SlideShare a Scribd company logo
1 of 108
Download to read offline
Pályaorientációs
módszertani kiadvány
középiskolai tanárok és a
Pécsi Tudományegyetem oktatói, kutatói,
munkatársai, hallgatói számára
PTE, 2019.
1
Jelen kiadvány a Széchenyi 2020 program ’A fiatalok képzettségi szintjének
javítása és a felsőoktatásba való bekerülés fokozása érdekében’ „A
felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs
programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a
felsőoktatásban” elnevezésű pályázat (EFOP-3.4.4-16) keretében és
támogatásával készült.
Pécsi Tudományegyetem, 2019.
Szerkesztette:
Dr. Cseh Judit
Lektorálta:
Szellő János
címzetes egyetemi docens, PTE
Szerzők:
Dr. Cseh Judit PhD e. adjunktus, szakmai vezető, PTE
Dr. Pankász Balázs PhD e. adjunktus, PTE
Piacsek László osztályvezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Dr. habil. Vámosi Tamás PhD e. docens, PTE
2
Tartalomjegyzék
Bevezető………………………………………………………………………………………....3
1. Általános módszertani segédanyagok…………………….……………………5
1.1 A csoportos fejlesztési formák főbb feladattípusai………………………..…………..5
1.2. Feladattípusok példákkal………………………………………….……………………………...7
1.3.Tréningterv vázlata………………………………………………………………………………….10
2. Önismeret a pályaorientációban……………………………………….……...11
2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok………………………….……………..12
2.2. Tanulási önismeret…………………………………………………………….…………………..13
2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok.……………………………...………………..16
3. Pályaismereti módszertani segédletek…….…………………………..……26
3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből……….………………………………………….26
3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre………………………..………………………...36
3.3. Példa szakképzési kerettantervre………………………………………….………………..41
3.4. EMMI rendelet………..………………………………………….……..…………………..………50
3.5. A Pécsi Tudományegyetem képzési kínálata…………………..……………..……….55
3.6. Az MTMI tantárgyakhoz kapcsolódó képzések, továbbtanulási irányok....62
3.7. A jövő szakmái………………………………………………………………………………………..70
4. Munkaerő-piachoz, álláskereséshez kapcsolódó anyagok……….…73
4.1. A munkaköri követelmények……………………………………………..…………………..73
4.2. Kompetencialista……………………………………………………………………………………75
4.3. Önéletrajz minták……………………………………………………………….………………….81
4.4. Motivációs levél minták………………………………………………………………………….84
4.5. Leggyakoribb interjúkérdések………………………………………………..…..………….87
5. Pályaorientációban alkalmazható tesztek, kérdőívek…….…………89
5.1. Super-féle Munkaérték kérdőív……………………………….……………….……….…..89
5.2. Belbin-féle csapattag-típus kérdőív……………………………………………………..…92
5.3. Érdeklődési irányok kérdőív………………..……….…………………………………..….100
Felhasznált irodalom……………………………………………………………………104
3
Bevezető
Hazai kutatások bizonyítják, hogy sem a fiatalok nagyrésze, sem a felnőtt korosztály nem kap
kellő segítséget az életpályán felmerülő szakmai döntésekhez, halmozottan igaz ez a
hátrányos helyzetű személyekre. A rendszerszerűen működő pályaorientációs tevékenység
hiánya, a nem megalapozott pályadöntés nagyban hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz,
a pályaelhagyáshoz, a felnőtt munkavállalói kör munkanélküliségéhez, közvetve a munkaerő-
piaci kereslet-kínálat felborulásához. Mindezek kiküszöböléséhez, illetve megelőzéséhez
szükség van szakemberek/pedagógusok/segítők képzésére, akik képesek a feladatkörükben
jelentkező pályaorientációs feladatok ellátására, a munka és tanulás világához kapcsolódó
kérdések megválaszolására, útmutatásra, konzultációk megtartására.
A pályázat ’Képzők képzése’ alprogramjának konkrét célja a pályaorientációs tevékenységben
érintett személyek (célcsoportnak megfelelően) felkészítése a fiatalok és a felnőttek tudatos
életpálya-tervezésének segítésére, az egyéni készségeken és kompetenciákon alapuló, a
munkaerő-piaci tendenciákat is maximálisan figyelembe vevő tanácsadások lefolytatására.
Az e-learninges pályaorientációs tananyag megismerésével lefektettük e tevékenység elméleti
alapjait. Ez a módszertani gyűjtemény reményeink szerint a pályaorientáció gyakorlati
megvalósításához nyújt majd segítséget. Ebben ugyanis célcsoport-specifikusan igyekeztünk
összeállítani a sikeres pályaválasztás három nagy területének (önismeret, pályaismeret,
munkaerő-piaci ismeretek) szem előtt tartásával a gyakorlatokat, feladatokat, amelyek alapjai
vagy ötletadói lehetnek a pályaorientációs tevékenységnek. Jellegéből adódóan különös
hangsúlyt helyeztünk a módszertani ismeretekre, vagyis a ’jót, s jól’ elv mentén a ’hogyan
csináljuk jól’ kérdés megtámogatására.
Jelen kiadvány középiskolai tanárok (különös tekintettel MTMI szakterületek) és a Pécsi
Tudományegyetem oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói (kiemelten pedagógushallgatók,
Klebersberg Képzési ösztöndíjban részesülő tanárjelöltek) számára lett összeállítva, amely
az érintettek nem formális képzés keretében történő felkészítéséhez járul hozzá. Mivel ez
egy meglehetősen heterogén célcsoport, az itt megjelenített módszerek, eszközök is
differenciált képet mutatnak. Itt megvalósulhat a fiatalok, konkrétan egyrészt a középiskolai
4
végzősök pályaorientálása, pályaválasztásának támogatása (szakmaválasztásának,
felsőfokú tanulmányok kiválasztásának, esetleg munkavállalásának segítése), másrészt a
hallgatók pályakezdésének, munkaerő-piaci megjelenésének elősegítése. A
pedagógushallgatók esetében pedig egy megfelelő ismeret, attitűd és módszertan
átadásával az a cél, hogy a későbbi tanári tevékenységük során a diákjaik tudatos és
megalapozott pályadöntéséhez tudjanak hozzájárulni. A pályázat vállalt feladatainak
megfelelően, ahol lehetséges és indokolt szem előtt tartottuk az MTMI (matematikai,
természettudományos, műszaki és informatikai) területeket, amely előmozdíthatja a hazai
munkaerő-piacon tapasztalható súlyos szakemberhiány mérséklődését. Területileg pedig bár
törekedtünk az általánosan érvényes ismeretek, információk előtérbe helyezésére, némely
esetben preferálnunk kellett, így megjelennek az anyagban dél-dunántúli (azon belül megyei)
specifikumok is.
A Pécsi Tudományegyetem fejlesztő csapata elkötelezett a pályaorientáció és annak
fontossága mellett. Hisszük, hogy minél szélesebb kör érintett, érzékenyített ebben a
kérdésben, annál több megalapozott, tudatos pályadöntés és sikeres szakmai életút
remélhető a gyakorlatban, amely nem csak egyéni, de makrogazdasági szempontokból is
jelentős. Reméljük, hogy jelen módszertani kiadványt haszonnal forgatják majd a gyakorló
szakemberek, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
5
1. Általános módszertani segédanyagok
1.1. A csoportos fejlesztési formák (tanácsadás, tréning) főbb feladattípusai1
1. Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok
A csoport indulását és a későbbi eredményes és jó hangulatban történő munkáját segítik
a bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok. Klasszikusan ide tartoznak a névhúzással, nevek
memorizálásával, névjegykártya készítéssel történő ismerkedést szolgáló feladatok.
2. Interaktív gyakorlatok
Lényegük a tagok közötti interakció, amikor két vagy több személy egymással verbális vagy
nem verbális üzenetet vált. Klasszikusan ide tartoznak a rajzos, az asszociációs, valamint
az érzékelésen alapuló játékok.
3. Témához kapcsolódó kérdőívek
Ide tartoznak az ún. papír-ceruza tesztek, amiket a résztvevők maguk vagy egymásnak
értékelnek. Az általában önismereti kérdőívek segítenek az önfejlesztésben, a személyiség
feltárásában.
4. Akváriumgyakorlatok
Három-négy személynek a kör közepén el kell játszania egy szituációt, például meg kell
vitatniuk egy kényes témát, meg kell győzniük egymást. A többiek körülöttük ülnek, és
nem szólhatnak bele, csak megfigyelők, a játék végén a megbeszélés során válnak aktívvá.
5. Csoportos feladatmegoldások
Ebbe a kategóriába tartoznak a problémamegoldó jellegű és csoportos élményszerű
játékok, amikor az együttműködés és a közös feladatmegoldás válik dominánssá.
6. Kombinált feladatmegoldások
Ezekben a típusú játékokban keveredik az egyéni és a csoportos munka. Bármely feladat
típus alkalmas arra, hogy annak egyéni vagy csoportos feldolgozását követően plenáris
módon megbeszéljük a tanulságokat, következtetéseket vonjunk le, közöljük egyéni
benyomásainkat és a plénum előtti ismertetéssel tanuljanak a résztvevők egymástól is.
1
Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti
Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.
6
7. Szerepjátékok
Helyzetgyakorlatok, amelyek a legtöbb tréning alapvető feladattípusát képezik, amely
lehetővé teszi szituációk, szerepek eljátszása során az érzelmi átélést és a tapasztalati úton
történő ismeretszerzést kockázatmentes helyzetben.
8. Zárógyakorlatok
A zárógyakorlatok célja a foglalkozás befejeződésének, a hazatérésnek tudatosítása, a
lezárás élményének felerősítése. Ez különösen fontos az elzárt helyen zajló tréningeknél
és a maratoni csoportoknál. Klasszikusan gyakoriak a megkezdett mondatok
befejezésesei, amikor a tréning egy körkérdéssel zárul (pl. Hogy éreztem magam a
tréningen? Mit tanultam önmagamról?), amire aztán minden résztvevő válaszol egy
mondattal.
7
1.2.Feladattípusok példákkal2
 gyűjtés
 csoportosítás
 párosítás
 rangsorolás
 fogalomtisztázás, definíciók megalkotása
 mondatbefejezés
 összehasonlítás
 táblázatok, rendszerek létrehozása
 filmek elemzése
 ábrázolás
 asszociációs játék
 érzékelésen alapuló játékok
 szerepjátékok/helyzetgyakorlatok
 kérdőívek, tesztek
 kártyajáték
Gyűjtés: különböző tételű listák, felsorolások készítése egyénileg vagy kiscsoportokban. Ez a
leggyakrabban használt feladattípus, mivel gyűjteni szinte mindenhez lehet. Pl.: gyűjtsünk 3
perc alatt olyan foglalkozásokat, amelyek egyben vezetéknevek is. Tanulók gyűjtsék össze,
milyen foglalkozások vannak a tágabb családban.
Csoportosítás: a gyűjtött vagy előre elkészített listák tételeinek különböző halmazokba
rendelése, megkeresni a kialakított vagy lehetséges rendező elvet, megnevezni felsőbb
kategóriákat. Pl.: Az előbb gyűjtött családban előforduló foglalkozásokat hogyan tudnánk
csoportosítani? Sok jó ötlet szokott születni: alap, közép vagy felsőfokú szakmák; szellemi vagy
fizikai; kinn vagy benn űzhető; fiús-lányos szakmák…
Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem rendelése egy
szempontbeli azonosságuk alapján. Pl.: Eszközök foglalkozásokhoz, definíciók kifejezésekhez…
Rangsorolás: egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének felállítása. Pl.:
gyűjtött vagy felkínált foglalkozások rangsorolása saját érdeklődés alapján.
Fogalomtisztázás, definíció megalkotása: Olykor több olyan megnevezés fordul elő, melynek
hivatalos definícióját nem találhatjuk meg, ezért magunknak kell ún. „munkadefiníciót”
kialakítanunk. Azért is hasznos ez a módszer, mert egy csoport vagy egyén által átgondolt,
ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban elfogadható, mint egy készen
kapott, szakmai anyagból felolvasott meghatározás. Pl.: ’karrier’ fogalmának nem hivatalos,
hanem csoport szerinti szubjektív értelmezése.
2
Szilágyi Klára: Munka- pályatanácsadás, mint professzió. Kollégium Kft., Bp., 2007. alapján saját szerkesztés
8
Történet- vagy mondatbefejezés: A csoportvezető által megkezdett mondatok vagy történet
egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni munkát igényel, mód nyílik a
saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére. Példa mondatbefejezésre: Ha ma kellene
döntenem a pályaválasztásról…, vagy Olyan munkát szeretnék, ahol…. Példa
történetbefejezésre: Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy 14 éves kislány…
Összehasonlítás: A hasonlóságok és különbségek keresése segíti új rendezőelvek
megtalálását, ugyanakkor sok ismert tényező is más megvilágításba kerülhet. Itt lehet akár
érveket és ellenérveket gyűjteni egy adott témához. Pl.: a kozmetikus egy kicsit olyan, mint
egy pszichológus, mert…, olyan mint egy vegyész, mert…, olyan mint egy dietetikus, mert…,
olyan mint egy eladó, mert…
Táblázatok, rendszerek létrehozása: Az eddig ismertetett módszerek révén létrehozott
ismeretek további csoportosítását, felsőbb kategóriákba rendező elvek létrehozását jelenti.
Pl.: közép- és felsőfokú képzési szintek rendszerezése.
Filmek: Itt kisfilmek, filmrészletek beiktatására gondolunk, amelyek az adott témához
kapcsolódnak. Hasznos dolog megfigyelési szempontokat előre megadni, majd a megtekintést
követően a látottakat elemezni, közösen megbeszélni. Pl: a Nemzeti Pályaorientációs Portál
(www.palyaorientacio.munka.hu) szakmabemutató filmjei közül megtekinteni a csoportot
érdeklő(ke)t.
Ábrázolás, rajzolás: rajzok készítése, a dolgok alaposabb megfigyelésére, szemléletes
elképzelésére ösztönöz, a verbalitást nélkülöző kreatív megnyilvánulási forma. Természetesen
a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra, hogy néhányan a rajzkészség
hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva a feladatot “passzolni” szeretnék. Pl.
önismereti céllal: hogyan nézne ki a saját címered?
Asszociációs játék: A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra a csoport tagjai
asszociálnak. Az asszociáción alapuló kapcsolatkeresés során szokatlan „láncolatok” is
létrejöhetnek, amelyek alapján tágulhat a látókörünk. Pl.: mindenki ugyanarra a kifejezésre
asszociál: karrier, munka, pályaválasztás… Egymás asszociációira reagálnak pl. körben. Ez
történhet irányítottan is úgy, hogy felváltva kell asszociálni pl. foglalkozásra, majd eszközre: 1.
tanuló: fodrász, 2. tanuló: olló, 3. tanuló: kertész, 4. tanuló: gereblye…
Érzékelésen alapuló játékok: Ez jelentheti pl. tárgyak, eszközök beazonosítását, felismerését
– a vizualitás kikapcsolásával - hallási, tapintási élmények alapján. Ez arra is alkalmat ad a
tanulási/fejlődési folyamatban, hogy a ritkábban használt érzékszerveink is előtérbe
kerüljenek, új élményekkel gazdagodhassunk. Pl: letakart tárgyak, eszközök felismerése és
ehhez minél több foglalkozás gyűjtése.
Szerepjáték – helyzetgyakorlatok: Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe kerülés
segítségével érzelmi átélésre és a képviselővel való azonosulásra is alkalmat adnak. Pl.:
felvételi interjú eljátszása: egy HR vezető, egy szakmai vezető, egy jelölt.
9
Kérdőívek, tesztek: A témakörhöz illő tesztek beiktatása is hasznos lehet, de ne túl hosszú és
önértékelés alapján feldolgozható teszteket válasszunk. Egy nap egy tesztnél többet ne
tervezzünk azonban, mert fárasztó és unalmassá válhat. Pl.: Super-féle munkaérték kérdőív,
Munkaérdeklődés kérdőív, Holland-féle érdeklődés/foglalkozási kérdőív
Kártyajáték: az előre elkészített kártyák (nem klasszikus kártyajátékok) lehetőséget adnak
egy-egy témakör indirektebb kifejtéséhez, játékosabb feldolgozásához. Pl.: Ismerkedős,
bemelegítő feladat kártyákkal: felírunk kártyákra különböző, (akár adott témához kötött)
kifejezéseket, jóval többet, mint a csoportlétszám. Ezeket egy asztalon kiterítjük és mindenkit
arra kérünk, húzzon egyet (esetleg kettőt), aszerint, ’mi szólítja meg’, melyik az, ami itt és most
többet mond számára a többi kártyánál. A bemutatkozás ez alapján, az indokok feltárásával
történhet. Példák kifejezésekre: siker, szerencse, célok, kudarc, idő, család, akadályok, döntés,
bizalom, karrier, tanulás, alkalmazkodás, jövő, konfliktus, pénz, versengés, egyensúly…..
10
1.3.Tréningterv3
Téma:
Tréner(ek):
Célok: (felsorolva min. 3 célkitűzés, amire a tréning szolgál)
Célcsoport jellemzői: (néhány mondatos jellemzés: kor, létszám, nemi arányok, előképzettség,
homogén/heterogén, homogenizáló tényezők, ismertségük ideje stb.)
Időpont(ok) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét nap(ok) megadása indoklással,
tréningidő + egyéb idő megadása, szükségessége és indoklása)
Helyszín(ek) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét helyszín, kiválasztásának indoka,
helyiségek leírása, berendezés leírása, egyéb programok lehetősége stb.)
Költségek: (a tréning költségei, és finanszírozási forrásuk)
A tréningterv eddigi része kb. 1 oldal terjedelmű.
Tréning felépítése
A tréningvázlat tartalmazza a tréningfeladatokat és azon túl az egyéb tevékenységeket is (pl. szünet,
ebéd, séta, városnézés, esti szórakozás stb.) de ezeknél csak az időpontot és a tevékenységet, mint
feladatot kell megadni, a célokat, módszereket, eszközöket nem szükséges. Az egyes oszlopok
tartalma:
Időpont Feladat Cél Módszer Eszközök
Időpont: pontos percekre beosztás, pl. 2009. szeptember 23. 13.00-13.10
Feladat meghatározása három féle lehet:
- A feladat átvétele szakirodalomból, ilyenkor szükséges a feladat konkrét megnevezése pontos
oldalszám szerinti hivatkozással, a feladat leírása ilyenkor szükségtelen. Pl.
Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258)
- Ha egy talált feladatot saját ötlettel átalakítunk, akkor az előzőben alkalmazott megnevezés és
hivatkozás után pontosan leírjuk, hogy milyen módon alakítottuk át a feladatot, vagy mi a
változás a feladathoz képest. Pl. Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258)
Saját átalakítás: A nyolc kategória közül csak négyet alkalmazunk, ezek: étel, ital, szín, ruházat.
- Ha saját ötletünk a feladat, akkor nevet adunk neki, utána odaírjuk, hogy „(saját ötlet alapján)”,
majd leírjuk a játék lényegét érthető módon.
A feladatok tartalmazzanak célmeghatározást, bemelegítő, hangulatalapozó részeket, szükség esetén
(egymást kevéssé ismerő csoporttagoknál) ismerkedési részeket, a tréning témájához illeszkedő ún.
tematikus feladatokat (ezeken legyen a hangsúly időben is), valamint zárófeladato(ka)t.
Cél: A feladat célját kell beazonosítani néhány szóban. Pl. ismerkedési feladat, hangulatfokozó feladat,
mozgásos feladat, nonverbális kommunikáció fejlesztése, empátia fejlesztése, meggyőzés
képességének fejlesztése, csoportzárás stb.
Módszer: A módszer megnevezése, speciális módszerek esetén leírása. Pl. egyéni feladat, páros
feladat, kiscsoportos feladat, plenáris feladat, mozgásos feladat stb. Speciális módszer esetén a leírás
pl. „A csoporttagok felállnak körben szorosan egymás mellé, és jelre becsukott szemmel elkezdenek
sétálni, ki egymásra figyelve, ki mással nem törődve….”
Eszközök: A feladathoz szükséges összes tárgyi eszköz végiggondolása és leírása. Pl. 10 db A4-es lap,
olló, 2 db toll.
3
Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti
Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.
11
2. Önismeret a pályaorientációban
Önmagunk megismerése, reális önértékelése nélkül nem lehet eredményesnek lenni, és így
nehezen tudjuk csak megteremteni az életünk szükséges feltételeit. A pályaválasztás,
pályaépítés során szinte azonos fontosságú a megélhetés és az önmegvalósítás vágya. Hiszen
nem választhatunk olyan pályát, munkahelyet, ami nem teszi lehetővé önmagunk és családunk
fenntartását, de hosszútávon az olyan választás is káros lehet, ami személyiségünknek nem
hagyja részben vagy teljes egészében kibontakozni. Ahhoz, hogy olyan foglalkozást válasszunk,
amelyben később sikeresek lehetünk, és amely a mindennapok során is örömet okoz, fontos
figyelembe venni és összevetni saját tulajdonságainkat és az egyes foglalkozások jellemzőit.
Az önismeret nemcsak a személyiség fejlődésének, esetleges változásának az elengedhetetlen
feltétele, hanem a pályaválasztási érettség kibontakozásának is. A pályaválasztási érettség azt
jelenti, hogy az egyén ismeri az elhelyezkedési lehetőségeket, képes a személyiségének,
tulajdonságainak megfelelő pálya, pályaterület kiválasztására. Képes elvégezni a kiválasztott
szakmai képzést és nagy valószínűséggel felébred benne a szakmai beilleszkedésre irányuló
törekvés.
Önismeretünket folyamatosan bővíthetjük, hiszen az önmagunkról szerezhető tudás és
információ tárháza nem véges, hanem folyamatjellegű. Egyes személyiségjellemzők
változékonyabbak, például serdülőkorban az érdeklődési irányok gyakrabban cserélődnek, a
külső környezet és belső ösztönzők által befolyásoltak. Továbbá a személyiség-összetevők
nem csak hogy változhatnak, de fejleszthetők is.
Az öndefiníció, önértékelés, önmeghatározás fontos elemei a pályalélektan fogalmainak.
Kihatnak arra, hogy milyen munkaköröket választunk, vagy részesítünk előnyben másokkal
szemben, mely munkaköröket kedvelünk meg idő elteltével, és mennyire leszünk elégedettek
választásainkkal. Akárhogy döntünk, egy szakmai pálya választása visszahat személyiségünkre,
változásokat okoz benne, így fontos szempont a magunkról alkotott kép előre helyezése a
szakmai pálya megválasztásánál.4
4
Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai
megközelítésben
12
2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok
Füllentős 5
A csoporttagok egymás mellett ülnek, kört formázva. A feladatuk az, hogy három tényt
mondjanak magukról, ezekből az egyik hamis legyen. A többi csoporttagnak az a feladata, hogy
eltalálja, melyik a hamis állítás. Ha egyszer tévednek, még van esélyük a győzelemre:
választhatnak a fennmaradó két lehetőség közül. Addig tart a játék, amíg az összes személy
sorra nem kerül.
Folytatós 6
A csoporttagok körben ülnek, valaki kiáll a csoport elé és szótlanul bemutat egy rövid jelenetet
csak és kizárólag mozdulatok és gesztusok által. Kimerevít egy pózt a jelenet egy pontján, majd
leül. A tőle jobbra ülő személy folytatja a történetet, ugyancsak pusztán gesztusok
segítségével. Ez addig megy így, amíg mindenki sorra nem került. Utána megbeszélik, ki szerint
miről szólt a történet.
Garázsvásár 7
A csoporttagok garázsvásárt rendező és egymást meghívó kertvárosi polgárokat alakítanak.
Mindenki megtartja a saját garázsvásárát, amelyre elhívja az ismerőseit. Mindenki 100
pengővel rendelkezik a játék elején. A körben jobbra haladva a tagok egyesével felajánlanak
valamit (lehet tárgy, vagy szimbólum, de akár valamilyen tulajdonság is) eladásra, s meg is
szabják a kezdő árát. Az eladásra ajánlott dolog akármi lehet, de igazán önismeretivé akkor
válik a játék, ha valós, az adott személyhez ténylegesen köthető a felkínált tétel. Az kapja meg
a felajánlott dolgot, akinél senki nem ajánl nagyobb összeget. Addig ajánlanak eladásra
tárgyakat a tagok, amíg már senki nem akar semmit eladni. Ekkor körbe haladva mindenki
elmondja, miért elégedett, miért nem azokkal a dolgokkal, amiket vett, mit szeretett volna, de
valakinek több pénze volt, esetleg mitől szeretett volna, de nem tudott megszabadulni.
5
http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018.
12.20.)
6
http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018.
12.20.)
7
http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Aukció alapján
(Letöltve: 2018. 12.20.)
13
Figyelemelterelés 8
Három csoporttagon kívül a többiek félreülnek. A három játékosból kettő elmélyülten, csak
egymásra figyelve, a harmadik játékost szigorúan figyelmen kívül hagyva, beszélget. A
harmadik játékos feladata, hogy bármilyen rendelkezésére álló eszközzel fölhívja magára a két
beszélgető figyelmét. Egyetlen eszközt nem vethet be: nem érhet hozzájuk semmivel! A
figyelem felhívására szánt időkeret játékonként megszabandó, érdemes a 2-5 perces
időkeretet nem átlépni. Az időkeret lejártával más személyek veszik fel a játékos szerepeket.
Szekta
A „szektatagok” körben ülnek, egyikőjük kimegy a szobából, ő lesz a ’kutató’. A ’tagok’
kitalálnak egy mozdulat sorozatot és azt, hogy ki legyen a vezérük. Ennek a sorozatnak van egy
kiindítója és egy folyamata. Megbeszélik, mi legyen a kiindító, avagy milyen jel számítson a
sorozat megkezdéseként. Lehet például az ’és’ szó kiejtése. Megbeszélik azt is, mi legyen az
interakció sorozat folyamata. A folyamatot a többi ’tag’ játssza el. Például, mikor a vezér
kimondja az ’és’ szót, egy másik tag kétszer a földhöz csapja a lábát. A láb földhöz csapása
aztán újabb interakciót is kiválthat egy harmadik tag által, és így tovább. Miután a tagok
megegyeztek az interakciókban, behívják a kutatót. A kutató feladata az, hogy a szekta
vezérével beszélgetve kitalálja titkos szokásukat. A játék nehezíthető az interakció sorozatok
megtöbbszörözésével. Miután a kutató megfejtette a szekta titkait, új kutatót választanak, és
új kör kezdődik.
2.2. Tanulási önismeret
Tanulási önismeret megszerzése során fontos a saját pszichológiai képességeink és
lehetőségeink megismerése, továbbá a tanulási szokásaink hatékonyságának növelése,
különböző módszerek elsajátításával. Ezek közül szerepelhet a hatékony tanulást elősegítő
környezet megteremtése, a tanulási kompetenciák fejlesztése, a tanulást segítő eszközök
hatékony felhasználása vagy a tanulási ritmus kialakítása.
8
http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Csak rám figyelj!
alapján (Letöltve: 2018. 12.20.)
14
Minden tudásterület osztozik egy dologban: elsajátításához a tanuláson keresztül vezet az út.
A hatékony és gyors tanulást elősegítő technikák és hozzáállás elsajátítása a
tanulásmódszertan feladata. Feladata ezeken belül fejleszteni a figyelmet, a beszédkészséget,
az emlékezetet és az olvasáskészséget. Fontos a tanulás során fölmerülő hátráltató
tényezőkkel való megküzdés, a tanulás rutinná alakítása, a tanuláshoz való pozitív viszony
létrehozása. A tanulási technikák fejlesztése kihatással van hétköznapi életünk minőségére is.
Minél több akadályt fedezünk fel tanulási technikáinkban, annál járatosabbak leszünk a
problémáink felfedezésére akármilyen szituációban. Minél könnyebben képesek vagyunk
tanulással kapcsolatos nehézségeink leküzdésére, annál könnyebbé, megszokottabbá válik
hétköznapi problémáink megoldásának folyamata, önismeretünk fejlődik.
Tanulástechnikai játékok
Alliteráló név 9
A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett
címkét, amelyre jól láthatóan felírják a keresztnevüket, majd felragasztják magukra. Ezt
követően a csoport minden tagjának ki kell találnia egy, a keresztneve kezdőbetűjével
alliteráló állatnevet (pl.: Gúnár Gergő) vagy jellemzőt (pl.: Jópofa Judit), amit sorban haladva
megosztanak a többiekkel is. A feladatot nehezíti, hogy mielőtt saját nevüket elmondják, meg
kell ismételniük az előttük elhangzott állatot/jellemzőt + nevet is. A feladat addig folytatódik,
amíg mindenki sorra kerül.
A siker titka 10
A foglalkozásvezető a feladat bemutatása során arra kéri a résztvevőket, hogy idézzenek fel
egy-egy olyan iskolai tanulási szituációt, amelyben nagyon sikeresek voltak. Ezt követően
színes tapadós papírkorongokra írják fel, hogy a felidézett esetben a sikert minek tulajdonítják.
Mindenki igyekezzen legalább 3 dolgot megnevezni. (Amennyiben nehezen megy a feladat
végrehajtása, a foglalkozásvezető megoldásközpontú kérdésfeltevéssel egyénileg segítheti a
résztvevőket, azaz megadhat egy-két válaszlehetőséget.) A feladatra 5 percet kapnak, majd a
9
http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.)
10
http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.)
15
papírkorongokat mindenki felragasztja egy plakátra, amelynek azt a címet adhatjuk, hogy
„Ettől sikeres a tanulásom”.
Ezután hasonló technikával, szintén 5 perc alatt a sikertelenség okait is leírják a résztvevők, és
a papírkorongokat az „Ezért sikertelen a tanulásom” plakátra ragasztják fel. Miután ezt
megtették, a foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy álljanak fel, 5-6 percig
sétálgassanak a teremben, és közben olvassák el a két plakát elemeit. Amint mindenki újra
helyet foglalt, a sikertelenséget összesítő plakátról kiválogatják azokat az elemeket,
amelyekről úgy gondolják, tudnak rajtuk változtatni, és beszélgetnek a változtatás módjáról.
Ugyanígy a sikeresség okai közül is kiemelik közösen azokat a tényezőket, amelyeket előnyös
érvényesíteni, felerősíteni a tanulási tevékenységben.
Ellentét 11
A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezető a fejére mutat, és azt mondja: „ez a hasam!”
Erre egy játékosnak úgy kell felelnie, hogy a hasára mutat és így szól: „ez a fejem!” A válaszoló
bal oldalán ülő játékosnak újabb kijelentést kell kitalálnia, amelyre az ő bal oldalán ülő tanuló
fog reagálni. A játék addig folytatódik, míg mindenki sorra kerül. A kijelentések
bonyolódhatnak. Például mondhatja a játékos, hogy „ez a bal mutatóujjam!” miközben a jobb
combjára mutat. A válasz pedig a következő: „ez a jobb combom!” miközben a bal mutatóujjra
kell mutatni.
Koppintás 12
A feladat első fázisában a résztvevők párokba rendeződnek. Ha a foglalkozásvezető egyet
koppint, a játékosoknak a jobb kezüket kell felemelni, azonban ha két koppintást hallanak, a
bal kezüket emelik fel. A párok két tagja közül az esik ki, aki hamarabb téveszt.
A második fázisban az előző kör nyerteseiből új párokat alakítunk. A feladat annyival
bonyolódik, hogy egy koppintás és egy betű elhangzása után a jobb kezüket, egy koppintás és
egy szám hallatán a bal kezüket, két koppintás esetén pedig mindkét kezüket fel kell emelniük.
Itt is az esik ki a játékból, aki hamarabb ront.
A harmadik fázisban kerül sor a végső versenyre, az eddigi győztes diákok körében. A játék
újabb elemekkel bővül: egy koppintás és egy betű után a jobb kezüket, egy koppintás és egy
11
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
12
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
16
szám után mindkét kezüket, két koppintás és egy betű elhangzását követően a bal kezüket,
két koppintás és egy szám elhangzása után pedig egyik kezüket sem szabad felemelni. Az nyer,
aki a legtovább bírja hiba nélkül.
Időgép 13
A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetőjénél egy gombolyag fonál van. A tanulók
feladata, hogy felidézzék és elmeséljék, milyenek voltak 5 évvel ezelőtt (hogy néztek ki, mit
csináltak, mi volt a legjellemzőbb tevékenységük, miben voltak mások). A játékot a
foglalkozásvezető kezdi: miután elmondta, ő milyen volt 5 évvel ezelőtt, (a fonal végét
magánál tartva) a gombolyagot tovább dobja annak, akinek következőleg mesélnie kell
magáról. Miután ő is befejezte a mondandóját, a gombolyag újra továbbadásra kerül, de
mindig figyelni kell arra, hogy egy kis darabot mindenkinek meg kell tartani a fonalból. A cél
az, hogy fokozatosan egy pókháló alakuljon ki a résztvevők között. Ezáltal azt is látni lehet, ki
nem mesélt még magáról a feladat során.
Kakukktojás 14
Minden tanuló kap egy feladatlapot, melynek minden sorában 4 szó szerepel. A tanulók
feladata lesz soronként a kakukktojás megtalálása. Az egyéni megoldást követően csoportosan
megindokolható, hogy miért esett a választás az adott szóra.
Tanulási képességfejlesztő módszerek 15
A tanulási képesség a megismerési, a gondolkodási, a kommunikációs és az információ tárolási
képességek összessége. Az élethossziglani tanulás napjainkra alapkövetelménnyé vált, nagyon
sokan tanulnak új szakmát, képezik át és tovább magukat, szereznek nyelvvizsgát. A tanulás
eredményességét nagymértékben befolyásolja a tanulási képesség folyamatos fejlesztése. Az
általános tanulási képesség több részből tevődik össze: feladatok gyors felfogását,
megértését, következtetési és problémamegoldó képességet egyaránt jelent.
13
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
14
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
15
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_szakmodszertan-
konnyuipari_szakirany/tananyag/JEGYZET-08-2.1._Kepessegfejlesztes_modsz.scorml (Letöltve: 2018. 12.20.)
17
Indián beszélgetés 16
Csoportos megbeszéléseken használatos módszer. A kiindulást az adta, hogy a fiatal indiánok
mindig elismételték az előttük szóló idősek gondolatait. Aki hozzászól, először elismétli az
előtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. A csoportok végül ismertetik
kialakított véleményüket. Segíti a fogalmazási készség, a figyelem és a lényegkiemelés
fejlődését. Bármilyen téma esetén használható gyakorlat.
Ne mondj se igent, se nemet! 17
A játékosok a helyiségben szétoszolva állnak. Startjelzés után mindig ketten-ketten
beszélgetésbe kezdenek. Aki igent vagy nemet mond, az elveszíti társalgópartnerét, és egy
újat kell keresnie, aki éppen szabad lett. Rövid idő alatt egy olyan kérdezési technikát lehet
elsajátítani, hogy hogyan lehet mihamarabb a „tiltott” igent vagy nemet kicsalni. A
játékvezetőnek időben kell a játék végét jelezni, ha úgy érzi, hogy mindenki beszélgetett
mindenkivel.
Célkitűzés: Kiváló csoportépítő gyakorlat, de fejleszti a kommunikációt, koncentrációt is - hogy
nehogy a tiltott szavakat a beszéd közben kimondjuk.
Találós kérdés 18
A tréner elmond egy találós kérdést: „Egy erdő szélén, egy nagy hegy lábánál egyedül él egy
szerzetes. Egyik nap elhatározza, hogy felmegy a hegyre, hogy a kolostorban imádkozhasson
a többiekkel. Napkeltekor útnak indul, eltölt a kolostorban néhány napot, majd hazaindul.
Megint napkeltekor indul ugyanabban az időpontban, amikor felfelé elindult, és ugyanazon az
úton megy. A kérdés az, hogy van-e az útnak olyan pontja, ahol a szerzetes mindkét nap
ugyanabban az időpontban volt. Mindenki gondolkodik a megoldáson, majd akinek van ötlete,
elmondja a többieknek, és próbálja meggyőzni őket. A cél nem a jó megoldáshoz való eljutás,
a gyakorlatnak akkor van vége, ha mindenki egy véleményen van. Utána megbeszélik, nehéz
volt-e rájönni a megoldásra, nehéz volt-e meggyőzni másokat, milyen eszközökkel
próbálkoztak, stb.
16
http://fejlesztok.hu/images/modszerek/kooperativ_technikak.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
17
http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
18
http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
18
2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok
Bemutatkozás, jövőkép 19
A résztvevők (munkavállalás előtt álló fiatalok) körberendezik a székeket és helyet foglalnak.
A foglalkozás vezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett címkét, amelyre a résztvevők
jól láthatóan felírják a nevüket, majd felragasztják magukra. A foglalkozás vezető ismerteti a
feladat menetét. Elmondja, hogy a feladat során a résztvevők egyesével be fognak mutatkozni,
elmondják a nevüket, ahogyan szeretnék, hogy szólítsák őket a tréning során, majd röviden,
néhány mondatban összefoglalják, hogyan képzelik el magukat a munka világában. A
résztvevők szabadon beszélhetnek arról, milyen szakmában dolgoznának legszívesebben,
hogyan képzelik el a számukra ideális munkahelyet, főnököt, kollégákat, előrelépési
lehetőségeket, stb.
Ilyen vagyok – így ismernek 20
Alakítsunk ki két csoportot. Az egyik csoport a foglalkozásvezető segítségével ki fogja
választani párját a másik csoport tagjai közül, mégpedig úgy, hogy mindenki húz egy
névkártyát. Ha megvannak a párok, akkor mindenkinek adunk egy papírlapot. Először is arra
kérjük a résztvevőket, hogy mindenki saját magára vonatkozóan írja fel a papírlapra azt a 3
tulajdonságot, ami őt a legjobban jellemzi. Majd ugyanezt tegyék meg társukra vonatkozóan
is. Ha készen vannak, a páros első tagja olvassa fel azokat a jellemzőket, amiket társára írt, a
másik pedig figyelje saját magáról felírt jellemzőket és nézze meg, hogy van-e ezen egyezés.
Ha nincs, beszéljék meg, hogy a társa mi alapján tartotta ezeket a jellemzőket fontosnak, majd
cseréljenek és járjanak el ugyanígy a másik féllel kapcsolatban is. Ha készen vannak a párok,
akkor közösen megbeszélhetjük, hogy fedeztünk-e fel magunkkal kapcsolatban új
tulajdonságokat vagy ugyanúgy látnak minket a többiek, mint mi saját magunkat.
Önfejlesztési lehetőségtár 21
A foglalkozás vezetője ismerteti a feladatot, célját, hátterét. Az egyének húznak a
19
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
20
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
21
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
19
képességterületeket (pl. kommunikációs, kapcsolatteremtő, kézügyesség,
problémamegoldási…) tartalmazó kártyák közül (mindegyikből több kártya legyen) , és
próbálják önállóan végig gondolni, hogy az adott képességeket milyen hétköznapi
tevékenységek közben fejleszthetjük tudatosan, de akár nem tudatosan is. Az azonos
képességterülettel rendelkező résztvevők egy csoportba rendeződnek (lehetőleg 4-6 fő
kerüljön egy csoportba, hogy legyen megfelelő mennyiségű ötlet) és megosztják egymással az
önállóan kidolgozott fejlesztési lehetőségeket, megvitatják, pontosítják és készítenek egy
közös listát az adott képességterület önfejlesztési lehetőségeire vonatkozóan. Ezt követően a
csoport egy képviselője bemutatja a többieknek, milyen fejlesztési lehetőségeket ajánlanának
az adott terület fejlesztésére.
Pályaasszociációk 22
A csoport tagjai körben ülnek. A foglalkozásvezető mond egy szakmát, a mellette ülő az
elhangzott szó utolsó betűjével mond egy újabbat. Mindenki igyekezzen a kapott betűvel
olyan szakmát mondani, amit akár önmagának is el tudna képzelni, csak akkor mondjon mást,
ha ilyen nem jut az eszébe. A játék 2-3 körön keresztül fusson végig. Mindenki csak a szakmát
mondja, nem kell megmagyarázni, hogy miért azt mondta. A végén beszéljük meg, hogy kinek
sikerült a legtalálóbb szakmákat mondania, ami akár számára is jó, és kinek sikerült a
legegyedibb szakmákat mondania. Ha valamely elhangzott szakmáról kevesebbet tudnak,
akkor magyarázzák meg egymásnak/meséljen róla a foglalkozásvezető.
Családom foglalkozásai 23
Mindenki egyénileg gondolja végig, hogy a családjában milyen szakmák, foglalkozások
fordulnak elő (szülők, nagyszülők). Ha ezzel megvannak, akkor alakítsunk 4 fős csoportokat és
meséljék el egymásnak a listáikat. Válasszon ki mindenki egy olyan szakmát a listából, ami
tetszik neki valamilyen ok miatt és erről meséljenek pár mondatban. Ennek a szakmának nem
feltétlenül kell olyannak lennie, hogy ezzel foglalkozni is szeretnének, csak legyen valami, ami
miatt tetszik neki. Pl.: a nagypapám órákat szerelt, mindig is tetszett az üzletében az a sok öreg
22
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
23
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
20
óra. A célunk ezzel a feladattal az lesz, hogy feltérképezzük a résztvevők ismereteit a
szakmákkal kapcsolatban, és hogy egymás tudását bővítsék a témával kapcsolatban.
21
Milyen foglalkozás vagyok? 24
A foglalkozásvezető mindenkinek adjon egy etikett címkét, és kérje meg a résztvevőket arra,
hogy egy foglalkozást írjanak erre úgy, hogy a többiek ne lássák. Ha mindenki befejezte az
írást, kérjük meg őket, hogy a címkét ragasszák valakinek a hátára, de úgy, hogy az illető ne
tudja, hogy mi áll rajta. Mindenkinek a hátán legyen egy címke. (Előre is elkészíthetünk
etiketteket, így elkerülhetjük, hogy azonos foglalkozások kerüljenek rájuk).
Ezután alakítsunk ki egy kört, válaszunk ki egy személyt, aki először tesz fel kérdést a
foglalkozásával kapcsolatban. Forduljon körbe egyszer, hogy mindenki láthassa, mi szerepel a
hátán, majd tegyen fel egy kérdést. A többiek csak igennel vagy nemmel válaszolhatnak.
Amikor valaki felteszi a kérdést és megkapja a választ, egyet találhat a hátára ragasztott
foglakozással kapcsolatban, mielőtt a következő szereplő kérdez. A kérdezés lehetősége
körben halad.
Osztálytalálkozó 25
A résztvevők elképzelik, hogy leérettségiztek, és 5 év múlva találkoznak. Elképzelik, hogy mit
szeretnének akkora elérni (lediplomázni, még mestertanulmányokat végezni, 2
kisgyermeküket nevelni, egy adott területen dolgozni, stb.).
A foglalkozásvezető jelzésére mindenki feláll, és elindulnak beszélgetni a régen látott
osztálytársakkal. Úgy mesélnek nekik, mintha tényleg eltelt volna az öt év („Képzeld, épp idén
szereztem meg a diplomámat!”) Időről időre a foglalkozásvezető jelez (kb. 1-2 percenként), és
újabb párt keres mindenki magának, akinek elmeséli az élményeit és meghallgatja a párjáét.
Ezután csoportosan összefoglalhatjuk élményeinket, kifejezhetjük reményünket arra, hogy az
elhangzott tervek megvalósulnak.
Gyerek vagy karrier 26
A foglalkozásvezető ismerteti a résztvevőkkel, hogy olyan szituációkat fognak bemutatni,
melyekben az a konfliktushelyzet állt elő, hogy az egyénnek, vagy a családnak választani kell a
karrier és a gyermekvállalás között. A foglalkozásvezető előzetesen a székek aljára ragaszt két
24
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
25
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
26
http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy
_karrier.doc. (Letöltve: 2018. 12.20.)
22
négy darabra szétvágott képeslapot, és akik egyforma képeslapot találnak a székek alatt, azok
alkotnak egy kiscsoportot.
A kialakult 3-4 fős csoport húz egy- egy szituációt és 5 perc áll rendelkezésükre, hogy
felkészüljenek a bemutatásra. Míg a kiscsoport tagjai felkészülnek a bemutatóra, addig a
foglalkozásvezető a csoport többi tagjaival beszélgetést kezdeményez és megbeszélik, hogy
találkoztak-e már ezekkel a problémákkal. Majd a csoport tagjai egyenként bemutatják a
problémákat és a megoldási javaslatokat. Miután mind a két szituációt bemutatták a
foglalkozásvezető megkérdezi a résztvevőket, hogy egyetértenek-e a megoldásokkal, van e
más javaslatuk és valaki tudna e bemutatni valamilyen hasonló szituációt.
1. szituáció szereplői: fiú, lány, fiú szülei 27
A fiatalok egyetemisták, a lány tanárnak készül, II. éves, a fiú orvostanhallgató, ott IV. éves. 3
éve járnak együtt, albérletben laknak és közös gyermeküket várják. Nem tudják eldönteni,
hogy mit tegyenek. Megtartsák-e a gyermeket. Albérletük állapota nem a legjobb, nagyobb
albérlet számukra anyagilag megterhelő lenne. Eldöntötték, hogy a tanulás mellett külön
munkát is vállalnak, hogy elő tudják teremteni az anyagiakat. A fiú szülei tiltakoznak a
gyermekvállalás ellen, mondván ők nem tudnak több támogatást adni és féltik fiúk karrierjét,
a jövőbeli orvosi pályáját.
2. szituáció szereplői: nő, barátja, nő főnöke 28
A közgazdász nő egy budapesti bankban dolgozik csoportvezetőként. Munkájában több
felelősségteljes feladatot kapott, amiket sikeresen meg is oldott. Komoly karrier előtt áll, az
igazgató kedvence, munkáját elismerik. Néhány éve megismerkedett egy budapesti
vállalkozóval, akivel elhatározták, hogy összekötik életüket és a gyermekvállalást is
eltervezték. A férfi vállalkozása Budapesthez kötött. A nőt behívja a főnöke és felajánlja neki
a legnagyobb vidéki bank igazgatói posztját. Mellé lakást és személyes használatra gépkocsit
biztosít. A fizetése kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi munkahelyén. Döntenie kell, hogy
elvállalja-e a felkínált ajánlatot, mert tudja, ha nem, karrierje esetleg kettétörik, mivel a főnök
nem bocsátaná meg az ellenszegülést.
27
http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy
_karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.)
28
http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy
_karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.)
23
A saját cégem 29
A foglalkozásvezető 3-4 fős kiscsoportokat hoz létre. (A csoport létszámától függően, színes
kártyák segítségével.) Minden kiscsoport 1-1 kártyát kap, melyen a „saját vállalkozásuk” neve
található. Ez egy fantázianév, melyből azért következtetni lehet, hogy mivel is foglalkozik az
adott cég. A következő lépésben minden csoport kap egy A/4-es lapot, ahol fel kell tüntetni, a
résztvevőknek a saját erősségeiket, melyekhez munkaköröket kell társítani. A feladatban
fontos, hogy mindenki nevéhez maximum 3 erősség kerülhet és csak egy munkakört vállalhat.
(Ezeket a munkaköröket azonban úgy kell meghatározni, hogy nélkülözhetetlenek legyenek az
adott vállalkozás fenntartásához.) Ha minden csoport készen van a saját vállalkozásával,
prezentálni kell az egész csoport előtt. A prezentációk végén mindenkinek lehetősége van a
hozzászóláshoz.
Vitázzunk! 30
A foglalkozásvezető két csoportra osztja a résztvevőit színkártyák segítségével, és elmondja
nekik, hogy most vitázni fognak. A vita témái a következők lehetnek:
- otthon dolgozni vagy munkahelyen?
- állami vagy multinacionális cégnél dolgozni?
- külföldön vagy itthon dolgozni?
Az egyik csoportnak a kérdés egyik fele, a másiknak pedig a másik fele mellett kell érvelnie. A
csoportoknak 5 perc áll a rendelkezésükre, hogy megbeszéljék csoporttársaikkal az érveiket és
leírják azokat. Ezt követően kezdődik a vita, amely összesen 15 percig tart. A 15 perc felénél a
két csoport álláspontot cserél. A foglalkozásvezető rögzíti a vita során felmerülő érveket és
ellenérveket, majd a vita végén összegzi az elhangzottakat.
Különös árverés 31
Ez a feladat játékos formában világít rá munkaértékeinkre, amelyek fontos alapjai
pályadöntéseinknek. A szakma- és munkahely választás során a számunkra fontos értékeket
szeretnénk megtalálni az adott munkatevékenység során és ha ez teljesül, elégedett, motivált
munkavállalók leszünk. Sokszor éppen ezek elégtelensége okoz pálya- vagy munkahelyváltást.
29
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
30
http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
31
A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette
24
A feladat leírása: Egy különös árverésen való részvételre buzdítjuk a résztvevőket. A feladat
lényege, hogy mindenkinek 1000 dollárt kell elköltenie a felkínált, munkához kapcsolódó javak
és juttatások között saját preferenciái alapján. Ehhez kiosztjuk az alábbi feladatlapot.
Természetesen a felkínált tételek tetszés szerint variálhatók. Miután mindenki megtette
tétjeit, kezdődhet az árverés! Az nyeri el az egyes tételeket, aki a legtöbbet áldozott rájuk.
Amennyiben a legnagyobb tétel megegyező több csoporttagnál, mindegyikük „elkönyvelheti”
magának. Feladatlap:
Különös árverés
Lehetőséged van 1000 dollárt „elkölteni” az alábbi tételekre. Válaszd ki, mi és mennyit ér
számodra az alábbi, munkával kapcsolatos javak és juttatások közül és tedd meg tétjeidet (írd
be a költségvetés oszlopába a rá szánt összeget)! Nem kell minden tételre tenned, csak arra,
amely(ek) fontos(ak) számodra, viszont az összes pénzt el kell költeni.
JAVAK-JUTTATÁSOK KÖLTSÉGVETÉS
200%-os fizetésemelés
kinevezés cégigazgatóvá
távmunka
rugalmas munkaidő
szabad ötletelés, újítás
kívánság szerinti továbbképzés, fejlődési lehetőség
fantasztikus egészségügyi biztosítás
igényeidre szabott saját iroda
vállalati autó sofőrrel, aki mindennap elszállít a munkahelyre és haza
kedves főnök, aki mindenben támogat
mennyei jósággal megáldott ügyfelek és kollégák
három hónap fizetett szabadság évente
bőséges ruhapénz
változatos feladatok, kihívások
ínyenc ebéd mindennap
Y feladat32
Az ún. Y-feladat az életút-elemzés egy jól bevált eszköze. Segít feltárni az életutunk múltbéli,
meghatározó eseményeit, történéseit (retrospektív szakasz), ezt követően pedig a jövőre
koncentrálva tudatosítja a tervezés fontosságát.
A feladat leírása: Ebben a feladatban arra kérjük az egyént, hogy rajzoljon egy – szinte a teljes
papírméretet kitöltő – Y betűt az A/4-es méretű lapjára, amelyet függőlegesen tart, majd azt
32
Cseh Judit - saját feladat
25
fordítsa el 90°-kal jobbra (vagyis a papírlapot fekvő helyzetbe). Így a papírlap bal oldalán van
az Y alsó, egyenes szára, jobbra pedig az elágazó két vonal.
A baloldalon induló kezdőpont az életünk kezdetét jelenti, vagyis a születésünk időpontját, az
Y betű elágazópontja pedig a jelent, akár ez lehet a konkrét tanácsadási nap. Első kérésként
azt kell átgondolni, mi történt az illetővel a születése és a jelenlegi helyzete között, mik voltak
a főbb állomások, mérföldkövek, amelyeket fontosnak vél az életútja szempontjából, amelyek
befolyásolták azt, hogy most itt tart (ebben lehet természetesen jó-rossz dolog egyaránt). Ez
lehet három, vagy akár tizenhárom pont is, ez csak az adott személytől függ. Ezeket megkérjük,
jelölje az ábrán, így elérve a jelenbe.
A feladat második része a jövő átgondolása. A felfelé mutató vonal az „ideális jövőkép”, vagyis
mit lát, ha minden optimálisan történik. A lefelé tartó vonal pedig a „reális jövő”, mi fog
történni, ha a realitásokat is maximálisan figyelembe vesszük.
Mindezek átgondolására és az ábrán való megjelenítésére kb. 10-15 percet hagyunk, azután
átbeszéljük, mire jutott az egyén, rákérdezhetünk az egyes események esetleges hátterére,
okokra, amelyekről úgy véljük, releváns az adott probléma, szituáció megoldásához.
Sok mindent elárulhat az adott személyről/személyiségről, hogy mennyi időt szán a feladatra,
mennyire részletesen gondolja át és dolgozza fel a saját életútját, ezeket hogyan kommentálja.
Érdemes megfigyelni, hogy inkább a múltra, vagy a jelenre koncentrált jobban, egyáltalán
meddig „mert” előre menni az időben…
Megjegyzés: a gyakorlat jellegéből adódóan meglehetősen intim, belső tartalmakat is
feltárhat, ezért nagyon fontos a feladat előtt a két fél közötti (tanácsadó, tanácskérő) bizalom
megteremtése.
Életfelfogások33
33
A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette
26
Ez a feladat segít az életfelfogások beazonosításában, annak tudatosításban, ki, hogy tekint az
ÉLET-re, mely szimbolikus hasonlattal tudja saját életét leginkább megfeleltetni. Életút-
tervezési programok elején, ráhangoló feladatként is jól alkalmazható.
A feladat leírása: Kérjük meg a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el azon, a felkínált
életfelfogások közül, melyikkel tudnak leginkább azonosulni. Az öt szimbólum: utazás, harc,
játék, gép, organizmus. Amikor felkínáljuk az egyes alternatívákat, kérjük meg a jelenlévőket,
hogy gyűjtsenek gondolatébresztőként néhány „megfelelést”, ami azt igazolja például, hogy
az élet olyan, mint egy utazás: indulás-megérkezés, állomások, útitársak, iránytű… (gép: robot,
monotónia, amortizáció, karbantartás…; játék: győztesek és vesztesek, szerencse, fair play,
taktika…; harc: konfliktus, stratégia, fegyverek, páncélok…; organizmus: biológia, evolúció,
reprodukció, szaporodás). Ha mindenki döntött, csoportba rendezzük őket aszerint, ki, mit
választott (nem gond, ha aránytalan csoportok alakulnak ki). A csoportok feladata pedig az,
hogy 10 perc alatt gyűjtsenek minél több gondolatot, kifejezést választott szimbólumuk
alátámasztására. Ezt követően mindenki megosztja, mire jutott.
Énkép-térkép34
Ebben a feladatban a résztvevőknek arra van lehetősége, hogy néhány irányított kérdéssel
feltérképezzék önmagukat. Hagyjunk időt az elmélyülésre, mert nem biztos, hogy a válaszok
azonnal megfogalmazódnak. Tapasztalatok szerint komoly önismereti munka a táblázat
kitöltése és végül jó élményt nyújt a velünk kapcsolatos kérdések átgondolása és
rendszerezése.
A feladat leírása: Osszuk ki minden résztvevőnek az alanti Énkép-térképet és kérjük meg,
töltsék ki azt. Bátorítsuk a tagokat, hogy mindenhova írjanak legalább egy választ, de jó, ha
több minden is megfogalmazódik. Ha mindenki elkészült, beszéljük meg, ki mire jutott, mit
miért írt le. Ha 10 főnél nagyobb a csoportlétszám, nagyon elhúzódhat a feldolgozás, ebben
az esetben 3-4 fős kiscsoportokban vagy párosan javasoljuk a megbeszéléseket. Ebben az
esetben fontos, hogy minden kisebb egység (pár vagy kiscsoport) adjon rövid visszajelzést,
összegzést a teljes csoport felé.
34
Alapötlet: Juhász Erika–Pete Nikoletta: Életvezetési tréninggyakorlatok.
https://drive.google.com/file/d/1SFuR9IGNilmKC94VhoUl_MlLMiuLSyxf/view
Ebben a formában Balogh Tímea a Pécsi Tudományegyetem Emberi erőforrás tanácsadó szakos hallgató
kiegészítésével Cseh Judit véglegesítette.
27
ÉNKÉP-TÉRKÉP
Mi mindent csináltam már
korábban?
Jelszavam Amire büszke vagyok…
Amit tudnotok kell rólam… Ami jelenleg a legjobban
érdekel…
Amitől tartok…
Amihez a legjobban értek… Amit szeretnék elérni
szakmailag…
Milyen vágyaim vannak?
28
3. Pályaismereti módszertani segédletek
3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből (az 522-es, és 523-as tanulmányi területekből)35
Sorszám
Szint
Tanulmányi
terület
Sorszám
Szakképesítések/szakképesítés-
ráépülések megnevezése
Szakmacsoport
Ágazati
besorolás
Iskolai
rendszerű
képzési
idő
Iskolarendszeren
kívüli
képzési
idő
A
képzés
munkarendje
MKKR
szint
A
szakképesítésért
felelős miniszter
A
szakképesítésért
felelős
minisztérium
a 2014. évi XX.
tv. és a
152/2014.
Korm. r. alapján
- kiegészítő
információ az
OKJ rendelethez
40 31 522 01
Elektronikai gyártósori
műszerész
6 XI -
480-
720 óra
TK 3
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
150 51 523 01 PLC programozó 6 XI -
400-
600 óra
TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
92 34 522 02
Elektromos gép- és
készülékszerelő
6 XI 3 év
900-
1300
óra
N, E, TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
35
www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Országos Képzési Jegyzék
29
93 34 522 03 Elektronikai műszerész 6 XI 3 év
900-
1300
óra
N, E, TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
547 34 522 04 Villanyszerelő 6 XI 3 év
960-
1440
óra
N, E, TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
116 35 522 03
Érintésvédelmi szabványossági
felülvizsgáló
6 XI -
80 - 100
óra
TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
121 35 522 02
Erősáramú berendezések
felülvizsgálója
6 XI -
90 - 120
óra
TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
26 35 523 01
Automatikai berendezés
karbantartó
5 XI 1 év
600-
700 óra
N, E, TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
541 52 522 04
Villamos berendezés szerelő és
üzemeltető
6 XI -
700-
800 óra
TK 4
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
94 54 523 02 Elektronikai technikus 6 XI 2 év
900-
1300
óra
N, E, TK 5
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
122 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 6 XI 2 év
900-
1300
óra
N, E, TK 5
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
396 55 523 04 Orvosi elektronikai technikus 6 XI 1 év
480-
720 óra
N, E, TK 5
szakképzésért és
felnőttképzésért
felelős miniszter
NGM
30
1. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez
1.1.
Az azonosító szám felépítése
A táblázatokban szereplő szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az 1. oszlop számjegyeiből tevődik
össze.
Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más
szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.
Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.
Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök)
ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.
A táblázatok egyes oszlopainak értelmezése:
A szakképesítés azonosító száma (1. oszlop)
Az 1–2. számjegy a szakképesítés szintje
1.2.
1.2.1.
A B
1 Szint Meghatározás
2 21
alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg
3 31
alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban:
bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a
Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg
4 32
alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és
vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli
szakképzésben szerezhető meg
5 33
alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren
kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
6 34
középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető
meg
7 35
középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai
rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
31
8 51
felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli
szakképzésben szerezhető meg
9 52
felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli
szakképzésben szerezhető meg
10 53
felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető,
érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
11 54
emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai
rendszerű szakképzésben szerezhető meg
12 55
emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető,
érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
13 62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés
1.2.2. A 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint
1 Oktatás
140 Általános oktatási ismeretek
2 Humán tudományok és művészetek
211 Képző- és iparművészet
212 Zene- és előadó-művészet
213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek
215 Kézművesség
223 Anyanyelvi képzés
3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések
313 Politikai és civil társadalmi tudományok
321 Újságíró- és riporterképzés
322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés
340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok)
341 Nagy- és kiskereskedelem
342 Marketing és reklám
32
343 Pénzügy, bank és biztosítás
344 Könyvelés és adózás
345 Menedzsment és igazgatás
346 Titkársági és irodai munka
347 Munkahelyi
ismeretek
4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések
462 Statisztika
481 Számítástechnikai képzések
482 Számítástechnikai alkalmazások
5 Műszaki, ipari és építőipari képzések
520 Általános műszaki képzés
521 Gépgyártás, műszer- és fémipar
522 Energetika, elektromosság
523 Elektronika és automatizálás
524
Vegyipar
525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása
541 Élelmiszergyártás
542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések
543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás
544 Bányászat és kitermelőipar
581 Építészet és várostervezés
582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés
6 Mezőgazdaság
621 Növénytermesztés és állattenyésztés
622 Kertészet
623 Erdőgazdálkodás
624 Halgazdálkodás
625 Vadgazdálkodás
641 Állatorvosi kisegítők képzése
33
7 Egészségügy és szociális gondoskodás
720 Egészségügy (általános programok)
723 Ápolás, gondozás
724 Fogászati laboratóriumi technológia
725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák
726 Terápia és rehabilitáció
761 Gyermek- és ifjúságvédelem
762 Szociális munka és tanácsadás
8 Szolgáltatások
810 Személyi szolgáltatások (általános
programok)
811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás
812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás
813 Sportok
814 Háztartási szolgáltatások
815 Fodrászat és szépségápolás
841 Szállítási szolgáltatások
850 Környezetvédelem (általános programok)
851 Környezetvédelmi technológiák
852 Természeti környezet és élővilág
853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások
861 Személyi és vagyonvédelem
862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem
863 Honvédelem
1.2.3.
A 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01–
....)
1.2.4. A szakképesítés megnevezése (2. oszlop):
A szakképesítések felsorolása a táblázatban a magyar ábécé szerint történik.
1.2.5. Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával (3. oszlop):
1. Egészségügy
34
2. Szociális szolgáltatások
3. Oktatás
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
5. Gépészet
6. Elektrotechnika-elektronika
7. Informatika
8. Vegyipar
9. Építészet
10. Könnyűipar
11. Faipar
12. Nyomdaipar
13. Közlekedés
14. Környezetvédelem
15. Közgazdaság
16. Ügyvitel
17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
18. Vendéglátás-turisztika
19. Egyéb szolgáltatások
20. Mezőgazdaság
21. Élelmiszeripar
22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat
23. Vízügy
1.2.6. 2.2.6. Szakközépiskolai ágazatok megjelölése a számok jelentésének megjelölésével (4. oszlop):
I. Egészségügy
II. Egészségügyi technika
III. Szociális
IV. Pedagógia
V. Képző- és iparművészet
VI. Hang-, film és színháztechnika
VII. Bányászat
35
VIII. Épületgépészet
IX. Gépészet
X. Kohászat
XI. Villamosipar és elektronika
XII. Távközlés
XIII. Informatika
XIV. Vegyipar
XV. Vegyész
XVI. Építőipar
XVII. Könnyűipar
XVIII. Faipar
XIX. Nyomdaipar
XX. Közlekedésépítő
XXI. Közlekedés
XXII. Közlekedésgépész
XXIII. Környezetvédelem
XXIV. Közgazdaság
XXV. Ügyvitel
XXVI. Kereskedelem
XXVII. Vendéglátóipar
XXVIII. Turisztika
XXIX. Optika
XXX. Szépészet
XXXI. Agrár gépész
XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
XXXIII. Mezőgazdaság
XXXIV. Kertészet és parképítés
XXXV. Földmérés
XXXVI. Élelmiszeripar
XXXVII. Sport
36
XXXVIII.
Rendészet és
közszolgálat
XXXIX. Közművelődés
XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
XLI. Vízügy
XLII. Előadóművészet
XLIII Honvédelem
1.2.7. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma (5. oszlop):
Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható.
A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 62 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e
követelmények előírásra kerültek.
Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám (6. oszlop):
Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható.
A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e
követelmények előírásra kerültek.
A képzés munkarendje (7. oszlop):
Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti
képzések.
Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás.
1.2.8.
1.2.9.
Jelölések:
Nappali N
Esti E
Levelező L
Egyéb sajátos
munkarend
S
Iskolarendszeren kívüli,
adott óraszámú képzés
(tanfolyami képzés)
TK
Távoktatás T
1.2.10. MKKR szint (8. oszlop)
A szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer 1–8-ig terjedő besorolási rendszere szerinti szintje.
37
1.2.11. A szakképesítésért felelős miniszter (9. oszlop)
A szakképesítésért felelős ágazati miniszter megjelölése.
38
3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre
A 243. sorszámú Villanyszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelménye36
1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04
1.2. Szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő
1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra
2. EGYÉB ADATOK
2.1. A képzés megkezdésének feltételei:
2.1.1. Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
2.1.2. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében az
Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
2.2. Szakmai előképzettség: -
2.3. Előírt gyakorlat: -
2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
2.5. Pályaalkalmassági követelmények: -
2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30%
2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70%
2.8. Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás
esetén kötelező
2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
3. PÁLYATÜKÖR
3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)
A B C
3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)
36
www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakmai és vizsgakövetelmények
39
3.1.2. 8136 Épületvillamossági szerelő, Épületvillany-szerelő
3.1.3. villanyszerelő Épületvilágítás-szerelő
3.1.4. Karbantartó villanyszerelő
3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:
Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést,
erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést,
fotovoltaikus berendezést szerel, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az
ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia
elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari
villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése
során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet,
karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során
szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt
fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök
alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények
figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít
A szakképesítéssel rendelkező képes:
- egyszerű multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat kezelni
- adatmentést végezni, informatikai biztonsági eszközöket használni
- LAN és WAN hálózatokat használni
- terveket, műszaki leírásokat olvasni, értelmezni
- fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni
- villamos és mechanikai kötéseket készíteni
- kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveleteknél
- csatlakozó vezetéket létesíteni
- fogyasztásmérő helyet kialakítani
- lakás és épület elosztó berendezést szerelni
- erősáramú és gyengeáramú alapszerelést létesíteni
- épület villamos berendezést szerelni, javítani, karbantartani, kezelését betanítani
- világítási berendezést szerelni
- szabadvezetéki csatlakozó vezetéket létesíteni az érvényes előírások szerint
- kábeles csatlakozó vezetéket létesíteni
- víz és tűzzáró kábelátvezetést készíteni
- külső villámhárító berendezést szerelni
- belső villámvédelmet kialakítani
- üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni
- ipari energia elosztó hálózatot szerelni
- ipari elosztó berendezést szerelni, telepíteni
- kapcsoló berendezést szerelni, telepíteni
- vezérlő- és szabályozó berendezést szerelni, telepíteni
- fotovoltaikus berendezést szerelni
- ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani
- egyen és váltakozó áramú gépet telepíteni, működtetni
3.3. Kapcsolódó szakképesítések
A B C
3.3.1. A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés
3.3.2. azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja
3.3.3. 35 522 02 Erősáramú berendezések
felülvizsgálója
szakképesítés-ráépülés
3.3.4. 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági
felülvizsgáló
szakképesítés-ráépülés
3.3.5. 35 522 04 Kisfeszültségű csatlakozó- és
közvilágítási FAM szerelő
szakképesítés-ráépülés
40
3.3.6. 35 522 06 Kisfeszültségű kábelszerelő szakképesítés-ráépülés
3.3.7. 35 522 07 Kisfeszültségű szabadvezeték
hálózati FAM szerelő
szakképesítés-ráépülés
3.3.9. 35 522 10 Szakszolgálati FAM szerelő szakképesítés-ráépülés
3.3.10. 35 522 11 Villamos alállomás kezelő szakképesítés-ráépülés
3.3.11. 35 522 12 Villamos elosztóhálózat szerelő,
üzemeltető
szakképesítés-ráépülés
3.3.12. 35 522 13 Villamos gép és -készülék
üzemeltető
szakképesítés-ráépülés
3.3.13. 35 522 14 Villamos hálózat kezelő szakképesítés-ráépülés
3.3.14. 35 522 15 Villamos távvezeték építő,
üzemeltető
szakképesítés-ráépülés
3.3.15. 35 522 16 Villámvédelmi felülvizsgáló szakképesítés-ráépülés
3.3.16. 35 861 01 Elektronikus vagyonvédelmi
rendszerszerelő
szakképesítés-ráépülés
3.3.17. 35 522 17 Megújuló energiatermelő
berendezések üzemeltetője
szakképesítés-ráépülés
3.3.18. 35 522 18 Középfeszültségű FAM szerelő
távolból végzett technológiával
szakképesítés-ráépülés
3.3.19. 35 522 20 Kisfeszültségű mérőhelyi FAM
szerelő
szakképesítés-ráépülés
4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
A B
4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai
követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti
4.2. azonosító száma megnevezése
4.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok
4.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés
4.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése
4.6. 11497-12 Foglalkoztatás I.
4.7. 11499-12 Foglalkoztatás II.
4.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele.
Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített
tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott
követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:
A B C
5.2.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak
5.2.2. azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége
5.2.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok írásbeli
5.2.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés gyakorlati
5.2.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari
elosztóberendezések szerelése
gyakorlati
5.2.6. 11497-12 Foglalkoztatás I. írásbeli
5.2.7. 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli
41
5.2.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli
Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat
végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető.
5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai:
5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység
A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági vagy villamos berendezés szerelési feladat
A vizsgafeladat ismertetése:
Épületvillamossági szerelés esetén a vizsgázó műszaki dokumentáció alapján készítse el egy világítási- és
informatikai- vagy jelző hálózat installációs és kapcsolási feladatát. Villamos berendezés szerelés esetén a vizsgázó
műszaki dokumentáció alapján végezze el egy villamosgép-vezérlő berendezés szerelését. A hálózaton illetve
berendezésen végezzen villamos méréseket és azt dokumentálja
A vizsgafeladat időtartama: 300 perc
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60%
5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység
A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági tervek készítése, technológiai leírás
A vizsgafeladat ismertetése:
Megadott dokumentáció alapján tervezze meg egy épület, helyiség villamos áramköreit. A megadott
dokumentáció alapján a villamos áramkörök tervezése történhet az áramkörök vizsgázó általi önálló kialakításával
vagy a részlegesen megadott áramkörök szakszerű kiegészítésével. Készítsen a feladathoz kapcsolódó
számításokat. Határozza meg a munkatevékenység technológiai sorrendjét és a szükséges anyagokat, eszközöket
A vizsgafeladat időtartama: 120 perc
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20%
5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység
A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági és villamos berendezési ismeretek
A vizsgafeladat ismertetése:
A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10023-12
Épületvillamossági szerelés és 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése modulok
témaköreinek mindegyikét tartalmazza
A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)
A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20%
5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek
vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre
vonatkozó részletes szabályok:
A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című
weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában
5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: -
6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK
A
42
6.1. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó
eszköz- és felszerelési jegyzék
6.2. Lézeres- és egyéb szintező
6.3. Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek
6.4. Munkaállvány
6.5. Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari porszívó, véső- és fúrógépek
6.6. Földmunka kézi szerszámai
6.7. Oszlopállítás eszközei
6.8. Vezeték-, és kábelszerelés eszközei
6.9. Fémipari kéziszerszámok és kisgépek
6.10. Szögbelövő, szögbeverő
6.11. Villamos mérőműszerek
6.12. Hosszmérő eszközök (mérőszalag)
6.13. Informatikai és adatrögzítő eszközök
6.14. Présszerszámok
6.15. Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak)
6.16. Környezetszennyező anyagok gyűjtői
6.17. Hegesztő, forrasztó és melegítő berendezések
43
3.3. Példa szakképzési kerettantervre
S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V
a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ37
I. A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)
Korm. rendelet, és
– a 34 522 04 azonosítószámú Villanyszerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai
A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04
A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő
Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3
Elméleti képzési idő aránya: 30 %
Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;
2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
37
www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakképzési kerettantervek
44
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
vagy iskolai előképzettség hiányában
Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet
3. számú mellékletében a 6.
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV. A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember
vehet részt.
Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség
- -
Tárgyi feltételek
A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
nincs
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év
Összesen: 2343 óra 2582 óra
évfolyam
heti óraszám
szabadsáv nélkül
éves óraszám
szabadsáv nélkül
heti óraszám
szabadsávval
éves óraszám
szabadsávval
1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy. 160 óra 160 óra
2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év
Összesen: 2270 óra 2505 óra
45
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelmény-
modulok
Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti
óraszám
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5 0,5
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 2 2
10007-12
Informatikai és
műszaki alapok
Műszaki informatika
gyakorlat
2 2
Műszaki ismeretek 2,5 2,5
Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60
10023-12
Épületvillamossági
szerelés
Épületvillamossági
szerelés
1,5 3 2,5 2
Épületvillamossági
szerelés gyakorlata
3 60 15 100 16,5 80 4
Épületvillamossági
mérések gyakorlat
0,5 20 2 40 2 20 1
46
Vállalkozási
ismeretek
1 1
Ipari elektronika 1 1
Elektrotechnikai
számítások
1 1 1 1
10024-12
Villamos gépek és ipari
elosztóberendezések
szerelése
Villamosipari
anyagismeret
0,5 1 0,5 1
Villamos gépek és
berendezések
3 3
Villamos műszaki
ábrázolás
1 1 1 1
Villamos gépek és
berendezések
üzemvitelének,
mérésének
gyakorlata
14,5 14
Összes óra 6 8,5 6 17 8,5 14,5 8 23,5 12,5 19
Összes óra 14,5 140 23 140 23 31,5 160 31,5
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói
éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
47
2. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelménymodul
Tantárgyak/témakörök
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás
nélkül
Óraszám
Összesen
Óraszám
Összesen
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és
biztonság
18 18 18 18
Munkavédelmi
alapismeretek
4 4 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4
Munkavégzés személyi
feltételei
2 2 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2
Munkavédelmi jogi
ismeretek
4 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II. 15 15 15 15
Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4 4 4
Álláskeresés 4 4 4 4
Munkanélküliség 3 3 3 3
11497-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. 62 62 62 62
Nyelvtani rendszerzés 1 10 10 10 10
Nyelvtani rendszerezés 2 10 10 10 10
Nyelvi készségfejlesztés 24 24 24 24
Munkavállalói szókincs 18 18 18 18
48
10007-12
Informatikai és
műszaki alapok
Műszaki informatika
gyakorlat
72 72 72 72
Informatikai alapismeretek 18 18 18 18
Irodai alkalmazások 36 36 36 36
Számítógépes hálózatok
használata
18 18 18 18
Műszaki ismeretek 90 90 90 90
Egyenáramú áramkörök 18 18 18 18
Mágneses tér és váltakozó
áram
18 18 18 18
Szakrajz alapjai 18 18 18 18
Fémek és ötvözetek 14 14 14 14
Nemfémes anyagok 12 12 12 12
Minőségbiztosítás 10 10 10 10
Műszaki gyakorlatok 108
60
108 108
60
108
Anyagok és szerszámok 54 54 54 54
Mérések 18 18 18 18
Mechanikai és villamos
kötések
36 36 36 36
10023-12
Épületvillamossági
szerelés
Épületvillamossági szerelés 54 108 162 90 62 152
Csatlakozó vezetékek 10 30 40 16 12 28
Épületvillamossági
hálózatok, berendezések
34 36 70 52 22 74
Érintésvédelem
(Hibavédelem)
10 24 34 22 10 32
Villámvédelem 18 18 18 18
Épületvillamossági szerelés
gyakorlata
108
60
540
100
648 594
80
124 718
Csatlakozó vezetékek 20 30 50 30 30 60
Épületvillamossági
hálózatok, berendezések I.
15 110 125 133 7 140
49
Épületvillamossági
hálózatok, berendezések II. 15 113 128 133 9 142
Épületvillamossági
hálózatok, berendezések III. 18 107 125 133 7 140
Épületvillamossági
hálózatok, berendezések IV. 15 110 125 135 5 140
Érintésvédelem
(Hibavédelem)
25 30 55 30 30 60
Villámvédelem 40 40 36 36
Épületvillamossági mérések
gyakorlat
18
20
72
40
90 72
20
31 103
A munka megkezdése előtt,
a munka-folyamatban és a
munka átadásakor szükség
szerint mérések és
vizsgálatok végzése
4 12 16 12 8 20
Üzemi ellenőrző mérések és
vizsgálatok végzése
5 20 25 20 7 27
Hiba meghatározáshoz
mérések, vizsgálatok
elvégzése
5 20 25 20 8 28
Szerelői ellenőrzés végzése,
dokumentálása
4 20 24 20 8 28
Vállalkozási ismeretek 31 31 31 31
Vállalkozás környezete,
személyi feltételei,
vállalkozási formák
11 11 11 11
Vállalkozások gazdálkodása 10 10 10 10
Vállalkozások PR
tevékenysége
10 10 10 10
Ipari elektronika 31 31 31 31
Elektronikai alapok 15 15 15 15
50
Analóg alapáramkörök 8 8 8 8
Digitális alapáramkörök 8 8 8 8
Elektrotechnikai számítások 36 36 72 36 31 67
Elektrotechnika I. 36 36 36 36
Elektrotechnika II. 36 36 31 31
10024-12
Villamos gépek és ipari
elosztó-berendezések
Villamosipari anyagismeret 18 36 54 18 31 49
Villamos vezetékek 9 9 9 9
Villamos szigetelő-anyagok,
műanyagok
9 9 9 9
Elektronikai alkatrészek 18 18 15 15
Villamos gépek anyagai 18 18 16 16
Villamos gépek és
berendezések
93 93 93 93
Villamos forgógépek 20 20 24 24
Transzformátorok 16 16 16 16
Villamos gépek, készülékek
hibáinak javítása
17 17 17 17
Villamos gépek és
készülékek üzemeltetése,
szerelése, javítása
20 20 18 18
Ipari villamos berendezés
szerelése
20 20 18 18
Villamos műszaki ábrázolás 36 31 67 36 31 67
Villamosipari műszaki
dokumentálás I.
36 36 36 36
Villamosipari műszaki
dokumentálás II.
31 31 31 31
Villamos gépek és
berendezések
üzemvitelének, mérésének
gyakorlata
450 450 434 434
Villamos forgógépek 64 64 64 64
Transzformátorok 64 64 64 64
51
Villamos gépek, készülékek
hibáinak javítása
96 96 96 96
Villamos gépek és
készülékek üzemeltetése,
szerelése, javítása
100 100 92 92
Ipari villamos berendezés
szerelése
94 94 86 86
Villamos gépek és
berendezések ellenőrzése
32 32 32 32
Összesen: 216 306
140
216 612
140
263 450 2063 288 846
160
387 589 2110
Összesen: 522 828 713 2343 1134 976 2270
Elméleti óraszámok/aránya 695 óra / 29,7 % 675 óra / 29, 7 %
Gyakorlati óraszámok/aránya 1648 óra / 70,3 % 1595 óra / 70,3 %
Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai
elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás
52
3.4. EMMI rendelet
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet
a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről,
valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és
kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról
- részletek –
1. § (1) Az 1. melléklet a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános
jellemzőket, kompetenciákat határozza meg.
(2) A 2. melléklet a felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös
moduljának jellemzőit és képzési területenként a felsőoktatási szakképzések képzési és
kimeneti követelményeit határozza meg.
(3) A 3. melléklet képzési területenként a felsőoktatási alapképzési szakok képzési és
kimeneti követelményeit határozza meg.
(4) A 4. melléklet - a tanári szakok kivételével - képzési területenként a felsőoktatási
mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.
(5) Az 5. melléklet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzéseinek
követelményeit határozza meg.
(6) A 6. melléklet a hitéleti képzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza
meg.
2. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó
szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő informatikai
írástudás, digitális képzési tartalmak ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható
fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és
fogyasztóvédelem alapismereteit is.
3. § (1) Ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei a képzést
megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkezik, a képzés a tantervében
meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint
távoktatásként is megszervezhető.
(2) Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a
teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben és
felsőoktatási szakképzésben is.
4. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a
képzési program jellege alapján lehet:
a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az
elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70-80 százalék,
b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű
ismeretátadás aránya 60-70 százalék,
c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű
ismeretátadás aránya 40-60 százalék,
d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati
jellegű ismeretszerzés aránya 60-70 százalék vagy
e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a
gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70-80 százalék.
53
1. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez
A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK
1. A felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Felsőoktatási szakképzésben felsőoktatási szakképzettséget az szerezhet, aki rendelkezik a
következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
- Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó általános és szakspecifikus elméleti és
gyakorlati ismeretekkel.
- Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.
- Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
- Rendelkezik az adott szakma hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati
módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel.
- Ismeri anyanyelven a szakterület szakmai szókincsét, és legalább egy idegen nyelven
alapszintű nyelvismerettel rendelkezik.
- Ismeri azokat az értékeket, amelyek szakmáját a jelenkori műveltség keretébe kapcsolják.
b) képességei
- Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört.
- Az adott szakma feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és
komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg.
- Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei révén szakmailag együttműködik.
- Fejleszti tudását, és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és
képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
- Felismeri személyes fejlődése és a közjó szolgálata közötti összefüggést.
c) attitűdje
- Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére,
megértésére és alkalmazására.
- Folyamatos önképzésre törekszik.
- Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan.
- Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.
- Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű
figyelembevételével hozza meg döntését.
- Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való
szakmai együttműködésre.
c) autonómiája és felelőssége
- Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett.
- Felelősséget vállal saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és
kudarcaiért.
- Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját
tevékenységének következményeire.
2. Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség,
attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
- Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
- Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket
felépítő fogalomrendszert.
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf
Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

More Related Content

Similar to Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)Tibor Gyulay
 
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...kmexpert
 
44. pm muhely oosszefoglalo nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13
44. pm muhely oosszefoglalo   nlp erzelem kozpontu pm -2020februar1344. pm muhely oosszefoglalo   nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13
44. pm muhely oosszefoglalo nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13Pronay46
 
Tanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciákTanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciáktanarkepzes
 
Kompetencia előadás kern z_111119
Kompetencia előadás kern z_111119Kompetencia előadás kern z_111119
Kompetencia előadás kern z_111119Zoltán Kern
 
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31Otp előadás anyaga mentorálás jan.31
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31Eszter Séra
 
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéSSzakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS987987
 
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015vikisabo
 
Nyílt tréningek prezentáció
Nyílt tréningek prezentációNyílt tréningek prezentáció
Nyílt tréningek prezentációNóra Nyulászi
 
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...Márta Kovács
 
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlítása
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlításaA hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlítása
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlításaFatime Amma Adjei
 
Digit oravzlat forgatok_bonya
Digit oravzlat forgatok_bonyaDigit oravzlat forgatok_bonya
Digit oravzlat forgatok_bonyaadam0123
 
OTP Bővített Műhely
OTP Bővített MűhelyOTP Bővített Műhely
OTP Bővített MűhelyEszter Séra
 
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...Laszlo Balazs PhD
 
Blog meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...
Blog  meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...Blog  meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...
Blog meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...Pronay46
 
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma Coaching
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma CoachingHallgatói Katalógus 2016 - Lemma Coaching
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma CoachingWiesner Edit
 
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshez
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshezDr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshez
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshezELTEElearning
 

Similar to Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf (20)

Eletut tervezes I ea
Eletut tervezes I eaEletut tervezes I ea
Eletut tervezes I ea
 
Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
 
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...
Prof. dr. habil Bencsik Andrea - A duális képzés, mint a tudásmegosztás új pl...
 
Pedagogus portfolio
Pedagogus portfolioPedagogus portfolio
Pedagogus portfolio
 
44. pm muhely oosszefoglalo nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13
44. pm muhely oosszefoglalo   nlp erzelem kozpontu pm -2020februar1344. pm muhely oosszefoglalo   nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13
44. pm muhely oosszefoglalo nlp erzelem kozpontu pm -2020februar13
 
Tanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciákTanulási eredmények és kompetenciák
Tanulási eredmények és kompetenciák
 
Kompetencia előadás kern z_111119
Kompetencia előadás kern z_111119Kompetencia előadás kern z_111119
Kompetencia előadás kern z_111119
 
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31Otp előadás anyaga mentorálás jan.31
Otp előadás anyaga mentorálás jan.31
 
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéSSzakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS
Szakmai Gyakorlati FoglalkoztatóI EgyeztetéS
 
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015
Hosszú Dalma Bátor Tábor Alapítvány 2015
 
Nyílt tréningek prezentáció
Nyílt tréningek prezentációNyílt tréningek prezentáció
Nyílt tréningek prezentáció
 
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...
 
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlítása
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlításaA hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlítása
A hagyományos és a coaching szemléletmód összehasonlítása
 
Digit oravzlat forgatok_bonya
Digit oravzlat forgatok_bonyaDigit oravzlat forgatok_bonya
Digit oravzlat forgatok_bonya
 
OTP Bővített Műhely
OTP Bővített MűhelyOTP Bővített Műhely
OTP Bővített Műhely
 
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...
Az innováció háttere, avagy a vezetői kommunikáció jelentősége az innováció t...
 
Blog meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...
Blog  meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...Blog  meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...
Blog meszaros edina - nlp az agilitas eq-ja avagy az erzelem kozpontu pm- 44...
 
BPTB okt27 2015 MPT PSZ
BPTB okt27 2015 MPT PSZBPTB okt27 2015 MPT PSZ
BPTB okt27 2015 MPT PSZ
 
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma Coaching
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma CoachingHallgatói Katalógus 2016 - Lemma Coaching
Hallgatói Katalógus 2016 - Lemma Coaching
 
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshez
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshezDr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshez
Dr. Misley Helga: Tippek a sikeres tanévkezdéshez
 

More from Balazs Pankasz

GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdf
GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdfGINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdf
GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdfBalazs Pankasz
 
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...Balazs Pankasz
 
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása Balazs Pankasz
 
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...Balazs Pankasz
 
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...Balazs Pankasz
 
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban SZAKPOLITI...
 Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban  SZAKPOLITI... Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban  SZAKPOLITI...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban SZAKPOLITI...Balazs Pankasz
 
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Balazs Pankasz
 
Online educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationOnline educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationBalazs Pankasz
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Balazs Pankasz
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Balazs Pankasz
 
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Balazs Pankasz
 
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlKérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlBalazs Pankasz
 
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...Balazs Pankasz
 
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaRegionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaBalazs Pankasz
 
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozásokAlkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozásokBalazs Pankasz
 
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Balazs Pankasz
 
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Balazs Pankasz
 
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekVezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekBalazs Pankasz
 

More from Balazs Pankasz (20)

GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdf
GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdfGINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdf
GINOP-KISOSZ-modszertani-ajanlas.pdf
 
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...
Dr.-Peceli-Endrene-Fizikai-es-szellemi-kompetenciak-merese-az-Ormansagban-elo...
 
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása
Az ErgoScope rendszer gyakorlati felhasználása
 
Ergoscope
Ergoscope Ergoscope
Ergoscope
 
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...
Munkaügyi szemle : Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban és a társ...
 
Cpi riport minta
Cpi riport mintaCpi riport minta
Cpi riport minta
 
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerő-piaci összefüggései a 21...
 
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban SZAKPOLITI...
 Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban  SZAKPOLITI... Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban  SZAKPOLITI...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban SZAKPOLITI...
 
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
Foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi ...
 
Online educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher educationOnline educational environments and ICT tools in higher education
Online educational environments and ICT tools in higher education
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
 
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
Online oktatási környezet és ikt tényezők összehasonlító vizsgálata a felsőok...
 
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
Online educational environments and ICT tools in higher education: teachers s...
 
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkrőlKérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
Kérdőíves felmérés az e-learning tanfolyamokról és online oktatási tényezőkről
 
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
IKT tényezők vizsgálata a felsőoktatásban. Kérdőíves felmérés a Pécsi Tudomán...
 
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjairaRegionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
Regionális keresleti felmérés a PTE KPVK innovatív oktatási programjaira
 
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozásokAlkalmazott ergonómia   munkatudományi vonatkozások
Alkalmazott ergonómia munkatudományi vonatkozások
 
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
Zsolt Nemeskéri – Balázs Pankász: METODOLOGIJSKI PRIRUČNIK Prepoznavanje i tr...
 
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
Pankász Balázs - Nemeskéri Zsolt: MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Pszichés zavarok feli...
 
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdésekVezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
Vezetés és szervezetpszichológia ellenőrző vizsgakérdések
 

Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

  • 1. Pályaorientációs módszertani kiadvány középiskolai tanárok és a Pécsi Tudományegyetem oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói számára PTE, 2019.
  • 2. 1 Jelen kiadvány a Széchenyi 2020 program ’A fiatalok képzettségi szintjének javítása és a felsőoktatásba való bekerülés fokozása érdekében’ „A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” elnevezésű pályázat (EFOP-3.4.4-16) keretében és támogatásával készült. Pécsi Tudományegyetem, 2019. Szerkesztette: Dr. Cseh Judit Lektorálta: Szellő János címzetes egyetemi docens, PTE Szerzők: Dr. Cseh Judit PhD e. adjunktus, szakmai vezető, PTE Dr. Pankász Balázs PhD e. adjunktus, PTE Piacsek László osztályvezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Dr. habil. Vámosi Tamás PhD e. docens, PTE
  • 3. 2 Tartalomjegyzék Bevezető………………………………………………………………………………………....3 1. Általános módszertani segédanyagok…………………….……………………5 1.1 A csoportos fejlesztési formák főbb feladattípusai………………………..…………..5 1.2. Feladattípusok példákkal………………………………………….……………………………...7 1.3.Tréningterv vázlata………………………………………………………………………………….10 2. Önismeret a pályaorientációban……………………………………….……...11 2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok………………………….……………..12 2.2. Tanulási önismeret…………………………………………………………….…………………..13 2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok.……………………………...………………..16 3. Pályaismereti módszertani segédletek…….…………………………..……26 3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből……….………………………………………….26 3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre………………………..………………………...36 3.3. Példa szakképzési kerettantervre………………………………………….………………..41 3.4. EMMI rendelet………..………………………………………….……..…………………..………50 3.5. A Pécsi Tudományegyetem képzési kínálata…………………..……………..……….55 3.6. Az MTMI tantárgyakhoz kapcsolódó képzések, továbbtanulási irányok....62 3.7. A jövő szakmái………………………………………………………………………………………..70 4. Munkaerő-piachoz, álláskereséshez kapcsolódó anyagok……….…73 4.1. A munkaköri követelmények……………………………………………..…………………..73 4.2. Kompetencialista……………………………………………………………………………………75 4.3. Önéletrajz minták……………………………………………………………….………………….81 4.4. Motivációs levél minták………………………………………………………………………….84 4.5. Leggyakoribb interjúkérdések………………………………………………..…..………….87 5. Pályaorientációban alkalmazható tesztek, kérdőívek…….…………89 5.1. Super-féle Munkaérték kérdőív……………………………….……………….……….…..89 5.2. Belbin-féle csapattag-típus kérdőív……………………………………………………..…92 5.3. Érdeklődési irányok kérdőív………………..……….…………………………………..….100 Felhasznált irodalom……………………………………………………………………104
  • 4. 3 Bevezető Hazai kutatások bizonyítják, hogy sem a fiatalok nagyrésze, sem a felnőtt korosztály nem kap kellő segítséget az életpályán felmerülő szakmai döntésekhez, halmozottan igaz ez a hátrányos helyzetű személyekre. A rendszerszerűen működő pályaorientációs tevékenység hiánya, a nem megalapozott pályadöntés nagyban hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, a pályaelhagyáshoz, a felnőtt munkavállalói kör munkanélküliségéhez, közvetve a munkaerő- piaci kereslet-kínálat felborulásához. Mindezek kiküszöböléséhez, illetve megelőzéséhez szükség van szakemberek/pedagógusok/segítők képzésére, akik képesek a feladatkörükben jelentkező pályaorientációs feladatok ellátására, a munka és tanulás világához kapcsolódó kérdések megválaszolására, útmutatásra, konzultációk megtartására. A pályázat ’Képzők képzése’ alprogramjának konkrét célja a pályaorientációs tevékenységben érintett személyek (célcsoportnak megfelelően) felkészítése a fiatalok és a felnőttek tudatos életpálya-tervezésének segítésére, az egyéni készségeken és kompetenciákon alapuló, a munkaerő-piaci tendenciákat is maximálisan figyelembe vevő tanácsadások lefolytatására. Az e-learninges pályaorientációs tananyag megismerésével lefektettük e tevékenység elméleti alapjait. Ez a módszertani gyűjtemény reményeink szerint a pályaorientáció gyakorlati megvalósításához nyújt majd segítséget. Ebben ugyanis célcsoport-specifikusan igyekeztünk összeállítani a sikeres pályaválasztás három nagy területének (önismeret, pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek) szem előtt tartásával a gyakorlatokat, feladatokat, amelyek alapjai vagy ötletadói lehetnek a pályaorientációs tevékenységnek. Jellegéből adódóan különös hangsúlyt helyeztünk a módszertani ismeretekre, vagyis a ’jót, s jól’ elv mentén a ’hogyan csináljuk jól’ kérdés megtámogatására. Jelen kiadvány középiskolai tanárok (különös tekintettel MTMI szakterületek) és a Pécsi Tudományegyetem oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói (kiemelten pedagógushallgatók, Klebersberg Képzési ösztöndíjban részesülő tanárjelöltek) számára lett összeállítva, amely az érintettek nem formális képzés keretében történő felkészítéséhez járul hozzá. Mivel ez egy meglehetősen heterogén célcsoport, az itt megjelenített módszerek, eszközök is differenciált képet mutatnak. Itt megvalósulhat a fiatalok, konkrétan egyrészt a középiskolai
  • 5. 4 végzősök pályaorientálása, pályaválasztásának támogatása (szakmaválasztásának, felsőfokú tanulmányok kiválasztásának, esetleg munkavállalásának segítése), másrészt a hallgatók pályakezdésének, munkaerő-piaci megjelenésének elősegítése. A pedagógushallgatók esetében pedig egy megfelelő ismeret, attitűd és módszertan átadásával az a cél, hogy a későbbi tanári tevékenységük során a diákjaik tudatos és megalapozott pályadöntéséhez tudjanak hozzájárulni. A pályázat vállalt feladatainak megfelelően, ahol lehetséges és indokolt szem előtt tartottuk az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai) területeket, amely előmozdíthatja a hazai munkaerő-piacon tapasztalható súlyos szakemberhiány mérséklődését. Területileg pedig bár törekedtünk az általánosan érvényes ismeretek, információk előtérbe helyezésére, némely esetben preferálnunk kellett, így megjelennek az anyagban dél-dunántúli (azon belül megyei) specifikumok is. A Pécsi Tudományegyetem fejlesztő csapata elkötelezett a pályaorientáció és annak fontossága mellett. Hisszük, hogy minél szélesebb kör érintett, érzékenyített ebben a kérdésben, annál több megalapozott, tudatos pályadöntés és sikeres szakmai életút remélhető a gyakorlatban, amely nem csak egyéni, de makrogazdasági szempontokból is jelentős. Reméljük, hogy jelen módszertani kiadványt haszonnal forgatják majd a gyakorló szakemberek, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
  • 6. 5 1. Általános módszertani segédanyagok 1.1. A csoportos fejlesztési formák (tanácsadás, tréning) főbb feladattípusai1 1. Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok A csoport indulását és a későbbi eredményes és jó hangulatban történő munkáját segítik a bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok. Klasszikusan ide tartoznak a névhúzással, nevek memorizálásával, névjegykártya készítéssel történő ismerkedést szolgáló feladatok. 2. Interaktív gyakorlatok Lényegük a tagok közötti interakció, amikor két vagy több személy egymással verbális vagy nem verbális üzenetet vált. Klasszikusan ide tartoznak a rajzos, az asszociációs, valamint az érzékelésen alapuló játékok. 3. Témához kapcsolódó kérdőívek Ide tartoznak az ún. papír-ceruza tesztek, amiket a résztvevők maguk vagy egymásnak értékelnek. Az általában önismereti kérdőívek segítenek az önfejlesztésben, a személyiség feltárásában. 4. Akváriumgyakorlatok Három-négy személynek a kör közepén el kell játszania egy szituációt, például meg kell vitatniuk egy kényes témát, meg kell győzniük egymást. A többiek körülöttük ülnek, és nem szólhatnak bele, csak megfigyelők, a játék végén a megbeszélés során válnak aktívvá. 5. Csoportos feladatmegoldások Ebbe a kategóriába tartoznak a problémamegoldó jellegű és csoportos élményszerű játékok, amikor az együttműködés és a közös feladatmegoldás válik dominánssá. 6. Kombinált feladatmegoldások Ezekben a típusú játékokban keveredik az egyéni és a csoportos munka. Bármely feladat típus alkalmas arra, hogy annak egyéni vagy csoportos feldolgozását követően plenáris módon megbeszéljük a tanulságokat, következtetéseket vonjunk le, közöljük egyéni benyomásainkat és a plénum előtti ismertetéssel tanuljanak a résztvevők egymástól is. 1 Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.
  • 7. 6 7. Szerepjátékok Helyzetgyakorlatok, amelyek a legtöbb tréning alapvető feladattípusát képezik, amely lehetővé teszi szituációk, szerepek eljátszása során az érzelmi átélést és a tapasztalati úton történő ismeretszerzést kockázatmentes helyzetben. 8. Zárógyakorlatok A zárógyakorlatok célja a foglalkozás befejeződésének, a hazatérésnek tudatosítása, a lezárás élményének felerősítése. Ez különösen fontos az elzárt helyen zajló tréningeknél és a maratoni csoportoknál. Klasszikusan gyakoriak a megkezdett mondatok befejezésesei, amikor a tréning egy körkérdéssel zárul (pl. Hogy éreztem magam a tréningen? Mit tanultam önmagamról?), amire aztán minden résztvevő válaszol egy mondattal.
  • 8. 7 1.2.Feladattípusok példákkal2  gyűjtés  csoportosítás  párosítás  rangsorolás  fogalomtisztázás, definíciók megalkotása  mondatbefejezés  összehasonlítás  táblázatok, rendszerek létrehozása  filmek elemzése  ábrázolás  asszociációs játék  érzékelésen alapuló játékok  szerepjátékok/helyzetgyakorlatok  kérdőívek, tesztek  kártyajáték Gyűjtés: különböző tételű listák, felsorolások készítése egyénileg vagy kiscsoportokban. Ez a leggyakrabban használt feladattípus, mivel gyűjteni szinte mindenhez lehet. Pl.: gyűjtsünk 3 perc alatt olyan foglalkozásokat, amelyek egyben vezetéknevek is. Tanulók gyűjtsék össze, milyen foglalkozások vannak a tágabb családban. Csoportosítás: a gyűjtött vagy előre elkészített listák tételeinek különböző halmazokba rendelése, megkeresni a kialakított vagy lehetséges rendező elvet, megnevezni felsőbb kategóriákat. Pl.: Az előbb gyűjtött családban előforduló foglalkozásokat hogyan tudnánk csoportosítani? Sok jó ötlet szokott születni: alap, közép vagy felsőfokú szakmák; szellemi vagy fizikai; kinn vagy benn űzhető; fiús-lányos szakmák… Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem rendelése egy szempontbeli azonosságuk alapján. Pl.: Eszközök foglalkozásokhoz, definíciók kifejezésekhez… Rangsorolás: egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének felállítása. Pl.: gyűjtött vagy felkínált foglalkozások rangsorolása saját érdeklődés alapján. Fogalomtisztázás, definíció megalkotása: Olykor több olyan megnevezés fordul elő, melynek hivatalos definícióját nem találhatjuk meg, ezért magunknak kell ún. „munkadefiníciót” kialakítanunk. Azért is hasznos ez a módszer, mert egy csoport vagy egyén által átgondolt, ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban elfogadható, mint egy készen kapott, szakmai anyagból felolvasott meghatározás. Pl.: ’karrier’ fogalmának nem hivatalos, hanem csoport szerinti szubjektív értelmezése. 2 Szilágyi Klára: Munka- pályatanácsadás, mint professzió. Kollégium Kft., Bp., 2007. alapján saját szerkesztés
  • 9. 8 Történet- vagy mondatbefejezés: A csoportvezető által megkezdett mondatok vagy történet egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni munkát igényel, mód nyílik a saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére. Példa mondatbefejezésre: Ha ma kellene döntenem a pályaválasztásról…, vagy Olyan munkát szeretnék, ahol…. Példa történetbefejezésre: Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy 14 éves kislány… Összehasonlítás: A hasonlóságok és különbségek keresése segíti új rendezőelvek megtalálását, ugyanakkor sok ismert tényező is más megvilágításba kerülhet. Itt lehet akár érveket és ellenérveket gyűjteni egy adott témához. Pl.: a kozmetikus egy kicsit olyan, mint egy pszichológus, mert…, olyan mint egy vegyész, mert…, olyan mint egy dietetikus, mert…, olyan mint egy eladó, mert… Táblázatok, rendszerek létrehozása: Az eddig ismertetett módszerek révén létrehozott ismeretek további csoportosítását, felsőbb kategóriákba rendező elvek létrehozását jelenti. Pl.: közép- és felsőfokú képzési szintek rendszerezése. Filmek: Itt kisfilmek, filmrészletek beiktatására gondolunk, amelyek az adott témához kapcsolódnak. Hasznos dolog megfigyelési szempontokat előre megadni, majd a megtekintést követően a látottakat elemezni, közösen megbeszélni. Pl: a Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.palyaorientacio.munka.hu) szakmabemutató filmjei közül megtekinteni a csoportot érdeklő(ke)t. Ábrázolás, rajzolás: rajzok készítése, a dolgok alaposabb megfigyelésére, szemléletes elképzelésére ösztönöz, a verbalitást nélkülöző kreatív megnyilvánulási forma. Természetesen a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra, hogy néhányan a rajzkészség hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva a feladatot “passzolni” szeretnék. Pl. önismereti céllal: hogyan nézne ki a saját címered? Asszociációs játék: A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra a csoport tagjai asszociálnak. Az asszociáción alapuló kapcsolatkeresés során szokatlan „láncolatok” is létrejöhetnek, amelyek alapján tágulhat a látókörünk. Pl.: mindenki ugyanarra a kifejezésre asszociál: karrier, munka, pályaválasztás… Egymás asszociációira reagálnak pl. körben. Ez történhet irányítottan is úgy, hogy felváltva kell asszociálni pl. foglalkozásra, majd eszközre: 1. tanuló: fodrász, 2. tanuló: olló, 3. tanuló: kertész, 4. tanuló: gereblye… Érzékelésen alapuló játékok: Ez jelentheti pl. tárgyak, eszközök beazonosítását, felismerését – a vizualitás kikapcsolásával - hallási, tapintási élmények alapján. Ez arra is alkalmat ad a tanulási/fejlődési folyamatban, hogy a ritkábban használt érzékszerveink is előtérbe kerüljenek, új élményekkel gazdagodhassunk. Pl: letakart tárgyak, eszközök felismerése és ehhez minél több foglalkozás gyűjtése. Szerepjáték – helyzetgyakorlatok: Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe kerülés segítségével érzelmi átélésre és a képviselővel való azonosulásra is alkalmat adnak. Pl.: felvételi interjú eljátszása: egy HR vezető, egy szakmai vezető, egy jelölt.
  • 10. 9 Kérdőívek, tesztek: A témakörhöz illő tesztek beiktatása is hasznos lehet, de ne túl hosszú és önértékelés alapján feldolgozható teszteket válasszunk. Egy nap egy tesztnél többet ne tervezzünk azonban, mert fárasztó és unalmassá válhat. Pl.: Super-féle munkaérték kérdőív, Munkaérdeklődés kérdőív, Holland-féle érdeklődés/foglalkozási kérdőív Kártyajáték: az előre elkészített kártyák (nem klasszikus kártyajátékok) lehetőséget adnak egy-egy témakör indirektebb kifejtéséhez, játékosabb feldolgozásához. Pl.: Ismerkedős, bemelegítő feladat kártyákkal: felírunk kártyákra különböző, (akár adott témához kötött) kifejezéseket, jóval többet, mint a csoportlétszám. Ezeket egy asztalon kiterítjük és mindenkit arra kérünk, húzzon egyet (esetleg kettőt), aszerint, ’mi szólítja meg’, melyik az, ami itt és most többet mond számára a többi kártyánál. A bemutatkozás ez alapján, az indokok feltárásával történhet. Példák kifejezésekre: siker, szerencse, célok, kudarc, idő, család, akadályok, döntés, bizalom, karrier, tanulás, alkalmazkodás, jövő, konfliktus, pénz, versengés, egyensúly…..
  • 11. 10 1.3.Tréningterv3 Téma: Tréner(ek): Célok: (felsorolva min. 3 célkitűzés, amire a tréning szolgál) Célcsoport jellemzői: (néhány mondatos jellemzés: kor, létszám, nemi arányok, előképzettség, homogén/heterogén, homogenizáló tényezők, ismertségük ideje stb.) Időpont(ok) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét nap(ok) megadása indoklással, tréningidő + egyéb idő megadása, szükségessége és indoklása) Helyszín(ek) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét helyszín, kiválasztásának indoka, helyiségek leírása, berendezés leírása, egyéb programok lehetősége stb.) Költségek: (a tréning költségei, és finanszírozási forrásuk) A tréningterv eddigi része kb. 1 oldal terjedelmű. Tréning felépítése A tréningvázlat tartalmazza a tréningfeladatokat és azon túl az egyéb tevékenységeket is (pl. szünet, ebéd, séta, városnézés, esti szórakozás stb.) de ezeknél csak az időpontot és a tevékenységet, mint feladatot kell megadni, a célokat, módszereket, eszközöket nem szükséges. Az egyes oszlopok tartalma: Időpont Feladat Cél Módszer Eszközök Időpont: pontos percekre beosztás, pl. 2009. szeptember 23. 13.00-13.10 Feladat meghatározása három féle lehet: - A feladat átvétele szakirodalomból, ilyenkor szükséges a feladat konkrét megnevezése pontos oldalszám szerinti hivatkozással, a feladat leírása ilyenkor szükségtelen. Pl. Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258) - Ha egy talált feladatot saját ötlettel átalakítunk, akkor az előzőben alkalmazott megnevezés és hivatkozás után pontosan leírjuk, hogy milyen módon alakítottuk át a feladatot, vagy mi a változás a feladathoz képest. Pl. Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258) Saját átalakítás: A nyolc kategória közül csak négyet alkalmazunk, ezek: étel, ital, szín, ruházat. - Ha saját ötletünk a feladat, akkor nevet adunk neki, utána odaírjuk, hogy „(saját ötlet alapján)”, majd leírjuk a játék lényegét érthető módon. A feladatok tartalmazzanak célmeghatározást, bemelegítő, hangulatalapozó részeket, szükség esetén (egymást kevéssé ismerő csoporttagoknál) ismerkedési részeket, a tréning témájához illeszkedő ún. tematikus feladatokat (ezeken legyen a hangsúly időben is), valamint zárófeladato(ka)t. Cél: A feladat célját kell beazonosítani néhány szóban. Pl. ismerkedési feladat, hangulatfokozó feladat, mozgásos feladat, nonverbális kommunikáció fejlesztése, empátia fejlesztése, meggyőzés képességének fejlesztése, csoportzárás stb. Módszer: A módszer megnevezése, speciális módszerek esetén leírása. Pl. egyéni feladat, páros feladat, kiscsoportos feladat, plenáris feladat, mozgásos feladat stb. Speciális módszer esetén a leírás pl. „A csoporttagok felállnak körben szorosan egymás mellé, és jelre becsukott szemmel elkezdenek sétálni, ki egymásra figyelve, ki mással nem törődve….” Eszközök: A feladathoz szükséges összes tárgyi eszköz végiggondolása és leírása. Pl. 10 db A4-es lap, olló, 2 db toll. 3 Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.
  • 12. 11 2. Önismeret a pályaorientációban Önmagunk megismerése, reális önértékelése nélkül nem lehet eredményesnek lenni, és így nehezen tudjuk csak megteremteni az életünk szükséges feltételeit. A pályaválasztás, pályaépítés során szinte azonos fontosságú a megélhetés és az önmegvalósítás vágya. Hiszen nem választhatunk olyan pályát, munkahelyet, ami nem teszi lehetővé önmagunk és családunk fenntartását, de hosszútávon az olyan választás is káros lehet, ami személyiségünknek nem hagyja részben vagy teljes egészében kibontakozni. Ahhoz, hogy olyan foglalkozást válasszunk, amelyben később sikeresek lehetünk, és amely a mindennapok során is örömet okoz, fontos figyelembe venni és összevetni saját tulajdonságainkat és az egyes foglalkozások jellemzőit. Az önismeret nemcsak a személyiség fejlődésének, esetleges változásának az elengedhetetlen feltétele, hanem a pályaválasztási érettség kibontakozásának is. A pályaválasztási érettség azt jelenti, hogy az egyén ismeri az elhelyezkedési lehetőségeket, képes a személyiségének, tulajdonságainak megfelelő pálya, pályaterület kiválasztására. Képes elvégezni a kiválasztott szakmai képzést és nagy valószínűséggel felébred benne a szakmai beilleszkedésre irányuló törekvés. Önismeretünket folyamatosan bővíthetjük, hiszen az önmagunkról szerezhető tudás és információ tárháza nem véges, hanem folyamatjellegű. Egyes személyiségjellemzők változékonyabbak, például serdülőkorban az érdeklődési irányok gyakrabban cserélődnek, a külső környezet és belső ösztönzők által befolyásoltak. Továbbá a személyiség-összetevők nem csak hogy változhatnak, de fejleszthetők is. Az öndefiníció, önértékelés, önmeghatározás fontos elemei a pályalélektan fogalmainak. Kihatnak arra, hogy milyen munkaköröket választunk, vagy részesítünk előnyben másokkal szemben, mely munkaköröket kedvelünk meg idő elteltével, és mennyire leszünk elégedettek választásainkkal. Akárhogy döntünk, egy szakmai pálya választása visszahat személyiségünkre, változásokat okoz benne, így fontos szempont a magunkról alkotott kép előre helyezése a szakmai pálya megválasztásánál.4 4 Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai megközelítésben
  • 13. 12 2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok Füllentős 5 A csoporttagok egymás mellett ülnek, kört formázva. A feladatuk az, hogy három tényt mondjanak magukról, ezekből az egyik hamis legyen. A többi csoporttagnak az a feladata, hogy eltalálja, melyik a hamis állítás. Ha egyszer tévednek, még van esélyük a győzelemre: választhatnak a fennmaradó két lehetőség közül. Addig tart a játék, amíg az összes személy sorra nem kerül. Folytatós 6 A csoporttagok körben ülnek, valaki kiáll a csoport elé és szótlanul bemutat egy rövid jelenetet csak és kizárólag mozdulatok és gesztusok által. Kimerevít egy pózt a jelenet egy pontján, majd leül. A tőle jobbra ülő személy folytatja a történetet, ugyancsak pusztán gesztusok segítségével. Ez addig megy így, amíg mindenki sorra nem került. Utána megbeszélik, ki szerint miről szólt a történet. Garázsvásár 7 A csoporttagok garázsvásárt rendező és egymást meghívó kertvárosi polgárokat alakítanak. Mindenki megtartja a saját garázsvásárát, amelyre elhívja az ismerőseit. Mindenki 100 pengővel rendelkezik a játék elején. A körben jobbra haladva a tagok egyesével felajánlanak valamit (lehet tárgy, vagy szimbólum, de akár valamilyen tulajdonság is) eladásra, s meg is szabják a kezdő árát. Az eladásra ajánlott dolog akármi lehet, de igazán önismeretivé akkor válik a játék, ha valós, az adott személyhez ténylegesen köthető a felkínált tétel. Az kapja meg a felajánlott dolgot, akinél senki nem ajánl nagyobb összeget. Addig ajánlanak eladásra tárgyakat a tagok, amíg már senki nem akar semmit eladni. Ekkor körbe haladva mindenki elmondja, miért elégedett, miért nem azokkal a dolgokkal, amiket vett, mit szeretett volna, de valakinek több pénze volt, esetleg mitől szeretett volna, de nem tudott megszabadulni. 5 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 6 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 7 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Aukció alapján (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 14. 13 Figyelemelterelés 8 Három csoporttagon kívül a többiek félreülnek. A három játékosból kettő elmélyülten, csak egymásra figyelve, a harmadik játékost szigorúan figyelmen kívül hagyva, beszélget. A harmadik játékos feladata, hogy bármilyen rendelkezésére álló eszközzel fölhívja magára a két beszélgető figyelmét. Egyetlen eszközt nem vethet be: nem érhet hozzájuk semmivel! A figyelem felhívására szánt időkeret játékonként megszabandó, érdemes a 2-5 perces időkeretet nem átlépni. Az időkeret lejártával más személyek veszik fel a játékos szerepeket. Szekta A „szektatagok” körben ülnek, egyikőjük kimegy a szobából, ő lesz a ’kutató’. A ’tagok’ kitalálnak egy mozdulat sorozatot és azt, hogy ki legyen a vezérük. Ennek a sorozatnak van egy kiindítója és egy folyamata. Megbeszélik, mi legyen a kiindító, avagy milyen jel számítson a sorozat megkezdéseként. Lehet például az ’és’ szó kiejtése. Megbeszélik azt is, mi legyen az interakció sorozat folyamata. A folyamatot a többi ’tag’ játssza el. Például, mikor a vezér kimondja az ’és’ szót, egy másik tag kétszer a földhöz csapja a lábát. A láb földhöz csapása aztán újabb interakciót is kiválthat egy harmadik tag által, és így tovább. Miután a tagok megegyeztek az interakciókban, behívják a kutatót. A kutató feladata az, hogy a szekta vezérével beszélgetve kitalálja titkos szokásukat. A játék nehezíthető az interakció sorozatok megtöbbszörözésével. Miután a kutató megfejtette a szekta titkait, új kutatót választanak, és új kör kezdődik. 2.2. Tanulási önismeret Tanulási önismeret megszerzése során fontos a saját pszichológiai képességeink és lehetőségeink megismerése, továbbá a tanulási szokásaink hatékonyságának növelése, különböző módszerek elsajátításával. Ezek közül szerepelhet a hatékony tanulást elősegítő környezet megteremtése, a tanulási kompetenciák fejlesztése, a tanulást segítő eszközök hatékony felhasználása vagy a tanulási ritmus kialakítása. 8 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Csak rám figyelj! alapján (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 15. 14 Minden tudásterület osztozik egy dologban: elsajátításához a tanuláson keresztül vezet az út. A hatékony és gyors tanulást elősegítő technikák és hozzáállás elsajátítása a tanulásmódszertan feladata. Feladata ezeken belül fejleszteni a figyelmet, a beszédkészséget, az emlékezetet és az olvasáskészséget. Fontos a tanulás során fölmerülő hátráltató tényezőkkel való megküzdés, a tanulás rutinná alakítása, a tanuláshoz való pozitív viszony létrehozása. A tanulási technikák fejlesztése kihatással van hétköznapi életünk minőségére is. Minél több akadályt fedezünk fel tanulási technikáinkban, annál járatosabbak leszünk a problémáink felfedezésére akármilyen szituációban. Minél könnyebben képesek vagyunk tanulással kapcsolatos nehézségeink leküzdésére, annál könnyebbé, megszokottabbá válik hétköznapi problémáink megoldásának folyamata, önismeretünk fejlődik. Tanulástechnikai játékok Alliteráló név 9 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett címkét, amelyre jól láthatóan felírják a keresztnevüket, majd felragasztják magukra. Ezt követően a csoport minden tagjának ki kell találnia egy, a keresztneve kezdőbetűjével alliteráló állatnevet (pl.: Gúnár Gergő) vagy jellemzőt (pl.: Jópofa Judit), amit sorban haladva megosztanak a többiekkel is. A feladatot nehezíti, hogy mielőtt saját nevüket elmondják, meg kell ismételniük az előttük elhangzott állatot/jellemzőt + nevet is. A feladat addig folytatódik, amíg mindenki sorra kerül. A siker titka 10 A foglalkozásvezető a feladat bemutatása során arra kéri a résztvevőket, hogy idézzenek fel egy-egy olyan iskolai tanulási szituációt, amelyben nagyon sikeresek voltak. Ezt követően színes tapadós papírkorongokra írják fel, hogy a felidézett esetben a sikert minek tulajdonítják. Mindenki igyekezzen legalább 3 dolgot megnevezni. (Amennyiben nehezen megy a feladat végrehajtása, a foglalkozásvezető megoldásközpontú kérdésfeltevéssel egyénileg segítheti a résztvevőket, azaz megadhat egy-két válaszlehetőséget.) A feladatra 5 percet kapnak, majd a 9 http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.) 10 http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 16. 15 papírkorongokat mindenki felragasztja egy plakátra, amelynek azt a címet adhatjuk, hogy „Ettől sikeres a tanulásom”. Ezután hasonló technikával, szintén 5 perc alatt a sikertelenség okait is leírják a résztvevők, és a papírkorongokat az „Ezért sikertelen a tanulásom” plakátra ragasztják fel. Miután ezt megtették, a foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy álljanak fel, 5-6 percig sétálgassanak a teremben, és közben olvassák el a két plakát elemeit. Amint mindenki újra helyet foglalt, a sikertelenséget összesítő plakátról kiválogatják azokat az elemeket, amelyekről úgy gondolják, tudnak rajtuk változtatni, és beszélgetnek a változtatás módjáról. Ugyanígy a sikeresség okai közül is kiemelik közösen azokat a tényezőket, amelyeket előnyös érvényesíteni, felerősíteni a tanulási tevékenységben. Ellentét 11 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezető a fejére mutat, és azt mondja: „ez a hasam!” Erre egy játékosnak úgy kell felelnie, hogy a hasára mutat és így szól: „ez a fejem!” A válaszoló bal oldalán ülő játékosnak újabb kijelentést kell kitalálnia, amelyre az ő bal oldalán ülő tanuló fog reagálni. A játék addig folytatódik, míg mindenki sorra kerül. A kijelentések bonyolódhatnak. Például mondhatja a játékos, hogy „ez a bal mutatóujjam!” miközben a jobb combjára mutat. A válasz pedig a következő: „ez a jobb combom!” miközben a bal mutatóujjra kell mutatni. Koppintás 12 A feladat első fázisában a résztvevők párokba rendeződnek. Ha a foglalkozásvezető egyet koppint, a játékosoknak a jobb kezüket kell felemelni, azonban ha két koppintást hallanak, a bal kezüket emelik fel. A párok két tagja közül az esik ki, aki hamarabb téveszt. A második fázisban az előző kör nyerteseiből új párokat alakítunk. A feladat annyival bonyolódik, hogy egy koppintás és egy betű elhangzása után a jobb kezüket, egy koppintás és egy szám hallatán a bal kezüket, két koppintás esetén pedig mindkét kezüket fel kell emelniük. Itt is az esik ki a játékból, aki hamarabb ront. A harmadik fázisban kerül sor a végső versenyre, az eddigi győztes diákok körében. A játék újabb elemekkel bővül: egy koppintás és egy betű után a jobb kezüket, egy koppintás és egy 11 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 12 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 17. 16 szám után mindkét kezüket, két koppintás és egy betű elhangzását követően a bal kezüket, két koppintás és egy szám elhangzása után pedig egyik kezüket sem szabad felemelni. Az nyer, aki a legtovább bírja hiba nélkül. Időgép 13 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetőjénél egy gombolyag fonál van. A tanulók feladata, hogy felidézzék és elmeséljék, milyenek voltak 5 évvel ezelőtt (hogy néztek ki, mit csináltak, mi volt a legjellemzőbb tevékenységük, miben voltak mások). A játékot a foglalkozásvezető kezdi: miután elmondta, ő milyen volt 5 évvel ezelőtt, (a fonal végét magánál tartva) a gombolyagot tovább dobja annak, akinek következőleg mesélnie kell magáról. Miután ő is befejezte a mondandóját, a gombolyag újra továbbadásra kerül, de mindig figyelni kell arra, hogy egy kis darabot mindenkinek meg kell tartani a fonalból. A cél az, hogy fokozatosan egy pókháló alakuljon ki a résztvevők között. Ezáltal azt is látni lehet, ki nem mesélt még magáról a feladat során. Kakukktojás 14 Minden tanuló kap egy feladatlapot, melynek minden sorában 4 szó szerepel. A tanulók feladata lesz soronként a kakukktojás megtalálása. Az egyéni megoldást követően csoportosan megindokolható, hogy miért esett a választás az adott szóra. Tanulási képességfejlesztő módszerek 15 A tanulási képesség a megismerési, a gondolkodási, a kommunikációs és az információ tárolási képességek összessége. Az élethossziglani tanulás napjainkra alapkövetelménnyé vált, nagyon sokan tanulnak új szakmát, képezik át és tovább magukat, szereznek nyelvvizsgát. A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja a tanulási képesség folyamatos fejlesztése. Az általános tanulási képesség több részből tevődik össze: feladatok gyors felfogását, megértését, következtetési és problémamegoldó képességet egyaránt jelent. 13 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 14 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 15 https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_szakmodszertan- konnyuipari_szakirany/tananyag/JEGYZET-08-2.1._Kepessegfejlesztes_modsz.scorml (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 18. 17 Indián beszélgetés 16 Csoportos megbeszéléseken használatos módszer. A kiindulást az adta, hogy a fiatal indiánok mindig elismételték az előttük szóló idősek gondolatait. Aki hozzászól, először elismétli az előtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. A csoportok végül ismertetik kialakított véleményüket. Segíti a fogalmazási készség, a figyelem és a lényegkiemelés fejlődését. Bármilyen téma esetén használható gyakorlat. Ne mondj se igent, se nemet! 17 A játékosok a helyiségben szétoszolva állnak. Startjelzés után mindig ketten-ketten beszélgetésbe kezdenek. Aki igent vagy nemet mond, az elveszíti társalgópartnerét, és egy újat kell keresnie, aki éppen szabad lett. Rövid idő alatt egy olyan kérdezési technikát lehet elsajátítani, hogy hogyan lehet mihamarabb a „tiltott” igent vagy nemet kicsalni. A játékvezetőnek időben kell a játék végét jelezni, ha úgy érzi, hogy mindenki beszélgetett mindenkivel. Célkitűzés: Kiváló csoportépítő gyakorlat, de fejleszti a kommunikációt, koncentrációt is - hogy nehogy a tiltott szavakat a beszéd közben kimondjuk. Találós kérdés 18 A tréner elmond egy találós kérdést: „Egy erdő szélén, egy nagy hegy lábánál egyedül él egy szerzetes. Egyik nap elhatározza, hogy felmegy a hegyre, hogy a kolostorban imádkozhasson a többiekkel. Napkeltekor útnak indul, eltölt a kolostorban néhány napot, majd hazaindul. Megint napkeltekor indul ugyanabban az időpontban, amikor felfelé elindult, és ugyanazon az úton megy. A kérdés az, hogy van-e az útnak olyan pontja, ahol a szerzetes mindkét nap ugyanabban az időpontban volt. Mindenki gondolkodik a megoldáson, majd akinek van ötlete, elmondja a többieknek, és próbálja meggyőzni őket. A cél nem a jó megoldáshoz való eljutás, a gyakorlatnak akkor van vége, ha mindenki egy véleményen van. Utána megbeszélik, nehéz volt-e rájönni a megoldásra, nehéz volt-e meggyőzni másokat, milyen eszközökkel próbálkoztak, stb. 16 http://fejlesztok.hu/images/modszerek/kooperativ_technikak.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 17 http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 18 http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 19. 18 2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok Bemutatkozás, jövőkép 19 A résztvevők (munkavállalás előtt álló fiatalok) körberendezik a székeket és helyet foglalnak. A foglalkozás vezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett címkét, amelyre a résztvevők jól láthatóan felírják a nevüket, majd felragasztják magukra. A foglalkozás vezető ismerteti a feladat menetét. Elmondja, hogy a feladat során a résztvevők egyesével be fognak mutatkozni, elmondják a nevüket, ahogyan szeretnék, hogy szólítsák őket a tréning során, majd röviden, néhány mondatban összefoglalják, hogyan képzelik el magukat a munka világában. A résztvevők szabadon beszélhetnek arról, milyen szakmában dolgoznának legszívesebben, hogyan képzelik el a számukra ideális munkahelyet, főnököt, kollégákat, előrelépési lehetőségeket, stb. Ilyen vagyok – így ismernek 20 Alakítsunk ki két csoportot. Az egyik csoport a foglalkozásvezető segítségével ki fogja választani párját a másik csoport tagjai közül, mégpedig úgy, hogy mindenki húz egy névkártyát. Ha megvannak a párok, akkor mindenkinek adunk egy papírlapot. Először is arra kérjük a résztvevőket, hogy mindenki saját magára vonatkozóan írja fel a papírlapra azt a 3 tulajdonságot, ami őt a legjobban jellemzi. Majd ugyanezt tegyék meg társukra vonatkozóan is. Ha készen vannak, a páros első tagja olvassa fel azokat a jellemzőket, amiket társára írt, a másik pedig figyelje saját magáról felírt jellemzőket és nézze meg, hogy van-e ezen egyezés. Ha nincs, beszéljék meg, hogy a társa mi alapján tartotta ezeket a jellemzőket fontosnak, majd cseréljenek és járjanak el ugyanígy a másik féllel kapcsolatban is. Ha készen vannak a párok, akkor közösen megbeszélhetjük, hogy fedeztünk-e fel magunkkal kapcsolatban új tulajdonságokat vagy ugyanúgy látnak minket a többiek, mint mi saját magunkat. Önfejlesztési lehetőségtár 21 A foglalkozás vezetője ismerteti a feladatot, célját, hátterét. Az egyének húznak a 19 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 20 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 21 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 20. 19 képességterületeket (pl. kommunikációs, kapcsolatteremtő, kézügyesség, problémamegoldási…) tartalmazó kártyák közül (mindegyikből több kártya legyen) , és próbálják önállóan végig gondolni, hogy az adott képességeket milyen hétköznapi tevékenységek közben fejleszthetjük tudatosan, de akár nem tudatosan is. Az azonos képességterülettel rendelkező résztvevők egy csoportba rendeződnek (lehetőleg 4-6 fő kerüljön egy csoportba, hogy legyen megfelelő mennyiségű ötlet) és megosztják egymással az önállóan kidolgozott fejlesztési lehetőségeket, megvitatják, pontosítják és készítenek egy közös listát az adott képességterület önfejlesztési lehetőségeire vonatkozóan. Ezt követően a csoport egy képviselője bemutatja a többieknek, milyen fejlesztési lehetőségeket ajánlanának az adott terület fejlesztésére. Pályaasszociációk 22 A csoport tagjai körben ülnek. A foglalkozásvezető mond egy szakmát, a mellette ülő az elhangzott szó utolsó betűjével mond egy újabbat. Mindenki igyekezzen a kapott betűvel olyan szakmát mondani, amit akár önmagának is el tudna képzelni, csak akkor mondjon mást, ha ilyen nem jut az eszébe. A játék 2-3 körön keresztül fusson végig. Mindenki csak a szakmát mondja, nem kell megmagyarázni, hogy miért azt mondta. A végén beszéljük meg, hogy kinek sikerült a legtalálóbb szakmákat mondania, ami akár számára is jó, és kinek sikerült a legegyedibb szakmákat mondania. Ha valamely elhangzott szakmáról kevesebbet tudnak, akkor magyarázzák meg egymásnak/meséljen róla a foglalkozásvezető. Családom foglalkozásai 23 Mindenki egyénileg gondolja végig, hogy a családjában milyen szakmák, foglalkozások fordulnak elő (szülők, nagyszülők). Ha ezzel megvannak, akkor alakítsunk 4 fős csoportokat és meséljék el egymásnak a listáikat. Válasszon ki mindenki egy olyan szakmát a listából, ami tetszik neki valamilyen ok miatt és erről meséljenek pár mondatban. Ennek a szakmának nem feltétlenül kell olyannak lennie, hogy ezzel foglalkozni is szeretnének, csak legyen valami, ami miatt tetszik neki. Pl.: a nagypapám órákat szerelt, mindig is tetszett az üzletében az a sok öreg 22 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 23 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 21. 20 óra. A célunk ezzel a feladattal az lesz, hogy feltérképezzük a résztvevők ismereteit a szakmákkal kapcsolatban, és hogy egymás tudását bővítsék a témával kapcsolatban.
  • 22. 21 Milyen foglalkozás vagyok? 24 A foglalkozásvezető mindenkinek adjon egy etikett címkét, és kérje meg a résztvevőket arra, hogy egy foglalkozást írjanak erre úgy, hogy a többiek ne lássák. Ha mindenki befejezte az írást, kérjük meg őket, hogy a címkét ragasszák valakinek a hátára, de úgy, hogy az illető ne tudja, hogy mi áll rajta. Mindenkinek a hátán legyen egy címke. (Előre is elkészíthetünk etiketteket, így elkerülhetjük, hogy azonos foglalkozások kerüljenek rájuk). Ezután alakítsunk ki egy kört, válaszunk ki egy személyt, aki először tesz fel kérdést a foglalkozásával kapcsolatban. Forduljon körbe egyszer, hogy mindenki láthassa, mi szerepel a hátán, majd tegyen fel egy kérdést. A többiek csak igennel vagy nemmel válaszolhatnak. Amikor valaki felteszi a kérdést és megkapja a választ, egyet találhat a hátára ragasztott foglakozással kapcsolatban, mielőtt a következő szereplő kérdez. A kérdezés lehetősége körben halad. Osztálytalálkozó 25 A résztvevők elképzelik, hogy leérettségiztek, és 5 év múlva találkoznak. Elképzelik, hogy mit szeretnének akkora elérni (lediplomázni, még mestertanulmányokat végezni, 2 kisgyermeküket nevelni, egy adott területen dolgozni, stb.). A foglalkozásvezető jelzésére mindenki feláll, és elindulnak beszélgetni a régen látott osztálytársakkal. Úgy mesélnek nekik, mintha tényleg eltelt volna az öt év („Képzeld, épp idén szereztem meg a diplomámat!”) Időről időre a foglalkozásvezető jelez (kb. 1-2 percenként), és újabb párt keres mindenki magának, akinek elmeséli az élményeit és meghallgatja a párjáét. Ezután csoportosan összefoglalhatjuk élményeinket, kifejezhetjük reményünket arra, hogy az elhangzott tervek megvalósulnak. Gyerek vagy karrier 26 A foglalkozásvezető ismerteti a résztvevőkkel, hogy olyan szituációkat fognak bemutatni, melyekben az a konfliktushelyzet állt elő, hogy az egyénnek, vagy a családnak választani kell a karrier és a gyermekvállalás között. A foglalkozásvezető előzetesen a székek aljára ragaszt két 24 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 25 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 26 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc. (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 23. 22 négy darabra szétvágott képeslapot, és akik egyforma képeslapot találnak a székek alatt, azok alkotnak egy kiscsoportot. A kialakult 3-4 fős csoport húz egy- egy szituációt és 5 perc áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a bemutatásra. Míg a kiscsoport tagjai felkészülnek a bemutatóra, addig a foglalkozásvezető a csoport többi tagjaival beszélgetést kezdeményez és megbeszélik, hogy találkoztak-e már ezekkel a problémákkal. Majd a csoport tagjai egyenként bemutatják a problémákat és a megoldási javaslatokat. Miután mind a két szituációt bemutatták a foglalkozásvezető megkérdezi a résztvevőket, hogy egyetértenek-e a megoldásokkal, van e más javaslatuk és valaki tudna e bemutatni valamilyen hasonló szituációt. 1. szituáció szereplői: fiú, lány, fiú szülei 27 A fiatalok egyetemisták, a lány tanárnak készül, II. éves, a fiú orvostanhallgató, ott IV. éves. 3 éve járnak együtt, albérletben laknak és közös gyermeküket várják. Nem tudják eldönteni, hogy mit tegyenek. Megtartsák-e a gyermeket. Albérletük állapota nem a legjobb, nagyobb albérlet számukra anyagilag megterhelő lenne. Eldöntötték, hogy a tanulás mellett külön munkát is vállalnak, hogy elő tudják teremteni az anyagiakat. A fiú szülei tiltakoznak a gyermekvállalás ellen, mondván ők nem tudnak több támogatást adni és féltik fiúk karrierjét, a jövőbeli orvosi pályáját. 2. szituáció szereplői: nő, barátja, nő főnöke 28 A közgazdász nő egy budapesti bankban dolgozik csoportvezetőként. Munkájában több felelősségteljes feladatot kapott, amiket sikeresen meg is oldott. Komoly karrier előtt áll, az igazgató kedvence, munkáját elismerik. Néhány éve megismerkedett egy budapesti vállalkozóval, akivel elhatározták, hogy összekötik életüket és a gyermekvállalást is eltervezték. A férfi vállalkozása Budapesthez kötött. A nőt behívja a főnöke és felajánlja neki a legnagyobb vidéki bank igazgatói posztját. Mellé lakást és személyes használatra gépkocsit biztosít. A fizetése kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi munkahelyén. Döntenie kell, hogy elvállalja-e a felkínált ajánlatot, mert tudja, ha nem, karrierje esetleg kettétörik, mivel a főnök nem bocsátaná meg az ellenszegülést. 27 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.) 28 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.)
  • 24. 23 A saját cégem 29 A foglalkozásvezető 3-4 fős kiscsoportokat hoz létre. (A csoport létszámától függően, színes kártyák segítségével.) Minden kiscsoport 1-1 kártyát kap, melyen a „saját vállalkozásuk” neve található. Ez egy fantázianév, melyből azért következtetni lehet, hogy mivel is foglalkozik az adott cég. A következő lépésben minden csoport kap egy A/4-es lapot, ahol fel kell tüntetni, a résztvevőknek a saját erősségeiket, melyekhez munkaköröket kell társítani. A feladatban fontos, hogy mindenki nevéhez maximum 3 erősség kerülhet és csak egy munkakört vállalhat. (Ezeket a munkaköröket azonban úgy kell meghatározni, hogy nélkülözhetetlenek legyenek az adott vállalkozás fenntartásához.) Ha minden csoport készen van a saját vállalkozásával, prezentálni kell az egész csoport előtt. A prezentációk végén mindenkinek lehetősége van a hozzászóláshoz. Vitázzunk! 30 A foglalkozásvezető két csoportra osztja a résztvevőit színkártyák segítségével, és elmondja nekik, hogy most vitázni fognak. A vita témái a következők lehetnek: - otthon dolgozni vagy munkahelyen? - állami vagy multinacionális cégnél dolgozni? - külföldön vagy itthon dolgozni? Az egyik csoportnak a kérdés egyik fele, a másiknak pedig a másik fele mellett kell érvelnie. A csoportoknak 5 perc áll a rendelkezésükre, hogy megbeszéljék csoporttársaikkal az érveiket és leírják azokat. Ezt követően kezdődik a vita, amely összesen 15 percig tart. A 15 perc felénél a két csoport álláspontot cserél. A foglalkozásvezető rögzíti a vita során felmerülő érveket és ellenérveket, majd a vita végén összegzi az elhangzottakat. Különös árverés 31 Ez a feladat játékos formában világít rá munkaértékeinkre, amelyek fontos alapjai pályadöntéseinknek. A szakma- és munkahely választás során a számunkra fontos értékeket szeretnénk megtalálni az adott munkatevékenység során és ha ez teljesül, elégedett, motivált munkavállalók leszünk. Sokszor éppen ezek elégtelensége okoz pálya- vagy munkahelyváltást. 29 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 30 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 31 A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette
  • 25. 24 A feladat leírása: Egy különös árverésen való részvételre buzdítjuk a résztvevőket. A feladat lényege, hogy mindenkinek 1000 dollárt kell elköltenie a felkínált, munkához kapcsolódó javak és juttatások között saját preferenciái alapján. Ehhez kiosztjuk az alábbi feladatlapot. Természetesen a felkínált tételek tetszés szerint variálhatók. Miután mindenki megtette tétjeit, kezdődhet az árverés! Az nyeri el az egyes tételeket, aki a legtöbbet áldozott rájuk. Amennyiben a legnagyobb tétel megegyező több csoporttagnál, mindegyikük „elkönyvelheti” magának. Feladatlap: Különös árverés Lehetőséged van 1000 dollárt „elkölteni” az alábbi tételekre. Válaszd ki, mi és mennyit ér számodra az alábbi, munkával kapcsolatos javak és juttatások közül és tedd meg tétjeidet (írd be a költségvetés oszlopába a rá szánt összeget)! Nem kell minden tételre tenned, csak arra, amely(ek) fontos(ak) számodra, viszont az összes pénzt el kell költeni. JAVAK-JUTTATÁSOK KÖLTSÉGVETÉS 200%-os fizetésemelés kinevezés cégigazgatóvá távmunka rugalmas munkaidő szabad ötletelés, újítás kívánság szerinti továbbképzés, fejlődési lehetőség fantasztikus egészségügyi biztosítás igényeidre szabott saját iroda vállalati autó sofőrrel, aki mindennap elszállít a munkahelyre és haza kedves főnök, aki mindenben támogat mennyei jósággal megáldott ügyfelek és kollégák három hónap fizetett szabadság évente bőséges ruhapénz változatos feladatok, kihívások ínyenc ebéd mindennap Y feladat32 Az ún. Y-feladat az életút-elemzés egy jól bevált eszköze. Segít feltárni az életutunk múltbéli, meghatározó eseményeit, történéseit (retrospektív szakasz), ezt követően pedig a jövőre koncentrálva tudatosítja a tervezés fontosságát. A feladat leírása: Ebben a feladatban arra kérjük az egyént, hogy rajzoljon egy – szinte a teljes papírméretet kitöltő – Y betűt az A/4-es méretű lapjára, amelyet függőlegesen tart, majd azt 32 Cseh Judit - saját feladat
  • 26. 25 fordítsa el 90°-kal jobbra (vagyis a papírlapot fekvő helyzetbe). Így a papírlap bal oldalán van az Y alsó, egyenes szára, jobbra pedig az elágazó két vonal. A baloldalon induló kezdőpont az életünk kezdetét jelenti, vagyis a születésünk időpontját, az Y betű elágazópontja pedig a jelent, akár ez lehet a konkrét tanácsadási nap. Első kérésként azt kell átgondolni, mi történt az illetővel a születése és a jelenlegi helyzete között, mik voltak a főbb állomások, mérföldkövek, amelyeket fontosnak vél az életútja szempontjából, amelyek befolyásolták azt, hogy most itt tart (ebben lehet természetesen jó-rossz dolog egyaránt). Ez lehet három, vagy akár tizenhárom pont is, ez csak az adott személytől függ. Ezeket megkérjük, jelölje az ábrán, így elérve a jelenbe. A feladat második része a jövő átgondolása. A felfelé mutató vonal az „ideális jövőkép”, vagyis mit lát, ha minden optimálisan történik. A lefelé tartó vonal pedig a „reális jövő”, mi fog történni, ha a realitásokat is maximálisan figyelembe vesszük. Mindezek átgondolására és az ábrán való megjelenítésére kb. 10-15 percet hagyunk, azután átbeszéljük, mire jutott az egyén, rákérdezhetünk az egyes események esetleges hátterére, okokra, amelyekről úgy véljük, releváns az adott probléma, szituáció megoldásához. Sok mindent elárulhat az adott személyről/személyiségről, hogy mennyi időt szán a feladatra, mennyire részletesen gondolja át és dolgozza fel a saját életútját, ezeket hogyan kommentálja. Érdemes megfigyelni, hogy inkább a múltra, vagy a jelenre koncentrált jobban, egyáltalán meddig „mert” előre menni az időben… Megjegyzés: a gyakorlat jellegéből adódóan meglehetősen intim, belső tartalmakat is feltárhat, ezért nagyon fontos a feladat előtt a két fél közötti (tanácsadó, tanácskérő) bizalom megteremtése. Életfelfogások33 33 A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette
  • 27. 26 Ez a feladat segít az életfelfogások beazonosításában, annak tudatosításban, ki, hogy tekint az ÉLET-re, mely szimbolikus hasonlattal tudja saját életét leginkább megfeleltetni. Életút- tervezési programok elején, ráhangoló feladatként is jól alkalmazható. A feladat leírása: Kérjük meg a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el azon, a felkínált életfelfogások közül, melyikkel tudnak leginkább azonosulni. Az öt szimbólum: utazás, harc, játék, gép, organizmus. Amikor felkínáljuk az egyes alternatívákat, kérjük meg a jelenlévőket, hogy gyűjtsenek gondolatébresztőként néhány „megfelelést”, ami azt igazolja például, hogy az élet olyan, mint egy utazás: indulás-megérkezés, állomások, útitársak, iránytű… (gép: robot, monotónia, amortizáció, karbantartás…; játék: győztesek és vesztesek, szerencse, fair play, taktika…; harc: konfliktus, stratégia, fegyverek, páncélok…; organizmus: biológia, evolúció, reprodukció, szaporodás). Ha mindenki döntött, csoportba rendezzük őket aszerint, ki, mit választott (nem gond, ha aránytalan csoportok alakulnak ki). A csoportok feladata pedig az, hogy 10 perc alatt gyűjtsenek minél több gondolatot, kifejezést választott szimbólumuk alátámasztására. Ezt követően mindenki megosztja, mire jutott. Énkép-térkép34 Ebben a feladatban a résztvevőknek arra van lehetősége, hogy néhány irányított kérdéssel feltérképezzék önmagukat. Hagyjunk időt az elmélyülésre, mert nem biztos, hogy a válaszok azonnal megfogalmazódnak. Tapasztalatok szerint komoly önismereti munka a táblázat kitöltése és végül jó élményt nyújt a velünk kapcsolatos kérdések átgondolása és rendszerezése. A feladat leírása: Osszuk ki minden résztvevőnek az alanti Énkép-térképet és kérjük meg, töltsék ki azt. Bátorítsuk a tagokat, hogy mindenhova írjanak legalább egy választ, de jó, ha több minden is megfogalmazódik. Ha mindenki elkészült, beszéljük meg, ki mire jutott, mit miért írt le. Ha 10 főnél nagyobb a csoportlétszám, nagyon elhúzódhat a feldolgozás, ebben az esetben 3-4 fős kiscsoportokban vagy párosan javasoljuk a megbeszéléseket. Ebben az esetben fontos, hogy minden kisebb egység (pár vagy kiscsoport) adjon rövid visszajelzést, összegzést a teljes csoport felé. 34 Alapötlet: Juhász Erika–Pete Nikoletta: Életvezetési tréninggyakorlatok. https://drive.google.com/file/d/1SFuR9IGNilmKC94VhoUl_MlLMiuLSyxf/view Ebben a formában Balogh Tímea a Pécsi Tudományegyetem Emberi erőforrás tanácsadó szakos hallgató kiegészítésével Cseh Judit véglegesítette.
  • 28. 27 ÉNKÉP-TÉRKÉP Mi mindent csináltam már korábban? Jelszavam Amire büszke vagyok… Amit tudnotok kell rólam… Ami jelenleg a legjobban érdekel… Amitől tartok… Amihez a legjobban értek… Amit szeretnék elérni szakmailag… Milyen vágyaim vannak?
  • 29. 28 3. Pályaismereti módszertani segédletek 3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből (az 522-es, és 523-as tanulmányi területekből)35 Sorszám Szint Tanulmányi terület Sorszám Szakképesítések/szakképesítés- ráépülések megnevezése Szakmacsoport Ágazati besorolás Iskolai rendszerű képzési idő Iskolarendszeren kívüli képzési idő A képzés munkarendje MKKR szint A szakképesítésért felelős miniszter A szakképesítésért felelős minisztérium a 2014. évi XX. tv. és a 152/2014. Korm. r. alapján - kiegészítő információ az OKJ rendelethez 40 31 522 01 Elektronikai gyártósori műszerész 6 XI - 480- 720 óra TK 3 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 150 51 523 01 PLC programozó 6 XI - 400- 600 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 92 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő 6 XI 3 év 900- 1300 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 35 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Országos Képzési Jegyzék
  • 30. 29 93 34 522 03 Elektronikai műszerész 6 XI 3 év 900- 1300 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 547 34 522 04 Villanyszerelő 6 XI 3 év 960- 1440 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 116 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló 6 XI - 80 - 100 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 121 35 522 02 Erősáramú berendezések felülvizsgálója 6 XI - 90 - 120 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 26 35 523 01 Automatikai berendezés karbantartó 5 XI 1 év 600- 700 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 541 52 522 04 Villamos berendezés szerelő és üzemeltető 6 XI - 700- 800 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 94 54 523 02 Elektronikai technikus 6 XI 2 év 900- 1300 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 122 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 6 XI 2 év 900- 1300 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 396 55 523 04 Orvosi elektronikai technikus 6 XI 1 év 480- 720 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM
  • 31. 30 1. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez 1.1. Az azonosító szám felépítése A táblázatokban szereplő szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az 1. oszlop számjegyeiből tevődik össze. Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. A táblázatok egyes oszlopainak értelmezése: A szakképesítés azonosító száma (1. oszlop) Az 1–2. számjegy a szakképesítés szintje 1.2. 1.2.1. A B 1 Szint Meghatározás 2 21 alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg 3 31 alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg 4 32 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 5 33 alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 6 34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 7 35 középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
  • 32. 31 8 51 felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 9 52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 10 53 felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 11 54 emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 12 55 emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 13 62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 1.2.2. A 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint 1 Oktatás 140 Általános oktatási ismeretek 2 Humán tudományok és művészetek 211 Képző- és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám
  • 33. 32 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 6 Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegítők képzése
  • 34. 33 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás 8 Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és élővilág 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem 1.2.3. A 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01– ....) 1.2.4. A szakképesítés megnevezése (2. oszlop): A szakképesítések felsorolása a táblázatban a magyar ábécé szerint történik. 1.2.5. Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával (3. oszlop): 1. Egészségügy
  • 35. 34 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat 23. Vízügy 1.2.6. 2.2.6. Szakközépiskolai ágazatok megjelölése a számok jelentésének megjelölésével (4. oszlop): I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VII. Bányászat
  • 36. 35 VIII. Épületgépészet IX. Gépészet X. Kohászat XI. Villamosipar és elektronika XII. Távközlés XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV. Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar XX. Közlekedésépítő XXI. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXIII. Környezetvédelem XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Agrár gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport
  • 37. 36 XXXVIII. Rendészet és közszolgálat XXXIX. Közművelődés XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XLI. Vízügy XLII. Előadóművészet XLIII Honvédelem 1.2.7. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma (5. oszlop): Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 62 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e követelmények előírásra kerültek. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám (6. oszlop): Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e követelmények előírásra kerültek. A képzés munkarendje (7. oszlop): Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás. 1.2.8. 1.2.9. Jelölések: Nappali N Esti E Levelező L Egyéb sajátos munkarend S Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) TK Távoktatás T 1.2.10. MKKR szint (8. oszlop) A szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer 1–8-ig terjedő besorolási rendszere szerinti szintje.
  • 38. 37 1.2.11. A szakképesítésért felelős miniszter (9. oszlop) A szakképesítésért felelős ágazati miniszter megjelölése.
  • 39. 38 3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre A 243. sorszámú Villanyszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye36 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében az Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában 2.2. Szakmai előképzettség: - 2.3. Előírt gyakorlat: - 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: - 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70% 2.8. Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A B C 3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 36 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakmai és vizsgakövetelmények
  • 40. 39 3.1.2. 8136 Épületvillamossági szerelő, Épületvillany-szerelő 3.1.3. villanyszerelő Épületvilágítás-szerelő 3.1.4. Karbantartó villanyszerelő 3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, fotovoltaikus berendezést szerel, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A szakképesítéssel rendelkező képes: - egyszerű multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat kezelni - adatmentést végezni, informatikai biztonsági eszközöket használni - LAN és WAN hálózatokat használni - terveket, műszaki leírásokat olvasni, értelmezni - fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni - villamos és mechanikai kötéseket készíteni - kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveleteknél - csatlakozó vezetéket létesíteni - fogyasztásmérő helyet kialakítani - lakás és épület elosztó berendezést szerelni - erősáramú és gyengeáramú alapszerelést létesíteni - épület villamos berendezést szerelni, javítani, karbantartani, kezelését betanítani - világítási berendezést szerelni - szabadvezetéki csatlakozó vezetéket létesíteni az érvényes előírások szerint - kábeles csatlakozó vezetéket létesíteni - víz és tűzzáró kábelátvezetést készíteni - külső villámhárító berendezést szerelni - belső villámvédelmet kialakítani - üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni - ipari energia elosztó hálózatot szerelni - ipari elosztó berendezést szerelni, telepíteni - kapcsoló berendezést szerelni, telepíteni - vezérlő- és szabályozó berendezést szerelni, telepíteni - fotovoltaikus berendezést szerelni - ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani - egyen és váltakozó áramú gépet telepíteni, működtetni 3.3. Kapcsolódó szakképesítések A B C 3.3.1. A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés 3.3.2. azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 3.3.3. 35 522 02 Erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítés-ráépülés 3.3.4. 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítés-ráépülés 3.3.5. 35 522 04 Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő szakképesítés-ráépülés
  • 41. 40 3.3.6. 35 522 06 Kisfeszültségű kábelszerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.7. 35 522 07 Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.9. 35 522 10 Szakszolgálati FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.10. 35 522 11 Villamos alállomás kezelő szakképesítés-ráépülés 3.3.11. 35 522 12 Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.12. 35 522 13 Villamos gép és -készülék üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.13. 35 522 14 Villamos hálózat kezelő szakképesítés-ráépülés 3.3.14. 35 522 15 Villamos távvezeték építő, üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.15. 35 522 16 Villámvédelmi felülvizsgáló szakképesítés-ráépülés 3.3.16. 35 861 01 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.17. 35 522 17 Megújuló energiatermelő berendezések üzemeltetője szakképesítés-ráépülés 3.3.18. 35 522 18 Középfeszültségű FAM szerelő távolból végzett technológiával szakképesítés-ráépülés 3.3.19. 35 522 20 Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése 4.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok 4.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés 4.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése 4.6. 11497-12 Foglalkoztatás I. 4.7. 11499-12 Foglalkoztatás II. 4.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A B C 5.2.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak 5.2.2. azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége 5.2.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok írásbeli 5.2.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés gyakorlati 5.2.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése gyakorlati 5.2.6. 11497-12 Foglalkoztatás I. írásbeli 5.2.7. 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli
  • 42. 41 5.2.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági vagy villamos berendezés szerelési feladat A vizsgafeladat ismertetése: Épületvillamossági szerelés esetén a vizsgázó műszaki dokumentáció alapján készítse el egy világítási- és informatikai- vagy jelző hálózat installációs és kapcsolási feladatát. Villamos berendezés szerelés esetén a vizsgázó műszaki dokumentáció alapján végezze el egy villamosgép-vezérlő berendezés szerelését. A hálózaton illetve berendezésen végezzen villamos méréseket és azt dokumentálja A vizsgafeladat időtartama: 300 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági tervek készítése, technológiai leírás A vizsgafeladat ismertetése: Megadott dokumentáció alapján tervezze meg egy épület, helyiség villamos áramköreit. A megadott dokumentáció alapján a villamos áramkörök tervezése történhet az áramkörök vizsgázó általi önálló kialakításával vagy a részlegesen megadott áramkörök szakszerű kiegészítésével. Készítsen a feladathoz kapcsolódó számításokat. Határozza meg a munkatevékenység technológiai sorrendjét és a szükséges anyagokat, eszközöket A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági és villamos berendezési ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10023-12 Épületvillamossági szerelés és 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése modulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: - 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A
  • 43. 42 6.1. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.2. Lézeres- és egyéb szintező 6.3. Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek 6.4. Munkaállvány 6.5. Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari porszívó, véső- és fúrógépek 6.6. Földmunka kézi szerszámai 6.7. Oszlopállítás eszközei 6.8. Vezeték-, és kábelszerelés eszközei 6.9. Fémipari kéziszerszámok és kisgépek 6.10. Szögbelövő, szögbeverő 6.11. Villamos mérőműszerek 6.12. Hosszmérő eszközök (mérőszalag) 6.13. Informatikai és adatrögzítő eszközök 6.14. Présszerszámok 6.15. Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak) 6.16. Környezetszennyező anyagok gyűjtői 6.17. Hegesztő, forrasztó és melegítő berendezések
  • 44. 43 3.3. Példa szakképzési kerettantervre S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ37 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a 34 522 04 azonosítószámú Villanyszerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 37 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakképzési kerettantervek
  • 45. 44 III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 6. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség - - Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év Ögy 140 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év Ögy 140 140 11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év Összesen: 2343 óra 2582 óra évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2270 óra 2505 óra
  • 46. 45 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmény- modulok Tantárgyak Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki informatika gyakorlat 2 2 Műszaki ismeretek 2,5 2,5 Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60 10023-12 Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés 1,5 3 2,5 2 Épületvillamossági szerelés gyakorlata 3 60 15 100 16,5 80 4 Épületvillamossági mérések gyakorlat 0,5 20 2 40 2 20 1
  • 47. 46 Vállalkozási ismeretek 1 1 Ipari elektronika 1 1 Elektrotechnikai számítások 1 1 1 1 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Villamosipari anyagismeret 0,5 1 0,5 1 Villamos gépek és berendezések 3 3 Villamos műszaki ábrázolás 1 1 1 1 Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata 14,5 14 Összes óra 6 8,5 6 17 8,5 14,5 8 23,5 12,5 19 Összes óra 14,5 140 23 140 23 31,5 160 31,5 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
  • 48. 47 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám Összesen Óraszám Összesen 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 18 Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4 Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4 Munkavégzés személyi feltételei 2 2 2 2 Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2 Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 15 15 15 15 Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4 Munkaviszony létesítése 4 4 4 4 Álláskeresés 4 4 4 4 Munkanélküliség 3 3 3 3 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 62 62 62 62 Nyelvtani rendszerzés 1 10 10 10 10 Nyelvtani rendszerezés 2 10 10 10 10 Nyelvi készségfejlesztés 24 24 24 24 Munkavállalói szókincs 18 18 18 18
  • 49. 48 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki informatika gyakorlat 72 72 72 72 Informatikai alapismeretek 18 18 18 18 Irodai alkalmazások 36 36 36 36 Számítógépes hálózatok használata 18 18 18 18 Műszaki ismeretek 90 90 90 90 Egyenáramú áramkörök 18 18 18 18 Mágneses tér és váltakozó áram 18 18 18 18 Szakrajz alapjai 18 18 18 18 Fémek és ötvözetek 14 14 14 14 Nemfémes anyagok 12 12 12 12 Minőségbiztosítás 10 10 10 10 Műszaki gyakorlatok 108 60 108 108 60 108 Anyagok és szerszámok 54 54 54 54 Mérések 18 18 18 18 Mechanikai és villamos kötések 36 36 36 36 10023-12 Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés 54 108 162 90 62 152 Csatlakozó vezetékek 10 30 40 16 12 28 Épületvillamossági hálózatok, berendezések 34 36 70 52 22 74 Érintésvédelem (Hibavédelem) 10 24 34 22 10 32 Villámvédelem 18 18 18 18 Épületvillamossági szerelés gyakorlata 108 60 540 100 648 594 80 124 718 Csatlakozó vezetékek 20 30 50 30 30 60 Épületvillamossági hálózatok, berendezések I. 15 110 125 133 7 140
  • 50. 49 Épületvillamossági hálózatok, berendezések II. 15 113 128 133 9 142 Épületvillamossági hálózatok, berendezések III. 18 107 125 133 7 140 Épületvillamossági hálózatok, berendezések IV. 15 110 125 135 5 140 Érintésvédelem (Hibavédelem) 25 30 55 30 30 60 Villámvédelem 40 40 36 36 Épületvillamossági mérések gyakorlat 18 20 72 40 90 72 20 31 103 A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése 4 12 16 12 8 20 Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése 5 20 25 20 7 27 Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése 5 20 25 20 8 28 Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása 4 20 24 20 8 28 Vállalkozási ismeretek 31 31 31 31 Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák 11 11 11 11 Vállalkozások gazdálkodása 10 10 10 10 Vállalkozások PR tevékenysége 10 10 10 10 Ipari elektronika 31 31 31 31 Elektronikai alapok 15 15 15 15
  • 51. 50 Analóg alapáramkörök 8 8 8 8 Digitális alapáramkörök 8 8 8 8 Elektrotechnikai számítások 36 36 72 36 31 67 Elektrotechnika I. 36 36 36 36 Elektrotechnika II. 36 36 31 31 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések Villamosipari anyagismeret 18 36 54 18 31 49 Villamos vezetékek 9 9 9 9 Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok 9 9 9 9 Elektronikai alkatrészek 18 18 15 15 Villamos gépek anyagai 18 18 16 16 Villamos gépek és berendezések 93 93 93 93 Villamos forgógépek 20 20 24 24 Transzformátorok 16 16 16 16 Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 17 17 17 17 Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása 20 20 18 18 Ipari villamos berendezés szerelése 20 20 18 18 Villamos műszaki ábrázolás 36 31 67 36 31 67 Villamosipari műszaki dokumentálás I. 36 36 36 36 Villamosipari műszaki dokumentálás II. 31 31 31 31 Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata 450 450 434 434 Villamos forgógépek 64 64 64 64 Transzformátorok 64 64 64 64
  • 52. 51 Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 96 96 96 96 Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása 100 100 92 92 Ipari villamos berendezés szerelése 94 94 86 86 Villamos gépek és berendezések ellenőrzése 32 32 32 32 Összesen: 216 306 140 216 612 140 263 450 2063 288 846 160 387 589 2110 Összesen: 522 828 713 2343 1134 976 2270 Elméleti óraszámok/aránya 695 óra / 29,7 % 675 óra / 29, 7 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1648 óra / 70,3 % 1595 óra / 70,3 % Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás
  • 53. 52 3.4. EMMI rendelet 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról - részletek – 1. § (1) Az 1. melléklet a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános jellemzőket, kompetenciákat határozza meg. (2) A 2. melléklet a felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzőit és képzési területenként a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (3) A 3. melléklet képzési területenként a felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (4) A 4. melléklet - a tanári szakok kivételével - képzési területenként a felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (5) Az 5. melléklet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzéseinek követelményeit határozza meg. (6) A 6. melléklet a hitéleti képzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. 2. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő informatikai írástudás, digitális képzési tartalmak ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is. 3. § (1) Ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei a képzést megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkezik, a képzés a tantervében meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint távoktatásként is megszervezhető. (2) Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben is. 4. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a képzési program jellege alapján lehet: a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70-80 százalék, b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60-70 százalék, c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40-60 százalék, d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60-70 százalék vagy e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70-80 százalék.
  • 54. 53 1. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK 1. A felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Felsőoktatási szakképzésben felsőoktatási szakképzettséget az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal: a) tudása - Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel. - Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik. - Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit. - Rendelkezik az adott szakma hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel. - Ismeri anyanyelven a szakterület szakmai szókincsét, és legalább egy idegen nyelven alapszintű nyelvismerettel rendelkezik. - Ismeri azokat az értékeket, amelyek szakmáját a jelenkori műveltség keretébe kapcsolják. b) képességei - Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört. - Az adott szakma feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg. - Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei révén szakmailag együttműködik. - Fejleszti tudását, és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket. - Felismeri személyes fejlődése és a közjó szolgálata közötti összefüggést. c) attitűdje - Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására. - Folyamatos önképzésre törekszik. - Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan. - Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit. - Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését. - Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre. c) autonómiája és felelőssége - Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett. - Felelősséget vállal saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért. - Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének következményeire. 2. Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal: a) tudása - Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait. - Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.