Az érintéses viselkedés, térszabályozás és a készítmények.
Ismertető a nonverbális kommunikáció e két ágáról, a térközszabályozásról (proxemikáról), az érintéses viselkedés jellemzőiről, amibe beletartozik a simogatás, ütés, üdvözlés és búcsúzás, kézbentartás stb., és a készítményekről, azon belül is az öltözködés, hajviselet, környezet és egyéb külső tényezők fontosságáról és szerepeiről.
Az érintéses viselkedés, térszabályozás és a készítmények
1.
2. • Simogatás
• Ütés
• Üdvözlés és búcsúzás
• Kézbentartás
• Mások
mozdulatainak az
irányítása
• Szexuális indíttatású
közlések
• Azonnaliak és múlékonyak
• Kölcsönösség
• Érzelmi reakciókat
váltanak ki
3. Tapintás:
• A gyermekkori tapintási élmények a kommunikáció első
módjai
• Kezdetben a családon belül, majd később az azonos
neműek között (pl. egymásba karoló barátnők)
• Felnőtt korban sexus során a taktilis kommunikációt
bonyolult módon erősítik és teszik többrétegűvé a
mozgások, nyelv, látás, hallás, szaglás
• Gyermekek tapintási kapcsolatait kultúránként eltérő
módon szabályozzák a szülők
4. • Az ember társadalmi és személyes terét vizsgálja
• Elnevezése Edward T. Hall amerikai kutatótól
származik
• Az emberek egymás között tartott távolságának
kommunikációs jelentősége van
• Befolyásolhatják kulturális szokások, közvetlenség stb.
• Az állatvilágban is jelen van
• Elkülöníthető 4 zóna
• Az ember életében kulturális jelzéssé alakult
5. • 15-45 cm
• Bizalmas távolság szakasza,
egyén „felségterülete„
• Közvetlen partner, családtagok,
rokonok, közeli barátok
• Fizikai kapcsolat
• Szagok, sugárző hő, bőr, izmok
• Távoli szakaszban már a testek
nem, viszont a kéz még
érintkezhet
• Hang: halk, suttogás
6. • 46-120 cm (közeli szakasza 45-75 cm, távoli szakasza 75-
120 cm)
• mindennapi társalgás
• Látásélesség tisztább, éles
• Hozzánk közel álló témákat szokás megbeszélni –
partnerünket jól halljuk, még érzékelünk szagokat, de
fizikai kontaktus nincs
• Engedély nélküli behatolás a személyes térbe: tolakodó,
bizalmaskodó
7. • 1,2-3,6 m
• „hivatalos" beszélgetés
• Közeli szakasz: 120-210 cm
• Távoli szakasz: 210-360 cm
- tekintetnek szerepe van
- finomabb részletek már nem érzékelhetőek
- hangerő magasabb szintű
- szagok nem, vagy alig érzékelhetőek
• Bizonyos távolságon belül létrejön egy kommunikációs
kényszer
8. • Közeli szakasza 360-750 cm, távoli szakasza 750 cm-től
• Nagy hangerő, gondosan megválasztott fogalmakat és
kifejezések alkalmazása
• Nyilvános szereplés zónája (pl. nyilvános beszéd)
• Ember által létrehozott környezet: iskola, hivatal
• Hangerőt, tekintetet, testtartást, mozgást
zónatávolságnak megfelelően kell szabályozni
• A távolság minden érzékszervre hat (multiszenzitív)
9. • Ruhák, ápoltság, hajviselet stb.
• Igényük és alkalmazásuk az emberek körében nagyon
régi
• Állatok körében is (pl. tollborzolás)
• Kulturális szignálok - általában olyan külsőségek,
amelyekkel akarva - akaratlanul az ember sok mindent
elárul bizonyos hovatartozásáról, életviteléről,
életfelfogásáról, ízléséről, viselkedéskultúrájáról,
önimsretéről
• Pl. parfüm, ruházat, kozmetikumok, szemüveg,
hajviselet
10. • A különböző foglalkozási csoportok vagy különböző
vagyoni helyzetű rétegek tagjai elfogadott és íratlan
szabályokon alapuló öltözködési szokásai jelentős
eltéréseket mutatnak
• Környezetünkben elég erős a szélsőségek elutasítása
11. Öltözködés:
• Saját ízlésünket,
egyéniségünket tükrözi
• A teljes öltözet általában a
személyiségtípust is jelzi
(elegáns, lompos, divatos, zárt,
„szexis" stb.)
• Hivatali viselet
- nők: kosztüm, nadrágkosztüm
és blúz (fekete vezet – színek
hatásai, minőség)
- férfiak: sötét öltöny, világos ing,
megfelelő nyakkendő és cipő
12. Hajviselet:
• Arc meghatározó
szerepe (stilizálni
lehet: smink, szakáll
– bajusz)
• nagyobb szerepet
kap a hajviselet, a
frizura kialakítása
• Egyéniségtől,
fejformától függően
választhatjuk ki
(szín, fazon stb.)
• Követelmény: ápolt
legyen
Szignálok:
• Ápoltság, öltözködés
• Környezet érzékenyen
reagál rá
• Ezek a kulturális szignálok
a kapcsolatteremtés első
pillanatára rányomják
bélyegüket
13. • Sokatmondó külsőség az ember jellemző környezete
• Tárgyi környezet elemeinek az elhelyezése
• Embert körülvevő tárgyi kultúra elemei
• Bár szorosan kapcsolódnak az emberi viszonyokhoz,
azoknak nem közvetlen részei
• Épület, annak belső
díszítése, megvilágítás,
szagok, színek, hőmérséklet,
háttérzajok, cselekvésnyomok
• Munkahely, munkakörnyezet