Az előadás ősi kínai gyógyszerkönyvi példák bemutatásával elhangzott az Orvosi nyelv az ókorban c. konferencián. A felhasznált gyógyszerkönyvi forrásszövegek megtekinthetők: http://www.fodiattila.hu/?p=335 Szervező: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Az előadók listája és a konferencia programja megtekinthető: http://mta.hu/naptar/?event=4540

1. Farmakognózia az ősi Kínában
Fődi Attila
buddhista tanító
elhangzott az Orvosi nyelv az ókorban c. konferencián
MTA 2014. november 28.

2. A HKO 中醫 rövid története
● A HKO legelső írásos nyomai a Shang-dinasztia koráig (i.e. XIV–XI. sz.) nyúlnak vissza. Az
ún. jóslócsontokon számos betegség, pl. szembetegségek, fogfájás, haspuffadás stb.
esetében keresnek magyarázatot. A Shang-korban az orvoslás még nem volt elkülönült
tudomány, ezeket a bajokat legtöbbször az ősök átkának tekintették, így az ajánlott
gyógymódok is inkább engesztelő szertartások voltak.
● A HKO legfontosabb alapművei ma ismert formájukban valószínűleg a Han-korban
kerültek összeállításra.
● A HKO eredményesen ötvözi a mai Kína területén élő nemzeti kisebbségek (pl. tibeti,
mongol) népi gyógyászat és a különböző vallási rendszerek (pl. taoista, buddhista)
gyógyászatának technikáit, melyeket egy jellemzően kínai rendszerré gyúrtak össze.
● A HKO legfontosabb ágai: akupunktúra és moxaterápia 針灸, masszázs 推拿, qigong
氣功, speciális diéta 食療és gyógyszerészet 中藥學, valamint ezek változatai és
kiegészítő technikái.

3. HKO alapelvek
● Négy jelleg öt íz (四氣五味):
egy hagyományos kínai gyógyszer négyféle jelleggel bírhat, lehet hideg ( 寒), forró (熱),
meleg (溫) vagy hűvös (涼), de van egy ötödik is, a semleges ( 平).
Az öt íz a savanyú (酸), keserű (苦), édes (甘), csípős (辛), sós (鹹).
● Bu-Xie (補瀉), azaz tonizálás és szedálás
● Xu-Shi (虛實), azaz hiány és többlet állapot
● A gyógyszerek és az ételek forrása ugyanaz ( 藥食同源)

4. HKO alapfogalmak
● Yin (陰) és Yang (陽): A Változások Könyvében ( 《易經》) tűnik fel először.
A Yin a hegy árnyékos oldalát, a Yang a déli, napos oldalt ábrázolja.
● Jing (精) vagy esszencia. Az élet eredeti, esszenciális formája, amely a növekedésért,
fejlődésért és a fenntartásért felelős. Ez alkotja minden szerves élet alapját és ez az
élettani változások forrása is.
● Qi (氣) a világmindenséget átható éltető erő, energia.
● Esszenciális qi (精氣) a velünk született qi.
● Wuxing (五行) azaz az öt folyton alakuló minőség, gyakori fordításai: öt elem, öt fázis, öt
változó. Ezek a fa (木), tűz (火), föld (土), fém (金), víz (水).
● Shen (神) azaz az emberre jellemző lélek, szellem.
● Zang szervek (五臟), vagy tömör, raktározó szervek: szív ( 心), máj (肝), lép (脾), tüdő
(肺), vese (腎).
● Fu szervek (六腑), vagy üreges, ürítő szervek: gyomor ( 胃), vastagbél (大腸),
vékonybél (小腸), hármas melegítő ( 三焦), húgyhólyag (膀胱), epehólyag ( 膽).

5. Yin (陰) és Yang (陽)
Minden, ami:
pihen
nyugodt
belső
leszáll
hideg
sötét
anyagi
Hold
Minden, ami:
mozog
aktív
külső
felemelkedik
meleg
világos
szellemi
Nap

6. Az öt elem 五行 kölcsönhatásai
Építő kölcsönhatások
(五行相生):
A víz táplálja a fát (水生木).
A fa táplálja a tűzet ( 木生火).
A tűz hamujával táplálja a földet ( 火生土).
A föld rejti magában az érceket melyekből
születik a fém (土生金).
A fémek és ásványi anyagok táplálják a vizet
(金生水).
Pusztító és szabályozó
kölcsönhatások (五行相剋):
A víz eloltja a tűzet ( 水剋火).
A tűz megolvasztja a fémet ( 火剋金).
A fém elvágja a fát ( 金剋木).
A fa elemészti a földet ( 木剋土).
A föld felszívja a vizet (土剋水).

7. Az öt elem 五行 összefüggései
5 elem tájolás időjárási elem íz szín szagok
fa kelet szél savanyú kékes zöld (青) savanykás
tűz dél hőség keserű vörös (赤) égett
föld közép nyirkos édes sárga (黃) illatos
fém nyugat szárazság csípős fehér (白) csípős
víz észak hideg sós fekete (黑) rothadt
5 elem Zang szerv Fu szerv nyílás fizikai összetevők érzelmek
fa máj epehólyag szem inak düh
tűz szív vékonybél nyelv erek öröm
föld lép gyomor száj izmok aggodalom
fém tüdő vastagbél orr bőr szomorúság
víz vese húgyhólyag fül csontok félelem

8. Akupunktúra és moxaterápia 針灸
Alapművei:
● Mawangdui selyemkönyv 《馬王堆帛書》. 1973-ban találtak rá a mai Hunan tartomány
területén található Mawangdui 3. sírban. A sírt i.e. 168-ban (Han-kor) zárták le, így a
szövegek ennél korábban keletkeztek.
● Huangdi Neijing Suwen 《黃帝內經‧素問》, azaz A Sárga Császár belső könyvei –
Egyszerű kérdések. 81. fejezet. A szerzőség és a keletkezési ideje kérdéses. (i.e. II–I. sz.).
● Huangdi Neijing Lingshu 《黃帝內經‧靈樞》, azaz A Sárga Császár belső könyvei –
Szellemi tengely. 81. fejezet. A szerzőség és a keletkezési ideje kérdéses. (valószínűleg i.e.
II–I. század). A mű 9 féle akupunktúrás tűt említ.
● Huangdi Bashiyi Nanjing 《黃帝八十一難經》, azaz A Sárga Császár 81 nehéz
kérdésének könyve szintén 81. fejezet. (valószínűleg i.e. II–I. század).
● Zhenjiu Jia-Yi Jing 《針灸甲乙經》, azaz Akupunktúra és a moxaterápia kézikönyve I-II.
A mű szerzője: Huangfu Mi ( 皇甫謐). Keletkezési ideje: 282.

9. Masszázs 推拿

10. Qigong 氣功
Közel 4000 éves története során a legtöbb kínai harcművészeti iskola közös alapjául szolgált és
kiemelt szerepet játszott a különböző vallási hagyományokban.
● A konfuciánus hagyományban ( 儒家) a szellemi nemesség ( 君子) elérésének
eszközeként szolgált, hisz segítségével a gyakorlója jobban tudott összpontosítani az
erkölcsi szabályokra (és azok betartására).
● A taoista hagyományban ( 道教) a hosszú élet ( 壽命) és a spirituális megszabadulás
eszközének tartották.
● A buddhista hagyományban ( 佛教) a megvilágosodáshoz vezető ösvény része.
Elismert formák:
● Hua Tuo Wuqinxi (五禽戲), az Öt állat utánzása
● Yijinjing (易筋經), az Izmok és inak átalakítása
● Baduanjin ( 八段錦), a Nyolc brokáttekercs
● Liuzijue ( 六字訣), a Hat gyógyító hang

11. Daoyin 導引 gyakorlatsor
Mawangdui sírokból 馬王堆漢墓

12. Hua Tuo Öt állat utánzása
華佗五禽戲
A Három Királyság korában Hua Tuo ( 華佗, 140–208), korának talán leghíresebb orvosa
kidolgozta az Öt állat utánzása (五禽戲) gyakorlatsort.
● Szarvas (鹿戲): eleme a fa (木), a májat (肝) uralja.
● Majom (猿戲): eleme a tűz (火), a szívet (心髒) uralja.
● Medve (熊戲): eleme a föld (土), a lépet (脾) és gyomrot (胃) uralja.
● Daru (鶴戲): eleme a fém (金), a tüdőt (肺) uralja.
● Tigris (虎戲): a víz (水) elemmel áll kapcsolatban, a vesét ( 腎) uralja.

13. Speciális diéta 食療
Li Shizhen ( 李時珍, 1518–1593) a kínai történelem legendás orvosa a hegyekben járt
gyógynövényeket gyűjtögetve, amikor egy erdei kunyhó előtt keservesen síró öregemberrel
találkozott. „Miért sír, öregapám?” kérdezte. „Apám megfenyített.” volt a válasz. Li Shizhen
meghökkent. „Hogyhogy? Hát magának él még az édesapja?” „Hogyne. Ott van, ni, a kunyhó
mögött fát vág.” Li Shizhenben felébredt a kíváncsiság, és befordult a kunyhó mögé, ahol igen-igen
ősz, de szemmel láthatólag jó erőben lévő öregember vágta a fát. Szóba elegyedtek, majd
Li Shizhen megkérdezte: „Miért fenyítette meg a fiát?” „Mert nem engedelmeskedett a
nagyapjának.” „Hogyhogy? Hát még magának is él az apja?” „Hát hogyne élne. Nincs annak
semmi baja.” „És mit akart az apja, mit tegyen a fia?” „Segítsen bambuszt vágni a
dédapjának.”Li Shizhen ezek után hosszan ott maradt a kunyhóban, s lassanként megtanulta a
sokgenerációs családtól a hosszú életet adó füvek-fák s az azokból nap nap után készített
gyógyító ételek számos titkát.
Forrás: Dr. Chen Zhen: A gyógyító kínai konyha.

14. Gyógyszerészet 中藥學
Az orvosságok 6 csoportja Shennong gyógynövénykönyve szerint:
● jáde és más kövek ( 玉石)
● gyógynövények ( 草)
● fák (木)
● emberi és állati eredetű szerek ( 人、獸、禽、蟲魚)
● gyümölcsök és zöldségek ( 果、菜)
● gabonafélék (米穀)
Megjegyzés: a gombákat nem különítették el, hisz csak a XX. század óta alkotnak külön
rendszertani kategóriát. Abba a csoportba kerültek, amelyhez hasonlítottak: a lingzhi ( 靈芝)
6 színváltozata (赤、黑、青、白、黃、紫芝) a gyógynövények közé, a fuling ( 茯苓) és a
zhuling (豬苓) a fákhoz.

15. Gyógyszerészet 中藥學
A hagyományos kínai orvosságok formái:
● tang (湯), azaz főzet
● san (散), azaz por
● wan (丸), azaz golyó
● jiu (酒), azaz gyógybor, tinktúra
● gao (膏), azaz kenőcs, krém
● dan (丹)

16. A HKO legfontosabb művei
A Shennong Bencaojing 《神農本草經》, azaz Shennong gyógynövénykönyve c. mű a
Hagyományos Kínai Orvoslás legrégibb gyógyszerkönyve, mely máig mintaként szolgál a
későbbi korok gyógyszerkönyvei számára.
A hagyomány szerint a mű szerzője Shennong 神農, az Isteni Földműves, aki az i.e. III.
évezredben élt. Ő tanította meg az embereket a földművelésre.
A szöveg eredetije az idők során elveszett, a ma ismert változatot az azt idéző művek alapján
rekonstruálták. A szöveg vizsgálata alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a ma ismert
szövegváltozat az i.e. II–I. században keletkezhetett.
A mű 365 gyógynövény, gomba, ásvány és egyéb gyógyszer leírását tartalmazza három
csoportra osztva. Az első csoportba tartozó 120 szer huzamos fogyasztásának sem lehet
semmilyen kellemetlen következménye (vagy ahogy a kínai szöveg tartalmazza, nem okoz
mérgezést). A második csoportba tartozó 120 szer huzamos fogyasztás esetén enyhén
mérgező, a harmadik csoportba tartozó 125 szert azonban csak rövid ideig szabad alkalmazni,
mert mérgezőek.

17. A HKO legfontosabb művei
Li Shizhen: Bencao gangmu 《本草綱目》, azaz A gyógynövények részletes áttekintése c.
műve, mely 1578-ban jelent meg, a Hagyományos Kínai Orvoslás mind a mai napig mérvadó,
oktatott és talán legteljesebb gyógyszerészeti összegző műve.
Li Shizhen 李時珍 (1518–1593), a Ming-kori Kína legnagyobb gyógynövény ismerője és
akupunktúrás orvosa volt, de számos más tudományágban is jeleskedett.
A Bencao gangmu több mint 2 millió kínai írásjegyből áll. 53 kötetében közel 2000 gyógynö-vény,
gomba, ásvány és egyéb természetes összetevő monografikus leírása, valamint több
mint 11.000 hagyományos kínai recept és gyógykeverék található. A feldolgozott drogok közül
374-et a szerző említ először, a receptek közel 2/3-a ugyancsak a szerző sajátja.
Az 1–4 kötetben található a tartalomjegyzék, valamint a legelterjedtebb betegségek kezelésé-re
szolgáló drogok említése.
Az 5–53. kötet tartalmazza a monografikus leírásokat, Shennon Bencaojing c. művét követve
tartalmazza az ismert lelőhelyek említését, valamint a korábbi források tudásanyagának
összesítését is.

18. Pecsétviaszgomba 靈芝
(Ganoderma lucidum)
Íze (味): keserű (苦)
Jellege (性): semleges (平), nem mérgező
(無毒)
Meridiánok (歸經): tüdő (肺), szív (心),
lép (脾), vese (腎)
Főbb gyógyhatásai (主治): A mellkas középső
területé[n kiala-kuló] csomósodásra hat, növeli
a szív qi-jét, serkenti a középső [melegítőt],
növeli a bölcsességet, [használója] nem felejt.
[Ha valaki] régóta fogyasztja, teste könnyű[vé
válik], nem öregszik, hosszú életű lesz, [mint] a
halhatatlanok.
Adagolás (用量): 10-15 g
Fotó © Gerhard Schuster, 2010

19. Közönséges ördögcérna 枸杞子
(Lycium barbarum)
Íze (味): keserű (苦)
Jellege (性): hideg (寒), nem mérgező (無毒)
Meridiánok (歸經): máj (肝), vese (腎)
Főbb gyógyhatásai (主治): Az öt belső szervet
[ún. zang-szervet] károsító ártó qi-re hat,
felmelegíti a középső [melegítőt], megszűnteti a
szomjúságot és oldja a blokkokat. [Ha valaki]
régóta fogyasztja, izmai és csontjai megerősöd-nek,
teste könnyű[vé válik] és nem öregszik.
Adagolás (用量): 6-18 g Fotó © Sten Porse, 2002

20. Cinóber 丹沙
(cinnabarit)
Íze (味): édes (甘)
Jellege (性): enyhén hideg ( 微寒), nem
mérgező (無毒)
Meridiánok (歸經): szív (心)
Főbb gyógyhatásai (主治): A test és az öt zang-szerv
száz betegségét uralja, táplálja az esszenci-át
(精) és a szellemet (神), nyugtatja az [halál
után] eltávozó (魂) és a testhez kötött lelket
(魄), növeli a qi-t, [meg]világosítja a szemet,
elpusztítja a démonokat és a megbetegítő ártó
szellemeket. [Ha valaki] régóta fogyasztja, eljut
az isteni tisztánlátásig és nem öregszik meg.
Adagolás (用量): 0,3-2,7 g porként vagy
tablettázva
Fotó © JJ Harrison, 2009

21. Ázsiai ginszeng 人參
(Panax ginseng)
Íze (味): édes (甘), enyhén keserű ( 微苦)
Jellege (性): meleg (溫)
Meridiánok (歸經):
lép (脾經), tüdő (肺), szív (心)
Főbb gyógyhatásai (主治): Az öt zang-szervet
uralja és támogatja. Megnyugtatja az esszenciát
és a szellemet, elnyugtatja a[halál után] eltávozó
és a testhez kötött lelket, megállítja a félelmet
és a rettegést, megszünteti az ártó qi-t,
[meg]világosítja a szemet, kinyitja a tudatot és
növeli a bölcsességet. [Ha valaki] régóta
fogyasztja, évei [száma] megnő.
Adagolás (用量): 3–9 g
Fotó © JJ Harrison, 2009

22. Kínai hernyógomba 冬蟲夏草
(Ophiocordyceps sinensis)
Íze (味): édes (甘)
Jellege (性): meleg (溫)
Meridiánok (歸經): tüdő (肺), vese (腎)
Főbb gyógyhatásai (主治): A tüdőt és a vesét
segíti. Növeli a vese [qi-jét], elállítja a vérzést.
Oldja a váladékot, megszünteti a köhögést.
Adagolás (用量): 6–9 g
Fotó © L Shyamal, 2008

23. Köszönöm a figyelmet!
謝謝大家﹗