2. Erőforrás válság
Hogyan kezdődött az ipari fejlődés?
A fosszilis energiaforrások felfedezésével, és kitermelésével
az ember rengeteg olcsó energiához jutott.
Kezdetben - szén
Később – kőolaj, földgáz
3. Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a
készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajhozam-
csúcs elméletnek (peak oil theory). A dolog lényege a
következő. A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért
növekedni kell az energiatermelésnek is. Egyébként már az is
igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint korábban, így
állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használunk.
Ezek a folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-
felhasználást eredményeznek, ám a készletek végesek. Ezért
szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés
a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs.
4.
5. Az erőforrás válság, és természetesen a
környezeti válság felismerése után el kell
gondolkodni, hogy miként érinti ez az erdészetet.
6. Tányérozás
A csemete kiültetése előtt, miután a sorokat
kijelölték, és a tőtávot is meghatározták, az
ültetés helyének megtisztítása a felszíni
növénytakarótól.
Célja ennek a kompetíció csökkentése, hogy a
csemete növekedéséhez minél ideálisabb
feltételeket teremtsünk. A tányér nagysága függ
az ültetni kívánt fafajtól, és a terület
milyenségétől.
Erdészeti munkák
8. Alternatív módon:
A tányérkészítés alternatív megoldása irtó kapával történik. Ekkor a
kapás ember a kijelölt soron indul meg, és vagy pontos mérésekkel halad
a csemete távolság megtartása miatt, vagy a tapasztaltabbak megfelelő
méretűt lépve határozzák meg a távolságot. A csemete helyén kapával az
előre meghatározott nagyságú tányért alakítják ki, ami a felszíni
növényzet eltávolítását jelenti.
9. Konklúzió:
Az általam megkérdezett vállalkozó (Mogyorósi Zsolt) azt a
megállapítást tette, hogy maga a tányérozó gép megvásárlása is
igen drága, de még az üzemeltetése sem gazdaságos, ugyanis
ilyen kis mennyiségű talaj megmozgatására nem éri meg
beindítani, és a gyorsasága ugyan gyorsabb, mint a kézi erővel
végzett irtókapázás, de annyira nem jelentősen.
10. Gödör készítés:
A munka következő fázisa a tányérok közepébe a
gödör elkészítése, amibe a csemete gyökere, és
gyökfője a megfelelő mélységbe kerülhet. A gödör
nagysága függ a bele helyezendő csemete
nagyságától. Minden fafajnál adott, hogy hány
éves korában optimális kiültetni, ez a saját
növekedési potenciáljától függ.
11. Géppel:
A gödör készítés igen jól gépesített.
Mindenfélegödörfúró gépekkel találkozhatunk.
Alapjában véve két -féle fúrót különíthetünk el a
mi szempontunkból a nagy teljesítményűt, melyet
általában traktor teljesítményleadó tengelyére van
szerelve. És a kisebb teljesítményű kézi motoros
fúrót.
12. Alternatív módon
Ezzel szemben a csemetetelepítésnél használt alternatív módszer az
ékásóval történő csemetetelepítés. Ez is viszonylag egyszerű módon
történik. Az ékásóval rendelkező ember a már kikapált tányérok
közepébe szúrja az ékásót, jó erősen rálép, ami ennek hatására
talajtól függően könnyebben, vagy nehezebben lehatol a kívánt
mélységig. Ekkor az ásót előre, és hátra kezdik mozgatni, ezzel
megfelelő nagyságú lyukat kialakítva a csemetének.
13. Konklúzió
Mogyorósi Zsolt szerint, és hát a csemetetelepítésben, és
erdészetben nem jártas szemlélőnek is világos lehet, hogy ezek a
viszonylag fiatal korban lévő csemeték gyökere még nem olyan
nagy, így viszonylag kis talajmunka is elég ahhoz, hogy a megfelelő
mélységbe, a megfelelő állapotba kerüljön a csemete. Teljesen
felesleges a nagy gödörfúró.
14. Ápolás, kaszálás:
Manapság a kaszálást benzines fűkaszával
végzik. A vállalkozótól kapott értékek alapján ha
teljes ápolást kell végezniük 20 l/ha
üzemanyagköltséggel számolnak. Ha csak
sorápolást kell végezniük, akkor 11 l/ha átlagos
értékkel számolnak.
Ennél a műveletnél a gyorsan növő fű, és egyéb
növények eltávolítása a lényeges, hogy ne
árnyékolják be a csemetét.
15. Alternatív módon:
Ezzel szemben a hagyományos kasza, ami talán nem olyan
kényelmes, és nem olyan gyors, de felveszi vele a versenyt.
Régi leírás szerint: Ügyes kaszás a termény állása szerint 1000-
1600 négyszög-ölet, illetve 0,4-0,6 hektárt képes naponkint
elvégezni.
16. Összehasonlításképpen megkérdeztem Mogyorósi Zsolt vállalkozót,
hogy egy ember egy nap alatt mennyit tud lekaszálni motoros
kaszával, és a következőre jutottunk: Az erdőben nagyjából egy nap
alatt (10-12 óra) 0,4-0,5 ha-t tud lekaszálni egy ember könnyű
terepen, ez alatt azt értem, hogy csak fű van, és komolyabb szeder,
vagy hasonlók nem igen vannak. Ha keményebb a terep, tehát már
szedrek is vannak bőséggel, akkor 0,2-re visszaesik ez az érték.
Érdekes, és kívánatos lenne ezt a két kaszát megversenyeztetni.
Lehetséges, hogy igen közeli értékeket kapnánk, minden esetre a jó
öreg kasza nem eszik meg egy liter benzint sem, természetesen az
megint más kérdés, hogy energiaigényesebb is az ember részéről a
használata, de ez egy másik dolgozat kérdése lehet.
17. Tisztítás:
Géppel: Gépi megoldás itt a kis motor fűrész- tisztító
fűrész, és az egykezes motorfűrész.
Ezekkel a gépekkel viszonylag gyorsan lehet dolgozni,
lévén, hogy a kivágandó fák is viszonylag kis
átmérőjűek.
18. Ezzel szemben a macsétával végzett tisztítás
ahol a testi erővel vágják el a nem oda való
növények töveit.
19. Összehasonlítva a két megoldást azt lehet mondani, hogy
viszonylag mind két megoldás teljesítménye hasonló, esetleg a
motoros tisztítófűrész valamelyest gyorsabb a sűrű szedresben,
és a nagyobb fákkal szemben, viszont általánosságban és ezt a
vállalkozó is megerősítette, hogy érdemesebb a macsétával
dolgozni, mert nem jelent annyi költséget, mint a fűrész, és a
sebessége is nem sokkal marad el. A tisztítás
üzemanyagköltsége átlagosan 9-10 l/ha.
20. Közelítés
Befejezett ápolásnál már faegyedeket vesznek ki
az állományból, és miután kivették azt egy helyre
össze kell hordani, ez a közelítés, ahonnan majd
elszállításra kerül.
Röviden nézzük a közelítést gépekkel: Ez egy igen széles
téma így csak a forwardert szeretném megemlíteni, ami felrakja
a kidöntött fákat, és elszállítja.
21. Alternatív közelítés:
Lovakkal végzett közelítés
Már jelenleg is alkalmazzák például a Pilisi Parkerdőben.
Leginkább azokon a helyeken, amik a gépeknek kevésbé
megközelíthetőek, és ahol a gépek nem tudnak dolgozni.
Az egyre előtérbe kerülő szállaló erdőgazdálkodásban is
komoly fejtörést okoz a közelítés megoldása, itt a lovas
közelítés jelenthet egyfajta megoldást.
