Szabadnak születtünk, a szabad kalandozás, a próba-szerencse tanulás a vérünkben van, sőt leginkább az idegszálainkban. Az írásbeliséghez kötődő módszeres tanulás új keletű, csupán néhány ezer éves fejlesztés az emberiség, és az emberi idegrendszer számára. Ahogyan a földművelés helyhez kötötte a nomádokat, a könyv helyhez kötötte a tanulókat.
Az idegrendszer érése, a helyhez és könyvhöz kötött tanulásra való felkészítés, amelyet az írásbeliség kultúrája segít. Kérdés, hogy mennyi szükséges még ebből a fajta tanulásból, és hogy vajon a gyerekek egyre nagyobb arányú, különböző területeken diagnosztizált zavarai mit üzennek nekünk? Az írásbeliség kultúrájára nevelt idegrendszer hatékony-e az infokommunikációs világban, amikor az információ már mindenhol elérhető, és amikor kommunikációs partnerünk lett a gép is?
Az iskola, amely a középkori kolostorokban kezdett formát ölteni, és a 20. századra általánossá sőt kötelezővé vált, sikeressé tette az emberiséget. Ahogyan a földművelés is, amely helyhez kötötte az addig nomád életmódot folytató embereket. Viszont a 21. század elején újra megnőtt az emberiség mobilitása, és a nagyüzemi mezőgazdaságnak sem sok köze van a hagyományos földműveléshez.
A sikeresség most a korábbiaknál fokozottabban az információs hatékonyságon alapul. Ennek elérését pedig a gyerekek ismerik a legjobban, mert ők a 21. századba születtek. Nem köti őket az írásbeliség kultúrája, ezért tiszta képet mutat a tevékenységük. Ha építünk a 21. századi gyerekek tevékenységére és igényeire, optimális tanulási környezetet lehet kialakítani számukra. Az oktatáskutatóknak a gyerekek az alábbiakat javasolják: Megosztás, Identitás próbálgatása, Mozgás, Kommunikáció, Játék, Buherálás.
Szabadnak születtünk, a szabad kalandozás, a próba-szerencse tanulás a vérünkben van, sőt leginkább az idegszálainkban. Az írásbeliséghez kötődő módszeres tanulás új keletű, csupán néhány ezer éves fejlesztés az emberiség, és az emberi idegrendszer számára. Ahogyan a földművelés helyhez kötötte a nomádokat, a könyv helyhez kötötte a tanulókat.
Az idegrendszer érése, a helyhez és könyvhöz kötött tanulásra való felkészítés, amelyet az írásbeliség kultúrája segít. Kérdés, hogy mennyi szükséges még ebből a fajta tanulásból, és hogy vajon a gyerekek egyre nagyobb arányú, különböző területeken diagnosztizált zavarai mit üzennek nekünk? Az írásbeliség kultúrájára nevelt idegrendszer hatékony-e az infokommunikációs világban, amikor az információ már mindenhol elérhető, és amikor kommunikációs partnerünk lett a gép is?
Az iskola, amely a középkori kolostorokban kezdett formát ölteni, és a 20. századra általánossá sőt kötelezővé vált, sikeressé tette az emberiséget. Ahogyan a földművelés is, amely helyhez kötötte az addig nomád életmódot folytató embereket. Viszont a 21. század elején újra megnőtt az emberiség mobilitása, és a nagyüzemi mezőgazdaságnak sem sok köze van a hagyományos földműveléshez.
A sikeresség most a korábbiaknál fokozottabban az információs hatékonyságon alapul. Ennek elérését pedig a gyerekek ismerik a legjobban, mert ők a 21. századba születtek. Nem köti őket az írásbeliség kultúrája, ezért tiszta képet mutat a tevékenységük. Ha építünk a 21. századi gyerekek tevékenységére és igényeire, optimális tanulási környezetet lehet kialakítani számukra. Az oktatáskutatóknak a gyerekek az alábbiakat javasolják: Megosztás, Identitás próbálgatása, Mozgás, Kommunikáció, Játék, Buherálás.
Befejezésként: http://www.youtube.com/watch?v=kJT9XBqkjQ8
(Jim Carrey)
2013/2014 tanév I. őszi félév
Kommunikációelmélet
Eszterházy Károly Főiskola
Tervezőgrafika MA szak
Befejezésként: http://www.youtube.com/watch?v=kJT9XBqkjQ8
(Jim Carrey)
2013/2014 tanév I. őszi félév
Kommunikációelmélet
Eszterházy Károly Főiskola
Tervezőgrafika MA szak
2. A megfoghatatlan….!
• Nincs konkrét tárgyi megvalósulás… – a külső
értékelés éppen ezért esetleges, szerepjáték ..az …ez
…van
• A lélek építkezik, a kompetenciák fejlődnek
• Kinyílik a valótlanság világa, mely valóság is lehet
• Mese? Is – Valóság? Is
…..legyetek vágtázó paripák…….
3. Miből, honnan….?
• Képes vagyok rá?
• Drámapedagógiai ismeretek és azok bővítése.
• Saját fantázia és a gyermek fantáziájának
találkozása
4. Mit és hogyan….?
• Korosztályoktól független a
találkozás, csak a randevú ideje,
helye, a beszélgetés témája …nem
mindegy.
• „az emberi kultúra a játékban,
játékként kezdődik és bontakozik ki”
5. Szabad ezt nekem?
• A játék nem szorul magyarázatra, jelenléte
kezdettől fogva természetes adottság.
A játék az emberiség életében az elsődleges
kulturális tény.
• A kultúra „magasabb tartalmai”, az eszmék,
ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind
származékos, a kultúra játszása közben
utólag, az idők folyamán kialakult
jelenségek.
6. Ezt is szabad nekem!
• A játék kívül fekszik a bölcsesség és a balgaság, az
igazság és a hazugság, a jó és a gonosz ellentétén.
• Bár nem anyagi tevékenység, de nincs erkölcsi
funkciója. A bűn és az erény fogalmai nem
érvényesülnek. Johan Huizinga, holland történész
17. Olvasási motiváció
• Az olvasási motivációt a nemzetközi
szakirodalom képesség specifikusmotívumok
összességeként értelmezi.
• „Sok összetevős rendszer, összetevői mindazok a
motívumok, amelyek az olvasási tevékenység
elindításában és fenntartásában szerepet
játszanak.” Szenczi Beáta
• Hát igen – ezek a motívumok dolgoznak… azt
hiszem
18. Fordítva is igaz lehet…
• Megfordult motiváció: már elindult az olvasási
tevékenység és mi Roxfort-Boszorkány- és
Varázslóképző Szakiskola tanárai lettünk.