Előadás a FinTech és banki digitalizáció workshop (BCE Gazdálkodástudományi Kar Kutatási Hét / Corvinus FinTech Center)

1. Blokklánc és demokrácia
Racskó Péter

2. A blokkláncról röviden, nem kriptográfusoknak.
A blokklánc egy Merkle fa.
Egy csúcsa az alábbiakat tartalmazza:
• Az előző blokkfej hash kódját
• Egy időbélyegzőt
• Egy „bányászati” nehézségi fokot
• Egy „nonce” értéket
• A Merkle fa gyökér” hash kódját
Állapot nélküli
Bizalom nélküli????

3. A bizalom nélküli blokklánc nem egy helyen, hanem a számítógépes hálózat sok
ezer/millió gépén tárolódik, ezért nem lehet utólag megváltoztatni és bárki
ellenőrizni tudja, hogy nem történt-e csalás.
Erre az elvre számos alkalmazás épül:
• Kriptovaluta (bitcoin, ethereum, stb.)
• Főkönyv
• Okos szerződések
• Ingatlannyilvántartások
Sok cikk jelenik meg arról, hogy a demokrácia egyik pillére, a titkos
szavazás is blokklánc alapra helyezhető.
Ezt a kérdést vizsgáljuk.

4. A blokkok validálása:
KONSZENZUS PROTOKOLOK:
• PROOF OF WORK
• PROOF OF STAKE
• PROOF OF ELAPSED TIME
• PROOF OF CAPACITY
• PROOF OF BURN

5. Demokrácia à titkos szavazás
Ki szavazhat? (viszonylag könnyen megoldható)
Hogyan számlálják a szavazatokat blokklánc alapon?
Melyik konszenzus protokolt lehetne használni?
Proof of Work? De ki fizet ezért?
Proof of Stake? És az egyenlőség?
Proof of Elapsed Time? Egy harmadik félben kell megbízni.
Proof of Capacity? Akinek több van, annak több joga is legyen?
Proof of Burn? A jóváhagyás a gazdagok kiváltsága?

6. Proof by választási szervezet? Ez van most is.
Feladat: Új konszenzus protokol kidolgozása, amelynél
• A résztvevőknek nem kell erőforrásokkal, vagy pénzzel fizetni a jóváhagyásért
• A résztvevők egyenlő eséllyel vehetnek részt a konszenzusban
• Minden résztvevő ellenőrizheti, hogy nem történt-e csalás
Lehetséges megoldás:
???????????

7. Q&A