Hangyák
• A hangyák közösségalkotó rovarok.
• A méhek és a darazsak rokonai.
• Több mint 12 000 fajuk ismert, 
a trópusokon nagyobb változatosságot 
mutatnak.
• Különleges életmódjuk – szervezett államuk, 
bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik 
– sok hasonlóságot mutatnak 
az emberi társadalmakkal. 
• Telepeikben (hangyaboly) igen nagy 
rendszerezettség figyelhető meg; 
némelyikükben több millió egyed él. 
•  Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények 
(dolgozók), termékeny hímek (here) és 
termékeny nőstények (királynő).
• A hangyabolyt egyes kutatók 
szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy 
boly működik egységként 
•  Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a 
szárazföldi állati biomassza kb 15-25%-át 
tennék ki.
Felépítésük
• Fej: A hangya fejének alakja és viszonylagos 
nagysága nagyon változó, a száj fölötti részt 
homlokpajzsnak nevezik; amelynek felső részéhez 
csatlakozik a háromszögletű homlokmező, és a 
két homlokléc.
•  A fej elülső részén találjuk meg a szájszerveket, 
két oldalán az összetett szemeket, homloki 
részén pedig a három pontszemet. A hangyák 
egyik legfontosabb érzékszerve, a csáp.
• Tor: A szárnyas, ivaros alakok tora jóval erősebb és 
több részből összetett, mint a munkásoké, s így 
egymástól könnyen megkülönböztethetők. A tor 
hasoldali felületéhez kapcsolódik a három pár láb. 
• Potroh: Fontos ismertetőjelük,
hogy potrohuk egy vagy a két első íze vékony
nyéllé alakulva kapcsolja a tulajdonképpeni
potrohot a torhoz. Az egy- vagy kétízű potrohnyél
alakja és nagysága az alcsaládokon és nemeken
belül igen különböző. A potroh hátulsó végében
van a hangyák legfontosabb védelmi eszköze: a
mérgező készülék. Ennek a készüléknek egyik
lényeges része a fullánk, amelynek segítségével
a méregmirigyek által termelt anyagot az ellenség
testébe fecskendezi.
Szaporodásuk
A hangyapárok nem minden esetben egyesülnek a
levegőben, gyakran végbemegy a párosodás a
felrepülés előtt. Megesik az is, hogy már a fészek
belsejében megtörténik a nőstény
megtermékenyítése, legtöbbnyire azonban
inkább repülés közben, úgyhogy végül a
nászrepülők részben összekapcsolódva, részben
egyenként a fészektől távolabbi helyen lehullanak
a földre. Itt a hímek csakhamar elpusztulnak, a
megtermékenyített nőstényre pedig az a nehéz
feladat hárul, hogy a legtöbb esetben minden
segítség nélkül új családot alapítson.
VÉGE

Hangyák