A sajtóetikett részletes bemutatása témákra szétbontva.

1. MÉDIA ÉS ETIKETT

2. Fellépés a sajtóban
• Szóvivő: azért felel, hogy egy
intézménytől/cégtől csak egyfajta hír menjen
ki, általában újságírók.
• ellentmondás=hiteltelenség
• ápolja a sajtókapcsolatokat (+info)
• használjuk ki a lehetőséget, hogy
mondanivalónk minél több emberhez elérjen
• fontos a felkészültség
• a megjelenés előtt visszakérhetjük a szöveget,
és javíthatjuk (csak a tényeket, a kontextust
nem)
• TV-s megjelenésnél figyeljünk az öltözködésre
és a nonverbális jegyekre

3. Sajtótájékoztató
• ha fontos hírünk van, amit minden
médiumban szeretnénk viszontlátni
• meghívót küldünk a tv-, rádió-,
napilapszerkesztőségeknek (Helyszín,
időpont, témamegjelölés)
• a helyszínen adjuk sajtóanyagot az
újságíróknak

4. A sajtótájékoztató menete
• a szóvivő bemutatkozik, köszönti a jelenlévőket,
megnyitja a tájékoztatót, felkéri szólásra a
nyilatkozó vezetőt
• a nyilatkozó kb. 15-20 percig beszél
• a szóvivő/sajtótitkár kérdésekre kéri fel a
résztvevőket
• az újságírónak névvel, médiummal mutatkozik
be
• a kérdésekre egyenként ad választ a nyilatkozó
• figyeljünk a háttérre

5. Visegrádi irányelvek
• 2001-ben jelent meg
• a magyar rádiós és televíziós
újságírók irányelvei
• eredetileg olyan
találkozóhely, ahol újságírók
és politikusok
megvitathatták, hogy miként
lehetne a médiát megújítani,
a régi beidegződéseket
megszüntetni
• brit mintára jött létre

6. Szerkesztői függetlenség
• az újságíróknak rendelkezniük kell a szabadsággal,
hogy félelem és részrehajlás nélül tudósíthassanak
• a szerkesztőségeknek teljes
függetlenséget kell élvezniük
a témaválasztás
során
• ennek alapja a szerkesztői belátás és ítélőképesség
• mindegyik felet meg kell hallgatni
• némi távolság a politikától

7. Pártatlanság
• a véleményt világosan el kell különíteni a ténytől
• minden hírt kellő pontossággal és
pártatlansággal kell bemutatni
• a semlegesség a kereskedelmi és a
közszolgálati médiára is vonatkozik
• nem maradhat semleges az újságíró, ha
alapvető emberi és demokratikus jogok
sérülnek
• tilos a hátrányos helyzetű embereket
szélsősőges esetként ábrázolni
• fontos a forrás megnevezése
• de: ha vállaljuk, hogy nem fedjük fel a forrást,
be kell tartanunk az ígéretünket

8. Ízlés és erkölcsi normák
• tudni kell maghatározni a közérdeket egy szemléltető
jellegű anyag adásba kerülésekor
• vízválasztó: önkéntes irányelv; ált. este 9 óra; az előtte
sugárzott anyagok családi jellegűek
• a műsorkészítő felelőssége, hogy felhívja a nézők
figyelmét, hogy a műsorban olyan tartalmak lehetnek,
melyek sérthetik érzékenységüket
• a nézőnek is tisztában kell lennie a józan ész szabályaival
• a műsorszolgáltató felelőssége, hogy a jóérzés és az
erkölcsi normák határait ne lépjék túl
• szórakoztatás címszóval ne szégyenítsenek meg senkit

9. A magánélet sérthetetlensége
• az emberek magánéletét
tiszeletben kell tartani – kivéve,
ha a beavatkozás közérdeket
szolgál
• a közszereplők helyzete
különleges: közérdeklődésre
tarthatnak számot nyíivános
helyen
• de: tiszetletben kell tartani a
magánszférát

10. Tudósítás bűncselekményről
• egyértelműnek és tényszerűnek kell
lenni
• ne engedjük, hogy a
bűncselekményekről szóló tudósítások
eluralkodjanak
• összefüggéseiben tudósítsunk a
bűncselekményekről
• ne fizessünk elítélt bűnözőnek
interjúért vagy nyilatkozatért
• csak akkor lényeges elmondani, hogy
a tettesegy bizonyos faji, vallási stb.
kisebbséghez tartozik, ha ez az eset
jobb megértését szolgálja

11. Választási tudósítás
• tudósítsunk tényszerűen
• tudósítsunk tényszerűen
• legyünk kiegyensúlyozottak
• amennyire csak lehet, mindig a
képviselőjelölt saját szavait idézzük
• kerüljük az erőszakra buzdító nyelv
használatát
• ne fogadjunk el politikustól ösztönzést
• vigyázzunk, ha
közvéleménykutatásokról tudósítunk
• mindig különítsük el a tényt a
véleménytől

12. Köszönöm a
figyelmet!