Iskolai prezentáláshoz készült diasor, amely a nem verbális kommunikációs formákat igyekszik bemutatni. A diákban gif-eket használtam, amik az adott dia témáját illusztrálják.
Hosszú évekig a hagyományos mederben, reggeltől estig az irodában tologattam a pixeleket. Rendszerint pontban hat órakor összepakoltam és hazamentem. Aztán kiléptem a cégből, és szabadúszóvá váltam. Az első dolgom az volt ébredés után, hogy elmentem az egyik fürdőbe, és ebédig lógattam a lábam a forró vízben. Ezt követően estig dolgoztam otthon, majd másnap délelőtt elmentem moziba, mert éppen ahhoz támadt kedvem. Emlékszem, ültem a metrón, és néztem a munkába tartó fásult arcokat. Akkor dolgoztam, amikor akartam. Ott dolgoztam, ahol jólesett. Szabad voltam. Szabad voltam és lelkes. Ugyanazt csináltam mint előtte, de senki nem mondta meg, hogy mikor és hol tegyem, és ez végtelenül boldoggá tett. Aztán többen lettünk. Ma már közel húszan dolgozunk együtt. Az évek során a növekedéssel együtt alakultak ki a jelenlegi szokásaink. Ezek adják meg a biztos keretet, hogy helytől és időtől függetlenül, szabadon dolgozhassunk.
Előadásomban bemutatom azt a működést, amit az elmúlt hét évben, organikusan alakítottunk ki. A scrum, integrálszemlélet és pozitív pszichológia elemeiből összeállt cégkultúra lesz a fókuszban.
Stressz: az élet fűszere, avagy a láthatatlan gyilkos.Zoltán Szűcs
„Nem a stressz, ami elpusztít. A stresszre adott válaszod öl meg.” (Selye János)
Békéscsabán, a Közös Pont Teaházban elhangzott előadás a stressz betegítő erejéről, és a kezelés lehetőségeiről.
Sipos Tünde előadása a konfliktusok kezeléséről a 2014. november 14-én megrendezett Megoldáskonferencián. Helyszín: Lurdy-ház. Vendég: dr, Kemény Dénes.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Zoltán Szűcs
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Magatartástudományi Intézete által szervezett, "A pszichoszomatikus-Integratív medicina elmélete és gyakorlata" című (IV-V. évfolyamos orvostanhallgatók számára kiírt) graduális kurzus keretében 2014. április 23-án elhangzott előadás diasora.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Érezd jól magad I. Blokk 5. Mindennapi konfliktusainkNlp Trainer
Más szemében -- avagy tükör által homályosan. :)
Ha már kényszer, akkor inkább gondolkodásra belátásra késztess(ük magunkat)
Joahim van der Graff
https://www.facebook.com/NLPmeeting
Iskolai prezentáláshoz készült diasor, amely a nem verbális kommunikációs formákat igyekszik bemutatni. A diákban gif-eket használtam, amik az adott dia témáját illusztrálják.
Hosszú évekig a hagyományos mederben, reggeltől estig az irodában tologattam a pixeleket. Rendszerint pontban hat órakor összepakoltam és hazamentem. Aztán kiléptem a cégből, és szabadúszóvá váltam. Az első dolgom az volt ébredés után, hogy elmentem az egyik fürdőbe, és ebédig lógattam a lábam a forró vízben. Ezt követően estig dolgoztam otthon, majd másnap délelőtt elmentem moziba, mert éppen ahhoz támadt kedvem. Emlékszem, ültem a metrón, és néztem a munkába tartó fásult arcokat. Akkor dolgoztam, amikor akartam. Ott dolgoztam, ahol jólesett. Szabad voltam. Szabad voltam és lelkes. Ugyanazt csináltam mint előtte, de senki nem mondta meg, hogy mikor és hol tegyem, és ez végtelenül boldoggá tett. Aztán többen lettünk. Ma már közel húszan dolgozunk együtt. Az évek során a növekedéssel együtt alakultak ki a jelenlegi szokásaink. Ezek adják meg a biztos keretet, hogy helytől és időtől függetlenül, szabadon dolgozhassunk.
Előadásomban bemutatom azt a működést, amit az elmúlt hét évben, organikusan alakítottunk ki. A scrum, integrálszemlélet és pozitív pszichológia elemeiből összeállt cégkultúra lesz a fókuszban.
Stressz: az élet fűszere, avagy a láthatatlan gyilkos.Zoltán Szűcs
„Nem a stressz, ami elpusztít. A stresszre adott válaszod öl meg.” (Selye János)
Békéscsabán, a Közös Pont Teaházban elhangzott előadás a stressz betegítő erejéről, és a kezelés lehetőségeiről.
Sipos Tünde előadása a konfliktusok kezeléséről a 2014. november 14-én megrendezett Megoldáskonferencián. Helyszín: Lurdy-ház. Vendég: dr, Kemény Dénes.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Zoltán Szűcs
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Magatartástudományi Intézete által szervezett, "A pszichoszomatikus-Integratív medicina elmélete és gyakorlata" című (IV-V. évfolyamos orvostanhallgatók számára kiírt) graduális kurzus keretében 2014. április 23-án elhangzott előadás diasora.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Érezd jól magad I. Blokk 5. Mindennapi konfliktusainkNlp Trainer
Más szemében -- avagy tükör által homályosan. :)
Ha már kényszer, akkor inkább gondolkodásra belátásra késztess(ük magunkat)
Joahim van der Graff
https://www.facebook.com/NLPmeeting
3. Általánosságban talán önvédelemből, hogy megőrizhessük
felnőttkorunkra már gyémántos fényűre csiszolt énképünket. Ez
lehet képmutató hazugság, a magunk nagyra fújása, vagy a másik
legyalázása. Aztán persze hazudunk még a galádságaink
elleplezéséért is.
4. A hazugság az egy ösztönös dolog. Egy átlagos ember 10 perc
alatt 3-szor hazudik és ez csak egy átlag ember. Vannak olyan
emberek, akik nagyon jól hazudnak. Akár még a titkos szolgálatot
és más hatóságokat is képesek átverni.
A hazugságokat észre lehet venni az arc különböző részén.
Például a szemen, a szemalatti részen, az orron és még sok más
helyen.
Mint tudni lehet a hazugságokat leleplezni nem egyszerű. Az
egyik fő problémát az információk valóságos zuhataga okozza.
Túl sok mindenre kell odafigyelni. Túl sok az információforrás, a
szavak, apró szünetek, hangszín, arckifejezések, testtartás,
légzés, elpirulás, sápadás, izzadás, stb. És ezek mind-mind
információt közvetítenek.
5. ■ pupillatágulás
■ sok pislogás
■ szemkontaktus
■ sok kézmozdulat
■ szemöldök apró felvonása különösebb ok nélkül
■ száj szögletének apró rándulása
■ szemhunyorítás
■ pupilla apró beszűkülése
■ orr izom összehúzódása
■ magasabb hang hazugság közben
■ ha esetleg az illetőnek gallérja van, akkor a gallér húzogatása
is a hazugság jele
6. Az ember nem csak szavakkal kommunikál. A nyelvi jeleken
kivűl másokat is használ: mozog az arca, a keze, a teste.
Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a
szavait figyeljük hanem az egész embert. Ha összhang van a
szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha
nincs összhang, alakoskodónak. Gyakran nem is vagyunk
tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt.
Számos testi jel kíséri a kommunikációt: izzadás, pupillamozgás,
apró rezdülések és látványos mozdulatok.
7. ■ Szájeltakarás: Kisgyermekeknél megfigyelhetjük, ha hazudnak,
eltakarják szájukat kezükkel. A felnőttek már megpróbálják
elfojtani ezt a gesztust, például amikor a kéz elindul a száj felé, de
megtorpan és elterelődik, mintha csak legyet hessegettek volna el,
megigazították volna ruhájukat, stb.
■ Tenyérgesztusok: Hazugság esetén kevésbé szembeszökőek, a kéz
egésze takart, illetve a tenyér ritkán látható.
■ A szem-kontaktus kerülése: Félrenézés, esetleg a szem takarása,
például szemdörzsöléssel.
■ Gallérhúzogatás: Mivel a hazugság közben a bőr fiziológiai
állapota megváltozhat, sok esetben több levegő kell, illetve meg kell
érintenie a hazudónak a nyaktáját a kellemetlen érzés mérséklésére.
■ Mikrojelek: Például a szemöldök apró felvonása, a száj
szögletének apró rándulása, a pupilla apró beszűkülése. E jelek
többnyire csak igen közel állva vehetők észre.
8. Az emberek többségének meggyőződése, hogy profi módon
hazudik.
Ha a testbeszéd alapvető és jól felismerhető törvényszerűségeinek
ismeretében kicsit is odafigyelünk a beszélgetőpartner
mimikájára, a mozdulataira, a gesztusaira, akkor sok mindent
megtudhatunk, arról, amit valójában el akar titkolni előlünk.
Statisztikák egyértelműen kimutatták, hogy a férfiak többször
hazudnak, mint a nők. A nőknek csak 27, a férfiaknak viszont 36
százaléka rendszeres füllentő, azaz mellébeszélő.
9. A füllentő kerüli a partner tekintetét
Tőle szokatlan gesztusokat használ, amelyek egyáltalán nem
jellemzik őt. (bókokat mond, ajándékot hoz, virágot vesz, de
akár mosogatásba, takarításba kezd)
Ütemesen rázza a lábát, vagy egyik lábáról a másikra áll
Beszéd közben összehunyorítja a szemét
Pupillái kitágulnak
Többször felhúzza a szemöldökét
Orrizmai összehúzódnak
Mindig és mindenre azonnal van magyarázata – legtöbbször
anélkül, hogy kérdeznék. Akár tanút is megnevez, akivel együtt
volt.
10. Komoly óvatosság szükséges, azokhoz a szem élekhez, akiknek
pókerarcuk van, a mosolyuk, és egyéb arckifejezésük szinte
megfagy. A természetes arckifejezés ugyanis rendszeresen
változik, - követve a beszélgetés menetét.
11. A füllentőknél könnyen megfigyelhető, hogy a testmozgásuk és
az arckifejezésük időben eltolódik, ilyen például ha valaki
felpattan ülő helyzetéből, de az arca csak egy-két másodperc
múlva tükrözi a dühöt.
A még tapasztalatlan hazudozók legtöbbször egy hirtelen
mozdulattal, például vállrándítással, kézlegyintéssel,
szemlesütéssel elárulják magukat. A profik azonban, akik már
ismerik az előbbi hibákat nagyon figyelnek erre, éppen ezért
ügyelnek a merev testtartásra.
12. A hangunkkal összefüggő leggyakoribb jele a megtévesztésnek a
szünet. Lehet, hogy valaki túl hosszan hallgat, vagy éppen túl
gyakran. A beszédben tapasztalható hibák is lehetnek jelek. Ezek
közé tartoznak az olyan hangok, amelyeknek nincs közük az
egyes szavakhoz, például az „ööö-zés”, „hmmmögés”, vagy a
dadogásszerű ismétlés, illetve ha elakad a szavunk mondat
közben és ily módon úgynevezett résszavak jönnek létre.
Az érzelmek legjobban dokumentált jele a hangmagasság. Az
emberek nagy részének magasabb lesz a hangja, ha nyugtalanná
válnak.
Na persze a profi hazugok nagyon is jól tudják ezt, és ilyenkor
még mélyebb, édesebb, odaadóbb hangon szólalnak meg.
13. A füllentők nagy többsége hajlamos a túlzottan részletes
beszámolásra, sokat és gyorsan beszélnek (rendszerint előre
felkészülnek erre), és mondanivalójukban rendszeresen
használják a "higgy nekem!" , "komolyan mondom" , "komolyan
gondolom", "őszintén szólva" szókapcsolatokat.
Ilyenkor jellemző még a hazudozókra, hogy megismétlik a
kérdést az egyszerű tagadás helyett, például a "Megetted a sütit?"
kérdésre a válasz az, hogy "Nem ettem meg a sütit" - ahelyett,
hogy egyszerű nemmel válaszolnának. Gyakran a történet
lényegtelen részleteiben vesznek el anélkül, hogy ezt bárki
kérdezte volna tőlük, és nemritkán úgy igyekeznek menekülni a
helyzetből, elterelni a szót, hogy megpróbálják elviccelni a
kérdést vagy a szituációt. A gúny is gyakran a hazudós
eszköztárhoz tartozik.
14. Ha az illető beszéd közben eltakarja kezével a szájat, miközben a
hüvelykujj az arcához nyomódik, ez annak a jele, hogy agya tudat
alatt megpróbálja visszatartani a hazug szavakat. Sokan
köhintgetésekkel, kezük tördelésével, maguk elé nézéssel
próbálják ezt a gesztust elfedni.
Ha azonban akkor teszi valaki a kezét a szája elé, amikor
beszélgetőpartnerét hallgatja, az annak a jele, hogy nem hiszi el
azt , amit mondanak neki.
15. A férfiak nagy többsége erősen dörzsöli a szemüket, ha épp
füllentenek, a nőknél ez már egy sokkal kifinomultabb mozdulat.
A mozdulatot szintén a tudatalatti irányítja, azért, hogy ne kelljen
látniuk szemtől szembe azt, akinek hazudnak.
Ha valaki túl sokáig tartja a szemkontaktust az egyértelműen
hazudik, mivel az, aki gyakran hazudik, az egyenesen a
szemünkbe néz, hiszen tisztában van azzal, hogy a lesütött szem
árulkodó. Ezzel is elárulja magát, mivel hosszabban tartja
pillantását az igazmondónál, ezáltal pislogni kezd, kiszárad a
szeme.
16. A hazugságok előadása közben szinte minden embernek elkezd
izzadni a tenyere, valamilyen mértékben. Így egy kevés verejték
gyűlhet össze a nyakon, - nőknél a mellhajlatban -, ami viszket, és
ingere támad a füllentőnek ezt a testtájékot megvakarni. Erről
árulkodnak a nyaknál a gallért lazító mozdulatok, és a blúz
igazgatása is.
17. Természetesen a hazugság jeleit összefüggően kell vizsgálni, a
legfontosabb dolog, hogy egységben nézzünk rá a másikra.
Valószínűleg lesz egy vagy több olyan jel, amelyik ellentmond
a többinek, vagy erőteljesen eltúlzott a többihez képest.
Ilyenkor számíthatunk rá, hogy füllent a másik. Azonban soha
ne felejtsük el szóban is megbeszélni a történteket.
18. Szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani a „Lie to me”,
vagyis a „Hazudj ha tudsz” című amerikai televízió sorozatot
amit az RTL Klubbon játszanak, és amely pont erről a témáról
szól. Vagyis, hogy a szakértők, hogyan ismerik fel adott
illetőknél, adott szituációkban a hazugság, vagy elsumákolás
jeleit.