1. Az írás kialakulása

2. Az írás előzményei

3. Rováspálca
• Hosszában kettéhasított
fadarabok, szerződések,
kölcsönök, adófizetések
ellenőrzésére alkalmazták.
• Nálunk általános volt a
használata, az adószedőt
ravónak, rovónak
nevezték, innen ered a
„megróni” szó és a „sok
van a rovásodon”
kifejezés.

4. Hírvivőbot
• Az üzenet küldésekor használták.
• Ahány pontból állt az üzenetvivő
mondanivalója, annyi különböző formájú
jelet véstek a botra, s ezeket a futárnak meg
kellett jegyeznie.

5. Kagylóírás, kauri-füzér
• Ma is használják Nyugat- Afrikában.
• Kettő, nyílásával egymás felé fordítva
barátságot, egyetértést jelent, elfordítva
ellenségeskedést, nézeteltérést.

6. Tulajdonjegy (billog)
• Állattenyésztéssel
foglalkozó népek
használták ezeket a
jeleket.
• Egy vaspálcára rávésettek
valamilyen kis ábrát,
melyet megtüzesítve az
állatok bőrébe nyomtak.
Így egyértelművé vált a
tulajdonos kiléte. Pl.
kereszt, kör, szív.

7. Zsinór vagy csomóírás
• Kipu- így hívták Peru és
Bolívia régi lakosai.
• Különböző vastagságú és
színű zsinórokra kötött
csomók tömegéből állt.
• A csomók jelentése a
fonal színétől, a hurkolás
módjától és számától
függött.

8. Fejlődés a barlangrajztól a
betűírásig

9. Barlangrajzok i.e.25000
• Faágak, éles kövek vagy ujjak segítségével
készítették.
• Festék gyanánt faszenet, földet vagy
növényi színező anyagokat használtak.
• Képírás korai formája (Altamira).

10. Képírás (piktográfia)
• Konkrét tárgyakat
ábrázol, hol egy-egy
szót, egy mondatot
jelent, de egyetlen
nyelv szókincséhez
sem kötődik.

11. Fogalomírás, ideográfia
• Már nem csak egy-egy konkrét tárgyat
vagy személyt, hanem az azzal
összefüggésbe hozható fogalmat is jelentik.
• Értelmezése a társadalom tagjainak
közmegegyezésén alapul.

12. Sumér ékírás i.e. 3500
• Ék alakú mivel a feliratokat egy nádszál
vagy bot háromszög alakú végével
készítették nedves agyagtáblákon.
• Kezdetben 2000 szimbólumot használtak
később 600-at.
• Georg Grotefend komoly lépéseket tett a
megfejtéséért.

13. Egyiptomi hieroglifák i.e.
2000
• „Az Istenek írása” 24 jelből álló ábécé.
• Három fajtáját ismerjük: az egyiket a
mindennapi életben használták, a másikat
csak a papok, a harmadikat pedig a
piramisok belsejében helyezték el, ennek az
írás elsajátítása több évet vett igénybe.
• Rosette kő, Jean Francois Champollion.

14. Föníciaiak
• Írásuk az ósemiták
írásából, a protosínai
írásból alakult ki. Belőle a
görög majd a latin írás.
• Fennmaradt emléke a
moabita kő. Holt-tenger
közelében találták a XIX.
században. Mésa moabita
király győzelmeit örökíti
meg. Csak a
mássalhangzókat jelölték.

15. Görög írás i.e. 500
• A föníciai írásrendszerből fejlődött ki.
• A korai görög írásokban még nem jelennek
meg a kis és nagy betűket. Csak i.sz. IX.
században alakult ki a kétféle betűalak.
• Görögök jeleket alkottak a magánhangzók
megjelenítéséhez, mivel a föníciai ábécé
csak mássalhangzókat tartalmazott.

16. Latin írás
• Etruszkok és a görögök írása hatott a latin
betűk kialakulására. Kr.e. 312-ben rögzült a
latin ábécé, mely 23 betűből állt.
• Eleinte merev, szögletes, később
világosabb tiszta vonalvezetés.

17. Betűk formái
• Capitalis
• Capitalis quadrát
• Rustica
• Uniciális
• Fél uniciális
• Karoling minuscula

18. Karoling minuscula
• Alkuin szerzetes
nevéhez fűződik, ő
hozta létre az új
betűformát Torus-ban.
• Betűi világosak,
könnyen gyorsan
írhatóak.

19. Gót betűk
• XI. században váltotta
fel a karoling
minusculát. XIII-
XIV. században
terjedt el.
• Ezeket a betűket nem
lehetett gyorsan írni,
így kialakult a
folyóírás a gót kurzív.

20. Itália i.sz. 1500
• XV. században, firenzei humanisták úgy
gondolták, hogy a gótikus írást nehéz
elolvasni, ezért kifejlesztették az új
írásrendszert, mely a Karoling kézíráson
alapul.