Új lehetőségek a kresz módosítása alapján
Mit tehet az Önkormányzat a kerékpáros közlekedés segítése
érdekében?
2010
(Magyar Kerékpárosklub, 2010)
*előretolt kerékpáros felállóhely
*egyirányú utcák megnyitása kerékpáros forgalom számára
*„kerékpáros nyom” burkolati jel
Komplex szemléletű kerékpárosbarát fejlesztés tapasztalatai Budapesten:
Bencze-Kovács Virág (kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ)
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
(Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Kerékpáros Konferencia, 2013. szeptember 19.)
Vértesy László, Bencze–Kovács Virág
(Budapesti Közlekedési Központ)
Dalos Péter (Trenecon COWI)
INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN - Budapesti Közlekedési Központ - A Balázs Mór Tervtől a kerékpáros fejlesztésekig, 2014
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
Előadó: Kerényi László Sándor, közlekedésstratégia szakterületi vezető
Szerkesztette: Bencze-Kovács Virág, kerékpáros stratégiai koordinátor, BKK
A BKK megbízásából készült kerékpáros forgalom elemzés, az 1994-2014 közt adatok összesítésével
Előadás elhangzott: 2015.01.20, Közlekedéstudományi Egyesület
Varannai Dóra (Főmterv Zrt)
Bereczky Ákos (BKK Zrt.)
Budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztése, 2013
-Kerékpáros koncepció
-Bubi – közbringa rendszer
-Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése
2013
BKK_Budapest komplex kerékpárosbarát fejlesztése 2011Kovács Virág
A Bubi (Budapest Bicikli) működési területének, azaz Budapest belső városrészének, komplex kerékpárosbarát fejlesztési terve.
Bikefriendly improvements in the area of Budapest Bike, coming in 2013.
Komplex szemléletű kerékpárosbarát fejlesztés tapasztalatai Budapesten:
Bencze-Kovács Virág (kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ)
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
(Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Kerékpáros Konferencia, 2013. szeptember 19.)
Vértesy László, Bencze–Kovács Virág
(Budapesti Közlekedési Központ)
Dalos Péter (Trenecon COWI)
INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN - Budapesti Közlekedési Központ - A Balázs Mór Tervtől a kerékpáros fejlesztésekig, 2014
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
Előadó: Kerényi László Sándor, közlekedésstratégia szakterületi vezető
Szerkesztette: Bencze-Kovács Virág, kerékpáros stratégiai koordinátor, BKK
A BKK megbízásából készült kerékpáros forgalom elemzés, az 1994-2014 közt adatok összesítésével
Előadás elhangzott: 2015.01.20, Közlekedéstudományi Egyesület
Varannai Dóra (Főmterv Zrt)
Bereczky Ákos (BKK Zrt.)
Budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztése, 2013
-Kerékpáros koncepció
-Bubi – közbringa rendszer
-Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése
2013
BKK_Budapest komplex kerékpárosbarát fejlesztése 2011Kovács Virág
A Bubi (Budapest Bicikli) működési területének, azaz Budapest belső városrészének, komplex kerékpárosbarát fejlesztési terve.
Bikefriendly improvements in the area of Budapest Bike, coming in 2013.
MK_Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése 2010, László JánosKovács Virág
Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése
Elhangzott a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2011 februárjában rendezett Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Napon.
Előadó: László János
Az elemzést készítette: Vásárhelyi Gábor
További közreműködők:
Balogh Gábor
Bencze-Kovács Virág
Wolf Péter
Bencze-Kovács Virág (BKK Zrt.) prezentációja 2013. október 10-én Veszprémben a Kerékpáros Szakmai Napon.
Az eseményről beszámoló itt olvasható: http://kerekparosklub.hu/kerekparos-szakmai-nap-veszpremben-2013
Esettanulmányokon alapuló cikkemben a településen belüli sebességkorlátozással kapcsolatos külföldi kutatási eredményeket és érvrendszert mutatom be. Eltérő közlekedési kultúrájú európai városok példáját vizsgálom, ahol az elmúlt tíz évben jelentős törekvések zajlottak a városközpontok és lakóterületek élhetőbbé, biztonságosabbá tételéért. A forgalomcsillapítási intézkedések közül elsősorban a 30 km/h megengedett legnagyobb sebességű zónák kiterjesztését és a városközpont területen alkalmazott „vegyes forgalmú utcák” kialakítását vizsgálom. Önkormányzati közlemények, sajtóhírek és szakpolitikai dokumentumok alapán tekintem át néhány környező országban zajló sebességcsillapítási törekvéseket. Az egyes városok esetében bemutatom az eredeti célkitűzéseket, a döntési és a megvalósítási folyamatot és annak ütemezését, valamint a társadalmi fogadtatást. A mérhető indikátorok esetén részletes kutatási eredményeket idézek számos európai városból. Az új urbanizmus elvrendszeréből kiindulva, áttekintem a néhány közepes méretű város átalakulásának folyamatát, a 30cities és citta30 mozgalom eredményei, az osztrák, német, olasz, spanyol tapasztalatok mintaként szolgálhatnak magyar települések számára is. A hazai bevezetés potenciálját is vizsgálom, és javaslatot teszek az utcatervezés paradigmaváltására, valamit a szükséges előtte-utána elvégzendő elemzésekre és a kísérő kommunikációra. Részletesebb hazai elemzést egy későbbi cikk fog tartalmazni. A „harminc a városban” mozgalom tulajdonképpen már elindult hazánkban, de a gyakorlati megvalósításhoz széleskörű diskurzus szükséges.
Based on case studies, I present research findings and arguments from Europe on speedlimited urban areas, through experiencies of a European cities, where over the last ten years there have been significant efforts to make city centres and residential areas more liveable and safer. Among the traffic calming measures, I focus on the extension of 30 km/h speed limit zones and 'mixed traffic streets'. Based on municipal announcements, press releases and policy documents, I review speed reduction efforts in some neighbouring countries. I track the original objectives, the decision-making and implementation process and the timing, follow-up researches and the public reception. For the measurable indicators, I cite detailed research results from a several European cities. Through the principles of new urbanism, I review the transformation process of some medium-sized cities, I show the results of the 30cities and citta30 movements. The Austrian, German, Italian and Spanish experiences can serve as a model for Hungarian municipalities, so I examine the potential of implementation and suggest a paradigmshift in street design, the necessary before and after analyses and accompanying communication. A more detailed hungarian analysis will be included in a future article. The "thirty city" movement is in fact already underway in our country, but a broad discourse is needed to put it into pra
1) BKK is the new integrated transport organizer of Budapest founded in 2010 that aims to promote environmentally friendly public transport like cycling and walking.
2) Since 2010, BKK has built over 15km of bike paths and lanes and opened over 12km of one-way streets to bidirectional cycling.
3) BKK's goals are to increase cycling modal share to 10% by 2020 by building a coherent cycling network, making the inner city more bike-friendly, and improving safety and services.
4) A major project is a bike sharing system called Bubi launching in 2014 with over 1,000 bikes across the city.
BKK, Cycling developments in Budapest, 2013 FebruaryKovács Virág
Cycling developments in Budapest, 2013 February
Virág Bencze-Kovács
coordinator for cycling policy
Directorate of Strategy, Development and InvestmentBudapesti Közlekedési Központ /
Centre for Budapest Transport
bicikli@bkk.hu
This document discusses strategies for reducing vehicle speeds and improving safety and quality of life in Lisbon, Portugal. It outlines goals such as improving road safety by reducing speeds, creating more livable cities through land use and transportation planning, and encouraging sustainable transportation modes. It then provides details on specific traffic calming measures and cites studies showing measures like speed humps, speed tables and traffic circles reduced collisions by 11-45% and lowered 85th percentile speeds by 7-23%. The document concludes by listing example car-free cities and references for further information.
R285 Integrating the metropolitan region through cycle network in BudapestKovács Virág
INTEGRATING THE METROPOLITAN REGION THROUGH A CYCLE
NETWORK IN BUDAPEST
László Sándor Kerényi and Virág Bencze-Kovács, Transport Strategy Department,
BKK Centre for Budapest Transport, Budapest, Hungary
REGIONS MAGAZIN
NO. 285, 2012 ISSUE 1
Issn: 1367–3882
VC_Cooperation between NGOs and municipalitiesKovács Virág
The Hungarian Cyclists' Club (HCC) works with municipalities to promote cycling in Hungary. [1] They have over 1,000 members organized into local and professional groups. [2] HCC advocates for better cycling infrastructure by organizing workshops with city planners, providing expertise on bike projects, and consulting on bike parking. [3] They have helped develop cycling plans and policies in several Hungarian cities like Budapest and Érd. [4] As a respected advocacy group, HCC's role in promoting cycling infrastructure can serve as a good example for other countries. However, they face dilemmas regarding how seriously their volunteer work and knowledge is taken compared to paid consultants.
Cooperation between NGOs and municipalitiesKovács Virág
This document discusses cooperation between non-governmental organizations (NGOs) and municipalities to promote cycling infrastructure. It analyzes the current roles of NGOs in "climber countries" as catalysts that bring groups together and substitute for deficiencies in the public sector, though they have limited resources. The document advocates for NGOs to cooperate with decision-makers through participation and common work rather than demands. It provides examples of an NGO in Hungary collaborating with municipalities by establishing long-term agreements, organizing professional events, and providing consultation and expertise during infrastructure planning processes.
EPOMM PLUS workshop - 2011. február 18.
A kerékpár szerepe Budapest közlekedésében, ezen belül a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer működésének feltételei
Bencze-Kovács Virág Okl. építmőmérnök, műszaki tanácsadó
MK_Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakításaKovács Virág
Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakítása
Bencze-Kovács Virág
2009.04.29
-Már csak a történeti hűség kedvéért is, hiszen MK-s tanácsadóként 2008-2009-2010 többnyire ezt az előadást tartottunk sok városban.
Kerékpárosbarát Tervezői Fórum 2010 december
Egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra - Áttekintés a nemzetközi gyakorlatról, több nagyváros tapasztalatáról és a közlekedés biztonségi hatásokról. A KRESZ módosítás, műszaki előírás módosítás után hogyan használható a magyar gyakorlatban?
VeloCity 2010
MK_Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése 2010, László JánosKovács Virág
Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése
Elhangzott a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2011 februárjában rendezett Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Napon.
Előadó: László János
Az elemzést készítette: Vásárhelyi Gábor
További közreműködők:
Balogh Gábor
Bencze-Kovács Virág
Wolf Péter
Bencze-Kovács Virág (BKK Zrt.) prezentációja 2013. október 10-én Veszprémben a Kerékpáros Szakmai Napon.
Az eseményről beszámoló itt olvasható: http://kerekparosklub.hu/kerekparos-szakmai-nap-veszpremben-2013
Esettanulmányokon alapuló cikkemben a településen belüli sebességkorlátozással kapcsolatos külföldi kutatási eredményeket és érvrendszert mutatom be. Eltérő közlekedési kultúrájú európai városok példáját vizsgálom, ahol az elmúlt tíz évben jelentős törekvések zajlottak a városközpontok és lakóterületek élhetőbbé, biztonságosabbá tételéért. A forgalomcsillapítási intézkedések közül elsősorban a 30 km/h megengedett legnagyobb sebességű zónák kiterjesztését és a városközpont területen alkalmazott „vegyes forgalmú utcák” kialakítását vizsgálom. Önkormányzati közlemények, sajtóhírek és szakpolitikai dokumentumok alapán tekintem át néhány környező országban zajló sebességcsillapítási törekvéseket. Az egyes városok esetében bemutatom az eredeti célkitűzéseket, a döntési és a megvalósítási folyamatot és annak ütemezését, valamint a társadalmi fogadtatást. A mérhető indikátorok esetén részletes kutatási eredményeket idézek számos európai városból. Az új urbanizmus elvrendszeréből kiindulva, áttekintem a néhány közepes méretű város átalakulásának folyamatát, a 30cities és citta30 mozgalom eredményei, az osztrák, német, olasz, spanyol tapasztalatok mintaként szolgálhatnak magyar települések számára is. A hazai bevezetés potenciálját is vizsgálom, és javaslatot teszek az utcatervezés paradigmaváltására, valamit a szükséges előtte-utána elvégzendő elemzésekre és a kísérő kommunikációra. Részletesebb hazai elemzést egy későbbi cikk fog tartalmazni. A „harminc a városban” mozgalom tulajdonképpen már elindult hazánkban, de a gyakorlati megvalósításhoz széleskörű diskurzus szükséges.
Based on case studies, I present research findings and arguments from Europe on speedlimited urban areas, through experiencies of a European cities, where over the last ten years there have been significant efforts to make city centres and residential areas more liveable and safer. Among the traffic calming measures, I focus on the extension of 30 km/h speed limit zones and 'mixed traffic streets'. Based on municipal announcements, press releases and policy documents, I review speed reduction efforts in some neighbouring countries. I track the original objectives, the decision-making and implementation process and the timing, follow-up researches and the public reception. For the measurable indicators, I cite detailed research results from a several European cities. Through the principles of new urbanism, I review the transformation process of some medium-sized cities, I show the results of the 30cities and citta30 movements. The Austrian, German, Italian and Spanish experiences can serve as a model for Hungarian municipalities, so I examine the potential of implementation and suggest a paradigmshift in street design, the necessary before and after analyses and accompanying communication. A more detailed hungarian analysis will be included in a future article. The "thirty city" movement is in fact already underway in our country, but a broad discourse is needed to put it into pra
1) BKK is the new integrated transport organizer of Budapest founded in 2010 that aims to promote environmentally friendly public transport like cycling and walking.
2) Since 2010, BKK has built over 15km of bike paths and lanes and opened over 12km of one-way streets to bidirectional cycling.
3) BKK's goals are to increase cycling modal share to 10% by 2020 by building a coherent cycling network, making the inner city more bike-friendly, and improving safety and services.
4) A major project is a bike sharing system called Bubi launching in 2014 with over 1,000 bikes across the city.
BKK, Cycling developments in Budapest, 2013 FebruaryKovács Virág
Cycling developments in Budapest, 2013 February
Virág Bencze-Kovács
coordinator for cycling policy
Directorate of Strategy, Development and InvestmentBudapesti Közlekedési Központ /
Centre for Budapest Transport
bicikli@bkk.hu
This document discusses strategies for reducing vehicle speeds and improving safety and quality of life in Lisbon, Portugal. It outlines goals such as improving road safety by reducing speeds, creating more livable cities through land use and transportation planning, and encouraging sustainable transportation modes. It then provides details on specific traffic calming measures and cites studies showing measures like speed humps, speed tables and traffic circles reduced collisions by 11-45% and lowered 85th percentile speeds by 7-23%. The document concludes by listing example car-free cities and references for further information.
R285 Integrating the metropolitan region through cycle network in BudapestKovács Virág
INTEGRATING THE METROPOLITAN REGION THROUGH A CYCLE
NETWORK IN BUDAPEST
László Sándor Kerényi and Virág Bencze-Kovács, Transport Strategy Department,
BKK Centre for Budapest Transport, Budapest, Hungary
REGIONS MAGAZIN
NO. 285, 2012 ISSUE 1
Issn: 1367–3882
VC_Cooperation between NGOs and municipalitiesKovács Virág
The Hungarian Cyclists' Club (HCC) works with municipalities to promote cycling in Hungary. [1] They have over 1,000 members organized into local and professional groups. [2] HCC advocates for better cycling infrastructure by organizing workshops with city planners, providing expertise on bike projects, and consulting on bike parking. [3] They have helped develop cycling plans and policies in several Hungarian cities like Budapest and Érd. [4] As a respected advocacy group, HCC's role in promoting cycling infrastructure can serve as a good example for other countries. However, they face dilemmas regarding how seriously their volunteer work and knowledge is taken compared to paid consultants.
Cooperation between NGOs and municipalitiesKovács Virág
This document discusses cooperation between non-governmental organizations (NGOs) and municipalities to promote cycling infrastructure. It analyzes the current roles of NGOs in "climber countries" as catalysts that bring groups together and substitute for deficiencies in the public sector, though they have limited resources. The document advocates for NGOs to cooperate with decision-makers through participation and common work rather than demands. It provides examples of an NGO in Hungary collaborating with municipalities by establishing long-term agreements, organizing professional events, and providing consultation and expertise during infrastructure planning processes.
EPOMM PLUS workshop - 2011. február 18.
A kerékpár szerepe Budapest közlekedésében, ezen belül a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer működésének feltételei
Bencze-Kovács Virág Okl. építmőmérnök, műszaki tanácsadó
MK_Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakításaKovács Virág
Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakítása
Bencze-Kovács Virág
2009.04.29
-Már csak a történeti hűség kedvéért is, hiszen MK-s tanácsadóként 2008-2009-2010 többnyire ezt az előadást tartottunk sok városban.
Kerékpárosbarát Tervezői Fórum 2010 december
Egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra - Áttekintés a nemzetközi gyakorlatról, több nagyváros tapasztalatáról és a közlekedés biztonségi hatásokról. A KRESZ módosítás, műszaki előírás módosítás után hogyan használható a magyar gyakorlatban?
VeloCity 2010
A kerékpáros közlekedés segítése - Új lehetőségek a kresz Módosítása alapján (2010, MK)
1. www.kerekparosklub.hu
Új lehetőségek a KRESZ
módosítása alapján
Mit tehet az
ÖnkorMányzat
a kerékpáros
kÖzlekedés segítése
érdekében?
A 2010 januárjában életbe lépett KRESZ-módosítás számos
olyan eszköz használatát teszi lehetővé, ami hatékonyan segíti és
támogatja a kerékpáros közlekedést. Ezek széleskörű alkalmazását szeretné a Magyar Kerékpárosklub e kiadvánnyal segíteni.
A KRESZ módosításával létrejött új eszközök alkalmazására a
2010. áprilisban életbelépő ÚT 2-1.203 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése c. műszaki előírás ad irányelveket.
Alapelvek: miért jó a városnak?
A Magyar Kerékpárosklub jövőképe szerint a kerékpározás általánosan elfogadott, biztonságos és támogatott közlekedési mód, mely nagyban hozzájárul a
jó hangulatú, élhető, mobilis és gazdaságilag virágzó
települések kialakulásához. A kerékpárhasználat – természetes együttműködést megvalósítva a közösségi
közlekedéssel, a gyaloglással és az ésszerű gépkocsi
használattal – a települések meghatározó közlekedési
módjává válhat.
Kitűzött célunk, hogy minden úti cél elérhető legyen kerékpárral is: gyorsan, akadálymentesen, biztonságosan.
Ehhez elsősorban nem külön kerékpáros létesítményeket kell építeni, hanem olyan kerékpárosbarát úthálózatot, ami alkalmas kerékpározásra. A kerékpáros
közlekedést segítő forgalomtechnikai kialakításokkal
azok az útvonalak is alkalmassá tehetők kerékpározásra, ahol ma még ez nehézségekbe ütközik.
Intenzíven beépített, gépjárműforgalommal túlterhelt
környezetben a kerékpáros közlekedést célszerű
előnyben részesíteni.
Alapelvek: miért jó az autóval
közlekedőknek?
Ha többen közlekednek kerékpárral,
csökkennek a torlódások, és akkor akinek valóban szükséges autóval menni,
az jobban tud haladni.
A
közlekedés biztonság legfontosabb
alapja az észlelhetőség. Egyértelmű
jelzések esetén a gépjárművezetők számítanak a kerékpáros forgalom jelenlétére.
2. www.kerekparosklub.hu
Előretolt kerékpáros
felállóhely
Előretolt kerékpáros felállóhely /KRESZ 18. § (1)
szerint/: jelzőlámpás csomópontban a gépjárművek
felállását jelző vonal előtt kialakított várakozóhely,
ahová a kerékpáros a piros jelzés ideje alatt sorolhat
be a kerékpársávon vagy az úttest jobb szélén előre
haladva /Kresz 36. § (12) szerint/. Ez a fogalom korábban is létezett a KRESZ-ben, a jelenlegi módosítás olyan utakon is lehetővé teszi a használatát, ahol
nincsen kerékpársáv.
Az előretolt felállóhely segíti a kerékpáros elindulását. A kerékpáros alacsony sebességgel indul,
ilyenkor bizonytalanabb a mozgása. A felállóhelynek köszönhetően azonban a többi jármű előtti
helyről indulhat, így nagyobb biztonságban van,
mivel az autóvezetők láthatják őt. Sokkal biztonságosabbá vált az „előrecsorgás” is, mert a járművezetők számítanak a kerékpáros érkezésére.
Miért jó?
A kerékpáros láthatóvá válik a gépjárművezető
számára - nem mellette, mögötte, esetlegesen
a holtterében kell várakoznia és elindulnia.
E
linduláskor bizonytalanabb a kerékpáros mozgása, biztonságosabb, ha ilyenkor a gépkocsivezető jól látja őt.
A
gépkocsik előtt való elindulás segíti a kerékpárost, hogy felvegye a forgalom sebességét.
A
z előretolt felálló helyről lehetővé válik a biztonságos balra kanyarodás, valamint az egyenes haladást és a jobbra kanyarodást is segíti.
Javaslat Önkormányzatok számára:
brüsszeli példa
Lehetőleg minden jelzőlámpás csomópontban alakítsanak
ki előretolt felállóhelyet a kerékpáros közlekedés segítése
és biztonsága érdekében. Vizsgálják meg a legforgalmasabb kerékpáros útvonalakon előretolt kerékpáros felállóhelyek létesítését. Útfelújítások esetén fokozatosan a többi
csomópontban is alakítsák ki.
Hol és hogyan célszerű
alkalmazni?
B
ármely jelzőlámpás csomópontban
E
lőtte 15-20 méter hosszú kerékpársávot vagy kerékpáros nyomot kell
kialakítani.
A
jelzőlámpás csomópont jelzéstervét
vizsgálni szükséges.
budapesti példa
3. www.kerekparosklub.hu
Egyirányú utcák megnyitása
kerékpáros forgalom számára
Egyirányú utcában kerékpárral abban az esetben lehet
a jelölt iránnyal szemben közlekedni /KRESZ 17. § (3)
szerint/, ha ezt az utca mindkét oldalán az „Egyirányú
forgalmú út” jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő
táblán jelzik. A kerékpáros az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb szélén haladhat.
A KRESZ már régóta lehetővé teszi egyirányú utcákban burkolati jellel kijelölt és táblával jelzett ellenirányú kerékpársávok kialakítását. 2010. január 1-től
viszont kerékpársáv felfestése nélkül, csupán tábla
elhelyezésével is lehetséges a behajtási tilalom feloldása kerékpárosok részére.
Miért vannak egyirányú utcák? Milyen hatása van a kerékpározásra?
Az egyirányú utcák az 1960-as
évektől kezdődően alakultak ki.
Elsősorban olyan utcákban korlátozták a kétirányú forgalmat, ahol
ez által több parkolóhelyet tudtak
kialakítani a mindkét oldali parkolás
engedélyezésével. Számos helyen
az átmenő forgalom megakadályozására, forgalomcsillapítási célból
jelöltek ki egyirányú utcákat. Mindezek mellett is maradt sok olyan
keskeny kisforgalmú kétirányú utca,
ahol nem mindenütt fér el egymás
mellett két autó - az ilyen helyeken a
járművezetők kölcsönösen elengedik egymást.
A tapasztalatok szerint az egyirányú utcák kijelölése gyakran a
kívánt céllal ellentétes hatást eredményez: a kikényszerített kerülőutak, a létrejövő új parkolóhelyek
növelik a gépjárműforgalmat, és
annak veszélyes felgyorsulását
eredményezheti – a kerékpárforgalmat pedig hátráltatja.
A kerékpár előnye, hogy gyorsan és
kerülőutak nélkül célhoz lehet vele
érni. Ez azonban csak akkor érvényesül, ha a teljes úthálózat minden
irányban átjárható. Az „egyirányúsítások” kerülőutakat okoznak, ezáltal
több ideig tart az út, így a kerékpározás veszít a vonzerejéből. Emellett
olyan utcákban is ellehetetlenítik
a kerékpáros forgalmat, amelyek
sok kerékpáros számára a párhuzamos, nagy
forgalmú főutak elkerülő
útjaként szolgálhatnának.
A fentiek miatt érdemes
az egyirányú utcákban
mindkét irányban megengedni a kerékpározást.
Ez nem jelent nagyobb
veszélyt: a szembejövő autó kevésbé veszélyes, mint az előzésben
lévő, hiszen szemben érkezve a járművezetők kölcsönösen látják egymást. Sokkal veszélyesebb, ha nem
jelölik ki az utcát kétirányú kerékpá-
rozás számára, hiszen az esetleges
szabálytalankodásból, vagy járdán
közlekedésből sokkal több baleset
származhat. Szűk egyirányú utcában, ahol mindkét oldalon parkolnak autók, a kerékpáros, mint minden járművezető, általában az úttest
középvonala közelében halad. Csak
szembejövő forgalom esetén tér ki
jobbra a szükséges óvatossággal.
brüsszeli példa
Javaslat Önkormányzatok számára:
Készüljön lehetőleg az egész településre vonatkozó hálózati vizsgálat az egyirányú utcák kétirányú kerékpáros
forgalom számára való megnyitására. A szükséges jelzőtáblák, burkolati jelek pontos tervezése és alkalmazása
mellett, a helyi médiában is figyelmet kell fordítani a kapcsolódó tájékoztatásra.
4. www.kerekparosklub.hu
A fotók a Magyar Kerékpárosklub nyilvános albumaiból származnak. Az ábrákat a 2010 áprilisában megjelenő ÚT 2-1.203 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése című útügyi műszaki előírásból és a Magyar Útügyi Társaság gondozásában készülő tervezési útmutatóból vettük a szerző, TANDEM Mérnökiroda Kft. engedélyével. Felhasznált irodalom: W. Rauch (1995) Utak a kerékpározáshoz, VCÖ
Egyirányú utcák megnyitása
kerékpáros forgalom számára
Hol és hogyan célszerű alkalmazni?
csomópontoknál az elsőbbségi viszonyokat egyértelmű
A
jelzésekkel tisztázni kell.
orgalomcsillapított zónákban minden utcában egységeF
sen célszerű bevezetni ezt a szabályozást.
kijelölés során az útszélességet és a parkolási rendet
A
vizsgálni kell. (Nagyon szűk utcák esetén felmerülhet az
egyik oldali parkolás megszüntetése, vagy a ferde parkolás helyett párhuzamos parkoló állások kijelölése.)
ötelező elemek: jelzőtáblák „kivéve kerékpár” kiegészítőK
táblával
jánlott elemek: burkolati jelek, járdaszigetek (Az útA
test vonalvezetésének beláthatatlan helyein nagyméretű
kerékpár-piktogramot ajánlott felfesteni nyilakkal együtt,
amelyek a gépjárművezetők figyelmét felhívják a lehetséges szembejövő forgalomra. Ahol elegendő hely van, ott
a forgalom irányával szemben kerékpársávot is fel lehet
festeni. A besorolás segítésére a kereszteződéseknél terelő sziget épülhet.)
lkalmazás paraméterei: Az egyirányú utcában az ellenA
irányú kerékpáros forgalom a szabad útpálya szélessége,
valamint a megengedett sebesség és forgalomnagyság
függvényében engedélyezhető. (a vonatkozó műszaki előírásban meghatározott paraméterek szerint):
0 km/h sebességhatár esetén, ha autóbusz-forgalom
3
nem jellemző 3,75 m széles szabad útpálya szélesség
esetén megengedett.
00 E/h egységjármű/óra gépjármű forgalomnagy2
ság alatt az egyirányú utca az úttest szélességétől
függetlenül kijelölhető kerékpározás céljára.
0 km/h engedélyezett sebesség fölött és 500
3
egységjármű/óra forgalomnagyság fölött ellenirányú
kerékpársávot kell kialakítani.
Kiegészítő tábla
használata
Miért jó?
elentősen támogatja a kerékJ
páros közlekedés elterjedését,
mivel nem kényszeríti kerülőre a
kerékpárost.
is beavatkozással, alacsony költK
séggel megvalósítható.
legtöbb utcában gond nélkül
A
elfér egymás mellett a gépjármű és a kerékpáros, ahol esetleg
szűkület van, ott félrehúzódva elengedik egymást. Ez a kialakítás
így együttműködésre is késztet.
em növekszik a balesetveszély,
N
mivel a kerékpáros és az autóvezető egymással szemben halad,
kölcsönösen láthatják egymást.
budapesti példa
szegedi példa
Javaslat Önkormányzatok számára:
Mérjék fel, hogy a településen hol vannak egyirányú utcák, vizsgálják meg, hogy ezek közül melyek kétirányúsítása segítené leginkább a kerékpárosok közlekedését. Készüljön lehetőleg az egész településre
vonatkozó hálózati vizsgálat az egyirányú utcák kétirányú kerékpáros forgalom számára való megnyitására. A szükséges jelzőtáblák, burkolati jelek pontos tervezése és alkalmazása mellett, a helyi médiában is
figyelmet kell fordítani a kapcsolódó tájékoztatásra.
5. www.kerekparosklub.hu
„Kerékpáros nyom”
burkolati jel
Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom (KRESZ 18. § (9) szerint) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten
fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
Miért jó?
ijelöli a kerékpáros számára az ajánlott
K
haladási felületet és irányt.
egíti mind a gépjárművel, mind a kerékpárral
S
közlekedők helyezkedését olyan utakon, ahol
kerékpársáv kialakítására nincsen hely vagy
nem indokolt.
egíti a járművezetők együttműködését,
S
biztonságos egymás melletti közlekedését.
sökkenti a parkolósávban kinyíló ajtók okozta
C
veszélyt.
francia példa csomóponti átvezetésen
Hol célszerű alkalmazni?
lsősorban lakott területen, 50 km/h
E
megengedett sebesség alatt
zéles forgalmi sáv szélén, vagy szűk forgalmi
S
sávban középen
arkolósáv mellett biztonságos távolságban
P
szervízúton
tvezetésekben, kereszteződésekben az
Á
elsőbbséggel rendelkező irányban
erékpáros forgalom számára mindkét
K
irányban megnyitott egyirányú utcában
lőretolt kerékpáros felállóhelyhez
E
kapcsolódóan
erékpárúttal párhuzamos úton, ahol a
K
kerékpárút használata nem kötelező
budapesti példa
brüsszeli példa
forgalmi sávban
Javaslat Önkormányzatok számára:
A település fő kerékpáros útvonalai mentén javasoljuk a „kerékpáros nyom” használatának megvizsgálását.
6. www.kerekparosklub.hu
Tegyünk együtt a
kerékpározásért!
A Magyar Kerékpárosklub független státusza,
tagjaink kiterjedt hálózata, elkötelezett fizetett és
önkéntes munkatársai lehetőséget teremtenek arra,
hogy a leghatékonyabb módon segítse a kerékpáros-barát városfejlesztési munkákat.
A Magyar Kerékpárosklub erőssége az, hogy
szakmai munkacsoportjaink és helyi szervezeteink
közös munkájával tudjuk az önkormányzatot segíteni. Szakmai munkacsoportjainkban önkéntesként
vesznek részt közlekedési, kommunikációs és marketing szakemberek. Területi szervezeteink pedig
az ország számos városában a helyi tapasztala-
Gondolkodjunk közösen! –
önkormányzatokkal való
együttműködésünk lehetséges módjai:
Kerékpáros Közlekedési Szakmai Nap –
kerekasztal-beszélgetés szervezése
Jó példák bemutatása, helyi alkalmazás
lehetőségeinek felmérése
Kerékpárosbarát településfejlesztéshez
tanácsadás
Kerékpárforgalmi koncepciótervek,
tanulmánytervek kidolgozásához konzultáció
Kerékpáros létesítmények tervezésekor
tervegyeztetés
Elkészült tervekről szakmai vélemény kiadása
Eseti megbízás konkrét intézkedés
kidolgozására
Kerékpár-tárolási és kerékpáros közlekedési
igényfelmérés
Folyamatos együttműködés éves
keretszerződéssel
Ezt az ismertetőt a Magyar Kerékpárosklub állította össze önkormányzatok számára ajánlásként.
A fotók a Magyar Kerékpárosklub nyilvános albumaiból származnak.
Az ábrákat a 2010 áprilisában megjelenő ÚT 2-1.203 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése című útügyi műszaki előírásból és a Magyar Útügyi Társaság gondozásában készülő tervezési útmutatóból
vettük a szerző, TANDEM Mérnökiroda Kft. engedélyével.
Felhasznált irodalom: W. Rauch (1995) Utak a kerékpározáshoz, VCÖ
További szakmai anyagaink: http://kerekparosklub.hu/kerekparoskozlekedessel-kapcsolatos-szakmai-anyagok
tokat és igényeket tudják becsatornázni. Kiemelt
célunk segíteni a települések kerékpárosbarát
fejlesztéseit.
Szeretnénk az önkormányzatoknak szakmai segítséget nyújtani abban, hogy a helyi adottságok
figyelembe vételével kidolgozzák és hosszú távon
érvényre juttassák a kerékpárosbarát település
szempontrendszerét.
Megtiszteltetés számunkra, ha megkereséseket kapunk szakmai konzultáció vagy civil támogatás céljából, valamint szorosabb szakmai együttműködésre
is nyitottak vagyunk.
Ebben a Magyar Kerékpárosklub
Közlekedési Munkacsoportjának
tagjai lesznek az Önök segítségére,
akik
úlnyomórészt mérnökök, vagy közlekedési
t
szakterületen dolgoznak, illetve tanulnak;
a hazai és külföldi kerékpáros fejlesztések
terén jártasak, illetve folyamatosan tanulják,
tanulmányozzák azokat;
önkéntes munkájukkal támogatják a
kerékpáros közlekedés fejlesztését;
leggyakrabban kerékpárral közlekednek.
Kapcsolat
E-mail: kozlekedes@kerekparosklub.hu
Postacím: 1136 Budapest Hegedűs Gyula u. 23.
Tel: 06 30 894 2098