Akupunktúra a hagyományos kínai orvoslásban

1. Akupunktúra a hagyományos
kínai orvoslásban
Dr. Oravecz Márk

2. Mi a mai óra célja?
 Általános ismeretek
 Páciensek tájékoztatása
 Kutatások megismerése

3. (rövid)
Történeti áttekintés

4. Honnan jött az akupunktúra
ötlete?
 Akupunktúrás lokációkat a legrégebbi
szövegekben: melegítés
 Legrégebbi eszközleletek: kövek

5. Honnan jött az akupunktúra
ötlete?
Sebészeti eszközök (tályogok nyitására)
+
Érzékeny pontok masszírozása, melegítése
=
Az akupunktúra őse!

6. Bronzkor: bronztű

7. I.e. 5.-2. sz: a kilenc tű

8. I.e. 5.-2. sz: Sárga Császár Könyve
 Kínai orvoslás elméleti
háttere
 Akupunktúrás lokációk
 Csatornák és hálózatok
rendszere
 Betegségek akupunktúrás
kezelése

9. i.e. 2. sz.: A történetíró
feljegyzései
Sima Qian, a kínai “történetírás atyja”
 Akupunktúrás tevékenység leírása
 Kapcsolódó vizsgálati módszerek (pulzus)
 Egyéb kezelési módozatok
(gyógynövények)
 Mester-tanítvány jellegű oktatás

10. 6-7 sz.: Állami oktatás
 Intézményes orvosképzés
a császári udvarban
 Az egyik szakirány:
akupunktúra (5 év)
 Rögzített tananyag

11. 10-12 sz: szabványosítás
 Orvosi szövegeket egységesítő császári
hivatal
 Nyomtatásban terjesztett szövegek
 Első oktató modell (Bronzszobor)

12. 14-16 század:
tűmanipulációk
 Vékonyabb tűk
 Kézi stimulációval
fenntartott ingerlés

13. 17 sz.: Akupunktúrás-
moxibuszciós kompendium
 Szerzője: Yang Jizhou
 Nagy összegző munka
 Szúráslokációk
 Tűmanipulációs technikák
 Betegségek kezelése

14. Kínai & nyugati integrációja
1910-es évek:
 modern struktúrájú képzések
 + (nyugati) anatómia, kórtan stb.
1950-es évek:
 Modern egyetemi képzések
1970-es évek:
 Mester és PhD képzések is

15. WHO és az akupunktúra
 1975: nemzetközi akupunktúrás oktató
központ
 1976: hagyományos medicinák kiemelt
szerepet kapjanak a kutatásban
 1979: 43 akupunktúrával kezelhető
betegség
 1996: ajánlások 63 további indikációról
 2003: Review and Analysis of Controlled
Clinical Trials (kutatások összefoglalása)

16. UNESCO
2010
szellemi világörökség:
“hagyományos kínai orvoslás
akupunktúrája és moxibuszciója”

17. HOGYAN TÖRTÉNIK
EGY KEZELÉS?

18. Akupunktúra ÉS
moxibuszció
 Szúrás és hevítés
 Leggyakrabban „hajszáltű”
 Sokfajta inger zhēn jiǔ

19. Az akupunktúrás tűk sokfélék
Hajszáltű – hao zhen – filliform needle

20. Az akupunktúrás tűk sokfélék
 Bőrtű – pi fu zhen – dermal needle

21. Az akupunktúrás tűk sokfélék
 Háromélű tű – san leng zhen – trigonous needle

22. Moxibuszció
 Argy-üröm /
moxaüröm
 Lassan, egyenletes
hővel ég

23. Moxibuszció fajtái

24. Akupunktúrás kezelés
hajszáltűvel

25. Az akupunktúrás
hajszáltű
 Rozsdamentes acél
 Vastagság: 0,15-0,4 mm
 Hosszúság: 0,5-5 cm
Szabvány: ISO 18746:2016

26. Tűhegyek összehasonlítása
Akupunktúrás
hajszáltű
 Kerekített
hegy
 Széttol
Injekciós tű
 Szike-szerű
hegy
 Vág

27. Az akupunktúrás tűszúrás
Higiénia és sterilitás
 Steril tű
 Kézfertőtlenítés
 Bőrfelület fertőtlenítése
Szabvány: ISO/TR 20520:2018

28. Az akupunktúrás tűszúrás
A tű beszúrása
 Gyorsan áthalad
a fájdalomérző
területen
 Fájdalmatlan

29. Az akupunktúrás tűszúrás
„Tűérzet” kiváltása
 Tűmanipuláció: csavarás, föl-le mozgatás stb.
 Alapvető tűérzet: feszítés, bizsergés stb.
 Irányított tűérzetek: érzetterjedés, hőség,
hideg stb.

30. Az akupunktúrás tűszúrás
Tűk száma
 jellemzően 1-15
 Több tűnél enyhébb tűmanipuláció
 1-2 tűnél erősebb tűmanipuláció

31. Az akupunktúrás tűszúrás
Tűbennhagyás fajtái
 Nincs: manipuláció után kihúzás
 Leggyakrabban: 20-30 perc
 Akár több óra is lehet
 Tűbennhagyás manipuláció nélkül
 Tűbennhagyás közben tűmanipuláció

32. Az akupunktúrás tűszúrás
A Tű(k) kihúzása
 Enyhe megmozgatás
 Gyors kihúzás
 Nyomás steril vattával

33. Kezelések gyakorisága
Akut tünetek kezelése:
 Elég lehet 1 alkalom
 Naponta többször is lehet (súlyos
esetekben)
Krónikus tünetek kezelése:
 Kúraszerűen
 Naponta, másnaponta vagy harmadnaponta
 Akár több hónapos kezelés
 5-15 kezelésenként rövid szünet

34. Hova szúrunk?

35. Szúráslokációk
Csatornák és hálózatok rendszere (meridiánok)
 Szállítóüregek (akupontok)
 Bőrterületek
 „Íncsatornák”

36. Csatornák és hálózatok
rendszere
 „Folyók és kanálisok” hasonlata
 Csatornák: főútvonalak
 Hálózatok: kis leágazások,
mellékútvonalak
 Összekötik a szervezet részeit,
szerveit egymással.
Megvalósítják a funkcionális
egységet

37. Csatornák és hálózatok
rendszere
 A szervi megnyilvánulások elméletében leírt
funkciókhoz kapcsolódnak

38. Csatornák és hálózatok
rendszerének anatómiai alapja
Külső lefutások:
 ér-ideg kötegek mentén
Belső lefutások:
 megfigyelt hatások nyomán

39. Szállítóüregek (akupontok)
 Nem pontok: „üregek és szállítók”
 3-dimenzós topográfiai egységek
 Olyan lokációk a testfelszínen, melyeken
keresztül a szervezet működése célzottan
befolyásolható

40. „Akupontok” fajtái
 „A-shi” pontok („ez az” pontok)
 Extra pontok
 Csatorna pontok

41. Akupontok anatómiai háttere
 Jól definiált topgráfiai lokációk
 Nagyobb ér-ideg kötegek közelében
 Neuro-humoralis mechanizmus

42. Nem akupontok kezelése
Bőrterületek:
 felszínes stimuláció
„Íncsatornák”:
 izomcsoportok
 fájdalom helyének megfelelően
 „Myofascial trigger point”
jelenséghez hasonló

43. PONTLOKALIZÁCIÓS
MÓDSZEREK
1. TÁJOLÓ PONTOK
 Fix tájoló pontok (hajhatár, köröm, köldök,
mellbimbó, stb.)
 Mozgó tájolópontok (ízületi rések, redők
stb)

44. Arányos
testhosszmérték
Testarányos hüvelyk
Proporcionális „cun”

45.  Ujjarányos hüvelyk
Arányos testhosszmérték

46. Néhány gyakran
használt akupont

47. Cuan zhu
Jing ming
Si bai
Tai yang
(Cuan zhu – yu yao – si zhu kong)
Feng chi
Néhány szemkörnyéki akupont

48. Zhong wan – „gyomorközép”
 Szúrás: egyenesen v.
ferdén lefelé 1-1.5 cun
 Indikáció:
emésztés/anyagcsere
 Lokalizáció: A hasfalon a középvonalon, a
köldök és a szegycsont testének alsó vége
között félúton

49. Tian shu – „égi tengely”
 Szúrás: egyenesen 1-
1.5 cun
 Indikáció:
emésztés/anyagcsere
menstruációs zavarok
 Lokalizáció: a hasfalon, a köldöktől
laterálisan 2 cunre, mko 1-1 pont.

50. Guan yuan – „első kapu”
 Szúrás: egyenesen v.
ferén lefelé 1-2 cun
 Indikáció:
urogenitális zavarok
(HKO vese)
 Lokalizáció: az alhason a középvonalon a
köldök alatt 3 cunre

51.  Lokalizáció: a m. palmaris longus és a m.
flexor carpi radialis inai között, a
csuklóredőtől proxisan 2 cunre.
Nei guan – „belső kapu”
 Szúrás: egyenes 0,3-
0,5 cun.
Indikációk:
 Nyugtalanság
 Erős
szívdobogásérzet
 Hányinger, puffadás

52. He gu – „egyesülő völgy”
 Lok.: a kézfejen, az 1. és 2. metacarpalis
csontok között, a 2. metacarpalis csont
középpontjánál a csont radialis oldalán
 Szúrás: egyenesen
0.5-1 cun
Indikációk
 Fejfájás, fogfájás
 Orrdugulás
 Kéz fájdalmai

53. Zu san li – „a láb harmadik
szabályozója”
 Lokalizáció: a lábszáron, a tibia
proximalis végétől distal felé 3
cun, a tibiától lateráisan 1 cun
 Szúrás: Egyenesen
1-2 cun
 Indikációk:
Emésztés/anyagcsere
Szervezet erősítése

54.  Lokalizáció: a belbokától proximalisan 3
cun, a tibia hátsó pereménél
 Indikációk:
 emésztés/anyagcsere
 urogenitális zavarok
 Ellenjavallat: Terhességben
erős ingerlése tilos!
San yin jiao – „három yin
találkozása”

55. Akupunktúra a
kutatások tükrében

56. 3 kérdés
1. Biztonságos?
2. Hatékony/hatásos?
(Milyen betegségekben?)
3. Hogyan működik?

57. Akupunktúra & biztonság
 Prospektív vizsgálatok 2000-es évek eleje
óta
 Egyesült Királyság, Németország, Japán,
Norvégia, Ausztrália, Korea
 Orvosok, fizioterapeuták, hagyományos
akupunktőrök

58. Prospektív vizsgálatok az
akupunktúra biztonságosságáról
Ország Publi-
káció
éve
Kezeléseket
végzők
Kezelés
ek
száma
Súlyos
szövődmé-
nyek
Enyhe
szövődmé-
nyek
Egyesült
Királyság
2001 Orvosok,
fizioterapeuták
32 822 0 42
Egyesült
Királyság
2001 Hagyományos
akupunktőrök
34 407 0 43
Németország 2004 Orvosok 760
000+
5 6 936
Japán 2008 Hagyományos
akupunktőrök
65 482 94
Németország 2009 Orvosok 2,2 millió 44 19 726
Korea 2010 Hagyományos
Akupunktőrök
3 071 0 99
Japán 2017 Hagyományos
akupunktőrök
14 039 0 847

59. Szövődmények gyakorisága
Enyhe szövődmény: 10-100/10000
(pl. ájulás, szédülés, fájdalmas tűszúrás,
tünetek fokozódása, vérzés, vérömleny stb.)
Súlyos szövődmény: kb. 0.02/10 000 (pl.
légmell, idegsérülés, fertőzés)
Haláleset: rendkívül ritka, gyakran nem
terápiához köthető (pl. ön-akupunktúra)

60. Konszenzus
„A megfelelően képzett szakemberek
által végzett akupunktúra
biztonságos”

61. Akupunktúra &
hatásosság/eredményesség
 Hatásosság (efficacy): vizsgálati
körülmények között mért hatás
(jellemzően placebo kontroll)
 Eredményesség (effectiveness): rutin
ellátásban kifejtett eredmény
(jellemzően bevett ellátási forma a kontroll)
Egyes vizsgálatok mindkettőt vizsgálják

62. A bizonyítékokon alapuló
medicina „piramisa”
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
ESTETTANULMÁNYOK, ESETSOROZATOK
KOHORSZ- VAGY
ESETKONTROLL-VIZSGÁLATOK
RANDOMIZÁLT
KONTROLLÁLT VIZSGÁLATOK
SZISZTEMATIKUS
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
META-
ANALÍZIS

63. RANDOMIZÁLT KONTROLLÁLT
VIZSGÁLAT
 Több csoport, alanyok
véletlenszerű
besorolásával
 Kontrollcsoport: amivel
összehasonlítjuk a vizsgált
kezelést, lehet rutin ellátás
vagy placeboeljárás
 Többszörös vakítás:
alanyok, kezelők, vizsgálók
stb.

64. A PLACEBO NEHÉZSÉGEI AZ
AKUPUNKTÚRA VIZSGÁLATAIBAN
Klasszikus placebo: keményítőtabletta
Akupunktúrás vizsgálatokban alkalmazott
„hamis akupunktúra”:
 Nem indikált akupontok szúrása
 Nem akupontok szúrása
 Akupontok felszínes szúrása
 Szúrás nélküli

65. A VAKÍTÁS NEHÉZSÉGEI AZ
AKUPUNKTÚRA VIZSGÁLATAIBAN
Klasszikus „kettős vakítás”: a páciens és a
kezelő nem tudják melyik tablettát kapják/adják
Akupunktúrában:
 Páciens vakítása: nehezebb, de megoldható
 Vizsgáló, elemző vakítása: kettős vakítás
 Kezelő vakítása: szinte kivitelezhetetlen
(kivéve: lézerakupunktúra)

66. A „valódi akupunktúra” problémái
Végzett kezelések sokfélék:
 Teljesen vagy részben individualizált, vagy
egységes
 Szúrások helye, tűk száma
 Stimuáció jellege, erőssége
 Kezelések száma és gyakorisága
 Kezelők végzettsége (ismeretek+manualitás)
Kezelési protokollok ritkán támaszkodnak:
 Alapkutatásokra
 Kínai orvoslás klasszikus/kurrens irodalmára

67. Milyen kórképekben bizonyítottan
hatásos/eredményes?
 Allergiás orrgyulladás
 Krónikus derékfájás
 Fejfájás (tenziós)
 Migrénes rohamok megelőzése
 Térd osteoarthritis
 Műtét utáni fájdalom
 Hányinger, hányás kemoterápia vagy műtét
után

68. Milyen kórképekben lehetséges,
hogy hatásos/eredményes
 Akut derékfájás
 Ülőidegzsába (isiász)
 Szorongás, depresszió
 Alvászavarok
 Asztma (felnőtt)
 Derékfájás terhességben
 Nyakfájás
 Elhízás

69. Milyen kórképekben lehetséges,
hogy hatásos/eredményes
 Stroke utáni rehabilitáció
 Daganat miatt fájdalmak, fáradtság
 Székrekedés
 Krónikus medencetáji fájdalom
 Változókori hőhullámok
 Vállfájdalom
 Teniszkönyök

70. Hogyan működik az
akupunktúra?
Elsősorban 2 fajta alapkutatás:
 Mérhető változások akupunktúrás tűszúrás
alatt/után
 Tűszúrások helyén (akupontok) található
struktúrák/folyamatok beazonosítása

71. Mérhető változások akupunktúra
alatt/után
 Helyi vérkeringés élénkülése
 Helyi ingerülettovábbító
anyagok megjelenése (NO,
adenozin stb.) (fájdalomérzet
szabályozása)
 Javul az agyban az opioid
receptorok aktivitása
(természetes
fájdalomcsillapítók)

72. Mi az akupontok
anatómiai/élettani alapja?
 Nincs külön sejt vagy receptor, ami =
akupont vagy meridián
 Fő akupontoknál jellemzően ér-ideg kötegek
lépnek ki az izompólyán a bőr felé
 Ultrahangos vizsgálatok jellegzetes
kötőszöveti szerkezetet mutattak
 Csökkent elektromos ellenállás

73. Helyi folyamatok
tűszúráskor
 Érző idegek ingerlése bőrben
(A delta) és izomban (II/III)
 Helyi ingerületterjedés (axon
reflex)
 Jelző molekulák
felszabadulása
(CGRP, NGF, VIP, N-Y)
 Fokozódó helyi vérkeringés:
regenerálódás

74. Gerincvelőn keresztüli hatás
 Fájdalom és akupunktúrás inger
ugyanazon a szinten jut a gerincvelőbe
 Gerincvelőben ingerületmódosító anyag
szabadul föl

75. Általános hatás
 Természetes „fájdalomcsillapítók”
felszabadulása (B-endorfin,
enkefalin, drynorfin, orfanin)
 Leszálló (agyból a gerinc felé)
fájdalomcsillapító rendszer
aktiválása

76. Az akupunktúrás vizsgálatok
jövője
 Még több kutatás
 Túl a fájdalomcsillapításon
(objektívebb változók)
 Pontosabb protokollok
 Szorosabb kapcsolat az alapkutatások, a
klinikai gyakorlat és a hatásvizsgálatok
között

77. Köszönöm
szépen a figyelmet!
om@kinai-medicina.hu