Gyász

1. GYÁSZ

2. GYÁSZ
 Általában a gyász fogalmát egy
hozzátartozónk halálát követő állapotra értjük,
 De! elgyászolhatunk más veszteségeket is, pl.:
 partnerkapcsolat megszakadása,
 munkanélküliség,
 nyugdíjba vonulás,
 költözködés

3. GYÁSZ
 Nem egy állapot, hanem egy összetett és
természetes folyamat
 Gyász = veszteség által kiváltott reakció
 Gyász = az elveszett személy hiányából eredő
pszichológiai és érzelmi reakció (Parkes, 1988)
 Gyász = lassú megszabadulás a veszteség okozta
bánattól, gyásztól, olyan módon és eredménnyel,
hogy az elveszett nélkül tudjunk új kapcsolatok és
lehetőségek felé fordulva, teljes, nyitott életet élni
(Polcz, 1989)

4. RÉGEN ÉS MA
 Gyásszal kapcsolatos hagyományok, népi rítusok
 virrasztás, halotti tor (közösség támogató
jelenléte, felidézték az elhunyt életét)
 siratás (fájdalom kifejezése)
 gyászviselet (veszteség tudatosítása)
 Mintát és közösségi támaszt nyújtottak a
gyászolónak
 Napjainkban azonban a gyász folyamatát több
tényező is nehezíti

5. GYÁSZ FOLYAMATÁT NEHEZÍTŐ TÉNYEZŐK
 Hagyományok elsorvadása
 A kórházban haldokló betegek gondozását
szakszemélyzet végzi
 A beteg halálakor legtöbbször nincsenek mellette a
hozzátartozók
 Gyakorivá váltak a hirtelen halálesetek (szív- és
érrendszeri betegségek, balesetek) – nincs lehetőség
elbúcsúzni, a kapcsolatot lezárni
 A temetést temetkezési vállalkozók szervezik
 Szociális kapcsolatrendszer szűkülése
 Mai ideál a társadalomban: az erős, érzelmeit kontrolláló
ember  mihamarabb legyen túl rajta
 Gyásszal kapcsolatos ismeretek hiányossága 
rokonok, barátok gyakran nem tudnak mit mondani a
gyászolónak

6. GYÁSZ MINDIG EGYÉNI – A MEGÉLÉSÉT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
 A folyamat megélése nagy egyéni különbségeket mutat,
melyek a következő tényezőkből adódhatnak
 A gyászoló és az elhunyt közötti kapcsolat (konfliktusos,
ambivalens)
 A halál módja (betegség, baleset, gyilkosság, öngyilkosság)
 Az elhunyt életkora (minél fiatalabb, annál nehezebb)
 A gyászoló neme (érzelem vs. helyreállítás orientáció)
 Alapszemélyiség (diff., fejlettsége,megküzdése)
 Előzetes veszteségek (sorozatos veszteségek)
 Pszichés helyzet (depresszió, szorongás, pszich. Gondozás)
 Kulturális környezet (rítusok, szertartások, érzelemkif.)
 Vallásosság (mi lesz velünk a halálunk után)
 Szocializáció (család, média, oktatási intézmények)
 Szociális kapcsolatrendszer minősége

7. KORAI GYÁSZELMÉLETEK
 Freud
 foglalkozott először a gyászelmélettel
 súlyos pszichológiai következményekkel is járhat, ha a
gyászoló nem tud érzelmileg leválni az elhunytról
 Lindemann:
 leírta a normál gyászt és elkülönítette a kóros
gyászreakciótól
 Bowlby:
 empirikusan is alátámasztotta az elméletét
 milyen hatással van a gyász intenzitására a gyászoló és
az elhunyt közötti kötődés típusa;
 Szakaszok: 1. sokk, 2. sóvárgás, 3. kétségbeesés, 4.
felépülés

8. SZAKASZ ELMÉLET (PILLING J.)
 Anticipációs gyász
 Sokk
 Kontrolláltság
 Tudatosulás
 Átdolgozás
 Adaptáció

9. ANTICIPÁCIÓS GYÁSZ
 Életveszélyes helyzetben vagy állapotban lévő
emberek hozzátartozói már a haláleset előtt
foglalkoznak a halál lehetőségével + azzal, hogy ez
milyen hatást fog rájuk gyakorolni
 Ez általában megkönnyíti a halál tényleges
bekövetkezésének elviselését

10. SOKK
 A halál bekövetkeztekor a legtöbben tagadással
reagálnak: "Ez nem lehet igaz".
 Érzelmileg bénultnak, kiüresedettnek érzik
magukat, sokan sírni sem tudnak
 Máskor az érzelmek sokasága tör a gyászolóra
 Úgy érzik nem tudnak tisztán gondolkodni
 Néhány perctől 1-2 napig is eltarthat  annál
hosszabb lehet, minél váratlanabb a veszteség
 Megszűnésében elsősorban az játszik szerepet,
hogy a hozzátartozónak számos tennivalója lesz

11. KONTROLLÁLTSÁG
 Temetéssel kapcsolatos ügyintézés
 Sokszor tehetetlennek érzik magukat, csökken az
önbizalmuk
 Ekkor szembesülnek először azzal, hogy a
feladatokat az elhunyt nélkül kell elvégezniük
 A világ ködösnek, álomszerűnek tűnhet, mintha az
események mással történnének
 Egyesek túlságosan passzívak, mások fokozott
tevékenységgel próbálják elterelni a gondolataikat
 Általában a temetésig tart

12. TUDATOSULÁS
 A temetést követően a gyászoló az érzelmek kavalkádját éli
át
 Megkönnyebbülés, szomorúság, magány, tehetetlenség,
kiüresedettség, félelem, szorongás, harag, depresszió
 Nagyon-nagyon nehéz kontrollálni ezeket az érzéseket,
váratlanul törnek elő
 Bűntudat – megtett vagy meg nem tett dolgok miatt
 Regresszió = korábbi fejlettségi szintre jellemző érzelmi,
gondolati, magatartási minták  pl. mágikus gondolkodás – a
halott lepke formájában visszatér
 Gyakori a halott jelenlétének az érzékelése – hallucináció,
illúzió, stb.
  megőrüléstől való félelem érzését keltik, de természetes
jelenségek

13. TUDATOSULÁS
 A legtöbben ebben az időszakban befelé fordulóvá válnak,
igyekeznek elkerülni a társaságot,
 a koncentráció csökkenése miatt szórakozottá,
figyelmetlenné válhatnak, tennivalóikat elhanyagolják vagy
halogatják,
 nehezen tudnak döntéseket hozni – de aztán időnként
gyorsan, átgondolatlanul döntenek, néha nagy jelentőségű
dolgokban is
 Mindehhez testi tünetek is társulhatnak. pl. a halálesetre
emlékeztető helyzetek, beszélgetések kiválthatnak
torokszorítást, légszomjat, fulladást, mellkasi szorítást, heves
szívdobogást – rövid időn belül megszűnnek
 néhány egyéb tünet azonban heteken, hónapokon keresztül
tarthat. Ilyen pl. az étvágytalanság, álmatlanság,
szájszárazság, gyengeség, szédülés, teltségérzet, hasmenés
vagy székrekedés.
 Sokan felfedezni vélik magukon annak a betegségeknek jeleit
is, melyben szerettük elhunyt – szorongás

14. TUDATOSULÁS
 A gyásznak ez a leghosszabb és legnehezebb
időszaka, amely hónapokon keresztül tart.
 Tünetei kezdetben erősödnek, később kissé
enyhülhetnek, majd újra visszatérnek  hullámzás
 Főleg az évfordulók (pl. az elhunyt névnapja,
születésnapja), vagy az ünnepek erősíthetik fel
újra és újra a fájdalommal teli érzést.

15. ÁTDOLGOZÁS
 Az előző szakasztól élesen nem különíthető el
 A váratlanul felbukkanó, kontrollálhatatlannak tűnő
érzések és gondolatok helyét egyre inkább a
tudatos emlékezés veszi át.
 A fájdalmas emlékek mellett egyre több már a szép
emlék is.
 A gyásszal kapcsolatos tünetek erőssége már
enyhébb, mint a kezdeti időszakban.
 A gyászolóban erősödik az az érzés, hogy ezt a
helyzetet fel tudja dolgozni

16. ADAPTÁCIÓ
 az élet újraszervezését jelenti
 Képes folytatni az életét - együtt élve azzal a tudattal, hogy
ezt szerettének hiányában kell megtennie
 A gyász korai szakaszában a gyászoló még úgy érezte, hogy
az elhunyt valamilyen formában még itt van vele, ebben az
időszakban már belső emlékképként gondol rá.
 Visszatér a világ iránti nyitottság is: felelevenedhetnek,
megerősödhetnek régebbi kapcsolatok, megjelenhetnek új
emberi kapcsolatok is.
 Felerősödik a jövőre irányultság: míg a gyász kezdeti
időszakában a gyászoló csak a múltra tudott gondolni, később
csak a jelenben élt, ebben az időszakban már újra képes
terveket szőni, s ezeket megvalósítani.

17. GYÁSZ
 A gyász szakaszai nem feltétlenül ebben a
sorrendben követik egymást
 A gyásznak, mint minden természetes folyamatnak,
sajátos ritmusa van, amit nem lehet siettetni és
késleltetni sem
 A gyászmunkát meg kell élni, összes
szenvedésével és szomorúságával

18. KETTŐS FOLYAMAT MODELL
 Strobe és Schut
 A gyásszal történő megküzdés egy dinamikus
folyamat
 A modellnek 3 fontos eleme van: veszteség
orientáció, a helyreállítás orientáció és az
oszcilláció/ingadozás

19.  Veszteség orientáció:
 belemélyedés a gyászba
 Elmélkedés az elhunytról, az életükről, kettejük kapcsolatáról
 Minden olyan vis., érzelem, ami a veszteséggel kapcsolatos:
 a kellemes visszaemlékezéstől, a fájdalmas vágyakozásig
 a helyreállító törekvések tagadása
 Helyreállítás orientáció
 figyelembe veszi az élet változásait
 kikapcsolódás a gyászból, gyász tagadása
 A veszteség másodlagos következményeire fókuszál
 Új feladatok elsajátítása (pl. pénzügyek kezelése)
 Új identitás kialakítása (özvegy)
 Az érzelmek itt is széles skálán mozoghatnak: a
megkönnyebbüléstől és büszkeségtől (meg tudtam csinálni) a
félelemig és szorongásig.

20. OSZCILLÁCIÓ/INGADOZÁS
 Ez a dinamikus reguláció egy oda-vissza zajló
folyamat
 Vagyis a gyászoló valamikor konfrontálódik a
veszteséggel, máskor meg elkerüli a fájó
emlékeket
 Ezek a váltakozások szükségesek ahhoz, hogy
megőrizze a gyászoló mentális és fizikai
egészségét
 Ha zavart szenved: komplikált gyász 
valamelyik orientáció túlsúlyba kerül (extrém
elmélyülés, vagy extrém tagadás)

21. Veszteség orientáció Oszcilláció/ingadozás
←
→
←
→
←
Helyreállítás orientáció
 gyászmunka
 belemélyedés a
gyászba
 elkerülése/tagadása
a helyreállító
törekvéseknek
 figyelembe veszi az
élet változásait
 új dolgokat visz
véghez
 kikapcsolódás a
gyászból
 gyász
elkerülése/tagadása
 új szerepek, identitás,
kapcsolatok

22. A GYÁSZ NÖVEKEDÉS MODELLJEI
 Hagyományos gyászelméletek:
 a gyász negatív következményeire fókuszálnak, meg
sem említik a fejlődés, növekedés lehetőségét.
  a gyászfolyamat végére a gyászoló visszatér a
„normál kerékvágásba”, a veszteség előtti, eredeti
pszichológiai működési szintre
 Újabb elméletek:
 Egy szeretett személy elvesztése minőségi
változásokat eredményezhet a gyászoló pszichés
működésében
 pozitív pszichológiai változás, növekedés, személyes
növekedés, poszttraumás növekedés, stb.

23. POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉSI MODELL
 Calhoun és Tedeschi
 Egy minőségi változást jelent a működésben, mely
magában foglalja a trauma előtti alkalmazkodási
szint meghaladását
 Modell kulcselemei: hiedelmeink a világról és
annak működéséről + elmélkedés

24. HIEDELMEK
 Hiedelmek:
 segítenek eligazodni a világban,
 megmutatják hogyan működik a környezetünk, hogyan
bontakoznak ki az egyes események és hogyan lehet
azokat befolyásolni;
 tervezhetővé, kiszámíthatóvá és értelmessé teszik
számunkra a világot
 Pl.: Az emberek idős korukban meghalnak.

25. Haláleset előtti hipotetikus világ, hiedelmek
Közeli hozzátartozó halála
Fokozott érzelmi
distressz a
hiedelmek változása
következtében
Hipotetikus
hiedelmekkel
nincs összhangban
az esemény
 hiedelmek
változása
Hipotetikus
hiedelmekkel
összhangban
áll az esemény
Az érzelmi
distresszt
enyhítik a
hiedelmek
Automatikus,
intruzív
elmélkedés
Megfontolt, szándékos
Elmélkedés (megértés)
reflektív, konstruktív
séma változás
Szelf analízis
Szociokultúrális
hatások
Megváltozott
Világ elfogadása
Poszttraumás
Stressz növekedés
Jóllét helyrebillenése

26. HIEDELMEINK VS ESEMÉNYEK
 Szerettünk elvesztése: nagyfokú érzelmi distressz
és a veszteség élménye + beleillik a
hiedelmeimbe?
 Ha nem illik bele az „elképzeléseinkbe”/
hiedelmeinkbe, akkor azok összetörnek és még
nagyobb érzelmi distresszt élünk át.

27. ELMÉLKEDÉS
 A modell másik kulcs eleme
 Két fajtáját különböztetik meg:
1. intruzív/tolakodó elmélkedés (olyan gondolatok és
érzések, melyeket nem tud kontrollálni a gyászoló
és nem kívánatosnak tartja őket) és a
2. megfontolt/szándékos elmélkedés (összetört
világkép újjáépítése, tudatos, konstruktív
gondolkodás)
 Mindkettő egymás mellett van jelen a gyász során,
de ahogy halad előre a folyamat úgy kerül túlsúlyba
a szándékos elmélkedés
 Befolyásolják az elmélkedést a szociokultúrális
hatások: +/-

28. NÖVEKEDÉS !!!!!
 A hiedelmek, a világnézet újjáépítése együtt jár a
növekedéssel
 Növekedés:
 A világ és az emberek komplexebb értékelése
 Saját erősségek felismerése
 Elfogadja, hogy a világ nem mindig „fair”, az események
nem mindig kontrollálhatók, a rossz dolgokat nem
mindig lehet megelőzni
 Michael és Cooper vizsg.: türelmesebbek,
toleránsabbak, empatikusabbak,
függetlenebbek, nagyobb önbizalom,
megváltoznak a prioitások az életben

29. KOMPLIKÁLT GYÁSZ
 A szakirodalomban nincs egységes kritériuma
 Leggyakrabban megnevezett kritériumok:
gyászreakció elmaradása, késlekedése,
elhúzódása, az intenzitás szokatlan mélysége, a
szokványostól eltérő pszichés vagy szomatikus
tünetek megjelenése
 Gyakorisága: 10-25%
 Egységesebbek a vélemények a hajlamosító
tényezőket illetően:

30. KOMPLIKÁLT GYÁSZRA HAJLAMOSÍTÓ
TÉNYEZŐK
 Váratlan veszteség
 Túlságosan erős kötődés a halotthoz
 Ambivalens érzések az elhunyttal kapcsolatban
 Gyermek illetve fiatal halála
 Halmozott ill. feldolgozatlan korábbi vesztségek
 a gyásszal egyidejűleg fellépő egyéb stresszhelyzetek
 hiányos szociális kapcsolatok
 a halál erőszakos úton való bekövetkezése
 a túlélő olyan baleset következtében veszít el valakit,
amelynek saját maga okozója volt
 rossz testi vagy lelki egészség; a gyászoló
anamnézisében depresszió

31. KOMPLIKÁLT GYÁSZ
 A gyász időtartamát tekintve: krónikus gyász,
késleltetett gyász
 A gyász intenzitását tekintve: bagatelizáció,
hipertrofikus gyász

32. KRÓNIKUS GYÁSZ
 Kialakulásának háttere: rendkívül szoros függő vagy
ambivalens kapcsolat a gyászoló és az elhunyt között vagy a
szociális támogatás hiánya vagy nem megfelelő volta áll
 Pl.: a gyászoló nem tudja megosztani az érzéseit a rokonaival
barátaival ill. azok nem tudnak kellő támogatást nyújtani
 A tünetek intenzitása az idő előrehaladtával nem csökkennek
 Akár éveken át elhúzódó szorongás, a szociális kapcsolatok
beszűkülése, a halott idealizálása jellemzi.
 A gyászolóban erős félelmet kelt a továbblépés, feldolgozás
vagy elfelejtés gondolata.
 Végletes formája a mumifikáció: a halott szobáját soha nem
rendezi át, mindig megterít neki is, belső párbeszédet folytat
vele.

33. KÉSLELTETETT GYÁSZ
 Általában akkor jön létre, ha a gyászoló mások
támogatását helyezi előtérbe, de lehet mögötte
ambivalens kapcsolat is az elhunyttal
 Az akut gyász jelei hiányoznak
 Elhúzódó tagadás, erős haraggal és bűntudattal.
 Gyakoriak a pszichoszomatikus betegségek.
 A gyász egyéb tünetei akkor jelennek meg ha a
támogatási szükséglet megszűnik (nincs szükség
arra h a gyászoló támogassa xy-t) vagy egy újabb
veszteség következik be

34. BAGATELIZÁCIÓ
 Háttérben az elhunyttal való ambivalens kapcsolat állhat
 Kezdetben megkönnyebbülést érez a gyászoló, és hiányzik
a szorongás és a lehangoltság
 A gyászoló igyekszik úgy élni, mintha semmi sem történt
volna.
 Gyakori a túlzott aktivitás
 Hárítja a halottról való beszélgetést. E mögött általában
harag és bűntudat állhat.
 Gyakori az alkoholizmus és a pszichoszomatikus tünetek.

35. HIPERTRÓFIKUS (TÚLZOTT MÉLYSÉGŰ) GYÁSZ
 Általában hirtelen bekövetkező halálesetnél vagy
gyermek halálakor fordul elő.
 Szokatlanul erőteljes gyászreakciók, ezeket később
megpróbálja elnyomni a gyászoló
 Nagyfokú szorongás, szociális visszahúzódás
 Lefolyása:elhúzódó

36. TÁMASZNYÚJTÁS LEHETŐSÉGEI
 Gyász természetes része az életnek – a normál
gyászhoz nem kell szakmai segítségnyújtás
 De hasznosak lehetnek: egyéni vagy csoportos
önsegítés, egyház támogatása
 A komplikált gyászreakciók pszichoterápiás
kezelést igényelnek

37. EGYÉNI ÖNSEGÍTÉS
 Gyásszal foglalkozó könyv  praktikus tanácsok,
eloszlatják a tévhiteket, megerősítik a gyászolót, hogy
az átélt érzései, gondolatai normálisak
 Pocz Alaine könyvei, Singer Magdolna könyvei,
 Gyerekeknek: Boldogan éltek míg meg nem haltak;
Pöttyös Panni Harkály anyó, Az élet olyan, mint a szél
 Napló vezetése  érzések, gondolatok, álmok leírása
 érzések kifejezése, strukturálása, rámutat a
fejlődésekre, előrelépésekre
 Évfordulókon, ünnepnapokon  egyéni rítusok –
gyertyagyújtás, imádkozás, adott helyek meglátogatása,
közös élmények felelevenítése

38. NAPJAINKBAN
Gyakran az emberek legnagyobb félelme, hogy nem
tudják, mit mondjanak a gyászolónak, hogyan
viselkedjenek vele
 Korábban megvoltak a megfelelő rítusok
 A legtöbbször azt mondjuk: "Sajnálom„
„Részvétem”
 Mondjuk ezt minél hamarabb, mert minél inkább
halogatjuk, annál nehezebb lesz kimondani és
annál kevésbé hangzik őszintének.

39. JOBBÁ TEHETJÜK A HELYZETET?
 Alapvetően nem
 Ha valaki meghalt, akkor azt nem tudjuk jobbá/jóvá tenni:
csak a feltámadás lenne erre megoldás.
 Amit tenni lehet: érzékenyen figyeljük a gyászoló személy
igényeit
 Ahogyan reagál a gyászoló a kezdeti "sajnálom"-ra, világosan
jelzi, hogy mire van most szüksége →
 Egy gyors köszönöm és témaváltás azt jelzi, hogy nem akar
beszélni erről jelenleg, egy nyitottabb válasz jelezheti azt,
hogy készen állnak a beszélgetésre.
 Kérdezzük meg: mit szeretne, miben tudunk segíteni?

40. A GYÁSZOLÓVAL NEM KÖNNYŰ EGYÜTT
LENNI
 A gyászolók gyakran nyersek, rosszkedvűek és idegesek.
Hangulatuk nagyon hullámzó  nehezebb velük együtt lenni
 Lehet az az érzésünk, hogy bármit is csinálunk, vagy mondunk,
az rossz vagy nem elég jó.
 Legyél türelmes!
 Gyakorlati segítség: egy étel elkészítésével vagy a ház
rendbetétele
 Érzelmi segítés: ajánld magad és az idődet, amikor
meghallgatod vagy csak egy ölelést adsz neki.
 Ha mérges vagy rá általában jobb ha kiabálsz vele egy sort:
„Lehetetlen vagy! Nem tudom már mit tegyek vagy mondjak”,
mint puffogva elvonulni és hagyni, hogy egyedül oldja meg a
problémáját.
 Legyél mindig elérhető, anélkül, hogy tolakodó lennél – csak
együtt hallgatni, ülni vagy sétálni.

41. INKÁBB KERÜLJÜK EL A KÖVETKEZŐ
MONDATOKAT
 „Tudom mit érzel.”  nem tudhatod, mivel minden
kapcsolat egyedi
 „Ne szomorkodj majd az idő megoldja.”  nem
lehet nem szomorú + az idő önmagában nem old
meg semmit, csak amit teszünk
 „Foglald el magad!”  veszteséget fel kell dolgozni
 ha nem: munkamánia, alkohol
HELYETTE:
 „El sem tudom képzelni, hogy mit érzel, hogy
mennyire fájdalmas lehet ez neked.”
 „Nagyon sajnálom. Hogy történt?”  ha tényleg
van rá idő.