Giorgio Agamben szerint a modern politika és állam alapvető sajátossága a kivételes állapot általánossá válása. A kivételes állapot egy olyan bizonytalan, kétségekkel teli helyzet, amely a jog és a politika határterületén helyezkedik el. Ahogyan Agamben megjegyzi a State of Exception című munkájában: a rendkívüli állapot olyan „jogi forma, aminek nincs jogi formája". Ugyanakkor Agamben úgy véli, hogy a kivételes állapot nem más, mint a modern politika normál állapota. A modern állam és a modern kormányzatok a biztonságot állítják cselekvéseik középpontjába, s emiatt nem egy-egy társadalmi-politikai jelenség (gyakran társadalmi katasztrófák) okait, hanem sokkal inkább annak következményeit próbálják meg kezelni. A modern kormányzás tehát nem az okok, sokkal inkább a „következmények kormányzása". Jelen tanulmány Agamben munkássága alapján először is meg kívánja ragadni és teoretizálni szeretné a kivételes állapot fogalmát, mint amely meghatározza a modern politikát, és új kereteket ad annak. Ezt követően a kivételes állapot elméletét és az ehhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket vizsgálom meg, különös tekintettel a kivételes állapot történeti kialakulására, Carl Schmitt szerepére a kivételes állapot elméletének megkonstruálásában, valamint utóbbi irányzat Agamben által adott kritikájára. Utalni fogok arra, hogy Agamben hogyan köti a kivételes állapotot a szuverenitás és a bipolitikai hatalom kérdéshez (a Homo Sacer című kötetében). Megvizsgálom azt is, hogy a kivételes állapot hogyan értelmezhető biopolitikai szempontból és a biohatalom kontextusában. Ezt követően foglalkozom azzal, hogy a kivételes állapot Agamben szerint (Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig) hogyan lett a modern kormányzás fő paradigmája, sőt azt is mondhatnának, hogy a kivételességből véglegesség, illetve normalitás lett. A tanulmányt azt ebből eredő veszélyek és kockázatok felvillantásával, illetve a biopolitikai hatalomkorlátozás mechanizmusára vonatkozó javaslattal zárom le.

1. Antal Attila:
A kivételes állapot mint a politikaA kivételes állapot mint a politika
„normál” állapota„normál” állapota
A különleges jogrend
2017. április 21.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

2. TémakörökTémakörök
I. Elméleti keretek
II. A kivételes állapot meghatározása
III. Kialakulás és terminológia
IV. Carl Schmitt és Agamben
V. Biopolitikai perspektívák
VI. A permanens kivételes állapot a modern
kormányzás sajátos technikája
VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi ágat?

3. I. Elméleti keretekI. Elméleti keretek
Giorgio Agamben munkássága
Homo Sacer: Sovereign Power and Bare Life (1998)
Remnants of Auschwitz: The Witness and the Archive (1999)
State of Exception (2005)
Az ellenőrző államtól a destituáló hatalom praxisáig (2016)

4. II. A kivételes állapot meghatározásaII. A kivételes állapot meghatározása
Irányzatok

5. II. A kivételes állapot meghatározásaII. A kivételes állapot meghatározása
Agamben elutasítja ezeket az irányokat
A kivételes állapot sem a jogrendszeren belül, sem azon kívül
nem helyezhető el
A jognélküliség hogyan ragadható meg a jog eszközeivel?
Olyan jogi forma, amelynek nincs jogi formája
A jog(i) és a politikai határán helyezkedik el
Probléma: a kivételes intézkedés

6. III. Kialakulás és terminológiaIII. Kialakulás és terminológia
A béke és az ostromállapot elválasztása
Háborús körülményekből nő ki
Később a nem háborús körülmények között is általánossá kezd
válni (gazdaság és társadalmi válságok)
Nehéz definiálni, mert közeli viszonyban van a polgárháborúval,
a felkeléssel és az ellenállással

7. III. Kialakulás és terminológiaIII. Kialakulás és terminológia
A kivételes állapot (state of exception) elfogadott a német
szaknyelvben (Ausnahmezustand), a szükséghelyzet is
(Notstand, state of necessity)
A francia és olasz terminológia: vészhelyzeti rendelkezés
(emergency decrees) és ostromállapot (state of siege)
Az angol-szász rendszerben: a statárium (martial law) és
vészhelyzeti hatalmak (emergency powers)

8. IV. Carl Schmitt és AgambenIV. Carl Schmitt és Agamben
Schmitt szerint az a szuverén, aki a kivételes állapotról dönt
Politikai teológia
Korlátlan felhatalmazás, azaz az egész fennálló rend
felfüggesztése
Az állam a jog eltűnésekor is fennmarad
Az állam erőfölénye
Az autoritás számára a jog létrehozásához nincs szükség jogra
A döntés megszabadul minden normatív kötelékétől
A szuverén kívül áll az általánosan érvényes jogrenden

9. IV. Carl Schmitt és AgambenIV. Carl Schmitt és Agamben
Agamben kritizálja Schmitt-et
A jog hogyan birkózik meg a nemjoggal?
Schmitt koncepciója a jogon kívüli helyzet megítéléséért
folytatott versengés
Schmitt a diktatúrához köti a kivételes állapotot, ugyanis a
diktátor/szuverén lesz az, aki összeköti a jogi és nemjogi
állapotot méghozzá a jogon kívüli, mégis jogi kötőerővel
bíró döntésével
Schmitt megközelítése az erőszak legitimálása, valamint a nem
joginak a jog területén való elhelyezése
Auctoritas – potestas

10. V. Biopolitikai perspektívákV. Biopolitikai perspektívák
A szuverén hatalom Agamben szerint a politikai rend
termelésével hozza létre önmagát
Ehhez van szükség a kivételes állapotra: ez a jog felfüggesztése
és az emberek jogi/politikai státuszuktól való megfosztása
A politikai közösségből való kizárás: zoē vs bios
Az emberek puszta léte (bare life) az államtól függ
A római jogi homo sacer alakja
A nyugati politika (a szuverén hatalom maga) a kezdetektől
biopolitika (biopolitics)
Kierőszakolt kivételes állapot: totalitárius rendszerek,
koncentrációs táborok

11. V. Biopolitikai perspektívákV. Biopolitikai perspektívák
A kivételes állapot tehát a modern állam biopolitikai hatalmának
megnyilvánulása
A koncentrációs tábor mindenütt és mindenhol jelen lévő
potencialitás

12. VI. A permanens kivételes állapot a modernVI. A permanens kivételes állapot a modern
kormányzás sajátos technikájakormányzás sajátos technikája
A modern politika normál állapota
A modern kormányzat középpontjában a biztonság áll
Nem az okok, hanem a következmények kormányzása
Kikényszerített válságok menedzselése
A folytonos „államcsíny” állapota

13. VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmiVII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi
ágat?ágat?
Terrorveszélyhelyzet
A terrortámadás veszélyét mikor és milyen körülmények alapján
állapítja meg a kormányzat?
Már bekövetkezett terrortámadás esetén miért szükséges
„veszélyhelyzetről” beszélni?
A végrehajtó hatalomnak rendkívül nagy a befolyása a
törvényhozáson: csak formálisan dönt a parlament a
kivételes állapot kérdéseben, valójában maga kormányzat
diszponál minden döntés felett
Politikai szempontból és az agambeni biopolitika oldaláról nincs
különbség felhatalmazó és felhatalmazott között

14. VII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmiVII. Hogyan lehet korlátozni a biopolitikai hatalmi
ágat?ágat?
Biopolitikai hatalomkorlátozás
A permanens kivételes állapot miatt nincs lehetőség diskurzus
folytatására (potenciális terrorista lehet bárki)
A biztonság ígérete olyan politikai hívószóvá vált, amelynek
égisze alatt olyan szabadságkorlátozó mechanizmusokat is
be lehet vezetni, amely nem a társadalomnak a
létbiztonságát, hanem a kormányzatnak a politikai
biztonságát szolgálja
Maga a törvényhozás sem elegendő garancia – a végrehajtás
mint biopolitikai hatalmi ág
Ki kell dolgozni a modern állammal/kormányzattal szembeni,
biopolitikai hatalomkorlátozási mechanizmusokat

15. IrodalomIrodalom
Agamben, Girogio (1998): Homo Sacer: Sovereign Power and
Bare Life. Ford.: D. Heller-Roazen, Stanford, California:
Stanford University Press
Agamben, Girogio (1999): Remnants of Auschwitz: The Witness
and the Archive. Ford.: D. Heller-Roazen, New York: Zone
Books
Agamben, Giorgio (2005): State of Exception. Ford.: Kevin Attell,
Chicago: The University of Chicago Press
Agamben, Giorgio (2016): Az ellenőrző államtól a destituáló
hatalom praxisáig. A Szem, 2016. március 27. Forrás:
http://aszem.info/2016/03/giorgio-agamben-az-ellenorzo-
allamtol-a-destitualo-hatalom-praxisaig/

16. Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu
antal.attila@polhist.hu