- 1 -
Dr. Hauber Károly
77 TÁBLÁZAT
a magyar nyelv és irodalom tanulásához, tanításához
DIGITÁLI KIADVÁNY – E-KÖNYV
SZERZŐI KIADÁS
PÁPA, 2022
Szakmailag ellenőrizte:
Cseke Laura középiskolai tanár
Terdikné dr. Takács Szilvia középiskolai tanár

- 2 -

- 3 -
1. NYELVI-KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK hauber-karoly.eoldal.hu
NYELV ÉS BESZÉD A NYELVEK CSOPORTOSÍTÁSA JELEK ÉS JELRENDSZEREK A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZŐI, FUNKCIÓI
A nyelv a gondolkodás és a
kapcsolatteremtés legfőbb
eszköze. Segítségével
sajátítjuk el a kultúrát és
válunk emberré. A nyelv
szavait a nyelvi rendszer és a
használati szabályok alapján
alkalmazzuk. Képlettel:
SZAVAK + NYELVI RENDSZER +
HASZNÁLATI SZABÁLYOK. A
nyelv az embertől függetlenül
létező társadalmi jelenség. A
beszéd a nyelv egyéni és
aktuális alkalmazása – a nyelv
létformája, megvalósulása.
Hány nyelv van a világon? Kb. 4-5 ezer.
Négyféleképpen csoportosíthatjuk őket: 1. A
beszélők száma szerint. Ebben a rangsorban a
maga 14 millió beszélőjével a magyar a 47. 2.
Eredet szerint. Az egymással rokon nyelvek
nyelvcsaládokat alkotnak. Számunkra a
legfontosabb az indoeurópai és az uráli. 3.
Nyelvtípus szerint: Ez azt veszi figyelembe, mi
történik a szóval, ha mondatba kerül. 4. Ha a
nyelv létmódját nézzük, van élő, holt és
mesterséges nyelv. Az elsőnek van anyanyelvi
beszélője. A másodiknak nincs, ezért fejlődése
lezárult; ilyen pl. a latin vagy az ógörög. A
mesterséges nyelvet szándékosan hozta létre
az ember (eszperantó).
A jel egy másik jelenségre utal. Jelrendszerbe
illeszkedik. A legfontosabb jelrendszer a
nyelv. A jelek 3 típusa: 1. Az IKON
hasonlóságon alapul (férfialak a WC-ajtón) 2.
Az INDEX érintkezésen (férfifej ugyanott)
3. Megegyezésen alapul a SZIMBÓLUM
(piros=tilos). A nyelvi jelek a hangutánzó és a
hangfestő szavak kivételével szimbólumok.
Nem csak szavakkal kommunkálunk.
A nem nyelvi kifejezőeszközök lehetnek
1. vizuálisak: ARCJÁTÉK, TEKINTET,
KÉZMOZDULAT, TESTTARTÁS, TÉRKÖZ
2. akusztikusak: HANGERŐ, HANGSÚLY,
HANGLEJTÉS, BESZÉDTEMPÓ. Ezek
helyettesítik vagy árnyalják a kommunikációt.
A kommunikáció (közlésfolyamat,
beszélgetés vagy információcsere)
valamely jelrendszer szándékos és
kölcsönös felhasználása.
Tényezői, vagyis megvalósulásának
feltételei: BESZÉLŐ, HALLGATÓ,
CSATORNA, ÜZENET, KÖZÖS KÓD,
KÖZÖS ELŐZETES ISMERETEK
Funkciói:
1. TÁJÉKOZTATÁS
2. FELHÍVÁS
3. ÉRZELEMKIFEJEZÉS
4. KAPCSOLATTEREMTÉS
5. ÉRTELMEZÉS
6. GYÖNYÖRKÖDTETÉS
KÉT NYELVCSALÁD A HÁROM NYELVTÍPUS A KOMMUNIKÁCIÓ KÉT ALAPTÍPUSA
Az indoeurópai nyelvcsalád közel
150 nyelvből áll. 3 millárd ember
beszéli. Számos ága közül a
legfontosabbak: 1. Újlatin: francia,
olasz, portugál, román, spanyol stb.
2. Germán: német, angol, svéd,
norvég, dán, holland stb. 3. Szláv:
orosz, ukrán, lengyel, szlovák, cseh,
szlovén stb.
Az uráli nyelvcsaládnak mintegy
25 millió beszélője van. Ide tartozik a
magyar, a finn, az észt, a lapp stb.
Legközelebbi nyelvrokonaink, a
vogulok és az osztjákok Nyugat-
Szibériában élnek. Kb. 3000 éve
váltunk el elődeiktől, ezért a magyar
a legrégebbi nyelvek közé tartozik.
Három nyelvtípust különíthetünk el:
1. ELSZIGETELŐ (izoláló) Itt a szavak
hangalakja mondatba kerülve
változatlan marad, a viszonyítás
segédszavakkal, szórenddel,
hangsúllyal, hanglejtéssel történik.
(kínai, vietnámi)
2. RAGASZTÓ (agglutináló). Ebben a
toldalékok játsszák a legfontosabb
szerepet (magyar, török)
3. A HAJLÍTÓ (flektáló)
nyelvtípusban a mondatbeli
viszonyítást a szótő hangalakjának
megváltozása jelzi. Az indoeurópai
nyelvek többsége ide tartozik, köztük a
német és az angol. Egynemű
nyelvtípus természetesen nem létezik,
minden nyelv átmeneti típus.
SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ
A személyközi kommunikáció
többnyire közvetlen, oda- vissza
irányú és nem tömeges. A
viselkedés része.
Legfontosabb maximái:
1. Csak annyit mondj, amennyi
szükséges!
2. Igazat mondj és tudd is
indokolni!
3. Maradj a témánál!
4. Légy egyértelmű, beszélj
érthetően!
Legfontosabb összetevői:
- KÖSZÖNÉS, MEGSZÓLÍTÁS
- BEMUTATÁS, BEMUTATKOZÁS
- TÁRSALGÁS
A tömegkommunikáció hagyományosan
közvetett (technikai eszköz közbeiktatásával
történik), egy irányban ható (fölülről lefelé) és
tömeges (sokakhoz eljut). De ma már keveredik
a személyközi kommunikációval. Ha internetes
lapokhoz hozzá lehet szólni, ha egy Facebook-
üzenet a megosztások révén sokakhoz eljut,
akkor a személyközi és a tömegkommunikáció
összekapcsolódik.
Az internettel bekövetkező fordulatot a
tömegkommunikációban: ÚJ MÉDIÁNAK
nevezzük. Ez a nyelvhasználatot és a nyelvi
érintekezést is átalakította. Egyre inkább azt
tapasztalhatjuk, hogy az írott nyelv beszélt nyelvi
jellegűvé válik. A nyelvhasználatnak ezt az
átalakulását ÚJ BESZÉLTNYELVISÉGNEK hívhatjuk.

- 4 -
2. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A HANGTANHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
MIVEL FOGLALKOZIK? KÉT ALAPFOGALOM A HANGKÉPZÉS
1. hangképzés
2. a hangok csoportosítása
3. a hangok előfordulásának és
találkozásának szabályszerűségei:
hangtörvények
Fontos: a hang nem jel, csak jelelem
BESZÉDHANG=a kiejtett hang, FONÉMA=az a hang, amelynek
jelentésmegkülönböztető szerepe van. Például az „á” beszédhangot
többféleképpen ejthetjük (nyitott szájjal vagy zártabban, „a”-ba
hajlón), de csak egy „á” fonéma van, mert csak neki van
jelentésmegkülönböztető szerepe. A magyarban 39 fonéma van 40
betűvel („j”=j+ly): 14 magánhangzó, 25 mássalhangzó
HANGKÉPZŐ SZERVEK: 1. tüdő 2. légcső 3. gégefő a két hangszalaggal 4.
szájüreg a nyelvvel, az ajkakkal és a fogakkal 4. ínyvitorla 5. orrüreg.
Kilégzéskor beszélünk. A MAGÁNHANGZÓK KÉPZÉSEkor a levegő nem
ütközik akadályba, tiszta zönge keletkezik, amelyet a szájüreg mintegy
hangszekrényként működve fölerősít. A MÁSSALHANGZÓK KÉPZÉSEkor a
levegő akadályba ütközik (pl. a két ajak vagy a nyelv és a fogak).
MAGÁNHANGZÓK MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK
a nyelv vízszintes mozgása szerint HANGREND: a magánhangzók szabályos rendeződése. Régi szavaink
magas vagy mély hangrendűek: kilenc, álom. Az e-é, i-í előfordul mély
magánhangzókkal is, ezek vegyes hangrendű szavak: fiú, leány. Az ok:
hangtörténeti, eredetileg lehetett nyelvünkben mély e és i is.
a nyelv
függőleges
mozgása szerint
MÉLY: AUTÓ MAGAS: TENISZÜTŐ
ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses
felső
nyelvállású
u-ú ü-ű í-í ILLESZKEDÉS: a hangrend kiterjesztése a toldalékokra: a magas hangrendű
szavakhoz magas, a mély hangrendűekhez mély hangrendű toldalék járul:
házban, kertben. Az egyalakú toldalék (pl. -ig, -ért) nem illeszkedik, a
háromalakú esetében a magas-mély illeszkedés kiegészül az ajakműködés
szerinti illeszkedéssel (házhoz, kézhez, tűzhöz).
középső
nyelvállású
o-ó ö-ő (ë)-é
alsó
nyelvállású
a-(ā) e
HIÁTUSTÖRVÉNY: Két magánhangzó találkozása esetén a kiejtés
megkönnyítése érdekében gyakran egy mássalhangzó kerül közéjük: dió,
fiú, hiú, hiába.
legalsó
nyelvállású
(ȧ)-á
Megjegyzés: A táblázat mutatja, hogy az a-á, valamint az e-é nem rövid-hosszú párok, mégis annak érezzük
őket, mert az ȧ nyelvjárási szintre, az ë regionális szintre szorult vissza, és már nem fonéma.
MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK
HASONULÁS: Két mássalhangzó találkozásakor, az egyik teljesen vagy egy
képzési mozzanat tekintetében magához hasonítja a másikat. 1.Teljes
hasonulás: egészség, kenyérrel 2. A részleges hasonulás lehet zöngésség
szerinti: vasgolyó, hoztam 3. a képzés helye szerinti: színpad, azonban
MÁSSALHANGZÓK
a képzés
módja
szerint
a képzés helye szerint
ajakhang foghang szájpadláshang gégehang ÖSSZEOLVADÁS: Két szomszédos mássalhangzó ellentétét úgy oldjuk föl,
hogy helyette egy hosszú harmadikat ejtünk: botja, barátság, fuss
zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen
zárhang b p d t g k RÖVIDÜLÉS: Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé,
akkor a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük: otthon, arccal, hallgat
orrhang m n ny
réshang v f z, zs, l sz, s j=ly h KIESÉS: Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, a középső
rendszerint kiesik: csukd be, nézd meg, mondta
zár-rés hang dz, dzs c, cs gy ty
pergőhang r Fontos: A törvény lehet írásban jelöletlen (látja) vagy jelölt (ez+vel=ezzel)

- 5 -
3. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A MORFÉMÁKHOZ (SZÓELEMEKHEZ) hauber-karoly.eoldal.hu
A MORFÉMA FOGALMA, CSOPORTJAI AZ IGE- ÉS NÉVSZÓTÖVEK RENDSZERE A TOLDALÉKOK FAJTÁI
A MORFÉMA a nyelv legkisebb jelentéssel bíró
egysége. Az alak és a jelentés alapján lehet: 1. SZABAD
MORFÉMA. Ezt önálló alak, önálló jelentés jellemzi:
ház, fut, kék stb. 2. A FÉLSZABAD MORFÉMA alakja
önálló, jelentése járulékos. Ilyenek a viszonyszók: be,
mögé, tehát stb. 3. A KÖTÖTT MORFÉMÁT járulékos
alak, járulékos jelentés jellemzi. A toldalékok tartoznak
ide. A SZABAD MORFÉMÁK szótövek vagy tőmorfémák.
Mondatba kerülve nem viselkednek egyformán. Nagy
részük minden toldalék előtt változatlan marad. Ezek
az EGYALAKÚ TÖVEK (ház-ban, ház-at). Kisebb
részüknek más-más alakjához járul a toldalék. Ezek a
TÖBBALAKÚ TÖVEK (hó-ban, hav-at). Ha a többalakú
tő szótári szó SZABAD TŐNEK nevezzük (hó), ha
önállóan nem használjuk, akkor KÖTÖTT TŐ (hav).
IGETÖVEK NÉVSZÓTÖVEK A szótövekhez kapcsolódnak a toldalékok.
Sorrendjük általában: SZÓTŐ+KÉPZŐ+JEL+RAG
1. A képző megváltoztatja a szó jelentését (sokszor
szófaját is), új szót hoz létre. Több is járulhat egy
szóhoz: KERT+ÉSZ+KED+HET.
2. A jel módosítja, egy jelentésmozzanattal
gazdagítja a jelentést (idő, mód, birtoklás,
többség). Több is lehet belőle: HÁZ-AI-M-AT.
3. A rag mondatbeli viszonyokat jelöl (az erdőben
fut) vagy egyeztetést fejez ki (a gyerekek futnak),
ezáltal kijelöli a szó mondatbeli szerepét. Lezárja a
szóalakot, utána már más morféma nem
következhet. A szóelemek között gyakran
megjelenik egy ejtéskönnyítő rövid magánhangzó.
Ezt előhangzónak, a toldalék részének tekintjük.
EGYALAKÚ tövek: szól, kér
TÖBBALAKÚ tövek:
1. Hangzókivető: zörög-nek, zörg-
ök (szabad tő: zörög, kötött: zörg)
2. V-s változatú: lő-nek, löv-ök
(szabad tő: lő, kötött: löv), lesz-nek,
lev-ő (szabad tő: lesz; lev)
3. Sz-t d-vel váltakoztató: melegsz-
ik, meleged-ik, öregsz-ik, öreged-ik
(itt mind a kettő szabad tő)
4. N-es változatú: megy-ek, men-
nek (szabad tő: megy, kötött: men),
jön-ni, jöv-ünk, jö-jj (szabad tő: jön)
EGYALAKÚ tövek: hajó, hal
TÖBBALAKÚ tövek:
1.Időtartam-váltakoztató: nyár-ról,
nyar-ak (szabad: nyár, kötött: nyar),
kéz-ben, kez-et
2. Hangzókivető: dolog-ban, dolg-ok
(szabad: dolog, kötött: dolg)
3. Hangszínváltó: mező-k, meze-je
(szabas: mező, kötött: meze), erdő-
t, erde-je
3. V-s változatú: mű-ből, műv-em,
hó-ban, hav-at, falu-ja, falv-ak
(Szabad: mű, hó, falu; kötött: műv,
hav, falv)
IGÉHEZ JÁRULÓ JELEK ÉS RAGOK FŐNÉVHEZ JÁRULÓ JELEK ÉS RAGOK A MELLÉKNÉV ÉS A SZÁMNÉV JELEI
IDŐJELEK:
1. A múlt idő jele: t, tt (írt, olvasott, ment, futott)
2. A jelen időnek és a jövő időnek nincs jele (pontosabban: jele a 0
morféma!) Utóbbit segédigével körülírhatjuk: Meg fogom írni
MÓDJELEK:
1.A felszólító mód jele: j (írj, menj, olvass)
2. A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né (írna, olvasná, nézné)
IGEI SZEMÉLYRAGOK: Igeragozási rendszerünk igen gazdag. Két
teljes ragozási rendszerünk van, az ALANYOS és TÁRGYAS. Hiányos
az IKES IGÉK és még néhány ige ragozása (pl. létige, szokott)
ALANYOS (általános) TÁRGYAS (határozott) ALANYI IKES
RAGOZÁS
várok / olvasok várom/ olvasom alszom-aludnám-aludjam
vársz/ olvasol várod/ olvasod alszol-aludnál-aludj(ál)
vár/ olvas várja/ olvassa alszik-aludnék-aludjék
várunk/ olvasunk várjuk/ olvassuk
vártok/ olvastok várjátok/ olvassátok
várnak/ olvasnak várják/ olvassák
AZ IGEALAK ELEMZÉSE: tő: 1, képző: 2 jel: 3, rag: 4
1 2 3 4 1 2 2 3 4
PÉLDA: fut-hat-ná-tok gond-ol-kod-j-atok
1. A többes szám jele: k (székek, házak)
2. A birtokjel: é (fiamé, Lacié)
3. A birtoktöbbesítő jel: -i, -ai/-ei, -jai/-jei (fiai, házaim,
tyúkjaim, kertjeim)
4. A birtokos személyjelek:
Egyes szám Többes szám
hajóm álmom hajóim álmaim
hajód álmod hajóid álmaid
hajója álma hajói álmai
hajónk álmunk hajóink álmaink
hajótok álmotok hajóitok álmaitok
hajójuk álmuk hajóik álmaik
FŐNÉVHEZ JÁRULÓ RAGOK
1. A tárgy ragja: t (házat, gyerekeket)
2. A birtokos jelző ragja: -nak, -nek (az ajtónak a kilincse)
3. Határozóragok: házban, házon, háznál
A FŐNÉV ELEMZÉSE: tő: 1, képző: 2 jel: 3, rag: 4
1 1 2 3 4 1 3 3 4
PÉLDA: vas-út-as-ok-at, ház-ai-tok-ban
A melléknévhez elsődlegesen a kiemelő jel és a
fokjel járulhat:
1. Kiemelő jel csak közép- és felsőfokú
melléknévhez járul: erősebb-ik, leghosszabb-ik
2. Fokjelek: alapfok: okos, középfok: okosabb,
felsőfok: legokosabb, túlzófok: legeslegokosabb
A számnévhez bizonyos megszorításokkal
járulhatnak ezek a jelek (sokadik, több), illetve
még a többes szám jelét kaphatja meg, ha
személyre vonatkozik (ezrek, milliók)
RAGOK
1.Határozórag: -n, -an,/-en-/on/-ön (szépen,
okosan, öten sokan): a melléknév is, a számnév is
2. Határozórag: -lag, -leg (újólag, szédítőleg): csak
melléknév kapja
3: Határozórag: -szor, -szer, ször (egyszer, sokszor):
csak számnév kapja
1 2 2 3 4
PÉLDA: barát-ság-os-abb-an

- 6 -
4. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A SZÓKÉSZLETTANHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
NÉHÁNY ALAPFOGALOM A SZÓKINCS BŐVÜLÉSE, SZŰKÜLÉSE ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATOK
A SZÓKÉSZLET egy nyelv szavainak,
lexémáinak és állandósult
szókapcsolatainak, frazémáinak
összessége. Ez az alapja az egyén
SZÓKINCSÉNEK, amely lehet: aktív és
passzív. A szókészlet nem puszta
halmaz, a hasonló fogalomkörhöz
tartozó szavak összefüggenek: nyelvi
mezőket alkotnak.
A szókincs a nyelv leggyorsabban változó
része, mivel legközvetlenebb kapcsolatban a
szavak vannak a változásokkal. Az új
dolgokra, új fogalmakra új szavak születnek:
világháló, mobiltelefon stb. A használatból
kikopó fogalmakkal együtt az őket jelölő
szavak is elavulnak: kádár, seregbontó stb.
Utóbbi mértéke sokkal kisebb, mint a
bővülésé.
Az állandósult szókapcsolat legfontosabb jellemzője az alaki és a
jelentésbeli összeforrottság. Mindig átvitt értelmű. Lehet: 1. SZÓLÁS
(túllő a célon; se füle, se farka) 2. SZÓLÁSHASONLAT (iszik, mint a
kefekötő) 3. A KÖZMONDÁS népi bölcsességet tartalmaz, tanulsága van;
ez segít megkülönböztetni a szólástól (Aki mer, az nyer, Hallgatni arany)
4. A SZÁLLÓIGÉNEK ismerjük a szerzőjét („Ne bántsd a magyart!” -
Zrínyi) 5. A SZOKVÁNYOS KIFEJEZÉSNEK számos fajtája van. A társalgási
fordulat (Hogy vagy?), a körülírás (feltűnést kelt) mellett ide tartozik a
káromkodás, a politikai jelszó és a graffiti is.
A SZAVAK CSOPORTOSÍTÁSA EREDET SZERINT
ŐSI SZAVAK BELSŐ KELETKEZÉSŰ SZAVAK
Kb. 1000 alapszavunk a 3000 éves magyar
nyelv külön élete előtt keletkezett. Az
alapszókincshez tartoznak a testrészek (kéz,
láb, fej), rokoni viszonyok (anya, atya, fiú),
számok (egy, kettő, három), egyszerű
használati tárgyak (háló, kés, nyíl),
természeti jelenségek (hó, víz, jég), elemi
cselekvések (van, él, hal, eszik, iszik, alszik).
A belső keletkezésű szó a magyar nyelv külön életében jön létre. A szókészlet legnagyobb része ide tartozik.
SZÓTEREMTÉS SZÓKÉPZÉS
A szóteremtés során egy új hangsor válik szóvá. Az
érzelmi hangkitörés hozza létre az
1. INDULATSZAVAKAT (Juj! Hű!). A hangalakkal való
tartalmi kifejezés magyarázza a
2. HANGUTÁNZÓ és a 3. HANGULATFESTŐ szavak
létrejöttét (röfög, fütyül, ill. cammog, babrál).
A képző új szót hoz létre, sokszor nemcsak a jelentést,
hanem a szófajt is megváltoztatja (mos: mosás, mosó,
mosakodik stb.) Képzőrendszerünk rendkívül gazdag. Ma
is jönnek létre újak (ruhaféle, újfajta).
SZÓÖSSZETÉTEL
Az összetett szó lehet szervetlen (Miatyánk, csakhogy)
és szerves. Utóbbi szószerkezetből keletkezett és tovább
tagolható. MELLÉRENDELŐ szóösszetételek: 1. valódi:
fúr-farag, búbánat (mindkét tagja él) 2. szókettőzés: ki-
ki, csak-csak 3. ikerszó: gizgaz, irul-pirul. ALÁRENDELŐ
szóösszetételek: 1. alanyos (napsütötte) 2. tárgyas
(favágó, idejétmúlt) 3. határozós (földönfutó,
munkaképes) 4. jelzős (háztető, gyorsvonat) 5. A
jelentéssűrítő összetett szót nem tudjuk szószerkezetre
visszavezetni (állatkert, hamutálca).
JÖVEVÉNYSZAVAK EGYÉB SZÓALKOTÁSI MÓDOK
A jövevényszavakat más nyelvekből vettük
át. Eleinte idegen szó volt, de ez ma már nem
érezhető. Az átvétel mindig kulturális
érintkezést jelez. A honfoglalás előtt sok szót
vettünk át a különböző török nyelvekből (pl.
betű, szőlő). Később a szlávból (pl. udvar,
megye, rozs, király, kulcs), a németből
(polgár, herceg, páncél, cégér), a latinból
(iskola, templom, pálma).
1. MOZAIKSZÓ: Létrejöhet kezdőbetűből (MÁV,
ENSZ), szóeleji betűcsoportkból ( MAHART= Magyar
Hajózási Részvénytársaság). Ma igen gyakori.
2. RÖVIDÜLÉS (János-Jani, köszönöm-kösz, árnyék –
árny, talán- tán)
3. SZÓELVONÁS (gépírás-gépír, nagymosás-nagymos,
távvezérlés-távvezérel, bérelszámoló - bérelszámol)
4. SZÓHASADÁS: kever –kavar, fergeteg – förgeteg
5. SZÓVEGYÜLÉS: ordít+kiabál= ordibál

- 7 -
5. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A SZÓFAJTANHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
A SZÓFAJ FOGALMA A SZÓFAJOK RENDSZERE KÉTARCÚ JELENSÉGEK AZ IGE
A szófaj nyelvtani
kategória, amelyet 1.
a szavak jelentése 2.
mondatbeli szerepe
3. bővíthetősége 4.
alaki viselkedése
határoz meg. Az
olvas pl. cselekvést
jelent, a mondatban
mindig állítmány,
tárggyal, határozóval
bővíthető és
személyragokat
kaphat, tehát IGE.
I. Igék: él, történik, olvas, esik
II. Névszók: 1. főnév: madár 2. melléknév:
szép 3. számnév: száz 4. névmás: én,
magam, aki, olyan
III. Igenevek: 1. főnévi: írni 2. melléknévi:
írott, írandó, író 3. határozói: sértve,
befejezvén
IV. Határozószók: itt, tegnap
V. Viszonyszók: 1. névelő: a, az, egy 2.
névutó: alá, keresztül 3. kötőszó: és, mert 4.
igekötő: ki, be 5. segédige: fog, volna 6.
módosítószó: nem, talán
VI. Mondatszók: 1. indulatszó: jaj, nesze 2.
felelőszó: igen, persze, nos
1. Átmeneti szófajok: Az igenevek
két szófaj tulajdonságait hordozzák
(futó, olvasva, megírandó).
2. Kettős szófajúság: A szín-, nép-,
anyag- és mértéknevek több szófajba
is besorolhatók, de a mondatból
mindig kiderül szerepük (Melléknév:
Olasz fagyit ettem. Főnév:
Megismerkedtem egy olasszal).
3. Alkalmi szófajváltás: A szépeket
kedvelem (melléknév főnévként).
4. Kereszteződő szófaj: névmási
kötőszó, névutó-melléknév (aki,
előtti, alatti)
Az ige cselekvést, történést, létezést vagy állapotot
kifejező szófaj: tanul, esik, van, fáj. 1. A cselekvő és a
cselekvés viszonya alapján lehet: cselekvő (olvas),
műveltető (olvastat), szenvedő (olvastatik), visszaható
(mosakodik), ható (olvashat). 2. A cselekvés irányultsága
alapján: tárgyas (ír) és a tárgyatlan. Utóbbi nem
bővíthető tárggyal (megy, mosakodik). 3. A cselekvés
lefolyásának módja alapján: tartós-huzamos és a
mozzanatos történésű (olvas, adogat, dobál, illetve
lobban, zuhan, átsuhan). Az ige mindig állítmány,
rendszerint szervezője az egész mondatnak. Egy részük
kötelező bővítménye a tárgy vagy valamilyen határozó
(sejt valamit, bízik valamiben), másik részük állhat vonzat
nélkül is (sétál, olvas).
A NÉVSZÓK AZ IGENÉV ÉS A HATÁROZÓ VISZONYSZÓK ÉS MONDATSZÓK
1. FŐNÉV: valaminek a nevét jelöli. Fajtái: konkrét (ház), elvont
(szépség). A konkrét főnév köznév (kutya) vagy tulajdonnév (Petőfi,
Dunántúl, Nők Lapja). Bármily mondatrész szerepét betöltheti.
2. A MELLÉKNÉV: valaminek a tulajdonságát jelöli: szép, szőke. A
mondatban leggyakrabban jelző, de lehet állítmány vagy határozó is (A
lány szép. A lány szépen olvas).
3. A SZÁMNÉV valaminek a mennyiségét vagy a sorban elfoglalt
helyét jelöli. Fajtái: határozott (tő: öt, tört: ötöd, sorszámnév: ötödik),
határozatlan (néhány, sokadik). Többnyire mennyiségjelzőként áll, de
lehet állítmány vagy számhatározó is a mondatban (állítmány: Ez sok;
számhatározó: Már sokszor elmondtam.)
4. A NÉVMÁS főnevet, melléknevet, számnevet helyettesíthet. Az
egyirányú csak főnevet: 1. személyes (én, te, ő, mi, ti, ők) 2. birtokos
(enyém, tied, övé, miénk, tiétek, övék) 3. visszaható (magam) 4.
kölcsönös (egymás). A többirányú mindhármat: 5. mutató (ez, ilyen,
ennyi, ezért) 6. kérdő (ki, milyen, mennyi, miért), 7. vonatkozó (aki) 8.
határozatlan (valami) 9. általános (akárhol). Mondatrészi szerepe
ugyanaz, mint a helyettesített szóé.
Az IGENÉV igéből képzett átmeneti
szófaj. 1. A főnévi elvontan (írni, futni),
2. a melléknévi (folyamatos: író,
befejezett: írott, beálló: írandó)
tulajdonságként, 3. a határozói (fekve)
körülményként fejezi ki a cselekvést.
Mondatbeli szerepük a főnévhez,
melléknévhez, határozószóhoz
hasonlít. Igei természetük
bővíthetőségükön látszik: tárgyuk és
határozójuk is lehet.
A HATÁROZÓSZÓ a cselekvés helyét
(kint), idejét (most), módját (rögtön)
vagy a cselekvő állapotát (egyedül)
fejezi ki. Bővíthetőségük korlátozott,
legföljebb határozójuk lehet: nagyon
korán, elég messze.
A VISZONYSZÓK félszabad morfémák: alakjuk önálló,
jelentésük járulékos. Csak más szabad morfémákkal együtt
töltenek be mondatrészi szerepet, ezért álszóknak,
segédszóknak is nevezik őket.
Fajtái: 1. A NÉVELŐ az utána álló főnév határozottságát
vagy határozatlanságát jelzi (a, az, egy) 2. A NÉVUTÓ az
előtte álló névszót határozóvá teszi (a ház mögött) 3. A
KÖTŐSZÓ mondatrészeket, mondatokat kapcsol össze (és,
mert) 4. AZ IGEKÖTŐ módosítja az ige jelentését (elmondta,
szétszedte, átgondolta) 5. SEGÉDIGE időt, módot képes
kifejezni (el fog jönni, megírta volna) 6. A MÓDOSÍTÓSZÓ a
beszélő állásfoglalását is kifejezve módosítja a mondat vagy
mondatrész tartalmát (nyilván, talán).
A MONDATSZÓ tagolatlan mondatként vagy
tagmondatként áll. Lehet a beszélő érzelmeit, akaratát
kifejező indulatszó (Jaj, Csitt, Hess) vagy felelőszó: Igen.
Persze. Nos?

- 8 -
6. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A MONDATTANHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
EGYSZERŰ MONDAT ÖSSZETETT MONDAT
A MONDAT a beszéd legkisebb egysége, a szöveg láncszemnyi része. Három
szempontból csoportosíthatjuk: LOGIKAI MINŐSÉG SZERINT: 1. állító (Okos vagy)
2. tagadó (Nem vagy okos.) MODALITÁS SZERINT: 1. kijelentő 2. kérdő 3.
felszólító 4. óhajtó 5. felkiáltó. SZERKEZET SZERINT: 1. TAGOLATLAN (jaj! Igen.) 2.
TAGOLT: a. tő (Süt a nap.) b. bővített (Tüzesen süt a nap.) c. hiányos A nap.)
Az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll. A tagmondatok közötti viszony
lehet: 1. SZERVETLEN, amikor az egyik vagy mindkét tagmondat tagolatlan: Igen,
elmegyek. Igen, nosza! 2. SZERVES, amikor egyik sem tagolatlan. A szerves összetett
mondat mellérendelő vagy alárendelő. Az alárendelő összetett mondat lehet sajátos
jelentéstartalmú is.
SZÓSZERKEZETEK MONDATRÉSZEK MELLÉRENDELŐ ALÁRENDELŐ
Az egyszerű mondat egymással
logikai és/vagy grammatikai
viszonyban álló szavakból:
SZÓSZERKEZETEKBŐL
(szintagmákból) épül föl. Lelke
az ige. A szószerkezet lehet
ALÁRENDELŐ és
MELLÉRENDELŐ.
Az alárendelő
szószerkezeteket az alábbi
mondat felbontásával
mutatjuk be: A szorgalmas
Pista érdekes könyvet olvas a
világos szobában. 1. ALANYOS
(Pista olvas) 2. TÁRGYAS
(könyvet olvas) 3. HATÁROZÓS
(a szobában olvas) 4. JELZŐS (a
világos szobában, érdekes
könyvet)
Mellérendelő szószerkezetek:
1. KAPCSOLATOS (szép és jó) 2.
ELLENTÉTES (szép, de buta) 3.
VÁLASZTÓ (szép vagy okos) 4.
KÖVETKEZTETŐ: szorgos, tehát
sikeres 5. MAGYARÁZÓ (sikeres,
ugyanis szorgos)
Az ÁLLÍTMÁNY az a mondatrész, amit
megállapítunk. Kérdése: Mit állítunk?
lehet 1. igei (Laci fut) 2. névszói (Laci okos) 3. igei-
névszói (Laci okos lesz). Az ALANY az a mondatrész,
amelyről megállapítunk valamit. Kérdése: Ki, mi,
kik, mik + az állítmány. Fajtái: 1. határozott (Jani is
jön) 2. határozatlan (Valaki kopog). 3. általános
(Mindenki alszik).
A TÁRGY azt fejezi ki, amire a cselekvés irányul,
vagy ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Kérdése: Kit, mit, kiket, miket+ az állítmány. Lehet
határozott vagy határozatlan (Olvasom a könyvet –
Eszem egy szendvicset.), valamint irány- vagy
eredménytárgy (Vágja a fát – Egy kenyeret süt). A
HATÁROZÓ a cselekvés körülményeit vagy a
cselekvő állapotát fejezi ki. Sok fajtája van: hely,
idő, ok, cél, mód, állapot, eszköz, társ, eredet,
eredmény, állandó stb.
A JELZŐ a jelzett szó minőségét, mennyiségét,
birtokosát fejezi ki. Lehet 1. minőségjelző (jó
tanuló) 2. mennyiségjelző (két szám) 3. birtokos
jelző (a ház ajtaja). Emellett megkülönböztetjük
még az értelmező jelzőt. Ez vagy hátravetett
minőség-, mennyiség-, birtokosjelző, de kifejezhet
azonosítást is. Hátravetett minőségjelző: Vettem
csizmát, pirosat. Azonosítást fejez ki: Babits, a
szegedi tanár.
A MELLÉRENDELŐ összetett
mondatban csak tartalmi, logikai
kapcsolat van a tagmondatok
között, nyelvtani nincs. Fajtái: 1.
Kapcsolatos: Elmegyek a boltba, és
veszek kenyeret. 2. Ellentétes:
Voltam a boltban, de nem vettem
semmit. 3. Választó: Vagy
elmegyek, vagy itthon maradok. 4.
Következtető: Éhes vagyok, ezért
eszem. 5. Magyarázó: Eszem,
ugyanis éhes vagyok.
A tartalmi kapcsolatot sokszor
kötőszó is jelzi. Kapcsolatos: és,
meg, is, sem, se, is-is. Ellentétes:
de, azonban, mégis. Választó: vagy,
vagy-vagy, akár-akár. Következtető:
ezért, így, ennélfogva. Magyarázó:
ugyanis, hiszen, tudniillik.
Ha a kötőszó hiányzik,
elemzéskor érdemes kitenni.
Például ebben a mondatban
nincsen kötőszó: Él-e, hal-e? De ha
kiegészítjük, rájövünk: választó
mondattal van dolgunk, hiszen a
vagy kötőszó illik a tagmondatok
közé.
Az ALÁRENDELŐ összetett mondatok
tagmondatai nyelvtanilag is összefüggnek: a
főmondatból hiányzik egy mondatrész, amelyet a
mellékmondat egész mondat formájában fejt ki. A
hiányzó mondatrész helyén UTALÓSZÓ áll(hat), a
mellékmondatot alárendelő KÖTŐSZÓ vezet(het)i
be. A mondatot úgy elemezzük, hogy
megkeressük vagy kitesszük az utalószót és a
kötőszót. Ezután aláhúzással elemezzük a
főmondatot. Az összetétel fajtáját az utalószó
dönti el. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Itt
az olyan az utalószó. Az olyan állítmány, a
mondat tehát állítmányi. Alanyi a következő
mondat: Aki másnak vermet ás, (az) maga esik
bele. Mivel az utalószó, ha kitesszük, alany a
főmondatban. Tárgyas: (Hogy) El vagyok veszve,
azt hiszem. Határozói: Oda megyünk lakni, ahol
tejet kapni. Jelzős: Annyi húst ehettek, amennyi
belétek fér.
SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ
A SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ is alárendelő, és
többnyire mondatrészt is kifejt. Fajtái: 1.
Feltételes: Akkor eszem, ha ráérek. 2. Hasonlító:
Néz (úgy), mint borjú az új kapura.3.
Következményes: Akkora volt a sár, hogy alig
lehetett járni. 4. Megengedő: Bár éhes vagyok,
nem eszem semmit.

- 9 -
7. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A SZÖVEGTANHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
A SZÖVEG ISMÉRVEI NYELVTANI KAPCSOLÓEELEMEK JELENTÉSBELI KAPCSOLÓELEMEK
A SZÖVEG a mondatnál magasabb
szintű nyelvi egység. A mondatok
véletlen halmazától a
SZÖVEGKOHÉZIÓ, a
szövegösszetartó erő különíti el. Ez
lehet lineáris és globális.
A lineáris kohéziót az egymást
követő mondatok tartalmi és
nyelvtani összefüggése teremti
meg.
A cím és a szöveget átszövő
kulcsszavak hozzák létre a globális
kohéziót. A cím előreutal a
szövegre, és segít felidézni a mű
egészét. A szöveg jelentésbeli
egységét az azonosság adja. Az
azonos valóságelemekre utaló
nyelvi jelek ismétlődése fejti ki a
témát, alakítja ki a TÉMAHÁLÓT.
Kapcsolóelem Szerepe példával Kapcsolóelem Példa
Határozott névelő A még nem ismert elem határozatlan, a már ismert
határozott névelővel szerepel. Egy fiú és egy lány
sétál a parkban. A fiú megfogja a lány kezét.
Ismétlés,
párhuzam,
ellentét
Nézed a tájat… Nézed a
vízesést… Még nyílnak… még
virít… Lent… Fönt…
Utalás névmással, hat.
szóval, kötőszóval, igei
személyraggal,
személyjellel
A szövegben már ismert dolgot nem kell újra
megneveznünk, elég, ha utalunk rá. Az utalás fajtái:
1. Előreutalás 2. Visszautalás 3. Kiutalás (a
kontextusra: Ebből kérek 20 dekát). Példa a
visszautalásra: Laci is játszik. Ő szuper.
Rokon értelmű
szavak
-Valaki ordít! – rivallta a
farkas. - Valaki szepeg! –
mekegte a kecske.
Felsorolás,
felosztás
A pöszeség lehet részleges:
egy-két hangra kiterjedő. De
lehet általános is. Ilyenkor
legalább 10 hangra terjed ki.
Hiányosság A visszautalás sajátos formája: a már említett rész
elhagyása. Elhagytam a labdámat. Laci is. (elhagyta)
Kötőszó A mellérendelő kötőszók a mondatok közötti logikai
viszonyokat jelzik: kapcsolatos, ellentétes,
magyarázó, következtető, választó. Példa: Elmegyek.
De laci nem jön.
Nemfogalom,
fajfogalom
Aztán jött egy ember.
Közelebbről látták már, hogy
férfi.
Logikai
kapcsolat (rész-
egész, alá- és
fölérendelés)
Elegáns ruhát viselt. Látszott,
hogy a kabátja Párizsban
készült, a cipője pedig nem
tucatdarab, hanem méretre
szabták.
Egyeztetés, szórend,
téma-réma
Az utalás egyik formája a tartalmi és alaki egyeztetés.
A szórenddel kiemelhetjük az újat, a rémát. Példa:
Laci Annát szereti (és nem mást).
A SZÖVEGEK CSOPORTOSÍTÁSA A SZÖVEG FELÉPÍTÉSE A SZÖVEG JELENTÉSE
1. Kommunikációs funkció szerint lehet:
tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó,
kapcsolatfenntartó, művészi 2. Az előkészület
alapján lehet tervezett vagy spontán 3.
Hatóköre szerint lehet nyilvános vagy magán
4. A közvetítő közeg szerint lehet írásbeli és
szóbeli stb… 5. Célja alapján pedig lehet
elbeszélő, leíró vagy érvelő. Az elbeszélő
szöveg (elbeszélés, önéletírás) egy
eseménysort mond el. A leíró szöveg lehet pl.
tájleírás vagy jellemzés. Az érvelő szöveg meg
akarja győzni az olvasót.
A szövegnek vannak nagyobb (makro) és kisebb (mikro) egységei 1. Nagyobb
egységek: A CÍM a szöveg egészét átfogja. Több típusa van: lehet
témamegjelölő, műfajmegjelölő, címkeszerű, reklámcím. A BEVEZETÉS feladata
az érdeklődés felkeltése, tartalmi és/vagy hangulati előkészítés, a téma vagy a
gondolatmenet fölvázolása. Rendszerint itt találjuk a szöveg legfontosabb
állítását hordozó mondatot. Ezt FÓKUSZMONDATNAK nevezzük. A
TÁRGYALÁSBAN fejtjük ki mondandónkat. A BEFEJEZÉS lezárja a gondolatokat.
Feladatai: Összegzés, a tanulságok levonása, a szerzői állásfoglalás
megfogalmazása, érzelmi hatáskeltés 2. Kisebb egységek: MONDAT ÉS
BEKEZDÉS A szöveg elemi egysége a mondat. Ezek bekezdéseket hoznak létre. A
bekezdés egy tételmondatból és az ahhoz kapcsolódó mondatokból áll. A
bekezdés lényegét a TÉTELMONDAT fogalmazza meg.
Megkülönböztetünk elsődleges,
másodlagos és mögöttes jelentést
1. Az elsődleges jelentés a szó
szerinti jelentés, amely nem veszi
figyelembe a kontextust. A
kisgyermek pld. így fog fel egy
állatmesét. 2. A másodlagos jelentés
már figyel a kontextusra is. A róka és
a holló történetét így érthetjük meg:
az emberi hiúságról szóL. 3. A
mögöttes jelentés a kontextuson túl
mozgósítja a háttérismereteket is.

- 10 -
8. HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI ÉS NÉHÁNY SZABÁLYA hauber-karoly.eoldal.hu
HELYESÍRÁSUNK ALAPELVEI A KÖZPONTOZÁS
A magyar helyesírás hangjelölő, betűíró (latin betűs) és értelemtükröző, azaz
általában megkülönbözteti a szóelemeket (látja, mondja), az összetett szavakat
(vasgyúró, házhely) és a szókapcsolatokat. Négy alapelve van:
Az írásjelek fontos szerepet töltenek be a mondatok és a szöveg megformálásában.
Világossá teszik a mondatok logikai felépítését, másrészt a mondatfonetikai
eszközökkel kifejezett érzelmi árnyalatokat is érzékeltethetik.
A KIEJTÉS ELVE A SZÓELEMZÉS ELVE A HAGYOMÁNY ELVE AZ EGYSZERŰSÍTÉS ELVE MONDATVÉGI ÍRÁSJELEK A VESSZŐ ÉS A PONTOSVESSZŐ
A szavakat és a
toldalékokat
többnyire
köznyelvi
ejtésük szerint
írjuk. Jelöljük a
hangok
hosszúságát is.
Sokszor ez
különbözteti
meg a jelentést
(örült-őrült,
halottak-
hallottak)
Úgy írjuk a
toldalékos és az
összetett
szavakat, hogy a
szóelemek
felismerhetők
legyenek: barát-
ság, fog-kefe.
Kivétel: írásban
is jelölt
hangtörvények:
házzal, fuss. Itt a
kiejtés elve
érvényesül
Három területen
érvényesül: 1. A
régies családnevek
írásakor: Madách,
Kossuth, Kölcsey
2. A köznyelvben
már nem használt
ly jelölésekor: folyó,
kályha, helyes, súly
3. A dz és a dzs
hangot akkor sem
kettőzzük meg, ha
hosszan ejtjük:
madzag, bodza
Két esete van: 1. A
hosszú többjegyű
hangok jelölésekor
csak az első betűt
ismételjük meg
(reccsen, fattyú) 2.
Toldalékoláskor
nem kerülhet
egymás mellé 3
msh.: sakkal. Nem
egyszerűsítünk a
családnévben és az
összetett szóban:
Papp-pal, sakk-kör
Egyszerű mondat: a kijelentő végére
pontot, a felszólító, felkiáltó és óhajtó
végére felkiáltójelet, a kérdő mondat
végére kérdőjelet teszünk.
Összetett mondat: A mellérendelő
esetében az utolsó tagmondat,
alárendelőnél a főmondat tartalma dönti
el az írásjelet.
Veszőt használunk 1. az összetett mondat
tagmondatai között 2. felsorolásnál (a toll, a füzet
és a táska) 3. a szó és értelmezője között (Laci bá,
az ofőm) 4. a mondatba beékelődő megszólítás és
indulatszó előtt és után (Indulunk, Laci, ha
szeretnéd). Pontosvesszővel különíthetjük el
felsorolásnál vagy többszörösen összetett
mondatban az összetartozó csoportokat.
ZÁRÓJEL, GONDOLATJEL, KETTŐSPONT AZ IDÉZÉS
A zárójel az erősebb, a gondolatjel az
enyhébb elhatárolás eszköze: Laci – én
úgy látom – ebben téved. A kettőspontot
kiemelésre használjuk az összetett
mondatban: Hangsúlyozom: igaza van.
Ha utána több külön mondat áll, mindet
nagybetűvel kezdjük.
1. Idézhetünk szó szerint. Az idéző mondat állhat
az idézet előtt, mögött, de be is ékelődhet. Laci azt
állítja: „Az alkohol méreg.” „Az alkohol – állítja Laci
– méreg.” 2. Tartalmilag. Ilyenkor nem használunk
idézőjelet: Laci mondta, hogy méreg az alkohol. 3.
Az író a regényben új sorral és gondolatjellel jelzi,
hogy szó szerint adja vissza a szereplők szavait.
A TULAJDONNEVEK HELYESÍRÁSA AZ ÖSSZETETT SZAVAK HELYESÍRÁSA
NÉHÁNY SZABÁLY A FÖLDRAJZI NEVEK HELYESÍRÁSA MELLÉRENDELŐ ALÁRENDELŐ
Mindig nagybetűs a személynév (Kis
Ede) és az állatnév. Minden fontos
szava nagybetűs az
intézménynévnek (de: Petőfi mozi,
Keleti pályaudvar Lukács fürdő stb.).
A folyóiratcímé is (Élet és Irodalom),
de a műcímeké nem: A Pál utcai
fiúk. A többihez egy-egy példa. 1.
Díjak: Kossuth-díj, Akadémiai
Aranyérem; 2. Márkanév: Nike cipő
Az egytagúakat mindig nagybetűvel írjuk.
Ha a tulajdonnév után földrajzi közszó áll,
kötőjellel kapcsoljuk hozzá (Csendes-
óceán), kivéve, ha a nevet önmagában is
használjuk (Bakony hegység). Kötőjel nélkül
követik a nevet a területi egységek,
közterületek: Veszprém megye, Vadász
utca, Madách kert. Ha a tulajdonnév előtt
azt pontosító szó áll, így írjuk: Dél-
Dunántúl, Öreg-Duna, Holt-Tisza
Tagjai egyenrangúak. Ezért
attól függ írásmódjuk,
mennyire szoros a kapcsolat
közöttük. Ebben a
toldalékolás segít. Ha csak a
második veszi fel a
toldalékot, egybeírjuk:
gizgazok, rúgkapáltam,
szóbeszédnek. Ha mindkettő,
kötőjellel : irul-pirul, dúl-fúl
A két szóból álló alárendelő szóösszetételeket mindig
egybeírjuk (napsütötte, favágó, talpraesett, drágakő,
televíziókészülék). 3 vagy több szóból álló esetében
megszámoljuk a szótagokat: ha 6 szótagnál hosszabb a
szó, kötőjellel tagoljuk: dokumentumfilm-szemle. Van
még 3 mozgószabály is. Ezeket példákkal
szemléltetem: 1. anyagcsere-vizsgálat, de:
anyagcserevizsgálat-kérés. 2. hideg víz, de hidegvíz-
csap (nem hideg vízcsap) 3. fényjáték, árnyjáték, de:
fény-árny játék

- 11 -
9. EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT hauber-karoly.eoldal.hu
NYELVÜNK RÉTEGEZŐDÉSE A HATÁRON TÚLI NYELVHASZNÁLAT
A nemzeti nyelv két normaadó változata, az irodalmi nyelv és a köznyelv a szépirodalomban és a
tömegkommunikációban jelenik meg elsősorban. A köznyelvet szerepe, funkciója miatt nyelvi
sztenderdnek is nevezzük.
A nemzeti nyelv különböző változatokban él. E változatok főként a szókészletben érhetők tetten,
de megfigyelhetők valamelyest a hangrendszerben és a nyelvtani rendszerben is. Gondoljunk az
alábbi szavakra: ollóba fog (sportnyelv), hipertónia (orvosi nyelv), ajakműködés szerinti illeszkedés
(nyelvtudomány), tengerihántás (Alföld), ȧpām kȧpāl (Palócföld) Minden nyelvre jellemző, hogy
földrajzilag (tájanként) és társadalmilag (szociológiai csoportonként) is tagolódik.
A magyart anyanyelvén beszélő 14 millió emberből 4 millió él
határainkon túl. Egy részük tömböt alkot (Székelyföld, Dél-
Szlovákia), sokan azonban idegen környezetben: szórványban
élnek. Nyelvük a magyar nyelv kontaktusváltozata: a két- vagy
többnyelvi környezet hatását mutatja. Ez leginkább
szókészletében tér el az itthonitól. Egy részük idegen, másik részük
valódi magyar szó, csak másként közelít a valósághoz. Néhány
példa: Romániai magyar nyelv: vérszipó (pióca), vesz egy taxit
(taxiba száll). Szlovákiai: horcsica (mustár), telecsík (zöldhullám).
Kárpátaljai: fényjelző (jelzőlámpa), beteglapon van (táppénzen
van). Szerbiai: csaszti (meghívás), kikiriki (földimogyoró)
Szlovéniai: villanyláb (villanyoszlop), előszámla (költségvetés)
Társadalmi rétegeződés Földrajzi tagolódás
A szociológiai tagolódás
eredményeként jönnek létre a
csoportnyelvek (a szaknyelvek), a
korosztályi és rétegnyelvek. Közülük a
legfontosabbak: 1. a szleng, a bizalmas
mindennapi nyelvhasználat 2. a
különböző szakmák nyelve 3. a
hobbinyelvek (például sportnyelv) 4. a
korosztályi rétegnyelvek (ifjúság
nyelve, diáknyelv) 5. a bakanyelv
(katonai szleng) 5. a tolvajnyelv (argó
vagy börtönszleng)
A földrajzi tagolódásból születnek a nyelvjárások,
amelyből tizet különböztetünk meg.
A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A NYELVI
ÉRINTKEZÉSRE
Az elmúlt évtizedekben zajlott le a kommunikáció forradalma. Az
internet, e-mail, sms, messenger-üzenet, online újságok
nagymértékben átalakították a nyelvhasználatot és a nyelvi
érintkezést. A hagyományos tömegkommunikációs eszközök
(újság, rádió, tévé) egy új minőségű médiaformában egyesültek, és
a tömegkommunikáció és a személyes kommunikáció keveredését
hozták létre (pl. személyes honlap, megosztások, kommentek). Így
jött létre az új média (polimédia, metamédia).
A kommunikációs forradalom eredményeként sokkal nagyobb
teret kap a technikai eszköz közbeiktatásával folyó
kommunikáció, mint korábban. Változik a nyelvhasználat is:
főleg írásban. Egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy az írott
nyelv beszélt nyelvi jellegűvé válik.
Az informatika hatására formálódó új nyelvi létmódokat, a
másodlagos írásbeliséget és szóbeliséget összefoglaló néven új
beszéltnyelviségnek nevezhetjük. Az új beszéltnyelviség beszéd
közeli (szlenges), képeket is használó írás- és közlésmód, amely
az élőbeszédhez közelít, de nem azonos azzal.
A LEGGYAKRABAN HASZNÁLT EGYNYELVŰ SZÓTÁRAK
- ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAK (pl. Magyar értelmező kéziszótár), felsorolják és definicióval is
megvilágítják a jelentést
- SZINONÍMASZÓTÁRAK (Közülük a legjobb számunkra a Magyar szókincstár, amely nemcsak a
rokon értelmű szavakat, hanem az ellentéteket és a legfontosabb frazémákat is közli)
- ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLATOK (KÖZMONDÁSOK, SZÓLÁSOK…) SZÓTÁRAI (pld. O. Nagy Gábor:
Magyar szólások és közmondások)
- ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRAK, amelyek a szavak eredetét magyarázzák meg (pl. Zaicz Gábor:
Etimológiai szótár)
- IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRA (pl. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára)
- HELYESÍRÁSI SZÓTÁRAK (A magyar helyesírás szabályai, Magyar helyesírási szótár)

- 12 -
10. STILISZTIKAI ALAPFOGALMAK hauber-karoly.eoldal.hu
MI A STÍLUS? A STÍLUSÁRNYALAT STÍLUSELEM, STÍLUSÉRTÉK A STÍLUSRÉTEGEK
A stílus a közlés módja. Az a mód,
ahogyan a rendelkezésünkre álló
nyelvi elemekből válogatunk, és
ahogyan a kiválogatott elemeket
elrendezzük. Egy férfira mondhatjuk
pl. muki, pasi, szivar... Szólhatunk így:
Légy szíves állj fel! - de így is: Állsz fel
rögtön? "A stílus maga az ember"
(Buffon). Így igaz: nyelvi stílusunk
sokat elárul jellemünkből.
A stílusárnyalat a közlés
érzelmi színezete. A mondat, a
szöveg, a szavak nagy része
rendelkezik stílusárnyalattal.
Utóbbit a szótárak
stílusminősítése is jelölheti:
közömbös (férfi), bizalmas
(pasi), tréfás (ipse), választékos
(férfiú), gúnyos (alak) vagy
durva (manusz)
Stílusunk akkor hatásos, ha
olyan elemeket is tartalmaz,
amelyek eltérnek a szokottól.
Ezeket stíluselemnek,
jelentéstöbbletüket
stílusértéknek nevezzük. A
kevésbé választékos „eszek”
igealak pl. a lázadást
érzékelteti József Attila Tiszta
szívvel című versében.
A társadalmi érintkezés meghatározott területeire
jellemző stílust stílusrétegnek nevezzük. Barátainkkal való
kapcsolattartáskor pl. a TÁRSALGÁSI STÍLUSRÉTEGET
figyelhetjük meg. A különböző médiumok nyelvhasználatát
a PUBLICISZTIKAI STÍLUS jellemzi. Aki találkozik valamilyen
formában a tudománnyal (pl. tankönyv) nem vonhatja ki
magát a TUDOMÁNYOS-SZAKMAI STÍLUSRÉTEG hatása alól.
A közéletnek is megvan a maga jellegzetes stílusa, ezt
KÖZÉLETI-HIVATALOS STÍLUSNAK nevezzük. A szépirodalmi
művek sajátja a SZÉPIRODALMI STÍLUS.
TÁRSALGÁSI STÍLUS PUBLICISZTIKAI STÍLUS TUDOMÁNYOS STÍLUS HIVATALOS STÍLUS SZÉPIRODALMI STÍLUS
A mindennapi, kötetlen érintkezésben
használt nyelvi formák összefoglaló
elnevezése. Legfőbb jellemzője a
kapcsolatnyelv: a beszéd egyik fő célja
a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Ez
kötöttséget is jelent (bemutatkozás,
megszólítás). Mert egyébként ez a
„legszabadabb” stílusréteg, itt van a
legtöbb lehetőség személyiségünk
kifejezésére, pl. a humorra.
Fő műfajai: élőszóban a párbeszéd
és az elbeszélés, írásban: a magánlevél
és az üzenet (ma már jobbára: ímél,
sms), valamint a napló.
Jellegzetes hibája, ha túlzásba
visszük a közhelyek, az elcsépelt
fordulatok használatát. Néhány példa
a közhelyre: Hogy vagy?; Úgy még sose
volt, hogy valahogy ne lett volna;
Rálépek a távozás hímes mezejére; A
remény hal meg utoljára; ha és
amennyiben…
A nyomtatott és elektronikus
média nyelve tartozik ide.
Eléggé heterogén ez: az igényes
újságírói nyelv a szépirodalmi és
tudományos stílushoz áll közel,
a bulvársajtó nyelvhasználata
pedig sokszor még a művelt
társalgás szintjét sem éri el. A
média fő feladatai: tájékoztatás,
a véleményformálás segítése,
szórakoztatás.
Fő műfajai: 1. Tájékoztató
műfajok: hír, tudósítás, színes
hír 2. Véleményformáló
műfajok: jegyzet, glossza, kritika
3. Értelmező műfajok: interjú,
beszélgetés, riport 4.
Szórakoztató műfajok: show-
műsorok, vetélkedők, riportok
A média nyelvét is jellemzi a
túlzott közhelyhasználat, a
fölösleges divatszavak…
A tudományos szövegek
árnyaltan mutatják be a
valóságot. Egyértelműségre
törekszenek. Ez főként a
szakszavak használatában
érhető tetten (metafora,
anód, hipertónia stb.). De ezt
szolgálja a mondatformálás és
a szövegalakítás is (teljes
mondatok, logikusság).
Fő műfajai: írásban a
tanulmány, a kritika, a
lexikoncikk, szakvélemény és
a tankönyv. Szóban a
tudományos előadás és a
szakmai vita. Ide tartozik az
ismeretterjesztő cikk és
előadás is; ezek a tudományos
szövegek közérthető
változatai. A leggyakoribb
hibák: idegenszerűség
bonyolultság.
A közéleti-hivatalos stílus
az állami intézmények,
hivatalok nyelvét jellemzi.
Főként írásos szövegek
tartoznak ide, amelyek
gyakorta felhívó
jellegűek, cselekvés
értékűek. Ideális esetben
a hivatalos szöveg
tárgyilagos, pontos és
világos. Főként jogi
szakszavakat használ, és
gyakran utal más
szövegekre.
Fő műfajai: törvény,
rendelet, határozat,
szabályzat, pályázat,
jegyzőkönyv, hivatalos
levél. Gyakori hiba a
bonyolultság, az
idegenszerűség és a
homályosság.
A szépirodalom ugyanazokkal
a szavakkal él, mégis
gyökeresen eltér minden más
megnyilatkozástól. Négy
sajátosságban: 1. Közlései
nem pragmatikusak, nem a
valóságra, hanem egymásra
vonatkoznak, s egy fiktív
világot teremtenek 2. Ebből
fakad összetettségük, ami
miatt értelmezésük
kimeríthetetlen 3. Emberi
élettapasztalatokat sűrítenek
és közvetítenek, méghozzá
élményszerűen. Segítségükkel
megsokszorozhatjuk
élményeinket. 4. Az irodalmi
hagyományhoz kapcsolódnak:
szövegek között léteznek.
Még akkor is párbeszédet
folytatnak más művekkel, ha
szerzőjük új utakra tör.

- 13 -
11. Szóképek és alakzatok hauber-karoly.eoldal.hu
SZÓKÉPEK ALAKZATOK
EGYSZERŰ SZÓKÉPEK ÖSSZETETT SZÓKÉPEK ISMÉTLÉS ELLENTÉT
METAFORA ALLEGÓRIA Elsősorban a fokozást, az érzelmek és a
mondanivaló erősítését szolgálja. Számos
változata van. A legfontosabbak:
1. szókettőzés: „bámul, bámul” 2.
tőismétlés (figura etimologica): „virágnak
virága” 3. előismétlés (anafora) „Neve:
szolgálj és ne láss bért./ Neve: adj pénzt és
ne tudd mért.” 4. utóismétlés (epifora):
„Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te
magad./ Törd át gátjaid - a világ legyél te
magad.” 5. refrén: „Oh ! irgalom atyja, ne
hagyj el.” (az Ágnes asszony strófáinak
végén) 6. halmozás: „a gaz lehúz, altat,
befed” 7. kötőszóhalmozás: „most tél van
és csend és hó és halál” 8. párhuzam:
„Elhull a virág, eliramlik az élet…”
Hatásának titka az erős tudatmozgás, hiszen
két véglet között ingázik elménk.
1. antitézis: szavak, szószerkezetek, mondatok
szembeállítása: „Itt élned, halnod kell.” Még
nyílnak a völgyben a kerti virágok (…) Már hó
takará el a bérci tetőt.” (Petőfi)
2. oximoron: két egymással szemben álló
fogalom összekapcsolása, többnyire a jelző és
a jelzett szó ellentéte: „szerelmes ellenség”
(Balassi), „áldott ínség: magyar élet” (Ady)
3. paradoxon: Két egymást kizáró állítás
összekapcsolása, amely egy mélyebb
igazságra hívja föl a figyelmet. Arisztotelész
példája: „Akinek sok barátja van, egy barátja
sincs” (csak haverjai). Arany Széchenyiről: „Te
sem haltál meg, népem nagy halottja”.
Két dolog azonosítása valamilyen
hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján.
Példa: „Szeretsz, rózsaszálam”. Azonosító:
rózsaszálam. Az azonosított (a kedves) nincs
kitéve, mert ez egyszerű metafora.
Hasonóság: mindkettő szép. A teljes
metaforában az azonosított is szerepel: „a
világ egy kopott szekér.”
Egyszerű szóképként egy elvont fogalom
megszemélyesítése (A Magánossághoz, A
Reményhez). Összetett képként egy
gondolatsort világít meg mozzanatról
mozzanatra. Petőfi Föltámadott a tenger
című verse pl. azt érzékelteti, hogy a nép
(tenger) a forradalomban (vihar) elsöpörheti
az uralkodó osztályt (hajók).
MEGSZEMÉLYESÍTÉS SZIMBÓLUM
Élőként mutat be élettelen dolgokat:
„megáll, sóhajt az éj”, siet az óra
Egyszerű képként az abszolút metafora
rokona; nehezen megfejthető jelkép.
Összetett szóképként olyan képsor, amely az
allegóriától eltérően nem egy gondolatot
világít meg, hanem önálló életre kel:
bonyolult tartalmakat közvetít. Az allegória a
gondolat kedvéért részletezi a képet – a
szimbólum a maga kedvéért, de nem
öncélúan. Ady A fekete zongora című verse
pl. azt sugallhatja: egész személyiségünkkel,
életre-halálra kell élnünk.
SZINESZTÉZIA
Olyan metafora, ahol az azonosítás során
két vagy több érzékelési terület érintkezik:
„lila dal”, „meleg szó”, „hangja selyme”
ABSZOLÚT METAFORA KÖRÜLÍRÁS, ENYHÍTÉS, ERŐSÍTÉS NÉHÁNY MÁS ALAKZAT
Kép, amelynek nincs azonosítottja. Az
egyszerű szimbólum rokona: csak sejteti a
jelentést. Gyakran él vele a kései József
Attila: „Karóval jöttél, nem virággal”
1. körülírás (megnevezés helyett más kifejezést
használ): „akinek nem jut kapanyél” (a munka nélkül
maradt földműves helyett)
2. eufemizmus (megszépítő körülírás): „csinosnak
mondott, kissé molett” (csúnyácska kövér helyett)
3. kakofemizmus (durvább körülírás): háromszintes
vityilló (villa helyett)
4. litotész (ellentétének tagadásával tompítjuk a
minősítés erejét): „nem rossz (jó helyett)
5. hiperbola (nagyítás, kicsinyítés): „Kicsiny kis
leányka, Te a nagy világnak/ legnagyobb gyémántja!”
6. gúny: lehet erőteljes, kíméletlen: szatirikus; lehet
rejtettebb: ironikus, s lehet visszafogottabb,
megértőbb is: humoros.
Szatirikus is, ironikus is ez a Vörösmarty-részlet: „És
jöttek a dicsők, hatalmas/ Lábok törvény felett.
Volt munka: pusztított a vas!”
1. soráthajlás: a versmondat
átmegy a következő sorba:
„elmaradtál/ emlékeimből
2. inverzió (felcserélés): kiemeli a
mondanivalót: „A lantot, a lantot/
Szorítsd kebeledhez”
3. hiány: rendszerint feszültséget
kelt: „Hamar a/ Madarat…/ El kell
venni tőle”
4. költői kérdés: erőteljes állítás,
felkiáltás vagy felszólítás: „Mikor
fogunk már összefogni?” (Ady)
5. hasonlat: A szemléltetést
és/vagy a hangulati hatást
szolgája: „Mint a Montblanc
csucsán a jég (…) Csöndes szívem,
többé nem ég…” (Vajda János)
KOMPLEX KÉP
METONÍMIA Olyan képsor, amelynek egyszerű szóképei
egymásba fonódnak, és intenzív
ingamozgásra késztetik a tudatot. Egymás
mellett fut ugyanis a képi, a gondolati és a
hangulati sík. Ebben a József Attila-strófában
pl. a fán vacogó kismadár látványa, a lét
értelmetlensége, valamint a semmivel
farkasszemet néző ember szorongása:
„A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog.
Köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok”
Érintkezésen alapuló egytagú szókép. Az
érintkezés lehet: 1. térbeli: „álmodnak a
tanyák” (az ott lakók helyett) 2. Időbeli:
„rajtad a Holnap hőse” (a jövőé) 3. „vason
viszik”(bilincsben) 4. ok-okozati: „Az Isten
haragja megütött egy hajdút” (az ok az
okozat, a villám helyett)
SZINEKDOCHÉ: A metonímia alfaja, a rész
és egész vagy a nem és fajfogalom
cseréje:„Küzdött a kéz” (az ember helyett),
„madár gyomra” (keselyű helyett)

- 14 -
12. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A RETORIKÁHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
MI A RETORIKA? A RETORIKA TÁRGYA A JÓ SZÓNOK TULAJDONSÁGAI FELADATAI
Szónoklattan, a hatásos
beszéd, az érvelés
tudománya. Már az ókorban
kialakult, hiszen a görögöknél
vagy a rómaiaknál enélkül
nem lehetett volna sikeres
politikus valaki. Az első
összefoglalás Arisztotelésztől
maradt ránk. Ő három
szövegfajtát különböztet meg:
tanácsadó, jogi és alkalmi
beszéd.
A retorika a nyelvtudomány egyik ága.
Négy legfontosabb területe:
1. A szövegtípusok vizsgálata (ma
minden nyilvános beszéd a retorika
körébe sorolható a parlamenti
felszólalástól a védőbeszéden és a
búcsúztatón át a tanári magyarázatig)
2. A jó szónok tulajdonságai
3. A szöveg felépítése a bevezetőtől a
befejezésig
4. A szónok feladatai az
anyaggyűjtéstől a beszéd elmondásáig
1. tisztesség
2. találékonyság
3. jó emlékezőképesség
4. jó előadóképesség
5. jó stílusérzék
6. jó szerkesztőképesség
1. Anyaggyűjtés
2. Az anyag elrendezése (VÁZLAT)
3. A beszéd megírása
4. Az előadásmód megtervezése
5. Emlékezetbe vésés
6. Előadás
A SZÓNOKLAT FELÉPÍTÉSE MI AZ ÉRV? MILYEN FAJTÁI VANNAK? AZ ÉRVEK ELRENDEZÉSE HIBÁK AZ ÉRVELÉSBEN
1. Bevezető.
Funkciói: felkelti az
érdeklődést és a
hallgatóság jóindulatát,
előkészíti a megértést
2. Elbeszélés:
a bizonyítandó tétel
tömör megfogalmazása
3. Érvelés:
a tétel bizonyítása
4. Cáfolás:
az ellenérvek
számbavétele, cáfolása
5. Befejezés:
összefoglal, kitekint
vagy az érzelmekre hat
Az érv a meggyőzés érdekében elmondott tény vagy
megállapítás. Három elemből áll: tételből (Töltsd
meg tartalommal az életet!), a hozzá tartozó
bizonyíték(ok)ból (Véges és csak egy van belőle),
valamint a kettőt összekötő elemből (Az életnek
értelmet kell adnunk), amely gyakran elmarad.
Néhány érvfajta: 1. Meghatározásból levezetett:
Használd okosan a netet! Mert mire is való…
2. Ok-okozati érv: Hiányoztam, mert beteg voltam 3.
Körülményekből levezetett: Nem tudtunk focizni. Esett
az eső… 4. Összehasonlításon alapuló: „Ki sóhajtoz, ki
mulat, a világ csak hangulat…”
5. Valószínűségen alapuló: A féllábúak nem futnak
ilyen gyorsan. 6. Ellentéten alapuló: Betegnek lenni
rossz. Egészségesnek lenni jó. 7. Bizonyítékból
származtatott: statisztikai adatok bemutatása
8. Tekintélyből származtatott: „Nyelvében él a nemzet”
– írta Kölcsey
Az érvelés lehet deduktív
(ilyenkor általános tételt
konkrét példákkal
bizonyítunk) vagy induktív
(konkrét példákból
következtetünk).
Az érveket rendezhetjük
erősség szerint: emelkedőn
(egyre hatásosabbak) vagy
lejtésesen (egyre
gyengébbek), de a kettő
váltakozhat is, ha logikus.
Példa a deduktív érvelésre:
1. Az ember halandó
2. Laci ember
3. Tehát Laci halandó
1. Tekintélyre hivatkozunk, az adott
dologban hamisan: Petri György is sokat
ivott, mégis nagyon okos volt.
2. Egyetlen okra vezetünk vissza egy több
okra visszavezethető jelenséget: A fiatalok
azért nem szeretnek olvasni, mert mindig
neteznek.
3. Ugyanazzal bizonyítjuk a tételt: Laci
nagyon okos, mert értelmes.
4. Ha kizárólag érzelmeinkből fakad az
érv: Laciban ne bízzál, mert a Dózsának
szurkol, meg nem szereti a Republik
együttest.
5. Ha előítéleteink vezetnek bennünket.
Laci ártatlan. Magyar ember ugyanis nem
lop, hanem csak szerez.

- 15 -
13. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE hauber-karoly.eoldal.hu
NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK FONTOS NYELVEMLÉKEK A FINNUGOR NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI
A nyelvet kétféleképpen lehet vizsgálni. 1. A jelen
nyelvére összpontosítva. Ezt teszi a leíró magyar
nyelvtan. 2. Vagy alakulásában, a változásokra
figyelve – ezzel foglakozik a nyelvtörténet. A
nyelvtörténet kutatásához segítségül hívja a
rokon nyelveket, de főként nyelvemlékeket
vizsgálja.
A magyar nyelvtörténet korszakai: 1.
Előmagyar kor (a Kr. előtti 1. évezredig, amikor
még nem váltunk el rokonainktól) 2. Ősmagyar
kor (az államalapításig) 3. Ómagyar kor (az
államalapítástól a mohácsi vészig) 4.
Középmagyar kor (1526-1772) 5. Újmagyar kor
(1772-től napjainkig)
A nyelvemlék lehet: 1. szórványemlék 2. kéziratos
szövegemlék 3. nyomtatott szövegemlék. A
legfontosabb szórványemlék a Tihanyi
alapítólevél 1055-ben keletkezett. Első kéziratos
szövegemlékünk: a Halotti beszéd és könyörgés
(1200 előtt, Pray-kódex). Az első magyar vers az
Ómagyar Mária-siralom (1300 előtt, Leuveni
kódex). Az első magyar nyelvű könyv a Jókai-
kódex (1372-ben keletkezett, egy 1448-ban
készült másolatban maradt ránk). Az első magyar
nyelvű nyomtatványt 1527-ban adták ki
Krakkóban (Sylvester János nyelvkönyve).
Nyomtatott szövegeink közül kiemelkedik a Károli
Biblia, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban.
Az érveknek két csoportja van. 1. Az egyik a szókészletben rejlik.
Mintegy 1000 alapszavunk finnugor eredetű. Testrészek (kéz,
láb, fej), rokoni viszonyok (anya, atya, fiú), számok (egy, kettő,
három), egyszerű használati tárgyak (háló, kés, nyíl), természeti
jelenségek (hó, víz, jég), elemi cselekvések (van, él, hal, eszik,
iszik, alszik, megy). A nyelvészek szabályos hangmegfelelésekkel
igazolták ezt. A ház pl. ősi szó, amely a finnben maradt meg
eredeti alakjában: KOTA. Hogyan lett a KOTA-ból HÁZ? Úgy,
hogy a magyarban a szókezdő K mély magánhangzó előtt H-vá
alakult (Kunte-Had), a két magánhangzó között elhelyezkedő T-
ből pedig Z lett (saTa-száZ, keTe-kéZ, veTe-víZ). 2. A másik
bizonyíték a nyelvtani rendszerben rejlik. Mint a finnugor
nyelvek, a magyar is agglutináló. Több toldalékunk finnugor
eredetű. Közülük a birtokos személyjelek a legfontosabbak.
NÉHÁNY JELENTŐS NYELVVÁLTOZÁS A NYELVÚJÍTÁS
Hangváltozások: Az ómagyar korban lekopnak (elnémulnak) a szóvégi magánhangzók (utu-
út), ekkor zajlik le a nyíltabbá válás (pukul-pokol) is. Számos hosszú magánhangzó is ekkor
alakul ki kettőshangzóból, s jön létre a c, zs, dz, dzs v és ty hang.
A szókészlet változásai: Jövevényszavaink gazdasági-kulturális érintkezés bizonyítékai. A
honfoglalás előtt főleg török népekkel érintkeztünk (ökör, sajt, túró, gyöngy, gyűrű, betű,
szám, kapu, kút, ács). Később a szláv és a német kapcsolatok kerültek előtérbe (szláv:
szerda, csütörtök, péntek, szombat, karácsony, király, kulcs, asztal; német: polgár, püspök,
herceg, hóhér, suszter, krumpli, spenót, ribizli). Sok szó érkezett a középkori latinból
(templom, oltár, iskola, ceruza, diktál stb.).
Gyakran megváltozott a szavak jelentése is. Néhány példa: a marha kincset, a tükör
példaképet, a szerencse zsákmányt jelentett még a 16. században. Az első
jelentésszűkülésen, a másik kettő jelentésbővülésen ment keresztül.
A nyelvtani rendszer változásának iránya: egyfelől egyszerűsödik, másfelől bonyolultabbá
válik. Az egyszerűsödés jele az az igeidők és az igemódok változása (a 19. sz. végére egy
múlt idő lesz a négyből, eltűnik az egyszerű jövő idő). A bonyolultabbá válás jele: tért hódít
az összetett mondat, és számos új grammatikai eszköz jön létre.
A nyelvújítás a nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) beavatkozása a
nyelv életébe. Sok helyen lezajlott, nekünk főleg a németek adtak mintát.
A nyelvújítás oka: A magyar nem volt alkalmas sem a tudomány
művelésére, sem a művelt társalgásra, hiszen jószerint a parasztság
rétegébe szorult vissza a 18. században. Célja: a nemzeti nyelv által a
polgári nemzet megteremtése. Ideje: Bessenyei György föllépésétől (1772)
a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott. Módja: Főként a szókincs
hiányosságait küszöbölik ki. Nyelvjárási szavak köznyelvivé tétele (betyár,
kamat, bútor), régi szavak felelevenítése (aggastyán, Béla, Géza), idegen
szavak átalakítása (balanea-bálna, Leipzig – Lipcse), új szó létrehozása
szóképzéssel (történelem, példány, borong, tanulmányoz), szóelvonás (tan,
vizsga – a tanítból és a vizsgából), szócsonkítás (zöm, cím , gyár- zömök,
címer, gyárt), összetétel (szemüveg, folyóirat). Eredménye: Mintegy 10
ezer új szó, amely nagyon hamar elterjed, de megújul a stílus is, aminek
köszönhetően a magyar a világ egyik leghajlékonyabb, legkifejezőbb
nyelvévé válik.

- 16 -
14. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A SZÖVEGALKOTÁSHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
AZ ELBESZÉLŐ A LEÍRÓ ÉS AZ ÉRVELŐ KÖZLÉSMÓD ÉRETTSÉGI DOLGOZAT: MŰELEMZÉS, TÉMAKIFEJTŐ ESSZÉ
ELBESZÉLÉS LEÍRÁS ÉRVELÉS Munkafázisok Jótanácsok
Az elbeszélő szöveg
(elbeszélés, önéletírás) egy
eseménysort mond el. Az
elbeszélő lehet kívülálló, de
lehet szereplő is.
Az előrehaladás alapja az
időrend. Fontos az elbeszélés
tempója. Lehetnek benne
párbeszédes részek, leírások
és kommentárok. Általában
hat kérdésre kapunk itt
választ: ki, hol, mikor, mit
csinált (miért, hogyan)
A jó leíró szöveg (pl. tájleírás,
jellemzés) logikusan és hatásosan
mutatja be tárgyát. Ehhez
többféle lehetőséget is
felhasználhat. Általános
magállapításokat részletezéssel
kapcsolhat össze. A térbeli
elrendezés biztosítja a logikus
előrehaladást (külső – belső,
közel- távol). Általában a névszói
stílus dominál benne, hangneme
pedig többnyire tárgyilagos, de
lehet személyes is.
Az érvelő szöveg azért készül, hogy a
beszélő hasson, hogy meggyőzze az olvasót
vagy a hallgatóságot (pl. felszólalás,
tanulmány). Az ok-okozati elrendezés
dominál benne, a beszélő állításait érvekkel
bizonyítja. A bizonyítás mellett fontos
szerepet tölthetnek be a retorikai eszközök
is (kérdés, felkiáltás, ismétlés, párhuzam
stb.). Bevezetőjében felkelti az érdeklődést,
ezután tömören vázolja (elbeszélés), majd
bizonyítja álláspontját (bizonyítás), a
befejezésben pedig kitekint, összefoglal
vagy az érzelmekre hat.
A feladat
értelmezése
Tanulmányozzuk a témát és a feladatot,
mielőtt döntünk! A feladatokat egyenként
vegyük számba, és fogalmazzunk hozzájuk
kiegészítendő kérdéseket
Anyaggyűjtés Összpontosítsunk először az alkotás
egészére: a témára! Megvilágításakor a
főként a feladatban megjelölt szempontokat
tartsuk szem előtt!
Az anyag
elrendezése
Tervezzük meg a dolgozat egységeit:
bevezető – (elbeszélés) – érvelés –
befejezés! Vázlatot saját használatra
készítsünk!
Bevezető
érdekesen
visz
közelebb a
témához
Mivel nyithatunk?
̶ Életrajz és/vagy történelmi háttér
̶ Műfaj és/vagy stílusirányzat
̶ A szerző irodalomtörténeti helye
̶ A témakör és a téma megközelítése
̶ Személyes élmények
̶ A témához kapcsolódó idézet
NÉHÁNY FONTOS SZÖVEGTÍPUS
Hivatalos levél Pályázat Önéletrajz
Lehet kérvény vagy panaszlevél.
Mindkettő stílusa tényszerű, tömör
udvarias.
Felépítése: 1. Megszólítás 2.
Tárgyilagosan megfogalmazzuk a
kérést vagy a panaszt 3. Indokoljuk
jogosságát: érveket sorakoztatunk
fel 4. Megismételjük a kérést vagy
felkérjük a címzettet: intézkedjen
5. Elköszönő formula 6. Aláírás 7.
Mellékletként felsoroljuk a csatolt
dokumentumokat (ha vannak).
Fontos: Ha nem ímélben, hanem
postai levélben fordulunk az
illetékes szervekhez, fejléc és
keltezés is kell. A fejlécen szerepel
a feladó és a címzett neve,
elérhetősége, valamint a levél
tárgya.
Célja ösztöndíj vagy állás
elnyerése.
Felépítése: 1. hivatkozás a
felhívásra 2. A feltételek
teljesítésének igazolása 3.
célkitűzések 4. a kért mellékletek
csatolása (önéletrajz, ajánlások
stb)
Két típusa van: hagyományos és
amerikai típusú. Előbbi tömör,
könnyen áttekinthető tárgyilagos
hangnemű írásmű. Fő célja, hogy
tényszerűen közölje a legfontosabb
adatokat. Az amerikai típusú
önéletrajz vázlatszerűen mutatja be
ezeket.
Érvelés Adjon választ minden olyan kérdésre, amely a
feladatban megfogalmazódott! Ám lehetőleg
simuljon bele egy olyan gondolatmenetbe,
amely az alkotás témáját világítja meg
meggyőzően! Mert az az igazi értelmezés!
Vitaindító Hozzászólás
A vita középpontjában
rendszerint egy probléma áll. A
vitaindító azokat a kérdéseket
fogalmazza meg, amelyekre a vita
során választ szeretnénk kapni.
Felépítése: 1. A probléma rövid
felvázolása 2. Kérdések, érvek,
lehetséges ellenérvek 3. A
résztvevők felkérése arra, hogy
mondják el véleményüket
Egy témával kapcsolatban már
elhangzott szövegre (vitaindító,
hozzászólások) reflektál. Lehet írásbeli
is, szóbeli is. Felépítése: 1. Megszólítás
2. Azoknak a gondolatoknak a
felidézése, amelyekről a beszélő
véleményt akar mondani
3. A vélemény rövid megfogalmazása
4. Az érvek felsorakoztatása
5. Összefoglalás, zárás
Befejezés A jó befejezés a dolgozatból nő ki: összefoglal
és/vagy kitekint és/vagy az érzelmekre hat
A dolgozat
megírása,
önellenőrzés
Mire figyeljünk?
̶ Tömböket (bekezdéseket) alkossunk!
̶ Ügyeljünk az írásképre!
̶ Konkrét példák, idézetek!
̶ Világosság, egyszerűség,
változatosság!
̶ Az idővel gazdálkodjunk okosan!

- 17 -
15. IRÁNYZATOK AZ IRODALOMTUDOMÁNYBAN hauber-karoly.eoldal.hu
ELEMZÉS ÉS ÉRTELMEZÉS HERMENEUTIKA: AZ ÉRTELMEZÉS
TUDOMÁNYA
POZITIVISTA IRODALOMTUDOMÁNY SZELLEMTÖRTÉNETI ISKOLA
Az irodalmi művek
megértéséhez ELEMZÉSre van
szükség: alaposan meg kell
vizsgálnunk a művet. Az
elemzés célja és eredménye az
ÉRTELMEZÉS. Segítségükkel
világítjuk meg és választjuk ki a
legjobb műveket. De hogyan
elemezzünk, értelmezzünk? Ez
már többnyire a kor szellemétől
függ, amely az irányzatokban
ölt testet.
A hermeneutika már az ókorban
megszületett. A 20. század derekán
Gadamer emelte a megértés
filozófiájává. Szerinte amikor olvasunk,
két világ találkozik: a miénk és a műé.
Megértéséhez párbeszédbe kell lépnünk
az alkotással. Ha ez sikerül,
megragadhatjuk üzenetét. Módszerét
elemző körmozgásnak
(„hermeneutischer Zirkel”) nevezte el,
amely az élményként felfogott jelentés
és az alkotás egyes elemei között zajlik.
1850 körül jött létre, és a század végéig ez uralkodott.
Módszere induktív volt: a tényekből indult ki.
Szövegkiadásai teremtették meg a tudományos munka
alapjait. A műértelmezéshez a francia Taine miliőelmélete
jelentette a legfontosabb vezérfonalat. Szerinte szerzőt
és művét 3 dolog határozza meg: 1. A RACE, azaz a faj,
amely az öröklött tulajdonságokért felelős 2. A MILIŐ,
tehát a szociális és kulturális környezet 3. Az IDŐ, vagyis
a kor, amelyben élt. Taine miliőelméletét tartotta szem
előtt a német Wilhelm Scherer is, amikor a három ER
vizsgálatát követelte: ERERBTE, ERLEBTE, ERLERNTE. Azaz:
mit örökölt, mit élt át és mit tanult a szerző?
A 20. század első évtizedeire jellemző.
Németországból indul, legjelentősebb
képviselője Wilhelm Dilthey. A
szellemtörténet nagyjait a művek
tartalma érdekli. Fontos nekik stílus és
a motívumok, a műveket a
korszellemből iparkodnak megérteni.
Kitüntetett szerepet szánnak a
megérzésnek, az intuíciónak. Nagy
hatása van az irányzatnak nálunk is (a
fiatal Lukács György, Szerb Antal,
MINERVA című folyóirat).
MŰKÖZPONTÚ
MEGKÖZELÍTÉSEK
IRODALOMSZOCIOLÓGIA BEFOGADÁSESZTÉTIKA IRODALOMPSZICHOLÓGIA FEMINISTA
IRODALOMTUDOMÁNY
DEKONSTRUKCIÓ ÉS
POSZTSTRUKTURALIZMUS
A 2. vh. után a műközpontú
megközelítés viszi a prímet. Ez
zárt nyelvi képződményként
tekint a szövegre, és
önmagában igyekszik
megérteni. Feltárják az egyes
szövegtípusok, műfajok
szerkezetét (főképp: elbeszélés
és a mese). A műközpontú
értelmezést az orosz
formalizmus és az angol új
kritika alkalmazza először.
Mindkettő a
strukturalizmusban teljesedik
ki az 1950-es, 60-as években. A
módszer nagymértékben
hozzájárul az irodalmi művek
pontosabb leírásához.
A kései 60-as és a 70-es
években a szociológiai
kérdések kerülnek a
középponba. Az empirikus
kutatások az irodalmi
életet térképezik föl
(könyvpiac, intézmények).
Az elméleti vizsgálódások az
irodalmi műre fókuszálnak:
hogyan mutatja be az
alkotás valóságot? A
marxista Lukács György a
realizmust emeli normává,
Adorno szerint az igazi
művészet nehezen érthető,
így tiltakozik az önmagát
szépnek hazudó valóság
ellen.
Hans Robert Jauss
német tudós 1967-
ben rámutat: az
irodalmi folyamat 3
szereplőjéből
(szerző-mű-
befogadó) utóbbit
elhanyagolták.
Megindul a
befogadás, a hatás
vizsgálata. Új
fogalmak:
ELVÁRÁSHORIZNT (az
olvasó tapasztalatai),
HORIZONTVÁLTÁS
(fordulat az olvasói
ízlésben). Az olvasás
kreatív folyamat.
Nagy hatást gyakorolt az
irodalomtudományra Freud
pszichoanalízise. Elméletét
főleg az 1970-80-as
években használták föl.
Freud szerint az alkotásban
éppúgy az elfojtott vágyak
jelennek meg, mint az
álomban. Tehát az
értelmezés hasonlít az
álomfejtéshez: meg kell
fejteni azt a kódot, amely a
szöveg felszínén nem
látható. Erre magánál
Freudnál is számos példát
találunk. Így talál
magyarázatot pl. Hamlet
vívódására.
Az 1960-as szexuális
forradalom nyomán
jön létre. Célja: a
főként férfiakhoz
kötődő örökségben
kimutatni a
„gyengébb nem”
részét.
Alapkérdések:
Hogyan mutatják be
az egyes irodalmi
művek a nemek
közötti viszonyokat?
Mennyiben
különbözik a nemi
szereposztás a
korban
megfigyelhetőtől?
A posztmodern
irodalomelméletek úgy tartják: a
SZERZŐ-MŰ-OLVASÓ hármas
modellje már idejétmúlt, és a
műhöz nem kapcsolható
időtállónak tekinthető jelentés. A
szöveg olyannyira nyitott, hogy
értelme nem ragadható meg –
véli a DEKOSTRUKCIÓ. Az
amerikai Paul de Man szerint
konkrét műveken kell bemutatni
a szövegek „olvashatatlanságát”.
Dekonstrukcióval, olyan
elemzéssel, amely fölszámolja a
szilárd jelentéseket. A
POSZTSTRUKTURALIZMUS olyan
folyamatokat fedez fel, amelyek
fellazítják a mű szerkezetét.

- 18 -
16. Összefoglaló táblázat a verselemzéshez hauber-karoly.eoldal.hu
TÉMA SZERKEZET A VERS HANGZÁSA SZAVAK A VERSBEN
Mire figyeljünk? Szerkezeti típusok Új egységet
jelölhet
Hangszimbolika Versritmus Érdekes szavak Szófajok
- cím
- motívumok
- kulcsszavak
- kulcshelyek
- organikus
- láncszerű
- keretes
- ellentétre épülő
- dialektikus
- ismétlés
- alanyváltás
- a közlésfajta
megváltozása
- idő vagy térváltás
- a mondatfajta
megváltozása
- hangutánzó szavak
- hangfestő szavak
- a hangok
kifejezőereje
- alliteráció
- rím
- ütemhangsúlyos
- időmértékes
- szimultán
- szabadvers
- jellemszó
- neologizmus
- szakszó
- idegen szó
- archaizmus
- tájszó
- szleng és argó
- felidézés, rájátszás
Legfőképpen:
- ige
- igenév
- főnév
- melléknév
- mondatszó
- viszonyszó
A KELETKEZÉS
KÖRÜLMÉNYEI
KÉPALKOTÁS A KÖLTEMÉNY BESZÉLŐJÉNEK
POZÍCIÓJA
MONDAT A VERSBEN
A szóképek fajtái Mire figyeljünk? Felépítés, modalitás Alakzatok
- Az élet és a mű
tanulságai
- A mű történelmi,
társadalmi háttere
Egyszerű szóképek
- metafora
- megszemélyesítés
- szinesztézia
- abszolút
metafora
- metonímia
- szinekdoché
- hasonlat
Összetett szóképek
- allegória
- szimbólum
- komplex kép
- Szegény vagy
gazdag-e a vers
képekben?
- Honnan
származnak a
képek?
- Milyen
viszonyban
vannak
egymással?
- Mennyire
váratlanok,
szokatlanok?
A beszélő közel áll a költőhöz:
- vallomáslíra
- hangulatlíra
- gondolati költészet
- közösségi költészet
A beszélő önmagával folytat dialógust:
- önmegszólító vers
A beszélő szerepet játszik, egy elképzelt
vagy valóságos személy nevében szól:
- szerepköltészet
A beszélő megjelenít egy történetet, leír,
bemutat valamit vagy valakit:
- tárgyias költészet
- soráthajlás
(enjambement)
- szócsere (inverzió)
- a mondat
szerkezete
(tagolatlan, hiányos,
egyszerű, alárendelő
és mellérendelő
összetett mondat)
- a mondat
modalitása (kijelentő,
kérdő, felkiáltó,
felszólító, óhajtó
mondat)
- ismétlés
(szóismétlés,
tőismétlés,
előismétlés,
utóismétlés, refrén,
halmozás,
kötőszóhalmozás)
- ellentét (antitézis,
oximoron,
paradoxon)
- körülírás (túlzás,
gúny, eufemizmus,
kakofemizmus)

- 19 -
17. Összefoglaló táblázat a kisprózaelemzéshez
Tartalomelemzés: Milyen történetet mond el az elbeszélő? Formaelemzés: Hogyan mondja el? Értelmezés: Miért mondja el? hauber-karoly.eoldal.hu
A NÉGY TARTALMI ÖSSZEVŐ STÍLUS MOTÍVUMOK
Cselekmény Szereplők Idő Tér Szó, mondat, kép, hangnem Kulcsmotívum, mellékmotívum
- Lehet: külső és belső
(mit tesznek, illetve mit
gondolnak, éreznek a
szereplők)
- Középpontjában egy
fordulat áll. Gyakran
így: expozíció,
bonyodalom,
kibontakozás, tetőpont,
megoldás
A szereplők jellemét
és a köztük lévő
viszonyt vizsgáljuk itt.
A jellemzés lehet:
közvetlen és
közvetett.
Konfliktustípusok:
nemzedéki, szociális,
világnézeti, értékbeli,
nemi stb.
Fontos lehet:
- az eseménynek
sorrendje (in
medias res,
idősíkváltások)
- az elbeszélés
tempója
- a befejezés
(lekerekített?
nyitott?)
- Hogyan
kapcsolódnak a
helyszínek a
cselekményhez?
-Van-e jelképes
jelentésük?
(térszimbólum)
- Kifejeznek-e
ellentétet
(térkontraszt)
A legfeltűnőbb jellemzőket érdemes itt
megvizsgálnunk, amelyek fontosak lehetnek
az értelmezés során:
- Szó: választékos, köznyelvi, csoportnyelvi…
- Mondat: rövid, hosszú, hiányos,
körmondat, alárendelés, mellérendelés…
- Kép, alakzat: hasonlat, megszemélyesítés
metafora, szinesztézia; kérdés, felkiáltás,
fokozás, halmozás, ellentét…
- Hangnem: pátosz, irónia, humor, szatíra…
- A motívum olyan jelentéshordozó egység,
amely ismétlődik a szövegben. Ez lehet egy
visszatérő mondat, a szereplők valamely
gesztusa, de növény tárgy vagy élőlény is
- A műben megfigyelhető fordulat gyakran
összekapcsolódik egy motívummal: EZ AZ
ALKOTÁS KULCSMOTÍVUMA
- Ilyen motívum a Barbárokban a rézzel
kivert öv vagy Mikszáth Szegény Gélyi János
lovai című művében a lovak
POÉTIKAI ELEMZÉS ÉRTELMEZÉS
Az elbeszélő hangja
Ki az elbeszélő és hogyan viselkedik?
Az elbeszélés módja
Mennyit tud? Milyen
közlésformákat alkalmaz?
Témakör és téma Az alkotó kora, az olvasó jelene
Az elbeszélő lehet:
- E/1-es. Az elbeszélt ént is megismerjük: az
elbeszélés kétdimenziós (pl. Hét krajcár)
- E/3-as. Ilyenkor többnyire keveset tudunk meg
az elbeszélőről
- E/2, a te-forma ritkán fordul elő
Hogyan viselkedhet?
- auktorálisan: sok a kommentár
- perszonálisan: sokat megtudunk a szereplők
érzéseiről, gondolatairól
- tárgyiasan: a szereplők tettei, szavai
dominálnak
Modalitás (az elbeszélő viszonya az abrázolt
világhoz): semleges, megértő, kételkedő,
elutasító stb.
Az elbeszélő tudása:
- mindentudó (ilyenkor gyakran viselkedik
auktorálisan)
- annyit tud/mond, mint a szereplők
(ilyenkor főként perszonálisan viselkedik)
- kevesebbet tud/mond, mint a szereplők
(ez a tárgyias ábrázolásra jellemző)
Közlésformák:
Szerzői szólam: 1. tudósítás 2. leírás 3.
kommentár
A szereplő szólama: 1. párbeszéd
(egyenes beszéd) 2. függő beszéd 3.
szabad függő beszéd (átélt beszéd) 4.
belső monológ 5. tudatfolyam
Az alkotás alapkérdése:
- Milyen témakörbe tartozik a mű?
- Hogyan illeszthető be az irodalmi
hagyományba? Milyen művekkel
rokonítható?
Válasz az alapkérdésre:
- A témakörön belül milyen sajátos jegyekkel
rendelkezik?
- Mi az, ami összekapcsolja, és mi az, ami
elválasztja a hagyománytól?
Fontos: Egy mű természetesen egyszerre
több témakört is megjeleníthet. Kosztolányi
A kulcs című novellája pl. összekapcsolja a
kisemberproblematikát és a beavatást,
Móricz Tragédiája a szegénységet és a
lázadást…
Az alkotó kora:
- Mit mond a mű a keletkezés koráról?
- Miért írta meg az elbeszélő? Mi volt a
szándéka, célja vele?
Az olvasó jelene:
- Mit mond az alkotás arról a korról,
amelyben élünk?
- S mit mond személy szerint nekünk,
megerősíti-e eddigi életfelfogásunkat vagy
felkavar, kizökkent belőle?
Fontos: Itt kell szembenéznünk azzal a
kérdéssel, hogy az elbeszélő miért mondja
el a történetet. Párbeszédbe kell lépnünk az
alkotással! Be kell vonnunk a magunk
világába!

- 20 -
18. LÍRAI MŰFAJOK, VERSTÍPUSOK, VERSFORMÁK
A lírai mű a 18. századig főként énekelt verset jelent. Egészen a 20. századig elsősorban érzelmek, hangulatok, lelkiállapotok kifejezését látják benne. Ma már a
versformában írt didaktikus vagy reflexív szövegeket is ide soroljuk, sőt ide számíthatjuk az egysoros és az egyszavas verset vagy a képverset is. hauber-karoly.eoldal.hu
DAL HIMNUSZ ÓDA DITIRAMBUS RAPSZÓDIA ELÉGIA
Közvetlen élmény kifejtése
röviden, dalstrófákban.
Sok ismétlés, egységes
felépítés és hangnem
jellemzi. Sokféleképpen
csoportosítható: népdal-
műdal stb.
Tavaszi szél vizet áraszt,
Csokonai: A boldogság,
Petőfi: Reszket a bokor, mert
Fenséges tárgyról
ünnepi hangnemben szóló
vers. A beszélő Istenhez
fordul, többnyire összeköti a
dicséretet és a könyörgést.
Szerkezet: ABA
Szapphó: Aphroditéhoz
Szent Ferenc: Naphimnusz,
Berzsenyi: Fohászkodás,
Kölcsey: Himnusz
Magasztos tárgyról írt mű.
Hangneme emelkedett.
Van megszólítottja:
személy/közösség/eszme.
Lehet dicsőítő és tanító.
Felépítése sokszor: tétel-
ellentétel-hozzáéneklés.
Berzsenyi: A magyarokhoz,
József Attila: Óda, Illyés
Gyula: Bartók
Az óda és a himnusz rokona.
Elragadtatott hangulat,
önkívületi lélekállapot
tanító célzattal kapcsolódik
össze benne. Eredetileg
Dionüszosz életéről szólt,
belőle fejlődött ki a tragédia.
Vörösmarty: A vén cigány,
Babits: Húsvét előtt,
Fortissimo
Az óda rokona, töredezett
gondolatiság, zaklatottság,
kötetlen szerkezet jellemzi.
Az érzelmi hullámzást
változó hosszúságú sorok,
kérdések, felkiáltások,
látomásos képek jelezhetik.
Vörösmarty: Gondolatok a
könyvtárban, Petőfi: Egy
gondolat bánt engemet
Legfőbb sajátja az eszmény
elvesztése miatt érzett
szomorúság. A rezignált
fájdalom oka sok minden
lehet (magány, elmúlás,
búcsú, szerelmi bánat stb.).
Balassi: Búcsúja hazájától,
Petőfi: Szeptember végén,
Radnóti: Levél a hitveshez,
Rilke: Diunói elégiák
EPIGRAMMA EPISZTOLA ARS POETICA ECLOGA SZONETT FRANCIA BALLADA
Egy mélyreható gondolat
rövid, szellemes kifejtése
eredetileg disztichonban.
Szerk: előkészítés+csattanó.
Anakreon: Gyűlölöm,
Kölcsey: Huszt, Kazinczy: A
nagy titok
A modern lírában sokszor a
formailag kötetlenebb
négysoros veszi át a helyét.
Verses költői levél,
valóságos személyhez szól;
változatos tartalom, forma
jellemző rá. Leghíresebb
darabja Horatius költői
hitvallása, a De arte poetica.
Berzsenyi: Vitkovics
Mihályhoz, Petőfi: Arany
Jánoshoz, Ady: Levél-féle
Móricz Zsigmondhoz
Fő témája a költészet
értelme, a költő feladata.
Hosszú időn át normatív,
szabályokat megfogalmazó
ars poeticák születnek. A
romantika szakít ezzel, azóta
nagyon sokféle költői
hitvallás jön létre.
Verlaine: Költészettan,
József Attila: Ars poetica
Eredetileg párbeszédes
formájú hexameteres
pásztoridill. Vergilius már
kora problémáit szólaltatja
meg benne. Később sokféle
változata alakul ki,
elmaradhat a párbeszédes
forma is. Egyik legnagyobb
képviselője Radnóti Miklós
(pl. Hetedik ecloga).
14 jambikus sorból álló
igen szigorú versforma.
Alaptípusa a petrarcai
szonett két négy- és két
háromsoros versszakból áll.
Rímképlete: abba abba cdc
dcd.
Shakespeare: 75. szonett.
Markó Béla: Költők
koszorúja
Legelterjedtebb változata 3
nyolcsoros versszakból és
egy 4 soros ajánlásból áll.
A sorok jambusokból
épülnek föl, s általában
keresztrím fűzi őket össze.
Van refrénje is.
Villon: Ellentétek balladája,
József Attila: Bérmunkás-
ballada
LÉTÖSSZEGZŐ
VERS
ÖNMEGSZÓLÍTÓ
VERS
IDŐSZEMBESÍTŐ
VERS
HOSSZÚVERS LIMERIK HAIKU
A költő saját életútját
vizsgálja. Az érdekli:
megvalósította-e önmagát,
élt-e az élet nyújtotta
lehetőségekkel. Gyakran jár
együtt időszembesítéssel,
önmegszólítással.
Arany János: Visszatekintés,
Epilógus, József Attila: Kész
a leltár
A jelenbeli, elemző én
múltbéli önmagához, a
cselekvő énhez beszél.
Számon kéri a múltbéli
tetteket. Az új szerep
rendszerint önfelszólításként
jelenik meg.
József Attila: Karóval jöttél,
Szabó Lőrinc: A homlokodtól
fölfelé
Idősíkokat, értékeket
szembesít, leggyakrabban az
értékgazdag múltat és a sivár
jelent állítja szembe
egymással.
Berzsenyi: A közelítő tél,
Vörösmarty Mihály: Előszó,
Arany János: Letészem a
lantot, József Attila: Talán
eltünök hirtelen
100-200 soros vagy még
hosszabb, drámai, epikai
elemeket is tartalmazó mű.
Legfőbb vonása a
gondolatiság: az alkotó
világképének lényegét
kívánja összefoglalni.
Eliot: Átokföldje, Nagy
László: Menyegző, Juhász
Ferenc: A tékozló ország
Ötsoros nonszensz vers
csattanóval; lejtése
jambikus, rímek: aabba.
„Volt egy úr, lakhelye
Miami,/ Szőrös volt, szinte
már majomi./ „Szőr Dzson”-
ként tisztelték,/ Nem sima
„Miszter”-ként – / Látszik,
hogy ő volt ott a jani.”
Háromsoros, 17 szótagból
álló japán versforma,
5+7+5 szótagos sorokból áll.
Rímtelen, soronként két
hangsúlyos szótag található
benne.
„Piszkos ablakon
keresztül minden szépség
szürkének látszik.”

- 21 -
19. Az epika műfajai hauber-karoly.eoldal.hu
ANEKDOTA, ADOMA FABULA PÉLDÁZAT, PARABOLA MESE MONDA LEGENDA
Az anekdota egy ismert
ember életének valamely
eseményét jeleníti meg,
humorosan, csattanóval. Az
adoma hasonlít hozzá, de
nem valóságos személyeket,
hanem típusokat mutat be
(pl. furfangos paraszt, ravasz
kereskedő).
Állatokról szóló rövid,
csattanós tanmese
párbeszédes és epikus
elemekkel (pl. A róka és a
holló). A tipikus állatok
(oroszlán, medve, farkas,
róka, nyúl) mellett
növények, tárgyak, emberek
is szerepelhetnek benne.
A példázat egy mély
igazságot világít meg egy
rövid történet segítségével.
Kimeríthetetlen forrása a
Biblia (pl. Az irgalmas
szamaritánus). A parabola is
hasonló, de többértelmű, a
modern irodalomra jellemző
(pl. Kafka: Add föl).
Legfőbb tartalmi eleme a
CSODA. Többnyire
hátrányos helyzetű hőse
leküzdi a nehézségeket;
győz a jó, érvényre jut a
mesei igazságszolgáltatás.
Szereplői típusok. Mesei
számok, fordulatok jellemzik
(népmese-műmese).
A mondában is van csoda,
de igaz történetként adják
elő. A mese önmagában is
megáll, a monda
támaszkodik egy hely vagy
egy személy valóságára. Két
fő típusa a történeti (pl. A
csodaszarvas) és a
hiedelemmonda.
Többnyire egy szent
példaadó életéről szól. Fő
elemei a csodatételek és a
szent erényeinek felsorolása
(pl. Margit-legenda).
Legendáriumokban
gyűjtötték össze őket,
legnépszerűbb közülük a 13.
századi Legenda aurea.
BALLADA, ROMÁNC ELBESZÉLÉS REGÉNY RÖVIDTÖRTÉNET NOVELLA EPOSZ
A ballada cselekménye
sűrített, kihagyásos, sok
párbeszéd jellemzi. Az
elbeszélés szaggatott, feszült,
rejtélyes (balladai homály).
Többnyire tragikus (Arany: A
walesi bárdok), de van
vígballada is (pl. Egyszer egy
királyfi). A románc kevésbé
drámai: inkább érzelmes,
elégikus (pl. Arany: Mátyás
anyja).
A regénynél rövidebb, a
novellánál hosszabb epikus
mű. A 19. század végéig
beszélynek nevezték nálunk,
újabban pedig kisregénynek
is hívják. Kevésbé komplex,
mint a regény, poétikai
sajátosságaiban azonban alig
különbözik tőle. Elbeszélés
pl. Tolsztoj Iván: Iljics halála
vagy Déry Tibor: Niki című
műve.
Sokrétű műfaj. Az írásmód és
a szerkezet változatossága,
összetettsége jellemző rá
Néhány sajátossága:
1. formája általában prózai 2.
rendszerint nagy terjedelmű,
s a történet többnyire hosszú
időt fog át 3. cselekménye
nemegyszer szerteágazó 4.
gyakran vonultat fel sok
szereplőt, akiknek érzéseit,
gondolatat is megismerjük.
Négy alaptípusa:
kalandregény (pl.
lovagregény, tézisregény,
kópéregény, vadnyugati
regény), jellemregény (pl.
lélektani regény, nevelési
regény, fejlődésregény),
korrajz (pl. történelmi
regény, társadalmi regény,
családregény), kísérleti
regény (pl. montázsregény).
A rövidtörténet a 19.
században született meg.
Megteremtőjének Poe
tekinthető. Nagy mesterei:
Csehov, Maupassant,
Kosztolányi Dezső és Örkény
István.
Jellemzői:
- rövid terjedelem, kevés
szereplő
- egyetlen hétköznapi
esemény vagy szituáció
többnyire meglepő
fordulattal
-közvetlen indítás, nyitott
befejezés
-az elbeszélt idő rövid, az
események időrendben
követik egymást
-gyakran énformájú, ha nem,
az E/3-as elbeszélő
perszonálisan viselkedik
- sokat bíz az olvasóra
Kevés szereplője van,
jellemfejlődés általában nincs
benne. Rendszerint egy
szokatlan, rendkívüli esemény
áll a középpontban, amely
azonban lehetséges, hihető.
Összekapcsolja a jellemet a
sorsfordulattal. A
sorsfordulat megvilágítja a
jellemet, a jellem
magyarázza a sorsfordulatot.
Felépítése a drámához
hasonlít, a cselekményre
koncentrál, és tetőpontra
futtatja ki a feszültséget.
Sokszor találunk benne egy
tárgyiasult szimbólumot vagy
központi motívumot, amely
elmélyíti a jelenést. A német
irodalom vezető műfaja volt
a 19. század második
felében, (Storm: A viharlovas,
Keller: Falusi Rómeó és Júlia),
itt dolgozták ki elméletét is.
Magyarul: hősköltemény.
Nagy terjedelmű, verses
formájú, többnyire
hexameterben íródott mű.
Főhőse a kor emberideálja,
akit istenek is támogatnak, és
az egész közösségnek utat
mutat. Kellékeit Homérosz
Iliásza örökítette tovább:
témamegjelölés, segélykérés,
a dolgok közepébe vágva,
seregszemle, isteni
beavatkozás, állandó jelzők,
eposzi hasonlatok.
Előzményei a szájhagyomány
útján terjedő hősi énekek és
varázsénekek Az írásbeliség
előtt keletkezett, csak később
lejegyzett műveket régebben
naiv eposzoknak nevezték (pl.
Kalevala, Niebelung-ének).
Néhány nagy eposz: Zrínyi:
Szigeti veszedelem,
Vörösmarty: Zalán futása.
ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY,
VERSES REGÉNY
ÖNÉLETRAJZ,
VALLOMÁS
A műfajokat átlírizáló
romantika korában jöttek
létre. A verses forma és a
költői eszközök erőteljes
jelenléte különíti el őket a
többi epikus műfajtól.
Elbeszélő költemény: Toldi,
verses regény: Byron: Puskin:
Anyegin
A vallomás az önéletrajz
szubjektívebb változata,
mindkettő az élet fiktív
újrateremtése. Szent
Ágoston Vallomásaira
vezethetők vissza. Ma
izgalmas műfaj, mivel az
ember ellentmondó szerepek
egyvelegének érzi magát.

- 22 -
20. A DRÁMA MŰFAJAI ÉS TÍPUSAI hauber-karoly.eoldal.hu
MŰFAJOK
TRAGÉDIA KOMÉDIA KÖZÉPFAJÚ DRÁMA TRAGIKOMÉDIA
A tragédiát a tragikum esztétikai minősége, a
hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan
értékvesztés jellemzi. Ez többnyire a tragikus
hős halálát jelenti, aki kiemelkedő személyiség:
élete árán is kiáll a jó ügy mellett. Így vívja ki
a néző csodálatát. Ugyanakkor nem hibátlan,
bukásáért bizonyos mértékig ő maga is felelős.
Ezért érzünk részvétet iránta: ez teszi
emberivé, hozzánk hasonlóvá. A görög hősök
leggyakoribb hibája pl. a gőg (hübrisz) és az
elvakultság. Híres tragédiák: Szophoklész:
Antigoné, Shakespeare: Rómeó és Júlia,
Hamlet, Racine: Phaedra.
A komédia fő sajátossága a komikum
esztétikai minősége, melynek forrása az
értékhiány. Két alapformája: a humoros és
a szatirikus. A humoros szereplők őstípusa a
bohóc, a szatirikusé a fajankó. A pozitív hőst
rokonszenv, a negatív szereplő felsülését
káröröm kíséri. A komédia három
alaptípusát különböztetjük meg, amelyek
többnyire vegyülnek egymással: 1.
karakterkomédia (Moliere: Úrhatnám
polgár) 2. helyzetkomédia (Shakespeare:
Tévedések vígjátéka) 3. társadami komédia
(Arisztophanész: Lüszisztráte)
A középfajú dráma vagy színmű komoly
mondanivalót hordoz, tragikus vonásai is
vannak, ám a konfliktus a hős elbukása
nélkül oldódik meg. Hangulata is
változatos, a részletekben sokszor
komikumot is felfedezhetünk. Az
elnevezés a felvilágosodás korában
született meg, híres darabja Lessing: A
bölcs Náthánja. A középfajú drámához
tartozik a népéletet idealizáló népszínmű
és a „jól megcsinált” polgári színmű.
Utóbbinak Eugène Scribe, Bernard Shaw és
Molnár Ferenc a legnagyobb mestere.
A tragikomédia tragikus és komikus
elemeket is tartalmaz, ám ezek – szemben a
színművel – gyakorta elválaszthatatlanok
egymástól. A tragikus komikus köntösben
jelenik meg, míg a komikus tragikus jelmezt
ölt – akár a groteszkben. Hatása is olyan.
Sem sírni, sem nevetni nem tudunk igazán.
Joggal nevezte Dürrenmatt groteszk
komédiának alkotásait. Tragikomédiának
tekinthető Moliere több műve is, pl. a
Tartuffe, amelyben csak az uralkodó váratlan
közbelépése menti meg a gazdag párizsi
polgárt és családját a kisemmizéstől.
MŰFAJVÁLTOZATOK, DRÁMATÍPUSOK
SZERKEZET, JELENTÉS ALAPJÁN CSELEKMÉNY SZERINT SZITUÁCIÓ ALAPJÁN NÉHÁNY MÁS TÍPUS
zárt és nyitott dráma cél- és analitikus dráma konfliktusos, középpontos és kétszintes dráma monodráma vitadráma
A zárt dráma a világ egy önmagába
zárt metszetét állítja elénk. Azt
sugallja: a világ rendezett,
áttekinthető, a szereplők tettei
egyértelműen megítélhetők. Kevés
szereplő, hármas egység, gondosan
megformált nyelv jellemzi (pl.
Szopohoklész: Antigoné, Racine:
Phaedra).
A nyitott dráma csupán
részleteket képes bemutatni az
áttekinthetetlenné lett világból.
Ezért szakít minden előírással,
természetesen a cselekmény
egységével is: a műegész
mozaikszerűen épül föl. Sok
szereplőt mozgat, szenvedélyes (pl.
Schiller: A haramiák, Katona József:
Bánk bán).
A céldrámában a jelenetek
egymásból következnek, a
bonyodalom kiváltotta
eseménysor egy jövőben
bekövetkező mozzanatra,
célra irányul. Az Antigoné
vagy a Rómeó és Júlia pl. a
jelenben bekövetkező
konfliktus következményeit
mutatja be.
Az analitikus drámában a
cselekmény lényege: a múlt
feltárulásának folyamata. Az
első analitikus dráma
Szophoklész Oidipusz királya,
ahol a főszereplő önmagában
találja meg a tettest, de
analitikus drámákat ír Ibsen is
(pl. Nóra, A vadkacsa).
Bécsy Tamás a drámai szituáció középpontba
állításával közelíti meg a műfajt. Ennek alapján három
drámatípust különböztet meg:
1. A konfliktusos drámát, amelyben két egymásnak
szembeszegülő akarat és cél mozdítja előre a
cselekményt. A két fél tettváltással igyekszik
érvényesíteni akaratát, s végül egyikük diadalmaskodik
(pl. Szophoklész: Antigoné)
2. A középpontos drámát, ahol egy középpont köré
épül a drámai szituáció, s a mű cselekményét főként
az határozza meg, miként viszonyulnak a szereplők
ehhez a középponthoz (pl. Shakespeare: III.
Richárdjában az anarchiához)
3. A kétszintes dráma világa két szintből épül föl. Az
egyik az evilági, a mindennapi élet síkja. A másik pedig
a „túlvilági” szint, amely ellátja ezt törvényekkel. A
konfliktus rendszerint a túlvilági szinten jön létre, de az
evilágin dől el. (Ez a fő drámai vonás pl. Az ember
tragédiájában.)
A monodráma egyetlen
színész nagyívű monológja.
Rendszerint belső konfliktust
ábrázol, a hős mintegy
önmagával viaskodik,
önmagát kell legyőznie (pl.
Gogol: Egy őrült naplója,
Kocsis István: Bolyai János
estéje, Tárlat az utcán)
A vitadráma vélemények,
érvek ütköztetését,
igazolását vagy cáfolatát
helyezi középpontba.
Jellemző a reformációra,
a 20. században fontos
szerepe van a történelmi
vitadrámának. (Németh
László: Széchenyi).
történelmi dráma társadalmi dráma
A múlt megidézésével
vizsgálja a jelent. A
reneszánszban születik meg,
e korból Shakespeare
királydrámái emelkednek ki.
Különösen népszerű a
romantika korában. Ekkor
születik meg a magyar
nemzeti dráma (Bánk bán).
Saját korának tart tükröt
a társadalmi dráma,
amely a 19. századi
realizmus terméke.
Magyarországon Csíky
Gergely teremti meg
(Proletárok), aki
rendszerint feloldja a
konfliktusokat.

- 23 -
21. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ hauber-karoly.eoldal.hu
ANTIKVITÁS KÖZÉPKOR RENESZÁNSZ BAROKK FELVILÁGOSODÁS ROMANTIKA
IDŐ: a Kr. e. 2.
évezredtől 476-ig
ívelő görög-római
művészet. A
görögség virágkora
a klasszikus kor (Kr.
e. 6-5. század), a
rómaié Augustus
kora (az aranykor),
amely elsősorban a
görögöket követi.
Mindkettő a rendet,
a harmóniát és az
arányosságot állítja
a középpontba.
IDŐ: 476-1452. Az
érett középkor
építészeti stílusa a
ROMÁN (11-12.
század) és a
GÓTIKA (13-14.
század). Előbbit
vastag falak,
félköríves ajtók,
ablakok jellemzik. A
gótika csúcsíves
nyílászárókat
alkalmaz, nagyobb,
világosabb tereket
hoz létre.
IDŐ: 14-16. század. BÁZISA: a
polgárság. VEZETŐ SZELLEMI
ÁRAMLATOK: humanizmus és
reformáció. STÍLUSÁBAN az
antikvitás szépségkultuszát
követi. Három elem uralkodik
benne: 1. a valóságábrázolás
igénye. Megjelenik a
perspektíva, figyelnek az
emberi test arányaira
(anatómia) 2. harmóniaigény
3. ha nem illeszthetők össze,
megszépíti a valóságot:
idealizál. Kései, modoros
változata a manierizmus.
IDŐ: 17. század. HÁTTERE: az
ellenreformáció, amely a
művészteket is a vallásos
meggyőzés szolgálatába állítja.
LEGFŐBB VONÁSA: a valóság
isteni szférába emelése. Ezt
szolgálják stíluseszközei: 1.
hatalmas méretek 2. sok dísz 3.
festőiség 4. mozgalmasság. A
BAROKK IRODALOM tanítani és
gyönyörködtetni akar; pátosz,
díszes jelzők, hosszú
körmondatok (tirádák),
nagyarányú ellentétek
jellemzik.
IDŐ: 18. század. Nem stílusirányzat,
hanem eszmeáramlat. ESZMÉI: 1. a
racionalizmus, amely az észre 2. az
empirizmus, amely a tapasztalatra
hivatkozik. STÍLUSIRÁNYZATAI:
1. KLASSZICIZMUS. Az antikvitás
harmóniaigényét követi. Esztétikája
normatív, szabályokat ír elő (választékos
stílus, hármas egység stb.).
2. SZENTIMENTALIZMUS: az
érzékenység művészete, érzelmi lázadás a
feudalizmus erkölcsei ellen. Fontos témái:
magány, szerelmi csalódás.
3. ROKOKÓ: a tovább élő barokk
könnyedebb, játékosabb változata.
IDŐ: a 19. század első fele. A
személyiség középpontba állítása
szabja meg esztétikáját. Elutasítja a
szabályokat, a művészet
szabadságát hirdeti. Új mintákat
fedez fel: a klasszikus ókor helyett a
középkor és a népköltészet felé
fordul. STÍLUSJEGYEI is az áradó
érzelmeket érzékeltetik: festőiség,
zeneiség, monumentális képek,
nagyszabású ellentétek, túlzások.
AZ IRODALMI MŰVEKET pátosz
jellemzi; mindent átlírizál, és új,
kevert műfajokat teremt: drámai
költemény, verses regény.
A KLASSZIKUS MODERNSÉG KORA AVANTGÁRD ÉS KÉSŐMODERN POSZTMODERN KOR
IDŐ: a 19. század második fele. A modern kor fő jellemzője az
ÉRTÉKVÁLSÁG. Összetevői: a világ kiismerhetetlenné válása, céltalanság,
az ember szorongása (elidegenedése). ESZMEI HÁTTÉR: 1. a pozitivizmus,
amely a természettudomány eredményeit alkalmazza a társadalomra és
az emberre 2. az életfilozófiák (Kierkegaard, Schopenhauer, Nietzsche,
Bergson), amelyek főként az ember önmegvalósításával foglalkoznak.
NINCS MÁR KORSTÍLUS: több stílusirányzat él egymás mellett.
IDŐ: Az avantgárd mozgalmak az 1910-es, 20-as
években élik virágkorukat. A későmodernt az 1920-
as évek végétől az 1960-as évek végéig
számíthatjuk. Az avantgárd irányzatainak közös
vonása: 1. a társadalmat is meg akarják újítani. 2.
teljes szabadságot hirdetnek 3. alkotói csoportokba
tömörülnek. AVANTGÁRD IRÁNYZATOK: 1. A
KUBIZMUS és a 2. KONSTRUKTIVIZMUS formaépítő,
és főként a képzőművészetben van jelen. A
formabontás a sajátja 3. a FUTURIZMUSNAK, amely
Olaszországra, Oroszországra jellemző, s a
dinamikára esküszik 4. AZ EXPRESSZIONIZMUSNAK,
amely elsősorban Németországban van jelen, s
belső tartalmak felfokozott kifejezésére törekszik 5.
A DADAIZMUSBÓL kinövő 6. SZÜRREALIZMUSNAK,
amelynek francia, spanyol alkotói önműködő írással
akarják megközelíteni a tudatalattit.
A későmodernben súlyosbodnak a modern kor
problémái. A klasszikus modernség hozadékai az
avantgárd időtálló eredményeivel és új
leleményekkel egészülnek ki.
IDŐ: Az 1960-as évek végétől napjainkig. HÁTTERE:
a posztindusztriális társadalom, amelyben a hedonista
önmegvalósítás lesz a személyiség legfőbb mozgatója.
A modern az értékválság kora volt. A posztmodern az
értékrelativizmusé. Itt minden érték helyettesíthető:
nemcsak a dolgok, de az emberi kapcsolatok és az
ideológiák is… Az értékek viszonylagosságát tanúsítja
a másság fölértékelődése is. MŰVÉSZETE: A
különböző irányzatok egymás mellett élése felel meg
a posztmodern világkép értékrelativizmusának. 1.
ÁTALAKUL A KULTÚRA FOGALMA. A modernben még
elkülönült az elit és a tömegkultúra; a
posztmodernben a kettő egybemosódik. 2.
INTERTEXTUALITÁS jellemzi. Szabadon nyúl a
hagyományhoz, abból rakja össze, abból keveri ki a
maga művét. Új konstrukciót hoz létre, amely
azonban az eredetire is utal. Ezért beszélnek a
posztmodern művészet esetében kettős vagy többes
szerzőségről. 3. Fontos sajátossága a SZÁNDÉKOLT
TÖBBÉRTELMŰSÉG. A középpont nélküli nyitott mű
lesz az ideál.
Eszmei hátterük a pozitivizmus Hátterük az életfilozófiák
A REALIZMUS valószerű ábrázolásra
törekszik. Témája a jelen és a közelmúlt,
központi kategóriája: a tipikus. Főként a
szépprózára és a festészetre jellemző.
A NATURALIZMUST a kor társadalmának
sötét oldala érdekli. Sorsfelfogása:
determinista. Elsősorban az irodalomban
van jelen. AZ IMPRESSZIONIZMUS a
pillanatnyi benyomást kívánja
megragadni. Főként festészeti irányzat.
Szemben a historizáló festészettel,
témája a jelen, tanulság nincs,
ecsetkezelése elnagyolt, vázlatszerű.
A SZIMBOLIZMUS új
életérzést hoz. Szerinte a
látható világ mögötti lényeg
csak megsejtethető. Erre
szolgál a szimbólum is, a
zeneiség is. Főleg a
költészetet jellemzi.
A SZECESSZIÓ Jelentése:
kivonulás. A lét problémáit
(magány, halál) a művészetek
segítségével igyekszik
tompítani. Ennek legfőbb
eszköze: a dekorativitás.