.
A kilencvenes évek közepére
megjelentek az első online
boltok és áruházak.
Beindult az e-kereskedelem és az
e-business.
6. Az ezredforduló több
fontos dolgot hozott. A
“dotkom” válságot, amely
az internetes cégek
árfolyamának hatalmas
esését hozta. A másik
fontos esemény az Y2K-
probléma volt, amely végül
nem következett be. Ebben
az évben már 361 millióan
használták az internetet
világszinten. Ekkor a
legnépszerűbb elfoglaltság
az e-mailezés volt.
7. Napjainkban hazánkban egyre
olcsóbbá és elérhetőbbé válik
az internet, ami ráadásul egyre
gyorsabb is. Egyre nagyobb a
népszerűsége az internetes
közösségi portáloknak és az
internetes naplóknak (blog-
ok). A korábban itthon
piacvezető közösségi hálózat,
az Iwiw forgalma
drasztikusan visszaesett
nagyrészt a Facebook miatt.
Világszerte berobbannak a
piacra az okostelefonok és a
táblagépek (Tablet PC),
hozzájuk egyre olcsóbb mobil
internet is jár.
8. Lényegében nem más, mint a papírvilág egyfajta
online leképezése. Ahol a visszajelzés magától
értetődő formája az e-mail vagy a telefon.
Az internet elterjedésével lehetővé vált a
különböző tanulási tartalmak, szövegek, képek,
multimédiás anyagok keresése és hozzáférése.
Eleinte ez a folyamat nem volt igazán interaktív, a
tanuló passzív módon vált az információ
letöltőjévé és nem vett részt a tartalmak
létrehozásában.
9.
10. A WEB 2.0 már többek között a
felhasználók által generált
tartalomról és a közösségekről, a
közösségi cselekvésről szól.
A web 2.0 kifejezés Tim O'Reilly-
nek köszönhetően vált ismertté.
Kezdetben a web 2.0-t úgy
igyekeztek meghatározni, hogy
számba vették a web 1.0 és web
2.0 közötti különbségeket.
11. Tim O'Reilly a web 2.0-t a kollektív intelligencia
felhasználásaként határozta meg, azonban a
fogalmat illetően nincs olyan definíció, amely
mindenki számára elfogadható lenne.
Abban azonban többnyire egyetértés van, hogy a
web 2.0 a közösen létrehozott tudásról, összeadott
értékekről, közösségi hálózatokról szól, így jó
példája a Wikipedia, a Flickr vagy a Facebook.
12.
13. Médiamegosztás: digitális tartalmak oszthatók
meg ezeken az oldalakon keresztül.
Pl.: http://www.youtube.com
http://indavideo.hu/
http://www.bbc.co.uk/blast/
http://www.slideshare.net/
http://www.zentation.com/
14. Média létrehozása: oktatási segédanyagok
vizuális megjelenítéséhez nyújtanak segítséget.
Pl.: http://www.gliffy.com/
http://yoono.com/
http://www.googlelittrips.org/
Online kommunikáció: online beszélgetésre
rengeteg lehetőség kínálkozik (pl.: Skype,
Messenger, IRC, AOL ). Vannak kifejezetten
csoportos együttműködést, beszélgetést
támogató lapok.
Pl.: http://vyew.com/s/
http://www.thinkquest.org/en/
http://www.whyville.net/smmk/nice
15. Virtuális világok: a sávszélesség
növekedésével számuk jelentősen megnőtt.
Pl.: http://www.fablusi.com/
http://www.powerupthegame.org/
http://secondlife.com/
Közösségi oldalak: számos oldalnak vannak
oktatásbarát megoldásai, illetve vannak
kifejezetten tanároknak, diákoknak készült
portálok.
Pl.: http://iwiw.hu/
http://apps.facebook.com/udututeach/
http://www.scplus.com/d/index.php
http://learnhub.com/
16. Blogolás: nagyon közkedvelt forma, sok portál
segít az elkészítésükben. Vannak direkt
tanárok, diákok számára készült oldalak is.
Pl.: http://www.blogger.com
http://edublogs.org/
http://blogs.warwick.ac.uk/
Kedvencek megosztása: kedvenc webcímeink,
forrásaink megosztása másokkal.
Pl.: http://delicious.com/
http://www.bibsonomy.org
http://www.citeulike.org/
17. Közös munka: közös feladatmegoldást, a
munka ellenőrzését teszik lehetővé.
Pl.: http://www.google.com/docs
http://thinkature.com/
https://bubbl.us/
Wikik: online lexikonok. A legnagyobb és
legismertebb a Wikipédia, bár
megbízhatóságáról folyamatos viták zajlanak,
az internetezők alapforrásának számít.
Pl.: http://hu.wikipedia.org/
http://en.wikiversity.org/wiki
http://knowhomeschooling.com/
18. A szemantikus web
elgondolás Tim Berners Lee-
től származik, 1998-ból. Ez
nem más, mint az „értő”
vagy „intelligens” web, ahol
az információk rendezettek,
a keresés könnyű és precíz,
ahol mindenki egyszerűen
és gyorsan megtalálja
egészen pontosan azt amire
szüksége van.
19.
20.
21. o http://hunt3ch.wordpress.com/2009/08/12/a
z-internet-rovid-tortenete/
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://www.tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasb
an.pdf (utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)