SlideShare a Scribd company logo
1 of 5
Download to read offline
Ergoscope: objektív módszertan a munkaképesség vizsgálatára
Ergoscope: an objective methodology for testing work capacity
dr. Pankász Balázs Phd
Munkahely, cím, elérhetőség
Dr. Pankász Balázs PhD
PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ
Cím: 7624 Pécs, Nyár u. 8.
Levelezési cím: 7624 Pécs, Nyár u. 8.
e-mail: pankasz.balazs@pte.hu
Abstract
A munka világában a terhelhetőség és teljesítőképesség mértékét nem kizárólag a fizikai tényezők, sokkal
inkább a fizikai és pszichológiai tényezők együttese határozza meg. A munkaképesség megítélésének
fontos összetevői az objektív vizsgálatok, melyek átgondolt használatával fontos adatokhoz juthatunk. A
munkapszichológia gyakorlata több, egymásra épülő módszertant használ fel az információk
összegyűjtése során, melyben kérdőíves és számítógépes vizsgálatok egyaránt szerepelnek. Az
Ergoscope munkaszimulátor alkalmazása egy új lehetőség, mely objektív és validált adatméréssel
támogatott módszertant vezethet be a munkaképesség meghatározás vizsgálati folyamatába.
The degree of capacity and performance is determined not only by physical factors, but by physical and
psychological factors as well. Objective tests are an important component of assessing the ability to
work. The psychology practices use more than one methodology for collecting information, in which
both questionnaire and computer studies are used. The Ergoscope work simulator is a new opportunity
to introduce a methodology supported by objective and validated data measurement to the process of
determining the ability to work.
Kulcsszavak: munkaképesség vizsgálat, ergoscope, fizikai állapotmérés, pszichometria, ergonómia
Az ergonómia a dolgozó ember és a munka kölcsönhatását vizsgálja, figyelembe véve az emberi
teljesítőképességet és munkavégzést korlátozó egyéb tényezőket egyaránt. Szükség van olyan eljárások
és munkamódszerek bevizsgálására, melyek gyakorlati felhasználása révén a munkaképesség szinten
tartható, vagy javítható. E rövid tanulmány az Ergoscope munkaszimulátor felhasználási lehetőségeit
mutatja be, mely új irányt adhat az objektív munkaképesség meghatározási és mérési folyamatának.
A fizikai vizsgálati és értékelési protokoll módszertana Európában (Németország, Ausztria, Hollandia,
skandináv államok) már jelentős eredményeket tud felmutatni a foglalkoztathatóság, a munkára kész
állapot minőségének megállapításának területén. Az egyszerűbb, orvosi vagy foglalkozás-egészségügyi
fizikális vizsgálatok mellett egyre több országban megjelennek a gépesített (kezdetben műszeres, majd
számítógéppel támogatott) adatszerzések, melyek alkalmasak összetett képességvizsgálatokra is.
Elvárás, hogy a munkaképesség elbírálása objektív alapokra épülő összetett folyamat legyen, melyben
a fizikális állapotmeghatározás mellett a pszichés-mentális tényezők is a vizsgálat tárgyait jelentik. A
komplex vizsgálatok lehetőséget adnak egészségügyi és foglalkozási rizikófaktorok azonosítására,
pszichometriai alapú állapotmeghatározásra.
A munkaszimulátor bemutatása
Fontos szem előtt tartani, hogy a munkaalkalmasság megítélése, nem pontos értékítélet, hanem becslés.
A magyar munkaerő kiválasztási eljárásokban a funkcionális képességértékelés mint módszer
alkalmazása nem bevett eljárás, de a nemzetközi területen régóta, általánosan használt. A
képességértékelő eljárások használata az adott személy munkakör szempontjából releváns mentális,
fizikai és egyéb képességeinek vizsgálatát jelenti. Ez műszeres értékelő berendezések, mérőeszközök,
szimulátorok felhasználásával jár a vizsgálat során, rámutatva az objektivitás és a megbízhatóság, az
érvényesség, a praktikusság, használhatóság fontosságára a folyamatban. Két irányban használhatják,
egyrészt foglalkozási előszűrésre, az egészséges emberek alkalmassági vizsgálatára, másrészt
rehabilitációs vizsgálatokra. A képességmérő berendezésekhez sorolhatjuk a munkaszimulátorokat, így
az ErgoScope-ot is (ergométer munkaszimulátor).
Az ErgoScope egy olyan munkaképesség vizsgáló rendszer, ahol a szimulált munkahelyek vannak
létrehozva, és az egyes munkahelyeken a vizsgálandó személyeknek különböző feladatokat kell
elvégezni a speciálisan kialakított mérőeszközök segítségével.
A több paneles kialakítás lehetőséget nyújt arra, hogy egyidejűleg több személy vizsgálata is
elvégezhető legyen. A mérőeszközök adatgyűjtő egységei a központi számítógépbe továbbítják a mért
adatokat.
A mérések többszintű adatsorokat adnak, szerepel benne statikus/dinamikus erőmérés, ülve végzett
munkák vizsgálata, helyben, egész testtel végzett mozgások vizsgálata, finommozgások (kéz, csukló,
ujjak) feltérképezése. Lehetőség van olyan egyidejű élettani/fiziológiai vizsgálatokra is, mint EKG,
testhőmérséklet, légzés és vérgáz vizsgálat. A repetitív feladatok révén a monotóniatűrés is vizsgálható.
A digitálisan eltárolt mérési adatok lehetőséget biztosítanak azok igény szerinti előhívására, egyúttal
megakadályozzák a mérési eredmények utólagos manipulálását.
Az elvégzett mérések és tesztek segítségével objektív képet kaphatunk a vizsgált személy
munkaképességére vonatkozóan, megállapítható, hogy a személy milyen munkaformákat,
tevékenységeket képes elvégezni, milyen gyakorlati feladatokat tud ellátni.
Ergométerrrel elvégezhető vizsgálatok listája:
I. Fizikai kompetenciák vizsgálata képességvizsgáló munkaszimulátorral
1. Statikus és dinamikus erő mérése
A mérőegység lehetővé teszi a vizsgálandó személy különböző erőkifejtésének objektív mérését az
alábbiak szerint:
- különböző súlyok emelése padlóról munkapad ill. polc magasságába; a mozgás dinamikájának mérése
(gyorsulás/lassulás), a mozgás végpontjainak pontos meghatározásával
- statikus erőmérés jobb és bal kézzel külön-külön mérve ill. együttesen mérve fej feletti, derék
magasságban ill. a boka szintjén végzett húzással/tolással. Az biztonsági tartományból való kilépéskor
a mérés hangjelzéssel befejeződik.
- A berendezés állványt és a magassági pozíció tekintetében állítható két, fogantyúként kialakított
adaptert tartalmaz. A vízszintes irányú toló- és a húzóerők mérésénél a fogantyúk tengelyvonalainak
helyzete függőleges. A függőleges irányú toló- és húzóerők regisztrálásánál a fogantyúk tengelyvonala
vízszintes.
2. Ülve végzett munkák vizsgálata, kézügyesség, ujjak ügyessége, érzékelés meghatározása, szellemi
(mentális) munkavégzéshez szükséges képességek mérése
a. Erőmérések
- Két ujjal való szorítással kifejtett erő mérése
- Három ujjal való szorítással kifejtett erő mérése
b. Csukló jobbra/balra csavarási erejének mérése jobb/bal kézzel
Az eszköz, mérő átalakító adaptert, valamint támasztó és rögzítő elemeket tartalmaz. Az utóbbiak az
alkar helyzetének stabilizálására szolgálnak. A támasztó, rögzítő elemek párnázott hengerből (melyek
az alkart közrefogják) és az asztal síkjával párhuzamos, az alkart alulról megtámasztó, hosszú párnából
épülnek fel. A mérő átalakító adapter egy fogantyú, mely vízszintes, vagy függőleges pozícióban
rögzíthető. Forgatónyomaték mérése pronáció és szupináció irányú erőkifejtésnél.
c. Csukló hajlítási/feszítési erejének mérése jobb/bal kézzel
Az eszköz, mérő átalakító adaptert, valamint támasztó és rögzítő elemeket tartalmaz. Az utóbbiak az
alkar helyzetének stabilizálására szolgálnak. A támasztó, rögzítő elemek párnázott hengerből (melyek
az alkart közrefogják) és az asztal síkjával párhuzamos, az alkart alulról megtámasztó, hosszú párnából
épülnek fel.
A mérő átalakító adapter egy fogantyú, mely vízszintes, vagy függőleges pozícióban rögzíthető. A
fogantyú vízszintes helyzetében, a csukló, mint tengely körül, hajlító irányú (alkari flexorok
aktiválásával), illetve feszítő irányú (az alkari extenzorok aktiválásával) erőt fejtünk ki.
d. Kéz szorítási erősségének mérése bal/jobb kézzel
feladata; a markoló erő maximum értékeinek és az erőfelfutás meredekségének meghatározása,
speciális, kézi szorítóerő adapter felhasználásával.
e. Ujjakkal való fogás, rakodás vizsgálata
f. Tárgyak tapintással történő érzékelése
- Méret alapján
- Forma alapján
- Felületi finomság alapján
- Hőmérséklet különbség alapján
g. Billentyűzet kezelése
h. Szellemi munkavégzés
- figyelem (fenntartott, egyfókuszú, ill. megosztott figyelem)
- memória (STM, emlékezeti keresés, téri lokalizáció)
3. Helyben, egész testtel végzett mozgások-, állóképesség-, álló helyzetben történő munkaterhelés
vizsgálata és mérése
a. Fej felett végzett munka a kar és a kéz, különböző irányokban történő nyújtásával
b. Előre kinyújtott karokkal történő munkavégzés
c. Kombinációs, megfigyelési készség, finom kézi tevékenység vizsgálata, reakcióidő mérésével
d. Hajolással, fordulással, térdeléssel, guggolással végzett tevékenység
e. Állóképesség vizsgálata
f. Összetett, ismétlődő tevékenység mérése, mely magába foglalja a válogató, anyagmozgató, emelő,
forduló, sétáló tevékenységek meghatározott sorozatát
g. A mérés eredménye pontos adatokat adjon a dolgozó reakcióidejéről és az ismétlődő tevékenység
során bekövetkező hibák számáról
h. Álló helyzetben történő munkaterhelés
i. Állva vagy járva végzett munkavégzés vizsgálata. A dolgozó hosszabb ideig tartó állva vagy járva
végzett tevékenység közbeni megfigyelése, teherbírásának értékelése
Munkaszimulátoros vizsgálat megváltozott munkaképesség esetében
A munkavégző képesség széles határok között mozoghat, nagy egyéni és csoportos eltérések
mutathatóak ki. A megváltozott munkaképességű személyek esetében is kiemelten fontos, hogy
megvalósuljon az ember-gép-környezet illeszkedés, miközben a hatékonyság szempontjainak továbbra
is előtérben kell maradniuk. A munkaszimulátor használatával a pszichometriai kockázatok
azonosíthatóak, és összetett rizikóprofilok állíthatóak fel.
Amikor egy tipikus dolgozóról esik szó, általában egy átlagos fizikai és mentális képességekkel
rendelkező, fiatal felnőtt képe jelenik meg szemünk előtt. Valójában az „átlagos” kifejezés egy biológiai
korának megfelelő testsúlyú, magasságú, izomerejű személyt jelent, aki kifinomult, optimálisan működő
érzékszervekkel, jó kognitív képességekkel, átlagos intelligencia szinttel és ehhez mérhetően gyors
reakcióidővel rendelkezik.
A munka világában nem csak normál képességű, de sajátos igényekkel rendelkező, enyhe vagy súlyos
funkcióveszteséggel élő személyeket is nagy számban tudunk azonosítani. A különbség az említett két
csoport közt abban nyilvánul meg, hogy míg az enyhe képesség csökkenést mutató személyek képesek
egyedül megbirkózni a munkafeladataikkal, addig a súlyosabb problémákkal élő társaik folyamatos
segítségre és speciális eszközök használatára szorulnak munkavégzés közben is.
A megváltozott munkaképesség egészségügyi kockázatokat is jelent. Az ergonómia egyik nagy
dilemmája, hogy a munka világában milyen áldozatok fogadhatóak el a hatékonyság oltárán. A fejlett
társadalmakban az emberi egészségre káros hatások elfogadhatatlanok, még akkor is, ha azok esetleg a
munkateljesítményt növelhetnék. Alapvető követelmény az emberi biztonság szem előtt tartása.
A megváltozott funkciókat mutató személyek képességei, adottságai sok tekintetben eltérhetnek az
„átlagos” dolgozó értékeitől. Adottságaik az öregedés, betegség, műtét vagy balesetben elszenvedett
sérülés következtében megváltoz(hat)nak. Átlagos képességekkel élő társaikhoz képest nagy egyéni
különbségeket mutathatnak nem csak magasság vagy testsúly, de izomerő, fizikai terhelhetőség,
mozgáskoordinációs és percepciós készségeik, valamint mentális képességeik terén is. A képességbeli
eltérések következtében előfordul, hogy nem csak a hétköznapi rutintevékenységek, de az átlagos
dolgozók számára egyszerűen kivitelezhető munkafolyamatok is gondot okoznak számukra. Olyan
munka körülményeket kell teremteni a speciális képességekkel rendelkező személyek számára, melyek
nem csak biztonságos, de kényelmes, és egyúttal komfortos munkavégzést tesznek lehetővé.
Mind az ergonómiai szemléletű tervezésben, mind a munkakörnyezet speciális igényekre szabásában
fontos kiinduló adatokat tud szolgáltatni a munkaszimulátoros vizsgálatsorozat. Segít felmérni a
speciális képességeket, a funkciócsökkenések mértékét, a munkabírást, a mentális teljesítőképességet és
az egyéni eltéréseket. A kiindulási mérési adatok felhasználhatóak a munkakörnyezet tervezésére is
egyben. A speciális igényekhez illeszkedő munkakönyezet tervezés magába foglalja a munkafeltételek
kialakítását, a használatba vehető tárgyak kezelhetőségének javítását, a végzett munkafolyamatok
optimalizálását.
Társadalmi érdek, hogy olyan munkakörülményeket hozzunk létre, melyek az egészséges munkavégzést
biztosítják, ergonómiailag átgondoltak, az egyének igényeit, lehetőségeit és korlátait, az emberi test
jellemzőit is figyelembe veszik.
Az eszköz használatának jövőbeli lehetőségei
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2015-ben 18 darab 1 paneles képességvizsgáló
szimulátort (megyénként 1-1 db) és 7 darab 3 paneles képességvizsgáló munkaszimulátort
(régióközpontokba 1-1 darab) szerzett be a TÁMOP 5.4.8 és a TIOP 3.2.2. konstrukció keretében. A
beszerzés a munkaképesség változás objektív mérési rendszerének kialakítása érdekében történt meg,
amelyre a rehabilitációs ellátás tömeges felülvizsgálata teremtett igényt.
A gépek valós rendszerbe állítása azonban nem történt meg, amit részben az NRSZH megszűnése is
indokolt. Kiépítésre került egy olyan országos lefedettségű mérési hálózat, amely jelenleg nem működik,
mivel a kormányhivatali rendszerben jelenleg nincs meg az a tudás, amivel a rendszer használható lenne,
illetve hiányzik az a know-how, amivel komplex vizsgálatokat lehetne végezni a megváltozott
munkaképességű célcsoportok egészséges és tartós foglalkoztatása érdekében.
A Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozásegészségügyi Kiválósági Centrum az
EFOP 3.6.1. konstrukció keretében megkezdte a „Fizikai és szellemi kompetenciák együttes vizsgálati
és értékelési módszertanának kimunkálása az idősödő korcsoport munkavállalásának elősegítésére”
című kutatási és fejlesztési projektjét. Ennek során a képességvizsgáló munkaszimulátoros fizikai
mérésekhez szellemi kompetenciavizsgáló rendszer kerül illesztésre, így a rendszer alkalmassá válik
komplex felhasználásra. A labor kiépítésére fizikailag a PTE Klinikai Központ Foglalkozás-
egészségügyi és Munkahigiénés Központjában kerül sor.
A rendszer alkalmas a munkaszervezés, a munkaerő-kiválasztás, a munkakörmegosztás,
pályaorientáció/korrekció elősegítésére. A fizikai és szellemi kompetenciák együttes vizsgálata
nemzetközi újdonságnak számít, jelentős innovációs terület. A rendszer további fejlesztéssel
alkalmazható a rendvédelmi szervezetek, sportolók (különös tekintettel a parasportokat ), megváltozott
munkaképességűek, rehabilitációs eljárásban résztvevők alkalmi és rendszeres állapotvizsgálatára.
A Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozásegészségügyi Kiválósági Centrumának
távlati célja országos lefedettségű fizikai és szellemi kompetenciavizsgáló rendszer kialakítása, szakmai
koordinációja.
A munkaképesség pontos meghatározása társadalmi szempontból fontos kihívás, jelentős szociális,
közgazdasági és egészségügyi vonatkozásokkal bíró, gyorsan fejlődő terület.
Az aktuálisan előttünk álló legfontosabb feladat az objektív alapokra épülő
munkaképességmeghatározás, az egységes mérési normák kialakítása, az eredmények validálása, és a
sztenderdek felállítása.
Irodalom
Antalovits Miklós (1998) Bevezetés az ergonómiába. In Klein Sándor (szerk) Munkapszichológia. 2.
átdolgozott kiadás, SHL Kiadó
Harvey, R.S. (2004) Human factors and cost benefits. In Sandom, C.,& Harvey, R.S. (eds) Human
Factors for Engineers. London: The Institution of Engineering and Technology.
Hercegfi, K.,& Izsó L. (szerk.) (2007): Ergonómia; Budapest, Typotex
Izso L, Szekely I, Danos L. Possibilities of the ErgoScope high fidelity work simulator in skill
assessment, skill development and vocational aptitude tests of physically disabled persons. Stud Health
Technol Inform. 2015;217:825-31.
Kroemer, E.H.K., Kroemer, J.H.,& Kroemer-Elbert, E.K. (2010) Engineering Physiology: Bases of
Human Factors Engineering/Ergonomics, 3rd edition, London: Wiley.
Kroemer, K.H.E. (2006) „Extra-ordinary” Ergonomics. How to accomodate small and big persons, the
disabled and elderly, expectant mothers, and children. Boca Raton, FL: Taylor&Francis.
Mák Kornél-Fehér Gergely és mtsai (2018): A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: Irodalmi
áttekintés. Lege Artis Medicinae. Megjelenés alatt
Pankász Balázs (2016) Alkalmazott ergonómia - munkatudományi vonatkozások. In: Zádori Iván
(szerk.) Alternatív munkaerőpiac: Fejezetek munkatudományi, munkaerőpiaci kutatásokból 2008–2015.
399 p. Pécs: PTE, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, 2016. pp. 43-73.

More Related Content

More from Balazs Pankasz

Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Balazs Pankasz
 
Online educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationOnline educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationBalazs Pankasz
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Balazs Pankasz
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Balazs Pankasz
 
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Balazs Pankasz
 
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlKérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlBalazs Pankasz
 
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...Balazs Pankasz
 
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaRegionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaBalazs Pankasz
 
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozásokAlkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozásokBalazs Pankasz
 
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Balazs Pankasz
 
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Balazs Pankasz
 
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekVezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekBalazs Pankasz
 
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdések
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdésekMunkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdések
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdésekBalazs Pankasz
 
Ergonómia - szerkesztett tanulmánykötet -
Ergonómia  - szerkesztett tanulmánykötet - Ergonómia  - szerkesztett tanulmánykötet -
Ergonómia - szerkesztett tanulmánykötet - Balazs Pankasz
 
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknek
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknekErgonómia megváltozott munkaképességűeknek
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknekBalazs Pankasz
 
Ergonomics - edited study book -
Ergonomics   - edited study book -Ergonomics   - edited study book -
Ergonomics - edited study book -Balazs Pankasz
 
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmany
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmanyBüntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmany
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmanyBalazs Pankasz
 
Pécsi egyetemisták 2.0
Pécsi egyetemisták 2.0Pécsi egyetemisták 2.0
Pécsi egyetemisták 2.0Balazs Pankasz
 

More from Balazs Pankasz (18)

Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
 
Online educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationOnline educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher education
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
 
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
 
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlKérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
 
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
 
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaRegionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
 
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozásokAlkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
 
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
 
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
 
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekVezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
 
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdések
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdésekMunkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdések
Munkapszichológia kidolgozott ellenőrző kérdések
 
Ergonómia - szerkesztett tanulmánykötet -
Ergonómia  - szerkesztett tanulmánykötet - Ergonómia  - szerkesztett tanulmánykötet -
Ergonómia - szerkesztett tanulmánykötet -
 
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknek
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknekErgonómia megváltozott munkaképességűeknek
Ergonómia megváltozott munkaképességűeknek
 
Ergonomics - edited study book -
Ergonomics   - edited study book -Ergonomics   - edited study book -
Ergonomics - edited study book -
 
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmany
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmanyBüntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmany
Büntetve nevelni - börtönparadigmák tanulmany
 
Pécsi egyetemisták 2.0
Pécsi egyetemisták 2.0Pécsi egyetemisták 2.0
Pécsi egyetemisták 2.0
 

Ergoscope

  • 1. Ergoscope: objektív módszertan a munkaképesség vizsgálatára Ergoscope: an objective methodology for testing work capacity dr. Pankász Balázs Phd Munkahely, cím, elérhetőség Dr. Pankász Balázs PhD PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ Cím: 7624 Pécs, Nyár u. 8. Levelezési cím: 7624 Pécs, Nyár u. 8. e-mail: pankasz.balazs@pte.hu Abstract A munka világában a terhelhetőség és teljesítőképesség mértékét nem kizárólag a fizikai tényezők, sokkal inkább a fizikai és pszichológiai tényezők együttese határozza meg. A munkaképesség megítélésének fontos összetevői az objektív vizsgálatok, melyek átgondolt használatával fontos adatokhoz juthatunk. A munkapszichológia gyakorlata több, egymásra épülő módszertant használ fel az információk összegyűjtése során, melyben kérdőíves és számítógépes vizsgálatok egyaránt szerepelnek. Az Ergoscope munkaszimulátor alkalmazása egy új lehetőség, mely objektív és validált adatméréssel támogatott módszertant vezethet be a munkaképesség meghatározás vizsgálati folyamatába. The degree of capacity and performance is determined not only by physical factors, but by physical and psychological factors as well. Objective tests are an important component of assessing the ability to work. The psychology practices use more than one methodology for collecting information, in which both questionnaire and computer studies are used. The Ergoscope work simulator is a new opportunity to introduce a methodology supported by objective and validated data measurement to the process of determining the ability to work. Kulcsszavak: munkaképesség vizsgálat, ergoscope, fizikai állapotmérés, pszichometria, ergonómia
  • 2. Az ergonómia a dolgozó ember és a munka kölcsönhatását vizsgálja, figyelembe véve az emberi teljesítőképességet és munkavégzést korlátozó egyéb tényezőket egyaránt. Szükség van olyan eljárások és munkamódszerek bevizsgálására, melyek gyakorlati felhasználása révén a munkaképesség szinten tartható, vagy javítható. E rövid tanulmány az Ergoscope munkaszimulátor felhasználási lehetőségeit mutatja be, mely új irányt adhat az objektív munkaképesség meghatározási és mérési folyamatának. A fizikai vizsgálati és értékelési protokoll módszertana Európában (Németország, Ausztria, Hollandia, skandináv államok) már jelentős eredményeket tud felmutatni a foglalkoztathatóság, a munkára kész állapot minőségének megállapításának területén. Az egyszerűbb, orvosi vagy foglalkozás-egészségügyi fizikális vizsgálatok mellett egyre több országban megjelennek a gépesített (kezdetben műszeres, majd számítógéppel támogatott) adatszerzések, melyek alkalmasak összetett képességvizsgálatokra is. Elvárás, hogy a munkaképesség elbírálása objektív alapokra épülő összetett folyamat legyen, melyben a fizikális állapotmeghatározás mellett a pszichés-mentális tényezők is a vizsgálat tárgyait jelentik. A komplex vizsgálatok lehetőséget adnak egészségügyi és foglalkozási rizikófaktorok azonosítására, pszichometriai alapú állapotmeghatározásra. A munkaszimulátor bemutatása Fontos szem előtt tartani, hogy a munkaalkalmasság megítélése, nem pontos értékítélet, hanem becslés. A magyar munkaerő kiválasztási eljárásokban a funkcionális képességértékelés mint módszer alkalmazása nem bevett eljárás, de a nemzetközi területen régóta, általánosan használt. A képességértékelő eljárások használata az adott személy munkakör szempontjából releváns mentális, fizikai és egyéb képességeinek vizsgálatát jelenti. Ez műszeres értékelő berendezések, mérőeszközök, szimulátorok felhasználásával jár a vizsgálat során, rámutatva az objektivitás és a megbízhatóság, az érvényesség, a praktikusság, használhatóság fontosságára a folyamatban. Két irányban használhatják, egyrészt foglalkozási előszűrésre, az egészséges emberek alkalmassági vizsgálatára, másrészt rehabilitációs vizsgálatokra. A képességmérő berendezésekhez sorolhatjuk a munkaszimulátorokat, így az ErgoScope-ot is (ergométer munkaszimulátor). Az ErgoScope egy olyan munkaképesség vizsgáló rendszer, ahol a szimulált munkahelyek vannak létrehozva, és az egyes munkahelyeken a vizsgálandó személyeknek különböző feladatokat kell elvégezni a speciálisan kialakított mérőeszközök segítségével. A több paneles kialakítás lehetőséget nyújt arra, hogy egyidejűleg több személy vizsgálata is elvégezhető legyen. A mérőeszközök adatgyűjtő egységei a központi számítógépbe továbbítják a mért adatokat. A mérések többszintű adatsorokat adnak, szerepel benne statikus/dinamikus erőmérés, ülve végzett munkák vizsgálata, helyben, egész testtel végzett mozgások vizsgálata, finommozgások (kéz, csukló, ujjak) feltérképezése. Lehetőség van olyan egyidejű élettani/fiziológiai vizsgálatokra is, mint EKG, testhőmérséklet, légzés és vérgáz vizsgálat. A repetitív feladatok révén a monotóniatűrés is vizsgálható. A digitálisan eltárolt mérési adatok lehetőséget biztosítanak azok igény szerinti előhívására, egyúttal megakadályozzák a mérési eredmények utólagos manipulálását. Az elvégzett mérések és tesztek segítségével objektív képet kaphatunk a vizsgált személy munkaképességére vonatkozóan, megállapítható, hogy a személy milyen munkaformákat, tevékenységeket képes elvégezni, milyen gyakorlati feladatokat tud ellátni. Ergométerrrel elvégezhető vizsgálatok listája: I. Fizikai kompetenciák vizsgálata képességvizsgáló munkaszimulátorral 1. Statikus és dinamikus erő mérése A mérőegység lehetővé teszi a vizsgálandó személy különböző erőkifejtésének objektív mérését az alábbiak szerint: - különböző súlyok emelése padlóról munkapad ill. polc magasságába; a mozgás dinamikájának mérése (gyorsulás/lassulás), a mozgás végpontjainak pontos meghatározásával - statikus erőmérés jobb és bal kézzel külön-külön mérve ill. együttesen mérve fej feletti, derék
  • 3. magasságban ill. a boka szintjén végzett húzással/tolással. Az biztonsági tartományból való kilépéskor a mérés hangjelzéssel befejeződik. - A berendezés állványt és a magassági pozíció tekintetében állítható két, fogantyúként kialakított adaptert tartalmaz. A vízszintes irányú toló- és a húzóerők mérésénél a fogantyúk tengelyvonalainak helyzete függőleges. A függőleges irányú toló- és húzóerők regisztrálásánál a fogantyúk tengelyvonala vízszintes. 2. Ülve végzett munkák vizsgálata, kézügyesség, ujjak ügyessége, érzékelés meghatározása, szellemi (mentális) munkavégzéshez szükséges képességek mérése a. Erőmérések - Két ujjal való szorítással kifejtett erő mérése - Három ujjal való szorítással kifejtett erő mérése b. Csukló jobbra/balra csavarási erejének mérése jobb/bal kézzel Az eszköz, mérő átalakító adaptert, valamint támasztó és rögzítő elemeket tartalmaz. Az utóbbiak az alkar helyzetének stabilizálására szolgálnak. A támasztó, rögzítő elemek párnázott hengerből (melyek az alkart közrefogják) és az asztal síkjával párhuzamos, az alkart alulról megtámasztó, hosszú párnából épülnek fel. A mérő átalakító adapter egy fogantyú, mely vízszintes, vagy függőleges pozícióban rögzíthető. Forgatónyomaték mérése pronáció és szupináció irányú erőkifejtésnél. c. Csukló hajlítási/feszítési erejének mérése jobb/bal kézzel Az eszköz, mérő átalakító adaptert, valamint támasztó és rögzítő elemeket tartalmaz. Az utóbbiak az alkar helyzetének stabilizálására szolgálnak. A támasztó, rögzítő elemek párnázott hengerből (melyek az alkart közrefogják) és az asztal síkjával párhuzamos, az alkart alulról megtámasztó, hosszú párnából épülnek fel. A mérő átalakító adapter egy fogantyú, mely vízszintes, vagy függőleges pozícióban rögzíthető. A fogantyú vízszintes helyzetében, a csukló, mint tengely körül, hajlító irányú (alkari flexorok aktiválásával), illetve feszítő irányú (az alkari extenzorok aktiválásával) erőt fejtünk ki. d. Kéz szorítási erősségének mérése bal/jobb kézzel feladata; a markoló erő maximum értékeinek és az erőfelfutás meredekségének meghatározása, speciális, kézi szorítóerő adapter felhasználásával. e. Ujjakkal való fogás, rakodás vizsgálata f. Tárgyak tapintással történő érzékelése - Méret alapján - Forma alapján - Felületi finomság alapján - Hőmérséklet különbség alapján g. Billentyűzet kezelése h. Szellemi munkavégzés - figyelem (fenntartott, egyfókuszú, ill. megosztott figyelem) - memória (STM, emlékezeti keresés, téri lokalizáció) 3. Helyben, egész testtel végzett mozgások-, állóképesség-, álló helyzetben történő munkaterhelés vizsgálata és mérése a. Fej felett végzett munka a kar és a kéz, különböző irányokban történő nyújtásával b. Előre kinyújtott karokkal történő munkavégzés c. Kombinációs, megfigyelési készség, finom kézi tevékenység vizsgálata, reakcióidő mérésével d. Hajolással, fordulással, térdeléssel, guggolással végzett tevékenység e. Állóképesség vizsgálata f. Összetett, ismétlődő tevékenység mérése, mely magába foglalja a válogató, anyagmozgató, emelő, forduló, sétáló tevékenységek meghatározott sorozatát g. A mérés eredménye pontos adatokat adjon a dolgozó reakcióidejéről és az ismétlődő tevékenység során bekövetkező hibák számáról h. Álló helyzetben történő munkaterhelés i. Állva vagy járva végzett munkavégzés vizsgálata. A dolgozó hosszabb ideig tartó állva vagy járva végzett tevékenység közbeni megfigyelése, teherbírásának értékelése
  • 4. Munkaszimulátoros vizsgálat megváltozott munkaképesség esetében A munkavégző képesség széles határok között mozoghat, nagy egyéni és csoportos eltérések mutathatóak ki. A megváltozott munkaképességű személyek esetében is kiemelten fontos, hogy megvalósuljon az ember-gép-környezet illeszkedés, miközben a hatékonyság szempontjainak továbbra is előtérben kell maradniuk. A munkaszimulátor használatával a pszichometriai kockázatok azonosíthatóak, és összetett rizikóprofilok állíthatóak fel. Amikor egy tipikus dolgozóról esik szó, általában egy átlagos fizikai és mentális képességekkel rendelkező, fiatal felnőtt képe jelenik meg szemünk előtt. Valójában az „átlagos” kifejezés egy biológiai korának megfelelő testsúlyú, magasságú, izomerejű személyt jelent, aki kifinomult, optimálisan működő érzékszervekkel, jó kognitív képességekkel, átlagos intelligencia szinttel és ehhez mérhetően gyors reakcióidővel rendelkezik. A munka világában nem csak normál képességű, de sajátos igényekkel rendelkező, enyhe vagy súlyos funkcióveszteséggel élő személyeket is nagy számban tudunk azonosítani. A különbség az említett két csoport közt abban nyilvánul meg, hogy míg az enyhe képesség csökkenést mutató személyek képesek egyedül megbirkózni a munkafeladataikkal, addig a súlyosabb problémákkal élő társaik folyamatos segítségre és speciális eszközök használatára szorulnak munkavégzés közben is. A megváltozott munkaképesség egészségügyi kockázatokat is jelent. Az ergonómia egyik nagy dilemmája, hogy a munka világában milyen áldozatok fogadhatóak el a hatékonyság oltárán. A fejlett társadalmakban az emberi egészségre káros hatások elfogadhatatlanok, még akkor is, ha azok esetleg a munkateljesítményt növelhetnék. Alapvető követelmény az emberi biztonság szem előtt tartása. A megváltozott funkciókat mutató személyek képességei, adottságai sok tekintetben eltérhetnek az „átlagos” dolgozó értékeitől. Adottságaik az öregedés, betegség, műtét vagy balesetben elszenvedett sérülés következtében megváltoz(hat)nak. Átlagos képességekkel élő társaikhoz képest nagy egyéni különbségeket mutathatnak nem csak magasság vagy testsúly, de izomerő, fizikai terhelhetőség, mozgáskoordinációs és percepciós készségeik, valamint mentális képességeik terén is. A képességbeli eltérések következtében előfordul, hogy nem csak a hétköznapi rutintevékenységek, de az átlagos dolgozók számára egyszerűen kivitelezhető munkafolyamatok is gondot okoznak számukra. Olyan munka körülményeket kell teremteni a speciális képességekkel rendelkező személyek számára, melyek nem csak biztonságos, de kényelmes, és egyúttal komfortos munkavégzést tesznek lehetővé. Mind az ergonómiai szemléletű tervezésben, mind a munkakörnyezet speciális igényekre szabásában fontos kiinduló adatokat tud szolgáltatni a munkaszimulátoros vizsgálatsorozat. Segít felmérni a speciális képességeket, a funkciócsökkenések mértékét, a munkabírást, a mentális teljesítőképességet és az egyéni eltéréseket. A kiindulási mérési adatok felhasználhatóak a munkakörnyezet tervezésére is egyben. A speciális igényekhez illeszkedő munkakönyezet tervezés magába foglalja a munkafeltételek kialakítását, a használatba vehető tárgyak kezelhetőségének javítását, a végzett munkafolyamatok optimalizálását. Társadalmi érdek, hogy olyan munkakörülményeket hozzunk létre, melyek az egészséges munkavégzést biztosítják, ergonómiailag átgondoltak, az egyének igényeit, lehetőségeit és korlátait, az emberi test jellemzőit is figyelembe veszik. Az eszköz használatának jövőbeli lehetőségei A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2015-ben 18 darab 1 paneles képességvizsgáló szimulátort (megyénként 1-1 db) és 7 darab 3 paneles képességvizsgáló munkaszimulátort (régióközpontokba 1-1 darab) szerzett be a TÁMOP 5.4.8 és a TIOP 3.2.2. konstrukció keretében. A beszerzés a munkaképesség változás objektív mérési rendszerének kialakítása érdekében történt meg, amelyre a rehabilitációs ellátás tömeges felülvizsgálata teremtett igényt. A gépek valós rendszerbe állítása azonban nem történt meg, amit részben az NRSZH megszűnése is indokolt. Kiépítésre került egy olyan országos lefedettségű mérési hálózat, amely jelenleg nem működik, mivel a kormányhivatali rendszerben jelenleg nincs meg az a tudás, amivel a rendszer használható lenne,
  • 5. illetve hiányzik az a know-how, amivel komplex vizsgálatokat lehetne végezni a megváltozott munkaképességű célcsoportok egészséges és tartós foglalkoztatása érdekében. A Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozásegészségügyi Kiválósági Centrum az EFOP 3.6.1. konstrukció keretében megkezdte a „Fizikai és szellemi kompetenciák együttes vizsgálati és értékelési módszertanának kimunkálása az idősödő korcsoport munkavállalásának elősegítésére” című kutatási és fejlesztési projektjét. Ennek során a képességvizsgáló munkaszimulátoros fizikai mérésekhez szellemi kompetenciavizsgáló rendszer kerül illesztésre, így a rendszer alkalmassá válik komplex felhasználásra. A labor kiépítésére fizikailag a PTE Klinikai Központ Foglalkozás- egészségügyi és Munkahigiénés Központjában kerül sor. A rendszer alkalmas a munkaszervezés, a munkaerő-kiválasztás, a munkakörmegosztás, pályaorientáció/korrekció elősegítésére. A fizikai és szellemi kompetenciák együttes vizsgálata nemzetközi újdonságnak számít, jelentős innovációs terület. A rendszer további fejlesztéssel alkalmazható a rendvédelmi szervezetek, sportolók (különös tekintettel a parasportokat ), megváltozott munkaképességűek, rehabilitációs eljárásban résztvevők alkalmi és rendszeres állapotvizsgálatára. A Pécsi Tudományegyetem Munkatudományi és Foglalkozásegészségügyi Kiválósági Centrumának távlati célja országos lefedettségű fizikai és szellemi kompetenciavizsgáló rendszer kialakítása, szakmai koordinációja. A munkaképesség pontos meghatározása társadalmi szempontból fontos kihívás, jelentős szociális, közgazdasági és egészségügyi vonatkozásokkal bíró, gyorsan fejlődő terület. Az aktuálisan előttünk álló legfontosabb feladat az objektív alapokra épülő munkaképességmeghatározás, az egységes mérési normák kialakítása, az eredmények validálása, és a sztenderdek felállítása. Irodalom Antalovits Miklós (1998) Bevezetés az ergonómiába. In Klein Sándor (szerk) Munkapszichológia. 2. átdolgozott kiadás, SHL Kiadó Harvey, R.S. (2004) Human factors and cost benefits. In Sandom, C.,& Harvey, R.S. (eds) Human Factors for Engineers. London: The Institution of Engineering and Technology. Hercegfi, K.,& Izsó L. (szerk.) (2007): Ergonómia; Budapest, Typotex Izso L, Szekely I, Danos L. Possibilities of the ErgoScope high fidelity work simulator in skill assessment, skill development and vocational aptitude tests of physically disabled persons. Stud Health Technol Inform. 2015;217:825-31. Kroemer, E.H.K., Kroemer, J.H.,& Kroemer-Elbert, E.K. (2010) Engineering Physiology: Bases of Human Factors Engineering/Ergonomics, 3rd edition, London: Wiley. Kroemer, K.H.E. (2006) „Extra-ordinary” Ergonomics. How to accomodate small and big persons, the disabled and elderly, expectant mothers, and children. Boca Raton, FL: Taylor&Francis. Mák Kornél-Fehér Gergely és mtsai (2018): A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: Irodalmi áttekintés. Lege Artis Medicinae. Megjelenés alatt Pankász Balázs (2016) Alkalmazott ergonómia - munkatudományi vonatkozások. In: Zádori Iván (szerk.) Alternatív munkaerőpiac: Fejezetek munkatudományi, munkaerőpiaci kutatásokból 2008–2015. 399 p. Pécs: PTE, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, 2016. pp. 43-73.