Download to read offline
Kulturalis orokseg
- 1. A kulturális örökség harmadikrezsimje és az örökség szintjei Sonkoly Gábor, ELTE BTK MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 2. Az előadás tematikája A kulturális örökség fogalma A kulturális örökség rezsimjei A kulturális örökség szintjei A kulturális örökség nemzeti keretben Kulturális örökség és bölcsészettudományok A kulturális örökség a harmadik rezsimben: Európa példája A kulturális örökség kutatásaa harmadik rezsimben Következtetések MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 3. A kulturális örökségfogalma A kulturális örökség a prezentista fogalmak leginkább intézményesült tagja (emlékezet, megemlékezés, identitás, emberiség elleni bűntett, amelyeket ki lehet egészíteni a hely és a táj fogalmaival) Eredetileg a francia és az angol nyelvben alakul ki mai értelmében, és a nemzetközi kulturális intézmények (UNESCO) térnyerésével terjed el és épül szinte minden nemzetállam törvényhozásába, majd politikai és tudományos diskurzusába Eredetileg adminisztratív fogalomról van szó, amelyik lassan, de biztosan a tudományos diskurzus részévé válik MKE, Szeged, 2019.7.31. .
- 4. A kulturális örökségrezsimjei Rezsim Időszak Norma Intézmények 1. c.1790- c. 1960 Nemzeti örökség Döntően műemlék Nemzeti és lokális intézmények 2. c.1960- c. 1990 Világörökség Tárgyi és természeti örökség UNESCO és szakmai szervezetek 3. c.1990- Holisztikus megközelítés Tárgyi, szellemi, természeti, kultúrtáj, kulturális jogok, városi táj, stb. EU???
- 5. A kulturális örökségszintjei A kulturális örökség sikerének egyik oka, hogy fokozatos tágulása során is semleges és integratív tudott maradni Az identitásképzés átjárható a szintek között (helyi, nemzeti, regionális, kontinentális, világ) A szintek összekapcsolhatóak (pl. Hungarikum) MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 6. A kulturális örökségnemzeti keretben Francia fogalom (patrimoine), melynek születése a francia forradalomhoz köthető, ahol a Nation tulajdonba veszi a kiváltságos rendek javait Angol fogalom (heritage), melynek születése az ipari forradalom és a gyors modernizáció által elveszett épületek, tájak (értékek, tárgyak, szokások) megmentését foglalja keretbe Minden más esetben recepcióról van szó, amely vagy nem nyilvánvaló a nyelvi közelség (patrimonio), vagy épp a nyelvi távolság (Denkmal, Heimat) miatt A kulturális örökség második rezsimje egybeesik a nyugati társadalmak demokratizálódásával, a posztmodern fordulatokkal, a participatív elvek kidolgozásával és a kisebbségi identitások kidolgozásával Az ezektől való politikai elhatároltság miatt Közép- és Kelet-Európa sem a kulturális örökségbe, sem a kulturális örökséghez kapcsolódó társadalmi-kulturális gyakorlatokba nem kapcsolódik be A kultúra fogalmának kortárs intézményesülése MKE, Szeged, 2019.7.31
- 7. A kulturális örökséghazai intézményesülése A kulturális örökség megjelenése utal a múlt politikai felhasználásának módjára 1985 – Magyarország (3. keleti blokk államként) csatlakozik a Világörökségi Egyezményhez (budapesti Európai Kulturális Fórum) 1998–2010 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (felváltja a kultúrát) 2001. LXIV. tc. Kulturális örökségvédelemről szóló törvény 2001–2012 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (felváltja a műemlékvédelmet) 2011. LXVII. tc. Törvény a világörökségről 2012. XXX. tc. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény Látszólagos jogharmonizáció (1990-es/2000-es évek) MKE, Szeged, 2019.7.31
- 8. Kulturális örökség ésbölcsészettudományok A tudományos intézményesülés előtt (– 1800-as évek) Hivatalos történelem Népi történelem A történettudomány kora (1800-as–1960-as évek) Történelem (történettudomány) Örökség (Első rezsim nemzeti előtörténetek) (patrimone, Denkmalschutz, Heimatschutz, patrimonio, kulturális javak, stb..) Történettudomány Iskolai történelem A posztmodern viták/fordulatok korszaka (1960-as-1980-as évek) Történelem (történettudomány) Kulturális örökség (Második rezsim: nemzetközi intézményesülés) Iskolai történelem A prezentista bizonytalanság korszaka(1990-es évek) Történelem (történettudomány) Kulturális örökség (Harmadik rezsim: diverzifikáció és tudományos igények) Iskolai történelem, Public History, Geschichtskultur, cultura histórica Kulturális örökség tanulmányok MKE, Szeged, 2019.7.31
- 9. A kulturális örökségrezsimjei Rezsim Időszak Norma Intézmények 1. c.1790- c. 1960 Nemzeti örökség Döntően műemlék Nemzeti és lokális intézmények 2. c.1960- c. 1990 Világörökség Tárgyi és természeti örökség UNESCO és szakmai szervezetek 3. c.1990- Holisztikus megközelítés Tárgyi, szellemi, természeti, kultúrtáj, kulturális jogok, városi táj, stb. EU???
- 10. Európa példája –készülődés 2021-27-re Az 1.és 2. rezsimre jellemző intézmények kiterjedt hálózata Globális szempontból az európai műemlék- és örökségvédelmi hagyomány egyedülálló Újabb EU-s kezdeményezések Európai Örökség Napok Európai Örökség Cím Európai Történelem Háza EU Kulturális Örökség Díj /Europa Nostra Díj FP7 és H2020 projektek
- 11. Európa példája –készülődés 2021-27-re A kutatási eredmények fragmentált finanszírozási, intézményi és disszeminációs rendszere Nincs egységes EU-s örökség kutatási stratégia Hiányzik az európai örökségvédelem oktatási és kutatási hálózata (Európai Örökség Tanszékek)
- 12. Az európai örökségmegkonstruálása 2018 Európai Kulturális Örökség Éve (1985 ’zene’, 1988 ’mozi és televízió’, 1990 ’turizmus’, 2001 ’nyelvek’, 2008 ‘interkulturális párbeszéd’) 2008-2018 sok, jelentős változás, ami előtérbe hozza az európai identitás kérdését A kultúra szerepe az európai projektben (1992 “közös kulturális örökség”) A vezető politikusok ciklusai (jean Monnet ‘bon mot’-ja) Finanszírozási ciklusok (áttörés: FP7 – 2007-2013) Politikai-gazdasági események (2005, 2007-8, 2016) A kulturális örökség fogalmi fejlődése A kulturális örökség kellőképp neutrális fogalom ahhoz,hogy ne sértsen nemzetiállami kompetenciákat, mégis kifejezzen egységet
- 13. Példák 1. -MEMOLA projekt (H2020) Memola projekt, Granada (www.memolaproject.eu) Mediterrán hegyvidéki tájak rekonstrukciója Vízvédelem Talajvédelem Tárgyi örökség Szellemi örökség Governance, közösségépítés C. 1000 kistelepülés rehabilitációja eddig Nemzetközi referencia MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 14. Példák 2. –Európai Örökség Cím Az EÖC nem merev kategóriák szerint épül (három válogatási szempont) Viszonya a Világörökséghez Javorca temploma és kulturális tája, Tolmin, Szlovénia Szinergia a természeti és a kulturális örökség között. A Szent Lélek Emléktempom, amit az első világháborúban harcoló katonák építettek az isonzói fronton MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 15. A kulturális örökségkutatása 3. rezsimben: az örökség élmény A kortárs kulturális örökség fogalom a konzerválás központúságtól az érték-orientált felé mozdul A ‘változás kezelés’ nyithat a befogadó (integráló) társadalom irányába, mivel a kulturális örökségben megjelenő gazdasági és társadalmi értékeket jobban figyelembe veszi A kulturális örökség,mint a demokrácia és a jólét forrása Igen fontos regionális különbségek a kulturális örökség értelmezésében Ideális esetben a kulturális örökség a demokratizálódás és a társadalmi integráció eszköze, de a múlt kritikátlan intézményesülését is elősegítheti ott, ahol a hatalom autoriter reflexszel iktatja ki a tudományos kritikát
- 16. A kulturális örökségkutatása 3. rezsimben: európai örökség Pozitív és lelkesítő európai identitás eszköze, amely figyelembe veszi Európa összetett jellegét, belső különbségeit, valamint helyi/regionális/nemzeti értékeit A kritikai és inkluzív európai kulturális örökség tanulmányok/kutatás egy olyan paradigmaváltást igényel, amely a módszertani fordulatok belső vitái után lehetővé teszi a társadalom felé való nyitást Az akadémiai és az örökségvédelmi szektornak össze kell fognia egy olyan hasznos párbeszédben, ahol a társadalmi nyitás a közös cél, de ez nem hozza alávetett helyzetbe a kutatást
- 17. A kulturális örökségkutatása 3. rezsimben: módszertan és tématerületek A különböző európai kulturák kulturális örökség fogalmának összehasonlító elemzése, amely figyelembe veszi a nyelvi és a történeti meghatározottságot A módszertani nacionalizmus helyett multinacionális kutatások, amelyek jobb eredményhez vezetnek,mint a nemzeti kutatások összessége A digitális örökségvédelem kritikai értelmezése, amely nem újfajta kirekesztést vezet be, illetve a közösség-építéshelyett nem a szélsőséges individualizációt segíti elő MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 18. A kulturális örökségkutatása 3. rezsimben: intézmények kutatási eredmények nem feltétlenül követik, segítik egymást, mivel az EU intézményrendszerén belül szétszórva helyezkednek el A holisztikus kutatás fontos elemei megvannak, de megoldásra vár szorosabb, intenzívebb kapcsolódásuk Előkészítésre vár az Európai Kritikai Kulturális Örökség Tanszékek/Központok hálózata, ami közös kutatásokat és a tanrendeket tud majd végezni, kidolgozni, illetve vezetni MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 19. Részletesebb kifejtés: Sonkoly, Gábor– Vahtikari, Tanja: Innovation in Cultural Heritage Research, Brussels, 2018 Sonkoly Gábor: Bolyhos tájaink, Budapest, 2018 MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 20. Következtetések Bolyhos fogalom– egyszerre adminisztratív, politikai, tudományos A kultúra intézményesülése komplex és holisztikus módon Harmadik rezsim: holisztikus szemlélet - folyamatos idő, folyamatos tér, közösség Igen jelentős nemzeti és regionális különbségek A kulturális örökség felválthat (műemlékvédelem) vagy megkérdőjelezhet (néprajz, történettudomány) hagyományos diszciplínákat, tudásformákat – könyvtártudomány, illetve a könyvtár intézménye? Paradigmaváltás történik az EU finanszírozása terén MKE, Szeged, 2019.7.31
- 21. Köszönöm a megtisztelőfigyelmet! sonkoly.gabor@btk.elte.hu MKE, Szeged, 2019.7.31.
- 22.