1. Jakobovits Miklós képei Budapesten
Örmény származású magyar festõ Erdélybõl
A hatvanas évek második felében annyira felerő- nek örömét. Egyetlen kivételre emlékszem csupán a
södöĴ a nacionalizmus Romániában, hogy végleg Ceausescu-éra „virágkorából”, amikor a napi politi-
be akarták zárni a – Petőfi által is lerajzolt, Arany kát – még ha stilizáltan és áĴételesen is – engedte
János által többször megénekelt – Csonkatoronyban behatolni a művészetébe. Metafizikus kompozíciót
berendezeĴ irodalmi emlékmúzeumot. Akko- festeĴ ugyanis egy próbabáburól, amelynek hasán
riban a nagyszalontai intézmény igazgatója vol- széles nemzeti színű szalag virítoĴ. Szavak nélkül
tam, Jakobovits Miklós pedig Nagyváradon annak is tudta mindenki, hogy a kivitelezés közben kire és
a Körösvidéki Múzeumnak volt a főmunkatársa, mire gondolt… Most a Budapest Galéria Lajos utcai
amelyhez szakmai téren és megyei szinten ez a járá- kiállítóházában „Idő és csend” címmel Jakobovits
si kultúrközpont tartozoĴ. negyven válogatoĴ képét láthaĴa a látogató. A ki-
Egymást érték a helyszíni kiszállások a feleĴes állítoĴ képeket az utóbbi évtized terméséből vá-
szervezetek részéről, amikor az egyik ilyen tanácsko- logaĴák. A tárlatmegnyitón nem véletlenül jelent
zás alkalmával az egyébként intelligens, de tudását meg Dávid Ibolya, az MDF elnöke, mert nemcsak
káros politikai törekvések szolgálatába állítoĴ mű- régi kedvelője, hanem magángyűjtője is Jakobovits
velődési főkorifeus, „Enghel elvtárs” – észérvek hi- Miklós festészetének. Az méltató beszédet Csapody
ányában - ingerülten kifakadt. Nem értem – mondta Miklós országgyűlési képviselő vállalta magára. A
– a görcsös ragaszkodást ehhez a magyar múzeum- művész német és magyar földön élő erdélyi barátai
hoz, elvégre Spoiala román, Jakobovits örmény, Fux melleĴ oĴ voltak az iĴeni örmény kisebbség képvi-
Pál zsidó, Wagner meg sváb származású… selői is, akikkel szintén szoros kapcsolatot ápol.
(A multinacionális országban épp ez a Jakobovits közéleti szerepvállalása a rendszer-
soknemzeti szolidaritás teĴe elviselhetővé az ál- váltás óta csak tovább fokozódoĴ, Romániában és
lampolitika szintjére emelt sovinizmust. Mellesleg Magyarországon egyaránt. Háromszor is megfordult
Vasile Spoiala, a fiatal író „civilben” Óss Enikő ma- ősei hazájában, Örményországban, így érdeklődési
gyar színésznő férje volt, akit akkoriban a bukares- területe európai méretűvé szélesedeĴ. Bukarestben
ti filmstúdió is szívesen foglalkoztatoĴ.) Magunk tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének,
közöĴ utólag, nem kis elégtételünkre szolgált azon KolozsvároĴ az Erdélyi Magyar Képzőművészek
élcelődni, hogy neve után ítélve „tovarasul Enghel” Szövetségének, Budapesten a Magyar Képző- és
sem büszkélkedhet dák-római felmenőkkel. A dik- Iparművészek Társaságának, illetve Chartres város-
tatúra esztelensége akkoriban már olyan méreteket ában a Centre International du Vitrail-nek. Mivel a
öltöĴ, hogy csak humorral leheteĴ valahogy kibír- hetven esztendős művész szókimondó őszintesége
ni. Végül olyan kompromisszum születeĴ, hogy az és határozoĴ jelleme köztiszteletnek örvend, egy-
addigi kétnyelvű feliratok helyeĴ kizárólag román re több vezető testületbe választják be. A Barabás
lesz a magyarázó szöveg. Szerencsére Arany eredeti Miklós Céh és az RMDSZ Összművészeti Kulturá-
kéziratait nem leheteĴ utólag sem románosítani. lis BizoĴságának elnöksége melleĴ a romániai Mű-
Az értelmiség egy része viszont kénytelen-kelletlen velődési Minisztérium Művészeti BizoĴságának és
szétszéledt a szélrózsa minden irányába. A románok a Romániai Örmények Szövetsége Művészeti Ta-
rendszerint Olasz- vagy Franciaországba disszidál- nácsának egyaránt tagja, a nagyváradi Keresztény
tak a nyelvi rokonság miaĴ – olykor hajmeresztő Kutatóközpontnak pedig művészeti igazgatója. Ma-
körülmények közöĴ. Fux Pál grafikus, a nagyvára- gas állami kitüntetéseinek sora is hosszú: a román
di bábszínház iskolát teremtő tervezője, rendezője, Kulturális Érdemrendtől a Munkácsy Mihály-díjon
igazgatója családostól Izraelbe emigrált. Én több évi át a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjéig. Szívé-
vegzálás és munkanélküliség után visszatelepül- nek legalább ilyen kedves a Romániai Örmények
tem az anyaországba, de Jakobovits Miklós még a Szövetségének díja, valamint a budapesti Országos
rendszerváltás után is Nagyváradon maradt. Ezt a Örmény Kisebbségi Önkormányzat díja. Felsorolni
konkrét példát azért idéztem fel bevezetésül, mert is nehéz lenne azokat az erdélyi városokat, amelyek
kiderül belőle: mint a közélet iránt élénken érdek- közgyűjteményeibe bekerültek munkái. Külföldön
lődő, örmény származású, magyar kultúrájú román a bécsi Mechtarista Örmény Teológia Múzeuma és
állampolgár, a hétköznapi életben mindig gerince- a Dunaszerdahelyi Magyar Galéria őrzi műveit, de
sen kiállt a normális állapotokért, de festészetében német és francia magánképtárakba is jutoĴ belőlük.
sikerült visszavonulnia a „tiszta festészet” elíziumi
mezejére. Közönségével is meg tudta éreztetni a szí- Wagner István
5335