KÖZÉPKORI EGYETEMEK
Középkori egyetemek a 15. századig
   A 11. századtól jelentősen megnőtt az igény művelt
    írástudókra, szakemberekre.
   A 12. században új oktatási forma jelent meg: az egyetem. A
    korábban a városokban már létezett székesegyházi és káptalani
    iskolákból fejlődtek ki.
   Legkorábban a 12. század második felében Bologna, Párizs,
    Oxford
   13. században Cambridge, Padova stb.
   14. századra behálózták Ny-Európát és 1348-tól Közép-
    Európában is elkezdődött alapításuk
Közép-európai egyetemek
 1348.   Prága    IV. Luxemburgi Károly
 1364.   Krakkó   III. Nagy Kázmér
 1365.   Bécs
 1367.   Pécs       I. Nagy Lajos
 1395.   Óbuda         Luxemburgi Zsigmond
   Az egyetem (universitas) a tanárok és diákok testületét
    jelentette.
   Az egyetem a céhek mintájára önkormányzattal rendelkezett.
    Maga alkotta meg szabályzatát és az ügyeket saját választott
    tisztségviselői intézték.
   Az irányítás a tanárok (magiszter) által választott rektor
    kezében volt. Az egyes karok élén a dékánok álltak
   Az önkormányzatukat és függetlenségüket a helyi hatalomtól
    (város, püspök, király) többnyire kemény küzdelemben vívták
    ki.
   Az egyetemeken az állam képviselői nem járhattak el.
   Az egyetemi polgárok a rektor jogi hatalma alá tartoztak.
   Az egyetemek általában a pápa védelme alatt álltak.
   Az egyetemek tanárai és diákjai klerikusoknak számítottak, az
    egyházi rend tagjainak. Előírták a papi ruha viselését,
    nőtlenséget, misehallgatást.
A teljes egyetem 4 fakultásból állt:
 - bölcsészettudományi kar (hét szabad művészet szabad =
   szabad emberhez méltó tudomány)
 - teológiai kar
 - jogi kar
 - orvosi kar
 Először a 7 szabad művészetet kellett elsajátítani:
 Trivium:     - grammatika (=latin nyelvtan és ókori latin írók
   olvasása) - retorika (latin beszéd és fogalamzás)
                - dialektika (=formális logika, vitatkozás, érvelés
   művészete)
  Quadrivium: - aritmetika (számtani alapműveletek)
                - geometria (szerkesztések)
                - asztronomia (csillagászat, egyházi ünnepnapok
   idejének meghatározása)
                - musica (zenei ismeretek)
 A 7 szabad művészetet általában 14-20 éves
  kor között sajátították el. A tanulmányok
  második éve után meg lehetett szerezni a
  baccalaureatus (= babérkoszorús) fokozatot,
  majd a 6. év végén a doktori fokozatot.
 A 7 szabad művészet elvégzése után
  következhettek a további tanulmányok.
Bologna 1088.
Párizs 1150. körül
   Robert de Sorbon 1257-ben alapítja híres
    kollégiumát, melyről a mai egyetem a
    Sorbonne nevet nyerte
Doktorok találkozója
a párizsi egyetemen
Oxford látképe
Oxford 1167.
Cambridge 1209.
Cambridge
King’s College Chapel
Cambridge
Cambridge
King’s College Chapel, a Clare College és a Cam folyó
   A padovai egyetemet 1222-ben alapították
   IV. Luxemburgi Károly 1348-ban Prágában
    megalapította Közép-Európa első
    egyetemét (ma Károly Egyetem)
A prágai egyetem gótikus részletei
   III. Kázmér 1364-ben Krakkóban
    megalapította Közép-Európa második
    egyetemét
A krakkói egyetem 14. századi épülete a
            Collegium Maius

Középkori egyetemek

  • 1.
  • 2.
  • 3.
    A 11. századtól jelentősen megnőtt az igény művelt írástudókra, szakemberekre.  A 12. században új oktatási forma jelent meg: az egyetem. A korábban a városokban már létezett székesegyházi és káptalani iskolákból fejlődtek ki.  Legkorábban a 12. század második felében Bologna, Párizs, Oxford  13. században Cambridge, Padova stb.  14. századra behálózták Ny-Európát és 1348-tól Közép- Európában is elkezdődött alapításuk
  • 4.
    Közép-európai egyetemek  1348. Prága IV. Luxemburgi Károly  1364. Krakkó III. Nagy Kázmér  1365. Bécs  1367. Pécs I. Nagy Lajos  1395. Óbuda Luxemburgi Zsigmond
  • 5.
    Az egyetem (universitas) a tanárok és diákok testületét jelentette.  Az egyetem a céhek mintájára önkormányzattal rendelkezett. Maga alkotta meg szabályzatát és az ügyeket saját választott tisztségviselői intézték.  Az irányítás a tanárok (magiszter) által választott rektor kezében volt. Az egyes karok élén a dékánok álltak  Az önkormányzatukat és függetlenségüket a helyi hatalomtól (város, püspök, király) többnyire kemény küzdelemben vívták ki.  Az egyetemeken az állam képviselői nem járhattak el.  Az egyetemi polgárok a rektor jogi hatalma alá tartoztak.  Az egyetemek általában a pápa védelme alatt álltak.  Az egyetemek tanárai és diákjai klerikusoknak számítottak, az egyházi rend tagjainak. Előírták a papi ruha viselését, nőtlenséget, misehallgatást.
  • 6.
    A teljes egyetem4 fakultásból állt:  - bölcsészettudományi kar (hét szabad művészet szabad = szabad emberhez méltó tudomány)  - teológiai kar  - jogi kar  - orvosi kar  Először a 7 szabad művészetet kellett elsajátítani:  Trivium: - grammatika (=latin nyelvtan és ókori latin írók olvasása) - retorika (latin beszéd és fogalamzás) - dialektika (=formális logika, vitatkozás, érvelés művészete) Quadrivium: - aritmetika (számtani alapműveletek) - geometria (szerkesztések) - asztronomia (csillagászat, egyházi ünnepnapok idejének meghatározása) - musica (zenei ismeretek)
  • 7.
     A 7szabad művészetet általában 14-20 éves kor között sajátították el. A tanulmányok második éve után meg lehetett szerezni a baccalaureatus (= babérkoszorús) fokozatot, majd a 6. év végén a doktori fokozatot.  A 7 szabad művészet elvégzése után következhettek a további tanulmányok.
  • 8.
  • 9.
    Párizs 1150. körül  Robert de Sorbon 1257-ben alapítja híres kollégiumát, melyről a mai egyetem a Sorbonne nevet nyerte
  • 10.
  • 12.
  • 13.
  • 14.
  • 15.
  • 16.
  • 17.
    Cambridge King’s College Chapel,a Clare College és a Cam folyó
  • 18.
    A padovai egyetemet 1222-ben alapították
  • 19.
    IV. Luxemburgi Károly 1348-ban Prágában megalapította Közép-Európa első egyetemét (ma Károly Egyetem)
  • 20.
    A prágai egyetemgótikus részletei
  • 21.
    III. Kázmér 1364-ben Krakkóban megalapította Közép-Európa második egyetemét
  • 22.
    A krakkói egyetem14. századi épülete a Collegium Maius