1. Föld-és Környezettudományi Intézeti Tanszék
Huminsav és dikvát növényvédőszer
hatóanyag kölcsönhatásainak
vizsgálata
Szerzők: Stéger Domonkos
Témavezetők: Dr. Földényi Rita, egyetemi docens; Rádi
József, PhD hallgató
Pannon Egyetem

2. Bevezetés
Humuszanyagok
• Gazdag funkciós csoportokban
• Heterogén összetétel
• Aromás karakter
Környezeti szempontból jelentősek
befolyásolják a szerves szennyezők
• Mobilátását
• Biológiai hozzáférhetőségét
• Toxicitását
• Lebomlásának sebességét
2/15

3. Célkitűzés
 Preparált huminsav és egy
növényvédőszer intermedier, a dikvát
herbicid közötti kölcsönhatás vizsgálata
 Egyensúlyi dialízis eljárás kidolgozása
dikvát adszorptívum használatával
3/15

4. Huminsav szerkezete
Huminsav molekula általánosan elfogadott szerkezeti
képlete
 Főbb
egységek: Aromás váz
 C – C, C – O – C, N –
hidak
 Oxigéntartalmú funkciós
csoportok
• – COOH, fenolos
OH, alkoholos OH
 Nitrogéntartalmú funkciós
csoportok
• – NH, –NH2
 Fehérje, peptid, aminosa
v, szénhidrát
egységek, alifás
oldalláncok
4/15

5. A dikvát adszorptívum jellemzése
5/15
Két piridin gyűrű egyszeres C-C kötéssel
való kapcsolódása
Ionos molekula
Növényvédőszer alapanyag (Reglone)
Természetben lebomlik, maximum 20 ppb
szennyezettség
Szerkezete:

6. Az adszorpciós izotermák
 Osztályozása (Giles és társai):
 H típusú-izoterma
 Ioncserére képes anyagokra jellemző
 Gyors telítettség
 Vízszintes plató, állandó megkötött
mennyiség
 Híg oldatból minden molekula abszorbeálódik
a felülethez 6/15

7. Egyensúlyi dialízis modell
Huminsav
dikvát
A makromolekulás
humuszanyagok nem
jutnak át a dializáló
membránon.
Az egyensúlyi dialízis cella
sematikus ábrája, középen a
féligáteresztő cellulóz
membránnal.
A kisméretű szerves
szennyezők számára a
membrán permeábilis.
Főbb előnyei:
Vizsgálat az egyensúly megbolygatása
nélkül. Makromolekula zavaró hatása
kevésbé jelentkezik. 7/15

8. Egyensúlyi dialízis módszer
 Cellulóz membrán előkezelés
 Ionerősség és pH szabályozása
 4 mL huminsav injektálása
egyik oldalra
 4 mL hígított dikvát oldat
injektálása másik félcellába
 Vízfürdőben termosztálva 25
oC-on, kevertetve 10 rpm
sebességgel, 8 óra dialízis
 Egyensúly beálltát követően
mintavétel és analízis
spektrométerrel 308 nm-en
20 cellás egyensúlyi
dialízáló készülék
Teflon félcella membránnal
8/15

9. A mátrix-hatás csökkenése
sztatikus adszorpciós kísérlet
egyensúlyi dialízis módszer
 Abszorbancia eltérés
 A cellulóz membránnal a kolloid részecskék nagyobb részét sikerült elkülöníteni
 Kisebb mátrix-hatás az egyensúly megzavarása nélkül
A vakoldatok abszorpciós spektruma
9/15

10. A dikvát megkötődési izotermája cellulóz
membránon
 Igen kismértékű adszorbeálódott
anyagmennyiség
 qT = 4,29 10-10 mol/mg
 A korrigálás elhanyagolható
10/15
0.0 1.0x10
-5
2.0x10
-5
3.0x10
-5
4.0x10
-5
5.0x10
-5
6.0x10
-5
1.0x10
-10
1.5x10
-10
2.0x10
-10
2.5x10
-10
3.0x10
-10
3.5x10
-10
4.0x10
-10
Fajlagosadszorbeáltanyagmennyiség(mol/mg)
Egyensúlyi koncentráció (mol/dm
3
)

11. A dikvát megkötődési izotermája
huminsavon
 H-típusú lefutás
 Telítődés: 2.9·10-4 mol/g
adszorbens
 8 pont, 3 ismétléssel
11/15
0.0 4.0x10
-5
8.0x10
-5
1.2x10
-4
1.6x10
-4
0.0
5.0x10
-5
1.0x10
-4
1.5x10
-4
2.0x10
-4
2.5x10
-4
3.0x10
-4
3.5x10
-4
Fajlagosanadszorbeáltanyagmennyiség(mol/gHA
)
Egyensúlyi koncentráció (mol/dm
3
)

12. Összefoglalás
 A dikvát elhanyagolható mértékben adszorbeálódik a cellulóz
membránon
 Az egyensúlyi dialízis eljárás optimáliskörülményeket biztosít
 A dikvát jelentősen megkötődik a vizsgált huminsavon.
 A maximális adszorbeálódott anyagmennyiség: 2,9·10-4
mol/gDudHA.
 A kapott izoterma H-típusú, elsősorban elektrosztatikus
kölcsönhatás
12/15

13. KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!