Kiss Imre tanulmányi verseny 2010 prezentáció.

1. Kiss Imre Tanulmányi Verseny 2009 – IBM Smarter Planet
A Vesta rendszer
Informatika az energetika szolgálatában
Badó Andrea, II. évfolyam
Kiss Dániel, II. évfolyam

2. A jelenlegi rendszer Magyarországon
• Hagyományosan működő víz-, villany- és gázórák
alkalmazása
• Manuális leolvasás, diktálás telefonon vagy e-
mailben
– Visszaélések lehetősége
– Átalánydíjas számlák ideiglenesen károsíthatják a
fogyasztót
• Számlák kiegyenlítése postai úton
– Egyre elterjedtebb az e-számlák használata

3. A Vesta rendszer
• A fejlesztés kiindulópontjai
– Az informatika a mindennapok meghatározója, az Internet a modern
kor közművévé válik
– A technikai fejlődés következtében a modern kommunikációs
technológiák használata egyre olcsóbb
– A vezeték nélküli hálózati megoldások robbanásszerűen fejlődnek és
terjednek
• E három tényezőt kihasználva kialakítható egy olyan rendszer,
ami felhasználói beavatkozás nélkül automatikusan eljuttatja
a fogyasztási adatokat a különböző szolgáltatóknak, ezáltal
pontosabb számlázási lehetőséget, precíz statisztikákat és
valós idejű fogyasztási adatokat kaphatunk

4. A Vesta rendszer
• Vezeték nélküli technológiával ellátott, digitális
távmérők és egy központi egység felszerelése
• A mérőórák meghatározott időközönként elküldik az
aktuális állást a központi egységnek
• A központi egység összegyűjti az mért adatokat,
majd továbbítja őket a központi szervernek
• A számlázási és egyéb ügyeket egy interneten
keresztül elérhető felületen intézhetik a fogyasztók
• A rendszer elérhető lakossági és üzleti ügyfelek,
illetve közintézmények számára is
• Egyéb speciális szolgáltatások online

5. Lakossági megvalósítás – a rendszer működése
• Adatok begyűjtése és továbbítása hetente
– A mérések lekérése meghatározott időpontokban
• Szabványos üzenet küldése
– A leolvasást követő 12 órán belül véletlenszerű
időpontban a szerverek túlterhelésének
elkerüléséért
• Adatok feldolgozása
– A központi szerveren futó szoftver válogatja,
ellenőrzi és adatbázisba írja az adatokat.

6. Az adatok útja

7. Eszközök
• Szükséges eszközök
– Mérőórák
• Már létező, ám eddig széles körben nem használt
távleolvasási technika alkalmazása.
• Saját beágyazott rendszerrel működő készülékek,
melyek képesek GSM alapú kommunikációra és saját
memóriával rendelkeznek.
– Központi egység
• Háztartásonként egy egység, amely képes a
mérőórákkal és a feldolgozó központtal való
kommunikációra, szintén GSM alapon.

8. Az adatbázis felépítése
• Külön adatbázis a lakossági fogyasztók és a
nagyfogyasztók adatainak
• Az adatokat fogadó szoftver különböző
scripteket futtat az adatok valódiságának
ellenőrzésére
– A hibásnak talált adatokat külön táblában is rögzíti

9. Az adatbázis felépítése

10. Az online felület funkciói
• Korábbi fogyasztási adatok böngészése
– Korábbi fogyasztói adatok importálása a szolgáltatók
adatbázisából
• Statisztikák készítése
– Részletesen statisztikák, lekérdezések lehetősége
• Az archív adatok alapján előzetes díjkalkuláció
készítése
– Az archív és a jelenlegi adatokban mutatkozó trendek
alapján az árak felhasználásával előzetes díjkalkuláció
készítése

11. Az online felület funkciói
• Online számlabefizetés
– A számlák kiállítása az üzemeltető vállalat feladata, a
szolgáltató által leigazolt adatok alapján
– A szolgáltatókhoz a mi rendszerünkön keresztül érkezik
meg a pénz
• Előrefizetés
– Takarékossági szempontból fontos lehetőség
• Egyéb kalkulációk
– Például egy Celsius-foknyi eltérés mennyiben változtatja a
számla végösszegét
– A lehetőségek száma végtelen

12. A központ és a szolgáltatók kapcsolata
• Szoros együttműködés
– Szervezetközi információrendszer
• Csak a központ tud közvetlenül kommunikálni
a háztartásokban lévő rendszerekkel
– Szolgáltatók kérései a központon keresztül
– Számlákat a központ készíti

13. Nagyfogyasztói specifikációk
• Megvalósítás
– Speciális igények, eltérő követelmények
– Mérőórák számának eltérése jellemző
– Lakossági fogyasztási adatoktól leválasztott
táblákban tárolt adatok
– Nagyfogyasztók fogyasztási adatait tároló tábla
– Nagyfogyasztók ismérveit tároló tábla, igény
szerinti bővíthetőség

14. Nagyfogyasztói specifikációk
• Azonosítás
– Üzleti ügyfelek azonosítása 8 jegyű alfanumerikus
kód alapján
– Első négy betű: Szervezet azonosítása
– Négy szám: telephely, alegység azonosítása
• Előnyök, eredmény
– Aggregált adatok a szervezet egésze számára
– Adatok kisebb egységekre lebontva
– Számlázás egyszerűsödése, szofisztikált adatok
elérése a web felületen.

15. Szervezeti lehetőségek
• Nonprofit Zrt.
– A tulajdoni viszonyok a belépő vállalatok ügyfeleinek
számával arányos.
– Esetleg állami támogatás, közhasznúvá nyilvánítással,
belépési kötelezettség.
• Profitorientált üzleti vállalkozás
– Termékként adja el a rendszert, az szolgáltatók a
vevők.
– Eszközök felszerelését, karbantartását, adatgyűjtést
és –szolgáltatást a cég végzi, a számlázást a kapott
adatok alapján a szolgáltató végzi.

16. Költségek
• Háztartások költségei, mérőeszközök cseréje
– Vízórák 30 000 Ft
– Gázórák 50 000 Ft
– Villanyórák 20 000 Ft
– Beszerelés, hitelesítés 30 000 Ft
– Központi egység 20 000 Ft
– 3.8 millió háztartás esetében ez 3.8-5.4 milliárd
forint országos szinten, Ami irreálisnak hat első
ránézésre..

17. Költségek
• Azonban!
– Az órák cseréje egyébként is folyamatos
– A költségek átütemezhetők, részletfizetés
megoldható
– Lakossági ügyfelek számára új szolgáltatások
jönnek létre

18. Költségek
• Jól becsülhető hagyományos informatikai
beruházási költségek
– Telephely kiépítése
– Adattároló szerverek
– Web felületet kezelő szerverek
– Telekommunikációs fogadó eszközök
– Beüzemeltetés, oktatás, üzemeltetés, stb.

19. Hatások, jövőkép
• Valós idejű fogyasztási információk
• Tudatosabb fogyasztói magatartás ösztönzése
– Az energiafogyasztás tudatos tervezése
• A jövő háztartásaiban minden automatizált,
informatikával támogatott
– Az informatikával támogatott energiagazdálkodás
első lépcsőfoka

20. Köszönjük a figyelmet…
…várjuk a kérdéseket!