A Csipkebogyó Egyesület Alapszabálya.

1. SzsT:il:y2c,.
PE
Cí
r. hoztáK
w e n y s íx k
’ ■Z• -VEZETEK
'v-i.NrIODA.JA
C ! á v ’ . . : ' •
i Szám:
L_____
I M ell.:.
i _ , -----------------------------
?M MÁJ 2 fi.
A Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő
Egyesület
Egységes szerkezetbe foglalt
Alapszabálya
2015. december 30.
i

2. Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület
Az 2011. évben létrejött - és a Baranya Megyei Bíróság által 0200/Pk.60113/2011. szám alatt
nyilvántartásba vett - Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület 2015. december 30.
napján kelt módosítással az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az
Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény alapján
Egységes Szerkezetbe Foglalt
ALAPSZABÁLYA
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. ) Az Egyesület neve és nevének rövidítése:
Csipkebogyó Kulturális és Faluszépítő Egyesület
Alapításának éve: 2011.
1.2.) Az Egyesület székhelye: 7673 Kővágószőlős, Dózsa Gy. u. 4.
1.3.) Az Egyesület működési területe: Magyarország
1.4.) Az Egyesület képviselője: Az Egyesület Elnöke
1.5. ) Az Egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy.
1.6. ) Az Egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal
rendelkező szervezet, amely az Alapszabályában meghatározott célra alakul,
nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai
tevékenységét.
Az Egyesület nem gazdasági tevékenység céljára alakult, azonban az egyesületi cél
megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésérejogosult.
1.7. ) Az Egyesületfeladatainak megvalósítása során nem korlátozza tagjainak önállóságát,
döntésijogkörét, felelősségét, amíg az az Alapszabályba nem ütközik.
1.8. ) Az Alapszabály biztosítja az Egyesület demokratikus elven alapuló működését,
elősegíti a tagokjogainak és kötelességeinek érvényesülését.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI
2.) Az Egyesület célja:
2

3. 2.1.) Az Egyesület célja elsősorban Kővágószőlős község lakosainak körében
környezettudatos felvilágosító munka végzése, önkéntes munka szervezése és
vezetése, kirándulások, táborok szervezése, vezetése, egészséges életmódra nevelés,
egészségmegőrző programok szervezése és megvalósítása.
Az Egyesület segítséget nyújt Kővágószőlős község természeti és épített értékeinek
megőrzésében. Kultúrális, művészeti rendezvényeket szervez, vetélkedőket,
pályázatokat hirdet meg és bonyolít le. A gyermekeket és az iljúságot a természet
megismerésére, szeretetére és védelmére neveli. Elősegíti a vidék értékeinek tárgyi és
szellemi kultúrájának megismertetését a helyi közösségekkel, a vidék vonzóbbá
tételét. Kapcsolatba lép hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel,
valamint a velük való együttműködést kialakítja.
Az Egyesület céja továbbá, hogy szellemiségével, működésével hozzájáruljon a
hagyományok megőrzéséhez, a helyi közösségek megmaradásához, a helyi kulturális
hagyományok ápolásához.
Az Egyesület egyik kiemelt célja, hogy az előzőekben megjelölt értékeket,
hagyományokat, ismereteket stb. a fiatalok minél szélesebb körével ismertesse meg, és
adja át.
Az Egyesület célja olyan kiadványok kiadása vagy kiadásának támogatása, műsorok,
programok szervezése, megrendezése közvetlenül vagy az egyesület támogatása útján,
illetőleg olyan kutatások folytatása vagy kutatások támogatása, amelyek az egyesület
szellemiségével, céljaival összhangban vannak.
Az egyesület folyamatos kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal annak érdekében,
hogy az önkormányzat is fordítson kellő figyelmet kulturális programok szervezésére
és a környezet védelmére. Az egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési
intézmények és civil szervezetek kultúrával és művészettel kapcsolatos
kezdeményezéseit, programjait.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében szükség esetén együttműködik
minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és
szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak
megvalósítását
III.
AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI JOGVISZONY
3.) Az Egyesület tagjai és pártoló tagjai
3.1. ) Az Egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai vannak.
3.2. ) Alapító tag az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az Egyesület
megalakulásától a működésben részt vesz, és az alakuló Közgyűlésen is jelezte
belépési szándékát. Az Egyesület alakuló Közgyűlésén résztvevőkről az Elnökség
külön nyilvántartást vezet.
3

4. 3.3. ) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a
belépési nyilatkozatban az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja,
hogy az Egyesület munkájában tevékenyen részt vesz, az évi tagdíjat befizeti.
3.4. ) Az Egyesület működési területén, illetve azon túl is pártoló tagságot szervez feladatai
végrehajtása érdekében. Pártoló tagként felvehető természetes vagy jogi személy
(intézmény, szervezet, szerv) aki/amely vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi
és anyagi támogatását.
3.5. ) A tagsági viszony - az alapító tag státuszát kivéve - felvétellel keletkezik, a felvételről
az Elnök előterjesztésére az Elnökség dönt és a tagokról nyilvántartást vezet. A tagok
felvétele a szóban vagy írásban előterjesztett belépési nyilatkozat alapján történik. A
tagsági viszony a tagfelvételi kérelemnek az elnökség által történő elfogadásával jön
létre, amelyről a kérelmezőt 8 napon belül levélben értesíti. Az elnökség elutasító
döntése ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely egyszerű
többséggel nyílt szavazással dönt a kérdésben.
3.6. ) A tagdíj megállapítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
4. ) A rendes tagság keletkezése és megszűnése
4.1) A rendes tagság keletkezése:
A tagsági viszony - az alapító tag státuszát kivéve - felvétellel keletkezik, a felvételről
az Elnök előterjesztésére az Elnökség dönt és a tagokról nyilvántartást vezet. A tagok
felvétele a szóban vagy írásban előterjesztett belépési nyilatkozat alapján történik. A
tagsági viszony a tagfelvételi kérelemnek az elnökség által történő elfogadásával jön
létre, amelyről a kérelmezőt 8 napon belül levélben értesíti. Az elnökség elutasító
döntése ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely egyszerű
többséggel nyílt szavazással dönt a kérdésben
4.2.) A rendes tagság megszűnése:
- a tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a
bejelentés kézhezvételének napjával szűnik meg.
- a tag halálával,
- a tag kizárásával: Ki kell zárni azt a tagot,
a.) aki a tagdíj megfizetési kötelezettségének 6 hónapon keresztül
nem tesz eleget. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az
esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása
a tagnakfelróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat és
tagdíjfizetés elmulasztását méltányolható indokkal bizonyítani nem
tudta.
b.) aki az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi, vagy egyébként az
Egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.
- az Egyesület megszűnésével.
5. ) A pártoló tagság keletkezése és megszűnése
5.1.) A pártoló tagság keletkezése:
4

5. A pártoló tagsági jogviszony keletkezésére az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet
a pártoló tagságra javasolt természetes személy, jogi személy, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet pontos megnevezésével, valamint mindazon
okok előadásával, melyek a pártoló tagság keletkezését indokolják.
A pártoló tagság keletkezéséről az Elnökség dönt, azzal, hogy a pártoló tagok tagsági
jogviszonya az Elnökség döntésének napján keletkezik. Az Elnökség ezt a jogkörét az
Egyesület elnökére átruházhatja.
5.2.)1. A pártoló tagság megszűnése:
A pártoló tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával vagy jogi személy
megszűnésével, valamint az Egyesület megszűnésével.
6.) A rendes tagok jogai és kötelezettségei
6.1. ) A rendes tagok jogai:
- részt vehet az Egyesület céljainak, feladatainak meghatározásában, az alapszabály
megfogalmazásában, a szervezet kialakításában,
- választhat és választható az Egyesület szerveibe, tisztségeire,
- teljes joggal képviseli a Közgyűlésen és az Elnökségben önmaga vagy szervezete
érdekeit,
- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
igényelheti és igénybe veheti az Egyesület érdekvédelmi, érdekérvényesítési és
érdekképviseleti tevékenységét,
- igénybe veheti az Egyesületben lévő tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit,
- az Egyesületet érintő kérdésekben javaslatokat, indítványokat tehet,
- az Elnökség megbízásából képviselheti az Egyesületet nemzetközi rendezvényeken,
- az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól
számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
A tagot megilletik mindazon jogok, melyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény meghatároz.
6.2. )A rendes tagok kötelezettségei:
- Az Egyesület alapszabályának betartása, továbbá az Elnökség és a Közgyűlés
határozatainak betartása,
- Meghatározott tagdíj rendszeres megfizetése, valamint a közös vagyon óvása,
7.) A pártoló tagok jogai és kötelezettségei
7.1. ) A pártoló tagok jogai:
- Igénybe veheti az Egyesület információs és tanácsadó szolgáltatásait,
Kezdeményezheti az általa megjelölt témákból konferenciák, szemináriumok,
tanácskozások, előadások és egyéb rendezvények megtartását,
- Javaslatot tehet az Egyesület működését érintő kérdésekben,
- Részt vehet az Egyesület rendezvényein.
7.2. )A pártoló tagok kötelezettségei:
5

6. A pártoló tag az általa megajánlott és a közgyűlés által elfogadott összegű tagdíjat fizet
és/vagy más, megállapodásban rögzített módon támogatja az Egyesület munkáját.
IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az Egyesület szervei:
a. ) Közgyűlés
b. ) Elnökség
V.
AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE
1.) Rendes Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az Egyesület tagjainak összessége. A
jogi személy tagokat az általuk delegált egy-egy személy képviseli. A Közgyűlés ülései
nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha az
sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmet.
A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az Egyesület hivatalos honlapján, valamint a helyi
önkormányzat hirdetőtábláján, az ülés előtt legalább 15 nappal korábban, a napirendi pontok
megjelölésével. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, illetőleg a
tagok egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével igényli.
Az Egyesület rendes Közgyűlését szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze
kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni az Egyesület
a. ) éves pénzügyi tervét, illetve
b. ) az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.
A Közgyűlést az Elnök vezeti, azonban annak levezetésével mást is megbízhat.
a.) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása,
az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
az éves költségvetés elfogadása,
az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása,
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával
köt,
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági
tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről
való döntés,
a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása,
6

7. - a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
a végelszámoló kijelölése,
nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása,
mindazon kérdések, melyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe utal.
b.) A Közgyűlés határozathozatala:
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen
van.
A Közgyűlés határozatait főszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A Közgyűlés választja meg többségi szavazattal, titkos szavazással öt évi időtartamra az
Egyesület elnökét, és az elnökségi tagokat. A közgyűlés kétharmada dönthet úgy is, hogy a
tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.
Ajelenlévő tagok %es többségének szavazata szükséges:
az Egyesület Alapszabályának elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez,
az Egyesület tisztségviselőinek (elnök, elnökségi tag) visszahívásához.
A szavazatijoggal rendelkező tagok 3/4-es többségének szavazata szükséges:
az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, más egyesülettel
való egyesüléséről, egyesületekre való szétválásáról szóló közgyűlési döntéshez
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy:
akit vagy akinek közeli hozzátartozóját vagy hozzátartozóját (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés
1. és 2. pont) a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi
személy terhére másfajta előnyben részesít /nem minősül előnynek a szervezet cél
szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatás, illetve a civil szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján
nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás/,
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy
alapítója,
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll,
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlést az Elnök vezeti, azonban annak levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlés határozataitfőszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni.
A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatott, ha azt a szavazati joggal rendelkező tagok
1/3-a indítványozza. A titkos szavazást a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel
megválasztott legalább 2fő szavazatszámláló bonyolítja le.
A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot a VI. pontban
meghatározott vezető tisztségviselők megválasztása tárgyában
7

8. 2. ) Rendkívüli Közgyűlés
A rendkívüli Közgyűlést össze kell hívni:
az Elnökség döntése alapján,
ha azt az Egyesület tagjainak fele az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza,
- ha azt a bíróság elrendeli,
- ha az Egyesület elnöki tisztsége megüresedik,
ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nemfedezi,
ha az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni,
ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkeztésétől számított 15 napon
belül össze kell hívni.
A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az
irányadóak.
3. ) Megismételt Közgyűlés
Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Közgyűlés azonos napirendi
ponttal, azonos helyszínen egy óra elteltével kerül összehívásra. A megismételt Közgyűlés a
megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagokat az eredeti meghívóban
előre figyelmeztették.
4. ) A Közgyűlés napirendje
A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.
A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni az ülést követő 8 napon
belül. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Elnök gondoskodik.
A jegyzőkönyvből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia
kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott
határozatokat.
A jegyzőkönyvet az Elnök és ajegyzőkönyvvezető, valamint az Egyesület - két erre kijelölt -
tagja írja alá, mint jegyzőkönyv hitelesítő. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok
nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között
megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület egyik Elnökségi tagja látja el.
A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 2 héten belül írásban - igazolható módon -
közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett okiratokba az Egyesület székhelyén - az
Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bármely tag betekinthet, azokról
saját költségére másolatot készíthet.
A Közgyűlés az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak
igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és
8

9. feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által
nyújtott cél szerinti juttatások bárki általa megismerhetőek.
VI.
AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATA ÉS
HATÁSKÖRE, VALAMINT FELELŐSSÉGE
1.) Az Egyesület Elnöksége
Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az
Elnökség tagjai.
Az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. Az Elnökség az Egyesület működését
érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az
Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a
Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt.
A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást a Közgyűlés
által egyszerű szótöbbséggel megválasztott legalább 2 fő szavazatszámláló bonyolítja le.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatoknak több mint a
felét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta
meg a választáshoz szükséges szavazatot, második választási fordulóba az első választási
fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább. A második választási fordulót, és
így a választást az ajelölt nyeri meg, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a
választást meg kell ismételni.
a.) Az Elnökség feladat- és hatásköre:
az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a
döntések meghozatala,
a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
- az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves
programok és költségvetés megvitatása, előkészítése és azok Közgyűlés elé
előterjesztése,
az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
- az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés
munkáját elősegítő szervező tevékenység,
- a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése,
az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
- részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
a tagság nyilvántartása,
az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
- az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele,
az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés,
- a tag kizárásával kapcsolatos eljárás lefolytatása,
- az Elnök éves beszámolójának elfogadása,
9

10. személyzeti munka irányítása,
a tagsági díj mértékének meghatározása,
- tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,
- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és
amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
b. ) Az Elnökség működése
Az Elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem
szereplő kiadásokról.
Az Elnökség egyedi határozattal egyéb - más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem
tartozó - ügyet is saját hatáskörébe vonhat.
Az Elnökség tevékenységéről az Egyesület Közgyűlésének tartozik beszámolási
kötelezettséggel.
Az Elnökség legalább négyhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök
vagy az Elnökségi tagok legalább fele az ok és a cél megjelölésével kéri.
Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, és a megtárgyalandó
kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban, írásban -
értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az
Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
Az Elnökség három szavazásra jogosult tag jelenléte esetén határozatképes. A
határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon túl de 15 napon belül
ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés szintén csak abban az esetben
határozatképes, ha azon három szavazásra jogosult tagja jelen van.
c. ) Az Elnökség határozathozatala
Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Az Elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn.
Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot a Közgyűlés által átruházott
hatáskörében hozott kérdésekben.
Az Elnökség titkos szavazással hoz határozott az Elnökségi tagok 1/3-ának indítványára.
Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a
megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a
hozott határozatokat, a szavazati aránnyal együtt. A jegyzőkönyvet oly módon kell vezetni,
hogy abból megállapítható legyen az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya,
illetve a döntést támogatók és ellenőrzők aránya. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok
nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között
megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület egyik Elnökségi tagja látja el. Az elkészült
jegyzőkönyvet minden jelenlevő aláírja.
Az Elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni,
valamint a határozatot az Egyesület székhelyén ki kell függeszteni.
Az elnökségi ülés nyilvános, amennyiben ezt az Elnökség egyszerű szótöbbséggel
megszavazza.
d. ) Az Elnökség tagjai:
10

11. Az Elnökség 3 tagból áll:
- Elnök
Elnökségi tagok
Az Egyesület elnökségi tagjait tisztségükre 5 év időtartamra választják és újraválaszthatók.
Az Elnökségnek csak az az egyesületi rendes tagsággal rendelkező nagykorú személy lehet a
tagja, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem
korlátozták és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, illetve személyével szemben más
kizáró vagy összeférhetetlenségi ok /Ptk. 3:22. § (4)-(6)/ nem áll fenn.
e. ) Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
- az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az
Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és
gazdasági helyzetéről beszámolni,
- az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
az Egyesület önálló képviselete,
észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével összefüggésben,
- felvilágosítás kérése az Egyesülettel, illetőleg az Egyesület szerveinek működésével és
a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
- javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására,
- az Elnökség tagjai jogosultak az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba
betekinteni, azokról másolatot készíteni.
f. ) Az Elnökségi tagság megszűnik:
- a mandátum lejártával,
lemondással: Az elnökségi tag megbízatásáról az Elnökséghez intézett nyilatkozattal,
írásban bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a
lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a
bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
- visszahívással: Az elnökségi tag tisztségéből visszahívható, amennyiben
a.) magatartásával veszélyezteti az Egyesület Alapszabályban
meghatározott céljainak megvalósulását, az Egyesület gazdálkodását,
működését,
b.) olyan magatartást tanúsít, amellyel az Egyesület közmegítélését,
jóhírnevét veszélyezteti,
c. ) választott tisztségéből adódó feladatait tartósan nem teljesíti.
Az elnökségi tag visszahívása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik, azzal, hogy a visszahíváshoz a jelenlévő tagok 2/3-os
többségének szavazata szükséges. A határozat meghozatala előtt az
érintett elnökségi tag számára a védekezés lehetőségét, illetve a
visszahívási indokra vonatkozó észrevételeinek megtételét biztosítani
kell, amelyet az elnökségi tag mind írásban, mind a Közgyűlésen
személyesen gyakorolhat.
A visszahívást kimondó határozatnak tartalmaznia kell a visszahívás
indokát.
- elhalálozással,
az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben
történő korlátozásával,
- az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
11

12. 2.) Az Egyesület Elnöke
Az Egyesület Elnökét az Elnökség választja tagjai közül, 5 év időtartamra.
Feladat- és hatásköre:
az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
irányítja az Egyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját,
- az Egyesület képviselete,
az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok
végrehajtásának felügyelete,
az Egyesület munkájának figyelemmel kísérésére,
- a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről,
- munkavállalóval szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- utalványozási jogkör gyakorlása,
- döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a
Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg az Egyesület egyéb szervének kizárólagos
hatáskörébe,
mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály,
illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal.
3. ) Az Elnökség tagjával szembeni követelmények és kizáró okok
Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Az Elnökség tagja ügyvezetésifeladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástóljogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységetfolytatójogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az,
akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4. ) Titoktartási ésfelvilágosítási kötelezettség
Az Elnökség tagja az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan
felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba
betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnökség tagja a jogosult
által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az Elnökség tagja megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az
Egyesület üzleti titkát sértené, ha afelvilágosítást kérő ajogát visszaélésszerűen gyakorolja,
vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a
felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti ajogi
személy kötelezését afelvilágosítás megadására.
5. ) Az Elnökség tagjánakfelelőssége
12

13. Az Elnökség tagja az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a
szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel
szemben.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után az Elnökség tagjaival szemben e
minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági
törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskorfennmaradó
egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői
érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés
esetén nem alkalmazható
VII.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
Az Egyesület általános képviseletét az Elnök önállóan látja el, az Egyesület bankszámlája
feletti rendelkezést az Elnök, vagy az Elnök távollétében, két Elnökségi tag együtt
gyakorolhatja.
VIII.
AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
Az Egyesület jogi személy, melyet az Elnök önállóan képvisel.
Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységből származó
bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület vállalkozási
tevékenységből származó bevételeit csak az alapszabályban meghatározott célra fordíthatja.
Az Egyesület a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik. Első
költségvetésének elkészítéséről az elnökség az alapszabály elfogadásával egyidejűleg
gondoskodik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon
történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
1.) Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
- az Egyesület vagyona,
- az alapító és rendes tagok által fizetett tagdíj.
- a pártoló tagok megállapodás alapján befizetett támogatásai,
- természetes és jogi személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai, adományai,
- az államháztartás alrendszereitől kapott, közhasznú célra vagy működési költségek
fedezésére szolgáló támogatások.
- a célok elérése érdekében kifejtett közhasznú tevékenységből, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó, illetve rendezvényekből származó saját bevételek,
- pályázatok bevételei,
- az Egyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel,
13

14. - vállalkozási, szakértői tevékenységből származó bevételek.
2.) Az Egyesület vagyona:
Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az
egyesületi tagok - a befizetett tagdíjon túlmenően - az Egyesület tartozásaiért saját
vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület vagyonát érintő bármilyen kiadást tartalmazó vagy eredményező nyilatkozatot
az Egyesület Elnökének ellenjegyzéssel jóvá kell hagynia; amennyiben a nyilatkozatot az
Elnök teszi, úgy az egyik elnökségi tag jogosult jóváhagyásra.
Az Egyesület Bankszámlája felett az Elnök és az egyik elnökségi tag együttesen jogosult
rendelkezni.
Az Egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében kiegészítő
tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban nem lehet az
Egyesület fő tevékenysége.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez. Gazdasági vállalkozási tevékenységként az Egyesület vállalatot
létesíthet magán-, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.
Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban
megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a
Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
Az Egyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási
tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási
tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.
IX.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Baranya Megyei Bíróság jogutódja, a Pécsi
Törvényszék végzi.
Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol
törvényességi felügyeletet.
Az Egyesület feletti adóellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve, a
költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el.
Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes
állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet
gyakorol.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá
14

15. országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem
támogat.
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú
szolgáltatásaiból.
X.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. ) Az Egyesület jogutód nélküli szűnik meg:
- ha a tagok - közgyűlési határozattal - kimondják megszűnését,
- ha az arrajogosult szerv megszünteti, illetve megállapítja megszűnését,
- ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem
határoztak meg,
a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL.
törvény (Cstv.) szerinti felszámolással,
- ha az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
2. ) Az Egyesület jogutódlással szűnik meg:
- más Egyesülettel való egyesülésével,
- más Egyesületekre történő szétválásával.
Amennyiben az Egyesület a Közgyűlés által történt kimondásával, valamint más egyesülettel
való egyesüléssel, illetve más egyesületekre történő szétválással szűnik meg, úgy vagyonának
felhasználásáról a Közgyűlés rendelkezik.
XI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.) Jelen Alapszabályban nem szabályozott és részletezett kérdésekben, az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ide
vonatkozó rendelkezései, illetve a hatályos pénzügyi-számviteli vagyonkezelési jogszabályok
az irányadóak.
Pécs, 2015. december 30.
ett
elnök
Záradék:
A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások
alapján hatályos tartalmának.
15

16. $LÓ (}777Tr.. rf'T rr
hitelesítő
h t L -H 6fc. IÁ^
hitelesítő
jegyzőkönyvvezető
16