2. Mit nevezünk meggyőzésnek?
Értelmezések és társfogalmak
Történelmi háttér
A sikeres meggyőzés 4 fő lépése kommunikációs szempontból
A meggyőző kommunikáció
A meggyőző kommunikáció a reklámozás terén
Elrontott, betiltott reklámok
A meggyőzés folyamatmodellje
Meggyőző szószerkezetek
Ajánlott irodalom a meggyőzéssel kapcsolatban
Hivatkozások
Csoport tagjainak bemutatása

3.  Meggyőzésnek nevezzük azt a folyamatot, melynek
során egy közlés befogadójának vélekedése és
attitűdje megváltozik a közlés hatására.
 Egyes kutatók szerint a meggyőzés nem
attitűdváltozást okoz (mert az nehezen figyelhető
meg), hanem sokkal inkább viselkedésváltozást.

4.  meggyőz: beláttatja valakivel, hogy valami való,
igaz
 meggyőzés: az az eljárás, hogy valaki meggyőz
valakit
 félrevezet: valakinek, valaminek a megítélésében
(szándékosan) megtéveszt valakit
 befolyásol: valamely (kedvezőtlen) irányba térítő
módon hat
 kényszerítés: kényszerrel eléri, hogy valaki
megtegyen valamit; belekényszerít valamibe

5.  Arisztotelész dolgozta ki a meggyőzés
első teljes elméletét.
 A meggyőzés három tényezőjét
különböztette meg:
› 1. forrás (ethos)
› 2. üzenet (logos)
› 3. a közönség érzelmei (pathos).
Mindegyik kapcsolatban lefektette a maga
józan tanácsait.

6. • Arisztotelész fölismerte a hatékony meggyőzés
egy további összetevőjét is, amelyet athenoi-nak
nevezet, a szónok közvetlen hatókörén kívül lévő
tények és események gyűjtőfogalma ez.
• Cicero tételesen kidolgozta a szónok
feladatait, vagyis ahogyan ő nevezte zta a -
az officia oratoris-t.
1. elkápráztatni (megteremteni a beszélő
hitelességét)
2. tanítani (pontosan szövegezett érveket
találni az üzenet közvetítése érdekében)
3. meghatni (fölkelteni a közönség
érzelmeit).

7.  1. kommunikátor
 2. az üzenet
 3. hallgatóság
 4. csatorna
Kommunikációs csatorna

8. o 1. A kommunikátor
 Minél megbízhatóbb a forrás
(szakértelem, hitelesség), annál
meggyőzőbb a közlés.

9. › A kognitív válasz elméletek szerint, ha a
kommunikátort főleg periférikus ingerek
jellemzik, akkor az ingerek abban az esetben
hatnak legjobban a meggyőzés
sikerességére, ha nincs kellő motiváció vagy
kapacitás az információ alapos
feldolgozására.

10. o 2. Az üzenet
 Az üzenet lényegi tartalma akkor van a
legnagyobb hatással a meggyőzés
eredményességére, ha van kellő motiváció és
kapacitás a kognitív munkára.
 Személyes érdekeltség
 Zajonc ismerősségi hatásnak nevezte el azt a
folyamatot, amikor egy információ (vagy
sláger) a sok ismétlés által egyre kedvesebb
lesz számunkra. Azonban egy idő után
telítődünk és a további ismétlés elutasításhoz
vezet.

11. Tchibo- A legtöbb mi adható
L'Oreal- Mert megérdemlem
Media Markt- Hülye azért nem
vagyok!
McDonald's- I'm Lovin' It!
Saridon- Lőttek a
fejfájásnak
Raiffeisen Bank- Velünk
könnyebb!
Kika- Hova máshova!
K&H Bank- Dönts okosan!
Lottó- Bármikor
bejöhet!

12.  Egyoldalú meggyőzés: Egyoldalú
meggyőzésről akkor beszélünk, amikor az
érvelés csak olyan érveket sorol fel, amik
az álláspontot támogatják.
› A bizonytalan emberek így nem győzhetők
meg, mert bennük ellenérvek is
megfogalmazódnak.
Az üzenet fajtái

13.  Kétoldalú meggyőzés: tartalmazza a
támogató érvek felsorolása mellett a
lehetséges ellenérvek cáfolatát is.

14. › Mc Guire arra hívja fel a figyelmet beoltás
elméletében, hogy aki még soha nem volt
kitéve ellenérveknek, azt egy erős
"támadás" könnyen eltántoríthatja
álláspontjától.

15. › Az érveken és ellenérveken kívül az érzelmeket
vagy a motivációt is figyelembe kell venni, mert
ha valakinek például káros szenvedélye van,
akkor a szorongás csökkentése érdekében
könnyen lekicsinyelheti az őt fenyegető veszélyt.
› Ezért a kognitív disszonancia kialakulásának
elkerülése végett nem érdemes erős szorongást
kelteni az emberekben, ha valamilyen káros
dologról szeretnénk őket leszoktatni,
hasznosabb, ha a szokás elhagyásához
vezethető lehetőségeket mutatjuk meg nekik.

16. › A hallgatóság motiváltsága és kognitív
kapacitása hatással van a meggyőzés
eredményességére, a személyes érdekeltség
növelése pedig elősegíti a központi utas
feldolgozást.

17. o 4. A csatorna
› A meggyőzésnek egyre több formája van,
történhet újságokon, rádió- és tévéműsorokon
vagy Interneten stb. keresztül.
› A meggyőzés hatására bekövetkező
attitűdváltozást a kutatók olyannak tekintik, mint
a bármilyen megfigyelhető változás mögött
meghúzódó konceptualizációt.

18.  A meggyőzés a társas befolyásolás
közvetlenebb stratégiája, mint a
modellkövetés.
 A meggyőző kommunikáció egy
bizonyos álláspontot támogat, és
jellemző, hogy az alátámasztásására
kidolgozott egy vagy több érvet mutat
be.

20. Hitelesség. Igazinak tűnik, de
még a kutyát is megtéveszti!
Szerezz be
egy Emesét!( a
Budapest Bank
sztárja)

21. Reklám hírességekkel!

22. Gyors, azonnali
segítség.

25.  http://www.youtube.com/watch?v=p8b
PnfUuoZk

26. Mc Guire információfeldolgozási
paradigmája.
A meggyőzés folyamatmodellje szerint egy
üzenet meggyőző hatása legalább öt lépés
eredménye:
Figyelem
Megértés
Elfogadás
Megtartás
viselkedés

27.  A kognitív csúsztatás a manipulációs
eljárások egyik alapelemeként az a
bedobott szó, ami elindítja a befogadót
a manipulátor által kívánt irányba. Ezek
a bedobott szavak terelik elsőként tehát
a befogadó cselekvését valamilyen
irányba.
 Miller négy "kapcsolót" különböztet meg,
amelyek a kívánt hatást eredményezik:

28.  1. erénykapcsoló: alkalmazása során
eredeti jelentésükben pozitív szavakkal
társítják a felépítendő terméket,
személyt, demokrácia, szabadság,
fejlődés ,haza, igazság stb.
 2. méregkapcsoló: szókapcsolatokban
negatív félelmet, elutasítást keltő
elemeket alkalmaz pl: háború, népirtás,
diktatúra, hegemónia, holokauszt, stb.

29.  3. tanúbizonyság kapcsoló - használata során a
manipulátor valamilyen megfellebbezhetetlen
igazságra (tudomány, prófécia), köztiszteletben
álló tekintélyre, véleményformálóra vagy
történelmi személyiségre való hivatkozással
próbál célt érni.
 4. konformitáskapcsoló - ebben az esetben a
szolidaritásra, a kollektív cselekedetekre, a
tömegek megnyerésére, a közösségi érzelmek
felkorbácsolására próbálnak a
befolyásgyakorlók hatással lenni.
› Különösen a politikai mozgalmak rendezvényeinek
során alkalmazzák ezt a technikát: A párt szava Isten
szava, Egységben az erő, Egy a tábor, egy a zászló,

31.  Bettinghaus, E.P., 'A meggyőző
kommunikácó.' In Lengyel Zs. (szerk.),
Szociálpszichológia. Budapest: Osiris. 1997.
 Sipka J. I., Meggyőzés a Network 21-ben
2003
 Zentai I., A meggyőzés útjai.
Budapest:Neumann Ház. 2004

32.  Vértes Zsuzsanna
 Kovács Tamás
 Komár Fanni
 Sipőcz Alexandra
 Kiscsatári Dorina

33. A prezentációt
készítette:
Kiscsatári Dorina
Köszönjük
a
figyelmeteket!