2. Adam Smith (1723–1790) skót klasszikus
közgazdász és filozófus. Általában őt tartják a modern
közgazdaság-tudomány atyjának. Adam Smith egy
vámtisztviselő fiaként született Kirkcaldyban (Fife
grófság, Skócia). 67 évesen, betegsége követ-
keztében hunyt el. Vagyona jelentékeny részét
jótékony célokra ajánlotta fel.
3. The Theory of Moral Sentiments (1759)
►Smith úgy érvel, hogy a társadalom isteni mű,
amelynek célja, hogy az erkölcsi érzelmek összjátéka
folytán úgy működjön, hogy biztosítsa az emberek
boldogságának maximumát.
► Az emberek önző és önzetlen érzelmei játsszák a
maguk szerepét, de az egészet tekintve egy
bizonyos harmónia áll elő, személyes ambícióink egy
isteni tervet valósítanak meg. Az emberi érzelmek
közül a szimpátia kapja a legerősebb hangsúlyt.
4. ► Az embert úgy
formálta a teremtő,
hogy alkalmas legyen a
társadalmi életre, ezért
szeret segíteni
másokon, tartózkodik
mások megsértésétől,
rosszallja, ha mások
megsértenek valakit,
mert ki kívánja vívni
mások megbecsülést.
5. Nemzetek gazdasága (1776)
► Smith gazdaságfilozófiai főműve.
► A korábban leírt társadalomkoncepciót
igyekszik alkalmazni a gazdaságra.
► Ahogy a társadalom erkölcsi életében, úgy
a gazdaságban is működik egy természetes
rend, amely a piac szabad működésén
keresztül valósul meg. Ha azonban a piac
szabadságát az állam korlátozza, ahogy a
merkantilisták előirányozták, akkor ez a
természetes rend csorbát szenved.
6. ► Smith olyan gazdaságpolitikát támogatott,
amely megteremti a piaci szabadság
intézményi alapjait.
7. ► Mindazonáltal az erkölcsfilozófia és a
politikai gazdaságtan Smith-nél nem alkot
egységes rendszert, mert az erkölcs és a
gazdaság működését másképp írja le. Az
erkölcsfilozófia alapkategóriája a szimpátia, és
az ehhez kapcsolódó részleges önzetlenség, a
politikai gazdaságtan középpontjában viszont
az önző gazdasági ember áll. Tehát más
jellemzői kerülnek előtérbe az embernek, ha
erkölcsi, és más, ha gazdasági szempontból
vizsgáljuk tevékenységét. Az ilyen típusú
szempontváltások jellemzőek a modern
gondolkodásra.
8. Smith politikai
gazdaságtanának további
jellemzői
► Módszertanát nagyban
meghatározza Newton mechani-
kája, a gazdasági rendszert sok
tekintetben egy géphez hasonlítja.
► Gazdaságszemlélete mégsem
olyan sematikus, mint a francia
fiziokratáké, mert nála a gazdasági
rendszer összhangja különböző
erők játékának eredményeként jön
létre.
9. ► Szerinte a gazdasági fejlődés alapja a
munka, konkrétan a munkamegosztás
fejlődése, amely nagyban összefügg a piacok
bővülésével. Ebben a tekintetben szintén eltér
a fiziokratáktól, akik a fejlődésben a
mezőgazdaságnak tulajdonítottak kitüntetett
szerepet.
10. ► Gazdaságelmélete még preindusztriális
gazdaságképen alapul, nem elemezte
mélyebben az ipari forradalom tényezőit,
valamint a gazdaságra gyakorolt hatásukat.
► Elmélete a kisárutermelő kapitalizmus
teóriájaként jött létre, de a későbbiek
folyamán, a XIX. században alkalmazhatóvá
vált az ipari kapitalizmusra is.
► Gazdaságról szóló elemzéseiben
keverednek a normatív és a leíró elemzések,
illetve előírások.
11. ► Így a „piac láthatatlan kezéről”, a spontán
piaci rendszerről mint a nemzetek
gazdagodásának feltételéről írottak is
egyaránt értelmezhetőek a valóság
leírásaként, és egy politikai programként is,
amelyet az államnak támogatnia kell.
12. ► Smith a politikai és
a gazdasági
liberalizmus
képviselője, de nem
tekinthető piaci
fundamentalistának,
az államnak aktív
szerepet kell vállalnia
az oktatásban és az
infrastrukturális
fejlesztésekben.
