SlideShare a Scribd company logo
AA sszzöövveeggéérrttééssii kkoommppeetteenncciiaa 
ffeejjlleesszzttéésséénneekk nnééhháánnyy 
pprroobblléémmáájjaa ééss lleehheettőőssééggee
KKoommppeetteenncciiaa--ffeejjlleesszzttééss 
KKoommppeetteenncciiaa:: 
oollyyaann,, kkéésszzssééggeekkbbőőll ééss kkééppeessssééggeekkbbőőll,, vvaallaammiinntt aa 
hhoozzzzáájjuukk ttáárrssuullóó,, vveellüükk rreennddsszzeerrtt aallkkoottóó 
iissmmeerreetteekkbbőőll,, iissmmeerreettrreennddsszzeerreekkbbőőll sszzeerrvveezzőőddőő 
ttuuddááss,, aammeellyy éérrttéékkeess,, éérrvvéénnyyeess ééss aa mmiinnddeennnnaappii 
éélleett sszzáámmooss tteerrüülleettéénn ffeellhhaasszznnáállhhaattóó 
 AA sszzöövveeggéérrttééss,, sszzöövveeggaallkkoottááss)) == kkuullccsskkoommppeetteenncciiaa ((mmááss 
kkoommppeetteenncciiáákkrraa iiss hhaattáássssaall vvaann,, ssttrraattééggiiaaii kkéérrddééss))
A gondolkodás ((ttuuddááss)) sszziinnttjjeeiinneekk 
BBlloooomm--ffééllee mmooddeelllljjee 
IIssmmeerreett aazzoonnoossíítt,, lleeíírr,, öösssszzeeggyyűűjjtt,, mmeegghhaattáárroozz,, ffeelliiddéézz,, 
mmeeggjjeellööll,, ffeellssoorrooll,, vváállooggaatt,, rreepprroodduukkááll,, aazzoonnoossíítt 
MMeeggéérrttééss mmeeggkküüllöönnbböözztteett,, ffeellbbeeccssüüll,, mmeeggmmaaggyyaarráázz,, 
áállttaalláánnoossíítt,, kkiitteerrjjeesszztt,, ppééllddáázz,, úújjrraaíírr ((vvaaggyy mmoonndd)),, 
öösssszzeeggeezz,, kkiieeggéésszzíítt,, kkóóddoott vváátt ((lleerraajjzzooll)) 
AAllkkaallmmaazzááss mmeeggccsseerrééll,, bbeemmuuttaatt,, mmóóddoossíítt,, mmeeggjjóóssooll,, mmeeggoolldd,, 
ffeellhhaasszznnááll,, hhaasszznnááll,, ddeemmoonnssttrrááll 
EElleemmzzééss kküüllöönnbbssééggeett tteesszz,, öösssszzeevveett,, ccssooppoorrttoossíítt,, ookkoott 
ééss//vvaaggyy kköövveettkkeezzmméénnyytt kkeerreess,, rréésszzeekkrree bboonntt 
EEggyybbeeffooggllaa-llááss 
tteerrvveezz,, kkoommbbiinnááll,, mmeeggoollddáásstt jjaavvaassooll,, öösssszzeeáállllíítt,, 
((sszzöövveeggeett)) aallkkoott,, mmóóddoossíítt,, ááttaallaakkíítt 
ÉÉrrttéékkeellééss mmeeggííttééll,, kkrriittiizzááll,, éérrvveell,, ccááffooll,, bbiizzoonnyyíítt,, öösssszzeeggeezz,, 
rraannggssoorrooll,, ddöönntt,, ffeellttéétteelleekkeett sszzaabb,, kkrriittéérriiuummookkaatt 
áállllíítt
GGaarrddnneerr eellkkééppzzeellééssee aazz eemmbbeerrii 
iinntteelllliiggeenncciiaatteerrüülleetteekkrrőőll aazz 
iirrooddaalloommttaannuulláássssaall ((iiss)) öösssszzeeffüüggggééssbbeenn 
 NNyyeellvvii ((oollvvaassááss,, íírrááss,, mmeeggéérrttééss,, bbeesszzéédd)) 
 LLooggiikkaaii-mmaatteemmaattiikkaaii ((ookk-ookkoozzaatt,, bbeeccssllééss,, jjóóssllááss,, 
rreennddsszzeerreezzééss,, tteerrvveezzééss)) 
 VViizzuuáálliiss-ttéérrbbeellii ((kkééppzzeelleett,, rraajjzzoollááss,, ttéérrllááttááss)) 
 ZZeenneeii ((rriittmmuusséérrzzéékk,, hhaallllááss)) 
 TTeessttii-mmoozzggáássii ((ttéérrhhaasszznnáállaatt,, mmoozzggáássbbááttoorrssáágg)) 
 SSzzeemmééllyykköözzii ((kkoommmmuunniikkáácciióó,, eemmppááttiiaa,, ttoolleerraanncciiaa,, 
kkoonnfflliikkttuusskkeezzeellééss)) 
 SSzzeemmééllyyeenn bbeellüüllii ((mmeettaakkooggnníícciióó,, öönnrreefflleexxiivviittááss)) 
 TTeerrmméésszzeettii kköörrnnyyeezzeetttteell vvaallóó kkaappccssoollaattéérrtt ffeelleellőőss 
((kköörrnnyyeezzeettttuuddaattoossssáágg,, tteerrmméésszzeettsszzeemmlléélleett))
AAzz oollvvaassááss mmiinntt ffoollyyaammaatt 
 CCééllookk,, eellvváárráássookk,, 
„„sséémmaaaakkttiivviizzáállááss”” 
 OOllvvaassááss,, mmeeggéérrttééss,, 
jjeelleennttééssttuullaajjddoonnííttááss 
 SSzzeemmééllyyeess vviilláággbbaa 
vvoonnááss 
((kkoonntteexxttuuaalliizzáállááss,, aa 
sséémmaa 
úújjrraakkoonnssttrruuáálláássaa:: 
mmeeggeerrőőssííttééss,, 
mmóóddoossííttááss,, eellvveettééss)) 
 FFeellhhaasszznnáállááss 
 EEllőőzzeetteess ttuuddááss 
mmoozzggóóssííttáássaa 
 JJóóssllááss,, eellőőffeelltteevvééss 
 IInntteerraakkcciióókk 
 NNyyoommoonn kköövveettééss 
 VViisssszzaatteekkiinnttééss 
 RReefflleexxiivviittááss 
 IIddeeiigglleenneesssséégg 
((vváállttoozzttaattóó,, kkoorrrriiggáállóó 
mmeeggéérrttééss))
ÖÖsssszzeeggzzééss 
 AA sszzöövveeggéérrttééssii kkoommppeetteenncciiaa ffeejjlleesszztthheettőő 
 CCssaakk aakkttíívv ttaannuullóóii tteevvéékkeennyyssééggbbeenn ffeejjllőőddiikk 
 AA kkoommppeetteenncciiaaffeejjlleesszzttééss hhoosssszzúú,, iiddőőiiggéénnyyeess 
ffoollyyaammaatt 
 FFoonnttooss sszzeerreeppee vvaann aa rreennddsszzeerreess iissmmééttllőőddééssnneekk 
 SSzzeemmééllyyeess tteerrmméésszzeettűű ffoollyyaammaatt 
 RReennddkkíívvüüllii ttuuddaattoossssáággoott,, ttaannáárrii sszzeerreeppvváállttáásstt 
iiggéénnyyeell 
 SSeeggííttii aa ttaannuullóó kkooggnniittíívv öönnsszzaabbáállyyoozzáássáánnaakk 
kkiiaallaakkuulláássáátt 
 FFeellkkéésszzíítt aazz éélleetthhoosssszziigg ttaarrttóó ttaannuulláássrraa
 ppééllddaa
MMeeggggyyőőzzőő sszzöövveegg 
AA sszzóónnookknnaakk tteerrvvee vvaann eemmbbeerrttáárrssaaiirróóll,, ss eezztt eemmbbeerrttáárrssaaiivvaall eell aakkaarrjjaa 
ffooggaaddttaattnnii.. AA sszzóónnookkllááss ttuuddoommáánnyyaa:: aa rráábbeesszzééllééss ttuuddoommáánnyyaa.. 
KKöönnnnyyűű bbeellááttnnoodd,, mmiillyy ffoonnttooss aa ttuuddoommáánnyy aazz éélleettrree.. AA ggöörrööggöökknnééll,, aa 
rróómmaaiiaakknnááll eezz vvoolltt aazz éélleett iisskkoolláájjaa.. DDee aa sszzóó hhaattaallmmaa aazzóóttaa sseemm ccssöökkkkeenntt,, 
mmeerrtt aa sszzóóvvaall aa ggoonnddoollaatt hhaarrccoolltt;; ss vvaann--ee hhaattaallmmaassaabbbb aa ggoonnddoollaattnnááll?? DDee 
jjeeggyyeezzdd mmeegg:: ccssaakk aa jjóó ggoonnddoollaatt hhaarrccoollhhaatt jjóó sszzóóvvaall.. BBee ttuuddsszz--ee 
bbiizzoonnyyííttaannii vvaallaammiitt,, aammii nneemm iiggaazz?? CCssaakk ggyyeennggeeeellmmééjjűűeekknneekk.. RRáá ttuuddsszz--ee 
bbíírrnnii vvaallaammiirree,, aammii nneemm hheellyyeess?? CCssaakk ggyyeennggee jjeelllleemműűeekkeett.. AAzz iiggaazzii 
sszzóónnookk nneemm ggyyeennggeeeellmmééjjűű,, nneemm ggyyeennggee jjeelllleemműű hhaallllggaattóókkrraa sszzáámmíítt.. NNaaggyy 
sszzóónnookk nneemm lleehheett hhaammiiss üüggyy sszzóónnookkaa:: ttuuddaattoossaann ssoohhaa.. 
AA jjóó sszzóónnookk eellssőőssoorrbbaann iiggaazz eemmbbeerr;; vviirr bboonnuuss ddiicceennddii ppeerriittuuss 
mmiinntt aa rróómmaaiiaakk mmoonnddttáákk.. RRoosssszz ggoonnddoollaattbbóóll nneemm eerreeddhheett jjóó sszzóó.. 
((BBaabbiittss MMiihháállyy))
Ellentétes információk ((éérrvveekk,, mmoottíívvuummookk,, 
vvéélleemméénnyyeekk,, ffeellttéétteelleekk)) ggyyűűjjttééssee sszzöövveeggbbőőll TT-- 
ttáábblláázzaattttaall 
IIGGEENN 
AA ppoollggáárrii 
ccssaallááddeesszzmméénnyy 
ééss aannnnaakk vváállssáággaa 
NNőőii sszzeerreepplleehheettőőssééggeekk 
NNóórraa vviisszzoonnyyaa fféérrjjééhheezz,, 
ggyyeerrmmeekkeeiihheezz,, aa 
CCssaallááddhhoozz ((IIbbsseenn:: NNóórraa)) 
NNEEMM 
AAzz eemmbbeerr ééss 
sszzeerreepplleehheettőőssééggeeiinneekk 
pprroobblléémmáájjaa 
ÁÁllttaalláánnooss sszzeerreeppjjááttsszzááss 
ééss sszzeerreeppffeellvvéétteelleekk 
AAzz eemmbbeerr vviisszzoonnyyaa 
öönnaazzoonnoossssáággááhhoozz ééss aa 
ttáárrssaaddaallmmii eellvváárráássookkhhoozz
A folyamat jjeelllleeggűű sszzöövveeggéérrttéésstt 
ttáámmooggaattóó nnééhháánnyy ssttrraattééggiiaa 
TTTTMM 
TTuuddoomm TTuuddnnii aakkaarroomm MMeeggttaannuulloomm
JJeellööllééss,, jjeellööllééssttáábblláázzaatt 
((mmeettaakkooggnníícciióó)) 
√√ 
ttuuddoomm 
++ 
úújj iinnffoorr-- 
mmáácciióó 
-- 
((nneemm ííggyy 
ttuuddttaamm)) 
?? 
((nneemm 
éérrtteemm,, 
kkéérrddééssee 
mm vvaann)) 
** 
((eerrrrőőll 
eesszzeemmbbee 
jjuuttootttt,, 
hhooggyy……))
JJóóssllááss,, jjóósslláássttáábblláázzaatt 
MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg 
ttöörrttéénnnnii?? 
II.. rréésszz 
MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? 
MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? 
MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann?? 
MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg 
ttöörrttéénnnnii?? 
IIII.. rréésszz 
MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? 
MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? 
MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann?? 
MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg 
ttöörrttéénnnnii?? 
IIIIII.. rréésszz 
MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? 
MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? 
MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann??
KKoocckkáázzááss:: eeggyyéénnii ffeejjlleesszzttőő tteecchhnniikkaa 
11)) AAsssszzoocciiáálljj!! 
22)) ÍÍrrdd llee!! 
33)) AAllkkaallmmaazzdd!! 
44)) HHaassoonnllííttssdd öösssszzee!! 
55)) EElleemmeezzdd!! 
66)) ÉÉrrttéékkeelldd!!
MMeeggéérrttééssii ddeeffiicciitteekk
 SSzzóómmeeggéérrttééssii pprroobblléémmáákk 
„„HHaa ccssaakk eeggyy llaattttaall lleesszz iiss kkeevveesseebbbb,, aannnnyyii,, 
mmiinntthhaa sseemmmmii sseemm vvoollnnaa”” ((MMiikksszzáátthh)) 
 SSzzóósszzeerrkkeezzeetteekk ééss mmoonnddaattsszzeerrkkeezzeetteekk mmeeggéérrttééssee 
„„VVaann mmoosstt ddiiccsséérrnnii hhőőssöökkeett,, IIsstteenneemm!!”” ((BBaabbiittss)) 
 JJeelleennttééssttaannii ddeeffiicciitteekk 
„„KKeerrííttssee sszzüürrkkee HHeessppeerriiss // GGőőzzööllggőő ffeejjeekkeett”” 
((CCssookkoonnaaii)) 
„„SS nnyyööggttee MMááttyyááss bbúúss hhaaddáátt // BBééccssnneekk bbüüsszzkkee 
vváárraa”” ((KKööllccsseeyy)) 
 AA jjeelleennttőő--jjeelleenntteetttt vviisszzoonnyy nneemm kkoonnvveenncciioonnáálliiss 
jjeelleennttéésséénneekk mmeeggéérrttéésséébbőőll ffaakkaaddóó 
((sszzééppiirrooddaalloomm)) 
„„SS hhaa eellááttkkoozzzzaa sszzáázzsszzoorr PPuusszzttaasszzeerr”” ((AAddyy)) 
„„LLeehhaajjllookk aa sszzeenntt hhuummuussiigg”” ((AAddyy))
 Előzetes ttuuddááss,, eellőőiissmmeerreett hhiiáánnyyáábbóóll 
ffaakkaaddóókk 
„„LLááttjjááttookk ffeelleeiimm,, eeggyysszzeerrrree mmeegghhaalltt”” 
((KKoosszzttoolláánnyyii)) 
 SSzzöövveeggsszzeerrkkeezzeett,, sszzöövveeggmműűffaajj 
mmeeggéérrttéésséénneekk hhiiáánnyyáábbóóll ffaakkaaddóókk 
mmeettoonniimmiikkuuss ((ookk--ookkoozzaatt)) –– mmeettaaffoorriikkuuss 
eellbbeesszzééllééss,, mműűffaajjii kkóóddookk 
 SSzzeerrzzőőii iinntteenncciióó,, ccééll mmeeggéérrttéésséénneekk hhiiáánnyyaa 
 SSttíílluussrreeggiisszztteerr aazzoonnoossííttáássáánnaakk 
ssiikkeerrtteelleennssééggee 
„„VVaann mmoosstt ddiiccsséérrnnii hhőőssöökkeett,, IIsstteenneemm!!”” 
((BBaabbiittss))
 A szöveg kkoonntteexxttuussáánnaakk nneemm iissmmeerréésséébbőőll,, 
ffiiggyyeellmmeenn kkíívvüüll hhaaggyyáássáábbóóll ((áábbrraa,, ttáábblláázzaatt,, kkéépp,, 
sszzöövveeggeellőőzzmméénnyy)) ffaakkaaddóókk 
vveerrssppoozzíícciióó aa kköötteettbbeenn,, éélleettrraajjzz bbeelleeíírróóddáássaa aa 
sszzöövveeggbbee,, úújjéévvii vveerrss ((BBoollddoogg,, sszzoommoorrúú ddaall,, 
HHiimmnnuusszz)) 
 OOllvvaassáássii sszzookkáássookkbbóóll ((mmaaggoollááss,, kkoonncceennttrráácciióó 
hhiiáánnyyaa,, ssttrraattééggiiaahhiiáánnyy)),, rroosssszz 
ssttrraattééggiiaavváállaasszzttáássbbóóll ffaakkaaddóókk 
 AA kkrriittiikkaaii aattttiittűűdd hhiiáánnyyáábbóóll ffaakkaaddóó
A szó ismeretlenségéből ffaakkaaddóó mmeeggéérrttééssii ddeeffiicciitt 
ffeellsszzáámmoolláássáánnaakk lleehheettssééggeess ssttrraattééggiiáájjaa 
IIssmmeerreemm –– nneemm iissmmeerreemm 
 JJeelleennttééssee iissmmeerreetteeiimm sszzeerriinntt 
 JJeelleennttééssee aa sszzöövveeggkköörrnnyyeezzeettbbőőll vvaallóó 
kköövveettkkeezztteettéésseemm sszzeerriinntt 
 JJeelleennttééssee hhaassoonnllóó ((aannaallóóggiiááss)),, sszzáámmoommrraa iissmmeerrtt 
sszzaavvaakk aallaappjjáánn 
 JJeelleennttééssee((ii)) aa sszzóóttáárr sszzeerriinntt 
 RRookkoonn éérrtteellmműű mmeeggffeelleellőőii sszzeerriinntteemm// aa sszzóóttáárr 
sszzeerriinntt 
 EElllleennttéétteess jjeelleennttééssűű mmeeggffeelleellőőjjee sszzeerriinntteemm//aa 
sszzóóttáárr sszzeerriinntt
Hogyan vváállttoozziikk ((vváállttoozzootttt)) mmiinnddeezzzzeell 
öösssszzeeffüüggggééssbbeenn aa ttaannuullááss ffoollyyaammaattáárróóll vvaallóó 
ggoonnddoollkkooddááss?? 
TTeerrmméékkkköözzppoonnttúússáágg 
EElljjuutt--ee aa ttaannuullóó aa jjóó vváállaasszziigg?? 
→→ kkooggnniittíívv sszzaakkaasszz ((ggoonnddoollkkooddááss)) 
→→ kkéérrddéésseekk,, vváállaasszzookk 
FFoollyyaammaattkköözzppoonnttúússáágg 
HHooggyyaann jjuutt eell aa ttaannuullóó aa jjóó vváállaasszziigg?? 
→→ mmeettaakkooggnniittíívv sszzaakkaasszz 
((aa ssaajjáátt ggoonnddoollkkooddáássrraa vvaallóó rráállááttááss)) 
→→ bbeeaavvaattkkoozzááss aa ggoonnddoollkkooddáássbbaa 
((hhooggyyaann ggoonnddoollkkooddiikk,, hhooggyyaann ttuuddoomm 
sseeggíítteennii aabbbbaann,, hhooggyy mmáásskkéépppp 
ggoonnddoollkkooddjjoonn??))
Hogyan változtak aazz éérrttéékkeellééss ((mmiinntt aa ttaannuulláássii 
ffoollyyaammaatt ssaajjááttooss tteevvéékkeennyyssééggtteerrüülleettee)) 
lléénnyyeeggiissééggéérrőőll,, sszzeerreeppéérrőőll vvaallllootttt eellkkééppzzeelléésseekk?? 
HHaaggyyoommáánnyyooss JJeelleennkkoorrii 
eellssőőssoorrbbaann aa ttaannuullóóii tteelljjeessííttmméénnyyrree 
iirráánnyyuullóó ttaannáárrii tteevvéékkeennyysséégg 
SSzzeerreeppee: 
tteerrmméékkkköözzppoonnttúú,, kkiimmeenneettii mméérrééss,, 
mmiinnőőssííttééss,, 
sszzeelleekkcciióó,, 
ppáállyyaaoorriieennttáácciióó 
aazz ookkttaattááss mmiinnddeenn sszziinnttjjéérree kkiitteerrjjeeddőő 
((ttaannuullóórraa,, ttaannáárrrraa,, iinnttéézzmméénnyyrree,, 
rreennddsszzeerrrree,, pprrooggrraammrraa)) 
vviisssszzaaccssaattoollááss 
SSzzeerreeppee: 
ffoollyyaammaattkköözzppoonnttúú ((bbeemmeenneett –– 
ffoollyyaammaatt –– kkiimmeenneett)) 
AA hhaaggyyoommáánnyyooss mmeelllleetttt: ffeejjlleesszzttééss,, 
ttaannuulláásssseeggííttééss,, ttaannuullóóii öönnrreefflleexxiióó ééss 
öönnéérrttéékkeellééss,, hhaattéékkoonnyyssáágg--nnöövveellééss

More Related Content

Similar to A szövegértési kompetencia fejlesztésének néhány problémája és lehetősége

Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténeteMagyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
Csimax
 
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
hujbert
 
A keresztes haborukhittanra
A keresztes haborukhittanraA keresztes haborukhittanra
A keresztes haborukhittanra
hittan
 
Hittankereszteshaboruk
HittankereszteshaborukHittankereszteshaboruk
Hittankereszteshaboruk
hittan
 
Király Flóra: Akkor és most – Molière Tartuffe
Király Flóra: Akkor és most –  Molière TartuffeKirály Flóra: Akkor és most –  Molière Tartuffe
Király Flóra: Akkor és most – Molière Tartuffe
Sulinetwork
 

Similar to A szövegértési kompetencia fejlesztésének néhány problémája és lehetősége (6)

Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténeteMagyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
Magyar Köztársaság, Magyarország földtörténete
 
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
A 9. évfolyamos diákok szüleinek (Boronkay - 2014)
 
A keresztes haborukhittanra
A keresztes haborukhittanraA keresztes haborukhittanra
A keresztes haborukhittanra
 
Hittankereszteshaboruk
HittankereszteshaborukHittankereszteshaboruk
Hittankereszteshaboruk
 
Király Flóra: Akkor és most – Molière Tartuffe
Király Flóra: Akkor és most –  Molière TartuffeKirály Flóra: Akkor és most –  Molière Tartuffe
Király Flóra: Akkor és most – Molière Tartuffe
 
GONDOLATOK
GONDOLATOKGONDOLATOK
GONDOLATOK
 

More from Zoltán Kern

OfI konferencia 20160127_kz
OfI konferencia 20160127_kzOfI konferencia 20160127_kz
OfI konferencia 20160127_kz
Zoltán Kern
 
Okm2014 tanuloi kerdoiv
Okm2014 tanuloi kerdoivOkm2014 tanuloi kerdoiv
Okm2014 tanuloi kerdoiv
Zoltán Kern
 
Fejlesztési tervek
Fejlesztési tervekFejlesztési tervek
Fejlesztési tervek
Zoltán Kern
 
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02vAz integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
Zoltán Kern
 
Vezetés feladatai új kompetenciák 1
Vezetés feladatai új kompetenciák 1Vezetés feladatai új kompetenciák 1
Vezetés feladatai új kompetenciák 1Zoltán Kern
 
Valtozasvez szervtanulas 5
Valtozasvez szervtanulas 5Valtozasvez szervtanulas 5
Valtozasvez szervtanulas 5Zoltán Kern
 
Klímamérés jellemzők 3
Klímamérés jellemzők 3Klímamérés jellemzők 3
Klímamérés jellemzők 3
Zoltán Kern
 
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
Zoltán Kern
 
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékai
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékaiA referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékai
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékaiZoltán Kern
 
Hallgatói ismertető zöldmező
Hallgatói ismertető zöldmezőHallgatói ismertető zöldmező
Hallgatói ismertető zöldmezőZoltán Kern
 
Digitális generáció
Digitális generációDigitális generáció
Digitális generációZoltán Kern
 
korszerű internethasználat-tanfolyam
korszerű internethasználat-tanfolyamkorszerű internethasználat-tanfolyam
korszerű internethasználat-tanfolyamZoltán Kern
 
A pedagógiai szolgáltatás
A  pedagógiai szolgáltatásA  pedagógiai szolgáltatás
A pedagógiai szolgáltatásZoltán Kern
 
Referncia összegző 2
Referncia összegző 2Referncia összegző 2
Referncia összegző 2Zoltán Kern
 

More from Zoltán Kern (20)

OfI konferencia 20160127_kz
OfI konferencia 20160127_kzOfI konferencia 20160127_kz
OfI konferencia 20160127_kz
 
Okm2014 tanuloi kerdoiv
Okm2014 tanuloi kerdoivOkm2014 tanuloi kerdoiv
Okm2014 tanuloi kerdoiv
 
Fejlesztési tervek
Fejlesztési tervekFejlesztési tervek
Fejlesztési tervek
 
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02vAz integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
Az integrált nyomonkövető rendszer bemutatása bp mk p_kz02v
 
Vezetés feladatai új kompetenciák 1
Vezetés feladatai új kompetenciák 1Vezetés feladatai új kompetenciák 1
Vezetés feladatai új kompetenciák 1
 
Valtozasvez szervtanulas 5
Valtozasvez szervtanulas 5Valtozasvez szervtanulas 5
Valtozasvez szervtanulas 5
 
Klímamérés jellemzők 3
Klímamérés jellemzők 3Klímamérés jellemzők 3
Klímamérés jellemzők 3
 
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
Projekmenedzsment szervezeti felépítés 1
 
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékai
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékaiA referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékai
A referencia intézményi működés szakmai, szervezeti hozadékai
 
Hallgatói ismertető zöldmező
Hallgatói ismertető zöldmezőHallgatói ismertető zöldmező
Hallgatói ismertető zöldmező
 
Digitális generáció
Digitális generációDigitális generáció
Digitális generáció
 
korszerű internethasználat-tanfolyam
korszerű internethasználat-tanfolyamkorszerű internethasználat-tanfolyam
korszerű internethasználat-tanfolyam
 
A pedagógiai szolgáltatás
A  pedagógiai szolgáltatásA  pedagógiai szolgáltatás
A pedagógiai szolgáltatás
 
Team feladatok 11
Team feladatok 11Team feladatok 11
Team feladatok 11
 
Fejlesztés 7
Fejlesztés 7Fejlesztés 7
Fejlesztés 7
 
Ellenőrzés 6
Ellenőrzés 6Ellenőrzés 6
Ellenőrzés 6
 
Tájékoztatás 5
Tájékoztatás 5Tájékoztatás 5
Tájékoztatás 5
 
Megvalósítás 4
Megvalósítás 4Megvalósítás 4
Megvalósítás 4
 
Tervezés 3
Tervezés 3Tervezés 3
Tervezés 3
 
Referncia összegző 2
Referncia összegző 2Referncia összegző 2
Referncia összegző 2
 

A szövegértési kompetencia fejlesztésének néhány problémája és lehetősége

  • 1. AA sszzöövveeggéérrttééssii kkoommppeetteenncciiaa ffeejjlleesszzttéésséénneekk nnééhháánnyy pprroobblléémmáájjaa ééss lleehheettőőssééggee
  • 2. KKoommppeetteenncciiaa--ffeejjlleesszzttééss KKoommppeetteenncciiaa:: oollyyaann,, kkéésszzssééggeekkbbőőll ééss kkééppeessssééggeekkbbőőll,, vvaallaammiinntt aa hhoozzzzáájjuukk ttáárrssuullóó,, vveellüükk rreennddsszzeerrtt aallkkoottóó iissmmeerreetteekkbbőőll,, iissmmeerreettrreennddsszzeerreekkbbőőll sszzeerrvveezzőőddőő ttuuddááss,, aammeellyy éérrttéékkeess,, éérrvvéénnyyeess ééss aa mmiinnddeennnnaappii éélleett sszzáámmooss tteerrüülleettéénn ffeellhhaasszznnáállhhaattóó  AA sszzöövveeggéérrttééss,, sszzöövveeggaallkkoottááss)) == kkuullccsskkoommppeetteenncciiaa ((mmááss kkoommppeetteenncciiáákkrraa iiss hhaattáássssaall vvaann,, ssttrraattééggiiaaii kkéérrddééss))
  • 3. A gondolkodás ((ttuuddááss)) sszziinnttjjeeiinneekk BBlloooomm--ffééllee mmooddeelllljjee IIssmmeerreett aazzoonnoossíítt,, lleeíírr,, öösssszzeeggyyűűjjtt,, mmeegghhaattáárroozz,, ffeelliiddéézz,, mmeeggjjeellööll,, ffeellssoorrooll,, vváállooggaatt,, rreepprroodduukkááll,, aazzoonnoossíítt MMeeggéérrttééss mmeeggkküüllöönnbböözztteett,, ffeellbbeeccssüüll,, mmeeggmmaaggyyaarráázz,, áállttaalláánnoossíítt,, kkiitteerrjjeesszztt,, ppééllddáázz,, úújjrraaíírr ((vvaaggyy mmoonndd)),, öösssszzeeggeezz,, kkiieeggéésszzíítt,, kkóóddoott vváátt ((lleerraajjzzooll)) AAllkkaallmmaazzááss mmeeggccsseerrééll,, bbeemmuuttaatt,, mmóóddoossíítt,, mmeeggjjóóssooll,, mmeeggoolldd,, ffeellhhaasszznnááll,, hhaasszznnááll,, ddeemmoonnssttrrááll EElleemmzzééss kküüllöönnbbssééggeett tteesszz,, öösssszzeevveett,, ccssooppoorrttoossíítt,, ookkoott ééss//vvaaggyy kköövveettkkeezzmméénnyytt kkeerreess,, rréésszzeekkrree bboonntt EEggyybbeeffooggllaa-llááss tteerrvveezz,, kkoommbbiinnááll,, mmeeggoollddáásstt jjaavvaassooll,, öösssszzeeáállllíítt,, ((sszzöövveeggeett)) aallkkoott,, mmóóddoossíítt,, ááttaallaakkíítt ÉÉrrttéékkeellééss mmeeggííttééll,, kkrriittiizzááll,, éérrvveell,, ccááffooll,, bbiizzoonnyyíítt,, öösssszzeeggeezz,, rraannggssoorrooll,, ddöönntt,, ffeellttéétteelleekkeett sszzaabb,, kkrriittéérriiuummookkaatt áállllíítt
  • 4. GGaarrddnneerr eellkkééppzzeellééssee aazz eemmbbeerrii iinntteelllliiggeenncciiaatteerrüülleetteekkrrőőll aazz iirrooddaalloommttaannuulláássssaall ((iiss)) öösssszzeeffüüggggééssbbeenn  NNyyeellvvii ((oollvvaassááss,, íírrááss,, mmeeggéérrttééss,, bbeesszzéédd))  LLooggiikkaaii-mmaatteemmaattiikkaaii ((ookk-ookkoozzaatt,, bbeeccssllééss,, jjóóssllááss,, rreennddsszzeerreezzééss,, tteerrvveezzééss))  VViizzuuáálliiss-ttéérrbbeellii ((kkééppzzeelleett,, rraajjzzoollááss,, ttéérrllááttááss))  ZZeenneeii ((rriittmmuusséérrzzéékk,, hhaallllááss))  TTeessttii-mmoozzggáássii ((ttéérrhhaasszznnáállaatt,, mmoozzggáássbbááttoorrssáágg))  SSzzeemmééllyykköözzii ((kkoommmmuunniikkáácciióó,, eemmppááttiiaa,, ttoolleerraanncciiaa,, kkoonnfflliikkttuusskkeezzeellééss))  SSzzeemmééllyyeenn bbeellüüllii ((mmeettaakkooggnníícciióó,, öönnrreefflleexxiivviittááss))  TTeerrmméésszzeettii kköörrnnyyeezzeetttteell vvaallóó kkaappccssoollaattéérrtt ffeelleellőőss ((kköörrnnyyeezzeettttuuddaattoossssáágg,, tteerrmméésszzeettsszzeemmlléélleett))
  • 5. AAzz oollvvaassááss mmiinntt ffoollyyaammaatt  CCééllookk,, eellvváárráássookk,, „„sséémmaaaakkttiivviizzáállááss””  OOllvvaassááss,, mmeeggéérrttééss,, jjeelleennttééssttuullaajjddoonnííttááss  SSzzeemmééllyyeess vviilláággbbaa vvoonnááss ((kkoonntteexxttuuaalliizzáállááss,, aa sséémmaa úújjrraakkoonnssttrruuáálláássaa:: mmeeggeerrőőssííttééss,, mmóóddoossííttááss,, eellvveettééss))  FFeellhhaasszznnáállááss  EEllőőzzeetteess ttuuddááss mmoozzggóóssííttáássaa  JJóóssllááss,, eellőőffeelltteevvééss  IInntteerraakkcciióókk  NNyyoommoonn kköövveettééss  VViisssszzaatteekkiinnttééss  RReefflleexxiivviittááss  IIddeeiigglleenneesssséégg ((vváállttoozzttaattóó,, kkoorrrriiggáállóó mmeeggéérrttééss))
  • 6. ÖÖsssszzeeggzzééss  AA sszzöövveeggéérrttééssii kkoommppeetteenncciiaa ffeejjlleesszztthheettőő  CCssaakk aakkttíívv ttaannuullóóii tteevvéékkeennyyssééggbbeenn ffeejjllőőddiikk  AA kkoommppeetteenncciiaaffeejjlleesszzttééss hhoosssszzúú,, iiddőőiiggéénnyyeess ffoollyyaammaatt  FFoonnttooss sszzeerreeppee vvaann aa rreennddsszzeerreess iissmmééttllőőddééssnneekk  SSzzeemmééllyyeess tteerrmméésszzeettűű ffoollyyaammaatt  RReennddkkíívvüüllii ttuuddaattoossssáággoott,, ttaannáárrii sszzeerreeppvváállttáásstt iiggéénnyyeell  SSeeggííttii aa ttaannuullóó kkooggnniittíívv öönnsszzaabbáállyyoozzáássáánnaakk kkiiaallaakkuulláássáátt  FFeellkkéésszzíítt aazz éélleetthhoosssszziigg ttaarrttóó ttaannuulláássrraa
  • 8. MMeeggggyyőőzzőő sszzöövveegg AA sszzóónnookknnaakk tteerrvvee vvaann eemmbbeerrttáárrssaaiirróóll,, ss eezztt eemmbbeerrttáárrssaaiivvaall eell aakkaarrjjaa ffooggaaddttaattnnii.. AA sszzóónnookkllááss ttuuddoommáánnyyaa:: aa rráábbeesszzééllééss ttuuddoommáánnyyaa.. KKöönnnnyyűű bbeellááttnnoodd,, mmiillyy ffoonnttooss aa ttuuddoommáánnyy aazz éélleettrree.. AA ggöörrööggöökknnééll,, aa rróómmaaiiaakknnááll eezz vvoolltt aazz éélleett iisskkoolláájjaa.. DDee aa sszzóó hhaattaallmmaa aazzóóttaa sseemm ccssöökkkkeenntt,, mmeerrtt aa sszzóóvvaall aa ggoonnddoollaatt hhaarrccoolltt;; ss vvaann--ee hhaattaallmmaassaabbbb aa ggoonnddoollaattnnááll?? DDee jjeeggyyeezzdd mmeegg:: ccssaakk aa jjóó ggoonnddoollaatt hhaarrccoollhhaatt jjóó sszzóóvvaall.. BBee ttuuddsszz--ee bbiizzoonnyyííttaannii vvaallaammiitt,, aammii nneemm iiggaazz?? CCssaakk ggyyeennggeeeellmmééjjűűeekknneekk.. RRáá ttuuddsszz--ee bbíírrnnii vvaallaammiirree,, aammii nneemm hheellyyeess?? CCssaakk ggyyeennggee jjeelllleemműűeekkeett.. AAzz iiggaazzii sszzóónnookk nneemm ggyyeennggeeeellmmééjjűű,, nneemm ggyyeennggee jjeelllleemműű hhaallllggaattóókkrraa sszzáámmíítt.. NNaaggyy sszzóónnookk nneemm lleehheett hhaammiiss üüggyy sszzóónnookkaa:: ttuuddaattoossaann ssoohhaa.. AA jjóó sszzóónnookk eellssőőssoorrbbaann iiggaazz eemmbbeerr;; vviirr bboonnuuss ddiicceennddii ppeerriittuuss mmiinntt aa rróómmaaiiaakk mmoonnddttáákk.. RRoosssszz ggoonnddoollaattbbóóll nneemm eerreeddhheett jjóó sszzóó.. ((BBaabbiittss MMiihháállyy))
  • 9. Ellentétes információk ((éérrvveekk,, mmoottíívvuummookk,, vvéélleemméénnyyeekk,, ffeellttéétteelleekk)) ggyyűűjjttééssee sszzöövveeggbbőőll TT-- ttáábblláázzaattttaall IIGGEENN AA ppoollggáárrii ccssaallááddeesszzmméénnyy ééss aannnnaakk vváállssáággaa NNőőii sszzeerreepplleehheettőőssééggeekk NNóórraa vviisszzoonnyyaa fféérrjjééhheezz,, ggyyeerrmmeekkeeiihheezz,, aa CCssaallááddhhoozz ((IIbbsseenn:: NNóórraa)) NNEEMM AAzz eemmbbeerr ééss sszzeerreepplleehheettőőssééggeeiinneekk pprroobblléémmáájjaa ÁÁllttaalláánnooss sszzeerreeppjjááttsszzááss ééss sszzeerreeppffeellvvéétteelleekk AAzz eemmbbeerr vviisszzoonnyyaa öönnaazzoonnoossssáággááhhoozz ééss aa ttáárrssaaddaallmmii eellvváárráássookkhhoozz
  • 10. A folyamat jjeelllleeggűű sszzöövveeggéérrttéésstt ttáámmooggaattóó nnééhháánnyy ssttrraattééggiiaa TTTTMM TTuuddoomm TTuuddnnii aakkaarroomm MMeeggttaannuulloomm
  • 11. JJeellööllééss,, jjeellööllééssttáábblláázzaatt ((mmeettaakkooggnníícciióó)) √√ ttuuddoomm ++ úújj iinnffoorr-- mmáácciióó -- ((nneemm ííggyy ttuuddttaamm)) ?? ((nneemm éérrtteemm,, kkéérrddééssee mm vvaann)) ** ((eerrrrőőll eesszzeemmbbee jjuuttootttt,, hhooggyy……))
  • 12. JJóóssllááss,, jjóósslláássttáábblláázzaatt MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg ttöörrttéénnnnii?? II.. rréésszz MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann?? MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg ttöörrttéénnnnii?? IIII.. rréésszz MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann?? MMiitt ggoonnddoollsszz,, mmii ffoogg ttöörrttéénnnnii?? IIIIII.. rréésszz MMii eerrrree aa bbiizzoonnyyííttéékk?? MMiibbőőll ggoonnddoolloodd?? MMii ttöörrttéénntt vvaallóójjáábbaann??
  • 13. KKoocckkáázzááss:: eeggyyéénnii ffeejjlleesszzttőő tteecchhnniikkaa 11)) AAsssszzoocciiáálljj!! 22)) ÍÍrrdd llee!! 33)) AAllkkaallmmaazzdd!! 44)) HHaassoonnllííttssdd öösssszzee!! 55)) EElleemmeezzdd!! 66)) ÉÉrrttéékkeelldd!!
  • 15.  SSzzóómmeeggéérrttééssii pprroobblléémmáákk „„HHaa ccssaakk eeggyy llaattttaall lleesszz iiss kkeevveesseebbbb,, aannnnyyii,, mmiinntthhaa sseemmmmii sseemm vvoollnnaa”” ((MMiikksszzáátthh))  SSzzóósszzeerrkkeezzeetteekk ééss mmoonnddaattsszzeerrkkeezzeetteekk mmeeggéérrttééssee „„VVaann mmoosstt ddiiccsséérrnnii hhőőssöökkeett,, IIsstteenneemm!!”” ((BBaabbiittss))  JJeelleennttééssttaannii ddeeffiicciitteekk „„KKeerrííttssee sszzüürrkkee HHeessppeerriiss // GGőőzzööllggőő ffeejjeekkeett”” ((CCssookkoonnaaii)) „„SS nnyyööggttee MMááttyyááss bbúúss hhaaddáátt // BBééccssnneekk bbüüsszzkkee vváárraa”” ((KKööllccsseeyy))  AA jjeelleennttőő--jjeelleenntteetttt vviisszzoonnyy nneemm kkoonnvveenncciioonnáálliiss jjeelleennttéésséénneekk mmeeggéérrttéésséébbőőll ffaakkaaddóó ((sszzééppiirrooddaalloomm)) „„SS hhaa eellááttkkoozzzzaa sszzáázzsszzoorr PPuusszzttaasszzeerr”” ((AAddyy)) „„LLeehhaajjllookk aa sszzeenntt hhuummuussiigg”” ((AAddyy))
  • 16.  Előzetes ttuuddááss,, eellőőiissmmeerreett hhiiáánnyyáábbóóll ffaakkaaddóókk „„LLááttjjááttookk ffeelleeiimm,, eeggyysszzeerrrree mmeegghhaalltt”” ((KKoosszzttoolláánnyyii))  SSzzöövveeggsszzeerrkkeezzeett,, sszzöövveeggmműűffaajj mmeeggéérrttéésséénneekk hhiiáánnyyáábbóóll ffaakkaaddóókk mmeettoonniimmiikkuuss ((ookk--ookkoozzaatt)) –– mmeettaaffoorriikkuuss eellbbeesszzééllééss,, mműűffaajjii kkóóddookk  SSzzeerrzzőőii iinntteenncciióó,, ccééll mmeeggéérrttéésséénneekk hhiiáánnyyaa  SSttíílluussrreeggiisszztteerr aazzoonnoossííttáássáánnaakk ssiikkeerrtteelleennssééggee „„VVaann mmoosstt ddiiccsséérrnnii hhőőssöökkeett,, IIsstteenneemm!!”” ((BBaabbiittss))
  • 17.  A szöveg kkoonntteexxttuussáánnaakk nneemm iissmmeerréésséébbőőll,, ffiiggyyeellmmeenn kkíívvüüll hhaaggyyáássáábbóóll ((áábbrraa,, ttáábblláázzaatt,, kkéépp,, sszzöövveeggeellőőzzmméénnyy)) ffaakkaaddóókk vveerrssppoozzíícciióó aa kköötteettbbeenn,, éélleettrraajjzz bbeelleeíírróóddáássaa aa sszzöövveeggbbee,, úújjéévvii vveerrss ((BBoollddoogg,, sszzoommoorrúú ddaall,, HHiimmnnuusszz))  OOllvvaassáássii sszzookkáássookkbbóóll ((mmaaggoollááss,, kkoonncceennttrráácciióó hhiiáánnyyaa,, ssttrraattééggiiaahhiiáánnyy)),, rroosssszz ssttrraattééggiiaavváállaasszzttáássbbóóll ffaakkaaddóókk  AA kkrriittiikkaaii aattttiittűűdd hhiiáánnyyáábbóóll ffaakkaaddóó
  • 18. A szó ismeretlenségéből ffaakkaaddóó mmeeggéérrttééssii ddeeffiicciitt ffeellsszzáámmoolláássáánnaakk lleehheettssééggeess ssttrraattééggiiáájjaa IIssmmeerreemm –– nneemm iissmmeerreemm  JJeelleennttééssee iissmmeerreetteeiimm sszzeerriinntt  JJeelleennttééssee aa sszzöövveeggkköörrnnyyeezzeettbbőőll vvaallóó kköövveettkkeezztteettéésseemm sszzeerriinntt  JJeelleennttééssee hhaassoonnllóó ((aannaallóóggiiááss)),, sszzáámmoommrraa iissmmeerrtt sszzaavvaakk aallaappjjáánn  JJeelleennttééssee((ii)) aa sszzóóttáárr sszzeerriinntt  RRookkoonn éérrtteellmműű mmeeggffeelleellőőii sszzeerriinntteemm// aa sszzóóttáárr sszzeerriinntt  EElllleennttéétteess jjeelleennttééssűű mmeeggffeelleellőőjjee sszzeerriinntteemm//aa sszzóóttáárr sszzeerriinntt
  • 19. Hogyan vváállttoozziikk ((vváállttoozzootttt)) mmiinnddeezzzzeell öösssszzeeffüüggggééssbbeenn aa ttaannuullááss ffoollyyaammaattáárróóll vvaallóó ggoonnddoollkkooddááss?? TTeerrmméékkkköözzppoonnttúússáágg EElljjuutt--ee aa ttaannuullóó aa jjóó vváállaasszziigg?? →→ kkooggnniittíívv sszzaakkaasszz ((ggoonnddoollkkooddááss)) →→ kkéérrddéésseekk,, vváállaasszzookk FFoollyyaammaattkköözzppoonnttúússáágg HHooggyyaann jjuutt eell aa ttaannuullóó aa jjóó vváállaasszziigg?? →→ mmeettaakkooggnniittíívv sszzaakkaasszz ((aa ssaajjáátt ggoonnddoollkkooddáássrraa vvaallóó rráállááttááss)) →→ bbeeaavvaattkkoozzááss aa ggoonnddoollkkooddáássbbaa ((hhooggyyaann ggoonnddoollkkooddiikk,, hhooggyyaann ttuuddoomm sseeggíítteennii aabbbbaann,, hhooggyy mmáásskkéépppp ggoonnddoollkkooddjjoonn??))
  • 20. Hogyan változtak aazz éérrttéékkeellééss ((mmiinntt aa ttaannuulláássii ffoollyyaammaatt ssaajjááttooss tteevvéékkeennyyssééggtteerrüülleettee)) lléénnyyeeggiissééggéérrőőll,, sszzeerreeppéérrőőll vvaallllootttt eellkkééppzzeelléésseekk?? HHaaggyyoommáánnyyooss JJeelleennkkoorrii eellssőőssoorrbbaann aa ttaannuullóóii tteelljjeessííttmméénnyyrree iirráánnyyuullóó ttaannáárrii tteevvéékkeennyysséégg SSzzeerreeppee: tteerrmméékkkköözzppoonnttúú,, kkiimmeenneettii mméérrééss,, mmiinnőőssííttééss,, sszzeelleekkcciióó,, ppáállyyaaoorriieennttáácciióó aazz ookkttaattááss mmiinnddeenn sszziinnttjjéérree kkiitteerrjjeeddőő ((ttaannuullóórraa,, ttaannáárrrraa,, iinnttéézzmméénnyyrree,, rreennddsszzeerrrree,, pprrooggrraammrraa)) vviisssszzaaccssaattoollááss SSzzeerreeppee: ffoollyyaammaattkköözzppoonnttúú ((bbeemmeenneett –– ffoollyyaammaatt –– kkiimmeenneett)) AA hhaaggyyoommáánnyyooss mmeelllleetttt: ffeejjlleesszzttééss,, ttaannuulláásssseeggííttééss,, ttaannuullóóii öönnrreefflleexxiióó ééss öönnéérrttéékkeellééss,, hhaattéékkoonnyyssáágg--nnöövveellééss