3. Tanoda definíciója
A tanoda nem kormányzati szervezet által működtetett,
helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes
részvételére és egyéni szükségleteire építő, független
infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér.
A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex
szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben
nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára
szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el.
4. Problémafelvetés
•Kontinuus támogatás hiánya
•172 szervezet, 239 tanoda (32 szervezet kétszer, 4
háromszor nyert)
•Egyre inkább az iskola célrendszeréhez igazodó
tanodák
•Teljesíthetetlen célkitűzések
•A tanoda létjogosultságának a megkérdőjeleződése,
önfelszámolási folyamat
•Központi program hiánya
11. Tevékenység: szakmai műhelyek
•4-5 jó gyakorlattal rendelkező tanoda bemutatkozása
•Prezentációk és interaktív beszélgetések
•Gyakorlatorientált témakörök
•Jutalmazó rendszerek
•Önkéntesek bevonása
•Pályaorientáció
•Integráció módszertana
•Kapcsolatépítés, informális tapasztalatcsere
12. Eredmények számokban
•26 esettanulmány
•8 dokumentum
•71 csatlakozott tanoda
•4 szakmai műhely, ~160 résztvevő
•4 módszertani film
•8 szakpolitikai workshopon, konferencián való
részvétel
15. Az előadás áttekintése
• Integrációs terek hiánya
• Integráció, mint fejlesztő eszköz
• Integráció
• Tanodában
• Tanodán kívül
• Statikus
• Dinamikus
16. Problémafelvetés
• Integrációs terek hiánya
• Rendszerváltás után a társadalomban csökken a mobilitás
• Homogén terek kialakulása
• Iskolai szelekció hatása
Szegénység fejlesztés
• Szegregációt erősítő hatás
• Tanoda, mint szegregáló tér?
17. Integrációs terek hiánya
• Gazdasági, társadalmi, politikai érdek, hogy ne
legyenek közös integrált terek!
• Az integráció nem valósulhat meg spontán módon,
politikai akart szükséges!
18. Az integráció fejlesztő eszköz
• Szociálpszichológiai háttér, csoportnorma
• Kortárscsoport, mint fejlesztő eszköz
• Fejlődés lélektani háttér
22. Összefoglaló
• Tanodák közös nevezője kell, hogy legyen az
integrációs tér biztosítása.
• Dinamikus integráció elérése lehet a fő cél.
• A tanodán belüli és a tanodán kívüli integráció
szabályrendszerének rögzítése.
26. Told
• 300 fős zsáktelepülés
• Budapest – Told kb. 5 óra
• 15-20 önkéntes
• 30-50 gyerek
• évi 5-6 egyhetes tábor
• évi 35 hét tanoda (heti 3 nap)
27. Önkéntesség
• pedagógusok, pedagógus-, gyógypedagógus-hallgatók
• jelenleg: kb. 20 fő, összesen: kb. 35-40 fő
1. segítés, támogatás
2. fejlődés, érzékenyítés
• Online tanoda:
• 2013 szeptember-december: 5% 157 óra tanulás
• 2014 szeptember-december: 37% 245 óra tanulás
28. Toborzás
• Indirekt Láthatóság! (blog, fb)
• Direkt
• Online kérdőív (pl. Google form)
• Online terjesztés (blog, fb, nlcafe?)
• 1300 olvasó, 12 jelentkező,
4 interjú, 2 önkéntes, ma: 1
• Jó gyakorlat
•Motiváció Egyesület, mém-kampány
29. Felkészítés
• Beszélgetés: kontextus, keretek, elvárások
• Mélyvíz
• Jó gyakorlat
• Motiváció Hallgatói Mentorprogram
• egyetemi kurzus, módszertani továbbképzések
•BAGázs IKSZ
• támogatóknak és középiskolásoknak 2 nap
• kontextus, keretek, elvárások, nehézségek,konfliktuskezelés
30. Megtartás
• Motiváció
• hasznos munka
• fontos munka
• kreativitás
• beleszólás, döntés
• Visszajelzés
• Ad hoc hiány tréning (2015)
• Jó gyakorlat: BAGázs, kéthetente esetmegbeszélés
34. Miért van szükség a tanodában
pályaorientációra?
• Az iskolának nincs ekkora kapacitása.
• sok dokumentáció, magas osztálylétszám
• Az iskola hozzáállása nem minden esetben előremutató.
• Nem tud elég nagy figyelmet fordítani az egyénekre.
• A szülők bevonása nem sikerül minden esetben.
35. Az általunk használt módszer
• Az általunk felvázolt pályaorientációs gyakorlatok a
gyerekek megismerésén keresztül igyekeznek a
megfelelő iskolákat kiválasztani, s az ezekhez szükséges
felkészülésben segítséget nyújtani.
• A pályaorientációs gyakorlat lényege, egy, a
személyiség megismerésen keresztül, saját élményekből
és tudásból fakadó ÉN-kép megalkotása. Mindezt
kiegészítve a magyar iskolarendszer működésének
megismerésével.
36. Saját tudás használata
• A gyerekek által ismert, hallott szakmák
összegyűjtése előnyök, hátrányok megbeszélése.
• Saját családon belüli foglalkozások összegyűjtése
előnyök, hátrányok vizsgálata.
37. Személyiség megismerése
• Személyiségtesztek:
• Holland – féle érdeklődési teszt
• Nemzeti Pályaorientációs Portál
• http://eletpalya.munka.hu/kerdoivek
•Visszajelzések a társaktól, mentoroktól
•Portfólió kialakítása
38. Az iskolarendszer bemutatása
• Személyesen átélhető „szerepjáték”.
• Segítik:
• Infografikák
• Bizonyítványok
• „kézzelfogható” dolgok (pl. ellenörző)
• Saját döntések és következmények („fizetés”, Sociopoly)
39. Pályaválasztási Élő Könyvtár
• Megegyezik az Élő Könyvtár módszertanával.
• Honnan jött az ötlet?
• Igényfelmérés
• Könyvek megkeresése, felkészítése
• Pályaválasztási Élő Könyvtár a gyakorlatban!
40. Visszajelzések
• Mi tetszett a legjobban?
• „A lehetőségek megbeszélése.”
• „Mindent megtudtam a szakmáról.”
• Tanultál-e valami újat?
• „Igen, jobban elgondolkodtam a szakmákon és most már
többet tudok.”
47. Alsószentmárton
• Alsószentmárton Baranya Megye déli részén
található a horvát határtól 3 km-re
• 1200 fős homogén, beás cigányok lakta falu
• A lakosság 50%-a 20 év alatti
• A munkanélküliség 80% (leszámítva a mostani közmunka
programot)
52. Peták
Uzsonnakészítésért: 25 füzet: 20/db
Kerti és ház körüli munkákért: max.50 vonalzó: 20/db
Szorgalmi feladatért: max. 50 radír: 30/db
Tanulási segítségnyújtásért: max.30 ceruza: 30/db
Iskolai ötös osztályzatért: 20 toll: 30/db
Iskolai négyes osztályzatért: 10 körző: 50/db
Osztályfőnöki dicséretért: 100 tolltartó: 200/db
Igazgatói dicséretért: 150 ping-pong ütő: 250/db
bicikli: 2500/db
53. A gyerekek kerti munka közben
2 éve van már egy kis veteményesünk is, amelyet a gyerekek gondoznak:
ültetnek, kapálnak, ásnak, gyomlálnak és utána felhasználjuk az
uzsonnakészítésnél.