Dragon Z. előadása a II. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián

1. A mozi fantomja avagy a nézőség traumatikus problémái Dragon Zoltán Szegedi Tudományegyetem

2. Film és trauma Film és trauma – a kezdetektől Narratív, vizuális, kulturális, történelmi, stb. traumák – explicit megjelenés Trauma feldolgozása: narratív lezárás Új nézőpont: olyan traumatikus tartalmak vizsgálata, melyek rejtőzködőek, rejtettek, amelyek feloldása nincs a narratívába kódolva

3. Vizuális és textuális traumák Vizuális trauma A vonat érkezése Örvénylő vizuális tobzódás CGI Attrakció mozija Textuális trauma Egy trauma története Tanúságtétel, vallomás Történetek, melyek nyíltan traumatikus eseményeket elevenítenek fel Mindkét megközelítésben/nézőpontban közös  traumaelmélet  „nyilvánvaló” trauma

4. Trauma- és filmelmélet Susannah Radstone ( Screen , Special issue on trauma studies; Summer 2001): 1. Vajon van-e kapcsolat a film és a trauma között? 2. Ha igen, a filmelméletnek milyen szerepe lehet a vizsgálódásban? 3. Elsősorban a narratívát kell vizsgálnia, vagy 4. a mise-en-scéne , a vágás, stb. lenne a központi kérdés? 5. vagy netán a trauma a médiumon keresztül a vászon és a nézők között érezteti hatását – ha igen, akkor mily módon?

5. „ nem látszik”, „nem beszélnek róla” Tartalmak, amelyek nem nyilvánvalóan traumatikusak Elhallgattatott részek Narratív/vizuális blokk, amely nem kapcsolódik más diegetikus elemhez, nem magyarázható saját kontextusában A néző számára egyfajta „fenyegetés” Sem a traumaelmélet, sem a pszichoanalitikus filmelmélet nem igazán foglalkozik ezzel Vászon és néző között (Radstone)  fantomogén hatás

6. Ábrahám Miklós Fantomelmélet Transzgenerációs hatás: egy entitás kimondhatatlan és rejtett titkokat közvetít generációról generációra „… a fantom a tudattalannak olyan képződménye, amely sohasem volt tudatos – és erre jó oka volt. A szülő tudattalanjából lép át … a gyermekébe.”

7. Fantomelmélet Generációról generációra haladva a fantom olyan titkokat hordoz, amelyek egy előző generáció elfojtásának eredményei. Így egy előző generáció elfojtásai észrevétlenül a jelen generáció tudattalanjába kerülhetnek. Tanúvá válni anélkül, hogy tanú lenne valaki

8. A film médiuma – fantomi működés

9. Film és fantomelmélet Fantom: nyelvi jelenség Kibővített definíció az etimológia segítségével Fantom: φάντασμα  „jelenés”, „látomás”, „vízió” – a fantom szinonímái Φ αυτάζετυ – megjelenés, megjelenítés

10. A film fantomi logikája Narratív és vizuális – abban az értelemben véve, hogy a film nem mutatja meg és nem meséli el a traumatikus tartalmakat – így annak segítségével továbbítja ezeket, hogy helyettük valami egészen mást „jelenít meg” A megjelenítés (reprezentáció) valami elrejtését szolgálja csupán

11. Kérdező szöveg/film Catherine Belsey (Benveniste alapján) Kijelentő (információk), felszólító (parancsok, felszólítások) és kérdező szöveg („…szétdarabolja az olvasó egységét azzal, hogy az egységes kijelentéstevővel való azonosulást nem segíti elő.”) Kérdező szöveg  hasadást hoz létre ill. közvetít  válaszra készteti/kényszeríti a befogadót

12. Mi a tét? Nyilvánvaló traumatikus tartalom Kijelentő vagy felszólító A traumatikus tartalom személyes vagy történelmi kontextusban értelmezhető; szimbolizált A trauma diegetikus marad Átdolgozás nem szükséges néző Rejtett traumatikus tartalom Kérdező A traumatikus tartalom szimbolizációjára tett kísérletek blokkoltak A trauma a diegézis (narratív és vizuális) hiátusain keresztül jut el a nézőhöz Átdolgozás (a kérdező szövegre adott válaszok; a hiátusok betömése) alapvetően fontos tanú

13. A néző mint tanú? A traumaelméletek felvetésével (egy traumatikus narratíva befogadója maga is tanúvá válik [lásd: Dori Laub, pl.]) szemben: a néző kizárólag akkor válik tanúvá, ha a traumatikus tartalom rejtett (megőrző elfojtás)  máskülönben a narratíva keretein beül feldolgozásra kerül (dinamikus elfojtás) Néző: NEM a traumatikus tartalmat, hanem a fantomot illetve annak működési mechanizmusát kell lelepleznie

14. Fantomi reprezentáció Én jól láthatóan fantom vagyok!

15. Fantomi reprezentáció Én is fantom vagyok!

16. Fantomi reprezentáció Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!

17. Fantomi reprezentáció Nem a (traumatikus) tartalom/titok az, amit a tanúvá vált nézőnek lepleznie illetve szimbolizálnia, átdolgoznia kellene A fantom működésén és reprezentációs logikáján magát a fantomot kell azonosítani az analitikus konstrukciók /interpretációs stratégiák segítségével

18. Új megközelítési lehetőség Film és trauma  azon belül: rejtett trauma  a film elbeszélésének és reprezentációs módjainak pszichoanalitikus gondolkodásmódon átszűrt kombinációja  rugalmas megközelítés egy konkrét problémára Pszichoanalitikus gondolkodás – az analógia helyett egy pragmatikus modell