1. Diskurzusok a leányok
neveléséről
a 19. századi pedagógia
történetében
Pukánszky Béla
SZTE JGYPK
Gyógypedagógus-képző Intézet

2. Egy dedikált zenemű
Felix Mendelssohn-Bartholdy: Lied ohne Worte

3. Az első csellóművésznő:
Elise Barbier Cristiani (1827-1853)

4. 18 éves korában debütált Párizsban,
koncertezett Európa nagyvárosaiban.
1848-ban Szibériába utazott.
Egy év és egy hónap alatt 40 koncertet
adott.
Szentpétervár, Petropavlovszk,
Ohotszk, Irkutszk, Jakutszk, Kahta.
Találkozott kirgizekkel, jakutokkal,
osztyjákokkal, kozákokkal, kínaiakkal.
Szibériából visszatérve kolerafertőzést
kapott és 26 éves korában meghalt.
Novocserkaszkban temették el.

5. …és a mű mai előadói:
Maria Kliegel, cselló
Kristin Merscher, zongora

6. A lánynevelés a nevelés történetének
„árnyoldala”

A lányok nevelése évezredekig
más utakon járt, mint a fiúké.

A mozaikszerű történeti
források arra engednek
következtetni, hogy a nőnevelés
története a nevelés
„árnyoldalának” története.

7. Az iskolához vezető hosszú út



5000 évig tartott, míg a lányok ugyanolyan joggal
léphettek be az elemi iskola kapuján, mint a fiúk.
A felsőoktatáshoz vezető útjuk 2000 évvel
tovább tartott, mint a fiúké.
Ha az európai egyetemek születését tekintjük,
akkor azt látjuk, hogy ez az út közel 900 évvel
tovább tartott a lányoknak.

8. Statikus nőkép, tradicionális
szerepek



Az évezredek során a nőkről alkotott kép, a nők
szerepe viszonylag keveset változott.
A tradicionális - és az európai kultúrkörben
évezredekig domináns - nőkép szerint a lányokat
a feleség, az édesanya és a gazdasszony szerepre
kell felkészíteni.
Egyenjogúságról a két nem megítélésében és
nevelésében csak néhány szerző beszélt.

9. A radikális emancipáció egy
elfeledett képviselője



Theodor Gottlieb von
Hippel (1741-1796)
Über die Ehe, 1774
Über die bürgerliche
Verbesserung der Weiber,
1892

10. 
„Tudós embert szeretnél férjednek, kedves
lányom? Akkor maradj tanulatlan. Ne olvass, de
ha már olvastál valamit, akkor tégy úgy, mintha
ez meg sem történt volna és hallgass. Ha
mindenáron beszélned kell, akkor fecsegj csacska
ostobaságokat választottadnak. […] Gazdag
embert kívánsz házastársnak? Az a leány, aki egy
fiatalemberrel a pénz miatt köti össze az életét,
ágyassá alacsonyítja le magát, aki pedig gazdag
aggastyánt választ, az a házicselédségre készül.

11. 
„Ha palotád van, akkor is csupán egy szobát
laksz, a többi másoké. […] Fényűző, nagyvilági
életre vágysz? Akkor talpraesett embert válassz,
olyat, akinek nincs pénze, de képes arra, hogy
különösebb erőfeszítés nélkül vagyonra tegyen
szert. Jobb olyannal frigyre lépni, aki gazdaggá
tud válni, mint olyannal, aki már eleve gazdag.”

12. 
„Félelem! … Feltűnik nektek ez a szó? Fel kellene
tűnnie… Ti férfiak, nyissátok ki mihamarább a nevelő
és oktató intézetek kapuit a leányok előtt, és ne
rettentsen el benneteket, a káros következményektől
való aggodalmaskodó félelmetek. Mert fenn kell-e
tartanunk a már régen túlhaladott szokásokat és
gyakorlatot csak azért, mert megváltoztatásuk
nehézségekkel és kellemetlen következményekkel
járhat? Vállalkoznánk-e egyáltalán valami nagy tett
véghezvitelére ezen a világon, ha állandóan
aggályoskodva latolgatnánk az érveket mellette és
ellene?”

13. 
„Mi lenne ekkor az emberi társadalomból, mi a
családi boldogságból, ha az asszonyok, akik
gyereket szülnek, szoptatnak és nevelnek,
háztartást vezetnek, tehát ezek az asszonyok
elhagynák a családi házat a gyerekekkel és
cselédekkel, és a férfiakkal együtt járnának
népgyűlésekre, ülnének a törvényszéken vagy
éppenséggel együtt harcolnának velük a
háborúban?”
Christoph Meiners (1747-1810): A női nem
története, 1800.

14. 19. századi magyar
narratívumok

15. Mérsékelt reformok


Fáy András (1786-1864)
Nőnevelés és nőnevelőintézetek hazánkban,
1814.

16. Radikális kritika a gyökeres változásért


Brunszvik Teréz (1775-1861):
Nőképzés és nőnevelés.
Kézirat, 1928-ban jelent meg
a Kisdednevelés című
lapban.

17. 
„De ha a férfiak továbbra is meg akarnak maradni
tudós tanulmányaik és szánalmas absztrakcióik
mellett, úgy minden emberi boldogság végleges
tönkretételére mint legcélszerűbb eszközt azt
ajánlanám, engedjék a nőket is ilyen fajta
tanulmányokban részesedni, mert nem találnám
méltányosnak, hogy csak a nők legyenek a józan
emberi ész birtokában; mindenesetre kevesebbet
gyötörnék őket félbolond férjeik. A műveltségen
én tehát nem a nonsense-t s körmönfont
okoskodásokat értek.”

18. A lányok középfokú iskoláztatásáért



Molnár Aladár (1839-1881)
országgyűlési képviselő:
kidolgozta és Trefort Ágoston
kultuszminiszternek előterjesztette
egy új nőképző intézmény
alapításának részletes tervezetét.
1875. október 25. állami,
hatévfolyamos felsőbb leányiskola
Érettségit nem adott, képzési célja a
humán műveltségű családanya és feleség
szerepkörre való felkészítés.

19. 

„… a két nem között levő különbséget nem
abban látom, hogy a nőknél ugyanazon
tehetségek kisebb mennyiségben s tökéletlenebb
mérvben volnának meg, mint a férfiaknál,
hanem abban, hogy ugyanazon általános emberi
tulajdonok s tehetségek a nőben a női alkatnak
megfelelőleg más és más módon fejlenek ki.”
A nő nem tökéletlenebb a férfinál, csak más a
fizikai és szellemi alkata, mint a férfié. Ezért az
iskolai tanítás anyagának is ehhez az eltérő lelki
alkathoz, a sajátos „női jelleghez” kell
alkalmazkodnia.

20. Az első leány-középiskola





1896. október 2. az első hazai nyilvánossági joggal
felruházott leánygimnázium.
Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat.
Az iskola tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette
alapul, de gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a
„női jelleg”.
Érettségi bizonyítványt is kiadhatott → belépő a
felsőoktatásba.
Előrelépés a méltányos oktatási rendszer felé.

21. Köszönöm a figyelmet!