1. Szénhidrátok Dolce vita………

2. Eredet/elnevezés A szénhidrátok élő szervezetek által termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

3. A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, ill. polihidroxi-ketonok Három alcsoport: monoszacharidok oligoszacharidok poliszacharidok

4. Biológiai szerep: energiaforrások tartalék tápanyagok támasztó- és vázanyagok biológiailag aktív anyagok felépítése sejtfelszíni szénhidrát-komponensek

5. Monoszacharidok aldózok, vagy ketózok a szénatomok száma szerint megkülönböztetünk: triózokat tetrózokat pentózokat hexózokat, stb.

6. A monoszacharidok sztereoizomériája A természetes cukrok többsége D-konfigurációjú A D- és L-jelölés a karbonil szénatomtól legtávolabbi királis szénatom konfigurációjára vonatkozik

7. Alfa-béta konfiguráció Az 1.C-atom hidroxilcsoportjának elhelyezkedése a molekula síkjához viszonyítva. OH Béta-glükz OH Alfa-glükóz

8. Oxo-Hidroxil-csoport oxocsoport hidroxilcsoport

9. Monoszacharidok Glicerin- aldehid Glükóz fruktóz Ribóz dezoxiribóz Jellemzői Egyszerű cukrok Édes ízű, vízben oldódó Kristályos anyag pentózok hexózok triózok

10. epimerek : azok a monoszacharidok, melyek konfigurációja csak egy szénatomon különbözik

11. A nyílt láncú glükóz gyűrűvé zárul. Az 1. és az 5. szénatom között kialakuló kötéssel, vízkilépés közben. Glükóz gyűrű-nyílt lánc hidroxilcsoport oxocsoport

12. Monoszacharidok reakciói: Leggyakrabban lúgos közegben lejátszódó oxidációs reakciók Fehling-próba Nylander-próba Ezüsttükör-próba Éter- és észterképződés: a glikozidos OH-csoport éterkötése könnyen felszakad az észterek közül az acilezett származékok jelentősek

13. Diszacharidok Két monoszacharid molekulából képződnek vízkilépéssel / kondenzáció/ . A kapcsolat két hidroxilcsoport között jön létre éterkötéssel. Szintén édes ízű, vízoldékony vegyületek. R és Q= monoszacharid

14. 1.szénatom 4.szénatom

15. Diszacharidok szénatom glikozidos OH-ja és a 4. szénatom OH-ja között. (1-4' éterkötés) Formái maltóz cellubióz szacharóz

16. Poliszacharidok Sok monoszacharid egységből épülnek fel. Többségük nem édes és vízben nem oldódik. Formái cellulóz keményítő glikogén

17. MALTÓZ két D-glükóz kapcsolódik össze  -glikozidos 1 4 kötésben a keményítő hidrolízisterméke édes ízű

18. CELLOBIÓZ a cellulóz építőeleme két D-glükózból  (1 4) kötéssel épül fel

19. LAKTÓZ (tejcukor) D-glükózból és D-galaktózból áll  (1 4)

20. Cellulóz beta-glükóz egységekből épül fel. Általános képlete: (C6H12O6)n. Fonalszerű, lineáris molekula. Fehér színű, íztelen, szilárd anyag. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Biológiai jelentősége: növényi vázanyag (sejtfal). Felhasználás: papír- és textilipari nyersanyag; filmek, lakkok, műszálak gyártása.

21. Keményítő alpha-glükózegységekből épül fel. Általános képlete: (C6H12O6)n Amilóz és amilopektin egységekből épül fel! az amilopektin esetében elágazások találhatók Fehér színű, íztelen, szilárd anyag. Hideg vízben nem oldódik, forró vízben kolloid rendszert képez. Biológiai jelentőség: a növények raktározott tápanyaga.

22. Glikogén, kitin, heparin Glikogén Biológiai jelentőség: állati tartaléktápanyag (máj, izmok). Kitin A cellulózhoz hasonló szerkezetű. Biológiai jelentőség: Az ízeltlábúak és egyes férgek kültakaróját képezi. Heparin Vízoldékony. Biológiai jelentőség: alvadásgátló.

23. cellulóz keményítő