Mi az elet_Az elet keletkezese_Kicsoda az emberJozsef Sotonyi
Amikor a gimnáziumban a biológia tanárom előadta a Charles Darwin féle világmegváltó elméletet, kértem, hogy kissé részletesebben fejtse ki az evolúciós folyamatot, melynek során kialakult az élőlények látásérzékelő szerve. Azért szorgalmaztam éppen a szem működését, mert biológia és video szakkörre jártam, ahol megállapítottuk: a szem olyan csodálatos optikai rendszerrel, információ-feldolgozó képességgel rendelkezik, amit a legmodernebb televíziós kamerák meg sem közelítenek.
A tanár hatalmas hévvel kezdte magyarázni, hogy a szem elképesztően bonyolult szerkezete a sejtmagban lévő genetikai információ, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirál véletlenszerű megváltozásának szerencsés sorozata, mutáció eredményeképp alakult ki. Így aztán a szem a központi idegrendszerrel együttműködve puszta véletlenségből rendelkezik a környezet leképzéséhez szükséges fotoreceptorokkal, a fotonokat elektromos információvá alakító és közvetítő idegpályákkal, képfeldolgozó, térérzékelő rendszerrel. A természetes szelekciónak nevezett folyamat következményeképp spontán alakultak ki a képességei: fókuszálás, fénymennyiség szabályozás, színérzékelés, fehér egyensúly, feketeszint szabályozás, érzékenység, pupilla, stb. Véletlenszerű folyamat következtében nem egy, hanem rögtön két szem alakult ki, ami lehetővé tette a távolság, a háromdimenziós tér érzékelését. A szem képfelbontó képessége véletlenül olyan jó, hogy a felbontása hozzávetőlegesen megfelel egy 150 megapixeles CCD (Charge Coupled Device) képfeldolgozó eszköznek.
A szem puszta véletlenségből érzékeli a fény teljes spektrumának csak egy részét, nevezetesen az infravörös és ultraibolya közötti tartományt (420 nm - 720 nm), és a retinán fordítva megjelenő képet az agy véletlenül állítja helyre. Továbbá a sas szemének felbontó képessége azért jobb tízszer, mint a homo sapiens szeme, mert a sas véletlenül jobb helyen állt, amikor a természet a „véletleneket” osztotta.
BpSM 2013.10. - Müller Viktor: Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán ak...Budapest Science Meetup
Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
Mi az elet_Az elet keletkezese_Kicsoda az emberJozsef Sotonyi
Amikor a gimnáziumban a biológia tanárom előadta a Charles Darwin féle világmegváltó elméletet, kértem, hogy kissé részletesebben fejtse ki az evolúciós folyamatot, melynek során kialakult az élőlények látásérzékelő szerve. Azért szorgalmaztam éppen a szem működését, mert biológia és video szakkörre jártam, ahol megállapítottuk: a szem olyan csodálatos optikai rendszerrel, információ-feldolgozó képességgel rendelkezik, amit a legmodernebb televíziós kamerák meg sem közelítenek.
A tanár hatalmas hévvel kezdte magyarázni, hogy a szem elképesztően bonyolult szerkezete a sejtmagban lévő genetikai információ, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirál véletlenszerű megváltozásának szerencsés sorozata, mutáció eredményeképp alakult ki. Így aztán a szem a központi idegrendszerrel együttműködve puszta véletlenségből rendelkezik a környezet leképzéséhez szükséges fotoreceptorokkal, a fotonokat elektromos információvá alakító és közvetítő idegpályákkal, képfeldolgozó, térérzékelő rendszerrel. A természetes szelekciónak nevezett folyamat következményeképp spontán alakultak ki a képességei: fókuszálás, fénymennyiség szabályozás, színérzékelés, fehér egyensúly, feketeszint szabályozás, érzékenység, pupilla, stb. Véletlenszerű folyamat következtében nem egy, hanem rögtön két szem alakult ki, ami lehetővé tette a távolság, a háromdimenziós tér érzékelését. A szem képfelbontó képessége véletlenül olyan jó, hogy a felbontása hozzávetőlegesen megfelel egy 150 megapixeles CCD (Charge Coupled Device) képfeldolgozó eszköznek.
A szem puszta véletlenségből érzékeli a fény teljes spektrumának csak egy részét, nevezetesen az infravörös és ultraibolya közötti tartományt (420 nm - 720 nm), és a retinán fordítva megjelenő képet az agy véletlenül állítja helyre. Továbbá a sas szemének felbontó képessége azért jobb tízszer, mint a homo sapiens szeme, mert a sas véletlenül jobb helyen állt, amikor a természet a „véletleneket” osztotta.
BpSM 2013.10. - Müller Viktor: Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán ak...Budapest Science Meetup
Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
BpSM 2013.09. - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsánBudapest Science Meetup
A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)
Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.
Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázokBudapest Science Meetup
Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.
A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.
Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.
Kóczy László: Játék és matematika tíz percben - Budapest Science Meetup MárciusBudapest Science Meetup
Versengve együttműködni, vagy együttműködve versengeni? A kooperatív játékelmélet önző érdekeiket követő cselekvők együttműködését vizsgálja és például olyan gyakorlati kérdésekre is választ adhat, hogy mennyivel járuljanak hozzá az agglomerációs városok a BKV működéséhez.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemők kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövető viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ők is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.
Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...Budapest Science Meetup
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...Budapest Science Meetup
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
The document discusses regulatory definitions of GMOs in relation to organisms developed through genome editing. It provides historical context on the development of biotechnology and biosafety regulations. Key definitions are examined, including those used in the US, EU, Canada, and Cartagena Protocol. The EU definition of a GMO as an organism with genetic material altered in a way not occurring naturally through specified techniques is discussed in relation to whether organisms developed through new breeding techniques like genome editing would fall under this. Interpretation of the definition by the EU and others is considered.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2013.09. - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsánBudapest Science Meetup
A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)
Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.
Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázokBudapest Science Meetup
Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.
A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.
Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.
Kóczy László: Játék és matematika tíz percben - Budapest Science Meetup MárciusBudapest Science Meetup
Versengve együttműködni, vagy együttműködve versengeni? A kooperatív játékelmélet önző érdekeiket követő cselekvők együttműködését vizsgálja és például olyan gyakorlati kérdésekre is választ adhat, hogy mennyivel járuljanak hozzá az agglomerációs városok a BKV működéséhez.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Az utóbbi évek kutatási eredményei azt igazolják, hogy a kutyák és a preverbális csecsemők kognitív képességei gyakran hasonlóak. Senju és Csibra kimutatta, hogy a 16 hónapos babák tekintetkövető viselkedése kommunikatív helyzethez kötött. Vizsgálatunkban egy új módszerrel (eye tracker módszerrel) rögzítettük a kutyák nézési viselkedését, és azt találtuk, hogy ők is hajlamosabbak követni az emberi tekintetet kommunikációs kontextusban.
Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...Budapest Science Meetup
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...Budapest Science Meetup
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
The document discusses regulatory definitions of GMOs in relation to organisms developed through genome editing. It provides historical context on the development of biotechnology and biosafety regulations. Key definitions are examined, including those used in the US, EU, Canada, and Cartagena Protocol. The EU definition of a GMO as an organism with genetic material altered in a way not occurring naturally through specified techniques is discussed in relation to whether organisms developed through new breeding techniques like genome editing would fall under this. Interpretation of the definition by the EU and others is considered.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
Alternatív splicing változások elemzése rákgenom projektekben
Sebestyén Endre - Computational Genomics, Universitat Pompeu Fabra, Dr. Aiguader 88, E08003 Barcelona, Spain
Az elmúlt évtizedben a rákkutatást jelentősen elősegítette a különféle genomszekvenáló módszerek szédületes fejlődése, és az egyszerre előállítható adatmennyiség. Az e módszerekre alapuló tanulmányok nagy része azonban csak a DNS mutációk katalogizálásával foglalkozik, kevés figyelmet fordítva más változásokra. Az alternatív splicing mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy egy génről több különböző mRNS változat, majd fehérje is képződjön, valószínűleg fontos szerepet játszik a rák kialakulásában, azonban átfogóan eddig nem vizsgálták. Munkánk során 9 ráktípushoz tartozó mintegy 4000 mintában kerestünk alternatív splicing változásokat, és elemeztük ezek kapcsolatát a DNS-ben fellépő mutációkkal. Több mint 250, mutációktól általában független, adott rákra jellemző, vagy több ráktípusban is előforduló konzisztens változást írtunk le, amelyek lehetséges jövőbeli terápiás célpontok, esetleg diagnosztikai módszerek fejlesztésében is felhasználhatók.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknélBudapest Science Meetup
Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél
Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem
A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...Budapest Science Meetup
Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában
Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport
15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában
Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.
Budapest Science Meetup, 2014.05.08.
BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbönBudapest Science Meetup
Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön
Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
Mit építsünk az élet anyagából?
Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London
A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket. A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
BpSM 2014.04. - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel ...Budapest Science Meetup
Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?
Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet
Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.
Budapest Science Meetup, 2014. április 10.
BpSM 2013.05. - Képiró Miklós: Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás
Tóth András: LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig - Budapest Science Meetup Június
1. LUCA sajátságai
az RNS-világtól a 3 domén
kialakulásáig
Tóth András - ELTE TTK Biológia
Thursday, June 21, 12
2. Élet
Carl Sagan: “Darwini evolúcióra képes önfenntartó kémiai rendszer”
Molecular Biology of the Cell: “...energia által hajtott, öröklött
információ által megszabott kémiai folyamatok komplex rendszere”
Abiogenezis
Az élet szervetlen anyagokból való létrejöttének módja utáni kutatás. Darwin óta rengeteg
lehetséges modell született leírására. Megközelítések: genetikai vagy metabolikus
Stanly L. Miller, 1953, Science: Miller-Urey kisérlet, a Föld feltételezett ősi körülményei közt
(H2O, CH4, NH3, H2, elektromos szikra) L- és D- aminosavak előállítása (glicin és alanin
egyértelmű detektálása) - “primordial soup”
Y-J Kuan et al., 2003, Astrophysical Journal: Glicin detektálása egy csillagközi molekula felhőben
- szerves anyagok jelenléte a naprendszerek keletkezésénél (utána transzferjük: pl. üstökös)
Thursday, June 21, 12
3. LUCA
Last Universal Common Ancestor
Az a legrecensebb organizmus, melytől minden mai Bacteria, Archaea, Eukarya leszármaztatható.
3.8-3.5 milliárd évvel ezelőtt élhetett a Paleoarchaikumban.
Darwin feltételezte először, ma: fenti közös sajátságok + filogenetikai modellek
Carl Woese, 1998, PNAS: LUCA inkább élőlények csoportja, HGT fontossága
Theobald et al., 2010, Nature: LUCA elmélet formális tesztje konzervált fehérjékkel: tisztán
statisztikailag is helyes. Egyetlen élőlény genetikai öröksége maradt fent, LUCA indivídum.
• Genetikai kód: kétszálú DNS (A,G,C,T nukleotidokkal), 64 kodon (mely 20 aminosavat
kódolt), DNS-repair enzimek
• Genetikai kód kifejezése: egyszálú RNS intermedier (mRNS) lefordítása fehérjékké a
riboszómán (rRNS + riboszómális fehérjék), aminosavakból összeszerelve (tRNS).
• Fehérjék - metabolikus folyamatok katalízise és irányítása, szintézis, repair
• Kétrétegű lipid membrán, cytoplasma-ban vizes oldat, ionpumpák
• ATP & d-glükóz
• Kezdetleges sejtosztódás
Thursday, June 21, 12
4. RNS - ribóz + foszfát csoport + bázis (AUGC)
DNS - dezoxiribóz + foszfát csoport + bázis (ATGC)
Nukleotidok által alkotott, bázisok sorrendje segítségével
információt tároló és annak örökítésre képes hosszú polimerek
Thursday, June 21, 12
5. A genetikai információ áramlása
A génexpresszió
1958, Francis Crick: A molekuláris biológia
centrális elmélete
DNS-replikáció
DNS RNS transzkripció
RNS Fehérje transzláció (nukleotid
sorrend aminosav sorrendá alakítása)
RNS DNS reverz-transzkripció
(retrovírusok)
A genetikai kód majdnem teljesen
univerzális (pl. a mitokondriumok a
transzláció során a stop kodonok
olvasásában térhetnek el)
Thursday, June 21, 12
6. Transzkripció
RNS-polimerázok katalizálják a DNS RNS-é
való átírását
A DNS templátról 5‘ 3’ irányba formálódik
az RNS lánc de novo
Thursday, June 21, 12
8. DNS-replikáció
DNS replikációs villa
DNS-polimeráz 5‘ 3’ irányú
A DNS két szála templátként szolgál a komplementer szál szintézis, vezető szálon
szemikonzervatív replikációhoz miután folytonos átírás, elmaradó szálon okazaki
Helicase-ok szétválasztják őket fragmentumokkal szakaszosan látszólag
3‘ 5’ irányú növekedés
Thursday, June 21, 12
9. A három domén rendszer
• Woese, C.R. & Fox, G.E. Phylogenetic structure of the prokaryotic domain:
the primary kingdoms. Proceedings of the National Academy of Sciences of
the United States of America 74, 5088-90 (1977)
• “living systems represent one of three aboriginal lines of descent: (i) the
eubacteria, comprising all typical bacteria; (ii) the archaebacteria, containing
methanogenic bacteria; and (iii) the urkaryotes, now represented in the
cytoplasmic component of eukaryotic cells”
• Woese, C. R., Kandler, O. & Wheelis, M. L. Towards a natural system of
organisms: Proposal. Proceedings of the National Academy of Sciences 87, 1–
4 (1990)
rRNS törzsfa
alapján
Thursday, June 21, 12
10. Domain Bacteria
• Woese, C. R., Kandler, O. & Wheelis, M. L. Towards a
natural system of organisms: Proposal. Proceedings of
the National Academy of Sciences 87, 1–4 (1990)
• Sejtstruktúra: lipid PM, nincs sejtorganellum,
peptidoglikán alapú sejtfal, cirkuláris DNS
• Metabolizmus: kemoszintézis, fotoszintézis, heterotrófia
• Legkorábbi létformák egyike: 3.45 milliárd éves
sztromatolit telepek (cianobacteria)
Thursday, June 21, 12
11. Domain Archaea
• 1977 - Woese et al.: rRNS törzsfák alapján a korábbi
prokaryota csoportosítás két alapvetően különböző
élőlény csoportot tartalmaz, Archaea biokémiailag
jelentősen eltér Bacteria-tól
• Eukarya legközelebbi rokonai
• Nem peptidoglikán alapú sejtfal, DNS hiszton fehérjékkel
asszociálódik, cirkuláris genom, transzláció Met-el
keződik, gének operonokba csoportosulnak, nincs RNS
splicing, sejt és genom mérete az Eukaryota-kénál 100x
kisebb.
• Első felfedezésük: extrém élőhelyen, de általánosabb
élőhelyeken is tömegesen előfordulnak. A globális
ökoszisztéma egy jelentős részét teszik ki.
Thursday, June 21, 12
12. Domain Eukarya
• Modern endoszimbiótikus elmélet: Sagan, L. On the origin of mitosing cells.
Journal of Theoretical Biology 14, 255-274 (1967).
• Az eukaryota sejt kb. 2.1 milliárd éve jelent meg egy archaea és egy α-
proteobacteria szimbiozisának eredményeképpen, utóbbiból mitochondria
létrejötte
• Archaea eredetű gének: információ feldolgozás, gén expresszió, repair
Bacteria eredetű gének: operációs feladatok, metabolizmus, membránok
• Eukaryota sejt tulajdonságaihoz a genetikai komplexitás növekedése
szükséges. Az ehhez szükséges energiát a mitokondrium biztosította - Lane,
N. & Martin, W. The energetics of genome complexity. Nature 467, 929–934
(2010)
• Nucleus, sejtorganellumok (ER, GC, mt, pt, lys, etc), citoszkeletális rendszer
• Többsejtűség kialakulásához szükséges: Fejlett genetikai reguláció, CAM-ek
(Cell Adhesion Molecules), ECM (Extracellular Matrix), intra és intercelluláris
jelátviteli útvonalak
Thursday, June 21, 12
13. Tree of Life (2012 közepe)
Thursday, June 21, 12
14. LUCA nem az első élőlény
Minden ma élő organizmus közös ősének életét is már egy rendkívül
komplex rendszer irányította.
A központi paradoxon: Ha nukleinsavak szükségesek a fehérjék
szintéziséhez és fehérjék szükségesek a nukleinsavakéhoz, hogy jöhetett
létre egy kölcsönösen egymástól függő rendszer?
Thursday, June 21, 12
15. LUCA nem az első élőlény
Minden ma élő organizmus közös ősének életét is már egy rendkívül
komplex rendszer irányította.
A központi paradoxon: Ha nukleinsavak szükségesek a fehérjék
szintéziséhez és fehérjék szükségesek a nukleinsavakéhoz, hogy jöhetett
létre egy kölcsönösen egymástól függő rendszer?
Nem esünk kétségbe. Nem dobjuk be a törülközőt.
Thursday, June 21, 12
16. LUCA nem az első élőlény
Minden ma élő organizmus közös ősének életét is már egy rendkívül
komplex rendszer irányította.
A központi paradoxon: Ha nukleinsavak szükségesek a fehérjék
szintéziséhez és fehérjék szükségesek a nukleinsavakéhoz, hogy jöhetett
létre egy kölcsönösen egymástól függő rendszer?
Nem esünk kétségbe. Nem dobjuk be a törülközőt.
Hanem elkezdünk a tudományos módszertan segítségével lehetséges
válaszokat keresni.
Thomas Cech, 1982: RNS enzimatikus funkciójának felfedezése
Walter Gilbert, 1986, Nature: RNS-világ a modern sejtek megjelenése előtt
Thursday, June 21, 12
17. RNS-világ
pre-RNS világ: molekulák, melyek alkalmasak voltak saját maguk
szintézisét katalizálni, és nyersanyagokért versengeni. darwini
evolúció kezdete. Első kémiai reakciókat irányító variábilis
örökítőanyag kialakulása.
RNS-világ: az információ átörökítéséért és reakciók
katalizálásáért felelős molekula a bonyolultabb RNS lett.
• Ribozimok: fontos kémiai reakciók katalízise (peptid-kötés
formálódás), RNS-ek feltekeredési képessége
• Információ tárolás, limitációkkal
Szintézishez kooperatív rendszer kell - Kompartmentalizáció,
amfipatikus molekulákból vesicula kialakulása.
Fehérjék és DNS megjelenése: változatosabb reakciók, több
funkció, az örökítőanyag sokkal biztonságosabb tárolása.
Thursday, June 21, 12
19. In vitro ribozim evolúció
Mivel a kezdeti RNS replikátor elveszett, csak kisérleti úton lehetséges az
RNS-katalizált RNS replikáció vizsgálata.
Wochner et al., Science, 2011: R18 RNS-polimeráz ribozim in vitro
szelekciója. Cél: minél hosszabb RNS szakaszt, minél jobban szintetizáló
ribozim, lehető legkisebb minta dependenciával.
100.00
75.00 • in vitro evolúció, 50 millió random
mutációval, templát dependencia sikeres
csökkentés, szintetizált szakasz
50.00 hosszának komoly növelése R18-tól
25.00 • egyetlen gyorsítási beavatkozás: új 5’-
domén feltétele a ribozimra
0
R18 C19 tC19 tC19Z
Szintetizált RNS hossza
Thursday, June 21, 12
20. Pinheiro,V. B. & Holliger, P. The XNA world: progress towards replication and
evolution of synthetic genetic polymers. Current Opinion in Chemical Biology (2012)
Genetikai rendszerek de novo előállítása
Potenciális alkalmazás: szintetikus biológia (biztonságosság fokozása)
Thursday, June 21, 12
21. Bibliográfia
• Bruce Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell
• Berg Biochemistry
• Wochner et al., Ribozyme-Catalyzed Transcription of an Active
Ribozyme, Science, 2011; 10.1126/science.1200752
• Douglas L. Theobald, A formal test of the theory of universal
common ancestry, Nature, 2010; 10.1038/nature09014
• Szostak et al., The Origins of Cellular Life, Cold Spring Harbor
Prespectives in Biology, 2010; 10.1101/cshperspect.a002212
• Steven A. Benner, Defining Life, Astrobiology, 2010; 10.1089/
ast.2010.0524
Thursday, June 21, 12