Pécsi egyetemisták 2.0

1,260 views

Published on

Felsőoktatási Marketing Verseny
győztes tanulmánya

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,260
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
184
Actions
Shares
0
Downloads
9
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Pécsi egyetemisták 2.0

  1. 1. I. Felsőoktatási Marketing Verseny 2010.
  2. 2. Social media (közösségi média) alkalmazása a felsőoktatás területén Pécsi Egyetemisták 2.0 Pécsi Egyetemisták 2.0 2
  3. 3. TartalomjegyzékI. Bevezetés és a témaválasztás indoklásaII. Az elméletek és szakirodalom áttekintéseA web 2.0Social mediaA közösségi weboldalakA közösségi hálózatok jellemzőiAz egyetemista célcsoport online aktivitása és a hazai trendekIII. Gyakorlati alkalmazásPécsi Egyetemisták 2.0Social media alkalmazások fejlesztéseSpeciális online marketing csatornákIV. Összefoglalás és következtetésekIrodalomjegyzékMelléklet (Ábrák 1-15.) 3
  4. 4. I. Bevezetés és a témaválasztás indoklásaDolgozatom a közösségi média (social media) alkalmazását és gyakorlati felhasználásilehetőségeit tekinti át egy speciális közegben, a felsőoktatás világában.A hazai felsőoktatási intézmények köréből a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak közösségimédiaelérését kívánom elemzés alá venni, melynek motivációs háttere két forrásból táplálkozik.Egyrészt a PTE Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom doktori képzésénekhallgatójaként kutatom a social media felhasználási lehetőségeit, másrészt a Pécsi EgyetemistákEgyesület vezetőjeként igyekszem az elméleti ismereteket a gyakorlatban is felhasználni.Elmélet és gyakorlat e kettősége végigkíséri a dolgozatot, de talán előnyére válhat, ha nemcsupán szakirodalmi áttekintést ad a területről, hanem bemutatja azt a közel két éves munkát,mely során a pécsi egyetemisták közösségi médiaelérését kíséreltük meg. E projektmunka címét-Pécsi Egyetemisták 2.0 – választottam a dolgozat címéül is egyben.Bár a közösségi oldalak folyamatosan változnak és fejlődnek, már látjuk azokat a hihetetlenülösszetett hatásokat, melyeket kifejtenek a társadalmi létezés számos területén –legyen az kultúra,politika,gazdaság, emberi kötelékek, és a sor még hosszan folytatható. A terület nagyon fiatalnakszámít tudományos szempontból, még a nemzetközi irodalom is szegényes, nem beszélve a hazaiforrásokról.A hozzáférhető ismeretek nagyobb része gyakorló szakemberek tollából származik,akik elsősorban marketing és PR területen tevékenykednek.Maguk a felsőoktatási intézmények is csak a folyamat elején járnak, az esetek nagy részébencsupán ismerkednek a közösségi média lehetőségeivel, de még nagyon messze járnak attól, hogyteljes mértékben kihasználják ez ebben rejlő hatalmas lehetőségeket.A social media stratégia a szervezetek részéről folyamatos jelenlétet és rengeteg kreatív ötletet ésinnovációt igényel. A közösségi háló a közös érdeklődésű emberek online gyülekezőhelye, aholegy virtuális környezetben osztanak meg egymással gondolatokat, véleményeket és rengeteginformációt. Ebbe a kommunikációs folyamatba kapcsolódhat be a közösségi marketingszámtalan csatornát használva. A közösségi média marketing és PR funkciókat egyarántbetölthet, e kérdésre a dolgozat későbbi részében még szeretnék kitérni.Reményeim szerint számos olyan ötlet és alkalmazási lehetőség meríthető a dolgozatból mely azegyetemek számára kiemelten fontos korosztály (18-25 évesek) közösségi oldalakon történőeredményes elérését segítheti elő.II. Az elméletek és szakirodalom áttekintéseA web 2.0Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet kirobbanóan sikeres a social media, szükséges rövidenáttekinteni a web 2.0 jellemzőit. A web 2.0 tartalmilag a világháló újszerű és változatosjelenségeit hivatott felkarolni és összegezni. Annak ellenére, hogy főképp egy marketingkifejezésről beszélünk, a web 2.0 kulcsfontosságú tulajdonságai között szerepel a növekvőszociális hálózatok száma, a kétirányú kommunikáció, és a számos összekötést biztosító 4
  5. 5. technológia. A web 2.0 tehát „gazdasági, szociális és technikai irányzatok halmaza, amelyekegyüttesen eredményeznek egy felhasználói részvételen, nyitottságon és a hálózatiteljesítményeken alapuló közeget”(Tim O’Reilly, 2006).Lényeges különbség a web 1.0 és a web 2.0 között, hogy előbbi esetében a felhasználók többségeegyszerű fogyasztóként volt jelen, addig utóbbinál bármely résztvevő rengeteg technikaisegédeszközzel felszerelkezve képes arra, hogy kiaknázza a lehetőségeket a tartalmakszerkesztésében, sőt éppen a felhasználók adnak értéket a folyamatban.A közösségi szájtok erre biztatnak: mindenki hozzon létre tartalmat szövegek, video ésfényképmegosztás formájában, hozzászólásokkal, bejelölésekkel és egyéni ízlésen alapulóértékeléssel társítva.A közösségi hálózatok (Facebook, YouTube) elsődlegesen a felhasználót állítják középpontba,az új technológiákat hasznosító felhasználói köszönhetően.A web2-es oldalak jellemezői (O’Reilly, 2005 nyomán): A rendszer legfontosabb tényezői a felhasználók, kiemelkedő profilokkal és kiegészítésekkel, mint kor-, nem, helymeghatározás, valamint más felhasználók által tett hozzászólások. Kommunikáció a többi résztvevővel: felhasználók közötti kapcsolatépítés, baráti ajánlások a többi tag felé, különböző „csoportosulások” és tagságok, RSS és egyéb hírlevelek a többi regisztrált felhasználó állapotváltozásai felől. Különböző tartalmak nyilvánossá tétele: képek, videók, blogok, hivatkozások, hozzászólások és más tagok megosztott tartalmának értékelése, bejelölése, valamint a saját adatok priváttá, vagy publikussá tétele. Dinamikusan változó aloldalak:a web 2.0 oldalalakon a fogyasztók egyben szerkesztői is a tartalomnak, hozzájárulnak a tartalom szerkesztéséhez és bemutatásához, és az érdeklődő felhasználókhoz eljuttatásához egyaránt. A web 2.0-es tartalom ezért sokkal változatosabb, tükrözve a felhasználók egyéni preferenciáit és sokszínűségét.A web 2.0 oldalak sokkal inkább hasonlítanak a való életben is működő szociális hálókhoz atagok közötti kétirányú kapcsolatrendszernek köszönhetően. Minden egyes regisztrált tag csak amár igazolt ismerősök, barátok megjelenített információit láthatja.A rendszerben nincsen két egyforma oldal -mint ahogy két teljesen egyforma személy semlétezik-, a megnövekedett interaktív tényezőknek köszönhetően. Ezt a sajátosságot vagy az oldaltulajdonosa maga idézi elő, vagy az ismerősök által írt hozzászólások és megjegyzések. Egy web2.0 oldal sokkal inkább számít közösen megosztott és felhasznált térnek, amely teljesenéletszerű, mivel egészen addig lehet szerkeszteni és módosítani, amíg a felhasználók jelenvannak.Kulcsfontosságú jellemző a web 2.0 alkalmazásoknak, hogy a felhasználóit az oldalukon történőminél több idő eltöltésére buzdítja. A web 2.0 a saját oldalakon belüli tevékenységekettámogatnak, megkívánva a gyakori belépést és a másokkal való kapcsolatfelvételt az oldalon, sőtbizonyos oldalak (ilyen a Facebook is), minél több ismerős gyűjtésére ösztönzi a felhasználót,ami az oldal nagyobb kihasználtságát eredményezi. 5
  6. 6. Social mediaA digitális közösségek olyan online hálózatok, amelyek közös érdek vagy megosztott tartalomköré épülnek. A közösségi média egy új, közösségi aktivitáson keresztül ható média, mely azalábbi tényezőkre épül: - Részvétel: a közösségi média minden érdeklődőtől hozzájárulásokat és visszajelzéseket vár el. Ez húzza meg a média és a közönség közötti határvonalat. - Nyíltság: a legtöbb közösségi média szolgáltatásai nyitottak a visszajelzésre és a részvételre. - Aktivitásra bátorítanak, hogy a felhasználó részese legyen az információáramlásnak - Beszélgetés: a hagyományos média tartalmai mindenkinek szólnak, a közösségi média előnyben részesíti a kétirányú beszélgetést. - Közösség: a közösségi média megengedi, hogy az emberek gyorsan egy közösséggé szerveződjenek és kommunikáljanak egymással. - Kapcsolódások: a legtöbb közösségi médiaeszköz a kapcsolatokra épül, a felhasználók létrehoznak linkeket más oldalakon, vagy forrásokat adnak meg.A társadalmi média alapvető változatai a közösségi hálózatok (személyes kapcsolatépítésre éskommunikációra alkalmas felületek, ilyen a MySpace, a Facebook); a blogok (személyes onlineoldalak); a wikik (tartalom vagy információszerkesztő közösségi dokumentumfelületek, melyekközül legismertebb a Wikipedia); podcast-ok (audió és videó fájlok, amelyek előfizetésesszolgáltatásokon keresztül érhetők el, mint például az Apple és az iTunes); fórumok (onlinekommunikációs területek, amelyek gyakran speciális témák és érdeklődések körül folynak); amegosztó közösségek (tartalmak megosztásai, mint a fotó megosztás területén a Flickr, akönyvjelzők terén a del.icio.us és a videók esetében a YouTube); és a micro blogok (a közösségihálózatok kombinálva kisméretű blogokkal, ahol a tartalmak mérete kicsi, mint például a Twitteresetében).Az online közösségek sikerességének összetevői (Rheingold nyomán) a minimális tömeg(critical mass) az aktív tagok száma, akik minimálisan szükségesek a közösség fenntartásához; arészvétel és a kölcsönösség magas szintje; valamint a közösségi jelenlét támogatása.A social media területén egyre gyakrabban találkozhatunk reklám és PR szervezetitevékenységgel is (Weber, 2007). A terület marketingvonatkozásai számos praktikus eszköztsorakoztatnak fel a sikeresebb online jelenlét kiaknázása érdekében.A közösségi média, hahelyesen használják, kiváló eszköze lehet az eddig érintetlen, de potenciális fogyasztókelérésének, valamint, hogy a szervezet kapcsolatban maradjon a már meglévőkkel.A marketing mai megközelítése, melyet áthat a közösségi média, sokkal inkább támaszkodik azún. 4 C modellre. E megközelítés szerint: Tartalom (Content) + szövegkörnyezet (Context) +kapcsolat (Connection) + közösség (Community) = közösségi média marketing.A legjobb úgy tekinteni a közösségi médiára, mint új kapcsolódási pontok megnyitásánakmódjára, mely pontok felhasználhatóak tartalom, szövegkörnyezet, kapcsolat és közösséglétrehozására. A cél tartalmi előőrsök létrehozása a közösségi oldalakon, de a szervezetweboldala az eszköz, mely összefogja és integrálja a közösségi oldalakon végzett tevékenységet. 6
  7. 7. A közösségi weboldalakA közösségi és kapcsolatépítő weboldalak népszerűsége Amerikából indult hódító útjára, azegyik első sikeres próbálkozás a Classmates.com (1995) volt, ahol a felhasználók középiskola ésérettségi év alapján regisztráltak (a közösségi média kialakulásról teljes körű áttekintést adMiskolczy, 2008). Az oldal egyébként még jelenleg is működik, a harmadik leglátogatottabbközösségi oldal az Egyesült Államokban2002-ben jelent meg a szociális weboldalak új generációja a Friendster elindításával, mely akorábbi online közösségekkel ellentétben, -amely idegeneket kötött össze a közös érdekeltségalapján-, a Friendster a „baráti kör” elnevezésű szociális háló modellt alkalmazta, ahol afelhasználók meghívják barátaikat és ismerőseiket - azaz olyanokat, akiket már valóban ismernek- hogy csatlakozzanak a hálózatukhoz. A Friendster azonnali siker lett, fénykorában 50 Milliófelhasználó volt regisztrálva. A folyamatos műszaki hibák miatt az oldal használói elpártoltak, ésez az új közösségi site, a MySpace felemelkedését hozta 2004-ben. Az eredetileg zenészek általindított oldal, hamar a megosztott zenék, képek és videók gyűjtőhelyévé vált és megkezdteterjeszkedését. Jelenleg is az online szociális közösség egyik meghatározója a MySpace,világszerte több mint 100 millió regisztrált felhasználójával, de népszerűsége már csökkenőben.Mivel az internet-felhasználók igényei nagyon sokrétűek (Anderson, 2007), számtalan közösségiszolgáltatást biztosító oldal sikeres: ilyen a közösségi videó megosztásra specializálódottYoutube, vagy a 140 karakter hosszúságú üzenetváltásra alkalmas Twitter.Ahol felhasználók vannak, ott meglévő kapcsolatok is vannak - sőt új kapcsolatok isfolyamatosan jönnek létre -, és az ebben rejlő lehetőségek mára a legkülönfélébb webesszolgáltatásokban jelennek meg. A közösségi oldalak szórakoztatnak, informálnak,terjeszkednek, és bárhol megjelenhetnek (bármilyen weboldalba beilleszthetők): előbb vagyutóbb mindenkit elérnek és bevonni igyekeznek. Vannak szakmai közösségi oldalak is, mint aLinkedIn, ami inkább üzleti alapon szerveződik, és az embereket jelenlegi, és volt kollégákkal ésismerősökkel köti össze. Van oldal kifejezetten a fiatalabb gyerekeknek, mint a Club Penguin,vagy a Bebo.Az ezredforduló után gyorsan szaporodtak a szűkebb, egy-egy ország közönségére számítóközösségi oldalak is, ezek közül a legnagyobbak a spanyol nyelvterületen elterjedt hi5, vagy atöbb millió felhasználóval rendelkező Orkut.Az internethasználat növekedése és a felhasználókért folytatott verseny egyre több közösségiweboldal létrehozását eredményezi, a folyamatos fejlesztés pedig nem csupán a látogatottságnövekedésében jelentkezik, de biztosítja a közösségi szolgáltatás üzleti sikerességét is.Minél több – és jobb – szolgáltatást kínál egy közösségi hálózat, annál nagyobb esélye van apiaci sikerre. Napjaink legnagyobb közösségi oldala Facebook, amely 2004-ben indult.Eredetileg főiskolásokra volt korlátozva, de manapság már bárki használhatja. Még mindig afelsőoktatási hallgatók körében a legnépszerűbb, legtöbben, mint az egymás közti elsődlegeskommunikációs csatornát használják. Felhasználók milliói nézi meg naponta többször is azadatlapot és töltenek órákat azzal, hogy üzeneteket küldözgetnek és fogadnak, találkozókategyeztetnek, naprakészek lesznek a barátaik tevékenységeiből és új információkat osztanak megbarátaikkal vagy éppen vadidegenekkel. 7
  8. 8. A Facebook már lekörözte a többi közösségi oldalt (így a MySpace-t is), és népszerűségeegyelőre töretlen. Jelenleg az oldal már több mint 130 Millió látogatóval rendelkezik, ez évmárciusában látogatottsági adatai már felülmúlták a Google keresőoldalt.A legsikeresebb magyar közösségi oldal, az iWiW közel 4 Millió felhasználójával a hazai web2.0 oldalak zászlóshajója. Lehetővé teszi az ismerősök keresését, az e-mail értesítést azüzenetekről és bejelölésekről, fénykép és videó elhelyezést. Folyamatos innováció ésalkalmazásfejlesztés révén próbál versenyben maradni nemzetközi vetélytársaival szemben ésmegtartani felhasználóit.A közösségi hálózatok jellemzőiA közösségi hálózatokon általában kétféle kapcsolat jelenik meg -különböző hálózatokon ezekeltérő módon jelentkezhetnek. Egyik az egyének közötti, egy-az-egyhez típusú kapcsolatok(ismerősi viszonyok), a másik a közösséghez tartozási viszonyok, a sok-az-egyhez típusúviszonyrendszerek, a közös érdeklődési kör, ízlés, egyéni preferenciák, tulajdonságok alapjánlétrejövő közösségek, klubok, csoportok vagy hálózatok.A közösségi hálózatok közös jellemzői (Boyd és Ellison, 2007 alapján): lehetővé teszi azegyéneknek, hogy publikus vagy félpublikus profiloldalt hozzanak létre egy behatároltrendszerben, összeköti a felhasználókat egymással és lehetővé teszi, hogy megtekinthessék atöbbi felhasználó egyéb kapcsolatait is.A közösségi oldalak egyre növekvő kínálatának ellenére, a legnépszerűbb oldalak ugyanazokkala tulajdonságokkal rendelkeznek. Lehet személyes információk alapján (név, cím, e-mail, egyébadatok -horoszkóp, vallás, szexuális beállítottság vagy családi állapot- adatlapot létrehozni,audiovizuális -kép, zene, video- tartalmakat feltölteni, és egy „online személyiséget” létrehozni.Majd elkezdődhet az ismerősök „bejelölgetése”, és a felhasználói oldalak egyéniesítése, testreszabása. Ezzel párhuzamosan megindul a kommunikáció a többi felhasználó felé.Napjaink online közösségi hálózatai leginkább a lazább kötelékre épülnek –a felhasználók nagyrésze akár több száz online „baráttal” is rendelkezik. A „barátság” fogalma ezekben az onlineközösségekben eltér a valós világbeli fogalmainktól. Hagyományos megközelítésben a barátságszoros kapcsolat, mely nagyjából feltételezi az azonos érdeklődést, kölcsönösséget, bizalmat, ésa magánéleti információk megosztását. A barátságok a világ nagy része elől titokban tartott,kölcsönös kijelentéseken alapulnak, csak a privát szféra határain belül érvényesek.A virtuális kapcsolatok ettől eltérőek lehetnek: felszínesek, közönségesek, vagy éppenformalizáltak és hivatalosak, kialakulófélben lévők, vagy akár szimplán szexuális jellegűek.Ezeken az oldalakon a felhasználó feladata éppen a kapcsolatépítés kiterjesztése, hogy mikéntgyűjtse, kezelje és rangsorolja ismerőseit. A közösségi oldalak lehetővé teszik számunkra, hogyhivatalosan is rangsoroljuk és csoportosítsuk kapcsolatainkat. Nem csak azt tehetjük nyilvánossá,hogy kit kedvelünk jobban, de gondosan elolvashatjuk más ismerőseink preferenciáit is.Az online közösségek lakói úgy viselkednek mintha egy nagy digitális falu (Wellman, 2004)tagjai lennének, a virtuális barátságok a digitális szomszédságra épülnek.A legnépszerűbb közösségi oldalak elsősorban olyan tevékenységeket favorizálnak, amik ezeketa lazább kötődéseket segítik elő: bulvár híreket és pletykákat terjesztenek, további „ismerősöket” 8
  9. 9. vadásznak, tartalmakat osztanak meg egymással és a világ aktuális és friss híreit, eseményeitkommentálják.Az online közösségi aktivitás inkább a mennyiségi, mintsem minőségi interakcióknak kedvez. Ezaz állandó kapcsolattartási motiváció, ami miatt oly magas a social media tevékenységek aránya(Facebook esetében átlagosan napi 55 perc), a felhasználó úgy érezheti, ha nincs onlinefolyamatosan jelen, ha nem ír vagy olvas üzeneteket és hozzászólásokat, akkor lemaradvalamiről.Az egyetemista célcsoport online aktivitása és hazai trendekA mai fiatalok az internet-generáció tagjai (Tapscott, 2001), a digitális média veszi körbe őket ésszámukra teljesen természetes, hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével szerzik tudásukat,alakítják környezetüket. Evidens, hogy a kapcsolatrendszerük is a hálózaton keresztül bővül.A hazai internet penetráció még mindig bővülést mutat, de a rendszeres internethasználat afiatalok körében már meghaladja a 80 %-ot. A legalább havonta internetező 15-24 éveskorosztály tagjai körülbelül 1,2 millióan vannak, vagyis minden harmadik magyar netező ebbe akorcsoportba sorolható.A Gemius felmérése (2010 tavasz) alapján a fiatalok többet játszanak és csetelnek, több tartalmattöltenek le, és gyakrabban nézegetik a közösségi szájtokat, mint a teljes magyar internetezőnépesség.Kedvenc oldalaik a videó megosztók és közösségi szájtok, ahol akár napirendszerességgel belépnek. Saját felméréseink alapján elmondható, hogy az egyetemisták többmint 90 %-a regisztrált valamilyen közösségi portálon.Az internetet leginkább információszerzési, vásárlási döntéssel kapcsolatos adatszerzési,kommunikációs és ismerkedési, valamint játék, letöltés és tanulás céljából veszik igénybe.A közösségi a fiatalok elérése szempontjából a legjobb platform a közösségi oldalak, a fiatalok(14-25 éves korosztály) ezt használják leginkább. Az iWiW 2002-es (akkor még WiW néven)megjelenése óta a közösségi oldalak gyors karriert futottak be hazánkban. A növekedést jólmutatja, hogy míg 2008-ban a rendszeresen internetezők 45 százaléka jelentkezett be hetente, és14 százaléka naponta egy-egy közösségi oldalra, addig 2009-ben már 53 százalék tette ezt heti,21 százalék napi rendszerességgel (KutatóCentrum-MASMI Hungary, 2009. december).Az egyes oldalak látogatottságát vizsgálva egyértelmű a több mint 4,2 millió taggal rendelkezőiWiW dominanciája. A közösségi oldalakat használók 90 százaléka regisztrált az oldalra, míg amásodik helyen álló myVIP-nek csupán 47 százalékuk tagja. Ez utóbbi portálnak az oldalüzemeltetői által publikált adatok szerint 2,8 millió tagja van, míg a gyors ütemben fejlődőFacebook magyar felhasználóinak száma már elérte az 1,3 milliót (az ábrán jól látható, hogy ahazai felhasználók száma 2010. márciusban lépte át az 1.000.000 főt, jelenleg –május végén-már 1.300.000 körül járnak.)A Twitternek, illetve a MySpace-nek van a legkevesebb magyar felhasználója: míg előbbire aközösségi oldalakat használók 3 százaléka, addig utóbbira 7 százaléka regisztrált. Érdekes, hogymíg a MySpace elterjedése visszaszorulóban van, addig a Twitter mikroblog fokozatosan teretnyer és a felhasználók száma dinamikusan bővül. Érzékelhetően berobbanását éli a szolgáltatáshazánkban is, míg egy éve kb. 4-5 ezer regisztrált magyar twitterező lehetett, addig jelenleg mártöbb mint 35 ezer hazai regisztrált tagról beszélhetünk. 9
  10. 10. A MySpace és Twitter felhasználók nagy része regisztrációval rendelkezik más közösségiportálon is, a magas kereszthasználat oka lehet, hogy ezt a két közösségi oldalt hazánkbanegyelőre egy szűkebb elit használja, így ezeken az oldalakon csak a legaktívabb közösségimédiafogyasztók vannak jelen.A Facebook és Twitter oldalak magyarországi bővülési üteme:Forrás: facebakers.com,letöltés ideje: 2010. május 30. , Forrás: Yamm.hu, letöltés ideje 2010. március 26.Magyarországon a nemzetközi közösségi oldalak térnyerése lassabban megy végbe, hiszen -anémetekhez, hollandokhoz, lengyelekhez hasonlóan- nekünk is van idehaza egy erősközösségépítő szájtunk. Ez a tény láthatóan lassítja a Facebook teljes hatalomátvételét, de apiacvezető magyar alkalmazás egyre nehezebb helyzetbe kerül. A Facebook közösségi oldalajóval több eszközt és lehetőséget kínál az interakcióra, erre a dolgozat későbbi részében mégszeretnék alaposabban kitérni.III. Gyakorlati alkalmazásPécsi Egyetemisták 2.0E fejezetben mutatom be azokat az online csatornákat melyeken keresztül a pécsi egyetemistákelérhetők. Saját online stratégiánk kidolgozása 2009 elején készült el, az akkori helyzet nagybaneltért a maitól. Fénykorát élte az iWiW, a többi közösségi oldal (MySpace, Facebook, Twitter)használata még gyermekcipőben járt.Az egyetemi felhasználók internethasználata lényegesen magasabb, mint más célcsoporté,mindegyikük rendelkezik saját e-mail címmel. Az online kommunikáció tartalmazhatmultimédiás elemeket: nem csupán szöveget, de álló, illetve mozgóképet, hangüzenetet is. Afelhasználók 72 %-a napi rendszerességgel, 14 % két-három naponta, 11 % hetente nézi átlevelezését, és csak 3 % azok aránya, akik ennél ritkábban. Célcsoportunk azon 86 % akiklegalább hetente két-három alkalommal (de sokszor ennél gyakrabban is) áttekintik kapottüzeneteiket.A pécsi egyetemi korosztály elérése céljából az online csatornák felhasználása tűnt alegmegfelelőbbnek több szempontot alapul véve. A gyakorlati akciótervet is magában foglalóPécsi Egyetemisták 2.0 stratégia legfontosabb elemei: 10
  11. 11. -Költséghatékonyság. Más reklámcsatornákkal összehasonlítva a web 2.0 jóval alacsonyabb belépési költségekkel érhető el, ami egy kisebb szervezetnél fontos szempont. -Social media. Közösségi oldalakon érjük el a célcsoportot, a tartalmakat nem csupán mi, hanem maguk a felhasználók is létrehozzák és terjesztik. -Interaktivitás.Az egyoldalú kommunikáció helyett törekedjünk a felhasználók bevonására, fokozzuk a kétoldalú kommunikációt és erősítsük a párbeszédet minden online csatornán. -Brand létrehozása. Hírnevünket a felhasználóink határozzák meg, az online hitelességgel, a felhasználói ajánlásokkal a folyamat felgyorsítható. -Többszintűség. A célcsoport elérésben az e-mail, saját weboldal, közösségi szájtok és célzott online marketing egyaránt megjelenik, egymást kiegészítve. -Visszacsatolás. Folyamatosan teszteljük és a felhasználói visszajelzések alapján alakítjuk az online jelenlétet, az innováció szükségszerű folyamat. -Mérhetőség. A webanalítikai szoftverek lehetővé teszik az online aktivitások pontos mérését, a számunkra fontos tényezők pontos nyomon követését.Mielőtt rátérnék a közösségi média jelenlétünkre, bemutatnám röviden a web 2.0 stratégiaalapján kialakított online marketing tevékenységünk további elemeit:-tartalomaggregátor weboldalak kialakításaEgy felmérés előzte meg a website létrehozását, ahol egy 300 fős reprezentatív egyetemistamintán történt meg a lekérdezés. A válaszadók véleménye szerint olyan oldal kialakítására vanszükség, amely folyamatosan friss és aktuális információkat tartalmaz, a korosztályt érdeklőtémákban. Ez alapján került sor a weboldal megtervezésére, ahol a változatos tartalmak(egyetemi hírek és események, pályázatok és ösztöndíjak, kép és video galériák, napiprogramajánló ) RSS boxokba érkeznek más web szájtokról. Az oldal így folyamatosan változik,és naprakész információkat tartalmaz, anélkül, hogy egy szerkesztőség végezné a frissítést. Apecsiegyetemistak.hu oldalunk kialakítását tekintve tartalom aggregátor oldal.-keresőoptimalizásMinőségi, hasznos és érdekes tartalomra van szükség, ami a látogatók számának növelését jelentiés elősegíti a visszatérést a weboldalra. Az eredményes keresőoptimalizálás legfontosabb elemea nyelvileg igényes, eredeti, színes, leíró tartalom. A keresők által vizsgált szempontok (minőségés hasznosság) alapján felépített oldalaink nagyon sok organikus találatot eredményeznek, így atalálati oldalakon előkelő helyeken szerepelünk, ami a látogatók magas számában jelentkezik.-elektronikus hírlevélA 2009-es indulás idején az Egyesület már rendelkezett egy 2000 fős e-mail adatbázissal,melynek dinamikus bővítése volt a célunk. Ennek érdekében folyamatos nyereményakciókat ésjátékokat hirdetünk és a közösségi oldalakról is igyekszünk az egyetemisták feliratkozását elérni.Ingyenes heti hírlevelet juttatunk el regisztrált felhasználóinkhoz, mely figyelemfelkeltőtudósítás és ajánló, tartalma folyamatosan változik. Felépítését tekintve informatív jellegű,tudósít kulturális és közéleti szórakoztató programokról, rendezvényekről és a diákokat érintőújdonságokról, szolgáltatásokról, termékekről, vásárlási lehetőségekről. 11
  12. 12. Adatbázisunk Opt-in lista: olyan felhasználókat tartalmaz, akik önként iratkoztak fel vagyregisztráltak, azaz hozzájárultak ahhoz, hogy üzeneteket küldjünk részükre. Mivel a személyekegy szolgáltatást rendelnek meg a feliratkozással, beleegyeznek a levélküldésbe, sőt ők magukkérik a tartalmat, ezért a lojalitás magas szintje jellemző: a hírlevelek olvasottsága átlag feletti,magas a megnyitási arány és alacsony a visszapattanó (téves email címre küldött) levelek aránya.A hírlevélre feliratkozattak száma folyamatos bővülést mutat, a jelenlegi létszám 9803 fő. Nemieloszlását tekintve 6351 nő, 3452 férfi. A nemek aránya tükrözi a felsőoktatás jelenlegi képét.Életkori eloszlás alapján: 3571 fő 18-20 éves, 3978 20-22 éves, 1475 fő 22-24 éves, 627 fő 24-30éves, 152 fő 30 éves kor felett. Az adatokból leszűrhető: felhasználóink több mint 70 %-a 22évnél fiatalabb.A hírlevél design HTML formátumú és képeket is tartalmaz, noha a felhasználók többsége többböngészőt és felbontást használ, ez az olvashatóságra nem hat zavaróan. A fiatalos tartalom, agrafikai alkalmazhatóság, és a technológiai lehetőségek kihasználása egyaránt fontos szerepetjátszik.-közösségi oldalakA közösségi oldalak (iWiW, Facebook, Twitter, MySpace) nagy előnye, hogy az információk-legyen az szöveg, kép, video- gyorsan eljutnak a célközönséghez. A social media folyamatos ésintenzív kommunikációt tesz lehetővé az egyetemista célcsoporttal.iWiW KlubokA Pécsi Egyetemisták Egyesület a legnagyobb pécsi egyetemi bázissal rendelkező onlineközösségi felületek tulajdonosa. Átgondolt bővítési stratégiánknak megfelelően mintegy 8000hallgató a résztvevője online Klubjainknak, akik heti hírlevélben információkat kapnak tőlünkkülönböző témákban. A Klubhoz történő csatlakozást különféle nyereményjátékok segítségévellehet elősegíteni.Sajnos az iWiW rendszere a szervezetek számára csak korlátozott lehetőségeket biztosít, főleg haa social media alkalmazásokat a nemzetközi vetélytárssal, a Facebookkal hasonlítjuk össze. Ezértaz elsődlegesen erre a csatornára alapozott social media tevékenységünket a 2009-es év végénáttervezni kényszerültünk. Az iWiW Klub a felhasználók Klubokba szerveződését teszi lehetővé,de a Klubrendszer lehetetlenné teszi a tagok közti kommunikációt (a tagok nem is „látjákegymást), így klubtagok valójában tömeget alkotnak (Godin, 2008) és nem közösséget.A „felszínes” kommunikációt támasztja alá, hogy a fórumok és topikok a többezres klubnagyságellenére sem válnak valódi kommunikációs csatornává, a felhasználók és a reklámozók,spammerek csak az üzenőfalat használják –azt is korlátozottan.A Klubprofil nagyszámú felhasználót képes toborozni, de a tagokkal való kapcsolattartás akörüzenetek küldésére korlátozódik, aminek megítélése egyre inkább spam (elektronikuslevélszemét) a felhasználók szemében. Ennek hatására az üzenet megnyitási arány drasztikusanvisszaesett és megnőtt az olvasatlanul törölt levelek száma. A körüzenetküldés funkció pedigmég az e-mail hírleveleknél is korlátozottabb csatornát jelent, mivel az iWiW kiküldő felületénmég képeket sem lehet megjeleníteni (nem beszélve a videókról). 12
  13. 13. Ezzel párhuzamosan megnő a levél tárgyának jelentősége -ami az e-mail alapú hírleveleknélkorábban is fontos szempont volt-, hiszen egy jól megválasztott tárgy esetében óriási (akár 50 %eltérés) megnyitási különbségek alakulhatnak ki.Szintén komoly hibaként jelentkezik, hogy az iWiW Klubrendszere a körüzeneteket időnkéntdrasztikus időeltolással kézbesíti -nem ritka, hogy az üzenet elküldése és megérkezése között 5-7nap telik el-, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a gyors online kommunikációt.A legnagyobb probléma azonban, hogy az iWiW Klubjain belül a felhasználók nem tudnakegymással interakcióba lépni, így a social media valódi lényege ezen a csatornán keresztül nemtud megvalósulni.Social media alkalmazások fejlesztéseA 2009-es év online marketing tevékenysége rávilágított, hogy a pécsi egyetemisták elérésecéljából szükség van egy speciális alkalmazás fejlesztésére. Mivel a kiküldött hírlevelekbenegyre több programajánló esemény kapott helyet, és a visszajelzések alapján az egyetemisták iserre tartottak leginkább igényt, a fejlesztési munkálatok egy önálló programajánló oldalkialakításának irányába indultak el.A fiatalok elsődlegesen a világhálót használják orientációra, feltételezésünk szerintprogramkeresésre is. Ennek okai a kényelem, gyorsaság, a hipertextualitás,az ingyenesség,valamint a nagy választék. Az internet jelenlegi trendjeinek hatására (Anderson, 2008)mindenképpen ingyenes és felhasználóbarát alkalmazás létrehozásában gondolkodtunk.Piaci rést és nagy lehetőséget jelentett számunkra, hogy nem létezett olyan honlap, ahol könnyenáttekinthető formában, és összeszedetten lennének elérhetőek a pécsi programok.A programajánló webfelület kidolgozása egy nagy lépést jelentett a közösségi médiafejlesztésirányába. Egy olyan oldallal szerettünk volna rendelkezni, mely naprakész és hasznosinformációkat ad a célcsoportunknak, és amely közösségi oldalakon gyorsan népszerűségre tehetszert. Ez egyben stratégiai irányváltás is jelentett: letettünk azon szándékunkról, hogy az e-mailalapú feliratkozáson keresztül bővítsük az egyetemi adatbázist. A célunk ettől kezdve az lett,hogy közösségi oldalakon minőségi tartalomszolgáltatással összegyűjtsük a célcsoportunkat, és aközvetett elérést helyezzük előtérbe. Az idő igazolta döntésünket, jelenleg a pecsiprogramok.huoldal már nagyobb látogatottsággal bír, mint másik két oldalunk együttvéve! (melléklet 1. ábra)E stratégiai váltást több tényező együttes megjelenése indokolta.- Sokkal egyszerűbb elérni a felhasználókat a közösségi oldalakon, mint e-mailben. A Facebookgyors térnyerése a közösségi alkalmazásoknak kedvez, mivel az itt létrehozhatói rajongói oldalakés csoportok sokkal több interaktivitásra adnak lehetőséget, mint az bármikor korábbanelképzelhető lett volna. Ha a Facebook hazai penetrációja még erőteljesebb lesz, nő a „kritikustömeg”, és egyre többen csatlakoznak a rendszerhez (nehogy kimaradjanak valamiből), ami egymég nagyobb bővülést fog indukálni –csakúgy, mint az iWiW „fénykorában”.-A kiküldött e-mail hírlevelek megnyitási aránya drasztikusan visszaesett. A fiatalok nagy részecsak kevés időt tölt el a postafiókjában, elolvassa a fontosabb email-eket, válaszol néhánylevélre, és törli a kevéssé fontosakat (így a hírlevelek zömét is). A közösségi oldalakon viszontnem ritka, ha valaki napi többször feljelentkezik és órákat tölt a rendszerben (a Facebook 13
  14. 14. esetében ez átlagosan napi közel egy óra!), böngészik az ismerősök között, új feltöltötttartalmakat olvas, videókat néz. A vírusmarketing, az érdekes reklámok, a hasznos információkeljutnak a célcsoporthoz a közösségi oldalakon keresztül.A közösségi oldalakon kiküldött „hírlevelek” kevésbé törölhetőek, sőt a megosztásban ésnépszerűsítésben maguk a felhasználók is aktív partnerek.Talán kockázatosnak tűnhet egy külső oldalra alapozni egy online stratégiát, hiszen itt afelhasználói adatokkal nem mi rendelkezzünk. Ezzel együtt elmondható, hogy a célcsoportelérése elsősorban a megfelelő tartalom kérdése. Hiába rendelkezik egy szervezet nagyelektronikus adatbázissal, ha nincs olyan tartalom a birtokában ami érdekes, akkor a felhasználóileiratkoznak a hírleveléről vagy olvasatlanul törlik. Ha közösségi oldalon lehet elérni acélcsoportot, akkor a stratégiát is ehhez szükséges igazítani, és át kell értékelni azt ameggyőződést, hogy az online marketing kulcseleme a felhasználó adatainak megszerzése –inkább a felhasználó figyelme az, ami e folyamatban nagyon fontossá válik.A hírlevél rendszerét továbbra is fenntartjuk, ez már inkább a meglévő partnerekkel történőkommunikációt szolgálja (hiszen sokan továbbra is az e-mail alapú üzenetközvetítést igénylik,vagy nincsenek fent a közösségi oldalakon), de az új felhasználókhoz a közösségi eszközökjelentenek hatékony elérési csatornát.-A web 2.0 irányzat elterjedése megerősítette a felhasználók kötődését a közösségi oldalakhoz,portálosodáshoz és hálózati effektus kialakuláshoz vezetett. Ha a felhasználó lojalitása fennáll aközösségi oldal iránt, akkor érdemesebb minden lehetséges kiegészítőt telepíteni az alkalmazottoldalakra, mert ha már egyszer beregisztrált a személy, akkor már nem kell tőle többregisztrációit kérni. A Facebook API (application programming interface –alkalmazásprogramozási felület –) számos kellék hozzáadását engedélyezi a használók számára aweboldalakon, mindezt ingyenesen.A pecsiprogramok.hu weboldal minden aloldalába beépítésre került a Facebook Connect, afelhasználói profil így egyszerűen összeköthető a közösségi oldal profiljával. Oldalainkon afelhasználóknak nem kell külön regisztrálnia, beléphetnek Facebook jelszavukkal és az ehheztartozó e-mail címmel. Megszűnik a hozzászólások névtelensége, és megjelenhet aszemélyesség, ami a social media fontos eleme. (melléklet 7. ábra)További előnye az összekötésnek, hogy az Open Graph protokoll segítségével bármely oldalonmegjelenik a Facebook közismert Tetszik (Like) gombja, ami aktivitásra sarkalja afelhasználókat. Mindegyik aloldal tartalma megosztható bármely közösségi oldalakon (iWiW,Facebook, Twitter) ezáltal maguk az olvasók is reklámozzák a weboldalt.Facebook csoportok és oldalakA Facebook nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy közösséget építsünk egy szervezet köré. Acélcsoport pontosan meghatározható: helyszín, demográfia és egyéb adatok megadásával. Atagok meghívhatják a barátaikat, megoszthatnak képeket, videókat és linkeket, valamint aszervezet neve feltűnik a profilokban.A kapcsolattartást számtalan csatorna segíti (foto, video, esemény, jegyzet, status információ,alkalmazások), de a hangsúly a tartalmon van. Olyan tartalmakat kell a tagoknak biztosítani, 14
  15. 15. amire szükségük van, vagy amit érdekesnek találnak (exkluzív információk, nyereményjátékok,szavazások, érdekes hírek). Az információk gyors terjedését, a virális hatást kiválthatják képek,videók, témába vágó vagy csak érdekes linkek. A tagok közzéteszik, megosztják vagykommentálják őket, ami bekerül a felhasználói hírekbe, valamint a barátaik hírfolyamába is.A social media marketing a közösség vagy „törzs” (Godin, 2008) bevonódásáról szól, ahol aterméket vagy szolgáltatásokat a gyorsan terjedő történetek adják el. A cél a hasonló érdeklődésűközösség tagjai közt létrehozni az interakciót, ezt leginkább a megfelelő tartalommal lehet elérni.A Facebook képes arra, hogy felhasználókat, közösségeket hozzon össze, mivel a Facebooklényege a kapcsolatépítés, így az egész rendszer ennek megfelelően van kialakítva. Aszervezetek profilmegjelenése is alakítható úgy, hogy megjelenjenek az arculati elemek, atermék- és szolgáltatáspaletta, valamint számos alkalmazás is segíthet látogatókat terelni a sajátweboldalra. A felhasználói és rajongói oldalak egyaránt olyan kialakításúak, hogy akapcsolatépítés és kommunikáció ne ütközzön akadályokba.A külső keresőoptimalizálást elősegíti az egyedi URL, ami a Facebook esetében lehetséges. AFacebook jelenlétünk ennek megfelelően alakul: facebook.com/pecsiprogramok. Ez apródolognak tűnik, de nagy különbséget jelent keresőoptimalizálás szempontjából, főként, ha aziWiW Pécsi Egyetemisták Klubjának URL kiterjesztéséveliwiw.hu/pages/community/comdata.jsp?cID=1965102 hasonlítjuk össze. Jelenleg már közel5000 felhasználó csatlakozott a facebook.com/pecsiegyetemistak oldalhoz, ami igen komolybázisnak számít. A Facebook oldalaink a melléklet 2. és 3. ábráján tekinthetőek meg.Twitter és MySpaceA Twitter egy ingyenes szolgáltatás, mely segítségével mindenki mindenkinek mondhat bármit,legfeljebb 140 karakterben – a „mit csinálsz éppen?” típusú mikroblogolás, amely behálózza azonline közösségi kommunikációt. A Twitteren feliratkozás után követhető és megoszthatóbármennyi Twitter profil.A pécsi egyetemisták körében alacsony azok aránya, akik a Twittert használják, nincs meg akritikus tömeg, mely a közösségi hálózatok létrejöttének fontos eleme. Ennek ellenére jelenvagyunk, sőt a Twitter esetében alig több, mint 1000-en vannak magyarországon azok, akik többmint 200 követővel rendelkeznek, köztük mi is!A MySpace tagok a legnagyobb közösségi médiafogyasztók, ők azok, akik jellemzően a legtöbbhasonló közösségi oldalra is regisztrálnak. Ezért –bár jelen vagyunk ezen az oldalon is- adinamikusan bővülő Facebook mellett köteleződtünk el. A MySpace és Twitter oldalaink amelléklet 12. és 13. ábráján tekinthetőek meg.A web 2.0 online stratégia fontos tényezője a mérhetőség. Az online aktivitás mérése többcsatornán keresztül is megközelíthető:-social media interakciókA közösségi aktivitásról a Facebook ad statisztikai adatokat, sajnos az iWiW esetében ez atevékenységcsoport sem mérhető. Talán ez a legfontosabb eredménycsoport, hiszen a közösségaktivitását mutatja, a csoporton belüli kommunikációs események számát. 15
  16. 16. A Facebook rajongói oldalán nyomon követhető a csatlakozók száma, az interakciók, a klikkelés,kommentezés és a tartalom létrehozása. A Facebook oldalak adatot szolgáltatnak, kor és nemszerinti bontásban is, és az adatok exportálhatók más programokba további elemzés céljából.A Facebook aktivitásról a melléklet 4., 5., 6. ábráján találhatóak további információk.-weboldal látogatottságA közösségi oldalakról sokan látogatnak át a weboldalra, megnövelve annak forgalmát. Awebanalítikus szoftverekkel nyomon követhető a átkattintások aránya vagy hírlevélre történőfeliratkozás alakulása. Mint a mellékletben szereplő ábrák is mutatják, a Facebook közösségjelentősen több (havi szinten több mint dupla, negyedévente négyszeres!) átkattintást ad, mint aszámarányát tekintve jóval nagyobb létszámú iWiW Klub.A rendkívül tanulságos ábrák amelléklet 8. és 9. ábrái.Eddigi eredményeink (a dinamikusan növekvő saját adatbázis, az aktív felhasználói magatartás)is azt mutatják, hogy a social media ígéretes terület, és egy ilyen típusú online közvetítőtevékenységére nagy igény mutatkozik a fiatalabb korosztály részéről. Az internethasználóknagy része szívesen kapcsolódik online közösségekhez, keresi a hasonló fórumokat. A onlineközösségi média sok interaktív eszközt kínál a kapcsolattartásra: lehet képeket, videót feltölteni,tartalmakat megosztani, körüzeneteket küldeni, ami a kapcsolattartásra kiváló lehetőséget jelent.Speciális online marketing csatornákA dolgozat záró részében szeretném gyakorlatorientált keretben bemutatni, hogy miként lehetkizárólag online csatornákon elérni az egyetemista korosztályt. A Pécsi Egyetemisták Egyesületkifejezetten az egyetemisták részére hirdet kedvezményes nyelvtanfolyamokat, melyek anyelvvizsga megszerzéséhez szükségesek. Az universitas nyelvtanfolyamok számára egyetemicélcsoportunkat az alábbi kampányelemek segítségével érjük el:-weboldal és keresőoptimalizálás (SEO)A keresőoldalakon történő előkelő helyezés a web 2.0 stratégia része. Az önálló weboldal(pecsinyelvtanfolyam.hu) domain név választása átgondolt és tudatos, hiszen egy megfelelődomain már önmagában is pozitívan befolyásolja a keresőoldalakon való megjelenést.A weboldal magas szinten keresőoptimalizált olyan kulcsszavakra, melyek tartalmilagrelevánsak és google organikus találatokat jelentenek (pécs, nyelvtanfolyam, nyelvvizsga, stb). Ateljes jelentkezési folyamat online történik, egy internetes alkalmazás kitöltésével ésbeküldésével. (melléklet 14. ábra)-célzott online kampányAz egyetemista fiatalok körében a reklámkerülés 75 %-os arányú, nem érdemes egy átfogó éscélzás nélküli offline hirdetési kampányt kidolgozni. Az online hirdetések között a kiemelkedőés megkülönböztető jellegű, pontos és célzott hirdetések képesek arra, hogy eredményeseklegyenek, tehát a célcsoportra kell optimalizálni a kampányt. Csak a nyelvoktatás irántérdeklődőket próbáljuk elérni, célzott e-mail kampánnyal (opt-in lista, permission marketing akorábbi érdeklődők és előző kurzusokon részt vettek számára) és Google Adwords kulcsszavakra 16
  17. 17. optimalizált hirdetésekkel. A fiatalok döntésüket megelőzően (nyelviskolai beiratkozás)igyekeznek online információkat gyűjteni, ehhez pedig leginkább internetes keresőt használnak.A kulcsszavakra (nyelvoktatás, nyelvtanfolyamok,nyelvtanulás) történő találati helyekmegvásárlása elősegíti, hogy az érdeklődők valóban eljussanak weboldalunkra, mindezt alacsonyköltségkeretből megvalósítva.A kampány során közel 400 érdeklődő látogatott el a weboldalra, átlagosan 70 Ft/kattintásköltség mellett. (melléklet 10. és 11. ábra)-közösségi oldalakA nyelvoktatás iránt érdeklődőket az iWiW Klub (Universitas Nyelvtanfolyamok) „gyűjtiössze”, ide csak a valóban érdeklődő személyek csatlakoznak, akik értesítést kapnak anyelvoktatást érintő információkról. Mivel a fiatalok nagy része mások hatására hozza megvásárlási („beiratkozási”) döntését, a nyelvtanfolyamok jó hírneve és ismertsége nagy támogatástkaphat a közösségi oldalakon keresztül. Mérni tudjuk, hogy az oldal látogatói honnan érkeznek,és ez alapján elmondható, hogy a közösségi oldalról ugyanannyi látogató érkezett, mint a googlefizetett és organikus keresőiből! (melléklet 15. ábra)IV. Összefoglalás és következtetésekA social media fejlődési lehetőségeit nehéz megjósolni. A közösségi oldalak elégedetlenhasználói tömegesen „szavaznak” az alkalmazások sikerességét illetően, képesek a piacvezetőoldalakat a futottak még kategóriába száműzni. A Facebook töretlen népszerűségét talán éppen –a napjainkban egyre fokozó - adatvédelmi problémák elszaporodása állíthatja meg. Afelhasználók (főleg a fiatalabbak) gyakran naivak, vagy rosszul informáltak azzal kapcsolatban,hogy mekkora mennyiségű személyes információt tesznek publikussá, nem követik figyelemmelmilyen mennyiségű és természetű személyes információt osztanak meg másokkal, és nem veszikszámba a következményeket. A terület szabályozatlansága és az oldalhasználók aggályaikönnyen bizalmi válságot eredményezhetnek, ami egy közösségi oldal legpusztítóbb ellenfelelehet.A közösségi média alkalmazása a felsőoktatás területén neuralgikus területnek számít. A magyaregyetemek még nem rendelkeznek a hagyományos marketing és PR tevékenységükbe integráltonline közösségi médiastratégiával. Az egyetemi marketing elképzelések teljes átgondolásáravan szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás szereplői eredményes közösségi médiatevékenységetvégezhessenek. El kell szakadni attól az alapvető meggyőződéstől, hogy az egyetemek közösségijelenléte milyen tartalmakkal összefüggésben lehet eredményes. Talán e dolgozat is felhívja afigyelmet arra, miként lehet egy eredetileg távol álló alkalmazás (programajánló) eredményesközösségi médiaeszköz az egyetemi hallgatók elérése során.A közösségi oldalakon történő megjelenés önmagában nem elég, a célközönséggel folytatottkommunikáció folyamatos aktivitást igényel. Olyan közösségi tevékenységek, mint a fotó, videóés egyéb tartalmak megosztása, a közösségi könyvjelzők használata, kitartó interakciót kíván. 17
  18. 18. A social media megfelelő használata nagymértékben javíthatja egy egyetem külső megítélését,mivel a fiatalok nagy része használja a különböző közösségi oldalakat és bevonható apárbeszédbe.Az új közösségi eszközök lehetővé teszik, hogy egy témáról a létező leggyorsabban közöljükmondanivalónkat. Akár néhány óra leforgása alatt folyamatosan növekvő virtuális közösségformálható, de az online közösségek ugyanolyan szélsebesen szét is szóródhatnak, mint ahogylétrejöttek. Átfogó stratégia hiányában a közösségi média alkalmazása visszaüthet, akár hátránytis jelenthet. A közösségi média világát meg kell érteni: előnyeivel és kockázataival egyaránttisztában kell lenni. Hatalmas a területben rejlő stratégiai potenciál, a folyamatos interakciómegtervezése az egyetemek számára proaktív stratégia kidolgozást kívánja meg. A közösségimédia marketing fegyelmet, automatizált rutint, mindennapos munkát igényel és a hosszú távúkapcsolatépítésről szól, nem a rövidtávú haszonszerzésről. Stratégiai felhasználása csökkenthetia marketing költségeket.Az egyetemek közösségi médiahasználata még nemzetközi viszonylatban is csak friss terület(Social Industry, 2009), de valóban nagy felfutás előtt áll. Számtalan pozitív hatást hozhat(Weber, 2007) az intézmények számára, mivel segít az egyetemi brand megerősítésében, növeli aszervezet ismertségét és népszerűségét, közelebb hozza az érdeklődőket az ajánlások révén éslátogatókat vonz a weboldalra. 18
  19. 19. Felhasznált irodalom:Berényi-Kálmán-Kővári (2007): Célzott online reklám. Keresőmarketing a gyakorlatban.Budapest.MKM ComputerChris Anderson (2007): Hosszú farok. A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. Budapest.HVGChris Anderson (2009): Ingyen. A radikális árképzés jövője. Budapest. HVGDon Tapscott (2001): Digitális gyermekkor: az internetgeneráció felemelkedése. Budapest,Kossuth InforumGerényi Gábor (2009): Internetes tartalomszolgáltatás.Budapest. Elektromédiahttp://marketingwhitepapers.s3.amazonaws.com/smss09/SocialMediaMarketingIndustryReport.pdf, letöltés ideje 2010. május 4.Jakob Nielsen (2002): Web-design. Budapest, Infonia Alapítvány, 2002.Larry Weber (2007): Marketing a hálón. Vállalati és közösségi honlapok, blogok. Budapest.HVG.Manuel Castells (2002): Az Internet-galaxis: Gondolatok az internetről, üzletről éstársadalomról. Budapest, Network TwentyOneMichael A. Stelzner (2009): Social Media Marketing Industry ReportMiskolczy Csaba (2008): Képernyők (h)arca. Budapest. HVGRiedl-Konstan-Majó-Révész (2004): Szájt-propaganda. Budapest. KJK-KerszövSeth Godin(2007): Hab a tortillán. Alkalmazzuk ésszerűen az új marketinget!. Budapest. HVGSeth Godin(2008): Törzsek. Te is lehetsz vezető. Budapest. HVGThe Glocal Village: Internet and Community. Barry Wellman. The Internet as Utopia andDystopia. http://www.ideasmag.artsci.utoronto.ca/issue1_1/idea_s01-wellman.pdf, letöltés ideje2010. május 15.Tim O’Reilly (2005):What Is Web 2.0. http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.html,letöltés ideje 2010.május 20. 19

×