Ókori Egyiptom festészete és szobrászata

1. Az ókori Egyiptom szobrászata

2. A szobrászat jellemzői
• Főleg a halotti
kultuszt szolgálja,
sírkamrákban, a lélek
túlvilági életének
egyik biztosítéka
(ahogy a
mumifikálásnak is ez
a célja).
• A fáraók
megistenülését
hirdetik.

3. Ünnepélyes időtlenség
• Anyaguk főleg kő, de
lehet fa, agyag.
• Mindig egy kitüntetett
főnézetre (elölnézet)
komponáltak (frontális
elrendezés).
• Mereven
szimmetrikusak
• Körvonaluk zárt, őrzi
a kőtömb tömörségét.

4. Frontalitás
(a latin frons:
„homlok” szóból) –
emelkedettség,
nyugalom.
Az orr, a mellcsont és a
köldök egy függőleges
vonalra esik – a
mozdulatlanság érzetét
kelti a végtagok
helyzetétől függetlenül.

5. • A felületük festett.
• A szemek üvegpaszta
vagy féldrágakő berakást
kapnak, az élő tekintet a
végtelenbe réved.
• Feliratok hirdetik a
személyazonosságát.

6. A végtelenbe néznek,
az öröklétet sugallják,
a halhatatlanságért
készültek.

7. Írnok szobra,
Óbirodalom,i. e. 3. évezred
• Festett mészkő.
• Realisztikus
részletek: kövérkés
test.
• Rendkívül kifejező
az arc
megformálása:
feszült figyelem.

8. „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom,
i. e. 3. évezred
• Kaaper főpap egykor
festett fa szobra.
• Az álló szobrokra
jellemző kilépő
ballábbal.

10. Az amarnai korszak szobrászata
egyedülálló Egyiptom hosszú
történetében
• Az eszményítés
helyére realisztikus
jellemzés, sőt néha
a személyes
jegyek
karikatúraszerű
túlzása lép.
Ehnaton fáraó szobrai

11. Nofretéte
Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz.
• A korszak talán
legszebb szobra,
Ehnaton feleségének,
Nofretéte királynőnek
portréja
• Festett mészkő
• Hiányzik az egyik
szemének festése
(valószínűleg
befejezetlen)

13. Rabszolga szobrok
Elkísérik urukat, az idők végezetéig szolgálják őket. Hétköznapi
eseményeket örökít meg. Realisztikus, kifejező szobrok. Festett fából,
gyakran textillel kombinálva.

16. Kockaszobrok
Zárt körvonal, tömbszerű. Rengeteg felirat.

17. Az egyiptomi síkművészet
• A síkművészet
összefoglaló
elnevezés: a
festészet és a
domborművek közös
neve
(a két művészeti ág
hasonlóságán alapul)

18. Az egyiptomi
dombormű
• Festett és lapos, bár
szobrászati
eszközökkel készül,
inkább a festészethez
áll közelebb
• Jellemző a
„koilanaglüphosz” –
a dombormű
legmagasabb pontja
egybeesik az
alapsíkjával.

20. Az egyiptomi
festészet
• Sírkamrák falán,
épületeken, bútorok
felületén, papirusz
tekercseken
találkozhatunk vele.

21. A síkművészet
témái
• Az istenek világa és
a halotti kultusz
• A fáraó dicsőítése
• Az elhunyt előkelő
életének bemutatása
– ily módon, az élet
legkülönbözőbb
területei
(mulatságok, gyász,
harc, vadászat,
munka stb.)

22. A kompozíció:
egymás feletti sávokba rendezi el a történetet,
képregényszerűen.

23. A térbeliség: nincs mélység, a figurák
egy alapsíkon mozognak.

25. Csak a takarások keltenek egy nagyon
szűk képmélységet.

26. A méret különbségek nem távolságot,
hanem rangbéli helyzetet tükröznek
(hierarchia)

27. Legnagyobb felületek törvénye
• A (sík)művészetet mindvégig
szigorú ábrázolási hagyomány,
kánon, köti.
• A dolgokat, embereket mindig
a rá legjellemzőbb nézetből
mutatják, ez sajátos
emberábrázolást eredményez.
• A legnagyobb felületek
törvénye miatt a figura furcsa,
kitekert képet mutat:
• a fej oldalról
• a szem elölről
• a vállak szemből
• a csípő és a végtagok oldalról
látszanak .

28. Halastó, thébai sír, Újbirodalom,
Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb
felületek törvényének egy thébai sír falán látható.

29. Érdekes kivétel: zenészek

30. Hieroglifa („szent véset”)
• Dekoratív (díszítő)
értéke fokozza a
síkművészeti
alkotások hatását
• Kialakul a papok
egyszerűbb
(hieratikus), és a
gazdasági élet
folyóírásszerű
(demotikus) változata

31. VÉGE