3. Törptext
Holnap az urnákhoz fogtok törpölni, hogy eltörpöljétek, ki lesz a
törpötök!
És kire fogjátok törpölni a voksotokat? Egy olyan törpre, aki nem
törpöl tovább a törpje hegyénél?
Nem! Egy erős törpre van szükségetek, akire tudjatok törpölni! És
én vagyok az a törp!
Egyesek – hogy ne törpöljek itt – azért fognak törpölni, hogy én
csak címeket törpöljek. Ez nem törp!
A törp a ti törpötök mindenre, amit akartok, és ha kell, én
mindtörpig törpölök azért, hogy törpjeink között a törp uralkodjék!
És ezért törpölök és fogok is törpölni: ez a tervem! Ezért
szavazzatok rám, törp a törpben, ti mindannyian!
Éljen törpország!
4. Törptext
A szavak jelentése nem egyenlő az állítás értelmével!
Elemi állítások nem azonosak a szöveggel!
A törp nyelvnek az a jellemzője, hogy ahol csak lehetséges,
minden köz- és tulajdonnevet, igét és határozót a törp szó
ragozott alakja tesz ki.
Egy olyan törpre, aki nem törpöl tovább a törpje hegyénél. - Az
orra hegyénél!
Törp a törpben, ti mindannyian! - Kéz a kézben!
Ha kell, én mindtörpig törpölök azért… - mindhalálig.
Törpölni vagy nem törpölni?
Törp a legtörpebb törp! Eliot: April is the cruellest month!
5. Törptext
Wittgenstein: a törp nyelvben a szó igazi jelentése a
használatában van!
Szinte minden emberi megnyilvánulás környezetben zajlik.
Ha elveszem a környezetet alig érthető – a szavak jelentése
nem adja ki az állítás értelmét!
A szövegeket mindig helyzetben alkalmazzuk.- A helyzetek
pedig erősen kultúránktól függenek. A törp nyelv a textuális
lingvisztika szabályainak engedelmeskedik. A szöveg
értelme a topic felismerésétől függ.
7. Hipertext – text
Az emberi tudás szövegben van kódolva. A szöveg az
összetartó ereje a felhalmozott tartalmaknak.
A szöveg állít a világról. (S-P)
A nyelvtan a mondatok szintjéig tudja leírni a nyelvet. A
szövegtan létező vizsgálódási terület, de nagyon nyílt
rendszer.
8. Szöveg fogalma
„A szöveg kommunikációs
értelmezésben az ember
gondolkodó-beszélő
tevékenységének a nyelvi
produktuma.
A szövegben – hangzóban vagy
írottban – jelennek meg az adott
nyelvi rendszer kifejezőeszközei.”
(B.A. Abramov. Ferenczy-Klaudy,
1976)
9. Hipertext – text
Az új távoktatási tananyagok szerkesztésénél is érdemes
igényesnek maradni a megszövegezést illetően. Ezt
hatékonysági és megtérülési szempontok is alátámasztják.
A modulrendszerű bővítést az elektronikus tárolás teszi lehetővé.
Tananyagok épülnek majd tananyagokra, számos
kereszthivatkozással és kölcsönös feltételezéssel. Ez csak abban
az esetben működhet, ha a szöveg jó színvonalú mindegyikben.
Amennyiben újra és újra meg kell ír(at)ni a régebbi modulokat,
hogy az újak kapcsolódhassanak hozzájuk, a távoktatási
tananyagok olyan drágák lesznek, hogy nem lesz kifizetődő velük
foglalkozni.
10. A szöveg sajátosságai 1.
A kifejezettség: A szöveg jelekben van rögzítve és ebben az
értelemben szemben áll a szövegen kívüli struktúrákkal.
Az elhatároltság: A szöveg struktúrája időben bontakozik ki. Van
kezdete és vége.
A strukturáltság: A szöveg nem egyszerűen két külső határ
között elhelyezkedő jelek egymásra következtetése. Jellemző rá
a belső szerkesztettség, amely egy egésszé változtatja.
(J.M. Lotman)
11. A szöveg sajátosságai 2.
Közös nyelv
(szaknyelv)
Közös előismeretek
(tartalmi kontextus)
Pontos (re)definiciók
Zárt
Konzekvencia
(szóhasználat)
Komponált írásmű
(stílus és szerkesztés)
Áttekinthető
12. A szöveg sajátosságai 3.
A szöveg a közlés fő egysége. Mivel az oktatás egyik jelentős
mozzanata a világra vonatkoztatott ismeretek közlése,
tekinthetjük nyugodtan a szöveget az oktatás központi nyelvi
elemének.
Minden oktatásban használt szövegnek, legyen az új ismeretet
közlő, meglévő ismereteket rendszerbe foglaló vagy egy oktatási
szakaszt lezáró rész, rendelkeznie kell a három makroszerkezeti
egységgel.
Ezek a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés.
Ez a felosztás a közlendő tartalmának a belső logikai - szerkezeti
sajátosságaiból és a szöveg önállóságát biztosító elhatárolódási
követelményből egyaránt fakad. Jelentéstani természetű tagolás,
mert a szöveg tartalma szabja meg a három egységnek a
szövegen belüli határait.
13. A szöveg sajátosságai 4.
A szövegtan szempontjából a szövegmű tovább nem bontható
alkotó elemei a szabad mondatok. Ezek a legkisebb mikro
szerkezeti egységek, amiből minden szöveg felépül és egyben
ezek (be)szerkesztettsége határozza meg a szöveg minőségét.
Szabad mondat:
- minden egyszerű mondat
- a mellérendelt összetett mondatok valamennyi tagmondata
- az alárendelő összetett mondat a maga egészében
14. A szöveg sajátosságai 5.
A szabad mondatok lineárisan szerveződnek a szövegben,
aminek jelentéstani oka van. Ennek a ténynek a megjelenési
formája a nyelvtani és tartalmi egyeztetés, ami a
mondatfűzéseket követhetővé teszi.
A stílusosan és világosan egymásba fűzött szabad mondatok
adják a szöveg lineáris kohézióját. Ez teszi könnyen
olvashatóvá és érthetővé a benne közlésre szánt tényeket,
információkat. Minél szorosabb a szomszédos mondatok közötti
kapcsolat, annál erősebb a szöveg összetartó ereje.
15. A szöveg sajátosságai 6.
A szöveg rendelkezik egy másik összetartó erővel is, amelyik
nem a mondatok lineáris összekapcsolódásából ered, hanem az
egész szövegben egyszerre érvényesülő jelentéstani mező
szolgáltatja.
Ezt globális kohéziónak hívjuk. Ennek megnyilvánulásai a cím
és a szöveg tartalmának a viszonya, a tudatosan használt jelzők
és határozók, az utalások, valamint a letisztult gondolatalakzatok
és kategóriák szándékos egymáshoz rendelése.
16. A szöveg sajátosságai 7.
A nyelvészetben ismeretes más felosztása is a szövegnek, de
ez is jelentéstani szempont alapján közelíti meg a szövegművet.
Két kategóriára bontja, a témára és a rémára.
Ezek is mondaton túli szinteket jelölnek és tágabb jelentéstani
rendezőelvet képviselnek. A szakirodalom egyik definíciója
szerint a téma az a jelenség, amiről a szöveg értekezik, a réma
pedig az, amit róla közölni akar. Az egyes mondatok szintjén a
közlés szempontjából a réma a fontosabb elemnek mutatkozik.
Ez jeleníti meg az információt, amiért a mondatot létrehoztuk. Ez
az, amit mondani akarunk. Ha azonban az egész szövegművet
vizsgáljuk, egyértelművé válik, hogy a szövegszervezés
szempontjából a téma a fontosabb elem. Ez adja az egységet a
mondanivalóban. Ezt azzal éri el, hogy kevés
információhozammal rendelkezik. Ez az, amiről beszélünk.
18. Ki írja meg?
Hány tanár írja a szöveget? (Ki szerkeszti egybe)
A tantárgynak melyik a legmegfelelőbb szöveg?
A hosszú leíró részek mikor alakíthatóak át felsorolássá vagy
táblázattá, esetleg illusztrációvá?
20. A kép lényege
A kép megmutatja a világot.
A látvány mindig gyors, közvetlen és átfogó. Ezért a képet
tartjuk a legmagasabb rendű megismerés szimbólumának.
A képbe annyit látunk bele, amilyen gazdag vizuális
kultúránk van.
21. A kép lényege
Az emberi gondolkodás nagy kérdése, hogy mennyire
kötődik a képekhez.
Mit gondolunk el képben és mit nem?
A gondolkodás mennyire függetleníthető a képi
megformálástól?
22. A kép lényege
A kép rögtön a felfogásunk és a valóság közé helyezkedik. Ezzel
eltakarja a valóságot és a helyébe lép. A néző azonnal belelát
olyan tényeket és „dolgokat”, amelyek nincsenek a képen.
24. A szöveg és a kép
"A látással felfogott alakoknak nincs más értelme, mint az, amit
nekünk mondanak. Ezért fogunk mindig az észlelt alakzatokból
haladni az általuk hordozott jelentések felé."
A nyelv, mint a jelentés kifejezőeszköze, soha nem tudja
teljességében megragadni a valóságot; leképező jellege és
lineáris volta miatt nem képes visszaadni olyan lényegi
összefüggéseket, amelyek - természetüknél fogva - nem lineáris
rendben jelennek meg.
"A művészek számára nem volt új az a felismerés, hogy az
egészhez nem lehet elszigetelt részletek egymáshoz illesztésével
eljutni."
Rudolf Arnheim
27. A szöveg és a kép
A szövegből azt értjük meg,
amit dekódolni tudunk belőle.
A dekódolást tanulni kell.
Folyamat eredménye.
A szöveget nehezebb
megjegyezni.
A kép azonnal hat. Azt értjük
meg belőle, amit belelátunk.
Ez velünk született és tanult
készségek együttese.
A vizuális memória jobb.
29. Az értékelés
Formatív (segítő, fejlesztő): információt adjon
tanulónak, tanárnak a tanulás következő lépéseiről, s
ez által ösztönözzön. Alapvetően a folyamat közbeni
irányítást, segítést tűzi ki célul a tanulási sikerek
megerősítését, a tanulási hibák és nehézségek
differenciált feltárását.
Szummatív (lezáró, minősítő): szintek megállapítása,
minősítés, kategorizálása a tanulónak, a tudás
globális értékelése. Egy-egy oktatási szakasz
záróaktusa, célja az összegzés, a záró minősítés. A
tanulókat szelektálja, szűri. Hatékonyságának
alapfeltétele, hogy objektív, hiteles és megbízható
adatokat nyújtson. Gyakori formája a vizsga, amely
igazolhatja a végzettséget, a megfelelő képzettséget.
30. Az értékelés
Diagnosztikus (helyzetfeltáró): a tudás tartalmi és
strukturális feltérképezése azzal a céllal, hogy az
eredmények (hiányosságok oka feltárható legyen). A
különböző döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt
a döntéshozók (tanárok) részletes információkat
szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel
kezdik az oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az
elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol
lemaradtak a tanulók, ahol kiemelkedők.
Összehasonlító: a tanulási eredmények összevetése
különböző szempontok szerint (bizonyos
tantárgyakban elért eredmények évente, iskolák
eredményeinek összevetése)
31. Mi a feladatbank?
Tárolja a feladatokat és azok tartalmi és pszichometriai
jellemzőit.
Megfelelő mérési modellt alkalmaz.
Statisztikai mérésen alapul, amit megfelelő mintán végeznek el.
Kritérium rendszeren alapul, amely meghatározza a felvehető új
feladatokat.
Befogadja az új feladatokat. (szoftver feltételek)
