2. Előadó: Dr Forgó Sándor
Készítette: Patakiné Kormos Katalin
Pedagógiatanár szak, MA, I.
évfolyam, levelező szak
NK: DVWWCR

3. „a multimédia … saját fennhatósága alá
von szinte minden kulturális
megnyilvánulást, azok teljes
sokszínűségében.”
Manuel Castells

4.  Új kommunikációs fejezet: a mobiltelefon
terjedésével
 A mobil hatása: nem kötődik szorosan
társadalmi intézményekhez (lakóhely,
iskola, munkahely)
 Mindeközben magában foglalja az
eddigi kommunikációs eszközök mediális
funkcióit

5.  A technika hatásával kialakult az életen
át tartó tanulás
 A mobilkommunikáció létrehozta a
személyes tanulói közösségek rendszereit
 Ez a jelenség rengeteg lehetőséget és
megoldandó problémát vet fel

6.  A mobilkommunikációs eszközök
megjelenésével létrejött az egész életen
tartó tanulás folyamata
 A tanulás központjába az egyén kerül, az
egyéni képességek és a tanulási
képességek fejlesztése lesz hangsúlyos
 Fontos szempont lesz az, hogy
„megtanulják, hogyan kell tanulni”

7.  A hosszabb távú (főleg EU-s) stratégiák
ezt az elvet követik, az info-
kommunikációs technológiák
térhódításával
 Az értelmezési keretek kitágulnak, az
egész életen át tartó tanulás
paradigmája lesz a meghatározó
 A tevékenységekhez kapcsolódó
struktúrák is átalakulnak, a társadalmi
átalakulások felgyorsulásával

8.  Az új korszak kezdetének keretét az e-
learning adja
 Az elektronikus tanulás a hagyományos,
távoktatási és internet nyújtotta
lehetőségeket jelentő tanulási eljárás
 Az e-learning folyamata a
technológiával együtt fejlődött
 Kezdetben a statikus weboldalak
gyűjteménye jelentette a mintát

9.  Oktatáselméleti megközelítés: az
elektronikus tanulás az alap, melynek
legfőbb jellemzője a számítógépre
alapozott képzés (Computer Based
Learning)
 Pedagógiai szempontból a legfontosabb
jellemzők az interaktivitás, tér-idő rugalmas
kezelésének lehetősége, aszinkron tanulás
 Tömegessé válása: virtuális szemináriumok,
formális és informális csoportok
 A formális oktatás-képzés tradícionális
kereteinek szétfeszítése

10.  Módszertani szempont: a fizikai jelenlét
kiiktatása a szemléltető eszközök
virtualizálására, és a tananyag
átadására
 A virtuális tér - kritikusok által –
negatívnak ítélt hatása az individualizált
tanulás – a közösségi lét hiánya szociális
zártságot okoz
 Cáfolat: a netmeetingek szociális
kohéziója erős az érdeklődés és
érdekazonosság alapján

11.  „Tárgy” megértéséhez: struktúrákra és
mintákra van szükség, amit a digitális
források tárháza nagyban megkönnyít
 Pedagógiai szempontból a probléma:
 A virtuális valóságból korlátozott
hatékonysággal érvényesül a
mobilkommunikáció, amennyiben klasszikus
tantermi-tanórai struktúrában
gondolkodunk
 Azonban a tananyag elemi információs
egységekre bontásával a
mobilkommunikációs eszközök rugalmas
technikát kínálnak

12.  Több, egymásnak ellentmondó vélemény
alakul ki az új típusú tanulás következtében
 John Dewey szerint továbbra is szükség van
mesterséges oktatási környezetre a
felnőttek világának megtanulására
 Nyíri Kristóf szerint elhalványul a felnőtt és
gyermek közötti határvonal, így a formális
intézmények helyett inkább „nyitott
művelődés virtuális környezetei” kapnak
hangsúlyt

13.  A környezet mellett az eszközök
használata is fontos szerepet játszik
 A technológia fejlődésével a társadalmi
szelekció újabb formája figyelhető meg
 A mobiltelefon már teljesen
mindennapos, „haladás” a PDA
(Personal Digital Assistant) felé
 Az eszközök segítségével online oktatás
megvalósítása is lehetséges

14.  Nem csak a tanulás-módszertan, hanem
a szabadidős tevékenységek is
átalakulnak
 A mobilkommunikáció hatására a
kapcsolattartás minősége is átalakul
 Ellentmondás azonban, hogy mindezek
ellenére az oktatás az osztályteremben
elhangzó szavak segítségével zajlik:
 Hiányzik az átfedés a két terület között

15.  Ezek a feladatok egy válaszra váró
kihívást jelentenek
 Az osztálytermek zártsága megszűnt,
azonban nem honosult meg új módszer
 Mindeközben a társadalom térben és
időben is virtualizálódik
 Fentiek következtében a hagyományos
pedagógusszerep anakronisztikussá válik

16.  Mobiltanulás működik az egyén szintjén
 De! mobil „tanítás” rendszerszerűen nem
létezik
 Ennek egyik magyarázata szigorú
értelemben vett fizikai elzártság
 További fontos pont az egész életen át
tartó tanulás, aminek következtében a
fiatalok és felnőttek közötti határvonal
eltűnik

17.  A változás sajátos képet mutat, nagy
szerepet kap a mobil telekommunikációs
eszközökkel történő kognitív megismerés
 Ezek új elemei:
 Mikrolearning
 Funkcionális networking
 Közvetlen hozzáférés adatbázisokhoz
 Time-sharing optimalizáció

18.  A tradicionális pedagógiai gondolkodás
alapjait érintik a folyamatban lévő
változások
 A probléma alapja a formális tanítási
módszerek fixálása a modern, más
területen jelenlévő technológiákkal
szemben
 A változás egyik jelentős hatása az egész
életen tartó tanulás
 Mobiltanulás terjedése