A BKK megbízásából készült kerékpáros forgalom elemzés, az 1994-2014 közt adatok összesítésével
Előadás elhangzott: 2015.01.20, Közlekedéstudományi Egyesület
Varannai Dóra (Főmterv Zrt)
Bereczky Ákos (BKK Zrt.)
Budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztése, 2013
-Kerékpáros koncepció
-Bubi – közbringa rendszer
-Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése
2013
A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
(Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Kerékpáros Konferencia, 2013. szeptember 19.)
Vértesy László, Bencze–Kovács Virág
(Budapesti Közlekedési Központ)
Dalos Péter (Trenecon COWI)
INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN - Budapesti Közlekedési Központ - A Balázs Mór Tervtől a kerékpáros fejlesztésekig, 2014
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
Előadó: Kerényi László Sándor, közlekedésstratégia szakterületi vezető
Szerkesztette: Bencze-Kovács Virág, kerékpáros stratégiai koordinátor, BKK
MK_Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése 2010, László JánosKovács Virág
Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése
Elhangzott a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2011 februárjában rendezett Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Napon.
Előadó: László János
Az elemzést készítette: Vásárhelyi Gábor
További közreműködők:
Balogh Gábor
Bencze-Kovács Virág
Wolf Péter
Komplex szemléletű kerékpárosbarát fejlesztés tapasztalatai Budapesten:
Bencze-Kovács Virág (kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ)
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
A kerékpáros közlekedés segítése - Új lehetőségek a kresz Módosítása alapján...Kovács Virág
Új lehetőségek a kresz módosítása alapján
Mit tehet az Önkormányzat a kerékpáros közlekedés segítése
érdekében?
2010
(Magyar Kerékpárosklub, 2010)
*előretolt kerékpáros felállóhely
*egyirányú utcák megnyitása kerékpáros forgalom számára
*„kerékpáros nyom” burkolati jel
Bencze-Kovács Virág (BKK Zrt.) prezentációja 2013. október 10-én Veszprémben a Kerékpáros Szakmai Napon.
Az eseményről beszámoló itt olvasható: http://kerekparosklub.hu/kerekparos-szakmai-nap-veszpremben-2013
BKK_Budapest komplex kerékpárosbarát fejlesztése 2011Kovács Virág
A Bubi (Budapest Bicikli) működési területének, azaz Budapest belső városrészének, komplex kerékpárosbarát fejlesztési terve.
Bikefriendly improvements in the area of Budapest Bike, coming in 2013.
Budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztése, 2013
-Kerékpáros koncepció
-Bubi – közbringa rendszer
-Budapest belső városrészének komplex kerékpárosbarát fejlesztése
2013
A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
(Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Kerékpáros Konferencia, 2013. szeptember 19.)
Vértesy László, Bencze–Kovács Virág
(Budapesti Közlekedési Központ)
Dalos Péter (Trenecon COWI)
INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN - Budapesti Közlekedési Központ - A Balázs Mór Tervtől a kerékpáros fejlesztésekig, 2014
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
Előadó: Kerényi László Sándor, közlekedésstratégia szakterületi vezető
Szerkesztette: Bencze-Kovács Virág, kerékpáros stratégiai koordinátor, BKK
MK_Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése 2010, László JánosKovács Virág
Kerékpáros forgalmi és baleseti statisztikák elemzése
Elhangzott a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2011 februárjában rendezett Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Napon.
Előadó: László János
Az elemzést készítette: Vásárhelyi Gábor
További közreműködők:
Balogh Gábor
Bencze-Kovács Virág
Wolf Péter
Komplex szemléletű kerékpárosbarát fejlesztés tapasztalatai Budapesten:
Bencze-Kovács Virág (kerékpáros stratégiai koordinátor, Budapesti Közlekedési Központ)
2014. december 2.
Bringázni Élmény, országos konferencia a Közlekedési Koordinációs Központ szervezésében
A kerékpáros közlekedés segítése - Új lehetőségek a kresz Módosítása alapján...Kovács Virág
Új lehetőségek a kresz módosítása alapján
Mit tehet az Önkormányzat a kerékpáros közlekedés segítése
érdekében?
2010
(Magyar Kerékpárosklub, 2010)
*előretolt kerékpáros felállóhely
*egyirányú utcák megnyitása kerékpáros forgalom számára
*„kerékpáros nyom” burkolati jel
Bencze-Kovács Virág (BKK Zrt.) prezentációja 2013. október 10-én Veszprémben a Kerékpáros Szakmai Napon.
Az eseményről beszámoló itt olvasható: http://kerekparosklub.hu/kerekparos-szakmai-nap-veszpremben-2013
BKK_Budapest komplex kerékpárosbarát fejlesztése 2011Kovács Virág
A Bubi (Budapest Bicikli) működési területének, azaz Budapest belső városrészének, komplex kerékpárosbarát fejlesztési terve.
Bikefriendly improvements in the area of Budapest Bike, coming in 2013.
EPOMM PLUS workshop - 2011. február 18.
A kerékpár szerepe Budapest közlekedésében, ezen belül a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer működésének feltételei
Bencze-Kovács Virág Okl. építmőmérnök, műszaki tanácsadó
Esettanulmányokon alapuló cikkemben a településen belüli sebességkorlátozással kapcsolatos külföldi kutatási eredményeket és érvrendszert mutatom be. Eltérő közlekedési kultúrájú európai városok példáját vizsgálom, ahol az elmúlt tíz évben jelentős törekvések zajlottak a városközpontok és lakóterületek élhetőbbé, biztonságosabbá tételéért. A forgalomcsillapítási intézkedések közül elsősorban a 30 km/h megengedett legnagyobb sebességű zónák kiterjesztését és a városközpont területen alkalmazott „vegyes forgalmú utcák” kialakítását vizsgálom. Önkormányzati közlemények, sajtóhírek és szakpolitikai dokumentumok alapán tekintem át néhány környező országban zajló sebességcsillapítási törekvéseket. Az egyes városok esetében bemutatom az eredeti célkitűzéseket, a döntési és a megvalósítási folyamatot és annak ütemezését, valamint a társadalmi fogadtatást. A mérhető indikátorok esetén részletes kutatási eredményeket idézek számos európai városból. Az új urbanizmus elvrendszeréből kiindulva, áttekintem a néhány közepes méretű város átalakulásának folyamatát, a 30cities és citta30 mozgalom eredményei, az osztrák, német, olasz, spanyol tapasztalatok mintaként szolgálhatnak magyar települések számára is. A hazai bevezetés potenciálját is vizsgálom, és javaslatot teszek az utcatervezés paradigmaváltására, valamit a szükséges előtte-utána elvégzendő elemzésekre és a kísérő kommunikációra. Részletesebb hazai elemzést egy későbbi cikk fog tartalmazni. A „harminc a városban” mozgalom tulajdonképpen már elindult hazánkban, de a gyakorlati megvalósításhoz széleskörű diskurzus szükséges.
Based on case studies, I present research findings and arguments from Europe on speedlimited urban areas, through experiencies of a European cities, where over the last ten years there have been significant efforts to make city centres and residential areas more liveable and safer. Among the traffic calming measures, I focus on the extension of 30 km/h speed limit zones and 'mixed traffic streets'. Based on municipal announcements, press releases and policy documents, I review speed reduction efforts in some neighbouring countries. I track the original objectives, the decision-making and implementation process and the timing, follow-up researches and the public reception. For the measurable indicators, I cite detailed research results from a several European cities. Through the principles of new urbanism, I review the transformation process of some medium-sized cities, I show the results of the 30cities and citta30 movements. The Austrian, German, Italian and Spanish experiences can serve as a model for Hungarian municipalities, so I examine the potential of implementation and suggest a paradigmshift in street design, the necessary before and after analyses and accompanying communication. A more detailed hungarian analysis will be included in a future article. The "thirty city" movement is in fact already underway in our country, but a broad discourse is needed to put it into pra
Budapest to be a Cycling City - by the effort of the City of Budapest and BKK Centre for Budapest Transport;
Budapest is widely known as a marvelous Central-Eastern capital by the Danube, with interesting history and architecture, attractive termal-baths and famous pubs - but who thinks Budapest to be a cycling-city?
Author: David Vitezy, Laszlo Sandor Kerenyi, Virág Bencze-Kovacs (BKK Centre for Budapest Transport)
Original source: http://www.bkk.hu/bubi/projektdokumentumok/
Presented: 11th June 2013 Vienna
http://bubi.hu/
BKK, Cycling developments in Budapest, 2013 FebruaryKovács Virág
Cycling developments in Budapest, 2013 February
Virág Bencze-Kovács
coordinator for cycling policy
Directorate of Strategy, Development and InvestmentBudapesti Közlekedési Központ /
Centre for Budapest Transport
bicikli@bkk.hu
R285 Integrating the metropolitan region through cycle network in BudapestKovács Virág
INTEGRATING THE METROPOLITAN REGION THROUGH A CYCLE
NETWORK IN BUDAPEST
László Sándor Kerényi and Virág Bencze-Kovács, Transport Strategy Department,
BKK Centre for Budapest Transport, Budapest, Hungary
REGIONS MAGAZIN
NO. 285, 2012 ISSUE 1
Issn: 1367–3882
MK_Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakításaKovács Virág
Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakítása
Bencze-Kovács Virág
2009.04.29
-Már csak a történeti hűség kedvéért is, hiszen MK-s tanácsadóként 2008-2009-2010 többnyire ezt az előadást tartottunk sok városban.
Kerékpárosbarát Tervezői Fórum 2010 december
Egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra - Áttekintés a nemzetközi gyakorlatról, több nagyváros tapasztalatáról és a közlekedés biztonségi hatásokról. A KRESZ módosítás, műszaki előírás módosítás után hogyan használható a magyar gyakorlatban?
VeloCity 2010
EPOMM PLUS workshop - 2011. február 18.
A kerékpár szerepe Budapest közlekedésében, ezen belül a Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer működésének feltételei
Bencze-Kovács Virág Okl. építmőmérnök, műszaki tanácsadó
Esettanulmányokon alapuló cikkemben a településen belüli sebességkorlátozással kapcsolatos külföldi kutatási eredményeket és érvrendszert mutatom be. Eltérő közlekedési kultúrájú európai városok példáját vizsgálom, ahol az elmúlt tíz évben jelentős törekvések zajlottak a városközpontok és lakóterületek élhetőbbé, biztonságosabbá tételéért. A forgalomcsillapítási intézkedések közül elsősorban a 30 km/h megengedett legnagyobb sebességű zónák kiterjesztését és a városközpont területen alkalmazott „vegyes forgalmú utcák” kialakítását vizsgálom. Önkormányzati közlemények, sajtóhírek és szakpolitikai dokumentumok alapán tekintem át néhány környező országban zajló sebességcsillapítási törekvéseket. Az egyes városok esetében bemutatom az eredeti célkitűzéseket, a döntési és a megvalósítási folyamatot és annak ütemezését, valamint a társadalmi fogadtatást. A mérhető indikátorok esetén részletes kutatási eredményeket idézek számos európai városból. Az új urbanizmus elvrendszeréből kiindulva, áttekintem a néhány közepes méretű város átalakulásának folyamatát, a 30cities és citta30 mozgalom eredményei, az osztrák, német, olasz, spanyol tapasztalatok mintaként szolgálhatnak magyar települések számára is. A hazai bevezetés potenciálját is vizsgálom, és javaslatot teszek az utcatervezés paradigmaváltására, valamit a szükséges előtte-utána elvégzendő elemzésekre és a kísérő kommunikációra. Részletesebb hazai elemzést egy későbbi cikk fog tartalmazni. A „harminc a városban” mozgalom tulajdonképpen már elindult hazánkban, de a gyakorlati megvalósításhoz széleskörű diskurzus szükséges.
Based on case studies, I present research findings and arguments from Europe on speedlimited urban areas, through experiencies of a European cities, where over the last ten years there have been significant efforts to make city centres and residential areas more liveable and safer. Among the traffic calming measures, I focus on the extension of 30 km/h speed limit zones and 'mixed traffic streets'. Based on municipal announcements, press releases and policy documents, I review speed reduction efforts in some neighbouring countries. I track the original objectives, the decision-making and implementation process and the timing, follow-up researches and the public reception. For the measurable indicators, I cite detailed research results from a several European cities. Through the principles of new urbanism, I review the transformation process of some medium-sized cities, I show the results of the 30cities and citta30 movements. The Austrian, German, Italian and Spanish experiences can serve as a model for Hungarian municipalities, so I examine the potential of implementation and suggest a paradigmshift in street design, the necessary before and after analyses and accompanying communication. A more detailed hungarian analysis will be included in a future article. The "thirty city" movement is in fact already underway in our country, but a broad discourse is needed to put it into pra
Budapest to be a Cycling City - by the effort of the City of Budapest and BKK Centre for Budapest Transport;
Budapest is widely known as a marvelous Central-Eastern capital by the Danube, with interesting history and architecture, attractive termal-baths and famous pubs - but who thinks Budapest to be a cycling-city?
Author: David Vitezy, Laszlo Sandor Kerenyi, Virág Bencze-Kovacs (BKK Centre for Budapest Transport)
Original source: http://www.bkk.hu/bubi/projektdokumentumok/
Presented: 11th June 2013 Vienna
http://bubi.hu/
BKK, Cycling developments in Budapest, 2013 FebruaryKovács Virág
Cycling developments in Budapest, 2013 February
Virág Bencze-Kovács
coordinator for cycling policy
Directorate of Strategy, Development and InvestmentBudapesti Közlekedési Központ /
Centre for Budapest Transport
bicikli@bkk.hu
R285 Integrating the metropolitan region through cycle network in BudapestKovács Virág
INTEGRATING THE METROPOLITAN REGION THROUGH A CYCLE
NETWORK IN BUDAPEST
László Sándor Kerényi and Virág Bencze-Kovács, Transport Strategy Department,
BKK Centre for Budapest Transport, Budapest, Hungary
REGIONS MAGAZIN
NO. 285, 2012 ISSUE 1
Issn: 1367–3882
MK_Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakításaKovács Virág
Kerékpárosbarát városi úthálózat kialakítása
Bencze-Kovács Virág
2009.04.29
-Már csak a történeti hűség kedvéért is, hiszen MK-s tanácsadóként 2008-2009-2010 többnyire ezt az előadást tartottunk sok városban.
Kerékpárosbarát Tervezői Fórum 2010 december
Egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra - Áttekintés a nemzetközi gyakorlatról, több nagyváros tapasztalatáról és a közlekedés biztonségi hatásokról. A KRESZ módosítás, műszaki előírás módosítás után hogyan használható a magyar gyakorlatban?
VeloCity 2010
1. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE
BUDAPESTEN 2014.
Bereczky Ákos, projektmenedzser (BKK Zrt.)
Varannai Dóra, tervező (Főmterv Zrt.)
2015. január 20.
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET
Városi Közlekedési Tagozat
Közlekedéstervezési - és Szervezési Szakosztály
2. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
A kerékpáros forgalom elemzésének szükségessége
• Fenntartható városi mobilitás tervezés
a stratégiai tervezés és a tényleges városi
közlekedésfejlesztési, tervezési, üzemeltetési
feladatainak támogatásához tényadatokra, egységes
módszertan szerinti mérésekre van szükség
• Tervezés
Gépjárműforgalom – kerékpáros forgalom
Kerékpáros napi forgalom becslése és az alkalmazni
kívánt kerékpárforgalmi létesítmény kiválasztása (ÚME)
• „Hányan kerékpároznak?”
Modal split
Felületválasztás
Közérdeklődés
2
Fotó: MTI
3. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Kiindulópont, előzmény adatok
• Fővárosi Önkormányzat mérései (1994-től) – mérések 6-
30 helyszínen
• Catch MR projekt (2012) – számlálások a városhatáron,
kikérdezések, online kikérdezés (5000 fő)
• BKK Egységes Forgalmi Modell (2013-tól)
• Forgalomszámlálás KMOP beruházásokhoz kapcsolódóan
• MÁV-Start Zrt. kerékpárszállítás adatai
• KSH népszámlálás (2011)
• BKV háztartásfelvétel (2004)
• KSH és Rendőrség baleseti statisztikái
3
4. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Kitűzött feladatok
• Előzményadatok teljes körű összegyűjtése
• Forgalomfelvétel (31 helyszín), kérdőíves kikérdezés (10 helyszín)
• Állandó mérőhelyek adatainak elemzése, napi szorzók előállítása
• Csúcsórai, és napi forgalmak meghatározása, napszaktényezők és
napi szorzók meghatározása, trendelemzés
• Baleseti trendek elemzése
• Attitűd vizsgálatok: közlekedői preferenciák változása, kiemelt
közlekedői profilok vizsgálata
• Felületválasztás vizsgálata
• Állandó mérőhelyek bővítési javaslata
• Távlati mérési rendszer módszertanára vonatkozó javaslat
4
5. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Amiről beszámolunk …
• Fővárosi keresztmetszeti kerékpár számlálási és feldolgozási
rendszer kialakítására tett javaslat ismertetése (Módszertan)
• Mérési és kikérdezési helyszínek elhelyezése térképen,
mérőlapok bemutatása, a felmérések módszertana
• Feldolgozás módszertana
• Konkrét eredmények: állandó mérőhelyek adatai , korábbi
mérések és az idei mérések alapján a trend bemutatása
(felületválasztás, Bubi kerékpárok használata, baleseti és időjárási
összefüggések elemzése)
5
6. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Fővárosi kerékpár számlálási és feldolgozási rendszer
6
• Elsőrangú főállomások (24 órás mérések)
• Másodrangú állomások (időszakos mérések)
• Törvényszerűségi szorzók előállítása (napi, heti, havi tényezőkből)
‚a’ tényező
‚b’ tényező
‚c’ tényező
ÁNF
‚q’ forgalom
‚k’ tényező
10. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Állandó mérőhelyek
Forgalomlefolyás törvényszerűségeinek
meghatározására
• 24 órás mérés
• Időjárástól független
• Integrálható az egységes
forgalomszámláló rendszerhez
• Detektor típus: hurok, videó
• Helyszínek:
o Rákóczi híd
o Gubacsi híd
o Árpád híd
o Hungária körút
o Bem rakpart
o Margit híd
10
11. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Feldolgozott adatok
11
• 5 órás mérések - Jelenlegi számlálás
• 6 órás mérések – Metróber Kft., KMOP
• 16 órás mérések - EFM
• 24 órás mérések - Állandó mérőhelyek
(Múzeum körút, Andrássy út)
12. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Mérőlapok
12
Helyszín: Sorszám Dátum Időpont
Kérdező
2. Nem
3. Sisakot visel?
4. Kerékpár típusa?
7. Milyen gyakran?
8. Utazás indoka?
9. Végzettség
10. Azért közlekedik biciklivel, mert
11. Jelen utazása során, csak kerékpárt használt?
12. Van-e tömegközlekedési bérlete?
13. Volna-e lehetősége ezen biciklis utazás helyett autót használnia?
(pl. családi, céges autó)
1. 2 3 4
Életkor Nem Sisak
Kp
Típus
Közterület (utca/tér)
Házszám
20-ra
kerekítve
Közterület (utca/tér)
Házszám 20-ra
kerekítve
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
1. Terep (mountain bike); 2: országúti; 3: Városi; 4: Bubi
1. Munkahely; 2: Iskola; 3: Szabadidő/sport; 4: Vásárlás/ügyintézés; 9: egyéb
1: alapfokú; 2: középfokú; 3: felsőfokú; 9: nem válaszol
1. olcsóbb; 2: gyorsabb; 3: egészséges a mozgás; 4:környezettudatosság; 9: egyéb
1. Igen (csak kerékpárt); 2: nem (szgk is); 3: nem (MÁV); 4: nem (BKV/BKK)
1: nincs; 2: van (BKK/BKV bérlet); 3: van (Kerékpárszállító matricás BKK/BKV bérlet)
1. igen; 2: nem
13
Autóhasz
nálat
lehetőség
e
12
Bérlet
11
Jelen
utazása
10
Azért
kerékpár
ozik
9
Végzett
ség
1: Naponta, időjárástól függetlenül; 2: Naponta, időjárástól függően; 3: alkalmanként
1: férfi; 2: nő
1: igen; 2: nem
8
Utazás
indoka?
6
Hová? (település/kerület)
7
Milyen
gyakran?
_________________________________________________
5
Honnan? (település/kerület)
_________________________________________________
BEM RKP (Csalogány utcánál) Keresztmetszet sorsz. 1
Kódja:
Időjárás (hőm, szél, égkép)
Irány Úttest Kerékpár út Járda
Margit híd
felé
1
/4 óra összesen
Lánchíd felé
1
/4 óra összesen
Margit híd
felé
1
/4 óra összesen
Lánchíd felé
1
/4 óra összesen
Margit híd
felé
1
13. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Kikérdezés eredményei
Átlagos utazási hossz: 5 km
Kerékpáros utazások 90%-a 10 km alatti
13
19. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Bubi kerékpárok aránya
• Őszi számlálás, a rendszer indítása után közvetlenül
• Belső területeken 4-6%
• Határ területeken 1-2%
19
Bem rakpart
Clark Ádám tér
Astoria
Oktogon
Szt. Gellért tér
20. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Megállapítások
• A kerékpáros forgalom a
város belső részein
folyamatosan nő (1994 óta
a tízszeresére), a külső
kerületekben kisebb
mértékű a növekedés.
20
0%
100%
200%
300%
400%
500%
600%
700%
800%
900%
1000%
1100%
1200%
1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
Kerékpáros forgalom változása, 1994. bázisévre vetítve,
6 helyszín átlaga alapján, tavaszi mérés, hétköznap
21. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Megállapítások
• A Múzeum körúti állandó
mérőhely adatai szerint a
növekedés lelassult, a forgalom
nagysága állandósulni látszik.
21
22. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Megállapítások
• A kérdőíves kikérdezés
„honnan-hová” adataiból
becsülhetők az utazások
hosszai. A legtöbb utazás 5 km
hosszú, a kerékpáros utazások
90 %-a 10 km alatti. A 4-6 km
közötti utazások a
leggyakoribbak, de mintegy
40%-a az utazásoknak ennél
hosszabb.
22
0.0%
2.0%
4.0%
6.0%
8.0%
10.0%
12.0%
14.0%
16.0%
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
Mért adatok Eloszlás függvény
23. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Megállapítások
• Az állandó mérőhelyek hálózatát bővíteni
kell, és a most meghatározott
szorzótényezőket ismételten felül kell
vizsgálni.
• A kerékpáros forgalom növekedési trendje
és a kerékpárosokat érintő balesetek
trendje elvált egymástól (korábbi dia).
• Kedvezőtlen időjárásban kevesebben
kerékpároznak, ugyanakkor az évek
folyamán azonos időjárás mellett egyre
többen kerékpároznak (korábbi dia).
23
24. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Megállapítások
• Ahol van kijelölt kerékpárforgalmi létesítmény, a
kerékpárral közlekedők döntő többsége azt használja.
Ahol nincs, ott a kerékpárral közlekedők nagy
arányban használják a járdát (Nagykörút, Lánchíd).
• Több helyszínen eléri, illetve meghaladja a teljes
járműforgalom 10%-át a kerékpáros forgalom,
függetlenül a kerékpárforgalmi létesítmény lététől (pl.
Andrássy út, Szabadság híd, Lánchíd).
24
Helyszín Úttest Úttest Járda Járda
Lánchíd, Pest felé 36% 19% 45%
Lánchíd, Buda felé 33% 36% 31%
Teréz körút, Dél felé 71% 29%
Teréz körút, Észak felé 83% 17%
Erzsébet körút, Dél felé 77% 23%
Erzsébet körút, Észak felé 72% 28%
József körút, Dél felé 63% 37%
József körút, Észak felé 65% 35%
25. KERÉKPÁROS FORGALOM ELEMZÉSE BUDAPESTEN 2014.
Eredmények felhasználása a gyakorlatban
• Állandó mérőhelyek bővítése
• BKK Egységes Forgalmi Modellbe integrálása
• Napi forgalmak számítása tervezés során (szorzó tényezők
alapján)
• Kerékpáros forgalom aránya a teljes járműforgalomhoz
viszonyítva, felületválasztások
• Kommunikáció, attitűdvizsgálat alapján
• Beavatkozások hatásának ellenőrzése (pl. Szerémi út, Andrássy
szervizút)
25